• Nem Talált Eredményt

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA"

Copied!
8
0
0

Teljes szövegt

(1)

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola

2011. június

(2)

2

7. hét

Családi gazdaság, háztartás, morális gazdaságok

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola

Piac és háztartás

• Háztartások „ellátása”

– javak és szolgáltatások beszerzésének különböző csatornái

– zöldségek: házikert, piac, szupermarket, biotermék házhozszállítás

– gyermekgondozás: állami bölcsőde, magánbölcsőde, családi napközi, rokonok, szülő otthon marad

– termelés, fogyasztás, elosztás ezen a ponton összekapcsolódnak – elérhető/preferált beszerzési módok történeti és társadalmi adottság

• Családi gazdaság, paraszti gazdaság:

– sajátos háztartás: termelés a háztartási, rokoni kapcsolatokba ágyazottan történik

(3)

3

Paraszti gazdaságok

• Sajátos gazdasági pozíció:

– relatív önállóság: föld és munka felett maguk rendelkeznek – egyszerre termelnek maguknak és a piacra

– rugalmasan reagálnak a gazdasági változásokra:

• válság: önellátás, befelé fordulás

• fellendülés: szélesebb körű társadalmi integráció

• Kettős reprezentáció:

– nosztalgikus beállítódás:

• kemény munka

• fenntarthatóság

• hagyományos erkölcsök – forradalmi beállítódás:

• elmaradottság

• összefogás hiánya, csak önmagukkal törődnek

• Evolúciós elképzelés:

– paraszt: félúton a törzsi ember és a gyári munkás között

• A megközelítés problémái:

– a parasztság jelentőségének csökkenése csak a nyugati társadalmakra jellemző, nem univerzális

– a sajátos kulturális beállítódások nem feltétlen a múlt maradványai, hanem jelen kihívásokra adott választok

• A mai paraszti gazdaságok a kapitalista termelési mód részei

(4)

4 – szimbiózis az iparosított mezőgazdaság és a paraszti gazdaságok között – munkaerő megosztása a családi gazdaság és a mezőgazdasági bérmunka

között

A csajanovi alapok

• Csajanov (1925)

• Az orosz paraszti családok gazdasági döntéseinek elemzése

• Alapprobléma:

– a vállalatok a munkabér alapján képesek kalkulálni a profittal, de a családi gazdaságoknál a munkabér nem jelentkezik

• Meghatározó elv:

– munka-fogyasztási egyensúly – tényezők:

• szükségletek (hány embert kell élelemmel ellátni)

• mennyire megerőltető a munka

• adó, bérleti díj, eszközök ára

• Családciklusok:

– gyermekek száma, életkora (munkára fogható-e) megművelés alá bevont földterület nagysága

(5)

5

A háztartás határai

• Gudeman (1978)

• A panamai paraszti gazdaságok átalakulása, átmenet a kapitalista gazdaságba

• Családi gazdaság:

– rokonság, háztartás, termelési egység határai egybeesnek

– a gazdasági egységek függenek a rokonsági kapcsolatoktól, azok révén termelődnek újra

– a rokoni kapcsolatok egyben termelési viszonyok

– a rokoni kapcsolatokat az együttélés határozza meg, az együttélés a termelés szükségleteihez igazodik

– a rokonság „felépítmény” a termeléshez képest

Morális gazdaság

• Scott (1976)

• A délkelet-ázsiai parasztlázadások (1930-as évek) magyarázata

• A prekapitalista társadalmak radikálisan különböznek:

– reciprocitás normája – létfenntartás joga

• „Létfenntartási etika”

– biztonság és kiszámíthatóság mindenek felett – kockázatcsökkentő társadalmi intézmények:

• együttműködésre épülő rokoni és családi kapcsolatok

(6)

6

• anyagi nehézségek esetén jogosultságok és kötelezettségek rendszere

• paternalista birtokviszonyok

• Morális gazdaság: helyi gazdaság működésére vonatkozó normatív elvárások

• Gyarmatosító állam, mezőgazdaság kommercializálódása:

– piaci bizonytalanságok jövedelmek fluktuációja

– kockázatterítő intézmények (rokonság, faluközösség) leépülése – kiegészítő kereseti formák ellehetetlenülése

– fix összegű földbérlet (földbirtokossal való kockázatmegosztás vége) – növekvő adók

• Társadalmi polarizáció

• A változások ellentmondásba kerülnek a morális gazdasággal ellenállás és lázadás

Családi vállalkozások Olaszországban

• Yanagisako (2002)

• Como (Észak-Olaszország)

• Családi tulajdonú selyemmanufaktúrák

• Fő gondolat:

– a tőkésosztály létrejötte is egy folyamat eredménye

– külső és belső harcok

– a társadalmi nem és a rokonság meghatározó

• Belső rétegzettség

– felsőbb réteg középréteg

(7)

7 – eltérő gazdasági, kulturális, rokonsági minták, gyakorlatok

• Öröklés:

– hagyomány (csak fiú) jog (mindenki egyenlően)

– „a család és vállalkozás folytonossága” mint vezérmotívum – középréteg: dezintegráció, iparágon belüli versengés

– felsőbb réteg: tőkekoncentráció és szegmentáció (kevesebb konfliktus)

• Rokonság:

– nukleáris család dominál („folytonosság”) – házasságon alapuló kapcsolatok (meny, vő):

• a középrétegnél részt vesz, felsőbb rétegnél nem vesz részt a vállalkozás irányításában

– folyamatos harc: családhoz tartozó, de a vállalat működtetéséből kimaradó rokonok

• A család és vállalat határai:

– gyakorlatban teljesen összemosódik (vasárnapi ebéd hozzávalóiról céges számla)

– az ideológia szintjén nagyon erős: társadalmi nemeken alapuló megosztás

• a vállalkozás ügyeinek vitele a férfi feladata

• a család folyamatosságának, összetartásának fenntartása a nő feladata (gazdasági funkciója is jelentős: családi cég)

• Női vezetők:

– felsőbb réteg: igen – középréteg: nem

• technikai tudás nélkülözhetetlensége

• oktatás-képzés területén hagyományos nemi szerepek

(8)

8

Felhasznált irodalom

Chayanov, A. V. (1966[1925]) A. V. Chayanov on the Theory of Peasant Economy.

Madison: University of Wisconsin Press.

Gudeman, Stephen (1978) The Demise of a Rural Economy. From Subsistence to Capitalism in a Latin American Village. London: Routledge & Kegan Paul.

Harris, Mark: „Peasants” In HEA 423–438.

Narotzky, Susana: „Provisioning.” In HEA 78–93.

Scott, James C. (1976) The Moral Economy of the Peasant: Rebellion and Subsistence in Southeast Asia. New Haven: Yale University Press.

Yanagisako, Sylvia (2002) Producing Culture and Capital: Family Firms in Italy.

Princeton: Princeton University Press.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola.. Sahlins).

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai