GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
2011. június
8. hét
Munka, munkavállalók és munkáltatók indusztriális posztindusztriális rendszere
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
Az ipari munka kialakulása
• A gépesített ipari munka sajátos munkakultúrát követel
• Thompson (1967)
• Az iparosodás előtti munka:
– nem válik el élesen a „munka” és a „szabadidő”:
• térben: lakóházban, ahhoz kapcsolódó földeken
• személyben: család többi tagjával együtt – feladatorientált
– a természet rendje szerint szervezett:
• napkelte és napnyugta
• intenzív munka (tavasz-nyár) és pihenés (tél) hosszú ciklusainak váltakozása
• Ipari munka:
• gyár otthon, köz- magán-, termelés kikapcsolódás – mechanikus óra
• elvégzett munka (és fizetés) mérése órákban, percekben – taylorizmus
• hatékony munkaszervezés
• a munkafolyamatok alkotóelemekre bontása, megtervezése
• ≈ fordizmus: gyártósor – megfigyelés
• átlátható gyárcsarnokok
• a munkások mozgásának minimalizálása
A marxi kritika
• Bérmunka: kizsákmányolás – munkaérték-elmélet
– munkabér = a munkás újratermelésének költsége, nem pedig a munka értéke (nincs választása, muszáj magát eltartania)
– értéktöbblet: profit
• Bérmunka: elidegenedés
– nem önként, kényszerből dolgozik – nem látja át a termelés folyamatát – nem érzi sajátjának a munka termékét – nem érez közösséget a többi munkással
Felügyelet és ellenállás
• A munka kikényszerítése nehéz – lógás, ellenszegülés, szabotázs
– szakszervezetek: szervezett ellenállás
• A szaktudás leértékelése (de-skilling) (Braverman 1974) – könnyebben helyettesíthető munkások
– gépesítés
• Munkaverseny (Burawoy 1979) – teljesítménybér
– a versengés kultúrája
• Jóléti fordulat
– fordizmus: magasabb bér, képes megfizetni a terméket – lakhatás, szabadidő-eltöltés, gondoskodás: lojális munkások
Fordizmus és posztfordizmus
tömegtermelés rugalmas termelés
standardizált termékek testreszabott termékek futószalagos termelés számítógépesített termelés
nehézipar „tiszta technológiák”
betanított munkás képzettség polarizációja
ipari központok új ipari körzetek
Egy bostoni pékség
• Sennett & Cobb (1972), Sennett (1998)
• 1970-es évek:
– olasz pékség (tulajdonos: „a maffia”)
– kemény fizikai munka, rossz munkakörülmények – szakszervezet: egész életet szervezi
– amerikai individualizmus: osztálykategóriák tabusítva mindenki középosztály
– munkásszolidaritás:
görög etnicitáson keresztül – hivatásetika: jó pék = jó görög
• 1990-es évek:
– élelmiszerkonszern kezében
– rugalmas termelés: számítógépesített gépek: „gombok nyomogatása”
– tiszta, csendes, légkondicionált
– részmunkaidő: emberek jönnek, mennek – nők és férfiak, vegyes etnikai háttér – technológiafüggőség: nem látják át
a folyamatokat, a selejt a rendszer része
– elidegenedettség
Számít még a munka?
• Offe (1985)
• A munka elvesztette központi jelentőségét mint elemzési kategória
• Objektív:
– nem a munka strukturálja a társadalmi és gazdasági életet – közös cselekvésnek nem alapja
– a szabadidő eltöltése egyre kevésbé kapcsolódik a munkához
• Szubjektív:
– az emberek nem a munkához kapcsolódó kategóriákban határozzák meg magukat
– fogyasztói szerepek fontossága
• Kritikák:
– nyugati tapasztalat (termelés globális kiszervezése) – új felügyeleti formák megjelenése
Megszállott maláj munkásnők
• Ong (1987)
• Malajziai munkásnők egy multinacionális gyárban
• Gyakori, hogy megszállják őket a szellemek (magukon kívül kiabálnak, erőszakosan lépnek fel)
• Kampung (falu):
– anyagi függetlenség, szexuális önrendelkezés, folyamatos munkafelügyelet (külföldi férfiak)
• Folyamatos megfigyeléssel (kapitalista, férfi, külföldi) szembeni ellenállás
A kultúra mint munka
• McRobbie (2002)
• Angol „kreatív” szektor elemzés: újságírók, tanácsadók, kulturális menedzserek, kultúrstratégák világa
• Szabadúszó, szerződéses munka
• Munka és szabadidő, személyes és szakmai én, munkaetika és fogyasztói stílus közötti határvonalak elmosódása
• A kreativitás diskurzusa:
– önkifejező munka ígérete
– rugalmasság, önkizsákmányolás
Felhasznált irodalom
Braverman, Harry (1974). Labour and monopoly capital: The degradation of work in the twentieth century. New York & London: Monthly Review Press.
Burawoy, Michael (1979) Manufacturing consent: changes in the labor process under monopoly capitalism. Chicago: University of Chicago Press.
Marx, Karl (1981[1844]) Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. In Karl Marx és Friedrich Engels művei. 42. kötet.
McRobbie, Angela (2002) „From Holloway to Hollywood? Happiness at Work in the New Cultural Economy.” In Paul Du Gay és Michael Pryke (szerk.) Cultural Economy. London, Thousand Oaks: Sage.
Offe, Klaus (1985) „Work: the Key Sociological Category?” In Disorganized Capitalism. Cambridge: Polity Press. 129–150.
Ong, Aiwa (1987) Spirits of resistance and capitalist discipline: factory women in Malaysia. Albany: State University of New York Press.
Jonathan Parry: „Industrial work” In HEA 141–160.
Senneth, Richard (1998) The Corrosion of Character. The Personal Consequences of Work in the New Capitalism. New York: Norton.
Senneth, Richard és Jonathan Cobb (1972) The Hidden Injuries of Class. New York: Kopf.
Thompson, E. P. (1990[1967]) „Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus.”
In Gellériné Lázár Márta (szerk.) Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó.
