megmûvelt terület legalább 95 százalékán végeznek vegyszeres kezelést. Így gyakorlatilag minden nap fogyasztunk vegyszerma-radékokat, ráadásul az itt-hon forgalmazott termékek huszadában, a határértékek feletti mennyiségben talál-hatóak növényvédôszer-ma-radékok. Az Európai Bizott-ság utolsó felmérése szerint 2006-ban minden eddiginél nagyobb arányban voltak növényvédôszerekkel szeny-nyezettek az unióban vásá-rolható élelmiszerek. Az elmúlt öt évben közel húsz százalékkal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya. Aggodalomra ad-hat okot, hogy egyre több olyan terméket találtak, me-lyekbôl többféle hatóanya-got is ki lehetett mutatni.
Olyan terméket is vizsgáltak, amelyben összesen 29 kü-lönféle permetszer volt, bár
mind a hatályos határérték alatt. A vegyszerek együt-tes hatásáról szinte semmit sem tudunk, de tudományos vizsgálatok szerint elôfor-dulhat, hogy több vegyszer együttes hatása sokkal erôsebb lehet. Egy francia vizsgálat szerint más vegy- szerek jelenlétében a vinklo-zin nevû szer harmincszor jobban károsította a kísérleti állatok egészségét. Mivel például a hazai szôlôben rendre hat-hétféle vegyszert mutattunk ki , így egyálta-lán nem lehetünk biztosak abban, hogy a határértékek garantálják az egészségünk védelmét. Emellett a rák-keltô, az immunrendszert és a szaporodási képessé-get károsító anyagok már egészen kis mennyiségben is kifejthetik káros hatásukat, tehát ezen szerek használa-tát nagyon szigorúan kel-lene korlátozni.
5
6
szabályokat, és elvben csak az EU-val engedélyeztetett szereket használhattuk.
A gyakorlatban számos kockázatos anyagra, mint például a fent említett atra-zinra, többéves derogációt kértünk. 2009-ben fogadták el az unió új növényvédelmi szabályozását, a növény-védô szerek használatát szabályozó irányelvet és az engedélyezési rendeletet. Az új jogszabályok célja az em-beri egészség és a környezet védelme, azaz hogy csök-kenjen az élelmiszereinkben található vegyszer mennyi-sége, és eltûnjenek a káros anyagok a mezôgazdaság-ból. Az új jogszabály ugyanis tiltja a rákkeltô, génkárosító és hormonhatású anyagok használatát, bár ha az adott káros növényvédô szer nem Már az ’50-es évek óta
csak a mindenkori föld-mûvelési hatóság által kiál-lított engedéllyel lehet Magyarországon növényvé-dôszert forgalmazni és fel-használni. Az EU tagországai eddig saját hatáskörben dönthettek arról, mely szerek használatát enge-délyezik. A vízszennyezô, immunrendszert károsító at-razint például Olaszország már évtizedek óta tiltotta, miközben olasz gyártók még az elmúlt években is szállí-tották ezt a szert hazánkba.
Az MTA növényvédelmi ku-tatóintézetének vizsgálatai során ez az anyag volt a leggyakrabban talált víz- és talajszennyezô.
Az európai uniós csatla-kozással hazánk is átvette az uniós növényvédelmi
jog-A
Z EURÓPAI NÖVÉNYVÉDÔSZER-
SZABÁLYOZÁSA
Z EURÓPAI NÖVÉNYVÉDÔSZER-
SZABÁLYOZÁSváltható ki, akkor kérhetnek a tagállamok derogációt a használatára. A korábbihoz képest az új rendszerben a tagországoknak minimális beleszólása lenne az enge-délyezésbe, miközben több, a nagy cégeknek kedvezô módosítás lépne életbe.
A változásokat indokolják a Levegô Munkacsoport idei felmérései: kiderült , hogy a hazai lakosság döntô több-sége (84 százalék) szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a leg-nagyobb kockázatot az em-ber egészségére.
