(' V ARI! < 1 Y!

( /. i’liü N Y l

<• Í:;ZA

(' V ARI

! < 1 Y!

/ ö . s e w

I

GÁRDONYI GÉZA

MAGYARUL ÍGY!

D A N T E K Ö N Y V K I A D Ó B U D A P E S T

3 ( 6

őisiáG95 Széctiényi Eöfsvrtsr

Leltúri szám:

U { k : 3 3 M j ^

COPYRIGHT 193S B Y DANTE KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST■

Földes, Wagner és Tsa, könyvnyomda, Budapest. V., Csáky-u. 64. T e l.: 298*021

A sajtó alá rendező szava:

Gárdonyi Géza sokat foglalkozott a magyar nyelv sajátságaival

.

írás közben elmerült a ma­

gyar nyelv eredetiségének, szépségének

,

kifejező erejének vizsgálatába. Ezeknek az elmélkedések­

nek

,

töprengéseknek eredménye ez a könyv.

Nem is szabad ezt egy új Antibarbarus-nak vagy a Helyes magyarság kézikönyvének tekintenünk, hanem egy eredeti módon, önállóan gondolkodó író megfigyeléseinek, ötleteinek. Ítélete a leg­

több esetben helyes, de néhol kétségtelenül el­

lentétbe jut a nyelvtudomány, különösen a nyelvtörténet megállapításaival. A könyv így is érdekes és tanulságos, mert új oldalról vilá­

gítja meg Gárdonyi Géza írói egyéniségét és

azt a szerető gondot, mely őt minden müvének

megírásában vezette.

i’i

;-a

y.!ij ■

;ftí)0,:p Jk m

; j | .

,

, . ' :j '• '■ » :

I "'V>. pÜ |l;f Á ' %\ ‘'Éj

’« jfesj^í -§£ r .» A jj|v;** , CV*»

A szerző beköszöntője:

E l vagyok k észülve a r r a a k ellem es á lla ­ p o tr a is, hogy e z ek e t a s o ro k a t é p p a z é n fe je m re rá z o g a tjá k m a jd legszívesebben azok, a k ik belőle o k u lta k . M erth iszen m in d a z o k a h ib ák , a m ik e t itt fe lsz ín re vetek, — alig e g y -k ettő h íjá n , — az én írá sa im b a n , k ö n y v eim b en is é k te len k e d n e k . S m ég r á : m in d a z o k a t a h ib á k a t, a m ely ek et m á r az é n szem em e re je n e m b irt m eglátni, é p p a z é n to liam g ú n y o lásá v a l v etik m a jd új ro s­

tá b a azok, a k ik a m u n k á m a t fo ly ta tják .

E lszenvedem . Sőt: ö rö m m e l szenvedem . M ert nem a h iú sá g o ltá r á n áldoztam ezzel a k ö nyvem m el, h a n e m a m ag y arság én .

A n yelv is v álto zik id ő k h a la d tá b a n , m in t a h o g y m ag a a n em zet is változik. D e a n em zet le lk e nem változik, h á t a n y e lv n e k a lelk e se v álto zh atik . A n em zet le lk e m eg a n y e lv lelk e egy. A ki h ib á s a n beszéli a nyelvet, a léle k el­

le n vét.

A rég i időkben, m ik o r m ég nem o lvastak, se m m i volt az, h a egyes e m b e r h ib á s a n beszélt, d e m a, m ik o r m á r a k a p á s e m b e r is ú jsá g o t olvas, a h ib a rag ad ó s. S m a m á r a n n y i a h ib ás szó lás a n y e lv ü n k b e n , hogy száz év m ú lv a né­

m et segédigék n é lk ü l k ö h in le n i se lehet.

M icsoda gazdag e m b e re k v oltak azok az o r­

szágfoglaló m ag y aro k ! E z e r év ó ta ra b o ljá k e n ­ n e k a n em zetn ek a k in cseit: ném et, ta tá r, tö rö k , o sztrák . M aga m ag á t is p u s z títja e z e r év ó ta:

k á rty a , váltó, nem törődöm ség. Még a n y e lv é t is r o n tja e z er év ó ta s m ég m in d ig gazdagabb a

Az első n y e lv ro n tó b iz o n y á ra az a m isz- sz io n á riu s volt, a k i m eg ta n u lt k ö z tü n k m a g y a ru l és le fo rd íto tta a M iaty án k o t: ki vagy a m en y - n y e k b e n q u i e s in c o e lis . . . m i k e n y e rü n k e t m in d e n n a p it, — p a n e m n o stru m q u o tid ian u m . S m ih e ly t a z e lső ős letette a k a rd o t és p e n n á t v ett kezébe, a z ó ta m in d e n író n y elv ro n tó is egy­

ú ttal. L a tin é s g e rm á n fo rm á k k a l szegényítik a n y e lv ü n k e t e z e r év óta. D icsértessék a Jézus!

M agasztaltassék a H u n y a d i M átyás!

S az utolsó n y e lv ro n tó az az u to lsó író lesz, a k it m a jd az u to lsó ú tjá b a n visz á t a C u n a rd A m erikába.

*

A c sá rd á i zenész, az ip a rh e g e d ű s 25—30 h a n g g a l dolgozik. A n n y iv al e ljá ts z ik m in d e n d alt. A m űvészhegedűs u g y an azo n a h eg ed ű n 200—300 h a n g o t zen d ít elő.

ÉPP így v a g y u n k az író m ű v észettel is. Az ip a ro s író a közélet k a p o tt k is szó táráb ó l él.

ő azzal m in d e n t e lm o n d a m it a k a r s a vele eg y szin tű olvasó m egelégszik vele.

A m űvész-író a z o n b an ism e ri a n y elv b eli k ifejezések so k féle kü lö n b ség ét s a különbségek sokféle sz ín é t és so k féle e re jé t: s eg y p illa n tá s ra lá t é s választ, m in t a gyöngy-fűző asszony.

*

Id eg e n sz a v a k a n y e lv ü n k b e n : b o lo n d n ak m o n d a n á n k a z t a p á v á t, am e ly ik tú zo k to lla t tű z d e ln e a m ag a to llai közé.

*

A k ad ém iás m ag y a rság és m ezei m ag y arság ,

— m icsoda v á lto z at a kettő!

* 4

Napjaink magyartalansága: a borbély már

vágja

a hajat, a boltokon vasámaponkint csupa

z á r v a -ajtó.

*

M inden n e m z e tn e k fő k in cse a nyelve. B á r­

m it elveszthet, visszaszerezheti, de h a a n y el­

vét elveszti, Iste n se a d ja vissza többé. A ki a jó m a g y a r szót e lh a g y ja az id eg en ért, a k in e k a k o rc s m a g y a r szó n em fáj,

hazaáruló!

,

■ :.

'h

a (der, die, das)

A névelő a m a g y a rb a n n em egy a

der-die- das-szsá.

A m u ta tó u jja t h e ly e tte síti n á lu n k . A n é m e tn é l e lle n b en a

der-die-das

m in d e n n év ­ szó n ak e lm a ra d h a ta tla n u l előzgetÖ k isk u ty ája.

E s z e rin t n é m e tes az:

Az újság. A nap. A nép. A hét.

M ert lám a régi ú jsá g o k n em A v a s á rn a p i ú jság , nem Az üstökös, n em A B orsszem Ja n k ó .

D u n á n tú li m ag y a rság az ily e n : a Ján o s, a P é te r, a Naca.

Az a p a p is d u n á n tú li a ty á m fia lehetetü, a k i a L a u d c '.u rt így p a lá n tá lta á t a m ag y a r nyelvbe: D ícsértessék

a

Jé zu s K risztus. S m ég ez a m illió k a jk á n m in d e n n a p o s g e rm á n k a p la se sz o k ta tta r á az igazi m agyarságot, hogy így b e széljen : M agasztaltassék

a

R ákóczi F eren c.

L á n c h id u n k a t

a

S zéchenyi Istv á n n a k köszön­

h e tjü k .

K önyvcím eken is zav aró az:

a, az. A bor

cím et id éz e tk é p p írta m é n :

A bor vöt az oka

m o n d a t tö re d é k ek é p p e n . Az ú j k iad áso k cím ­ la p já n törlőm m ajd .

In té s: V a la h á n y sz o r az

a

nem különböz- tetés, nem rá m u ta tá s, v a la h á n y sz o r e lh a g y h a tó s a szó n é lk ü le is jól han g zik , — c sap d el, m e rt ném et!

*

abbanm arad, abban állapodik meg.

