Helyhatóság: municipa- municipa-litas
MARNI — MEGTORLANI
M a r n i , harapni, sebesítni, beiden, »erwunben.
Mart, part, baő ©eftabe.
Martalék, zsákmány, bte Seilte, praeda.
Martalőcz, személyrabló, plagiator.
M a r u l n i , ficzomod-ni (ik),
»errenft. werben.
M á r v á n y k é p , baő 3Jíar*
ntorbiíb.
M á r v á n y s z o b o r , bie yjíarmorftatue.
Másolat, copia.
Másolni, copisare. (Másit-ni, alterare.)
M á z , bie ©íqfur.
Ma z u r , arnt.
Mécs, lámpa, bte Sampe, baő Nachtlicht.
Mecset, török egyház, bie SDíofchee.
Medencze, tekenyő ido-mú edény, baő Secfen.
Meiler, folyamágy , baő Strombett.
M e g b á j o l n i , bejaubern.
Megbízat, ber Sluftrag , commissio.
Megbízott, mandatarius. ,
M e g d ö b b e n n i , (ik), be*
troffen fet;n, in Serlegetcheit gerachen.
M e g g i b e r e d - n i (ik), er*
ftarren.
Megilletődés, megindu-lás (lelki), bie «Rührung, Bewegung ber ©eeíe, com-inotio animi.
M e g k i n á l á s , praemoni-tio.
Megkísérteni, megkém-leni, serfuchen, prubare.
Megkövetni (valakit) , bocsánatot kérni (valakitiil), Semanben (etwaő) abbitten.
M e g l e p n i , überrafchen.
Megsemmisítni , »er*
ílichten, annihilare, annul-lare, amortisare.
M c g s z e g ő d - n i , besze-gőd-ni (ik), valaki szolgá-latába lépni, ín Sentanbő 2)ieufie treten.
Megszemlélni,szemügy-re venni, beftchtigeu,in3Iu*
genfcheín nehmen.
Megtolulni, ftch atchäu*
feit, jufaittmen brängen.
M e g t o r l a n i v. megtorol-ni , véresen megbőszülmegtorol-ni, blutig rächen.
MEGURITNI — MERENGNI.
Megiirílni, megüresttni, ŰUŐleeren, evacuare.
Uéhiiiag/.at , embryö.
Méliser, márez, ber 9)iech.
M e k k o r á n y , quautitas.
M é l á z n i , melancholisare.
M e l e n e z e , medencze, baő Seifen.
M e l l é k e l n i , csatlani,]fei*
fügen, adlaterare.
M e l l é k e s , nebenfeitig, ad-nexivus.
M e l l é k e s e n , mellesleg, nebenfeítig, (adv.) adnexive.
Melléklet,[bte Setlage.
M e l l é k r o k o n , collate-ralis.
M e l l é n y v. melény , mell-ruha (korcs 111. puruszli), bieSGefle, Gilet.
M e l l e s l e g e s , mellékes , nebenfeítig, adnexivus.
M e l l s ő v. melső (ellentéte-le a' hátulsónak, mint az első az utolsónak), ber, "Síé, baő Sorbere, anterior.
M e l t a l o m , jutaimi aján-dék , discretio.
M é l f á n y l a n i , méltónak tartani, würbigen.
M é l t á n y o s , discretus.
Méltányosság', aequitas.
Méltánylat, bie Sürbú gnng.
M é l t ó s á g , tekintet, bte
§ochgeburt, baő 2lnfef)en , bte SBürbe.
Melyzet, bie Siefung.
Mentes, dispensatus.
M e n t e s s é g , főimentség , dispensatio.
Mentség , bie (Fntfchulbt*
guttg, excusatio.
M e n y , bie (Schwiegertochter, nurus.
Menyasszony, helyeseb-ben: ara, bie Sraut, sponsa.
M e n y e g z ő v. menyekző , lakodalom, bie ^ochjeit.
M e n y ezét, meunyezet, ber Salbachín.
M e n n y i s é g , quantitas(qua-litas , minőség),
M é r e s e m é r f o k , scala.
M é r e z e , mérő, ber ©chef*
fel, SÄegeti.
M e r e g l y e , faviila , • bte
•gjeugabel.
M é r e g y e n , baő (SDettmajr.
M e r e n g n i , mélyen elme-rülve lenni, vertieft, ver?
funfen fein.
M e r e n g ő , adv., ftnnenb.
M e r é n y , merénylet , baő SBageftücf, baő Unternehmen.
Mérleg, bie 2Baage,2Baag*
fchale, libra.
M é r n ö k (korcs 111. inzsel-lér), ber Ingenieur, geo-metra.
M é r s é k e l n i , mäßigen , temperare.
M é r s é k l e t , temperafura (aéris, caloris etc.), tem-peramentum.
Met, él, bie ©chneibe.
Meténg, baő immergrün.
M e z , vászon-, gyapjú-, pa-jnut- vj selyemszövet, test-takaró , köntös, baő 3eug, bie -£jülíe, ber £>berrocf, te-gumeutum, tunica.
Mézel k e , bie 9Jíeliffe.
Mézga, baő ^jarj,baő ©um*
mi, resina.
Mezití'agy, ber Slachfroft.
Meztelen (nem" mesztelen), mezitlen, faljarótlan, ttatfí, bíof, nudus a. um.
Mile, ber ü)?eiíer.
M i l l y e , sótartó (nem sósze-lencze) . bie (Saljbofe.
M á i n e l n i , majmolni, nach*
ahmen.
M i n d e n s é g , baő Uníüer*
funt, bie Sittjeit.
M i n d e n ü t t s é g , minden-ütt jelenvalóság, bie Slűge*
genwart, ubiquitas, omni-praesentia.
M i n ő s é g , minemüség, qua-litas.
M i n ő s í t n i , minemüsltni, qualiticare.
M i n t a , alakzat, baő 9J?o*
bell, bie gorntung.
M i r i g y , bie 2>rüfe, glan-dula, scrophula.
Miség, a* dolog valója, baő SBcfett einer (Sache, essen-tia rei cuj'uspiam , quiditas.
MIv v. mii, 1. e.
Mivelet, munkálat, ope-rát io.
M i v e l t s é g , pallérozottság, bie Silbung, cultnra.
Mivész v. művész, ber Ätinji*
ler.
Mivészeá v.-Vuüvészet, baő Äunfiwefen.
Mivészileg , fiinftlerifch (adv.)
M i v o l t , mibenlét, jpíe Se*
fcí;affenl)cit, status.
M o d o r , némellyek álíal
e-MERENGO — MODOR.
zen szó kifejezésére hasz-náltatik, bte 2>?anier.
M ó d s z e r t a n , methodica,
bte Serfal)rungőíel)re.
m o g o r v a , btifier, ftnfter.
M o h ä r e « , bte 3ut>enFirfc^e.
M o k á n y , pajkos, mitty«
Willig.
Monda, rege, bíe ©age, bie Srjählung.
Mondai oni,ber©innfprud).
M o n d o g a t n i , dictilare, dictare.
M o n y o n i , tojásdad, oöaí.
M o r a j , zaj, lárma, baő
©erciufclj, ber Sarat.
M o r d , wtíb, grimmig.
M o r d á l y , zsebpisztoly.
M o r d s á g , olly állapot , midőn a' komorsághoz vad-ság, kegyetlenkedés is szö-vetkezik, bíe ©rímmínfeit, SBUtyeit.
M o r k o l á b , kincsőrző rém.
M o r z s ó k a , (étel) , ber
©cbmarn.
M o s o l y , taő Säbeln.
M o s ó t a , mosó-ház, baő 2Bafcfjf>aud.
Motrlng , bie ©trciljne.
M o z d u l a t , bíe Bewegung, motus.
M o z g a l o m , Sewegung.
Mozgalmas, bemeglidj.
M o z g o n y , eróm-i, gépely, bie 9J?af<i)íne, baő Xrieb*
wert.
Mozgony báb, Automat.
Mozzanat, momentum.
M u l y a , semmirevaló, ber üaugenidjtő.
M u n k a b é r , ber Arbeitő*
Í0f)rt.
M u n k a l i á z , dologház, baő Arbeítőfmuő, domus
labo-•ratoria.
Munkász, ber ,£janbwer*
Fer.
Munkaterv, Arbeiiőpían.
M u r v a , kövecs , kavics, ber Kieő.
Mutatvány, baő 9Jíufter*
ober ^robeftiief.
Mii v. mű, mív, csinálmány, készítmény, baő Kunfhverf, fabricatum , pracparatum.
Műalkat>, mivalkat, stru-ctura, mechanismus.
Műavatott, Jlunflgeweíljt.
Míibiró, Kun|írícfyter.
Mííértő , ©acf;üerftánbig.
Műisiiierő, ©acfyfcnner.
Mííérzet, • mivérzet, ber Kunftftnn.
Műhely, mivhely, bie SlkrF*
ftatt.
M ű i p a r , ©ewerbfieífj.
Működés , bíe SBírfuitg , functio, cperatio.
M ű k ö d - n i (ik), müveleg-ni, wirFen, operari.
M ű s z e r , mivszer, baő 2Berf*
jcug, orgauon.
M í í s z e r i l e g , mechanice.
Műszerkezet, ber medja*
nifdje Sau: structura me-chanica.
Miiszerzet, Organismus.
Míí s z o r g a l o m , műipar, ber ©etberbfleífj.
Madaly, piócza, ber Síut*
igei.
M a d o r , nádorispány, pala-tínus.
nagyfejedelemség,baő
®ropfürfteutí;um.
Magylierezegség , baő
©rofjf;erjogtf;um.
M a g y k o r u , műnbíg , ma-joren Iiis.
Magykoruság, bie SOftin*
bigfeit, majorennitas.
M a g y u r a s á g , a' nagyok uralkodása, aristocratia.
Mapernyő . ber ©onnen*
ídjirm, baő Qkrafoí.
Mapi kiinyv , napló, £age*
blic^, diarium.
Mapi b é r , íTagfofjit, merces.
Mapi «1 í j , diuriium.
M a p i r á n y s z e g , paralla-xis solis.
Ma pl ár, (k. in. kalendárium), ber Äaienber.
M a s z á d , dereglye, sajka, bie ©djaluppe.
Máthahurut, bie ©rippe, influenza.
Medii, nedv, lé, lév, ber Saft.
Megéd, negédség, bie ©pro*
bigFeít.
n e g é d e s , begyes v. bögyös, fpröbe.
M e g y e d , (Jcorcs in. fertály), baő 33íertef, quadrans.
MÓDSZERTAN — MŰÉKZET.
Hí.
MŰHELY — NEGYED.
n é g y s z e g v. szög, quad-ratum.
nebezelgés, nehezkedés, gravitatio.
n é l k ü l ö z n i , valami nél-kül ellenni, entbehren, ca-rere.
nélkülözhető , a' )iii nél-kül ellehetni, entbehrlich.
üéiuber, baö 2Öeib,mulier.
nemesség-bizonylat , nemességbizonyitás, legiti-matio v. próba nobilitatis.
Memesi előjogok, praero-gativae nobilitares.
llemleg-es, negativus.
l e i n t ő , védlélek, ber ©chtig*
geift, genius.
n e m z e d é k , embernyom, fajzat, generatio.
nemzet isit II i, nationali-sare.
n é p k ö r , ország, status.
n é p n a g y , szószóló, tribu-nus plebis.
n e p i i r a s á g , democratia.
népurias , democraticus.
nesz, baő ©erücht.
n e v e n d é k v. növendék , ber Sögliitg.
n é v é r t é k , névbecs, valor nominális.
n é v j e g y z é k , baő 9fa*
tnenregifier, cathalogus.
névjel, baő ííantenősetchen.
névtelen, annonymus.
nézet, bte Sínftcht, adspe-ctus.
n ő , hölgy, baő SBeib, bie
©attin, foemina.
n ő n e m , baő weibliche ®e*
fchledjt, sexus foemineus.
nőszasszony, baő Sn^l*
Weib.
n ő s z i n g e r , nemzői inger, ber Segattungőtríeb.
nőszni, begatten, coire, nőt lenség , ber íebtge
©tanb, coelibatus.
n ö v é n y v. növevény, baő
©eWachŐ , planta.
növenyész(helyesebb mint füvész) , botanicus.
Hövenyésznl, növénye-ket szedni, gyűjteni, ©e*
Wächfejamineln, botanisare.
n ö v é n y t a n , növénytudo-mány, botanica.
n ö v é n y z e t , valamelly .táj növényzete, ilora,
vegeta-tio, flóra cujuspiam tra-ctus.
n y á j a s , galant (l;őflíd;,ud-varias).
n y á k , ber Seim,
n y a k b o d o r , bie §atő-fraure.
nyaktiló , eső-bárd, bte
©uilfotine.
n y á l , nyálka, ber ©petdjeí, ber Schleim,
nyaláb, baő Sűnbel, 9tánj*
che».
n y a l á n k , torkoskodó, le*
cfertyaft.
n y a l k a , kaczér, coquette , bichlerifd}.
n y e g l e , kérkedő, ein 33ra*
rnarbaő.
nyeg'lélkedni (ik), kér-kedni (ik), bramarbaftren.
nyelees, ber ©riffel, sty-lus.
nyelvész, philologus.
nyelvészet, philologia.
nyelvezet, stylistica.
nyelvszabály.bieSprach*
regei.
n y e n y e r e , bie Sei;er.
n y e r e s é g v á g y , nyer-vágy, bie ©eminnfucht.
nyers, rol;, crudus, a.um.
n'yerseség v. nyersség , bie Sío^eit, cruditas., n y e s ő - k é s , kaczor,
bo-rotva, baö Sarbtermeffer.
nyilatkozat, bie Sleujfe*
ruttg, declaratio, manifes-tum.
n y í l t s á g , bie Offenheit, nyiltszivüség, bte Offen*
fjei'jt'gfeit.
n y i l v á n , öffentlich,publice, nyilvánít ni,
nyilvánosít-ni, öffentlich machen, publi-care.
nyilvános, öffentlich, (adj.) publicus.
n y i l v á n o s s á g , bie £)ef*
fentlichfeit, publicitás, nyirettyű , hegedüvonó,
ber giebelbogen,
nyii'k , nyirok, bie geuchte.
n y o m , nyomdok, ber guf*
ftapfen.
n y o m a d é k , nyomaték , pondus.
nyomat, ber 2>ritcf, pressio.
n y o m o r , baő (Slenb, ber Sammer.
nyoiiiorítni, eleitb machen, n y o m o r ú , nyomorult, e*
lenb, jämmerlich.
NÉGYSZEG — NÖVÉNYZET. NYÁJAS — NYOMORÚ.
N y ű g , nyugalom, bte 9tu=
f)t, quies.
N y u g á g y , Síuhe&ett.
Myugaliuazni , nyuga-lomra bocsátni , tit 9iulje
»erfe&eit.
N y u g a t v. nyugot, berSBefi, occideus.
Myughely, ber Suhepíafc.
Nyugpénz, pensio.
N y u g t a t v á n y , queietan-tia.
Nyúlánk, karcsú, fcfyíaitf.
N y ú l v á n y , ber Sluőíauf.
N y u v a d n i , fuladni, fojla-ni, erfticfen.
O k o n , két lat, eine Unje.
o.
Ócsárolni, ßerirtöfdjä^ertr vilipendere.
O c s ó d n i . ocsulni, serken-ni , eroacfyen, expergefieri.
Odaitélni, adjudicare.
O d o n , ószerű, aílttciterifch.
O d o r , Adrián (finév) ; bar-lang , bíe >£>öf)íe.
O k f o , baő ©runbprínrip.
O k l e v é l , bie Urfunbc, di-ploma.
O k l e v é l tudomány, di-plomát ica.
O k n i , bele okni, bele ta-nulni, jtdj hínein|hibiercit.
O k s z e r e s , okkal támogat-ható, rationabilis.
O l d a , ber gíuf, fluor.
Old/iUagos , nebenfeitig, indirectus.
O l d a l l a g o s a n , ne&ettfeU tig, (adverb.) indirecte.
Oldozat, bíe Soőfyrechung, absolutio.
O l d o z v á n y , oldozatlevél, litterae absolutionajes.
Ó l m a g , ber Sleifalf.
O l t a l o m , ber ©djűjj, pro-tection
O l t a l o m l e v é l , védlevél, literae salvi conductus.
O l t m á n y (nein: oítovány i), baő $fropfreiő.
O l u , olvadék, liquor.
Omboly, baő Seegraő.
Omlatlék, omladvány, rom, bie krümmer (pl.)
O m l a n i , dűlni, finden, ruere.
O r , orv, tolvaj, ber 2)ie6, latro.
O r d a , túró, ber topfen.
Ordas, setét szürke, csíkos, graufdjmarj, gefireift.
O r g o v á n y , róna, sík,bie (56ene.
O r g y i l k o s , alattomos öl-döklő, ber aJíeucfyelmörber, sicarius.
O r m a n y , ber Süffeí, pro-boscis.
Ormózat, halom, bíe
Gr-^í^ung' ber £űgeí.
Ó r n y , ber ©djuabcL ro-strum.
O r s o n y a , ber ©puíwurm.
Ország, népkör, ber Staat, status.
O r s z á g l á r , ber SJÍinifier.
Országi ás , kormány, bíe Regierung.
Országitok , ber íDipío--mat.
Országnagy,magnas reg-ni.
O r t a l y , pörlekedés, vil-longás , ber bie Strei*
tigfeít.
Ortályozni , villongani, janfen, ftreíten.
Orvoslat, remedium (Pör-orvoslat, remedium juridi-cum.)
O s o n n i illanni, szök-ni (ik), entreißen, flüdjten.
Oszolhatlanság , bíe Uit=
theií6arfeit , indivisibilitas (obj.)
Oszolhatóság-, divisibi-litas (objective.)
Osztalék, 3):»ibenbe.
Osztályigazitás, recti-licatio divisionis.
Osztályujitás, nova di-visio.
Osztályzat, classificatio.
Osztliallanság, bie Un*
tfjeilbarfeit , indivisibilitas (subj.)
Oszthatóság, divisibili-tas (subjective).
Ovakod-ni,őrizked-ni(ik),
^ auf ber ^utíj fel;n, cavere.
Óvat, bie
$utl),
cautio.Ö b ö l , bie Sucht, ber Sufen.
Ö d ö n , SDinunb (finév.) Ő g y e l e g n i , ögyelgeni,
boiyogni, herumirren, felien*
bem.
NYŰG — OMLADÉK. OMLANI — ŐGYELEGNI.
ÖKLÉSZ — ÖRÖMKÖXYÜ.
Öklész, ber Klopffechter.
Ö k ö l j o g , baö gauflrecht.
Ö l t ö n y , öltönyeg, beríta*
put, baő Cberfíeib.
Ö m l e d e z n i , flrömen, ftch ergießen (frequent.)
Ö n á l l á s u , felbftftiinbig.
Önérzet, baő ©elbfigefuf;!.
Öneszii, önfejű, eígenfttt*
Önffertőzés, magömlesz-tés, onania.
Ö n g y i l k o l á s , öuölés,ber
©elbftmorb, autochiria.
Ö n k é n y , saját kény, bie aStttfűr.
Ö n k é n y l e g , önkényesen, wiíífűrlid).
Önkényt es, freiwillig.
Ö n k i , subjectuiu.
Ö n k i l e g , subjective.
Öiuni, objectum.
Ö n m i s é g , objectivitas.
Ö n m o z g o n y , ein Síuto*
mat.
Ö n s é g , énség, ber (Stgett*
finn, egoismns.
Önszeretet, bie ©eíbfl*
ober ßigenliebe, amor sui ipsius.
Ö n u r a s á g . autocratia.
Ö r : km. strázsa, bie 5ßache.
O r k i n e s , talizmán. rr
Ő r k ö d n i , wachen. rr rr
Orszent, ber ©chugtyeilige.
Orlemez (a' zárban), baő (Singerichte.
O r l é n y , védszellem, ber
©eniuő.
Ö r ö k í t n i , örökivé tenni,
»erewigen.
Ö r ö k l í t n i , öröklővé fen-ni , örökbe fogadfen-ni, adop-tare.
Ö r ö k ö l n i , örökleni, er-ben, successione tenus aqui-rere.
Örökösö«l-ni (ik), suc-cedere.
Ö r ö k s é g , örök, bie (5rb*
fchaft, baő CSrbgut, succes-sio.
O r l i e l y (korcs m. várta), bie
^ SBarte.
Ő r n a g y , major (katonatiszt).
Örömérzet, baő Síreuben»
flefű^t.
Ö r ö m k ö n y ü v. öröm-köny, bte grenbenchrötte.
Ö r s e r e g , bie (Sarbe,
(nem-^ zeti őrsereg,3íatl0lta[garbe.) Orszemle, bie 2Bachparabe.
torszer, baő Símuíett.
Ö r v , ürügy, ber SJorwanb,
^ praetextus.
Ő r v i d é k , határőrvidék ,
^ con fi ni um militare.
O r v o n a l , ber Sorbott.
Ő r j ö n g e n i , elméháborul-,r *al> dühöngeni, rafen.
Ő r j ö n g ő , ber Nafenbe.
Ö r ü l t , rafeub.
Os, ber
Wfyne,
avus.Ősiség, avificitas.
Ő s z i n t e , nyíltszívű, igaz-mondó, rebítch, aufrichtig, sincerus.
Őszintén , nyiltszivüen ,
^aufrichtig, (adv.) sincere.
Összeség, együttség, coin-plexus
Ösztön, indítóok, berSítt*
trieb, SeWeggrunb.
Ösztöríi, sürgető , brin*
genb.
Öszveg, öszvet, bie ©um.
me
Öszveille-ni (ik),
jufam--^meitfchtcfen, jufammenpaffen.
Öszvcilleszteni, machen baő eő jufainm paffé.
Oszvetezni, sununázni.
ö t l e t , ber (SittfaK, inciden-tia.
Ö v , ber (Bűrteí, cingulus.
Ö v e z e t , 1. égöv, földöv.
Ö v s z a l a g , bie 33inbe.
Ö v s z í j , ©űrtelriem.
rr
Ő z i k e , kisded őz , baő fíet*
ne Stefi.
Ö z ö n , ár, áradat, bie^fuch.
özönvizelőtti, antedilu-vialis.
Özvegyi jog, jus viduale.
Ö z v e g y i tartás, élelme-zés, intertentio vidualis.
ÖRSEREG — ÖZVEGYI.
P A D O L A T — P Á R K Á N Y .
P.
P a d o l a t , padlat, bie nterbecfe.
P a g o n y , nevendék erdő, ein junger 2Balb.
P a g o n y a , kicsinszerü, tör-pe, fleinlíd), ber 3">erg.
Palkó, rakhehy baő SJÍaga*
S»n.
P á h o l y , rekesz, színer-kély, bíe Soge. (Rekesztett hely a' játékszínben.) P a i z s , pajzs, ber ©d)ííb.
P a j k o s , mutwillig, auő*
gelaffen, petulans.
P a j z á n 1. pajkos.
P á k , bie Keule.
P a l a k ő , ber ©d)iefer.
P a l l o s , (adj.) rest, faul;
(subst.) ein breíteő uub fur*
3eő ©címert.
P á l y a , pályakör, pályatér, bie Saufbaljn.
P a m a c s , ecset, ezt festők, amazt mázolok (2lnftreid)er), használják, ber *Bínfel.
P a m l a g , baő Kanapee.
Paut utszö vet. baő Saiim*
Jvolljeug.
P a m l a l , kivájt , vízáltal kimosott üreg, eine fiöt)*
lung.
P á n y v a , hosszú kötél, ein langeő ©eil.
P a p n c v e u d é k , clericus.
P a p n e v e n d é k h á z , se-minarium.
P a r a , uszó-szárny, bie glo*
fje 5 a' hálóra aggatott, viz' szinén lebegő fácska.
P á r a , gőz, beríSunft, 2)ampf.
P a r a l n i v. párolni, bűr.fien.
P á r a l o g n i , párologni, bűit*
flen, (passiv.)
P a r a n c s , parancsolat, ber Sefe^l.
P r a n c s n o k , parancsár, ber Sefeljlőf)aber, Comman-dern-.
P a r a j , paréj, ber ©pinát.
P a r á n y , lét-elem, atomus.
p á r h u z a m , paratlela.
Párhuzamos, parallelus.
P á r k á n y , párkányzat, baő
©eftmő.
P a r l a g , miveletl*n, pusz-ta, unbebaut, wűfte.
P a r l a g f ö l d , szántatlan, vetetlen, ein műfter Slcfer.
P á r t a , hajadon leányi fej-ékesség, eine Kopfjierbefür ungarifdje SWáb^en.
P á r t f o g o l n i , oltalom alá venni, in ©cíjufc nehmen, patrocinari, assistere alicui.
P á r t h í v , ber Anhänger.
Partvidék, baő Knflenfanb, littorale.
P a s z o m á n y (pászinány), bie Sorte, bie treffe.
PÄszta , ber ©trief), ber Streifen.
Pásztás eső, ber ©trid)re*
gen.
P a t a , köröm (lóé, ököré), bie .£>ufe.
P a t a s z o r , ber ^ufjwang.
P a t o k , ber 9íafcnftteber.
Pattantyús, á gyusütöge-tő, ber Kanonier.
Pattantyusság, bíe Ar--tillerie.
Pattantyutanya, ágyu-telep, bie Satteríe.
P a t v a r k o d á s , ber ber, ealumnia.
P a t v a m o k , patvarista P a z a r pazér, tékozló, ber
Serfcíjmenber.
P á z s i t , gyep, fiilepte hant, ber Safen, SBafen.
P e c z e , kitűzőit határjel, em auőgeftetfteő @rön^eid;en.
P é l d a k é p , baő Sfufter, Sorbilb.
P é l d á n y , exemplar.
P e l e , ber 9ia$.
P e l e n g é r , szégyenkfl, ber
©djanbflofc, Oranger.
Pendítő . ber Sangent (am
^ianoforte).
P e n g e , kés- v. kardvas, bie Klinge.
P é n z a l a p , ber gonb.
P é n z l á b , pes numarius.
P é n z t á r , cassa.
P é n z t á r n o k , cassae per-ceptor.
Pénztarsoly , pénztáska, (korcs ni. bugyelláris), bie Sríeftafd;e.
P é p , kása, ber Srei.
P e r 1. pör.
P e r e z , perczenet, bíe SDJú nute.
P e r e m v. perém, ber ©aum, baő ©ebräme.
P A R L A G — PEREM.
Pereszlen, liabaró, ber Ouirl.
P e r g e , ber Specfrourm.
P e r i , Ersi, Sieődjen.
Permeteg , lanyha eső , ber Staubregen.
Permetezni, niefeln.
Peszér, ber Sunge.
Peszter, szuró-kard, ber Stichbegen.
Pezsgő bor, champagner-mäfjig jubereiteter SBein.
Pete, tojás, baő ®i.
Pete Répii, tojás idoinu, eiförmig.
Petreneze, szénarend, baő
$eul;aufet.
Pett v. petty, ber 5$uttíí,ber Tüpfel.
Pettegetni v. pettyegetni, tüpfeln, punetare.
P i h e g n i , achmeit, wallen.
PiRRely , bie Schuppe, squama.
PiRReIyes,fchupptg, squa-mosus a. uin.
Pilis, bie 'Xonfur.
P i l l a n a t , ber Wugenblicf (alő 3fílcheil), momentum.
Pillantat, ber 33litf, nic-tus oculorum.
P i l l a p o r e z . ber Singen*
fnorpel.
Pille , ber Schmetterling , Nachtfalter.
P i o m , méiő ón, baő íotty*
blei.
Pipere, czifraság, bie3ier' be, ber
Pipereasztal, czifrálko-dási asztal, ber ?ßu|}tifch, bie Toilette.
PiperRoez , czifrálkodó tlii, ber Sfujjer.
Pipitér, bie Kamille.
P i p ő K , ber *ßebant.
P i r , pirosság, bie 9íöche, rubor.
P i r n y e , baő Slut, cruor.
P i r o n y ni , pironkod - ni, szégyenked-ni (ik), fcham*
roll) werben, befchämt werben.
Pirulát, baő Srröchen, ru-bescentia.
PityRe, gomb, ber Knopf.
Pitymalla-ni, nappalod-ni (ik), viradnappalod-ni, £ag Wer*
ben, tagen.
P i t y p a n g , ber Söwenjatyn, (növény).
Pityóka , csicsóka, bur-gonya (krumpli),bie ©runb*
birn.
P o e s , bie ^fűfce.
P o e z , vizi patkány , bie SBafferratte.
Pofszakái, pofaszőr, bar-kó, ber Saíenbart.
P ó l a V. pólya (koi cs m. fásli), bte SBinbel, gatfche.
Pol ez, pócz, fölemelt hely-zet. eine erhabene Stelle, Stellage.
P o n g y o l a , pipere nélkül való, czifrátlan házi öltö-zet, ber ^auőanjug, négii-gé.
P o n g y o l á n , pipere nél-kül, czifrátlanul.
P o n R , ber ^íigel.
P ó r , paraszt, ber 33auer, rusticus.
PoreséR , porhon , baő Staubgefäß.
Porez, ber Snorpel.
P o r í ö l l e g v, porfelleg,bie Staubtvolfe.
Porliany: bie 9Jíűrbe.
Porlianyu: műrb.
P o r R o l á b , ber Oefängnip*
Wärter.
P o r l é R o n y , könnyen el-porió, jerfiaubenb.
Pórnép, alacson rangú nép, parasztság, ber $őbel, baő Sauernöolf, plebs.
P o r o n t ó , pattantyús, ber Kanonier.
P o r o s z R a , gebe, roszló, bet Klepper.
Poroszló, hajdú, ber Sra*
bant.
P o r o s z o r s z á g , porosz-hon, Greußen, Borussia.
P ó r uraság, ochlocratia P o r v a , ber Schabfäfer.
P o s l á z , rothasztó hidegle-lés , baő ftaulfteber.
Poszáta, idétlen, nyomorék, unreif, mißgeboren.
Poszméb, földi méh, bie Gsrbbiene.
Pót, potolék, bie 3"gabe, ber
3"f«6-P ő t e s R ü , pótlóhit, jura-mentuin suppletorium.
Pozsár, ponty, bet Kar*
pfen. r
P o z s l a r kar«l, ber <£>atib*
begen.
Pönrtörítni. bre^en.
P ö r v, per, ber ^rojejj, íis, Processus, '
P ö r a l R u . transactio.
PőreRöntös, hálókopeny:
Schlafrorf.
Pörfolyam, institutum.
Pörfolyamat, cursus li-tis.
PERESZLEN — POCZ.
POFSZAKÁL _ PÖRFOLYAMAT.
P O R O R V O S L A T — R A J Z O S K O L A . P ö r o r v o s l a t , remedium
jurídicum.
P ö r s , pörsenés, ber ^irfett auőfdjlag.
P ö r s l á z , baö ^irfenfieber.
P ö t , ber ^unft.
P ö s z , bie gafdjtne.
P ö t t ö n , berKnippő.
P u c z o r , gyomor, gyomor-hurka, gömböez, ber Söía*
gen, bie SOÍagentourft.
P u h á n g (állatnév), mollus-ca.
P u h a t o l n i , nyomozni, au£*
fjtnbfchaften, erforfchen.
P u k k a n n i , pattanni, sza-kadni, anffnatlen, auffprín*
gen.
P u l y a , elkényeztetett, e-rőtlen, hitvány, ber SBeích*
ling, fchwach, ntebríg.
P u t n o k , remete, ber Gin*
ftebler; (növ.), bie Sßoiei?.
P ú t o k , párna, baö Kopf*
Hffttt. r
P u z d a r e k , születésnapi innep, bie ®e6nrtőtagőfeier.
P u z d r a , tegez, corytus.
R R a b i g a , baő Sflattenjoch.
R a b l á n c z , bte geffet.
R a d ó , bujtogató, ber ©íött-Fer.
R á f u v á l n i , anwehen, te.
tbe^en.
Rag", ragasztók, ollyasmi, inelly máshoz tétetik, suf-fixum v. afsuf-fixum.