A félelmek sajnos megala-pozottak, hisz nyár eleji vegy-szermaradék-vizsgálataink során 16 paprikamintából 10-ben, 17 epermintából
pedig 13-ban találtunk vegy-szermaradékot. Egy Ma-rokkóból származó papriká-ban a lehetséges rákkeltô dimethoate koncentrációja közel hétszerese volt a meg-engedettnek, egy epermin-tában pedig a határérték kétszeresét érte el egy per-metszer mennyisége.
A fenntartható növény-védelmi gyakorlat kia-lakulása érdekében elôny-ben kell részesíteni a vegyszermentes megoldáso-kat. Jelentôsen szigorítják a vegyszeres növényvédelmet a köz- és lakóterületeken, valamint a Natura 2000 ter-mészetvédelmi területeken, és korlátozzák a légi per-metezés alkalmazását is.
A jogszabályok várhatóan 2011 nyarán lépnek életbe a tagországokban.
7
8
Az új irányelv elôírja, hogy minden országban, az érde-keltek bevonásával nemzeti akciótervet kell készíteni ar-ról, hogy miképp lehet az adott országban csökkenteni a szerhasználatot és a növé-nyvédôszerek jelentette kock-ázatokat. A zöld szervezetek szeretnék, ha a hazai ak-cióterv valós pozitív változáso-kat hozna, azaz sikerülne mi-nél jobban függetlenítenünk a mezôgazdasági terme-lésünket a veszélyes vegy-szerektôl. A Környezet- és Természetvédelmi Társadal-mi Szervezetek 2009-es, XIX.
Országos Találkozójukon ezért elfogad-tak egy egysé-ges állásfoglalást a nemzeti növényvédelmi akciótervrôl, amelyet ajánlanak a magyar kormánynak elfogadásra.
FELADAT: N
EMZETI AKCIÓTERV KÉSZÍTÉSE•
•
•
•
•
•
•
•
A terv része kell hogy legyen a stratégia és az intézkedési terv az ökológiailag ellenôrzött gazdálkodás támogatására és gazdasági ösztönzésére, valamint egy szigorú kritérium-rendszer az integrált növényvédelemre vonatkozóan, illetve ösztönzôk az IPM (Integrált Növényvédelem) támogatására.
A Környezet- és Természetvédelmi Társadalmi Szervezetek (zöld szervezetek) kérik az illetékes minisztériumoktól, hogy a nemzeti cselekvési tervek készítésébe az irányelv elôírá-sainak és az Aarhusi Egyezmény követelményeinek megfele-lôen vonják be a zöld szervezetek delegáltjait.
A zöld szervezetek a hazai cselekvési tervben valós, jelentôs és betartatott mennyiségi célkitûzéseket és menetrendet szeretnének látni.
A tervekben maximálisan figyelembe kell venni a környezeti és az egészségügyi szempontokat.
Elengedhetetlen a növényvédelmi hatóságok megerôsítése és a szermaradvány-mérések számának növelése.
A növényvédôszer-szennyezések esetén (környezetbe, illet-ve élelmiszerekbe, termékekbe került szermaradék) teljes körûen érvényesíteni kell a szennyezô fizet elvet.
A zöld szervezetek továbbra is kiállnak Magyarország GMO-mentességéért. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a génmódo-sított növények termesztése a vizsgálatok szerint nem jelenti a növényvédôszer-használat csökkentését.
A nemzetközi egyezmények szellemében (Stockholmi Konven-ció, Bazeli KonvenKonven-ció, Rotterdami Egyezmény) induljanak programok a hazai növényvédôszer-hulladékok megsemmi-sítésére.
A növényvédôszer-enge-délyezési rendelet szerint Európában ezentúl nem használhatóak a rákkeltô, a génkárosító (mutagén), a szaporodási szerveket és az endokrin rendszert károsító anyagok. Sajnos amíg a legtöbb európai ország ko-rábban is kivonta a pozitív listákról lekerülô, egészség-károsító anyagokat, addig hazánk sokszor derogációért folyamodott.
Az új szabályozás értel-mében egy adott, akár rák-keltô vagy hormonrendszert károsító anyagot csak ak-kor kell kivonni, ha ren-delkezésre áll az adott kár-tevô elleni védekezésre kevésbé ártalmas anyag.
Tehát csak azokat a növény-védô szereket tiltják be, amelyeket más anyaggal helyettesíthetônek ítélnek.
Az új engedélyezési ren-delet is lehetôséget ad a
derogációra. A zöld szer-vezetek szeretnék, ha a döntéshozók elsôsorban a lakosság egészségét és a környezet érdekeit tartanák szem elôtt, és nem csupán a szergyártók érdekeit.
Nem a gyárak nyereségé-nek fenntartása az ország érdeke, hanem az egészsé-günkre kockázatos vegysze-rek mielôbbi kivonása. Ezért kérjük, hogy a kockázatos anyagok helyettesítése le-gyen a prioritás, és próbáljuk elkerülni, minimalizálni a veszélyes anyagok hazai használa-tára vonatkozó d e r o g á c i ó -kérelmeket!
D
EROGÁCIÓK,
HORMONHATÁSÚ ANYAGOK ENGEDÉLYEZÉSEA klímaváltozás sajnos a szúnyogok és kullancsok terjedését és számuk növe-kedését eredményezi. A háztartási rovarirtó szerek viszont funkciójuknál fogva mérgek.
Az árusított rovarirtók-ban megtalálható például a növényvédô szerként már betiltott lehetséges rákkeltô és immunkárosító perme-thrin, a hormonkárosító d-fenothrin, a lehetséges rák-keltô s-bioallethrin. Francia vizsgálatok szerint, ha az anya a háztartásában – akár csekély mennyiségben is – rovarirtó szert használ, ki-mutathatóan növekedik a daganatos betegségek ki-alakulásának esélye a gyer-mekeknél.
Míg a növényvédôszerek használata csökken Európá-ban, addig a biocidok
(peszti-cidek, melyeket nem növény-védelemben használunk, hanem például a rovarirtó szerekben) alkalmazása jelentôsen nô. Számítások szerint 2009-tôl világszerte évente 5,4 százalékkal fog nôni a biocid-piac. Eköz-ben a biocidok jelentette egészségügyi kockázatok is folyamatosan nônek. A legis-mertebb biocidként használt szert, a DDT kivonását saj-nos nem követték hasonló kockázatcsökkentô intézke-dések.
Számos, a hormonrend-szert és a géneket károsító, lehetséges rákkeltô biocid, illetve sok, a halakra és egyéb vízi élôlényekre fo-kozottan mérgezô rovarirtó szer van forgalomban. A hazai vegyszeres szúnyogir-tásban is rendre lehetséges rákkeltô, sôt a szabályok sajátos értelmezése miatt
4. Ú J FELADATOK – AZ EU BIOCID IRÁNYELV FELÜLVIZSGÁLATA
9
Az Európai Bizottság 2009.
június 12-én fogadta el a bio-cidok európai engedélyezé-sérôl szóló rendelet terveze-t é terveze-t ( C O M ( 2 0 0 9 ) 2 6 7 ) . 1 1 Az Európai Bizottság
sajtó-közleménye szerint az új rendelet célja, hogy foko-zottabban óvjuk az emberi egészséget és a környezetet –így remélhetôleg hama-rosan el fognak tûnni a leg-károsabb szerek Európából.
Az új jogszabály értelmében lesz egy pozitív lista, hogy forgalomból kivont szereket
használnak.
4. Ú J FELADATOK – AZ EU BIOCID IRÁNYELV FELÜLVIZSGÁLATA
9
10
11
mely biocidok használhatóak Európában, illetve lesz egy egységes új uniós szintû engedélyezési procedúra.
A jogszabály az 1998-as (98/8/EC) irányelvet fogja kiváltani, és a tervek sze-rint 2013. január 1-jétôl fog életbe lépni.
A jelenlegi szabályozás az ipar számára költséges és nehézkes, ugyanis akadozik a kölcsönös elismerés , azaz az egyik tagállamban enge-délyezett szer másikban történô engedélyezése, to-vábbá az adatmegosztás hiánya miatt minden tesztet párhuzamosan végeznek.
A REACH-hez hasonlóan kötelezô megosztani a gerin-ces állatokon végzett kísér-leti adatokat, elkerülendô a felesleges párhuzamos állat-kísérleteket és költségeket.
Az Európai Bizottság számí-tásai szerint az egységesülô piacnak köszönhetôen 2,7 milliárd eurót tudnak a vál-lalatok az elkövetkezô tíz évben megspórolni. A jog-szabály a biocid használa-tát is szabályozni fogja, il-letve, mivel rendelet és nem irányelv, nem hagy szabad mozgásteret a tagállamok-nak a végrehajtásra. A jog-szabály része jelenleg egy kri-tériumrendszer, hogy mely, egészségre és környezetre veszélyes biocidok nem lesznek engedélyezhetôek Európában. Emellett ezentúl csak nagyon korlátozottan lehet ruhákat és bútorokat biocidokkal kezelni.
A Növényvédôszer Akció-hálózat (PAN Europe) –mely-nek a Levegô Munkacsoport is tagja– azt szeretné, hogy
12
13
a hamarosan sorra kerülô európai parlamenti szavazás során az EP-képviselôk a vegyszergyártó cégek érde-kei helyett alapvetôen a lakosság érdekeit, illetve a környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat tartsák szem elôtt. A zöld szervezetek kérik a dön-téshozókat, hogy csak az egészségre nem kockázatos anyagok engedélyezését tegyék lehetôvé, azaz az el-kerülhetetlen vészhelyzete-ket leszámítva ne enged-jék a veszélyes biocidok használatát. Fontos, hogy minél hamarabb legyenek kiváltva a káros anyagok kevésbé ártalmasakkal.
Szigorú kritériumrendszert kell ezért felállítani, hogy mely anyagokat szükséges azonnal kivonni a
forgalom-ból és melyeket lehet foko-zatosan helyettesíteni. Így a rákkeltô, a géneket, az im-mun- és a hormonrendszert, valamint a szaporodási képességeket károsító anya-gokon túl fontos, hogy az emberek szervezetében fel-halmozódó, illetve nem le-bomló, azaz bioakkumulatív és perzisztens anyagokat is szigorúan korlátozzuk.
A Levegô Munkacsoport szerint továbbá fontos, hogy hatékonyan korlátozzák a köztereken használt bio-cidok (elsôsorban szú-nyogirtó szerek) fajtáit és alkalmazásuk módját. A biocidrendeletrôl az unió döntéshozó szervei, az Európai Parlament és a kor-mányokat egybefogó Tanács az elkövetkezendô években fog dönteni.
nem kerülhetne szennyezett termék. Ennek érdekében egy egyéves, országos szem-léletformáló kampány kere-tében mutatjuk be a vegyi anyagok jelentette kocká-zatok csökkentésének le-hetôségeit és a nem kémiai, alternatív módszereket, meg-oldásokat.
Lakossági ismeretterjesz-tô kiadványunkban a hét-köznapjainkban használt vegyszereinkrôl és az élel-miszereinkben fellelhetô vegyi anyagokról kívánunk bôvebb és részletesebb in-2009 májusában kampányt
indítottunk azzal a céllal, hogy a lakosság kevesebb és kevésbé káros kemikáliával találkozzon, és lehetôleg kerülje a felesleges, pazarló vegyszerhasználatot.
Emellett szeretnénk, ha a mezôgazdasági termelésben csak az indokolt mennyi-ségû és elfogadható veszé-lyességû növényvédôszert használnának, és a boltokba