• Nem Talált Eredményt

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA"

Copied!
15
0
0

Teljes szövegt

(1)

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

(2)

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

(3)
(4)

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola

2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

8. hét

Munka, munkavállalók

és munkáltatók indusztriális posztindusztriális rendszere

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola

Szakmai felelős: Zentai Viola

(6)

Az ipari munka kialakulása

• A gépesített ipari munka sajátos munkakultúrát követel

• Thompson (1967)

• Az iparosodás előtti munka:

– nem válik el élesen a „munka” és a „szabadidő”:

• térben: lakóházban, ahhoz kapcsolódó földeken

• személyben: család többi tagjával együtt – feladatorientált

– a természet rendje szerint szervezett:

• napkelte és napnyugta

• intenzív munka (tavasz-nyár) és pihenés (tél) hosszú ciklusainak váltakozása

(7)

Az ipari munka kialakulása

• Ipari munka:

– munka és szabadidő elválása

• gyár otthon, köz-  magán-, termelés  kikapcsolódás

– mechanikus óra

• elvégzett munka (és fizetés) mérése órákban, percekben

– taylorizmus

• hatékony munkaszervezés

• a munkafolyamatok alkotóelemekre bontása, megtervezése

• fordizmus: gyártósor – megfigyelés

• átlátható gyárcsarnokok

• a munkások mozgásának minimalizálása

(8)

A marxi kritika

• Bérmunka: kizsákmányolás – munkaérték-elmélet

– munkabér = a munkás újratermelésének költsége, nem pedig a munka értéke (nincs választása, muszáj magát eltartania)

– értéktöbblet: profit

• Bérmunka: elidegenedés

– nem önként, kényszerből dolgozik – nem látja át a termelés folyamatát

– nem érzi sajátjának a munka termékét

– nem érez közösséget a többi munkással

(9)

Felügyelet és ellenállás

• A munka kikényszerítése nehéz – lógás, ellenszegülés, szabotázs

– szakszervezetek: szervezett ellenállás

• A szaktudás leértékelése (de-skilling) (Braverman 1974)

– könnyebben helyettesíthető munkások – gépesítés

• Munkaverseny (Burawoy 1979) – teljesítménybér

– a versengés kultúrája

• Jóléti fordulat

– fordizmus: magasabb bér, képes megfizetni a terméket

– lakhatás, szabadidő-eltöltés, gondoskodás: lojális munkások

(10)

Fordizmus és posztfordizmus

tömegtermelés rugalmas termelés

standardizált termékek testreszabott termékek

futószalagos termelés számítógépesített termelés nehézipar „tiszta technológiák”

betanított munkás képzettség polarizációja ipari központok új ipari körzetek

nemzetgazdaság nemzetközi gazdaság tömegfogyasztás „niche marketing”

(11)

Egy bostoni pékség

• Sennett & Cobb (1972), Sennett (1998)

• 1970-es évek:

– olasz pékség (tulajdonos: „a maffia”) – kemény fizikai munka, rossz

munkakörülmények

– szakszervezet: egész életet szervezi – amerikai individualizmus:

osztálykategóriák tabusítva

 mindenki középosztály – munkásszolidaritás:

görög etnicitáson keresztül – hivatásetika: jó pék = jó görög

(12)

Egy bostoni pékség

• 1990-es évek:

– élelmiszerkonszern kezében – rugalmas termelés:

számítógépesített gépek: „gombok nyomogatása”

– tiszta, csendes, légkondicionált – részmunkaidő: emberek jönnek,

mennek

– nők és férfiak, vegyes etnikai háttér – technológiafüggőség: nem látják át

a folyamatokat, a selejt a rendszer része

– elidegenedettség

(13)

Számít még a munka?

• Offe (1985)

• A munka elvesztette központi jelentőségét mint elemzési kategória

• Objektív:

– nem a munka strukturálja a társadalmi és gazdasági életet

– közös cselekvésnek nem alapja

– a szabadidő eltöltése egyre kevésbé kapcsolódik a munkához

• Szubjektív:

– az emberek nem a munkához kapcsolódó kategóriákban határozzák meg magukat

– fogyasztói szerepek fontossága

• Kritikák:

– nyugati tapasztalat (termelés globális kiszervezése) – új felügyeleti formák megjelenése

(14)

Megszállott maláj munkásnők

• Ong (1987)

• Malajziai munkásnők egy multinacionális gyárban

• Gyakori, hogy megszállják őket a szellemek

(magukon kívül kiabálnak,erőszakosan lépnek fel)

• Kampung (falu):

– felügyelet nélküli paraszti munka, erős szülői kontroll, szervezett házasságok

•  Gyár:

– anyagi függetlenség, szexuális önrendelkezés, folyamatos munkafelügyelet (külföldi férfiak)

• Folyamatos megfigyeléssel (kapitalista, férfi,

külföldi) szembeni ellenállás

(15)

A kultúra mint munka

• McRobbie (2002)

• Angol „kreatív” szektor elemzés: újságírók, tanácsadók, kulturális menedzserek,

kultúrstratégák világa

• Szabadúszó, szerződéses munka

• Munka és szabadidő, személyes és szakmai én, munkaetika és fogyasztói stílus közötti

határvonalak elmosódása

• A kreativitás diskurzusa:

– önkifejező munka ígérete

– rugalmasság, önkizsákmányolás

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola.. Sahlins).

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai