r
Neu» ermehrte Sammlung -
aller nengeformten, wieder nett auflebenden oder umgestalteten
ungrisclien Wörter
aus dem
Gebiete der Wissenschaften, Künste, Poesie und der Conversation,
mit ungiischer und deutsch-lateinischer Worterklurung.
Zugleich als ein vervollständigender Anhang
zu allen bisher erschienenen ungrischen Wörterbüchern
von ^ ANDR. v. KUNOSS.
Rechtmässige Original-Ausgabe.
J W f i l ) ,
VERLAG VON KARL GEIßEL.
1 8 4 3.
Ujdon bővített
S Z Ó F Ü Z É R
vagyis
a' tudomány, müvészség, társalkodás és költészet
újonan alkotott, fölélesztett vagy idomított szavainak J e g y z é k e .
Egyszersmind helyesitéséül 's pótlékául az eddigi Szótáraknak hasonértelmü
magyar és német-latin kifejezésekkel megvilágosítva,
g y ü j t é »
K U N O S S E N D R E . Eredeti sajátkiadás.
Pesten, GEIBEL KÁROLY TULAJDONA.
1 8 4 3.
s z ó z a t
A' N Y E L V Ü G Y É B E N .
A z ébredező tudományok, fejlődő művészetek, szelídü- lő társalkodási szellem 's a' gyengédséget, nyomosságot és fönséget rokonítva ölelő költészet új lényeket, fogal- makat, érzéseket és képzeleteket támasztnak. Az isme- retek 's közlekedések határozottsága minden tárgyat saját bélyegeinél fogva igyekszik isinerbetővé tenni; külön néven törekszik nevezni. Ezen okból kell a' legmiveltebb
s kiterjedettebb nyelveknek is néha néha új szavakkal gyarapodniok. Annyival inkább kell tehát a' mienknek, melly egykori fényébiil alálranyatlott, 's melly még csak kevés idő előtt is alkalmatlannak tekinteték arra, hogy valamikor tudománybeli 's társalkodási nyelv lehessen. — Milly nagyon csalatkoztak, kik legdrágább hazai kincsün- ket, a' nyelvet, kiilföldieskedésöknek 's a' holt latinság-
nak önkényt föláldozák; úgy hiszem, egy igaz honfi sincs, ki most édes ürömmel ne szemlélné 's tapasztalná bebi- zonyítva. Azonban még korántsem vívtuk föl magunkat olly magasra, hogy kényelemmel pihennünk 's ünmegelé- gedéssel alátekintenünklehetne azokra, kiket netalán hát- rahagyva gondolunk; korántsem értük még el a' tökély- nek azon fokát, mellyet elérnünk szükséges, hogy mi- velt nemzetnek mondathassunk. Nekünk nem szabad vesz- tegelve állani! — Nappalinkat 's éjeinket a' hon javára kell szentelnünk! Csak úgy lehetünk annak méltó liai, 's csak úgy tehetjük valamennyire jóvá a' veszélyes multa- kat. - igaz, sok teendő van még a' hazában; de közerő és fáradatlan ipar csudákat mirelitet; 's igy nincs miért csiiggedezniink. Használjuk lelki erőnket legczélirányos-
sabban's épitsiink mindenütt, a'hol szükség és lehető. A' miket eleink — elhenyéltek, igyekezzünk mi, serényebb ivadék, előteremteni.
Minden nagyobb miveltségii nemzetek átmentek azon elmefejlődési és nyelvgyalulási időszakon, mellyet mi, az idők viharai által hosszasan rongált Magyarok, jelenleg élünk. De talán minden európai nemzet hamarább 's ke- vesebb önmegerőtetéssel ment azon keresztül, mint mi.
Ők ugyanis inkább vagy kevésbbé mindnyájan hajlandók
valának a' nem anyanyelvökbeli műszavakat és kifejezé- seket elfogadni, 's ez által nagyon megkönnyítették ma- goknak a' nyel vmivelés munkáját. De arra méltán hajlan- dók is lehettek; mert az ő nyelvük, eredetre nézve — nagyobbára — több nyelvek keveredéséből származott, s igy annak újabbi kevertetésétől nem volt okuk rettegni.
Az ő nyelvüket az nem rútította el, nem vetkeztette ki eredetiségéből; sőt abban inkább megerősítette. Azt ne- künk Magyaroknak a' honi nyelv megfertőztetése nél- kül tennünk nem lehet; 's így — tennünk nem szabadj Mi saját nyelvünkből kénytelenülünk mind azt kifejteni ^ a' minek e' részben Injával vagyunk. —
Tudom ugyan, hogy ezen állitásnak sok ellenségei vannak; de örülök, hogy ezek számát, kivált a'józanrtl- tabb sarjadék között, nem nagynak ismerem, 's napr ól napra fogyatkozónak tapasztalom. Ürülök, hogy azoknak nyelvtisztulását fáradozásinrnak ezen csekély gyümölcse által előmozdíthatom. Táplál egyszersmind azon édes re- mény, hogy S z ó f ü z é r e m mind azok előtt kedves le- end, kik a nemzeti mivelődés haladásától elmaradni nem akarnak, 's kik, a' nyugoti nyelvektől egészen kiilönbü- ző keleti nyelvünk tisztasága füntartását szükségesnek Ítélve, az erre czélzó csekélységeket is kellőképméltány-
lani tudják. - van reményem, hogy azok iibvözletemmel együtt, mellyet lrozzájok mint rokon honfiakhoz küldök, még ezen intéseimet is jó szivvel fogadják: Ne kárhoz- tassa senki az új szavakat és azoknak alkotóit; mert az által nemzeti fejlődésünknek vet gátokat. Ne törekedjék azokat senki nevetségesekké tenni, mint ezt már egy nyo- morult munka irója merészlé; mert az által csak ön rosz- lelkiiségét vagy szánandó agyatlanságát tünteti ki. Ne véd- je senki a' némelly gondatlan irók által szinte meghono- sult idegen szavakat'skifejezéseket; mert ez által a'nem- zeti nyelv tisztaságát szeplősíti meg, 's rajta öröködni se- gíti annak mocskait. Ne védje senki a' régieket is, csu- pán azért mivel régiek; mert a' régiséget isárnyazá tudat- lanság és lelki sötétség. Ne dühöngjön senki az elavult szavakat megválasztás nélkül egyiránt föléledve látni. Sok szavaink egyenesen azért avultak el, minthogy a' nyelv szabályaival, vagy pedig a' jelelendő tárgy minémiiségé- vel nem valának megegyezők, végre; ne ártsa magát minden írni tudó a' szóképzési foglalatosságba; mert a' nyelv olly nemzeti kincs, olly nemzeti szentség, melly- hez avatlannak kontár kézzel nyúlnia - bíin!
K u n o s » .
Figyelmeztetés.
Szabatos szókönyv egyik legnagyobb kincse nemcsak az irodalomnak, hanem a' társas életnek is. Alig van pedig nem- zet , mellynek arra olly nagysziiksége volna mint nekiink ma- gyaroknak; részint mert fejlődésünk ifjú korát éljük, melly- ben minden nap új eszme, új tárgy, 's ezzel új szó, ríj elne- vezés tűnik föl, mellyeket összegyűjtve a' nagyközönséggel megismertetni 's használatba vétetni annál kivánatosb, minél bizonyosabb az, hogy irodalmunk ujabb termékeit honosink közül igen sokan csak azért nem olvassák, mert a'bennök előforduló új szavak igazi jelentését nem tudván, azokat meg- annyi rejtély gyanánt tekintik,s általuk az olvasásiul vissza- ijesztetnek. Dc szükségünk van továbbá még azért is, merte sokfele ajkú hazában nyelvünknek számtalan új növendéke van, ollyanok t. i., kik valahára nemzeti legszentebb kötelességök tudatára ébredvén, törvényeink parancsát tisztelni, azoknak engedelmeskedni, 8 ez által önmagok jelenét s jövendőjét is biztosítani eléggé becsületesek, eléggé okosak. Ezeket a nyelv- tanulásban egy szókönyvünk sem elégítheti ki} mert azok több év előtt nyomatván, a' megjelenésök óta keletkezett szavakat
magokban nem foglalják. Szükségünk van végre, inert ujabb szavainknak nem tulajdon értelemben használása sokszor a legnagyobb zavart okozza beszédben és Írásban, minőt a' min- dennapi életben, fajdalom, igenis siiriien tapasztalhatni.
E' hiányokat még most nagy szókönyvek által megszün- tetni nem lehet, fönebb érintett azon oknál fogva, mert nyel- vünk fejlődésben van s nagy szókönyveket, mielőtt példányaik elkelnének, néhány év alatt, csupán azért, hogy az időközben támadott szavak besoroztassanak, ujranyomatni nem lehet. Leg- biztosb módnak láttam tehát e bajukon segités végett Szófü- zéremet igy ujdon gyarapítva ismét közönség elibe bocsátani;
melly egyszersmind előmunkálat gyanánt szolgálhat idővel egy tökélyetes magyar Szótár kidolgozásához. Újabbi kiadásával tehát három czélom van; l ) hogy új szavaink valódi értelmé- nek megismerése által irodalmunk ujabb termékeinek olvasá- sát könnyebbítsem, kedveltessem, bizonyos levén az , hogy az olvasmányok csak ugy nyújtanak valódi élvezetet s csak úgy ébreszthetnek vágyat sőt szellemi szükséget irodalmunk- nak minél több termékével megismerkedni, ha a' kifejezések- nek, tehát az egyes szavaknak is minden árnyéklatát, minden finomságát határozottan értjük; 2) hogy a magyarul tanulók igyekezetét előmozdítsam, munkájukat pedig könnyebbítsem, olly szavak értelmezett jegyzékét adván kezökbe, mellyek más szókönyvekben nem találhatók; 3) hogy a beszéd-, különösen az irás-, de legfőképen a hivatalos levelezésbeli szabatossá- got előmozdítsam, s érthetlenségnek és homálynak e részben is ellene munkáljak. — A ki tudja, milly kincse nemzetnek a
nyelv, s tudja mennyire neveli e' kincs örök becsét a szabatos- ság : az méltányolni fogja igyekezetemet.
Még egy van, mire olvasóin figyelmét irányzanom, kü- lönösen pedig a' jelen- és utókor nyelvészét fölvilágosítanom kell; az t. i. hogy a' Szófüzér ezen uj kiadásában sok ollyan szót nem lelend, mellyek annak Kassán 1836ban kijöt4
harmadik kiadásában foglaltattak. Ezekre nézve ki kell jelen- tenem , hogy azok a nyelv ügyében előbocsátott „Szózat" há- rom utolsó pontja tartalmának ellenére, tudtom s megegyezé- sem nélkül valamelly avatlan által toldoztattak be; azokat te- hát mint e három pont értelmébe ütközőket, kitörültem, s kitörülni annyival inkább kötelességemnek tartottam, mert helyeslésemet soha nem birták, s mert besoroztatásuk, mint szinte a Szófüzérnek 3ik kiadásban alattomosan eszközölt meg- jelenése és szerzői jogom bitorlása miatt a magát meg nem ne-
vezett csalárd kiadó ellen nyilvános lapokban tiltakoztam.
Míunoss.
A.
<'%bajgat»t, háborgatni,
r beunruhigen, infesfare.
A b r a , ber Umrifj, bie
r tour.
Á b r á n d , bie fßfyantafte.
Abrándoz-ni (ik), , tafleren.
A b r á n y , ber SBaf;it.
Á b r á z v. ábrázat, baő ©e*
r fidjt, SíngeftcfU.
Á b r á z o l a t , bie Scíjiíbe-- , rang.
Á b r á z o l n i , ab&ilbett, fdjil*
„ bern.
A c s , ber 3>""ncrmantt.
A e s a , bie iißaf|erimtgfer(3it-
r fect).
Á c s o r o g n i , dolog/alanul bolygani, arbeitíoő Ijerum»
irren.
Adag:, bie portion, ®ofiö.
A d a k o z a t , bie greigeHg*
feit, largitio.
A d a k o z ó , freigebig, lar- gus. ^
A d a l é k : 3«gaf>e, addita- mentuiu.
A d á n y , adony . adomány , bie ®abe,baő ©efäenf.
Adat, dátum.
r
1A d a z , ádász , dühösködő ,
r grimmig, rafenb.
A d á z n i v. ádász ni (valami- re, valami után), fté nád)
„ ober um etwaő [)eftig fennen.
Adázva , indulatosan vá- gyódva, í;eftig fefjneitb.
A d o m á n y j a v a k , ©e^
fcf)enfgiiter , hona donatio- nalia.
A d o i n á n y l e v é l , Sdjenf*
brief, Uterae douationales.
Adoiuányos , donafarius.
A d o u i á n y z ó , donans.
Adómentesség: StfUtr-- loftgfeifc.
A d o n y 1. Adány.
A d u v. odu, bíe 5BaumI)öf)íe.
Áfonya, f<í;roarje ,£>eibel-- fceere.
A g vagy agg, öreg, vén, alt. ^
A g g á l y : átűntmeritifj.
A g g a l o m v. aggodalom, bie (Sorge, SBeforqnip.
A g g a s t y á n , agg legény, ber ?í(terfcf)U)acft; ^ageflcíj.
Aggasztni, aggódóvá ten- ni, epeszteni, forgeüolí ma»
djeit, grämen.
A g o s v. aggos, elaggott, ältlich, veraltet.
A g u l n i v. aggulni, öreged- ni, vénülni, veralten, ab*
r itef)meu.
A g z a n i , ágoz-ni (ik), ágok- ra oszlani, ftd) »erzeigen,
r ftch út Slefle tfyeilen.
A g z a t , ágazat v, ágozat, bíe Slbtfyeíluitg.
A g y , baő ^>int, ber <Sdiä»
bel, cerebrum, cranium.
A g y a c s , cerebellum.
A g y a f ú r t , agyaskodó, ön- fejű, eigenftnntg, ftarrfőpftg.
A g y a r , ber .£>auer.
A g y a r k o d - n i (ik), fene- kedni , grimmig , feinbfelig fet;n.
A g y a t l a n . ín'rnloö.
A g y k é r , meninx.
A g y l o b , bíe ^intentjüiií , bung.
Áhítat, bie (Selmfudjt, baß
„ (Seljnett.
Állítni, feí;neit.
A j , rovaték, bie Jter&e; fék, ber 3aum.
A j a k v. ajk, bie Sippe.
A j á m l u k , ajándék; -ózni, baő ©efchcttf; fdjenfeit.
A j a n g , ajaugzat, ber3weife[.
A j a n g a n i v. ajangni, jfljei*
fein
A j á n l a n i , anempfefjfeit, an«
tragen.
A j á n l a t , bíe Smpfefyíung, ber Slutrag.
A j á n l k o z a t , bie (Seíbfi-
^ empfel)íuug , ber (Selbftaiu trag.
A j a n l k o z - n i (ik) , fidj empfehlen, ftelj antragen.
A j á z n i , fékezni, zaboláz- ni. jäumen.
A j t ó n á l l ó , ber £f)üví)üter, janitor.
A j t ó ő r , ber £íutrtvmcf)ter.
A j u l a t , á j u l á s , bie £)f)n*
r mad)t.
Á j u l n i * ájuldozni (frequent) ofjurnácljtig serben.
A k a d á l y , akadék , baő
^mberntfj.
A k a d o z - n i (ik), fiocfert, beszédben, fiotterit.
A k n a , bemenetel a' bányák- ba , ber ©cftacftt; hordó' szája, ber Spunb.
A l , alj V. all, ber Unterteil, , baő Untere.
A I , csalóka, hamis, fa(fcf), pseudo.
A l a b o r , az ereszkedőkön kerékkötésül szolgáló válu- idoinu fa vagy vas, ber
^emmfe^u^.
A l a c s á g , baé (Scfcifffeií.
A l a g , földalatti épület, ein unterirbil'cíjeö ©efcäube.
AI a I a. bie portion, bíe 9iatioit.
A l a g y , matéria, ber (Stoff.
AI agy a , baö Srauergebicíjt, elegia.
A l a k , forma , idom , bie ftorm, bie ©effriít.
A l a k o s , szemfényvesztő , ber ©aufler.
A l a k o s k o d n i , szemfény- vesztő játékot iizni, esal- fákodni, ganfeíit.
Alakitni, valaminek ido- mot, formát adni, geftal*
ten, bitben, formen.
A l a k u l n i , magára idomot venni , létesülni, in unb burcí) fid) felbft gehaltet he- teit, entfielen.
A l a k z a t , idomzat, minta, bie Normung, ©efialtunq ,
rbaö aSobell
Al alak, maskara, bie SDíaőfé.
A l a n y , subjectum.
A l a p v. álláp, ber ©ritnb, fundamentum.
A l a p e l v , baö ©runbprin*
cip, princípium fundamen- tale. ,
Alapitni.gnínben, fundare.
Alapitmány, fundatio.
A l a p í t v á n y , literae fun- dationales.
A l a p o k , ratio fundamen- tális.
A l a p o s , gnlnblid), funda- mentális.
Alaposan , grű:tbli(í;, fun- damental iter. •
A l a p r a j z , vázolat v. váz- lat, ber ©runbrífj
Alaptétel, ber ©runbfafc.
Alapvonat, ber ©runbjug.
A l a r c z , álorcza, bie Saröe.
A l a t t o m b a n , titkon, uit*
toerfe^ctt, fjeintíicft.
Alattomos , titkolózó , csalárd , yerljeimlicfyt, be»
írügerífd).
Alázat, bie Demutí), Hit*
tertljcinigfeit.
A l é l n i , aléldozni (frequent), ofynmäcfytig werben.
v
A DOXY — AKADÁLY.
AKADOZ-NI — ALÉLNI.
Á l g y u t e l e p v. ágyutelep, , bfe Söatterie.
A l g y ú v e g y , baö ©tücfgut.
A l j a «lek, valaminek alja, bie §efe.
A l j a s o d - M i (ik), elfajul- ni, korcsosodni, auéarten.
A l k a l m a s v. alkalmatos, getieft, tauglich.
A l k a l m a z h a t ó , illeszt- hető , crnivenbbar, adplica- bilis.
A l k a l m a z n i , illeszteni, anwenben, anpaffenb ma*
cheit.
A l k a l m a z t a t n i , amven*
ben Iaffen.
A l k a l m i v. alkalomi, ge*
legenfyeitlidj, occasionalis.
A l k a l m i l a g , gelegeníjeít»
licfj, (adverb.) occasionali- ter.
A l k a l o m v. alkalmatos- ság , bie @elegenl;eil.
A l k á r , ber ÜJÍafler. . A l k a t , ber Sau, struetura;
műalkat: mechanismus, 5Día- fd)íneitbau.
Alkatrész , ber SBeftanb*
tljeil, pars constitutiva.
A l k o n y , bie Slbetibbämme*
ruttg, crepusculuin.