A m ag y a r csak a k k o r m a ra d valam ib en , h a nem m egy to v áb b vagy n em ju th a t tovább. D e m á r h a v a la k i e lu ta zik , n em m o n d h a tja azt, m in t egyik s z ó tá ríró n k :

abban maradunk hát,

hogy este elutazol.

(E s b leib t also dabei, dass

m in th a azt m o n d a n á valaki, hogy:

abban uta­

zik el, hogy marad.

É p p e n ily e n az a b b a n á lla p o d ik m ag is.

— A b b an á lla p o d tu n k m eg, hogy leü lü n k . H a á lla p o d tu n k jó az ily e n a lk a lm a z á sb a n , a k k o r ü le p e d tü n k is jó.

A m a g y a r a z t m o n d ja in k á b b :

megegyez­

tünk

,

eltökéltük

,

végeztük.

* abcűg!

E n n é l p estie se b b m a g y a r szó alig a k a d szó­

tá ru n k b a n . Az ig azi m ag y aro k a z t m o n d já k :

vesszenl

Szószéken á lló ra :

co le! co kil

A co ő si szav u n k . Még k e le trő l h o ztu k : hajszoló szó. N ó tá k b a n is b e n n e v a n m ég: Co fel s á rg a lovam !

♦ ab.ugol

lecohol.

* abderita

rátó ti.

* abszolút becsi!

tökéletes.

* accusativus

Az a c cu sa tiv u ssza l m eg jelen ő igét m in d ig v essük p ró b á ra , hogy az accu sativ u s h e ly e tt nem m o n d h a tn á n k -e n-et?

Átéli az életét.

A k á rh á n y sz o r o lv ash ató vagy h a llh a tó , s nem is rossz, h a a r r ó l v a n szó, ho g y v a la m ib e n át-é li v a la k i az életét. C sakhogy n é h a n e m ezt 8

a k a r ju k m o n d an i vele, hogy végigéli v alak i az

életét,

h a n e m azt, hogy

életén.

M int ahogy m eg­

k ü lö n b ö zte tjü k : Á tugrotta az

árkot

s á tu g ro tt a z

árkon.

»A sereg á tlé p te a Tiszát« — á tk e lt a T iszán.

M ert h a á tlé p te jó, a k k o r á tk e lte is jó. A zonban m ás, h a v a la k i á lta lú sz ik a Tiszán vagy h a v a la k i átú ssza a Tiszát. Isk o lázo tt ag y ak tá n jo b b a n m egértik, h a a Tisza h e ly e tt H ellesz- p o n tu sz t m ondok.

* adagio

m élázó.

U ta sítá sk é n t: m élázva.

* ad graecas calendas

S oha n a p já n .

* adni (geben)

N ém etes az ily e n kifejezésekben.

Tanácsot ad:

tan ácso l.

Igazat ad:

H elyesel. M ellette van.

Hirt ad:

H irel. H ir t hoz. H irlel. Jelen t.

T eh át u jsá g c ím n e k is ném etes a H irad ó .

Nem adok három napot,

hogy m eghal: N em gondolom , h eg y m ég h á ro m n a p o t él.

Hálát ad:

H á lá lk o d ik . H á lá já t fejezi ki.

M egköszön.

Vesszőt ad:

Megvesszőz.

Pofont ad:

P ofon üt, pofoz, m egpofoz.

Sarkantyút ad:

M egsarkantyuz.

Jól adta:

Jó l játszo tta. S ikerült.

Utasítást ad:

R endelkezik. P a ran c so l. R en ­

Audienciát

,

kihallgatást ad:

A u d ie n c iá ra fo­

gadja.

Savanyú ízt ad

a levesnek: m e g sa v a n y ítja a levest.

Rossz ízt ad:

Rossz ízzel r o n tja meg.

Színt ad,

zom áncot ad: színez, zom áncoz.

Kifejezést ad gondolatainak:

K ifejezi gon­

d olatait.

A s z í n h á z ...

darabot adja:

A s z í n h á z ...

d r á m á t játsza. E z a drárrfa v a n soron. M a ezt iátszák.

Sokat ad rá:

Ic h gebe viel a u f d ie gebo­

re n e A erzte. (N ietsche.) B ecsülöm a . . . K ü lö n b nekem a . . .

Ne adj rá semmit:

N e h allg ass rá . N e lásd.

Senki v. sem m i legyen neked.

Nem ad rá:

N em nézi. N em tek in ti.

Nem adott hangot:

N em szólt. Meg se m u k ­ k an t. M ár n e m m ozgott a nyelve.

A katonaság sortüzct adott:

. . . so rtü z z e l lőtt.

Alkalmat ad

(G elegenheit g eb en ): m ódot.

Alkalom adtán:

A lkalom m al, id e jé n (v a la m i­

n e k ), h a a lk a lm a m lesz rá.

Adandó alkalommal:

A lkalom m al, alk alo m sz erin t.

Megadta magát:

M egadta a v á ra t, a kulcsot, fegyvert: le te tte vagy le ra k ta a fegyvert.

Adjuk meg magunkat

a so rs u n k n a k : E n ­ g e d jü n k a so rsu n k n a k .

Gondot ad:

g o n d d al te rh e l v. n ehezít.

Kegyelemdöfést ad

(E in e m d e n G nadenstoss geben): N ek ü n k ism e re tle n szivesség, te h á t n in cs is r á szav u n k , — m in t ahogy az e rk ö lc si disz- n ó sá g o k ra n ém ettő l, tóttól, olasztól k e lle tt szed­

n ü n k a szav ak at, nevezéseket.

10

Előadja magát:

M egtörténik. T örténik. E lő ­ fo rd u l. Megesik.

Adott helyzet

( In dem gegebenen F a ll): Az ügy állá sáb a n . Ahogy az á -r a b-ét kell m onda- d a n u n k . Most c sak e z t te h e tjü k .

Okot ad

a m eg szó lításra: Meg k ellett m ásod­

szo r is szólítanom . N. O k á t adni.

Felad

(d e n u n z ie re n ): e lá ru l, besúg, ju d ás- kodik.

Feladat.

1. (p ro b lé m a ): k érd és, görcs, cso­

mó, gázló, bökkenő, csín, á r o k . . . (Száz m eg százféle szó az ügy sz erin t.)

2. (A ufgabe): lecke, h á z i m u n k a , ten n iv aló , o tth o n ra , otthonos.

Valakinek valamire adja magát

(sic h be­

g eb en ): ereszk ed ik , vetem edik, pl. iv á sn a k a d ta m ag át: iv á sn a k ereszk ed ett. B ű n re a d ta m ag át:

b ű n r e vetem edett.

Irányt ad:

irá n y ít.

Irányadó:

irán y o zó , irá n y ító , irán y o ló .

Órát ad

(E in e S tu n d e geben). A m a g y a r jo b b a n csak b é rm á lá s k o r a d ó rá t. M áskülönben csak tan ít, m e rt ó r á s tan ító . N. M egadta.

Intés:

A m a g y a r c sa k jó t ad. M inden o ly an k ifejezést tö rü ljü n k , a m e ly ik b e n k ét szó egy- gyel is m ondható.

* Adag

G y ártm án y . E ltisz títa n i b iz o n y á ra bajos.

M égis o ly k o r h e ly e tte síth e tő ezekkel a szókkal:

ad a t, nyelet, ko rty , te re h ,

rész, ren d , részlet,

fogás,

tá n y é r, k istá n y é r, n a g y tá n y é r, tál, bogrács, findsa,

k a n á l, v illa, késhegynyi, bo rsó n y i, diónyi, m ák n y i, m ázsa, font, lat, stb.

rőf, m é te r, stb.

lite r, stb.

mérték.

A k in ek a z o n b a n az a d a g tetszik, n e felejtse el, hogy a n n a k , ak i k a p ja az adagot,

kapag.

* adagol:

részel, oszt, porcióz, latol, fontol, kilóz, p o ­ h á ré i, literei.

* adóköteles (S te u e rp f lich t)

A d ó ra kötelezett. Adózó. Adózó polgár.

* adóm entes (S te u e rfre i)

Nem adózó.

* adoma.

Szógyári csinálnia. A kinek tetszik, a n n a k m á r n em is adom a, h a n e m

kapoma.

S h a jó v o ln a is a

ma

képző, a k k o r is in k á b b

mondoma

vagy

beszélme.

Az a n e k d ó la szó b en n e v a n m in d e n e u ró ­ p a i n y elv b en , csak ú g y m in t a posta, tin ta , táb la, isk o la, (s hogy m ag y a r e re d e tű szót is m o n d ­ ja k :) a kocsi.

*

12

Adóz (zollen)

E lism eréssel adózni (m it A n e rk e n n u n g zol­

len ) eg y ro ssz szónak m eg egy ném etes frá z isn a k összekapcsolása. Mi m ag y a ro k k ü lö n b en se adó­

zunk, csak m uszájból.

* affaire

ügy. sor, p e te k

* affektál

kj sasszony kodik (fé rfira )

* ágit ad

u j ja t n y ú jt.

* agyonszúr

A kit m ellb e s z ú rn a k , n in c s

agyon-szúrva,

h a n e m m ellen.

Az a n y a se n y o m h a tja

agyon

a g y e rm e k ét alvásközben, m e r t n in c s az a m ázsás m am a, a k i a teste sú ly á v a l ag y o n n y o m h a tn á a g y erm e­

k ét: a k o p o n y a k em én y b u ro k !

Agyonhajszolta a lovat:

H o ltra h ajszo lta.

D öglésig h ajszo lta. Döggé h ajszo lta.

E g y ik n é m e t-m a g y ar s z ó tá rb a n o lv asta m : agyondolgozza m agát, agyonfojt, ag y o n h allg at, agyonneveti m agát. M icsoda képtelenségek!

*

a jtó t betenni ( T h ü r z u m ach en .)

A m a g y a r e m b e r:

bezárja

,

becsukja, be­

vonja

,

behúzza

az ajtó t. B eten n i csak a k k o r teszi be, m ik o r a fa lb a teszi (a z ács vagy a kő- m ives, vagy az asztalos.)

akar (w ollen)

A m a g y a r c sak a k k o r a k a r, m ik o r igazán a k a r. A n é m e t a k k o r is a k a r, m ik o r

vél

,

szán­

dékozik, készül, indul,

-ra , -re

törekszik, cse­

lekszik.

V agy:

óhajtana, kívánna, szeretne.

A jánlom az író in k n a k , hogy v a la h á n y s z o r a z a k a r szót lá tjá k írá su k b a n , v izsg álják meg, nem a n é m e t

wollen

segédige p o tty a n t e ki a tollúkból.

H a e lh a g y h a tó vagy m ás szóval h ely ette­

síth ető , a k k o r a n é m e t

akar,

h a azo n b an n in cs r á m ás szó, se e l nem h a g y h ató , a k k o r a m a g y a r

akarat

tisz ta

A m i n é p ü n k a n ém et a k a ra to t ig y fejezi ki:

menni akartam

h e ly e tt m o n d ja : m entem volna, ah o g y m en n ék ,

menni akarok

h e ly e tt m o n d ja : m en n ék , in ­ d u lo k . . .

s z e k ré n y t

akart

belőle c s in á ln i: s z e k ré n y ­ n e k szánta.

Akar

ö n eg y szép fén y k é p e t (h ird e té s) Sze­

re tn é h a szép fé n y k é p e vo ln a?

Nem

akarta,

h o g y . . . : a ttó l ta rto tt, h o g y . . . É p p í r n i

akartam:

É p p k észü ltem , hogy íro k . É pp írta m volna.

. . . sz e re lé st

akartam

e lő re m eg v en n i: . . . szerezgettem m eg e lő re vagy: nézegettem előre.

A n é m e te k

nem

a k a rjá k P é te r v á rt elfog­

la ln i: A n é m e tek n e k nem szán d ék u k , hogy P é ­ te r v á r t elfo g lalják .

Azt

akartam

m o n d an i: azt k é r d e m ...

Azt

akarom

m o n d a n i: M ert ig a z -e . . . Még- e g y ..-

M ézet

akar:

m éz re vágyik

* 14

akusztika

h a n g o s tem p lo m , sik e t tem plom .

* akut

A k u ttá v álik a b aj — beleöröködik

* alagút.

Az a la g ú t c sa k o ly a n ro ssz szó, m in t v o ln a hegyi ú tn a k

fölegút,

k ijá r a tn a k

ídlegút,

b e já ­ r a tn a k

belegút.

A Szóf ej tő -szó tár a

balog

szóval m entegeti.

C sakhogy a b a ln a k

og

k é p z ő je is g yanús, hogy m a g y a r ere d e tű -e ? V o ln a m ég az

Alagnémet

(O lugném et) szó a V á ra d i R eg estru m b an , — m a m á r ism e re tle n h e ly n é v a vele e m líte tt K özép­

n é m e t helynévvel, — e lm ú lt n é m e t telep ek . H ogy a z

alag

szó já té k o s bővítése volt-e az

al

szónak?

vagy hogy c sa k u g y a n h o z o tt v a la m ely ik h o n ­ foglaló n em zetség ü n k efféle szót is a n y elv é­

ben ? V agyhogy az o d a te le p ü lt id eg en ek a lk o t­

tá k a bővítő szótagot? — e n n e k k ib o g arászása n em ily en elfo g lalt s tu d a tla n e m b e rn e k való.

B o g arássza ki m ás. N ekem elég an n y i, hogy az a la g szót B a rc za falv i szófaragó írá s a ib a n olvas­

s u k először. S em m iféle

al-

os sz a v u n k a t nem m o n d ja

ag-

g al sem m iféle tájszó lásu n k . A m i h e ­ ly es elnevezésünk az a la g ú tra in k á b b

vájt út

volna, vagy

átfurat, hegyfurat

P. S zim p lo n -álfu - ra t. B udai vájt-út.

D u n á n tú li em b e r b iz o n y á ra

lik-útnak

m o n ­ d a n á , vagy

hegylikának.

aláírni (u n te rsc h re ib e n )

A lá írn i a szerző d ést nem m a g y a r é sz já rá s szülötte. A m a g y a r

alája ír a szerződésnek.

A - ja e lh a g y á sa n em vétség, m e rth isz e u m o n d ju k azt, hogy:

elé ment az apjának

e h e ­ ly ett:

eléje.

D e a z t n e m m o n d ju k ,

hogy elé mente az apját.

Az in su rg e n s a lá ja á ll a zászlónak, nem - p edig a lá á llja a zászlót.

A b ú v á r a lá ja b u k ik a h a jó n a k , n em p ed ig a lá b u k ja a h ajó t.

A k u ty a a lá ja csúszik az ág y n ak , n em p ed ig a lá c sú ssz a az ágyat.

H a fölébe íro m a c ik k n e k a cím ét, nem m ondom , ho g y fölé írta m a cikket. H a m elléje íro k v a la m it a cik k n ek , n em m o ndom , hogy m ellé írta m a cikket.

— H á t h o g y m ondom ?

— F ö lé je írta m a cik k n ek ! M elléje írta m a cik k n ek ! S h a a n ev em et is a lá ja íro m , nem m ondom , h o g y a lá írta m a cikket.

A n e v e m e t íro m a lá ja v a la m in e k , n e m a v a la m it (szerződést, n v u g ta tv á n y t és m áseffélét) íro m alá.

H a v a la m i c ik k e t íro k s közlöm végül va­

la m i szerződés szövegét, a k k o r a lá írta m (a lá ja írta m ) a szerződést. D e h a a n e v e m e t írom alá, a k k o r n e m a szerződést írta m alá, h an em a nevem et.

T eh át a z e m b e r a lá írja a n ev ét a sz e rz ő ­ d ésn ek , d e n e m a szerző d ést í r j a alá. H a ezt m ondom : A láíro m , — n em a z t é rte m , hogy a:

szerződést

, h a n e m azt, hogy a:

nevemet.

* 16

alantas közeg

É p p e n o ly an , m in th a azt m o n d an á m :

fö- löntes.

M o n d ju k in k áb b :

alattas

,

alattvaló.

Az

alant

k ü lö n b en jó szó. A n é p nyelvében:

a la n t re p ü l, fe n t ül, k in t van. A lan tas te h á t n e m -liiv ata li é rte le m b e n jó szó, de e rr e a k é r­

d é sre fe le lü n k vele: m ily e n ? n em p ed ig e rre : m i?

* altiszt, alispán, alkormányzó

lásd : segédtanitó.

* alany.

M erőben fölösleges csin álm án y , e h e ly e tt;

alap.

Igaz, hogy az a la p e re d e ti jelen tése is két­

séges, m e rt c sak szem ély n év és h ely n év a régi n y elv b en , d e leh et, hogy az ü lep , ü le p e d ik ro ­ k o n szava, é s csak a z é rt n e m fo rg o tt a m ai

grund

értelm éb en , m e r t a rég ie k azt m o n d tá k h e ly e tte :

láb, talp, sark, ágy, ágyazat, aljas, aljazat.

Az a la n y szó h e ly e tt a fan em esítésb en jobb:

tő, tőke

,

vadtőke, vadja.