R á g a l o m , bie Setláura*
bung,
R a g á l y , fagadvány, eon-tagiurn.
R a g a s z , ber Kitt.
R a g y o g v á n y , ber Schim*-mer.
R a j k a , ber Schwärmer.
R a j o s k o d - n i (ik), buzgó képzeletekbe merülve bohós-kodni (ik), fchwärmen.
R a j z , rajzolat, bie 3"ch*
nung.
R a j z ó n , irón (k. magyar-sággal , plajbász), ber 58le{*
fJift, cerusa.
R a j z o s k o l a v. rajztanoda, bie 3eichenfchuíe.
R a k , halom, ber kaufen.
R a k a s z, ber SJerjchíag.
R a k h e l y , raktár, deposi-torium.
R a k m í i: fflíofaif.
R a k o m á n y : bie Sabung.
R a k s z ö k r é n y : ber íagfaften.
R a k t á r , 1. rakhely.
R a k o n c z á t l a n , féktelen:
3úgelloő.
R a l ó , czinkos társ, ber Spiefjgefelle.
R a n g u r a s á g , oligarchia.
R á r ó, ber gtfchaar.
R á s z t, bie <£>!;pochonbrie.
R a v a t a l , sirfödél* sarco-phagus.
R e b e g n i , gagyogni, ftam*
' mein, ftottern.
R e t l ő , ránéz, bie $alte, Stunjet.
R e d ő n y , km. salugáter, bie 3aloufie.
R e d ő z e t , ber Faltenwurf.
R e g , regg , reggel, ber SJÍorgen.
R e g e , monda, baő 9J?äl;r*
chen, bie Sage.
R e g e d a l , bte 23allabe.
- R e g é l n i v. regézni, ein
ÜJiährchen erjäfjleit.
R e g g e l i (korcs m. fölöstö-köm), baő grűhftűcf.
R e g g e l i z n i , fnchfiiitfen.
R e g é n y, ber 9ioman.
R e g é n y e s , romantifch.
R é g i s é g b u v á r , ber 511*
terchumőforfcher.
R e j t é l y , rejtekhely , ein heimlicher Schugort, latibu-lum.
R e j t v é n y , valamit rejtő . rejtett SZÓ , baő 9Mchfeí, bie (S^arabe.
R e k e n e z , classis, bie Kíaffe.
R e k e n y ő , bie 9ianfe.
R e k e s z , páholy, bie Soge.
R é m , ijesztőiélek, baő®e*
foenfi.
R é m a l a k , rémkép, baő Schreífbtlb.
R e m e k , névsegédképen an-nyi mint, kitiinőleg jeles, meifterhaft, classiens.
R e m e k m i v , baő Slíeifier*
ftücf, opus classicuni.
H e m e s e , ber ©rimmbarm.
R é i n í t n i , ijeszteni, fchre*
(fen, a&fchrecfett.
R é m i é t v. rémület, ijedés, R A K — R É M L E T .
ber Sc^redíen, bíe 33eftűr*
Réinletes, ijesztő, fchrecf*
bar, terribilis.
R é m l i k előttem , eő bunft mich.
Remiiini, in Scíjrecfen ober 23eftürjung geraden.
Rendelet, remlelménv, bie Serorbnung,
statutum. ÍVés-rendelet, testamentum.) R e n d e l k e z n i , rendbe
szedni, anorbnen, in Orb*
nung bringen, disponere.
Rendelkezel, bie Anorb*
itnng, dispositio.
R e n d e l l e n e s : abnormis.
Rendílni, rázkódtatni, er*
fchűttern.
Remiit botién: unerfcf>üt*
terlid).
R e n d e z e t , coordinatio.
R e n d e z n i , cooidinaie.
R e n d k i f o g á s , exceptio ordinis.
R e n d k í v ü l i , renden kivül való, extraordinarius.
Rendkiviiliség, extra-ordinarietas. (Rendkivülíes, rendkiviiliséggel biró, te-hát más mint, rendkiviili;
és rendkiviiliesség is más, mint rendkiviiliség.)
R e n d ő r , rendre vigyázó személy, ber $Polí$eibicner.
Rendőrség-, rendre ügve-lő tisztség, bie íPolneC Rendszalag, baő £>roenő^
banb
Kendszer, systema.
Rendszeres,systematicus..
Rendszerezni, in syste-ma redigere.
R e n d ü l n i , rázód-ni (ik), erfchüttert «erben.
Rendületlenül , uner*
fchütterlid) (adverb.) R e n e g n i , rengeni, beben,
tremere.
R e n g e t e g , vadon: Sßilb*
nifj.
R é n y , erény, bie íEugenb, virtus.
R é n y e , rántotta, Sícrfchmala.
R e p k e , röpke : flatternb, flatterhaft.
Repesni v. röpösni, fiat*
tern.
R e p k é n y , ber @pheu, he-dera.
R é s , nyiladék, nyilás, bie .Deffnung.
R e s z k e t e g , könnyen resz-kető, leicht jitternb.
Részlet, ber Antheií, rata, portio.
RÉSZLETENKINT — ROKON VÉRTAG AD AS.
Részlet enkint, részle-tesen, theilmeife, Detaillirt.
R é s z v é n y , actia.
Részvényes, actionarius.
Részvénytársaság: 2lc*
tiengefellfchaft.
Részvét: bie She'ínahme.
Részvétlenség : tytiU nahmlofigfeit.
R é t e g , stratuin.
R e t e s z , toló zár, ajtósze-gező, ber 3íiegel.
R e z e g n i , rezgeni, fcftlot*
tern.
R e z g e : flintmernb, jitternb Rezgetyű , bíe 3itternabel.
Rézmetszet, ber Kupfer*
fKch-Réznyoinat, ber Kupfer»
brucf.
R i a d n i , erf(í;rccft »»erben}
ertönen.
Riasztani, machen, baő áentanb erfcfirecfe.
Ribanezos, jerríffen, jöttig.
R i d e g , egyedüJies, öröm-telen , alleinig, freubenloő
(adj.)
Rigolya, czivódás, ber.£ja«
ber, 3anf.
R i m a , czafra, eine 33uhl*' birne.
Riniálni, buhlen.
Riniáiiy, kérés, baő 3ln=
liegen.
Ritkílni, gyéritni, verbün*
nett, fdjütter madjen.
Rivaes, jégeső, ber ^agel.
K i v a e s o s (néhol, ripacsos), gödröcskés , himlőhelyes, blatterfteppig.
R i v a l n i , rivalkod-ni (ik), indulatosan kiáltani, hcft'9 fchreien.
R o b a j , zaj, baő ©etőfe.
R o b a r , bogár, insectum.
ÜSobamii. zajosan kelni, indulni, mit ©ercinfd) auf*
fahren, lücgjiehen.
R o b o g n i , zajosan járni, mit ©eriiufch einí;ergehen.
R o g y n i , hanyatlani, ftűr*
jen, ftnfeu.
R o b , fekete ló, ber Díappe.
R o h a m , ber Anfall, bie Sin*
wattblung.
Rohniicz, bei ©renabíer.
Rokolya, pór asszonyi ru-ha, ber Sauerweíberrocf, ber Kittel (tótosan szoknya).
R o k o n , atyafi, vérségbeli, ber An»crn>anbtc.
R o k o n s z e n v , bie Stytn*
pathie.
R o k o n v é r t a g a d á s v.
RÉMLETES - RÉSZLETES.
K O M — R Ü K E R C Z . árulás, proditio fraterni
san-guinis,
Honi, romladék, omladék, omladvány, bte 9iuine, bie í£rűmmer eineő ©eböubeő.
R o m l é k o n y , romlandó, aerftőrbar, Vergänglich.
H ó n a , ter, sík, bie (Sbene.
Roncsa, bie Söntbe.
R o n c s á r , ber Sombarbter.
Roncsolni, rongálni (rom-csolni, romgálni), jcrtrüm*
tnern, $erftöreit.
Rostonya bie gibrine.
Róta (a játékban), bie $par*
chie.
Rovat, kis barázda , bie Kerbe; bie Díubrif.
R o z g a , öszve nem álló, fcfylotterig.
Rozzan-ni('k),romladozni, düledezni, ftűrjen, ruere.
Rozzant, romladozott, dü-ledezett , jufammengefíűrjt, jerfalleit.
R ö g . hant, göröngy, bie Grpfcholle, ber Äioß."
Rögtöntörvény , baö Stanbred;t.
Rögzött, gyökösillí, gyö-keresült, eingemurjelt.
R ö k ö n y , baö ©eftoíte.
K ö k ö n y ö d - n i (ik), fto*
(fett.
Röp-irat: gíugftf;rift.
R ö z s e , rőzse, vesszőcsomó, sarmentum, fascis.
Rndacs, vésővessző, mel-lyel a' régiek betűiket irák vagyis karczolák, penicil-lus, stylus.
R u g a l m a s , elasticus, R u g é k o n y , elasticus.
R u g é k o n y s á g , rugal-masság, elasticitas.
R u g o n y , bie Spriitgfeber, elater.
Ruhatár, bie Kleiberfam*
mer, bir ©arberobe.
R ü g y , szemzet, bimbó, baő Sluge, bie Krtoőpe.
Riikercz, bie ÜÜíarmorrofe.
S Á F Á R — S A R K V I D É K .
Sáfár, ber 2krn>alter einer
s.
Sache, ber gádor.
S á f á r s á g , bie gactorei.
S a j a f á t y o l , ber 2>oppel*
flor.
Saját, tulajdon, baő ©gen*
chutn.
Sajátisáj»-, sajátság, bie (Sigeuchumlichfeit.
Sajaíítni, elsajátftni, meg-sajátitni, alő ftin Gigettchum nel;men, alienare (a quopiam), adpropriare.
Sajátszerű: eigentümlich.
S a j á t s z e r ű s é g : Gigen*
•chítmlichfett.
Sajdítni, sejteni, afjnen.
S a j j o g , sajátsági jog, baő (Sigenchumőrecht, j us
pro-prietalis.
S a j ó n , sajnálat, baő SJítt*
letb, condolentia.
Sajtószabadság , bie 5j3refjfreil)ett.
Sajtóvétség: 5)3refjv>crge=
fjen.
Salak, al, aljadék, bieNei*
ge, ber Síttőfchup.
Salapolni, örömkiáltozni, froljloífen, jubeln.
Salavári, bie 9íeitfjofen.
Sallang, fimbria, gran|e.
S á m , baő 9J?obelí.
Sanda, fchielenb.
Sanyar, kin, vesződség,
^ bie $lage, bie Dual.
S a n y a r o g n i , sanyargani, vesződséggel — kínosan él-ni, geplagt, gequält leben.
Sanyarú, szigorú, füm*
merlich, ftreng (adj.) Sápadni, sápulni,
halvá-nyodni , blaß werben.
halvá-nyodni , blaß werben.