A l k o n y a t , alkonyodat, bte Dämmerung.
A l k o n y o d - i k v. alko- nyul , alkonyodni , alko- nyulni , bammern.
A l k o n y p i r , esthajnal; bie 9I6enbrőtí)e.
A l k o t m á n y , bie Serfaf*
fung, constitutio.
A l k o t n i (nein : alkatni), er- fdwffett, I;er»orbringen.
A l k r é s z , I. Alkatrész.
A l k u , ber Vertrag, pactum, eonventio.
A l k u d o z - n i (ik) , unter- tyanbeht, pacisci.
A l k u r a lépni,alkut kötni, eU nen SBergleid) eingeben, Ser- trag fd)Iiefjen, pactuminire.
A l k u s z I. Alkár.
r
Á l l a d a l o m v. állodaloni,
r ber ©taat, status.
Á l l a m , consistentia.
Á l l a m á n y v. állomány r r ber Seftanb, substantia.
Á l l a m o s , consistens.
Á l l a p o d a t , állomás, statio*
Á l l a t o r s z á g , baö Xt)kx' retd).
A l i ázat v. aljazat, talap:
ber Unterteil, baé *ßiebe»
rf»aí, baő §eft.
Á l l í t m á n y , bte 33eí)aup*
tung, assertum.
Á l l ó k , bie ©arbeUe.
A l l o n g a n i , álldogálni, ;u n>ieberf)oltettmalen fielen blei»
„ beit.
Á l l v á n y : baő ©eriift.
A l n ö v e t v. álnövény, baő Slftergebilbe.
A l o m , oljyas teríték , a' min valami alszik vagy he-
r ver, bie Unterlage.
Á l o m b o l y g á s , alva-já-
„ rás, ber ©omitambultémuő.
Á l o m b o l y g ó , alva - járó, soinnambulo.
Á l s á g , aljasság bie 9fieber»
träcfytigfeit, vilitas.
Alszemélyzet, baő lliu terperfoitale, personae sub-
r ordinatae.
A l t a l á n o s , unbebingt, ab-
K solutus.
Áltatás: 3AÍufcí)ung.
A l t a t n i , ámitni , csalni, __ tänfdjen, betrügen.
A l u t , hamis ut, ber falfche
„ 23eg, ©djleidjwcg.
Á m o l y o g n l , önfelejtve álldogálni, fid) felbft »ergef*
fenb, öfterö ftefyeu bleiben.
Á m u l a t , baő Staunen, stu- , Por.
Á m u l n i , elámulni, erftau*
nen.
A n d a , merengő : ©innenb.
A n d a l g á s , gondolatokba merülve járdalás, bet 3l t' ftanb, rt>enn man in ®e>an*
fen »ertieft l)erumgel)t.
A n d a l o d n i , elandalod-ni (ik) , gondolatokba siilyed- ni, in ©ebaufen üerftnfen.
A n d a l o g vagy anűalg, an- dalogni v. andalgani , gon- dolatokba merülve bolyga- ni; »ertieft fet;it.
Anyag,gyurma, ber Stoff, matéria.
A n y a g i , materiell, materi- alis.
A n y a g i s á g : materialis- m us.
A n y a j e g y , baö Söíuttcr*
mai.
A n y a r o k o n , cognatus.
A n y i v a d , ugyan azon anyától , de külön apától származott iiu-vagy leány- rokon. ©tiefbruber ober
<Sd)tt>efter »ott ber »äterli- (í)Cit Seite, fráter v. soror uterinus.
A p a d a t . baő galleit ober Slbnefjmeu einer glíifftgfeit ober ©efdjroulft
A p á l y , vizapadat, ber Slb*
fali beő Söafferő.
A p á t , ber Slbt.
A p á t s á g , bie 2lbtet.
ÁLGYUTELEP — ÁLLÓK. ÁLLONGANI — APÁTSÁG.
A p o c z i n , ber <£junbőíol)l.
Á p o l n i , atyailag goiidvi-
r selni, täterlich pflege».
Á p o l n i , ápolgatni, befor*
„ gen, warten.
A p o r , bűz, ber ©eftanf.
Á p o r o d o t t , bűzös, rosz szagú, ftinfetib.
A p r ó d , szolgálatra valóud- varnok, ber pedis-
r setjuus.
A r , becs , ber Sreiő, ber
„ äBerti).
A r , özön, sokaság, bie 9JJen*
r 9e, bie glutl).
A r , bie ?ll;le.
A r a , nőjegyes, mennyasz- , szony, bie S3raut.
A r a d a t , özönlet, bie 5ín- fd»»ellung, (Schwemmung.
Arag-, ber ©olbfalf.
A r a n k a , Aurelia.
A r a n y , arányzat, proportio.
A r a n y á s z , a' ki arannyal foglalatoskodik, főkép a' ki arauyot mos, ber ©olbíVÖ- fcher. r
A r a n y a s z n i , aranyot föl- fogdozni, mosni, ©olb auf*
fangen, wafchen.
A r á n y l a g - , arányzatilag, prpportionate.
A r á n y o z n i , elarányozni, proportionale.
A r á n y t a l a n , improporti- onatus a. um.
Arányzati per , Proces- sus proportionalis.
Arányzatilag- 1. Arány- lag.
Arányzatos , proportio-
r natus.
A r b o e z , őrfa , vitorlafa, ber öíaftbaum.
A r c z , arczulat, bie Sßaiu ge, baő ©eficht, Slngeftcht.
Arczátlan, unoerfchämt, jubringlich.
A r c z á t l a n k o d - n i (ik), untterfchcimt fet;it.
Arcz játék,baőSftíenenfpiel.
A r c z j e l , bie pjtyíiognomie.
A r c z j e l t u d o m á n y , bie S^fiognomif.
A r c z k c p , baő Portrait.
Arczvonal v. arezvonat, ber ©eftchtőjug , lineamen-
r tum faciei.
Á r f o l y a m , ber ^Jreiőíauf,
r cours.
Arjeg-yzék , ber £ariff,
r Cont".
Á r m á n y , bie Kabale, ge*
„ fyeinte Sift.
A r n o k , árszedő: petééin*
r nel;mer.
A r n y v. árnyék, ber Schalte».
Á r n y a l ó , árnyékló, nap- ernyő, ber Somunfchtrm.
A r n y a z a t , v. árnyékzat, bie Schattirung, ber'Schat*
r tenriß.
Árnykép,baő Schafienbilb.
Aros v. árus, ber Serfäufer.
Arpcr, árverés.SBerfieígeruug.
Arszabat, limitatio (p. o.
r a' húsnál, lisztnél 's a' t.) Á r t a l o m , veszélv , ber
„ 9?achtljetl, bie @efai)r.
A r u , bie Söaare, merx.
A r n l k o d - i i i (ik) , »er*
löumbett.
r r
A r n t a r , SBaareulager. Á r u z a t , investitio.
f '
A r u z n i , beáruzni , bele
ráruzni, investire.
A r z s a r u , egyedárosság monopolium.
A s a g , bie Öfengabel.
A s a l y , ber 3ivúfcl bet Jllew _ buugöftütfen.
Á s v á n y , helyesebben ás-
„ mánv, baö 9KineraI.
Á s v á n y ász, ásványtudós,
r ber 9Jíiitera(og.
Á s v á n y t a n v. ásványt«- domány, bte SJÍiltei alogie.
Asz, bie íDűrre.
Aszag-, Szemét, gaz. berSJfifl.
Aszalni, börren.
A s z a l v á n y , bie JluSjel;*
rung, atrophia.
A s z á l y , bie Dürre.
Á s z k o r , bie ?luőjef;ru»g.
A s z o k , bie Stange, ber
©ancher.
Asztalfiók, tálnok, asz- . tal körül szolgáló v. étek-
hordó inas.
Aszú b o r , ber Sluőbruch.
Atalag- , mintegy 80—84 iczés (gönczil hordó, baő . «»tel.
Atallani V. általlani, ftch
r génire», ftch erblöben.
Átható, burchbri»ge»b.
Atliáz, baő 3)urcfchauő.
A t k a , bie 2Bil.be.
Á t m é r ő , ber 2)urchmeffer, diameter.
r r
ASmeröileg-, diametrali- ter.
A t y a r o k o n , agnatus.
A v a d , elavad, eő artet auő, degenerat deficit, evertiíur.
A v a r , 1. Avat.
A v a t , összeszáradt, elpör- kedt fii, baő 9íiebgraő.
Avatag-, avult, »eraltet, ab*
getragen.
A v a t k o z a t , ingessío.
APOCZIN — ÁRNY. ÁRNYAL') _ AVATKOZAT.
AVATKOZATLAX — «ÁLSÁG.
Avafkozatlan, közönyös uneingemengt, neutral.
Avatkozatlanság, pár- tatlanság, neutralitas.
Avatkoz-ni (ik). ftch ein- mengen, ingerere.
Avatkozó , ingeress.
A v a l l a a i (valaki, valami- be) , nicht eingeweiht.
.izalék, bie 3«fpeté.
A z a l é k f é r g e k v. ázala- gok, infusoria.
Azonos , identicus.
A z o n o s í t n i , azitani: iden- tifieare.
Azonosság v. azonság , identicitas.
B a b , hernyóbáb, poronty, bie 9ít;mp[;e, flippe.
B a b , euiberalaku játékszer, bie íDotfe, SpietyuWe.
B a b é r , borostyán, ber Sor- beer, laurus.
Bábjáték,baö ^ii^i'iifpief.
