• Nem Talált Eredményt

Balogh Jenő levele gróf Tisza Istvánhoz. "Másolat (fogalmazvány külön)"

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Balogh Jenő levele gróf Tisza Istvánhoz. "Másolat (fogalmazvány külön)""

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

U

4 -

V

i

/ y *

(2)
(3)

BuciujKJöt, 1914. január hé I4 4 n .

! -

r B (} v R r, I! R 3 ü B A u !

*1 kttomi őa ttfjyéb fontou áll«nbltkok elántlauáról öa

* fcociketíéurGi i»Eóló UrV'.nyUr ve::ötben baasmált kifejetUiaok U^á ben fo ljJ hi «^un ír t ffcigykecaíi loveletire & kevétkesükben von aEeruncaúu vél utaolni,

Ak «Hlit«*tt tirvtír^tervojjotnek midben fcr&j no, i olt 2 .- 4oire# nelyokre nór.ve, sákor a tllrvTíytervesetot a* n . , . át ö «iik felöhen Velőé öa m érdekelt mnianter urakkal, kiírtuk <*

íiaíi.Nyalniauter orral ie ktfsClteK, v é g le te á llá s t non fa ,.

lattan, a hetíUlfyRiniester ur t&r kde vet 2 énül beesőn intése tt i.t- iratuken r^rtiítte éazrovételeit, * intik következtében én * m *& m

n ar. lrJI m rla negfoataliú* Jtá vettess ucok&t, ue a kliséé hutío^- r.ínitistor urnák tlir& táru öég nee: vs*l ásol tor..

Ar í üst h k&fofTiaolt U f o js t á s t i l l e g i ; *a Maf^tur u l»

1 íia as ő Folefyje uralkodása ala tt *113 rátáik allét** ormok *

íT ^Í ?l»8it la tr.n b . t . t . ,

«• ki*** tsiniosterelnnk urnák

Bntjtvpeet.

(4)

k ife j esőanek fe lié t© !* a tervezetbe azért történt, r .r b a tt-r- vönytorvezet rjyenát) oagelkotandő Urvuny a büntető ttrv nyktnyv /:lf>7r>: V. fi. c. :/ 146. <5# 147. 3*aimk helyi;be lépne, a e osí» -

hűm: ok ez intőn a csőgy^n* üllőn v*^2f o8ttr^Uc«wgyar aonarcfaia cxiuik t ill iralmk b itn o n á fjlt vugy « á » fontoa uraokeít vo a u ly os-

te tő coul'&ttf nyakét n in őoitik buncaolokrvmy ékkő9 rAuirJost pedig, a bábom e öntőre anő lő kivóboleti íntöaktx-.uaok tá rtá b a n a lk o to tt 1918: t ő íin . t . cs. % . w la uS ő K ö ln ig urulkaőao* a la t t ül­

lő illőnek v ^ v&luiaoly oKtvetőidre** á lló n hetlorejéről vuiy huui vőtioloőről usől.

Arsenny ibon a nngUtfcEnőo tárgya ktilnntsaon az a kőrUlnőfcQ^

l ő t t volna, bof’y a terfőn ytorveoot w«a a aorurahia mait* á llo n t*

0«NMN»«NMNI

rő l, hunon az ő Felaüro umlkodáoa il itt á llő ma.ik a llű rrő l bensői, - c tekintetben raiiutatteifcek -rru, ho*^y a* *Ö F e ln ő j unUlmlyHi a la tt á llő köt á lle s f kifejezőn, w>« m tekintve a sár kőzett 1912: U I I I . t . u. .■; . ?-;.t, urvny/tnkbon tokiig non

poInatlan isogjolttlée. így kUlbilBaun -íz újonc lő besaia r*t|fiUupitá- ííviről etsőld 1904; V III. b. c. a* fi Folaőge ttralkoéuau alatt fellő kőt á lltá ra nőavo rendelkezik aasal asonben, hegy *s előző ha- oonlő ttrv nyék / : 1899* IT.# 1900; 1901: T, 190:1; I t 1904:

II. t. cs. :/ a rsonarchia köt a llan u rll esőlvtk* Az ő fttlsőgá

(5)

- 5 -

uralkodása a la t t á lló kút állataot e n lit ik .nutun azok * koaőbbi törvinyek ie , m ly ek as ujonclétuzácsot «í?y«pgy óvro caegállupitoU t*k , Így a » 1 9 0 IV. , 1907: V II, 1906: I , 1909: I I I , 1910; I , óö aa m i s V I I I . t . c .

D« eseken k iv ó l igen gyakori, kulüntsen régebbi ie ezek kbr.dit a kiegyctEóai térvényekben liatsnált e t KUgJolbldö:

Felad/* Uíbbi k i r á l y a i é i óo orarifstd* K tekintetben itíOr.hctők a* I l i i t X I I . , XV, XVI, M S I VX, M87* XXIV, V M t U , V fr<: IV, XXX, a tb ., továbbá a v ót. jegy ok © i t a l é r ó l asóló 1 9r': I T. t . c.

32. 5-0} r i g 08 1G67; X II. t . cs. fi. 5. a o* 1912: XXX. t . CE.

r)m.x ua 6 Folutge uralkoiiáüo u l^ tt o l l ó bánata országokat ea»

l i t . i meg. Ennek a?. „f? Fel tágé uralkodása a la tt o lló boán e a oraíu- gok* óa Felaégo tlb b i k ir á ly aágai ős ó r á s á é i* 00-710 ver.uonuk helyibe lo p ott csak az ujubb időben a modernebb da Jo, ilu g min- dem>aetre stákuloa&bb *ö Felsége uralkedáeu u l.itt á lló kót allun"

éa "6 Folaége uralkodása a la tt á lló náaik álLua* ki i’ejeít'ju.

Aa idóaett k ife je zé sek m e lle tt azután termőazetoaen e lő fo rd u l, & •rionarchia két á lla m * éa a monarchia másik álLsaa*

ki fejesén is , aminek példájául as U>7£» V. t . c. 9, 7, í v , !<*;>, h . V . i , az VS' : VI. t . c. ?- . er-.litaetdk, ni;; rá ebben *x

f i XT„ t . c. 7. $«• i ur Felsője Uasaoe birodalma mindkét .1-

/

1 ináról á só it.

(6)

Amint un? e lő s o r o lt adatok matatjuk, törvényhozásunkban a kérdéses noirnevenoaek tekintő tűben egységes *yuíCorl at riinüeu- dii<; non állap od ott meg, de na j ünon azokat az oaoteket tokinthdt- J ük uzá«ouahbokruk, n«lyokbon az Felsége uralkodása a la tt á l ­ ló köt állón * óa az "ö Felsége többi királyságai óa o rt«á {7ii* k i- fc j e zó a«kot Írteánáltűk.

Hu azonban a raoat uzóbun forgó törvénytervezetben a l- fcal*r,r.ott tjeg jelt lóuok a zért le tte k volna aegtttkUsés t a r j a i , taort ncn u non írótálát, hunon a két állaaaot, i l l e t v e az egyik óa

a 'dilik u Ilon át M a lik neg, úgy aeg k e ll jegyeznem, hogy ennek a k ifo g á s o lt negjoltlóaoknek rwgyráozt tiaztu n tá rg y i okai vo l- tak. A Monarchia fegyveres ere jó r ó l leh et ugyan beszólni ép úgy, mint szólhatnánk p. o. a hamsa aztivetaóg vagy Európa fegyveres e r e jó r ó l, hv a fegyvoreo erűt nun mint különös jo g i intézményt

nfc e w g jc lM n í. Ha azonban - t ^yvoroe erő rő l mint különleges jo g i intó irán yról k e ll törv nyhosuisilag rendelkezni, akkor, ha a nonirchia fegyverea o re jó ró l rendelkeznénk, ez ± ronaolker.os nól- kaltznó a törvenyhosuttbun óa különösön a büntető törvényhozásban

szükaör-ee jo g i szabatosságot. A fegyveres erő mint jogintotnJny igyanis u.E uj vederé térvény /: 1912: áXX. t . c. :/ a '-unok v i­

lágos asgjiutájro sása s ze rin t csők részben közös. A raonirchia fogy-

(7)

- 5 -

vcrou e re je c anorint jo g i as^batoem^jgal csuk a kbzts humorét jelen ten é, ollcnben a neu ktssUs lutierot, is a honvúti4^ 01 Ja a n ép felk elést non, raár pedig ue o huicrü e lle n e lk ö v e te tt bún- ceolokrányékét is büntetni kívánjuk*

Ennélfogva a kUs&s m e ^ lla p íto tt legújabb Vuűerci Urvúny alapján te lje s e n jogosultnak ú& helye unok. k e ll tartan i o ly sKtve^utlöt, u «ly a nonarchiu tálnak-1 ull^aaiuk fegy­

veres o r e jé r é l skóI . Ebben ugyanis úgy a két j-llaruruk k tzls hűl*

j l , int. pádig a két álltának külön Itiuerél benne fo, ;l •Ita t- nők. I* a:;f hogy oeatrúk ''o lfo ^ ís sr.érint .4 kört a a-eero icna . két illannak kcxbu hat erű je , haneti as oryoégea tonurchiun U: a hadereje, és e esewpontbél kívánják osstrak r é s z r ő l,* nonarchiu fogjveres ereje* k U l j ü l y l l l ^ p i k a i t i ü pg£ k&M* , ungyli tervünkben, különösön olyanban, t:oly nőt: közös imtfptyouú&ma a tárgy *, no;u tartósunk au osztrák késj04; ujedpont j 4Í t érv !\,oul-

:eni* Az 1 V. t . c* 1-uu, 1 és •»>**. j - iával szerben, melyek

*:áielyes aatgyur klíejo^i fö lfo g á s ellen ő re ac oaztrák-uugyor no»

n.irchia f0*7 veres e r e jé r ő l, vagy k u li orojú röl bs í i n k , o tekin ­ tetbon az u jiU is t non tartanán indokolatlannak*

Mind&xonáltal nea tkurom ait omlani, ho 7 a őst ssé- ban for(^5 ti :r vény javas latban e*;y.l talon non tú l.Ih atn a h elyet a

(8)

- b -

fconurchi h ifejoséü tinóikul íj

,

hogy a kút a l l sara utalás btr- túnnúk. A szóban forgő t í r vuny javaslatban vannak vonatkon:.auk, nel^okben a Ron-orohia a r. *ga egósnobon uogjelUlhottí. így aet

hi­

szen, különösebb k tz jo g i aggály nőikül beszólhatunk a monarchia katonai vücíOluürcl ős a ; on .rchiu k itö rn i űrünkéiről, ús e te - kinüotbon te lje s e n osszim nagybecsű nózoteüei, hory il y kényes kúnióüükbwn ok nélkül ne csináljunk ú jítások at, Ugyané* d lls a

a nagybocaü lovoloóben oí3 lito ttv*r»orvarchia H on i e lle n s é g e cse- loknó^y* ki fe je s é a tekintetűben i » , es t ven-tkosáa ukónban a törvényjavaslatban nea fordul e lő a a büntetőturv nykflnyv 14h

.••(i, «o ly ö vonatkozás bán romlelkeaík, é rin te tle n ü l r vraü* De rvir non tartanán helyesnek, ha a 'ion trchíárvik kOsbe íntérkoaős tárgyút non kúposé egyéb fontos

úrüekeirúl

beszólnánk, u kot a l­

lén il/nocsü jrueköi h e ly e tt, a hu as 1G7H: T« t . c. 1^6. fe lte tt o tekintetben haucnúlt torninologiábói eltérnénk.

Uőg különös me^rfontoláut tea* aaükaógpasj az a kúrtiás, lvjgy o tt, ahol tárgyilúg a kőt ál luftot kell helyesen n «rjolt'ln i s a hol es a Megjelölés étidig szokásban is volt, Mily Megjelölést híu*snúlju'w)ci-ossnia ua ilercr.cgovina sse&pontjáb 1, i~ .it M I N I * s<m *zort su littk, ou r t » h-si gyű ln i ostor ur

ííu

:;

k

.

j

.

i

intú#>i.t .t- irátában erre iu utal.

•» •/

(9)

Ab uj vétíerőttnruny

elokósKitáíu; Alkálijával a kiJxta

kUlUgyminiastoritaa v e te tte f e l a »t ob e lle n v e té s t, iw>^ Bosznia

é a Herczegovin. aimoxiója

óta,

non

bo«BÓ

Ihatunk

a Monarchia

kot á lla m r ó l, ránt tettük ajs lttr>ü. ó v i óu 1M K o v i VQiieróUirv.nyek,

lnnert

csuk

u Monarchiáról, taert

a

mm r c íiia

kát all-ru alatt

az

armektúlt

turtoraanyok

iwt

órthetók. Ennek kfcvetke

stábon

á lla p it * t a t o t t nsg9 hosszas tárgyalások után, cor proniauunkwp ob 1912:

X'ifm t . c. Ó. O^-’.nuk

Jelonlogi

astvoge, óu

önnek

az alapján :iv~rv*

ja a haáügysinisztor ur in je le n le g a uonarchia k ife je zá o á lt a ­ lános SAiöítn J a tu t.

Hőse tett c tekintetben as, hogy uon Boazni * és HercKOgfu

vinu. annoxiója, ara as 1912: XXX. t . ez. 5. %u non a zol j állat okul urru, liogy azután no boazáljünk ttibbá * Monarchia kát a l- 1 arjáról, hawaii csak a Monarchiáról. Bosznia ős Herczogcvim *n- nexi íjá t n«n szabad olyan ténynek vt^^y ooeaánynek tekintenünk, anely u Monarchia oanrkosetát inegvultoz tathatba volna. Ha helyes ős o o g fe lo ló v o lt u monarchia köt u Ilon át M egjeleln i ok aimexio

o ló t t , helyesnek óo raegfo lelőnek k e ll *imak curoania a* annexio után is . ikt Mágia kétségek Merülhetnek f e l arra nézve, vájjon a

•Monarchia kát á l l * » • Megnevezéssel taeg van-e j o l t l v e Bosznia óa Herczegovina, ia , akkor e zt a kétséget rauakúnt k e ll e lo s z la tn i

- 7 -

(10)

- 6 -

óa n«n aggal, hogy Monarchia kot u ll jai h e ly e tt H3tais°ru»n uonurchicril bcasálUnk. A nom rchia » o » t as anrwxio utun i « cöak

rt kdt úll^wbvil á l l , fi Folaágonck woat ia cuuk ooatrak caaoiiuri éa Magyar k ir á ly i oauvardnltáaat van, óu ennülfof.^a a sufyur kor- runyokiüik oarsü uain a la tt aew koIlona Magan* 3Pdnio, hogy Üoöinia éa Horcscagpvim linnexioja .ilkaluul éa ürügyül asolgul^on arra, hogy ások a k ta jo g i m ogjolllóuok, raelyak os lö'77-ik ovi xcieEycaáa dtu innak ilapjáa k ife jlő d te k , óa i magyar k tz jo g i álluaponthoz ki;í:eladtak, iuiaót óriásén kiküaittbhltaiíaonek.

A n i pedig az 1912: XXX, t . c. 5. *-út i l l e t i , a *t in t kúltnbön ia küllinlegüu vonatkoBÚuu ront olkcsúr.t, - nő r.o te a aso-

r in t nrn lőhet rainaon t akin tatban irányodéul venni ia.r ca ik urna Kár.ilaonyoknál fogva » , melyeket a vuuorő törvóny vugroh.ijU.aa tárgyában a honfáuolini uiniaatarhaa i r t ó * * t i a Voled muaolation ktuhlt 1913* o vi dacai bor ih-őn ?. 193/1 . ö2tu*i a la t t kait oiv *- Vtlou á tira to n k i f o j t .