A n y e lv ta n b a n :

alap, sarok, sarokszó, alap

»

szó, főszó

( re jte tt főszó, la p p a n g ó főszó.)

H a pedig v a la k i a z o n erő sk ö d ik , hogy a n y e lv ta n i a la n y h ely es szó, a k k o r é n m eg azt kívánom , hogy a z á llítm á n y t nevezze

fölénynek.

* alap.

H a é p p e n n ag y o n feszegetjük, ezzel a szó­

v al sem b ék ü ltem m ég össze.

B ecsületes ő se in k n e k jő vo lt a

talp

is,

sarok

k ét m egvető K azinczy-ryaigatosok a z o n b an becsü ­ letes ősi s z a v a in k a t e g y re -m á sra fé lre h á n y tá k , s m a g u k fa ra g ta ro ssz szó k at ille sz te tte k a he- lyökbe. A m i szo k atlan , tetszetős. S h iá b a : a m a­

jo m term ész e t m eg v an a k isfejü ek b en . M a m á r szin te m eg ü tk ö z ü n k B erzsen y i p a ra sz to ssá g á n , m ik o r o lv assu k , hogy m in d e n ország

talpköve

az erkölcs. M iért n em m o n d ja , ho g y a la p ja ?

V árom , hogy m ik o r b u k k a n ik e lő a

fölep.

* alapítványi hölgy.

H a v a la k i a z t m o n d ja, hogy ő a la p ítv á n y i hölgy, sz ere tn é m ráfe le ln i, hogy é n m eg föle- p ítv é n y i ű r vagyok.

* alapjában véve.

Im G ru n d e genom m en, — d a c h te e r, — ist sie g ew ö h n lich .

Ha meggondolom. Ha jól lá­

tom. Tiszta szemmel nézve. Józanul ítélve. Va­

lójában.

* alaposan.

A n é p m a is azt m o n d ja h e ly e tte : d e re k a ­ san , tö v irő l-h eg y ire, gyökeresen, sm f.

* alapul (ige) s alapit.

K isz o ríto tta ezek et a sz av a k a t:

sarkaink, épül, állapodik, állapul, helyezkedik, rakodik, támad, kel.

É p p így a z a la p ít ige.

T a lá n m ég elő b b e m líth e tte m volna, hogy az ó n y elv b en forgó

Alap

szem ély n ev ek n ek sem ­

18

m i k a p c so la tu k a fu n d a m e n tu m m a l, m e rt k u n ­ b esen y ő e re d e tű e k s az é rte lm ü k hős, ó riá s volt.

* alatt, azalatt, ezalatt (u n te r)

N á lu n k az

alatt

n em id ő h atáro zó . B eszélhet n e k e m a T ih a n y i codextől Sim onyiig m in d e n p e n n a s m in d e n ajak , n é m e t szagot é rz e k é n m in d e n alatto n , a m e ly n e k n in c se n föle vagy felsője.

Evés alatt, ebéd alatt, gyűlés alatt, tárgya­

lás alatt,

vélném m ag y a ro sab b az a la ttn a k

köz­

ben, idején

kifezése. V agy: Az ebéden, (g y ű lé­

sen, m iegym áson) e g y re azon j á r t az esze.

Rövid idő alatt:

rö v id időn, h a m a ro sa n , id e­

jén , jó k o r, k o rán .

Ezen idő alatt:

ezen id ő n által, addig, fo­

ly a m á n .

K ita n u lta a m esterség ét

Károm év alatt:

fo­

ly a m á n , m ú ltán , addig, eladdig, által.

Perc alatt, pillanat alatt:

p ercb en , egy p il­

la n a tra , p illa n a tb a n , p e rc nem kellett, p e rc nem te lt belé, üstöllést, h á ro m p e rc n em sok, azon­

n a l, tü sté n t, azonhelyt.

H áz é p ü l

egy év alatt:

egy év nem sok, évig, évben. M últ id ő b en : esztendőn.

A n n y i

idő alatt,

m í g . . . a n n y i időn, m íg . . . íg y k érd ezzü k ig azié: Mi tö rté n t a m ú lt h é ­ te n ? s n em : . . . m ú l t h é t alatt.

A ló

két év alatt

e lé ri azt a fe jle tts é g e t. . .

— k é t é v m ú l t á n . . .

Az ó n yelvben is leg in k á b b : -an, -on, -en, -ön, -bán, -ben.

N ém et az

alatt

m ég a b b a n a k ifejezésben is:

Más név alatt

u taz ik , — b á r m entsége, hogy

lásto lá st é re z h e tü n k . D e h á t m ik o r a p e sti bol­

toslegény g ró fo t já tsz o tt E g e rb en ? az bizony já t­

sz o tt a névvel, s m ás néven feszített i t t a h u sz á ­ ro k között. H a azo n b an D egenfeld g ró fn a k kel­

le tt v o ln a v a la m ik o r K ohn Iz id o r n e v e t öltenie, m o n d h ató : K ohn Iz id o r n év a la tt u tazo tt. D e a k k o r b iz o n y á ra b u jd o sá sró l beszélünk.

M a g y a r:

E z e n a k irá ly o n é rte m a jó Isten t. (H a lle r G. R. 151.)

* álca.

C sin á lm án y a z álorcából. Ál-or-ca, k iszak í­

tom a k ö z e p ét s kész a jó ú j szó. Ily e n m ódon le h e t F e ln é m e t F ém et, a lsó szo k n y a a ln y a , ko­

v ácsm ester kovter. íg y g azd ag íto tták B ugáték a m a g y a r nyelvet!

* áldozár

A ki áldoz. E s z e rin t le h e tn e a szakácsból főzér, a gondolásból evezér, a to ro n y ő rb ő l nézér, a k ő tö rő b ő i zúzár.

* alj.

P e s te n m á r n in c s

ruha,

h a n e m v a n

öltöny.

N incs

köpönyeg,

h a n e m v a n

köppeny

(e jtsd khö- p e n y ). És n in c s

szoknya,

h a n e m v a n

alj.

A tö rö k m a g y a r köpö n y eg n ek k ö p e n n y é fo r­

d u lá s á n n em csodálkozom . V a n n a k o ly a n idegen szav ain k , am ely ek h a n g z ása sz o k a tla n a fülnek, m e g p ró b á lju k h á t s a rk a n ty u s csiz m áb a b u jta tn i.

Nem sik e rü l. V álto ztatu n k r a j t a úgy, hogy gú­

n y o ló d ásn a k hangozzék. D e hogy m i szükség az ö ltö n y re é s az a ljra , — m a g y a r észszel m eg­

fo g h ata tla n ! K ezdi egy p e sti cicom alegény. A 2 0

d iv a tty ú k m in g y á rt k á ric á lja u tán a . Nem cso­

dálkozom m ajd , h a k a b á t h e ly e tt egyszercsak a z t h a llo m :

félj.

* alkalm at ad — lásd :

ad.

alkalom adtán — lásd :

ad.

*

alkalm at nyújtani (G elegenheit bieten)

L e h e t n y ú jta n i kezet, gum it, beszédet s le­

h e t n y ú jta n i vizet, ételt, k é re lm e t s m á s m in ­ d e n t, am i ig azán n y ú jtá s vagy á tn y u jtá s, de a lk a lm a t n y ú jta n i csak n é m e t földön lehet.

A m ag y a r az a lk a lm a t

szerzi, nyitja

,

kínálja, csinálja

s m ég so k m á sk é p p a szóban forgó é r­

telem szerin t.

* alkalomszerű.

H a n in cs a lk a lo m sz e r, n em le h e t alkalom - s z e rű se sem m i.

A hol a névszó s z e rre l kapcsolatos, o lt is c sa k szeres-t m o n d h a tu n k legfeljebb.

A -szerű csak m ily en ző szókhoz és szám szók­

hoz kapcsolódik.

A lk alo m szerű h e ly e tt m o n d h a tju k :

alkal­

mas, alkalomra való, alkalomra termett, érke­

zett

sm f. a szóbanforgó é rte le m szerin t.

L á s d :

egyszerű., egyszerűen.

* alkoholista

iszákos, szeszm egissza, borm egissza, víznem - issza.

V. ö.:

antialkoholista.

alkov

h áló zu g vagy csak zug.

* áll (steh t.)

H a a H a lo tti beszédet m ai m a g y a rs á g ra ír n á á t v alak i, az első m o n d ato t így kellen e írn ia :

L á tn i m élló zlatn ak , igen tisztelt gyászoló kö­

zönség, m ib ő l áll az e m b e r: tén y le g szerv etlen anyagból.

Az ember testből és létekből áll.

— Az em ­ b e r test és lélek. . . . és lélekből ép ü lt.

Vizsgát állani

(P rü fu n g b e ste h e n ). — Vizs­

gázni, levizsgázni. (V. ö. á te sn i).

Vadat áll

a vizsla. — V a d ra áll.

Hogy áll az ügyed?

(F o ly ó ügy, tö rv én y ­ kezés, vagy m ásefféle é rte le m b en ). — H ogy fo­

ly ik a z ügyed? E r r e m o n d h a tja a z tá n , hogy áll. A m a g y a rn a k csak az á llh a t, am i n em h a la d , nem folyik. E lle n b e n : H ogy á ll a sz én á d ? — ez a k é rd é s jó, m e rt sta b ilis ü g y re v o n atk o ­ zik. A sz é n a m eto n y m a ügy h ely ett. A m ag y a r­

b a n k é p te le n kép.

Jó lábon állok vele.

— M ink in k á b b így b e szélü n k : Jó em berem . A k á rc sa k b á ty á m volna.

(V agy 3. szem élyhez.) E gy-fazék m e lle tt ülnek.

E g y h ú ro n p e n d ü ln e k .

Hatalmában áll

ő t sz ab a d d á te n n i. — Meg­

s z a b a d íth a tja h a ta lm á v a l. A m ily en h a ta lm a s, m eg sz a b ad íth atja.

A h a d n a g y ra n g b a n a százados a la tt áll. — A h a d n a g y k iseb b ra n g ú a századosnál. Száza­

d o sn á l a la c so n y ab b a ra n g ja . A m a g y a r a ra n g ­ b a n nem á ll; e g y á lta lá n n in cs is ra n g b a n . In ­ k á b b a ra n g v a n ő ra jta . T eh át: ra n g ú , ren d ű . 2 2

Felügyelet alatt

, ő riz e t a la tt

áll.

— Ü gyelnek rá . ő rzik . (M ert h á th a n em áll, h a n e m ül.)

Szeme előtt áll.

— (H a c sak u g y a n áll, a k ­ k o r m a g y a ru l is így van.)

Modellt áll.

— M odellul áll. M odellnak áll.

Modell.

Egyezséget

fo g n ak

állani.

— Az egyezségen m eg állan ak .

Ütést állt ki.

— Ütés é rte , ü té st viselt el.

Szolgálatban áll.

— Szolgál.

Szolgálatba áll be.

— B eszegődik, elszegődik.

Hivatalban áll.

— H iv a ta lb a n v a n v. hi- vataloskodik.

Áll az előadás.

Áll a bál. Áll a h a r c i já t é k . . .

— (A m i áll, n em m ozog.) T eh ál: M ár já tsz a ­ n a k . M egkezdték a táncot. Ja v á b a n tá n c o ln ak . J a v á b a n küzdenek. B e n n e v an n ak . D olgoznak.

K özepén v a n n a k . M ár a p ecsen y én él ta rta n a k .

Rendelkezésére állok.

— R endelkezésére v árok.

A könyvben ez á ll...

— A k ö nyv ezt m o n d ja.

Boszut áll. —

A hogy nem ü lh e tü n k boszút, é p p úgy nem is á llh a tu n k . A m a g y a r m egbo- szul.

Áll az újságban:

A m a g y a r ú jsá g b a n se n em fekszik, se n em ul, se n em á ll a h ír, leg­

feljeb b , h a o rd ít. M ásk ü lö n b en így b eszélü n k : Az ú jsá g í r ja vagy m o n d ja vagy h íreli.

Nyitva áll az ajtó.

M iért é p p e n á ll? Az a jtó t m in k n em á llíth a tju k se nyitva, se zárva, h a n e m n y itju k az a jtó t vagy z á rju k , vagy el­

tá r ju k , s z é ttá rju k é s c su k ju k , becsu k ju k .

őrt áll.

Nézd: ő r t áll.

H a az á ll jó volna, a k k o r az ü l is jó volna.

hogy m egkülönböztessék: m ié rt m o n d h a tju k : á llja a hideget, m eleget, fagyot, s a ra t, szenve­

dést, sm f. S m ié rt nem m o n d h a tju k , á llja a g átat, smf.

* állam.

Tudom , hogy k iv eth e te tle n szó, de leg aláb b n e f a r a g ju n k a k é p é re m ás sz a v a k a t ülem , szál- lam , h a lia m , sm f. szörnyűségeket.

* állandó.

S zónak csak o ly a n m a g y a r jó szó, m in t a jövendő, kelendő, d e m in d ig n ém et, h a m indig, szü n telen , fo lyton, fo ly to n o san h e ly e tt m o n d ju k .

A P e sti N apló 1918. V III. 16. s z á m á n a k egy cik k e végén olvasom : »Az a m e rik a i k a to n á k szál­

lítá sa á lla n d ó a n é jje l n a p p a l tö rtén ik .«

N. F ö lá ll.

N. K i n e m állh a to m .

* állandósít, állandósul.

É p p o ly a n v ad szó, m in t v o ln a: kelendősít, jövendösít, k erin g ő sít, kelen d ő sü k jö v en d ő sü l smf.

* állapitó rag.

H ib á s elnevezés. M ert pl. Á tsietett az e rd ő n . H o l itt az á lla p ítá s? És ho l v a n az á lla p ítá s az n rag g a l k é p e ze tt h a tá ro zó k o n : szép en , nagyon, sokan, sehogyan.

M o n d ju k in k á b b : n-rag.

*

2 4

álláspont (S ta n d p u n k t)

Nem m a g y a r e lm e szülötte. É p p oly k é p te ­ lenség, m in t v o ln a: a ra tá s p o n t, ü völtéspont, fe ­ jelé sp o n t, z su p p o lá sp o n t, fő z é s p o n t

V. ö.: szem pont.

* állatkert (T h ie rg a rte n )

M egfelelőbb szó le h e tn e :

Paradicsom.

E z se m a g y a r e re d e tű szó u g y an , de m ég a k k o r is m ag y aro sab b , m in t az á lla tk e rt, h a ezen ösz- szetett sz ó n ak m in d a k ét fele Ázsiából jö tt volna. M ert a m a g y a rb a n a legtöbb összetett szó vagy rö v id ü ltsé g vagy erőltetettség.

A rég ie k

vadas kertnek

nevezték volna. E z a szó azo n b an le v a n m á r foglalva a v é ro n tá s ­ b a n gyön y ö rk ö d ö k m ásefféle alk o tására.

* állatsereglet (M enagerie)

ö sszesereg lett á lla lo k -e azok o tt szegények?

D ehogy sereg lettek , összefogdosottak, egybetöm - löcöltek.

Jo b b v olna: id eg en á lla to k g y ű jte m é n y e vagy in k á b b idegen szóval: m en azséria.

★ alszik

A p esti m ag y a r n y elv éb en eg y é rtelm ű a h á l szóval. Mi m ag y a ro k h á lh a tu n k a k á rh o l is an n é l- k ü l, hogy csak egy p e rc e t is a lu d n á n k , s a lh a - tu n k a k á rh o l, a n n é lk ü l, hogy o tt h á ln á n k .

P e rsz e a nyelve-szegény n é m e tn e k n in cs szav a a h á lá s ra : n e k i a lu d n i is, h á ln i is sch lafen .

altruista N. önző.

* alul.

K ritik á n alu l (E tw a s ist u n te r a lle r K ritik ).

M inthogy fö lö tte n em á llh a t sem m ise a k ritik á ­ n a k , a la tta se á llh a t sem m ise a m a g y a r é szjá­

r á s szerin t. M ink így b eszélü n k :

Kritikát nem érdemel. A kritika nem foglalkozhatik vele.

Szalma. Zöldség. Gyermekség.

* ambíció

lihegés, vágy, szom júság.

* amely

H a n e m az a m e ly ik rö v id íte tt je, n é m e t kö­

tőszó.

In té s: A m a g y a r e m b e r nem é l m a k a ró n i­

val, h a n e m in k á b b csipedettel. (V esd el a k ö tő ­ szót, a m ik o r esak lehet. P o n to t a h ely éb e: új m o n d ato t kezdj!)

* animozus

tüskés, sündisznó.

* antialkoholista

szesznem issza, bornem issza, vízivő, vízm eg- issza.

* anyag.

Ki lá to tt m á r anyagot? Én s o h a életem b en nem látta m . M ások se láttak . M ert m in t a d e b ­ 2 6

re c e n i gazd. a k a d é m ia v eg y tan a is m o n d ja : »Az anyag, m in t o ly a n n em léte zik a term észetben.«

D e h á t h a a term é sz e tb e n nem is létezik, se m in t o ly an , se m in t ily en , írá s b a n és szó­

b a n úgy forog, m in t v a la m i igazi m a g y a r szó.

B iz o n y á ra a m a té riá ra k e re se tt v alak i m ag y a r szót. Nincs. C sin á lju n k . M áter — a n y a . C sak v a la m i b e tű t a v ég ére s kész az anyacs, vagy a n y a p vagy anyag.

M agyar e m b e rn e k u g y a n nem m a g y a r szó.

Sem anyag, sem apag. A fö ld n e k ü n k föld m a­

r a d és n em anyag. A m a té ria egyéb é rte lm e ire m eg v a n száz sz a v u n k is. S h a a filo zó fián ak s a könyves e m b e re k n e k m ég k ü lö n is k ell m a ­ té r ia szó, é n in k á b b az e u ró p a i n y e lv e k b e n fel­

v ett m até ria -sz ó t lá tn á m h ely é n v a ló n a k , m in t ah o g y elfo g a d tu k a telefo n t, teleg ráfo t, rá m á t, tin tá t, autom obilt, biciklit, táb lá t, tem p lo m o t s m ég n é h á n y sz á z m ás id eg en névszót, am ely n yel­

v ü n k k a ra k te ré n nem r o n t a n n y it, m in t az ily en k o rcs szavak.

*

anyakönyvvezető.

A n y ak ö n y v a m a g y a r é rte le m sz e rin t v a la m i a n y á n a k a k ö nyve vagy a n y á k könyve. T eh át c sak is a b á b a jegyzőkönyve lehet, vagy o ly a n ­ féle könyv, a m e ly i r á n t a ló v ersen y ek e lő tt é r ­ d e k lő d ik a p u b lik u m . H o g y a n és h o v a vezet­

h e tik a k á rm e ly ik k ö n y v et is? — nem tudom . A m a g y a r e m b e r í r ja a k ö n y v et vagy olvassa, d e vezetni n em vezeti seh o v a se.

Az a könyv, am ely b e a h a z a p o lg á ra in a k születését, h á z assá g á t és h a lá lá t jeg y zik be, a

polgárkönyv

m eg

polgárjegyző.

Vagy h a é p p e n v á ro sia sk o d ­ n a k :

polgárkönyvelő.

D eh át a je g y z ő rövidebb.

* aperte

egyenesen, k erek en .

* apropos

hogy szavam ebbe öltsem . Igaz is. Igaz ni.

E r r ő l szó lju n k . F ű z z ü k ezen tovább. H o p p ! No m égcsak a z t . . .

* arc és kép.

N ek ü n k o ly a n ez a két szó, m in t a p a ra s z t­

n a k a k é t csiz m ája : m indegy a k á rm e ly ik e t h ú z z a jo b b n a k vagy b aln ak . C sakhogy n e k ü n k m indegy. Ő bizony ügyel rá , hogy o k o sa n v ál­

togassa. A m ely ik m a volt jobb, h o ln a p b al lesz, s fordítva.

íg y v a g y u n k sok p á ro s szóval. N ekünk m indegy. A n é p n e k nem .

Az a rc é s k é p is m ás-m ás. M ikor azt m o n d ja a n é p : a rc , orca, a lelk e t is bele érti.

A k ép testibb. P é ld á k a t azo n b an e r r e h iá b a ke­

re se k íro tt m üv ek b en . A p e n n a fo rg a tő e m b e rek so h a se tu d n a k úgy m ag y a ru l, m in t a n ép .

* arkangyal

székesangyal, főangyal.

*

2 8

árny.

É p p oly k é p te le n c so n k ítá sa az á rn y é k n a k , m in t v o ln a e m lé k n ek

em,

já té k n a k

ját,

fazék ­ n a k

fáz.

* árusít.

E z t is o ly a n e m b e r fa ra g ta , akibe nem m a­

g y a r szóval ra k tá k a p em p ő t. A -sit képzővel m i m ag y a ro k v á lto z ást m ondó n év szó k at a lk o ­ tu n k igékké: csendesít, fásít, valósít, sem m isít, nem esít. E sz e rin t á ro sít: d rá g ít volna, á ru s ít á r ú ­ v al ellát, n em pedig

árul

vagy

elad.

* árverez.

Az á rv e ré s h ib á tla n szó, d e m i az az á r ­ verez? V erez-ige n in c s a m a g y a r n y elv b en s a

ver

igét

ez-zel

to ld a n i é p p o ly an , m in t v o ln a m er-ből

merez

,

nyer-

bői

nyerez, kér-bö\ kérez, jár-

ból

járaz.

Sem m i szükség az á rv e re z szóra, m ik o r m egvan r á a jó szó. És m á r rég m a g y a r a sz erb

kótya

is, a

kátyúra bocsát, kátyúra vet, kötyavetye

,

kótyavetyél.

*

átad, átvesz (ü b erg eb en , ü b e rn e h m e n )

A k á r á ta d o k v alam it, a k á r átveszek, v a la ­ m in e k közben is kell lennie. D e h a é n vagyok a közbenvaló v alam i, a k k o r nem é n adok át, h a n e m r a jta m a d n a k át.

H a v a la k i levelet vagy p é n z t bíz rá m , hogy vigyem e l v a la k in ek , h á t elviszem , odaadom . M erth iszen é p p e n az o d a a m egbízás irá n y a ,

k erítésen . A m egbízóm nak egy az: a k á r át, a k á r in n e n , a k á r alu l, a k á r fölül, csak az a fő, hogy o d aju sso n , a m it küld.

B o lto m at h a v alak i m egveszi, a p é n z é é rt e la d tam , n e k i ad tam , ő a z tá n e lfo g lalja, bele­

lép , beleül, n e m p edig átveszi.

A pénzt, ira to k a t o d a a d ta m , ő p ed ig elfo­

gadta, elv ette, a sz ta lró l felvette, m eg k ap ta. B ű n ­ v ád i vagy ad ó ü g y i vagy m ásefféle ro sszízű id é­

zést m á r n em k a p ja senki, h a n e m a kezébe jut.

N éha o d a n y ú jto k v a la m it v a la k in ek , n é h a o d anyom om a m a rk á b a . N éha csak odavetem , n é h a beadom , n é h a kiadom , n é h a nekiadom .

Tudom , hogy a h iv atalo s n y elv b ő l k iirth a - ta lia n az á tad o m -átv eszem -ig efatty ú ; ta lá n sz ü k ­ séges is, hogy leh ető leg e g y fo rm a leg y e n sok jogi szó a n y u g a ti n y e lv e k szav aiv al; m égis­

hál. a h o l n e m szükséges n é m e tü l b eszéln ü n k , b e szé ljü n k m ag y a ru l.

* átesni: (d u rc fa lle n .)

A m a g y a r á te s h e tik a küszöbön, á te sh e lik e m b eren , á lla to n , m in d e n e n am ibe m egakad, m egbotlik. A n é m e t e lle n b e n á te sik m u la ts á ­ gon, betegségen, lak o d alm o n , tem etésen, n é v n a ­ pon. M in th a n e m a m ag a a k a ra tá v a l ju tn a át ra jta !

A m a g y a r e lle n b en :

átjut, kilábol, átlábol

,

átvergődik

,

elveti a gondját. Elzajgott

a la k o ­ d alm a. Vagy a z t m o n d ja :

Elmúlt

a tem etés.

A n é m e t lo g ik átlan ság fu rc s a jp éld á ja : D u rc h die P r ü fu n g fallen. E lb u k n i a vizsgá­

lato n . M ag y arb an e z t é p p e n elle n k ez ő é rte le m ­ m el szokták fo rd íta n i. H ogy u g y a n is: á tju t a 3 0

vizsgálaton. Vagy m ég többször szó szerin t: Át­

e sik a vizsgálaton.

★

átgondol, átfontol, átnéz (d u rc h d e n k e n , ü b e r­

b licken).

Ó vatosság! A m a g y a r h a n g sú ly a ro m la tla n é rz é k ű m ag y a r a jk á n e rő s az első szótagon.

T eh át csak a k k o r g ondol á t v alam it, h a nem a gondol a fő é rle le m , h a n e m az át.

T udni jó, hogy az

át

az

által

rövidülése.

Az

által

p edig ik e rte stv é re a

keresztül-

n e k és testv érö ccse az

ellen-

n e k (áte lle n n ek , a viza- v in ak ).

T eh át átgondolok az e rd ő n a tú lfé le n lakó b a b á m ra , d e h a v a la m i üg y rő l v a n szó, azt

meggondolom.

Á tfontolok v a la m i á ru t, hogy m eg­

nézzem jól, m eg v an -e m érve. De szerződést nem fon to lo k át, csak meg. És átn ézek a szitán , d e nem nézem á t a fo g alm azványt, h a n e m m eg­

nézem , végignézem .

* átlag ( d u rc h s c h ritt)

A

mellesleg

,

oldalaslag

s m ásefféle jó szó s így átlag is jó szó, de ir á n y t jelö lő é r­

telm ű h atáro zó .

* átló (d iagonális)

Szily s z ó tá ra s z e rin t B a rczafalv i v étette a d iag o n ális m a g y a r sz a v á n a k

átalló

a la k b a n , s B olyai rö v id íte tte

állóra.

M ind a k ettő vétkezett.

Átalló

a m a g y a r fü ln e k o ly a n v a la k it jele n t, ak i

átall

v alam it, vagyis szégyenkedve tilta k o z ik

átló

vakszó. Ig ét m in d e n szóból k é p e z h e tü n k ugyan, d e re n d jé v e l. Az áf-ból k é p e z h e tjü k e z t az igét:

áloz

(g y a k ra n m o n d ja

át-át)

de

ától

ige é rth e ­ tetle n volna. A diag o n ális: átszel. T e h á t átszelő, vagy m ég h ely eseb b en : szelő. M erth iszen

a.szelő

szóban az

át

é rte lm e is b e n n e van.

A g e o m e tria i p ro fe sszo ro k n a k e r r e tudom , hogy m ozog a szem öldökük. Azt is tu d o m m iért.

E lő re felelek:

S zelni bizony szélhetem é n k ö zep én á lta l az a lm á t is. B eszéljen az isk o lá stu d o m á n y in ­ k áb b id eg e n term in u s-te c h n ik u so k k a l, vagy m o n d ja :

középen szelő

,

oldalán szelő.

* átnézet

(überblick)

É p p o ly a n v ad szó, m in t v o ln a

átlátat, átte­

kintet, átpillantat

s m ásefféle szörnyűségek.

* átirat

F ö ld et, h á z a t

átíratni

a m a g y a r n em szokott, h a n e m in k á b b rá -ira tn i.

V. ö.: átgondol.

* átszellem ült

(durchgeistet).

Jó sik a c sin á lm á n y a . A kad ém iailag r á le h e t b izo n y ítan i, hogy jó szó. C sak n em a d u rc h - g e iste r az é rte lm e ak k o r. M ert h a v a la k i átszelle­

m ü lt, azt is v á rju k , hogy hova?

* á tü lte t

( übersetzen).

A m a g y a r h a beszél, id eg en n y e lv re is fo r­

d íth a tja a szót. D e id eg en rő l is m a g y a rra . A 32

kódexeink m in d csak

fordításról

beszélnek, s nem

átültetésről.

Még a b ib liá ra se m erte m on­

d a n i eg y ik fo rd ító ja sem , hogy

átültette

, pedig- h á t az a k ö n y v u g y a n c sa k v é rü n k b e n él s to- v áb b -k ép zések b en is idegen v o ln a a fü lü n k n e k :

mü-ültető

,

mű-ültetés.

* átváltozik.

É pp ily e n n ém et szó az

átváltozik

is.

Az ó n y elv b en

elváltozik

,

megváltozik

,

-vá, -vé változik

, d e

átváltozik, —

v alam i h e ly c se ré t é rte n e r a j t a az Á rpád k o rab e li m agyar.

*

átvitt értelemben, (in ü b e rtra g e n e r bedeutung).

A m ag y a r in k á b b

átteszi

vagy

átváltja

az é rte lm e t. M ert a

vivés

n á lu n k a lábm ozgás, em elés fogalm ával kapcsolatos.

* attól függ (es h ä n g t d avon)

azon függ

,

azon fordul.

(M últ időben:

azon múlt.)

A m i é s z já rá su n k sz e rin t az

alma

n em a

fától függ

, h a n e m a

fán;

K risz tu s k e re sz t/á n függ és nem a k érész

[iától.

Még P á z m á n y k o rá b a n is nevetséges le tt v o ln a így beszélni:

— H ogy az a lis p á n m egválik-e a h iv a ta lá ­ tól, attól függ, k i lesz a főispán.

P á z m á n y így p ré d ik á lt:

. . . E zek et é rtv é n , k ö n n y ű á lta l lá tn i, m iben

á ll a lelk i k ö rn y ü lm etélés. M ert ez m in d en es­

tő l a b b a n függ, hogy k ív án sá g in k at z a b o lá ra 'fog­

ju k é s m eg tö rjü k . (162. lap .)

A Nysz. több p é ld á t is közöl, am ely b ő l k i­

tetszik, hogy m ik o r e le in k a

hängt davon

a la ­ ko t m eg ism erték , o sto b aság n ak v élték v o ln a így fo rd íta n i:

attól függ.

In k á b b azt m o n d já k :

ab­

ban függ,

n o h a az se tö k életes fo rd ítás.

De idővel a k ris tá ly is m eghom ályosodik.

* az, ez (d as, es).

f i a m o n d a t e le jé n áll a m u ta tó n é v m á s és n in cs r a j t n y o m a té k (h an g sú ly ), biz a k k o r nem m agyaros.

E z n y ílt v allo m ás volt. (H a n e m különböz­

teti m eg egy m á sik vallom ástól, m ely n em volt nyílt.) — N yílt v allo m ás volt ez. (S az

ez

is fö­

lösleges. S a jn álo m , hogy n em jegyeztem m eg:

h o n n a n idézem , — ta lá n m ag a a m o n d a t se m a­

g y ar. M ert a m a g y a r ig y en beszél: V ilágosan szólt. — M egnyílt a szíve, stb. Az id é z e tt m on­

d a t m in th a je le n id ő b en így író d n a :

Nyílt val­

lomás van ez.)

Nem abból vagyon az e retn ek ség , hogy a Szt. í r á s t m egvetnék, h a n e m hogy azt nem jó l é rtik . (P ázm . Szt. írá s . 23.) — . . . h o g y n e m jó l é rtik azt. (M ert a h a n g sú ly n em a z

azt

-on van, h a n e m a

nem-e

n, te h á t a

nem

e lő b b re való.

Az

az

k ü lö n b e n itt m erő b en fölösleges. N ém et gaz.)

A ki n e m ú r, az szolga. — A ki nem ú r, szolga az.

Azt beszélik, hogy a m it h isz ü n k , a z t nem lá tju k . (P ázm . Szt. írá s . 68.) — . . . n e m lá tju k azt.

3 4

Egyszer egy, az egy.

—

Egyszer egy, egy.

Vagy hogy az isk o lá sn ó ta n e sá n títso n :

Egyszer egy

, csa* eyy.

C om enius m a g y a r seg ítő je így ír:

Akire ma­

jor bizattatik, majorgazda, udvarbíró az.

M a így írn a : . . .

bizattatik, az majorgazda...

H ib ás:

»A tá jsz ó k g y ű jté se és

azok

terjed é sé n ek k im u ta tá s a .«

M agyaros:

A tájsz ó k g y ű jté se és te rje d é sü k n e k k im u ­ tatá sa.

H ib ás:

»A rossz neveléssel m eg ro n to tt fia ta l m él­

tá n v á d o lja szülőit, m e r t

azok

b ű n e ié rt lakok»

H elyesen:

. . . m e rt az ő b ű n e ik é rt lakok

* azért.

Ma azért nincs olyan hideg, mint tegnap volt.

E z t m o n d h ato m b ev ezetésk ép p en , a n n é lk ü l, hogy elő b b a h id eg rő l beszéltem volna.

Az

azért

egy e l n em m o n d o tt g o n d o latn a k a k ap cso lata, hogy u g y an is:

Tegnap hidegebb volt, mint ma,

s fo ly tato m fenszóval: M a a z é rt ßtb. A

még sincs

m a ra d ki az

azért

u tán .

* azonfelül (ü b erd ies).

H á t

azonalul?

A m a g y a r in k á b b azt m o n d ja :

még, még

csak.

azonos (id e n tisc h , gleichw ertig).

L ehet, hogy n em is rossz szó, b á r az ónyelv nem ism e ri. C sak

azon

az

identisch.

A n é p n y el­

véb en is c sak egy g y ű jtő ta lá lta a p aló cság b an az

azonságosképpen

kifejezést. (N yr. XXI. 423.) d e az sem

azonosságosképpen

rövidítése, h a n e m hogy az ó n y elv b en az

azon

vo lt id en tisch . Én- m agam sem

azonost,

sem

ezenest

n em h a llo t­

tam , h a n e m in k á b b ezeket:

csakolyan, csakilyen, egyfából való, egykutya, egyszínű, egyszőrű, ma- gával-egy, vele-egy, éppolyan, egy

,

azonegy

(ó szó)

egyképp, egyképpen való.