B a b o n a , ber 51b rgtaube.
B a d a r , érthetlen, zavart:
unverftänblich, ungereimt.
B a d a r b e s z é d , sok ha- szontalan beszéd, csevet, baé Äaubermelfch.
Bagazia.gegläiijteöeinwanb.
B á j , ber 3a"ber.
B á j d a l : 3auberlieb.
B á j f é n y : 3^uberlicht.
B á j k é p , baő 3«"berbiíb.
B a j m ó c z , ber gebaut.
B á j o l n i , megbájolni, jau*
bent, besattberit.
B a j n o k , ber <£jelb, Ääin*
»rfer.
B a j n o k , bűvész, ber 3^1'*
terer.
B á j o s : 3íiuberii"cí).
Bajtárs, ber ^ampfgefeífe, greuitb. .
B a j v í v á s , ber 3weifampf, baö 2)ucll.
B a j s e g é d , viadaltanú : se- cundans.
Bakács, kocsigyártó, ber äßagner.
B a k ó , hóhér, ber genfer, Scharfrichter.
B a k o l n t . (nein pakolni) a' kocsi bakjára fölrakni, kö- tözni , etwaő auf ben 233a=
geubocf aufbinbeit.
B a l s á g , baleset, baő
Wlif)*
gefchicf.
B á l v á n y , álisten , ber fre, Abgott.
Balyita, bie SDíarfe, tes- serula.
B á m u l a t , baö SInftaunen.
B á m u l n i , elbámulni, ait*
jiaunen, angaffen.
B a n a l o m , bie megbánás 9íeue poenitudo.
B á n a t , ber Kummer, nem pedig bie,9teue.
Bánatpénz: Síeuegelb.
B á n y á s z d a l : SergmannS*
lieb.
B a n n y á s , jöttig.
etánt a l o m , megbáutás , bie SBefeibígtiitg , oflensio.
B á n f a l o m v á d , bie 3n«
jurieitfíage.
B á n y a j o g ,baő Bergrecht, jus inetalliciim.
B á n y a r é m , ber ffierggeifl.
Bányász , banyamivész , ber Sergmanu, metallurgus.
Bányászat, bányamivelet, ber Sergbau, baS 23ergbau»
Wefett, metallurgia.
Bányászkodni fik): ftch mit Sergbau befchöftigett.
Bányászna, baő SÓÍetalf.
B á n y a f a n , bányászati tu- domány, bie Sergwerfőfun*
be , inétallurgica.
B á n y o l n i , tterniüiijett.
Barcza, jegy, bte Söfarfe.
B a r c z a g n i , fchnarren.
B á r g y ú , fchíaff; fabe.
B a r k ó , pofaszőr, ber 53a*
tfenbart.
B a r z s i n g , bie Speiferichre.
B á t r a n y , ber Sötémutí).
B e á r u z n i , (valamibe a pénzt) investire.
Beavatkoz-ni (ik), ftch einmengen, se ingerere.
Beavatni , einführen ober ciufe&ett, i 23. itt ein Síutt, unb einweihen, j. 33. in ein Oeljetmnifj.
B e c s , ber SBerch, valor.
Becscny , gyémánt , ber 2)íainaitt.
Becsű, bie Schädling, aes- timatio.
B e e s ü á r , becsár : Schő*
(jungőpreiö.
Beczii, bie ^)űtfeitfrucht.
B e j e g y z e t , intabulatio.
B e k , béke, ber griebe.
B é k a l k u v. békealku, ber griebenőtractat. .
B é k e b i r ó , ber grtebenő*
richter.
B é k é l n i v. békülni, auő*
folgten, »ergleieheit.
Békéltetö,bergriebenftifter.
B é k e s é g , bekes állapot, frieblicher 3ufia"b.
BÁLVÁNY — BÉKESÉG
BÉKÜLET _ BESZÉLY.
B é k i i l e t , bie $htőfőí;nung, ber Vergleich, amica, ami- ca conventio.
B é l a , Wibrecht.
B e l b e c s , belérdein ber in*
nere SBertí), valor internus, meritum iuternum.
B e l e n d e s , fajtalan, geil.
B e l e z n a , ber ge^lwurf ín ber Seimvattb.
Beileg-, intensio.
B e l r é s z v. belső rész, bte
@ingeU)eibe, intestina.
Bélyeg", ber ©temjei, beié Jíennjcichen , stigma , sig- íium notorium, character.
(Ezen utolsót csak dolognál jelenti , midőn személyről van szó, akkor character:
l e l k e z e t . )
Bemutatni , aufführen , praesentare.
B é n V. bénult, ber Ärfrppel, ber ©eläfjmte.
B e n t h e , Senebirt.
B e u g e v. bónge, bat-ka , rügy , baö Síuge ait beit Sfíanjm.
Beiig észni v. böngészni, utánszedni, utánszüretelni, nachlefen.
B é r , ber ÜHenfííofjn, merces.
B e r b e n c z e v. börböncze, bie 53űchfe, Sabafbofe.
B é r e z , baő ©ebirge.
Berczoroin,ber ©ebirgő*
fl'Pfeí.
Berencz, ber 9)?ietf;ling.
B e r e s , ber Sichner, tnerce- narius.
Berftfld, feminin..
B é r f ö l d i rendszer, syste- (eina feudale.
Berlie, baö <Schurjfeíf.
B e r k e , ber Saubafí.
B é r n ö l c (korcs m. áren- dás), arendator, ber Pächter.
Bérkocsis, ber giafer.
Bcrkötés, ber «ttiet&ron*
trart.
B é r l e n i , mieten.
B é r l e t , bie SDíieífittiig, baő Abonnement.
Bérletszünés (szinjátéki műszó), Abonnenient stt- spendu.
B é r m e n t e s , bértiil ment, portofrei, franfirt.
Bérmentesítni v. bér- mentezni, a' bértiil mentté tenni, portofrei machen, frait*
firett.
B e r z e n k e d ni (ik), jíir*
nen, grollen.
B e r z e n n i , auffahren, itt 3ornr gerachett.
B e s z é l y , elbeszélő költe- mény, novella.
B e t y á r , bárdolatlan , dur- va , míveletlen, pórszemély, ungebilbet, rof), ein Äerl.
B i b e , kis seb, legérzéke- nyebb része a' sebnek. fleú ne Sßunbe, ber empfinblich*
[te
%f)eít
ber 2ßunbe.B i b e (a' virágoknál).
B i b e l ő d - n i (ik), bibéi kél- ni, tőnbeín.
Bibétyíí, baö ©liebfraut.
B i b o r , ber purpur.
B i b o r n o k , cardinalis.
B i c z e g n i , wcttfen.
B i g e , bigecs , fiatal gyü- mölcsös, cserje, baő ©e*
firäuch.
Big-yeszteni, fölbigyesz- teni, hiukodva föltüzni, ftch ettuaő auő ©telfeit anfjätt*
gen.
Bilincs, bie geffel.
B i l l e g - é n y , billegtető, bie Sachftelje.
Billentyű, bie klappe.
B i l l i k o m , nagy érezpo- hár, ivóedény , kupa , ber pumpen.
B i r a k o z - n i , birkóz-nj (ik), küzdeni, vivni, ringen, bal*
gen, fämpfen.
B í r á l a t , baő Süchten, eri- tica.
Birétoni, ber $ríefierí)ut.
B í r jog-, birhatási szabad- ság, baő 23eft(jtf;umőrecht, jus possidendi.
Bírság-, bie ©elbfírafe, ©etb*
bujje, mulcfa pecuniaria.
B i r t o k , ber 33e|tl$, possessio., B i r t o k n é v , praedicatum
(nemesi).
Birtokolliatlanság-; in- capacitas possessorii.
Birtokos, berSeftjjer, pos- sessor. (Nem kell fölcserél- ni a sajátossal és tulajdo- nossal. Lásd ezt az S és T betűk alatt.)
B i r v á g - y , birásvágy, bie
^abfucht.
B i t a n g - , elaljasult, tékoz- lásra jutott dolog ; erkölcs- telen személy, auőgeartet, woíjlfeileő, »erfdnnenbbareő 2>ittg; ftttenlofe $erfon, vi- lipensus, degener, nauci.
B i t a n g o l n i , fecsélni, »er*
fchíageit, »er|clnt)enben.
Bitó, ber fßfafyi.
B i t o r v. bitorló, usurpator.
B i t o r o l n i , jog nélkül, e- rőszakosan birni 's használ- ni , usurpare.
B i z a k o d - n i (ik), 3utrau*
ett l;aben, confidere.
B i z a l m a s a n v. bizodal- masan, »ertraulich.
BETYÁR — BIZALMASAN.
B i z a l o m V. bizodalom, baö SSertrauen, liducia.
B i z a t , confidentia.
B i z o m á n y , ber Síuftrag, coinmissio.
B i z o n y , bíe ©ewijjfyeíf, cer- titudo.
B i z o n y l a t , ber 33emciő, bte*ßrobe, próba, probatio.
B i z o n y o l n i , erősítni, be- haupten, beiveifeit, »erftcberit über etwaő, aflirinare, cóm- probare.
B i z t a t n i , jureben, íöfutl) cúifpred)cit, aniinare.
B i z t o s v. bizatos. conrmis- sarius.
Biztositni, »erftdjent, as- securare.
B i z t o s í t v á n y , biztosító intézet, vagy ez által kia- dott biztosító levél, bíeUSer*
ftdjcrmtgőanftaít ober cin burrt) fte auőgefMter 23erft=
djerungőbrief, assecurationa- le institutumv. assecnratio- nales literae. B i z t o s i t - mán y pedig az, a' mi biz- tosítva van.
