GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
2011. június
2
7. hét
Családi gazdaság, háztartás, morális gazdaságok
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
Piac és háztartás
• Háztartások „ellátása”
– javak és szolgáltatások beszerzésének különböző csatornái
– zöldségek: házikert, piac, szupermarket, biotermék házhozszállítás
– gyermekgondozás: állami bölcsőde, magánbölcsőde, családi napközi, rokonok, szülő otthon marad
– termelés, fogyasztás, elosztás ezen a ponton összekapcsolódnak – elérhető/preferált beszerzési módok történeti és társadalmi adottság
• Családi gazdaság, paraszti gazdaság:
– sajátos háztartás: termelés a háztartási, rokoni kapcsolatokba ágyazottan történik
3
Paraszti gazdaságok
• Sajátos gazdasági pozíció:
– relatív önállóság: föld és munka felett maguk rendelkeznek – egyszerre termelnek maguknak és a piacra
– rugalmasan reagálnak a gazdasági változásokra:
• válság: önellátás, befelé fordulás
• fellendülés: szélesebb körű társadalmi integráció
• Kettős reprezentáció:
– nosztalgikus beállítódás:
• kemény munka
• fenntarthatóság
• hagyományos erkölcsök – forradalmi beállítódás:
• elmaradottság
• összefogás hiánya, csak önmagukkal törődnek
• Evolúciós elképzelés:
– paraszt: félúton a törzsi ember és a gyári munkás között
• A megközelítés problémái:
– a parasztság jelentőségének csökkenése csak a nyugati társadalmakra jellemző, nem univerzális
– a sajátos kulturális beállítódások nem feltétlen a múlt maradványai, hanem jelen kihívásokra adott választok
• A mai paraszti gazdaságok a kapitalista termelési mód részei
4 – szimbiózis az iparosított mezőgazdaság és a paraszti gazdaságok között – munkaerő megosztása a családi gazdaság és a mezőgazdasági bérmunka
között
A csajanovi alapok
• Csajanov (1925)
• Az orosz paraszti családok gazdasági döntéseinek elemzése
• Alapprobléma:
– a vállalatok a munkabér alapján képesek kalkulálni a profittal, de a családi gazdaságoknál a munkabér nem jelentkezik
• Meghatározó elv:
– munka-fogyasztási egyensúly – tényezők:
• szükségletek (hány embert kell élelemmel ellátni)
• mennyire megerőltető a munka
• adó, bérleti díj, eszközök ára
• Családciklusok:
– gyermekek száma, életkora (munkára fogható-e) megművelés alá bevont földterület nagysága
5
A háztartás határai
• Gudeman (1978)
• A panamai paraszti gazdaságok átalakulása, átmenet a kapitalista gazdaságba
• Családi gazdaság:
– rokonság, háztartás, termelési egység határai egybeesnek
– a gazdasági egységek függenek a rokonsági kapcsolatoktól, azok révén termelődnek újra
– a rokoni kapcsolatok egyben termelési viszonyok
– a rokoni kapcsolatokat az együttélés határozza meg, az együttélés a termelés szükségleteihez igazodik
– a rokonság „felépítmény” a termeléshez képest
Morális gazdaság
• Scott (1976)
• A délkelet-ázsiai parasztlázadások (1930-as évek) magyarázata
• A prekapitalista társadalmak radikálisan különböznek:
– reciprocitás normája – létfenntartás joga
• „Létfenntartási etika”
– biztonság és kiszámíthatóság mindenek felett – kockázatcsökkentő társadalmi intézmények:
• együttműködésre épülő rokoni és családi kapcsolatok
6
• anyagi nehézségek esetén jogosultságok és kötelezettségek rendszere
• paternalista birtokviszonyok
• Morális gazdaság: helyi gazdaság működésére vonatkozó normatív elvárások
• Gyarmatosító állam, mezőgazdaság kommercializálódása:
– piaci bizonytalanságok jövedelmek fluktuációja
– kockázatterítő intézmények (rokonság, faluközösség) leépülése – kiegészítő kereseti formák ellehetetlenülése
– fix összegű földbérlet (földbirtokossal való kockázatmegosztás vége) – növekvő adók
• Társadalmi polarizáció
• A változások ellentmondásba kerülnek a morális gazdasággal ellenállás és lázadás
Családi vállalkozások Olaszországban
• Yanagisako (2002)
• Como (Észak-Olaszország)
• Családi tulajdonú selyemmanufaktúrák
• Fő gondolat:
– a tőkésosztály létrejötte is egy folyamat eredménye
– külső és belső harcok
– a társadalmi nem és a rokonság meghatározó
• Belső rétegzettség
– felsőbb réteg középréteg
7 – eltérő gazdasági, kulturális, rokonsági minták, gyakorlatok
• Öröklés:
– hagyomány (csak fiú) jog (mindenki egyenlően)
– „a család és vállalkozás folytonossága” mint vezérmotívum – középréteg: dezintegráció, iparágon belüli versengés
– felsőbb réteg: tőkekoncentráció és szegmentáció (kevesebb konfliktus)
• Rokonság:
– nukleáris család dominál („folytonosság”) – házasságon alapuló kapcsolatok (meny, vő):
• a középrétegnél részt vesz, felsőbb rétegnél nem vesz részt a vállalkozás irányításában
– folyamatos harc: családhoz tartozó, de a vállalat működtetéséből kimaradó rokonok
• A család és vállalat határai:
– gyakorlatban teljesen összemosódik (vasárnapi ebéd hozzávalóiról céges számla)
– az ideológia szintjén nagyon erős: társadalmi nemeken alapuló megosztás
• a vállalkozás ügyeinek vitele a férfi feladata
• a család folyamatosságának, összetartásának fenntartása a nő feladata (gazdasági funkciója is jelentős: családi cég)
• Női vezetők:
– felsőbb réteg: igen – középréteg: nem
• technikai tudás nélkülözhetetlensége
• oktatás-képzés területén hagyományos nemi szerepek
8
Felhasznált irodalom
Chayanov, A. V. (1966[1925]) A. V. Chayanov on the Theory of Peasant Economy.
Madison: University of Wisconsin Press.
Gudeman, Stephen (1978) The Demise of a Rural Economy. From Subsistence to Capitalism in a Latin American Village. London: Routledge & Kegan Paul.
Harris, Mark: „Peasants” In HEA 423–438.
Narotzky, Susana: „Provisioning.” In HEA 78–93.
Scott, James C. (1976) The Moral Economy of the Peasant: Rebellion and Subsistence in Southeast Asia. New Haven: Yale University Press.
Yanagisako, Sylvia (2002) Producing Culture and Capital: Family Firms in Italy.
Princeton: Princeton University Press.