"Mikrostatisztika”

; EGYÉB

,,Mikrostatisztika".

La ,,microstatistigue".

A nagy német költő-gondolkozó azt mondja: sok dolog igaz, amit azonban sem kiszámítani, sem kísérlettel bizonyítani nem lehet. Igaza van. Viszont mi ehhez hozzáad- juk, hogyha a számítás, a szám helyes, úgy az mégis az exaktivitás magasabb fokát je- lenti. Régebben pl. azt mondták volna: a ma- gyar nép leginkább földműveléssel foglalko—

zik, Belgiumnak fejlett az ipara, Ameriká- ban, Németországban sok a munkanélküli stb. Ma pedig minden újságolvasó számok- ban fejezné ezt ki. Amaz is igaz, de ez a ki—

fejezési mód szabatosabb, pontOSabb exak- tabb. A statisztika nagy érdeme, hogy az emberi tudást magasabb fokra emelte. Kö—

dösség helyébe teljes világosságot gyujt. És hány ködös probléma vár arra, hogy a sta- tisztika világossága, áthassa?

A statisztika elsősorban a kollektivitások, államok, nemzetek, társadalmak számokban kifejezett önismeretet, öntudatát jelenti.

Ahol azelőtt csak sejtelem, találgatás, tünet- magyarázat (symwptomológia), intuíció sze—

repelt, ott ma apodiktikus ismeretet, felleb- bezhetetlen számokban kifejezett ismeretet találunk. De ha kezdetben a statisztikai módszert csak a nagy kollektivitások, agg—

lomerációk jelenségeinek kutatására alkal—

mazták, államok, nemzetek, társadalmak és társadalmi mozgalmak tanulmányozá—

sára, a népesség számlálására, (a népesség életprocesszusai, születés-ek, halálozások szá- mának megállapítására, államok külkeres- kedelmi forgalmának feltüntetésére, stb., ma a statisztika lenyúl a társadalom, a gaz- dasági élet minden egyes közegének, sőt az egyes ember életének kutatására. Ma sta- tisztikát csinál a bank, a vasút, a rádió, a színház, az egyetem, az iskola, az egyház, a posta, a gyár, a kórház, a klinika, a tőzsde, a munkaközvetítő, a társadalom- biztosító, a szakszervezet, sőt az egyes vállalkozó, az egyes háztartás stb. Míg a nagy agglomerációk statisztikája tömegek- kel dolgozik, nagy számokkal dolgozik és ezért makrostatisztika, addig az egyes tár- sadalmi, gazdasági, kulturális szervezetekre vonatkozó statisztika kisebb számokkal dolgozik: mikrostatisztilka. A következőkben különösen az utóbbival, mely eddig nem

részesült kellő iigyelemlwn, óhajtok foglal—

kozni. Kétséget nem szenved, hogy a sta—

tisztika mélyebb és mélyebb körökbe fog behatolni, az egyéni élet jelenségeit sem kerülve el. Azért fontos, hogy a statisz- tikai tudást a legszűkebb körökbe terjesz—

szük, annak módszereivel mindenkit meg—*

ismertessünk.

A társadalmi statisztika megfigyelésé- nek tere a társadalom, azaz egy kollektív lény, egy kol—lektivitás lévén, eszerint a jelen—

stégeket kifejező adatszám is rendesen csak nagy szám lehet. A nagy szám adja a társadalmi jelenség képét, csak a nagy számban tükröződhetik a kollektivi- tár's, tehát az általános jelleg. Ha a kollek- tivitást felbontjuk, annak különleges reszeit Vizsgáljuk, akkor a nagy szám kisebb szá—inna redukálódik. A születéseket nem sze- rint vizsgálhatjuk, továbbá külön kutathat—

juk a többes születések, a halva szülötte—k, a törvénytelen születések számát. De a kü—

lönleges jelenségekről is gyakran csak úgy nyerünk tiszta képet, ha ezeket is nagyobb számban vizsgáljuk. Mentő] tovább ane- gyünk a nagy szám felbontásábaan, mentől tovább haladunk a különleges jelenségek felé, annál nehezebb lesz nagy számokat nyerni. Végül eljutunk az egyéni jelensé- gekhez. Kétségtelen, hogy a valóság ezekben tükröződik vissza, nem a jelenségek nagy kaleaidószkopikus sokaságában. Viszont az általánost, a nagy társadalmi testek jelle—