ó b i t a , ber <Sd)opf.
ocs, medvekölyök, eilt jun*
ger 93ör.
B ó d a , nyél, markolat. ber
©riff.
B o t i á k , ber ®rebfud&en.
B o d a r , bóditó, narfottfd).
B o d e , deszkasátor,eine bre«
terne $űtte, j.23.9J?arftl)ütte.
B ó d o g : Felix.
B o d o n , üreges fa, melly a' kutakban falazat gyanánt használtatik; fábul készült edény, baő <£>OÍjgeföfj.
B o d o r , göndör, kondor, (arij.)gefrciufeít,frauö;(subst.) bie Äraufe, bíe $a&e.
B o g , buezkó, csomó, Per Änokn, nodus.
B o g á c s , bíe íDiftcf.
B o g l á r , csomóba fűzött sal- lang, nagy nemű bakalló, bie Cluafte, funda, umbílícus.
B o g n á r , szekérgyártó , ber Söagitcr.
B o g r a e s , kis kazán, vas fazék, baő Äeffeidjeit.
B o h ó e z , bajazzo, t>er fenreíper.
B o h ó z a t : bíe $offe.
B o j t , kisebb 11 emii bakalló, fleine Duafte.
B ó k , fejhajtás, baő(Sontpít- ment.
B ó k o l n i , fejet hajtani, hó- dolni, complintentiren, f)uU bigén.
B ó k o n y , bíe ©d)iffőríbbe.
B o k r o z a t : ©ebűfd}.
B o l d a , ' 33eatrir.
B o l d o g , (adj.) glűtflícf);
(subst.) Bódog geíír fflnév.) B o l y , baő Snfcrtenneft, p. o.
hangyaboly, hernyóboly.
B o l y g a n i , bolyogni, bo- lyongni, fterumirren.
B o l y g a t a g , íjenimirrenb.
B o l y h , bie 3BoCfe.
B o n e s , repkény, téli zöld, ber Spfyeu.
B o n e z o l n i , taglalni, jer- fdjiteiben, jergliebertt.
B o n e z t a n , boneztanitmány, boneztudomány, Slnatomie, anatómia. (Tulajdonkép mind a három magyar kifejezés- nek különkülön saját értel- me van. Az első ugyanis a tanítható bonczolási esme- retek öszveségét, a máso- dik az oskolákban taníttatni szokottakét, a harmadik pe- dig a tudottakét fejezi ki.
L. Tan. 's a t.)
B o n y o l ó d n i , kötölőzni (valamibe), ftd> Út etftaő vemncfeln.
B o r á g , szőlővessző , bie 9tebe.
B o r a l a g , pincze, berílelíer.
B o r b o l y a , ber 23erberiő*
ftraud).
B o r d ó s i p , bíe Särpfeffe.
B o r é k , baő ©efdjröf.
B o r í t é k , p. o. levélboriték, korcsimigyarsággal: koper- ta, baő Souoert.
B o r o n g a n i , komorkod-ni (ik), fid) trüben, fcerfinftern.
B o m , baő ©ewőlf bie 23e- trübuíf, ber £rübftnn.
B o r z a d a t v. borzanat, baő
<2d)aubent.
B o r z a l o m v. borzadalom, ber (Sdjaner, horror, horri- pilatio.
B o r z o n , bic Síderfíette.
B o s z ó , boszuiat, bie 9iatf;e, baő 9íad;en.
B o s z ú v á g y , bie 9íadjgier.
B o t o r , a ki könnyen bot- lik elmejében, tölpelhaft.
B o t r á n k o z a t , ber fc ftofj, scandalum.
B o t r á n y , baő Sfergernif, ber ©canbal.
B o t r á n y k ö n y v , bie fterfroníf.
B o t r á n y o s : ©canbalöő.
B o z ó t , baő 2)idid)t.
B ő g , nodus, ber .ftnopf.
B ó g ö l y , bíe Sremfe.
B ö k e s e , bie @ted)fíiege.
B ö l é n y , ber Síuerodjő.
Itöitdő, ber ©djmcerbaud).
B ö i t g e , bie gíedjfentyaut.
B ö n g é s z n i 1. Bengeszni
BIZALOM — BOKROZAT. BOLDA — BÖNGÉSZNI.
BÖRBÖNCZE — BÜZHÖD-NI.
B ö r b ö n c z e 1. Berbencze.
K ö r ö n d , ber Äoffer.
B ő r ö n d ö s , ber Safchner.
B ö r t ö n , tömlöcz , foghely, ber Jlerfer, baö ©efänanffi.
B ő s z , biíszület, bie íRaferei.
B ő s z ü l t , rafenb.
B u c z , ber Scheitfel.
Bug-, berjtäfig.
B u g y k a , Korcsm. butella v. butellia, szűk szájú üveg, bugyogó edény, engfialftgeő
©laő, bie SouteiUe.
B u g y o g n i , zajjal ömleni, mit ©eráufch firőmen.
B u j a , wollt! ftig, geil.
B u j a k ó r , bujasenyv, bie Suftfeuche, syphilis."
B u j á l y , fajtalanság, bte Ilit*
Jucht.
B ú k o r : melancholia.
B u l i k o l n i , girren.
B u r d ó , batu , olly eszköz , inellybe az utazók s külö- nösen mesterlegények hol- mi j őket bele rakják , s há- tukon viszik, baő gelíeifen.
B u r g o n y a , 1. Csicsóka.
B u r k o l n i , beburkolni, be- takarni, f)ütteti, eúchüffett.
B u r k o n y a , ber äöicfier.
B u r o k , bic^)űtte,involucrum.
B u s k o u i o l y , melancholi- cus.
CSÁB — CSEKLÉSZET. 13
C s á b , tántorító szépség.bie Sort'itng, »erfüí;rerifche©chöit.
l;eit,(Wottűftiger 9íeij.
Csábífni, tántorítni, an*
locfen, »erffchren.
Csábulal, eltántorodottság, bie Scrffchrung.
Csadaly, baö ©ebüfch.
( " s a j k a , sajka, csónak, ber .ftafjn. ,
C s a j liász, ber Äaf;ner.fal;*
rer.
C s á k l y a , ber parfén.
Csal A«!, háznép, bie gamilie.
C s a l é k o n y , betrügerifch.
Csalit, baő ©ebüfch.
C s a l k e r t , (évely, tömke- leg, baő £abi>rintf).
Csalnia, ber íJurbait.
C s a l o g á n y , fülemile, bie Nachtigall.
C s a l ó k a , csalékony, be*
trűgerifch.
C s a n a k , csónak, 1. csajka.
C s a p , tapintyu , tapogató szarv, baő gül)lt)0rit.
Csapa, nyom, bie (Spur,bie gőbrte.
'Csapda: bte gatte; gall*
lettre.
C s a p o d á r , csapdi, lepke- dező, flatterhaft.
Csapodárság- , lepkede- zés, bie glatterl)aftigfeít.
C s a p o n g n i , ide s tova szállongni, fjerumflattern.
C s a p p a n n i , soványoil-ni, összeesni (ik), mager wer*
beit, jufammenfallen.
Csappantyú: sßerfuffion.
Csappanegus p u s k a : 5ßerfuffionögeroef)r.
C s a r n o k v. csornok, nagy téres szoba, hol a vendé- gek összegyülekeztek, a hajdankor váraiban, bíeápaf*
Csatangolnicherumfchwei* le.
fen. f
Csatlek , niellékelmény , acclusuni.
Csavar, sróf,bie (Schraube.
Csées, himlő, bte Slattern, variolae.
Csecsemő, csecsszopó,ber (Sciugling.
C s e k i e , hurok, tőr, bie 2)ohner.
Cseklészet, ber íDofynen«
»ogelfang.
I M
B u s l a k o d - n i (ik), \ B u s o l o g n i
B ú s o n g n i J, [tch )fran*
« r > f e n-
B ú t o r , házi eszköz, baő Ütfőble , baő £anőgerach, bie Sinrichtung.
B ú t o r o z n i , fölbútorozni, möbltren, einrichten.
B u z g a l o m , ber Sifer.
B u z g á r , zelota , ber gife*
rer; eleven forrás, ber Sern.
B ű v. bűv, ber 3auber.
B i i k ö r , ber ^erenfreiő, ber 3auberfrciő.
Biinfeledés: amnestia.
B í i n b ö d u i , lakolni, bűfett, luere.
B ű n jelenség, bünmarad- vány, biinnyom, corpus de-
licti.
Biirii, ber (Steg.
Biity, bie 9)? íiefe auf ber glinte.
B ű v é s z : ber 3auberer.
B ű v ö l n i , megbűvölni, jau*
bent, bejaubern.
Biiz, ber ©eftauf.
Biizaszat, assa foetída.
Biizliöd-ni (ik), áporod- ni (ik), ftinfento werben,.' putrescere.
C s e l , ravaszság, titkos ve- szély, tőr, bie .ginterlifi,
©chlinge.
C * é l , bie Soffe.
Csélcsap , auőfchwejfenb , scurrilis.
Cseledér,ber «ßoffenreijjer.
Cselekvőleg,active(szen- vedőleg, passive).
C s e l l e n g e n i , loppal jár- ni , fchíeichen.
C s e l s z ö v é n y v. cselszö- vet, bieSntrígue.
C s e m e g e , ber Setfer&iffen, baő Síafchtóerf.
C s e m e g e t á r , bie Srebenj.
C s e m e g é z n i , nafchen , fchntaufeit.
C s e m e t e , nevendék fács- ka, sarjadzat. bie Staube, junger Saum, ber Sprößling.
Csenip, bie Sírglifi.
Csempes, liftig.
Csempész: berSchmugler.
Csempészni: fchmuijgelit.
C s e n d , némaság, zajatlan- ság, bie Stilíe, baő Stumin*
feíjn, bie ©erönfchiofigfcit.
C s e n d ü l n i , csendesülni, ftiíí werben, »erfiuminen.
Csengiilni , Hingen , er*
tőneit.
Csenni,holmi aprólékosat ti- lalmasan elvinni, fchmnggeln.
C s e n « , csenevész, a' ki til- tott portékát lopva szállít, ber Schmugier, Ginfchwörjer.
Csép v. csöp, ber Kröpfen.
C s e p k ö v. csöpkő,ber Sropf.
ftein.
Csepőte, baő ©efträuch.
Cserdít ni v. csörditni, ma*
chett ba§ eő flirre.
Cserdiilet, p. o. fegyver- cserdiilet, baő Ältrren, j. S.
2Baffenflirren.
Cserény, eine gíechte jum Obfibőrren.
C s e r g e , csörge: riefelnb.
C s e r g e t e g v. csörgeteg , csergő- csergedező folyam, riefeínbeő Sáchlein, rivulus.
C s e r k e s z , bie Síaífche.
C s e r m e l y v. csermelye, kicsinyszerii folyam , ber Sacfc, ein fíetner gluf?.
Csésze (korcsm. kelyh v.
kehei), ber Jtelch, calíx.
Csetelni, félrebotlani, auő*
gleiten, ftolpern.
Csév v. cséve, cső, bie 9töí)re.
C s e v e g n i , finomabb kife- jezés mint: csacsogni, fchwa*
$en, jwitfchern.
C s e v e k , bajvivási jel, cse- veket hajitni valakinek, baj- vivásjelt adni , kihívni a kettős viadalra, baő 3u>ei*
fampfőjeichen, Sfuőforberung junt íDuell.
Csevet, beszéd- v. hangke- verék, 1. Badarbeszéd.
Csicsóka,burgonya,krump- li bie ©runbbínte, ber 6rb- apfel, bie Äartoffel.
C s i g a l é p c s ő , bie Schtte*
cfenftiege.
Csigolya, ber 2Birbeí, ver- te bra.
C s í k , csíkos, sujtásos, ter Streif; geftreift; bie Rubel.
C s i k a r n i , zsarolni , er*
jwíngen, erpreffen.
C s i k l a n d , ber Äifcel.
Csillagász, ber Sternfnn*
bige, astronoinus.
C s i l l a g á s z t o r o n y , csil- lagvizsgálói torony , bie Sternwarte, turris astrono- 111 ica.
C s i l l a g k é p , baő Stern*
C s i l l a g z a t , baő ©eftim, Mb.
astrum.
C s i l l á m , tündöklet, fény, ber Schimmer, Slinf, ©lanj, fulgor splendor.
Csillár, fénybogár: 3of)an-- niőföfer.
C s i l l a p u l n i v. csillapodni, ftiíí werben.
C s í n , kedveltetőség, tiszta-
ság, takarékosság, bie 9íeff*
heit, Slniuchmlichfeit, 3ieiu*
líchfeít, elegaiitia.
Csin , (a' hordón) , bie Äim.
C s i n o l n i , fiinmen. me.
Csinos, kedveitető, nett, elegant, annehmlich.
C s i n y , fortély, csalárdsík;, gonoszság, ber töunflgriff, bie {ßraftif, bie «ifi, bie Ser*
fchíageti fjeit.
Csinytalan, fortély-, csa- lárdság-, vagy gonoszság nélkül való (innét a' vidám de jószivü ártatlan élénk em- bereket is csinytalanoknak szokás nevezni) liftloő, utt*
üerfchíagctt, heiter unb leb*
haft of;nc Serfchlagení;eít.
Csipke, bieSpi(ie, limbria, patagium.
Csípkézeí, bie sterbe, fim- briatio.
C s i r v. csira, csoma, az a' növényeknél, mi a' tojásban és magban a' szik, az em- beri fogamzásnál pedig éb- rény. 1. e. ber Äeint, ger- men.
C s o b a , csobán v. csobány, cserép ivóedény , korsó , ein írbeneő Srinfgefőfj, ber Ärug.
CSEL — CSEVEK. CSEVET — CSOBA.
C s o b o l y a v. csobolyó, fá- bul készült nagynemii ivó- edény: grofjartigeő työljenteő Srinfgefafi.
C s o d a v. csuda, baő SSBun*
ber.
t ' s o d á l k o z a t v. csudál- kozat. bie Sewunberung.
Csókár, csóközön,ber£up*
ftront.
t' s ó k d o z n i v. csókdozni, csókolgatni (frequent), fű*
fen.
C s o l n a k v. csónak, ber Äaljn.
Csoina, a' torzsábul kinövő csira; 1. Csir.
t'üontár, kemény haj, mil- lyen p. o. a' inondoláé és baraczk fajoké, beinfeflerÄern, wie j. SB. bet ben 9Jfattbeln unb ^Pftiftcftarten.
Csonttoboly, baő Sein*
gewadjő.
C s o n t v á z , baő Sfelet.
C^soport (a'mii vészetekben), bte ©ruppe.
C s o p o r t o z a t , csoprozat bie ©rupptrung.
C'sór, meztelen nacft.
C s ó r v a , homok , föveny, ber Sanb.
Csótán, ber Äacfelatfe (3n*
fect).
Csótár , csomóba szedett czafrang, in SBufchen gefam*
meltegranfenjbie Sattelbecfe.
Cső v. csöv, bíe 9iőí>re.
Csőd, ber Änöchel.
Csőd 1. Csődület.
C s ő d ö r , mén, ber ^ettgfi.
C s ő d ü l e t , concursus.
C s ő d ü l n i , összetolongni, ftcft jufammenrotten.
C s ö k ö n ö s (lo), tjalőfiarrig.
C s ö r k ő , ber tflapperftein.
("sörtetni, zörejt csinálni, p. o. karddal, flirreit J. 93.
mit bem Schwerte.
Csuda v. csoda, baő SBunber.
C s u d a m i v , baő SBunb.er*
Werf.
Csudaszülött, bie 2Bun*
bergeburt, monstrum.
C s u k l y a , bie Äutte.
C s u k o r , ber Duilfkr.
C s u p a s z , meztelen , blofj, I nacft.
C s u p o r , bögre, baő Sőpf*
chen.
Csuz, baő 9tt)euma.
C s ü e s , (a' korsón), bte
©chnauje, ber Schnabel.
C s ü d , baő Spitngbcín.
C s ü g g e d n i , csüggedezni, í fchwanfen, ben SWuch ftnfen íaffen, erfchlaffen, aniiuo lang- vescere.
Csüggeleni, ber SBanfel*
much, bie (Srfchlaffung.
C s ü g g e t e g , csüggedező, wanfelmüchig, erfchíafft.
C s i i k ö l l ő , bie glocfenbln*
C s ü l ö k , baő Springbeín. me.
Csíir, élelemtár, bte Scheu*
er, baő SRagajin.
C s ű r ö k , ber Ütegei, conus.
Czáff, czáfolat, bie üBíberle*
gung.
4 'zaf r a n g , bie grattfe.
Czanunogni, lomháa bal- lagni, fchleichen.
C z á m o l y , aquilegia.
C z a n k ó , az égett bornak v. pálinkának utolja, aJjadé- ka, baő lleberbletbfef bont Srannlwein.
t ' z e d a , csinytalan, fchelmifch.
Czélirányos, jwecfmcifiig.
C z e n k , fleiner £uub.
Czevere , leányka, kis le- ány , fleineő SJfäbchett.
C z i b a k , hajfonat, hajsod- rék, ber ^aarjopf.
C z l b a k o l n i , v. czibálni, raufen, beim 3opf retően.
Cziblkvber 3biő.
Cziezkány, bie Spifcmauő.
C z i k , czikk v. czikkely, ber Síríifeí, ©lieb, £l)eil.
C z i k á z n i , ide 's tova szö-
kellni. {Czüíázni modatik a' villám, midőn lecsap.) C z i k o r n y a , tulüzött szé-
pítgetés a' beszédben vagy iridomban, mesterséges czif- ráxat, bie übertriebene fßracht*
facht iit ber Sprache ober Schreibart, gefüufteltc 3ie*
rerci.
Czim, ber Sitel.
Cziinbora , bűntárs , ber Sptefigefell.
Cziiuelni, czimezni, titn*
liren, betiteln.
Czfiner, baő Schilb.
Cziuikep, bie Sigitetfe.
Cziiulap, baő Titelblatt.
Cziuipa, baő Säppchett.
Czimterein, sírbolt, bie
©rabftfltte.
Czinizet, bie 33elitelung.
C z i n g á r , fyager.
C z i r g o l á n , ber ©lanjfäfer.
("zink, esiny, böfer Stretch.
C z í n k o s , gonosztévő, ber einen böfen Streich beging, ein Söfemicht.
<"zirák,pártfogott, ber «ftli*
ent.
C z i r k á l n i , I)erumftreid)en, Ijerumfch weifen.
C z i r m o s , fa&encjrau.
Czirogatni, ftretcheln, lieb*
fofen.
C'SOBOLYA — CSÜGGEDNI. CSÜGGELEM — CZIRÓGATNI.
CZIRÓKA — DÁRDANYKESZITMÉNYEK.
t ' z i r ó k a , hízelgő, esábitó, fd;meícf>elnb, »erfüfjrerifdj.
C?zivakod-ni , czivód-ni (ík), janfen, flreiten.
C z o b á k , bíe ííeute, ber
©djenfeí.
C z ö l ö n k , tuskó, ber ,í?ío(>.
C ' z ö l ö p , czövek, ber Äeil.
Czudar, erkölcstelen, al-
jas (korcs nyelven: komisz).
elenb, véradóid).
C t u k o r g y á r , bíe fabrif.
< 711 k o r n i í í : 3ucfern>erf.
C z n k r á s z , czukorsiitemé- nyeket 's miveket készitő.
ber 3ucferbäcfer, Conditor.
D.
D a c z , durcz, makacsság, el- lenszegülés , ber pro- tervia.
D a e z o l n i (korcs nyelven:
truczolni), trofceit.
D a c z o s , durczos v. dur- czás, trofcig.
D a d o g n i , gagyogni, fcfwä- (jen, ftammeín.
Dag, daganat, bíe ©efc^tvulfi, tumor.
D a g á l y , ár, özön. (A' be- szédben v. Írásban, puflasz- kodás, nagy jelentésű sza- vaknak összehalinozása) bíe
©cfytmtlft, pathos.
D á g v á n y , ragadós sár , fiebriger 5totí>.
D a j k á l n i , ápolni, pflegen, warten.
D a l (nem: dall), dan v. da- na , bíe öbe, baő fiieb.
D a l i a , lekente, fényesen öl- tözött bajnok, glcinjenb be»
fleibeUr Kämpfer.
D a l i á s , fényes, ünnepies, glänjenb, feierlíd).
D a l j á t é k , énekes játék,bit
£>per.
D a l k ö l t ő , ber Obenbídjter.
D a l n o k , énekes, bev ©ön- ger.
D a n a 1. dal, baő Siebdjen.
D a n d á r , fegyveres csapat, bie ©chaar; bíe Srigabej ber Rummel..
D a r a b o s (beszéd v. iridom), nem könnyen folyó, simít- lau, rau^, fcfjroff.
D á r d a n y , antimonium.
D á r d a n y k é s z i t m c -
nyék, praeparata antimonia- lia.
D a r ő c z , durva szövet, qro- beő Xücf), ber giíá.
D é d , negyed izbeli eldód v.
ősrokon, ein llröerwanbter.
Dédapa, apai ősapa, nagy- apai nagyapa v. ősapai apa , ber Urgrofjöater.
D é d ö s , negyedizbeli fölro- kon , ein int öierteit ®rab
»er»anbterSÍÍ)nf;err, in quar- to gradu consangvineus as- cendens,
D é l c z e g , büszke, dölyfös, f)pd>nuítf)ig, ftofj.
D e l i , helyes termetű, kelle- mes. gut getvvtchfen, íjűbfdj, ftattííd).
D é l v o n a l , ber SJíeribian, meridianus , linea meridio- nalis.
D e r e g l y e , biegaí;re.
D e r e n g n i , ellenkező mint:
borongni; fölvidulni ; jtd) . erweitern.
D e r í t n i . vídániitni, crfyei*
tern.
Derniedet, nierevedtség, bíe ßrftarruitg, obrígescen- tia.
D e r m e d n i , merevedni , erfiarren, obrigescere.
D e r ű , derület, vidulat,bíe
Grfjeiterung , ber ©onnen*
9/anj.
D é v a j , pajkos, poffirlicfy, fdjíimm, auégeíaffeit.
D e z s é r : Desiderius.
D i a d a l v. diadalom , ber üriumpf).
Diadaliv,ber!£riumpljbogett.
D i a d a l k o c s i , kolya, ber Sríump^magen.
D i e s v. dücs, ber Síu^nt, glória.
D i c s ő , fönséges, Ijerrlíd;, erf;aben.-r
D i c s ő s é g . bíe .£>errlídjfeít.
D i c s v á g y , dicsőségre vá- gyás, bie Síufymbegiei-bc.
D i c s v á g y ó , dicsőséget szomjuzó, ruhmbegierig.
D í j , baő íöujjgeíb, homagi- um; ber Soljlt, merees.
D í j n o k , diurnista.
Disz , ékesség, bie 5$arabe, 3ierbc.
Díszelegni, diszelgni, pa- rabiren, prangen.
Díszítő, ber 4)ecorateur.
Díszlet, diszitmény (játék- színi) , decoratio.
D í s z r u h a , innepi öltözet, baő ©aíafíeib, ^Barabege*
tvaub, feier(id)er Jínjug.
D i s z t u d o m á n y , aesthe- tica.
DARÓCZ — DISZTUDOMÁNY.
líivat (korcsul: módi), bie , 9tfobe.
D i v a t k é p , baő SRobebifb.
Divatos, (módias), mobera.
D i v a t o z n i , mobern feitt.
Divatszerü 1. divatos.
D o b b a n n i v. döbbenni, megijedni, erfchrerfett.
D o b b a n t a n i (nem: top- pantani), ijeszteni, fcbrecfeit.
D o b z ó , bte SJÍirabelfe.
D o l g á s z , munkás, labora- tor, ber Slrbeiter.
Dologiláz, munkaház, fcaő Slrbeitőhauő.
D o m b o r ú , ergaben, halb*
fugclförinig.
D o m b o r m ű : hasrelief.
D o m ó , dúcz, ber SBrobranft.
D o n k , Domínif (finév).
D o r g á l a t , ber ítabel.
D o r g á l n i , tabeln.
D ó s a , 1. Donk.
D ö g ö n y , tőr, baő Stílét.
D ö g ö n y e g , tőrös botarein Stocf mit eiitem Srilt±' D ö l y f , gőg, ber
Uebermutlj. C D ö m e : Demetrius (finév.) D ö r d ü l e t , dörrenet, baő
2)ottnern.
D ő r e , albern.
D ő s n a p o k , bte 33acd)a- nalien.
D ő s ö l n i , jedjen.
D ó , ber Raub, bie S3eute.
D n e z , púp a' kenyéren, baő Slufgelaufene am 33rob, ber Srobranft.
D u d o r , tuberculum.
D u d v a , gyom, gaz, baő SRifaewächö, Unfraut.
D u g á r o s , ber Schmuggler.
D u g a s z (nem: dugó), bet Stoppel, Stőpfel.
D u g u l n i , fiocfen.
D ú l n i , pusztitni, »erheereit, berwüfien.
D u l o n g á s : Smeute.
D ú m é h . ragadozó méh, bie Raubbíene.
D u r c z o s v. durczás , WÍ*
fcerfpenftig, trónig, pervicax.
D u r v a (korcs magyarul r goromba), miveletlen, grob, nch, ungebilbet.
D u r v u l n i , rof) Werb.tt.
D ó s v. dúzs, fel;r reich, opu- lens.
D u s k a , tivornya, baő Trinf*
gelage.
D u z m a , bie SBelle; adj.
műrrifch.
D ő z o s , baufchig.
Diies, diicső, I. Dics, Dicső- D ü h . bie Sfiutí), baö Toben- Dühödni, dühöngni,dühös- köd-ni (ik), roitchen, toben.
DÜLEDÉK — EGYENLElvENY.
Düledék,rom, ber Schutt, bie Ruine.
É b e r , ébrékeny, wachfant,
r vigil.
É b e r e n v. ébren , wach,
r (adv.) vigilanter.
É b r e d e t v. ébrenet, baő
„ (Sncachen, evigilatio.
É b r e d n i v. ébrenni, erwa*
chen.
E b r e n g n i (subfreq.). I)al&
r unb l;alb erwachen.
E b r é n y , a magzatnak úgy szólván első csirja, mint- egy az ébredő lény, embryo.
Ecset, ber^infel, penicillus.
Ed, bie Süße, dulcedo, nectar.
É d e l e g n i , édesen mulatoz-
r ni, tänbelit.
É d e n , baő $arabieő.
Édes , fúfj, dulcis.
É d e s d e n , édesdeden, (adv.)
„ ffip, lieblich.
Édesgetni, anlogen.
É d e s s é g , bie Süjjígfeit.
Édlevél, szerelemlevél, ber
r íiebeőbrief.
É d ö z ö n : Reftarfirom.
É d p o h á r : Reftarfeích.
Ed/.eni. keményít ni, köszö- rülni, gärten, jchleifen.
Edzet, bie Verhärtung.
É g a l , éghajlat, baő.íSlima.
É g ö v , bie 3oite.
É g v é n y , alkali.
E g y e d , individuum : Aegi- dius (finév).
E g y e d e s í t n i : individua- lizálni.
Egyedül , egyediilieseu , ganj allein, solitarie.
Egyedüli, ganj allein, so- íitarius.
E g y é n , egyki, eiuperfőnli*
cheő 3nbi»ibuum, individuum personale.
E g y é n i , inbfotbuell, indi- viduális.
Egyénileg, individualiter.
E g y é n i s é g v. egyediség, individualisnius.
E g y e n k ö z : parallela.
E g y e n k ö z ü v. cgyközii, parallela.
E g y é n i e k , aequatio.
Egyenlékeny, aeqnabilis.
DIVAT — DÜHÖDNI.
D z s i d a , hajítható dárda, bte Sicfe, ber 2Burffpief.
E t< Y E N LE K E N Y SE (T — ÉLELEMTÁR.
E g y c n l é k e n y s é g , ae- qnabilitas.
E g y e n l e t , aequalitas.