F

í

;

oknak asem e lő t t tartanával

osst

hitae:.,

i

aonorchia kőt állatsúníik fof*yvcreu wrojo m e lle tt Botiania áu norc'«io(5áVinuiól küllín ncfranlokoani feloa legoa . foaania oa He rezegő v inának fegyve­

ren t>r«jc közjogi ártoloubeil véve ninca. Ab onnan kiegaazulo ka*

tonao .g *i küRöa ljttüorő róőse,ez a kitüa hauor4 pcuig cuok a kot

(11)

- 9 -

állurvetk küsöu hadereje n annál Boa m l i és Iterozügpvina - in t jo - r i tornyozd ncn az«ropelhut. Ks kifojoaőaro ju t a boenyuk-liercage-

vin ii tar

tor

á.ny

t.nkonT.nyssutl

a

ib.ilyz.it *il.

c« *■ •

-

»n ia

/ : r i ' h K. f * I * 1. :/ éa * Im s iU itorcr.e >-**ru a::.. i «aott Véd őré U rv .ny /: fíeaebí ind Verorünungsblatt ffl * • 8 unu

üio rcegovine l fil-í ó v f. '» o” . j/ •*• an. két# á l l it

veres erejének negj e l ülésében tej iát a fe jt v e reu erének *iz unnuk- t á l t tartományokból nyert rosro fcétuogtelenül bent van. Ai ennyi­

ben tissorihin a rom roh ie iM’y ik vagy náuik áHarcinak non katonai, h ineia egyéb érdekeiről van ázó, inÉOtesitfliik ik # hojr a ttirvmy javául it , iv» onnekttilt tartományokat is k dilin meg­

je lö lje

oly

nádon, hegy i nőmre) lia kőt á lló i., aollctt :«y

ann«ktúlfc

tartowinyok

ia «*cgwr.litteeaenck; ellenben

feleulegoa

i l y

kulim

BőgjelQ léa,

ha a javaslat a monarchia

k itö m i vődel

)t va^^y a nonarcliia katonai érdekeit

o n l i t í .

Igen leköteleznél, ha értesítőn! ló 1 tóztatnál, vájjon

az i t t k ife jte tte k k e l e g y e té rte *z-e # hogy mmk alapján i ttrvonjft- ja v a s la t kér.jogi to m in o lo g iu já t ne*-ullapíthassa , a u:utan arrát, nint a í&ifyur kormány ú1lá s fo g la lá s á ró l a hudUgyainioater ur*»t

örtesithasaen.

A törvén yjava*lat

séd

vegének végleges

Bof

á lla p i-

(12)

táott e l ő t t terr^öaotöüim sklkuissut vessek m t ho& i#t Vele <

iu klu&ljtaft.

Fogúd yeltwa ftm M lü t f tinr.teleten őszinte n y il­

vánítását.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

lémiáin kívül, még ellenfeleivel szemben is mérsékletről tanúskodnak. Ha ő maga előkelő család ivadéka, nem tehető fel róla, hogy püspök korában olyat mondott

aliquot nunccijs, ita nunc quoque dominacionem vestram reue- rendissimam rogauius, ut si per celeritatem, cum exercitu in- t r a r e non posset, veniat t a n t u m per leues currus,

erdős és gyepes többreinek lejtői mentén ■ Endangered plant species along the slopes of forested and non forested dolines of Hungary...53-62 B aráth K.: Host preference of Cuscuta

Kétségtelen, hogy Tisza Kálmánt, mint kiválóan nemzeti politikust, a t u d o m á n y tisztelete és szeretete mellett, az annak nagy nemzeti hivatásába vetett hit tette

Fel kell tennünk tehát a kérdést, Bollobás Enikő szerint, hogy „[L]ehet-e a nőt úgy hi- telesen bemutatni, hogy az ne tárgyként, elsősorban a férfi vágy tárgyaként nyerje

A falugondnoki szolgáltatással szemben, a házi segítségnyújtás esetében jóval több a bevont települések aránya, azoké tehát, ahol más, földrajzilag közel fekvı település

Az itt idézett rész első két mondata megnevezi az elbeszélés fokalizálóját („a fölébredt embereket”), majd az elbeszélői instancia és a szereplői perspektíva ilyen éles

Hiszen Kazinczy sosem feledkezik meg arról, hogy bár leghívebb tanítványai tá- volodtak nézeteitől és még inkább költői/kritikusi gyakorlatától, a maga pozíciójának