gét csak a nagy szám nyujtja. Az egész ma—

gyar társadailomra vonatkozólag pl. a szü- Let-éseknél a nem— úgy alakul, hogy 100 leányaszület—ésre jut: 106 fi-születés. De

más az arány a törvény'teleneknélw, a többes

születéseknél, az egyes nemzetiségeknel, fe- lekezeteknek városi és vidéki lakosságnál stb. Ha pedig egyes családokat nézünk, azt látjuk, hogy az egyikben pl. csupa fiú, a másikban csupa leány születik, az egyikben egy leány négy fiú, a másikban egy fiú négy leány stb. A kis számban látjuk az élet tarkaságát, a nagy számban annak homogénitását.

A statisztikai számnak kettős rendelte—

tése van: az ábrázolás és a magyarázat. Az ábrázolás szempontjából a kis számoknak

11. szám.

—— 952

—— 1934 természetesen ugyanaz a súlya, ugyanaz az

értéke van, mint a nagy számnak. Ha bizonyos területen az analfabéták száma2 vagy ha 20.000, 11 kisebb számnak ugyanaz az értéke, mint a nagyobb szám—

nak, mert mindkettő egyformán megfelel a valóságnak, melyet ábrázolnia kell.

De ha magyarázni akar a statisztika, akkor a kis számnak már nincs az a súlya, mint a nagy számnak, vagy általában nincs is súlya. Ha vizsgálni akarom az analfa—

betizimus összefügg—ését a nemzetiséggel és ha erre csak egy kisebb területnek adatai állanak rendelkezésre, akkor ezekből az adatokból nem helyes általános érvényű következtetést vonni. Ha pl. egy millió né—

met nemzetiségű egyénből az adatok csak százezer egyénre állanak rendelkezésre, eb- ből biztos következtetést nem vonhatunk arra nézve, hogy az analfabétizmus a német nemzetiség között általában milyen arány- ban van elterjedve. Itt tehát nagy számok vezethetnek csak, olyan számok amelyek lehetőleg a jelenség egész körét átfogják.

A kis számok értékét azonban emelhetjük azzal, hogy az illető jelen-ség megfigyelését egy hosszabb időszakra terjesztjük ki. Pi.

10 évre, 50 évre, de itt ismét tekintetbe ve- endő, hogy az csak visszafelé történhetik természetesen, ha pedig adatok hiányzanak.

akkor csak hosszú idő mulva lehetne a vizs—

gálódás-t befejezni és ha akár a multra.

akár a jövőre terjesztjük ki a vizsgálódást.

itt sok körülmény változásával kell szá- molni. Pl. ha ma egy halandósági tábla szerkesztését akamók megkezdeni azokra vonatkoztatva, akik 1930—ban születtek.

Az ábrázoló szám szerepe az ábrázolásra szorítkozik. Abból következtetést vonni nagyon kockázatos. Ha pl. látjuk, 'hogy a magyar kivitel 1934 júliusában nagyobb.

mint 1933 júliusában, ha látjuk, hogy 1933- ban a születések száma 1932-böz képest csökkent, abból további következtetést a jö—

vöre nézve tenni nem lehet. Hányszor téved—

nek ilyen következtetésekne'l, ilyen jóslások—

náll A szociológus, a gazdasági politikus reményt vagy félelmet fejezhet ki ilyen ala—

pon és bármily a számokban mutatkozó javulása valamely gazdasági, népességi tény—

nek megelégedéssel imegállapíhható, hisz magában véve mint tény, mindig örvende—

tes, de további következtetésekre csak akkor

nyújthatna alarpot, ha ez a tény a hasonló tények hosszú láncárnak egyik szeme.

A leíró statisztikában tehát a kis szamok—

nak éppen olyan jogosultsága van, mint a nagy számnak, mert megfelelhet a valóság—

nak. De az oknyomozó statisztikának lehe—

tőleg nagy számokon kell alapulnia, hogy a nagy számban eltűnjenek a kivételek, a zavaró tényezők. a típussal meg nem, egyező egyéni esetek.