*

azt mondja, ezt mondja, így szól, úgy szól.

S im o n y i T üzetes n y e lv ta n á n a k m egjelenése­

k o r K irá ly P á l a h ib á k a t ro stálta. Az egyik m eg­

ro v ása ez volt: »A XIV. sz á z a d b a n b izo n y á ra

azt

m o n d tá k :

fá

,

k ézé

. . . S leh et, hogy egyes d iale k tu so k m ég a XVI. század e le jé n is

azt

m o n d tá k :

feketé, igé, leiké.

K irá ly P á l h ib á so lta az

azt.

S im onyi a v á la sz áb a n (N yr. 1896. 368.) P e ­ tőfit idézi: D e a h a lá l

azt

m o n d ja : C sitt! S a n é p szav át:

Azt

se m o n d ta befellegzett.

É rdekes, ho g y a nyelvészek m in d ig vérbe- b o ru lt szem m el h a rc o ln a k . Nem az igazságot né­

zik, h a n e m csak eg y m ás szem élyét. M int az a sz ta lo n v ere k e d ő k u ty ák , hogy n em m a ra d n a k

az asztalon.

M ily szép volt volna, h a v ív ásu k b a n m eg­

á lln a k és azt m o n d já k : ím e a m a g y a r n y elv n ek egy eddig felfed ezetlen tö rv é n y p o n tja :

Ha az idézet nem vigyázatos kirakodás, nem

3 6

szóelőszámlálás, akkor: azt mondja. azt mondta.

Az ezt mondta csak ritka márvány-szövegre vagy változatlan nachdruckra mutat.

B izonyság e rre , hogy

azt mondta

h e ly e tt azt is m o n d ju k :

így szólt

, s következik a szósze­

r in ti közlés. D e a közbeszédben

azt mondta, h o g y ... úgy szólt

,

h o g y ...

P é ld á u l:

A bíró azt mondja

,

hogy az adót be kell fizetni.

Apám

,

mikor meghalt, csak ennyit mon­

dott: Fiam, maradj becsületes.

A kakuk csak azt mondja: kakuk. A rigó így szól: ...

(K övetkezik a h a n g u lá n z á s.)

* baissj:

á rsz á llá s, ársű ly ed és.

* bakfis

T o k ajb an

jérce.

D e b recen b en :

csitri.

* bálanya.

Nem ösm erem addig igazi a n y á n a k , am íg a b á la p á t, b álfiú t, b á lle án y t, bálsógort, b á lk o m á t n em látom .

V. ö.: tem p lo m atya.

♦ balga.

A balgatag a kódexek k o ráb ó l való ószó.

B olygatag é rte lm ű . A balg a sz ó n ak helyessége

a m e ly a n é p nyelv éb ő l való s az ó n y e lv b e n c sak kergeteg. A k e rg ü l az ó n y elv b en ism e re tle n . A m á sik szó a lenge. T h a ly K á lm á n n a k a Régi m a g y a r V itézi É nekek cím ű k ö n yvéből való, te ­ h á t m a m ég n em h iteles. E lle n e szól a b alg a he­

ly esség én ek zu h atag , fuvatag, h e rv a tag , csügge- teg, rengeteg, görgeteg, h allg atag , téveteg. M ind­

e z en ig ék n ek n in c s rövidülése.

* -bán, -ben já r , -u tazik , -van.

»T űben u tazik . G y e rty á b a n u taz ik . S zivar­

b a n u tazik« az o sz trá k -m a g y a r k e re sk e d e lm i utazó. A m a g y a r e lle n b en tűvel, g y e rty á v al, szi­

v a rr a l, v a rró g é p p e l utazik.

A nap már leszállóban

. . . — A n a p m á r lefelé ereszk ed ett.

N.

helyzet.

* bankett

ö röm ebéd, ö rö m v acso ra, díszebéd, díszva­

csora. (A la k o m a n em jó szó.)

* X. Y. barátai.

barátom

,

barátod

,

barátja.

A k ö zm o n d ás sz e rin t is: K in ek K risztu s a

barátja

, — n em p edig

baráta.

* barbarizm us

k onkoly, gaz.

*

3 8

báró, gróf s másefféle.

A m i m á g n á sa in k o sz trá k m ágnások; m e rt m ag y a r m ág n ási cím ek n incsenek.

In n e n ered t, hogy a

báró, gróf, herceg, fő­

herceg

cím eket kezd ettő l fogva m in d ig a név elé írták .

T ették ezt a zért, m e rt a n ém et h a n g sú ly h á trá b b v e r a m ag y a rén á l.

A n é m e t sz ó re n d s z e rin t

Franz Josef

úgy h an g zik , hogy a

Jo-va.

e sik a han g sú ly . A m a ­ g y a r sz e rin t a

Franz-

ra. É p p így a m ág n ás cí­

m ek b en :

Baron Bánffy

a n ém et a jk o n a

Bán

h o rd o zz a a súlyt. S h a a m ag y a r így h a n g sú ­ lyozza a

Báró Bánffgt,

n ém et h a n g sú ly s z e rin t beszél, te h á t a m a g y a r n y e lv tö rv én y e llen ére.

E sz e rin t n á lu n k

Báron von Bánffy

bizony

Bánffy báró.

M int ahogy m o n d ju k :

József fő­

herceg,

n em p ed ig

Főherceg József.

M ert n á lu n k e lg ö rb íth e te tle n n y e lv tö rv é n y : A szem ély n ev ek ­ b e n m in d ig az e lső szótag a hangsúlyos.

E g y e tle n e n g ed m én y a lev é lb o rílé k vagy m ásefféle cím ezés leh et, a m ik o r u g y a n is a k ed ­ veskedés, m egbecsülés vagy hizelgés e lő re p in - g á lja a jelzőt:

Tekintetes, nemzetes, nagyságos, vitézlő, tudós, tiszteletes

sm f.

Iksz Ipszilon

ú r ­ n a k vagy asszo n y n ak . A

báró, gróf, herceg, lovag

s m ásefféle is jelző. V a la m ik o r volt tisztség és m éltóság em léke. H á t b eleilleszth ető a m a g y a r nyelvi szokásokba, hogy elő re b o csá io tta n m o n d ­ jam vagy írja m v a la k in e k :

gróf, báró, herceg,

De hogy v a la k i m ag a-m ag át becsülgesse, p á - vatollazza, d ic sé rje a k á rm i jelzővel is, ez é p p e n o ly a n m ulatságos, m in t a m ik o r a 93 k ilo g ra m ­ m os vagy k isebb s ú ly ú hölgy így í r j a a n ev ét a

X. Mariska, Fánika, Tériké, Jucika.

Szilyék sz e rin t: k irá ly M átyás, fő h erc e g Jó ­ zsef, m in isz te r K ossuth.

N incs o ly a n tisztan y elv ű m a g y a r a világon, ak i így beszélne:

— G róf Z ichy, g ró f L ónyai.

S h a a T udo m án y o s A k ad ém ia kibocsátott k ö rle v e lé re o ly a n válasz is érk ezik , hogy bizony itt m eg o tt így beszélnek:

— »Ez a g ró f C sáky kastélya.

— E z a b á ró B ors dűlője.«

H á t ez n em a n é p n y e lv é n v a n m ondva, h a n e m a cselédség nyelvén. A cselédség rászo k ik n ém ely idegenségekre, é p p e n úgy, m in t ahogy a h a z a té rt b a k a egész é letéb en így em leg eti tiszt­

je it: K a p itá n y M ayer, ő rm e ste r B alogh. E z t az­

u tá n a c sa lá d ja is így m o n d ja. D e m á r a n n y ira nem m egy a v éréb e az idegenség, ho g y a n a ló ­ g iát c sin á ln a rá . Nem m o n d ja so h a:

— I tt la k ik o rv o s P ákozdy, ez m eg m érn ö k P á lfy háza.

*

Még a

ür.

cím se já r h a t a m a g y a rb a n elől.

K ülönösen n em a z é rt m e rt a n ev ek előzője m ég egy előzővel: k é tk a la p o s em b er.

Az A k a d é m iá n és Szily K á lm á n o n k ív ü l nem okoz fe jtö ré st se n k in e k , hogy a d r. cím et h ova teszi

ifj. Szász Károly?

E lő re ?

És így írja -e a n ev ét B e th le n g róf: d r. Gróf B ethlen, m ik o r n e m a g ró f a d r., h a n e m B ethleni

* 4 0