Gazdálkodási modul
Gazdaságtudományi ismeretek I.
Üzemtan
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A vállalkozás jellege és üzemelési formái III.
38. lecke
Előadás vázlat
1. Közös vállalat, egyesülés
2. Közhasznú szervezet, közhasznú társaság
3. Részvénytársaság alapítása,
működése
Közös vállalat
• Jogi személyek által alapítható, vagyoni hozzájárulással
• Eredményorientált gazdálkodó és szolgáltató tevékenység
• Vezetője az igazgatótanács
• A tagok a társág vagyonán túl kezesként felelnek vagyoni hozzájárulásuk
arányában
Egyesülés
• Nem gazdasági társaság, hanem kooperatív társaság, jogi személyiséggel
• Természetes és jogi személyek által alapítható, korlátlan és egyetemleges felelősséggel
• Nem folytathat saját javára üzletszerű gazdasági tevékenységet
• Célja közös résztevékenységek folytatása
(kutatás, marketing, érdekképviselet, adatgyűjtés, stb.)
• Kb.150-200 db létezik Magyarországon
A közhasznú szervezet fogalma
Közhasznú társaság 2007. júl. 01-től nem alapítható. De nem jövedelem szerzésre megegyezett a kft.-vel (közhasznú vagy kiemelten közhasznú státusz)
• társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet,
• alapítvány,
• közalapítvány,
• közhasznú társaság,
• köztestület (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi),
• országos sportági szakszövetség.
Egyes közhasznú tevékenységek
• az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
• a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
• a műemlékvédelem,
• a természetvédelem, állatvédelem,
• a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
• a fogyasztóvédelem,
• a rehabilitációs foglalkoztatás,
• az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,
• a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem.
A közhasznúság előnyei
• A közhasznú szervezetet a vonatkozó jogszabályok
rendelkezései szerint különösen társasági adómentesség,
• vállalkozási tevékenysége után társasági adókedvezmény,
• helyi adó kedvezmény,
• illeték- és vámkedvezmény illeti meg,
• a közhasznú szervezet által nyújtott szolgáltatás igénybevevője a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentességben részesül,
• míg a közhasznú szervezetet támogató is adókedvezményekkel számolhat.
Közhasznú társaság
A közhasznú társaság közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló -
tevékenységet rendszeresen végző jogi
személy. A közhasznú társaság úgynevezett nonprofit társaság, azonban üzletszerű
gazdasági tevékenységet a közhasznú
tevékenység elősegítése érdekében folytathat.
Fontos, hogy a társaság tevékenységéből
származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
Közhasznú társaságok jellemzői
• Közhasznú társaság létesítése megegyezik a kft.-vel
(közhasznú vagy kiemelten közhasznústátusz)
• Gazdasági társaság átalakulása kht.-vá
• A kht. működésére vonatkozó szabályok
• Taggyűlés, közhasznú szerződés
• A közhasznú szervezetek ellenőrzése
• A közhasznúsági jelentés
A közhasznúsági jelentés tartalmazza
• a számviteli beszámolót;
• a költségvetési támogatás felhasználását;
• a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
• a cél szerinti juttatások kimutatását;
• a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami
pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
• a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
• a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A részvénytársaság
A részvénytársaság (Rt.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a
részvényes kötelezettsége a
részvénytársasággal szemben a részvény
névértékének vagy kibocsátási értékének
szolgáltatására terjed ki.
A részvénytársaság alapítása
• Az alapítás módja:
– Zártkörű – Nyilvános
Alapítási tervezetet és tájékoztató
• Hirdetmény
• A részvényjegyzés
• Alakuló közgyűlés
A részvény és fajtái
A részvény valamely részvénytársaságban fennálló tagsági jogokat és kötelezettségeket megtestesítő értékpapír.
• A rendelkezési jogok alapján lehet:
– névre szóló
– bemutatóra szóló
• A megjelenési formája lehet:
– nyomdai úton előállított értékpapír – dematerizált értékpapír
A részvény fajtái
• Törzsrészvény
• Elsőbbségi részvény
• Dolgozói részvény
• Kamatozó részvény
• Visszaváltható részvény
A részvényesek jogai és kötelezettségei
Minden részvényes jogosult:
– a közgyűléseken részt venni
– felvilágosítást kérni – észrevételt tenni – indítványt tenni
– szavazni (szavazati joggal rendelkező részvény
birtokában)
– osztalékot felvenni
Minden részvényes köteles:
– a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét befizetni
– a nem pénzbeli hozzájárulást
rendelkezésre bocsátani.
– (az Rt. fennállása alatt a részvényes az általa
teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza)
A részvénytársaság szervezete
• Közgyűlés (tulajdonosok, részvényesek)
– a közgyűlés elnöke
• Igazgatóság, vezérigazgató
– elnök – vezérigazgató
• Felügyelő bizottság
• Független könyvvizsgáló
Hasonlóságok és eltérések a vállalkozások között
Megnevezés Egyesülés Közös vállalat Rt.
Alapítók száma min. 2 min 2. >=1
Alapítók jogállása
csak jogi csak jogi természetes és jogi Felelősségvállalás korlátlan és
egyetemleges
alapítók kezessége
korlátolt
Személyes közreműködés - - -
Minimális tőke - - 5. ill. 20 millió Ft
Belsőellenőrzés nem kötelező nem kötelező FB
+ könyvvizsgáló
Szavazati jog vagyonarányos
vagy 1:1 vagyonarányos vagyonarányos