Minthogy a tudmnánynak egyik fölfela—

data a természet, az élet, a társadalom tarka jelenségeit általános, egyszerű képletekre, ü. n. törvényekre visszavezetni, a statiszti—

kusok ugyanezt tűzték ki célul: a társadat—' mi, az állami élet szövevényes, változatos jelenségeit egyszerű képletekre, különösen okokra visszavezetni. Ezt az eredményt csak úgy lehetett elérni, ha az egyes jelenségre nézve sok esetet foglaltak össze, mikor ter—

mészetesen azok a tényezők jutottak kifeje—

zésre, amelyek nagyon sok esetben ismét—

lődtek. ellenben azok a tényezők, amelyek csak kivételes, kevés esetben fordultak elő, eltüntek. A nagy számú adatok ezen szere- pét, hogy az általános tényezök felismeré- sére vezettek, tudvalevőleg röviden, bár nem egészen szabatosan, a nagy számok törvé- nyének nevezték.

De amint a nagy számok előnye az.

hogy bennök az általímoxst tisztábban isf merjük fel, másfelől az a hátrányuk. hogy a különleges tényezőket elihomályosítják. De a kutató nem mindig csak az általánost ke—

resi, hanem a küliönlegest is. E célból a nagy számokat fel kell bontani, kisebb cso- portokat kell alakítani, melyek már az álta—

lánostól való eltérést nmta'tják. Persze az így nyert megállapítások nem bírnak a törvény jellegével, mert hiszen ritkábban jutnak ér- vényre. Ezek az élet és az élet tényezőinek változatos játékát mutatják. melynek isme—

rete a teljes tudáshoz szintén szükséges, Itt ugyan törvényről nem beszélünk. mert azt csak a nagy számú adatokban talál—

juk, amelyek egy—egy jelenség rendes kö—

rülm—ények közötti szabályszerű alakulását.

lefolyását mutatják. Azért beszélhetünk a nagy számok törvényért'il, míg a kis számok éppen a törvénytől való eltéréseket, a kivéte—

leket. a kül-önösségeket mutatják. Ha tehát a statisztika, mint a szociális jelenségek tu—

dománya, a társadalmi jelenségek törvény—

szerűs—égét kutatja, kétségtelen, hogy a sta—

tisztikus nem hanyagolhatja el a kis szá—

mokat sem, (melyek a különleges jelen—

ségeket, az általánostól való eltéréseket ku' tatják.

Ha akármelyik statisztikai közleményt

11. szám.

megnézünk, mindenütt kis számokat is fogunk találni. Tulajdonképen bizonyos szempontból ezek érdekesebbek volnának, mint azok a számok, amelyek egész törne- geket akifejeznek. De a társadalmi kuta- tót mégis jobban érdeklik azok a je—

lenségek, melyek egész tömegekre, nagy csoportokra, egész társadalmakra, népekre jellemzők, mint amelyek csak egyes esetek—

ben, kisebb csoportokban mutatkoznak.

A kis szám is értékes, csak nem "alkal- mas általánOSításra. De a konkrét jelenséget megvilágítja, amire a nagy szám nem ké—

pes. A nagy szám eltávolodik a valóságtól, a kis szám közeledik a valósághoz. Viszont a nagy szám, melyben már elhalványult a különleges tényezök hatása, maradandó ér- tékű, a kis szám többnyire csak az adott esetekre vonatkozólag ad megbízható képet, tehát más területre, más időpontra, más környezetre, más intézményre nem alkal- mazható. Amit a tuberkulózis-statixsztiika az egész ország alakulatai alapján mutat, az mint általános akép megbízható, de amit egy-egy kórház adatai mutatnak, az már más kórházban, más évben, más társadalmi csoportban stb. más alakulást mutathat.

Vegyünk néhány példát: a Szociálpoli—

tikai Intézet Évkönyve azt jegyzi fel, hogy a napközi otthonban gondozott gyermekek között volt

aki naponta kezet és arcot mos . 38 aki naponta derékig mosdik . . 17 aki hetenként mosdik . . . . , 6 Ezek az adatok természetesen a valóságnak megfelelnek, az Intézet újpesti otthonában a felvétel ezt az eredmenyt mutatta. De az is bizonyos, hogy ez adatokból végleges következtetést nem lehet vonni sem az In- tézet-re vonatkozólag, sem általában.

Egy amerikai statisztikus tanulmány tárgyává tette a 100 éven felüliek életviszo—

nyai't. Egyebek között azt találta, hogy ezek

között egyetlen egyen sem volt, aki vege-

táriánus életmódot folytatott. Az adatok valószínűleg _ feltételezzük —— a valóság- Dark megfelelnek. Azonban ezekből általá- nos következtetést nem lehet vonni. Hisz kis számokkal dolgozik általában az a sta- tisz—tilkus, aki az emberi élet végső határát

kutatja.

Sokszor olvassuk, 'hogy a gabonatőzs- dén az üzletben nagyon csekély forga- lom mut-atkozott. Ennek ellenére a tőzsde—

tanács erre a napra is meg fogja állapitani

-——953—-— 1934

a napi árakat. Ezen ártétel—ekne—k azonban, bár a valóságnak megfelelnek, általános értéket nem lehet tulajdonítani.

Egy barakkban, melyet hajléktalanok laktak, 50% analfabétát találtak. Ez nem azt jelenti, hogy az összes barakklakók 50

%a analfabéta. Egy, tanoneokra vonat—

kozó adatgyüjtés egy közhasznú intézmény tanonckörében azt mutatja, hogy a tanon- cok 60%-a nemi beteg volt. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy az összes tanon—

cok 60%—a nemi beteg lenne. Ebből tehát azt látjuk, hogy a *kisebb statisztikai szá- mok csak az adott esetekben mutatják a valóság képét, de belőlük távolabb terüle- tekre következtetni nem lehet.

Itt van pl. ama mintaszerű nagyértékű közleményf) mely 1612 debreceni első elemi osztályos tanulón végzett orvosi vizsgálat eredményeit tartalmazza. Ezek az adatok az adott esetben a valóságnak természete- sen megfelelnek, de arra, hogy általánosí- tásra használtassanaik, még nem alkal—

másak.

Egy—egy kórház statisztikája épp úgy fog nagy, mint kis számokat produkálni, mert ez a valóságnak megfelel. De általá—

nos következtetés—eket levezetni, csak nagy aidatszárn. mellett lehetséges.

Vannak jelenségek, melyek aránylag

kis számban fordulhatnak csak elő, de ame- lyekre mégis a statisztikai számbeli észle-

leti módszert alkalmazzák. igy egy olasz

statisztikusZ) különösen az uralkodó és fő- nemességi családok demográfiai viszonyait teszi Vizsgálat tárgyává. Magam is3) a gótha—i Almanach alapján vizsgáltam az elsőszülöttek születési szexualitását azon családokban, melyek az elsőszülöttségi jog

rendszenét lkövetik. Más alkalommal4) kö zöltem a kiváló nemet természettudós Hellwald szerkeszt-ésében megjelenő ,,Das

Auslandu-ban (Stuttgart) dolgozatot, mely- ben az államok fennállásának átlagos ko-

1) Neuber: A debreceni első osztályú tanulók átvizsgálása egészségügyi szempontból az 1931——

1932-i tanévben. Budapest, 1933.

2) Savorgnan: La fecondita diell'arvistoornzia, Case sovnane e mediatizáte (Bulletin de l'lnstitut International de Statistigue. 22, 2 livr. 464. l'.)

3) Az elsőszülöttek nemi aránya (Nemzetgazda- sági és Statisztikai Évkönyv III. évf. Szerk. Földes Béla, a Magy. Tud. Akadémia nemzegazd'aságí és statisztikai bizottságának megbízásából, Budapest,

1886, 367. l. ,

4) Anwendung der statisti-schen'Methode bei de Erforschung von Kulturgesetzen. (Das Ausland, Stuttgart. 1874).

11. szám.

rát megállapítani igyekeztem. Természete—

sen erre vonatkozólag" is csak kis számok—

kal lehet dolgozni.

Különben megjegyzendő, téves abból kiindulni, hogy csak a nagy számokban mutatkozik szabályszerűség; kis számok—

ban is sokszor mutatkozik, mert a társa—

dalmi lélet szűkebb térben is szabályszerű—

séget mutat, míg a befolyásoló tényezők nem Változnak. Néhány példa:

A rendes nőhallgatók száma,

összes bölcs. közg. orv.

száma százalék

1929/80 1532 489 170 15'2

1930/31 1678 49'1 179 158

1931/32 1729 496 189 162

Bányamunkások létszáma:

1930 33.275 1931 31.734 1932 32.044

, Köztük kincstári :

, ! 1930 2.168

A 1931 2.105

, 1932 2.124

Folyamatban maradt házassági perek:

1930 6.509

1931 6.289

1932 6.080

Elválások:

1931 4.357

1932 4.476

1933 4.830

Büncselekmények :

vallás orgazdaság gyuj- szemérem elleni és bűnpártolás togatás elleni

1930 974 1.537 488 788

1931 890 1.555 524 795

1932 766 1.787 486 779

Szabályszerűség tehát kis számokban is mutatkozik, ami azonban még nem tör- vényszerűség. Az adatok persze nagyobb számesoportokból kerülnek ki, de a, leg—

közelebbi csoport, melyhez tartoznak, maga

is kis szám. ,

A kis számok az általánosítás szem—

pontjából, általános igazságok, tételek meg- állapításánál is akkor nyernek jelentőséget, ha azok reprezentatív jelleggel bírnak. Az ü. n. reprezentatív (kepviseleti) módszer

VOlltalkléan nem más, mint kis számok ala-

pulvétele, oly kis számoknak, melyek úgy tekinthetők, mint amelyek a nagy- csoport

jellegét visszatükröztetik. így pl. Német—

országban .és nálunk is a háztartási költ- ségvetéseket tárgyaló statisztikai felvetelek nem tterjeszkedtek ki az Összes háztartá—

sokra, hanem a nagy tömegből kiválasztot—

——954——— 1934

tak eseteket, melyek jellegzetes—ek, me—

lyekben egy-egy típus kifejezésre jut, me- lyek egy nagy csoportok tiiikörke'ipe'nek tekinthetők. Ugyanaz történhetik más je—

lenségekre vonatkozólag is. Pl. munka- bérekl), árak, somatologiai tulajdonságok, lakások stb. A reprezentatív módszerben így a kis szám általános igazságok kutatá—

sára is alkalmassá válik, tehát módszer- tani jelentőséggel bír.

Az Orsz. Gazdasági Egyesület 1932—i üzemi statisztikai vizsgálata?) az ország mezőgazdei területének 1'69%1ára terjedt (12,17().409 k. holdból 214674 k. holdra).

Más államokban hasonló vizsgálat még ki—

sebb területekre eszközöltetett. De azért ez adatok használiha'tóságáit sem lehet ta—

gadni.

Reprezentatív jellege van pl. annak a statisztikának is, mely a ban'kiforgalom fel- tüntetésére nem az összes bankok, hanem csak néhány nagy bank adatait dolgozza fel. Az árstatisztika a nagykereskedelmi árak megállapításánál, csak a legfontosabb cikkek árait dolgozza fel. A megélhetési költségek megállapításánál is csak néhány adatot vagy éppen csak egy tipikus mun—

*kásesal—ád adatait dolgozzák fel. Ezek a statisztikák tehát mind kis számokkal dol- goznak. A gabonaár—statisztika elkészítés-e is többnyire csak egyes helyeken megálla—

pított adatokon alapul. A levélforgalom statisztikája csak bizonyos napokon felvett adatokon alapszik.

A reprezentatív statisztika széles alkal—

mazást talál a nninkásháztartások köl—tség—

vetése't ismertető statisztikában Vanderlint (Bauer szerint a ,,mikmstatisztika" atyja) egy-egy munkás- és középosztályú család háztartásának költségvetés—ét dolgozta fel.

Davies 138 költségvetést, Ducpetiaua: 199-et stb.; ez utóbbiak alapját képezik Engel Ernő nagy úttörő dolgozatának is.

A reprezentatív módszerhez közel áll a monografikws módszer, amely esetleg még kisebb számokkal dolgozik, amennyiben feladata éppen csak egy statisztikai egyed viszonyainak részletes ismertetése. A mono—

grafikus módszer újabban nagyon elterjedt.

Egyes gazdaságok, egyes válla—latok, egyes nagy üzletháza'k ismertetéséne használják,

1) Statisztikai havi közlemények 424. l.): A képviseleti

ményei.

2) Mezőgazdaságnnk üzemi eredményei

évben. Budapest, 1934. 23 1.

(1934. 7—9,

munkabérstaltisztika ered—

1932.

ll. szám.

Bő alkalmazást talált Le Play es iskolája által egyes munkáscsaládok viszonyainak alapos ismertetésére.

A kis számok között végül nagy szere- pet játszanak az arányszámok —-— mert le- nyegben ide tartoznak , mikor az egyik jelenséget egy másik jelenség százalékában fejezzük ki. Pl. ha kiszámítjuk, hogy a né- pesség számlához viszonyítva: mennyi a születés, házasságkötés, halálozás, mennyi a húsfogyasztás, kenyérfogyasztás, mennyi az analfabéta; a munkás jövedelmének hány százalékát fordítja élelmezésre, la—

kásra, stb. Ezek az arányszámok tudva—

lévőleg nagy jelentőséggel bírnak, mert a jelenségeket már egy racionális egység se—

gítségével mérve mutatják be. Ezen arány—

számoknak is az az előnyük, hogy nyers nagy számok helyett már mért kis számok—

kal nyujtanak tájékozást.

A reprezentatív módszerrel a kis szá- mokkal dolgozó statisztika nagy jövő elé tekint. A kis számokkal dolgozó statisztika jelentékenyen csökkenti a költségeket, csökkenti a munkaterhet, megkönnyíti az ellenőrzést. Amellett könnyebben népszerű- síthet'ő, mert kevesebb fáradsággal jár az adatok tanulmányozása, tisztább képet nyujt és végeredményben elősegíti a sta- tisztikai megfigyelések kiterjesztés—ét.

A kis számok alapján álló tudományos következtetések helyet találnak a termé—

szettudományok egyes ágaiban is, ahol, mert a jelenségek tipikusak, tulajdonképpen nem volna szükség statisztikai adatokra, de szükség van azért, mert a medium za—

varólag hat, a megfigyelés nehéz és bizony-

talan, az eszközök tökéletlenek, a meg—

figyelő érzékei tökéletlenek, stb. Ezen za—

varó körülmények kizárására eleg nehány megfigyelés, de erre szükség van. A csilla- gász, a fiziológus, a mikroszkóppal dolgozó több megfigyelést tesz és azoknak átlagát veszi, mert a megfigyelt jelenseg, dacára tipikus voltának, nem mutat mindig ho-

mogén, változatlan értéket.

A statisztika gyermekkorában az ok—

nyomozó statisztika is nem egyszer kény—

telen volt kis számokkal dolgozni. Gondol—

junk csak vissza az első halandósági táb- lára. Halley összesen 5.869 halálesetet dol- gozott fel. Vagy az első kutatások alkal—

mával a születések nemi viszonyára vonat- kozólag Hofaclcer összesen 1.996 születési esetet dolgozott fel,'Sadler 2.068-at. A sta—

tisztikai adatgyüjtés tér- és időbeli kiter-

4ű

——955——

1934

jesztésevel, a nemzetközi statisztika hala—

dásával, a statisztikai technika fejlődésével a kezdetben kis számokkal dolgozó oknyo—

mozó statisztika vizsgálódásai számára olyan adatkészlet áll rendelkezésre, mely biztos alapot nyujt a társadalmi törvények t'elkutatásána, míg az ábrázoló statisztika a kis számokra is támaszkodik.

Összefoglaljuk vizsgálódásunk eredme-

nyeit. Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy az oknyomozó statisztika mindig elsősor- ban a nagy számokon fog alapulni. Az áb—

rázoló statisztikának nem lehet elve, hogy csak a tömegesen jelentkező tüneményeket vizsgálja, mert az ábrázoló statisztikának teljes képet kell adnia, tehát a kis számok- ban előforduló jelenségek is vizsgálati kö—

re'be tartoznak. Kis számban fordulnak elő pl. a kora— és halva szülöttek, bizonyOS rit—

kán szereplő halálokok, a külkereskedelmi forgalomban bizonyos csekély mennyiség—

ben szereplő áruk, stb. A kis számok te—

rülete egy—egy intézmény, közeg, testület sőt még egy-.egy egyen statisztikai képe: egy község, egy iskola, egy kórház, egy szín—

ház, egy részvénytársulat statisztikája stb.

Továbbá szükségszerűleg kell neha a sta—

tisztikának kis számokra szorítkoznia, amennyiben nagy számok nem állanak ren- delkezésre, és így a kis szám sem elhanya- golható. Negyedszer kis számokkal dolgoz- hatik a statisztika .az exakt tudományok, a tipikus jelenségek területén, mert itt a sta—

tisztika csak a megfigyelés, a kísérlet, eset—

leges tökéletlensége *kiküszöbölési'ére való. Kis számokkal dolgozhatik meg a reprezenta—

tív és monogratikus statisztika is, sőt itt a kis szám nem csak az ábrázolásra alkal—

mas, hanem bizonyos óvatosság mellett oknyomozásra is. Hogy az arányszámok, melyek rendszerint a IOO—at meg nem ha- ladják, tulajdonképen szintén a kis számok kategóriz'ijába tartoznak, csak mellékesen legyen említve. Végül ide tartozik index—

szám és az arányszám e külön csoportja.