E g y e n l í t i » ! , kiegyculitni, gleichen, auőgleichett, aequa- re, exaequare.
E g y e n l í t ő , aequator.
E g y e n l ő , gleich, aequalis.
E g y e n l ő s é g , egyen, e- gyenlet, bie ©(eichijeit, ae- qualitas.
Egyesíta»i, egyitni, »erei*
nigett, unire.
E g y e s ü l e t , egylet, tíe 33er*
eiuigung, ber Öereiit.
E g y e t e m , universitas.
E g y e z e t , alkukötés , bie Uebercíitfunft, ber Vergleich, coaventio', contractus.
E g y k e d v ű , gíeichgütig.
E g y k e d v ű s é g , bie ©ieid)*
giltigfeit.
Egylí.özik,egyeiiközü.gíeich*
Taitfenb, parallel.
E g y m i , cíti re-aleő Sitbim*
blllim, iiiilividum reale.
Egymiség, reale 3nbi»ibu*
átitat, individualitás reális.
E g y s z e r ű , einfacfy , sim- plex. (dologilag értve.) E g y ü g y ű , aíberit, simplex.
(személyileg értve.) E g y v e l e g , baő Duoblibet.
É h . ber junger, famés.
y •
É h e z n i , hungern , esurire.
É j , éjei, bie Díacht.
É j n a p e g y e n l e t , bie , Racljtgleiche, aequinoctium.
E j i » a p e g y e i » l í ( ö pont, punctum aequinoctiale.
É j s z a k V. észak, ber Rorb, septentrio.
E j t e g e t é s , bie ?(6änberung, declinatio.
E j í e l . kupa, pint, két icze,
„ bie 3)iaap.
É j v i r á g , bie Radjtbínme.
É k , ékszer, bie 3'erbe ber
r Sdjmucf.
E k á r o s , ber ©afanterieaiaa*
r reichanbter.
É k e s , jieríich, gefchmucft.
E k e s s z ö l l á s , bie S3ereb*
famfeit, eloquentia.
É k í t m é n y , v. ékesitménv,
r tiie Verjierung.
É l d e l e í , élemény, élv, bet
©enujj, fruitio.
E l d ő d , ős, ber Slfjitíierr, ber Vorgänger.
Élelei»», baő Sebenőmitteí.
E l e l e n » í i í j , életbér, vita- litium.
E l e l e m r e » » d , életrend ,
r
diaefa.
É l e l c m t á r . oliv hely, ho-
va élelemszerek rakatnak le, baő Vrooianchauő.
É l e l m e z é s , élelemadás ,
^.intertentio.
É l e l m e z n i , élelmet adni, táplálni, intertenere.
E l e m , baő (Síemeut.
r
E l e m , élemés, ber ©enufj • É l e m é n y , éldelet, élv, ber
©enufj.
E l é n k , fiirge, lebhaft.
E l e r ö t l e n í t n i , entfriften, invaliilare.
Elerőflei»itö p e r , pro-
r cessus invalidatorius.
E l e t e l v , baő gebeitőpríncip.
É l e t s z a h á l y , bie Menő*
r vegei', regula vitae3 É l e t t e l e n , életnélkiilvaló,
„ .lebloő.
É l e t t e r v , ber Sebenőplatt.
É l e t v i s z o n y , életbeli kö-r
rülmények , baő ?ebenő»er*
r bältnifj, bie gebenőumftaitbe.
Eletui»t: Sebenőfatt.
É l e t u n o f t s á g : Ueberbrüf*
ftgfeit beő Sebettő.
E l é v ü l t : verjährt.
E l f ó g ő d - n i , (ik.) , be*
flommen fetyn.
E l f o g u l n i , fitretwaő eiit*
genommen werben.
E l f o g u l t , fúr etwaő einge*
ttommen.
E l f o g u l t s á g : Vefangen*
heit.
E f o g u l a t l a n : unbefangen.
E l h a » » g u l » » i , »erftimmt Werben.
Elidősités, ba? Verjähren, praeseriptio.
E l i d ő s i t u » é n y , eine Ver*
jährte Sache, respraeseripta.
E l idősifi s»i, »erjähren, prae- seribere.
Elidősiilet, bte Verjährung, praeseriptio (object. suinta).
E l i l l a i » i , elszökni, eittmi*
fchen, entlaufen.
E l i s z o n y o d - J » i (ik), el- szörnyedni , ftch entfejjen.
E l k o b o z n i , elzsákmányot- , ni, conliscare.
E l l e » » , ber geinb.
E l l e » » e r ő , viszonyhatás , vis reagens, reactio.
E l e n k e z e t , repugnantia, contrarietas.
E l l e n ő r , ber Cüontrolíor.
E l l e i » t i s é g , contrast.
E l l e n s z e » » v , antipathia.
E l n » é l e t , theoria.
E l l e » » z é k : opposiiio.
E l m é l e t i és eln»életes, íheoreticus.
ÉLELMEZÉS — ELMÉLETI.
Elmélked-ni, (ik), theo- retisare.
Elméncz, ber 2ßi&ling.
E l n ö k , praeses.
Előcsapat, elővéd, Avant- garde.
Előcsarnok, bie 2?orí)aííe E l ő d , ber Vorgänger ím 9fm-
te, antecessor.
E l ő d e n c s , elnök, prae- ses.
E l ő j o g , baő 5Borred;t, prae- rogativa.
E l ő l e g , antícipati».
E l ő l e g e s , praeliminarias.
Előlegesen, praeliminarie.
Előlegezni, anticipare.
Előszámolat, liquidatio.
Előszámolni, liquidare.
Elottezni, coramisare.
EIő%'étel, elővásárlat. prag- eintio.
Elővételi, elővásárlatijog, jus praeemtionis.
Előzmény, ber S3orberfa$, praeinissum.
El őzőleg , »orjugőweífe , praeferenter.
Elözönleni, elárasztani , űberfdnvemmen.
E l p á r o l o g n i , auőbűnfien, evaporare.
Elpártolni, abtrünnig wer- ben, deserere.
Elporla-ni, eltiin-ni (ik),
»erlauben, »erfdjwtnben.
Elrémülni, befiűrjt werben.
Elreppenni v.elröppenni, entfliegen, uerfc^winben.
Elsenyvedni, elsorvadni,
»erfcijmadhten, »erwelfen.
Elsikkasztani, elemész- teni, unterfd)lagen.
Elsirolni, eltemetni, be*
graben, beerbigett.
E l s o r v a d n i , elhervadni ,
^iierfd?mad)tert, »erweltcn.
Eltesedni, élemedni, vén- hedni , alt Werben, senesee- E l t ő k i t n i , ellopni , ent* re.
Wenben.
Elv, baő *ßrincip-, principium.
E l v , élelem, éldelet, ber©e*
nup.
E l v d u s : ©emifjreidj.
Elvezni: genießen.
Elvezlietlen: ungenießbar.
E l v k o r : ©enufifucht.
Elviharza-ni fik), »er*
(türmen, üorü&erftürmeit.
E l v i r í t n i , elvirulni, »er«
grünen, »erwelfeit.
E i u , magasság, bie .Spöhe, altitudo, gradus.
Embátya , emöcs , ber 9J?ild)&ruber.
Einelcső , emelő rud , ber
•£>ebel, vectis.
Emelet, baő (Storfroerf.
Emelni, emelintni, heben.
Emeltség, magasság, bie
£i>he.
Emeltyű, bie 3«gwínbe.
Euiéncz, ber «Säugling.
E m l e , baő ®ebäd)tnijj me- moria.
Emlék, emlékezet, baő 2ín- beníen, memoria.
Emlékirat, bie íDenffc^rift, Memoire.
Emlékjel,baő SenfjetYften.
E m l é k k ő , baő ®enfntal.
Emlékpénz, bie Senfmínt*
je, «íebaille.
E m l é k o s z l o p , bie £>enf- fäulc.
E m l é n y , nefelejts, baő ©e- benfemeín, 33ergijjmeinnid;t Említet, bie @nväf;nmtg.
E m l ő , bíe23ruft.
E m n i (ik), szopni, trinfen,
„ fangen.
E m n i (ik), ébren lenni, wacfy feyn.
E m ő , 1. Einéncz.
Emtetiii, szoptatni, fäugen.
E i n v , chymus.
Engedékeny, nachgiebig.
E n g e d é l y , concessio.
| Engedmény , res cessa vagy cessio.
E n g e d m é n y e s , cessio- narius.
E n g e d v é n y , literae ces- sionales.
Engesztelni, kérlelni, he*
fänftrgen.
E n y e l , tréfa, ber <Sd)erj.
E n y e l e g n i , fehérjén, jo- cari.
Enyészet , mulandóság , Serwefung, baő Vergehen.
Enyh, bíe SJÍilbe, mulcedo, leninien.
E n y h e , miit), initis.
Enyhiilet, bíe Sinberung»
bi? Sabung.
E p e d n i , fc^mad^ten.
E p e k e d - n i (ik), ftdj grá*
meit, fich fränfen.
Építmény , épület , baő
„ SBauwerf, baő ©ebäube.
Eptan, bie ©efunbheítőlehre, hygeologia.
Érczinara, ber Srjfdhlid).
É r d e k , érdeklet, baő 3n*
tereffe.
É r d e k e l n i , érdekleni (E- zen ige roszul használtatik sok irónk által az é r i n t e- 11 i szó helyett. Ertelembeli különbségükre nézve , lásd
ELMÉLKED-NI — EMBÁTYA. EMELCSÓ — EBDEKELNI.