MakrOstxatisztika és mikrostatisztika egy- mást kiegészítik, mert a makrOs'tatisztika az általánost, a mikrostatisztitka a külö—

nöst hozza tudomásunkra. Azért a makro—

statisztika nem teszi feleslegessé a mikro- statisztikát és megfordítva.

A tudományos és a hivatalos statiszti—

kának nagy érdeke, hogy a mi—krostatisz—

tika azon nesze, mely a kisebb és legkisebb társadalmi egyedek életjelenségeinek staf tisztitkai megállapítását teszi feladatává.

68

11. szám.

minél jobban terjedjen; mert minden egyéb—

től eltekintve, azok az egyének fogják a makrostatisztika számára a szükséges ada—

tokat lelkiismeretesen szolgáltatni, akik a

———956—— 1934

mikrostatiszti'keán keresztül megismerték a statisztikai adatok fontosságát és hasznos—

ságát úgy a *köz, mint az egyén szempont-

jából. Földes Béla dr.

A magyar történeti statisztika forrásai.

Les sources de la statistigue historigue hongzoise.

Re'sume'. (fest surloul par leurs sources ((ne lo slutisligue historigue et la slatistigue modeme different. La spliere d'obsei'vution de la

tigue historigue es! Iiinilee

statis- [mr les données des sources, tandis gue lo slatístigue modeme établil ses guestíonnoires suivunt les fails aurgnels elle s7intéresse

Suivant les sources les plus imporlonles, [es principalex branches de la stolistioue historiguc peuvent élre: la démographie: la stolistígue des nationolílés; celle des propriéte's foncieres et briiies;

la stotistioue ogricole et industrielle: celle (les échonges intérieurs et e.1:lérieurx; lo slutisligue (les- valeurs, des prix et (les finances: Io slatistioue cri—

minelle el rulturelle; celle de la santé publioize.

Pour elmenne connaitre, dans

de ces bronehes, nous foisonx l'étude ci-dessous, les relevéx, privés et officiels, (lui, contraírement aux données éporses, peuvent élre considérőes comme les sources directes de la statistioue liislorioue hongroise. Ce

sont ces feleves, éloblis ovon! la cre'aiion de la Sto—

tistigue officielle, oni entrent en premier lieu en ligne de compte pour la slatisiir/ue historíove,

zi:

Az adatgyűjtés megszervezése óta hatal—

mas lendületet vett statisztika hivatalos fel—

vételek alapján ad képet az államot érdeklő legkülönbözőbb tömegjelenségekről, vonat—

kozz'ék az a népesség, a társadalom vagy a gazdasági, kulturális stb. élet viszonyaira.

A még nem olyan régi hivatalos felvételeket megelőző időből képet adni az egyes tömeg- jelenségekről; számszerűleg illusztrálni az elmúlt korok állapotát, illetve a fejlődés menetét: ez a feladat vár (! történeti statisz- likára.

A statisztika lényegében igen közeli ro- konságot mutat a történettudománnyal. A modern statisztikai felvételeket merész ha—

sonlattal a régmult idők annelesei—hez le- hetne hasonlítani, amelyek évről-évre s lehe—

tőleg naponként közölték az eseményeket még pedig eredeti formájában tényleg nap- ról-napra vezetve az évkönyveket: napjaink- ban pedig a gazdasági élet fontosabb szám—

szerű adatainak igen rövid időközökben,

—— úgyszólván naponként — való köz—

lését látjuk előtérbe nyomulni. A közép-

kori évkönyvekben a ma fontosnak lá—

tott társadalmi és gazdasági élet tömeg- jelens-égeire vonatkozó adatokat hiába ke- resnők, de íróik minden-esetre feljegyez- ték bennük mindazt, amit fontosnak tar- tottak. S ahogyan ezek a feljegyzések vilá—

gosan r-ái'nutatnak a középkori ember ér- deklődési körére, éppen úgy az egyre sűrűb—

ben végrehajtott statisztikai felvételek;

újabb és újabb kérdések beiktatása; az egyre gyakrabban kibocsátott kérdőívek ál- tal szolgált célkitűzések a modern ember mindinkább szélesedő és differenciálódó ér—

deklődését bizonyítják. De bármi legyen is az a kérdés, amit ennek a hivatalos adat—

gyiijtésnek az alapján a, statisztikus meg—

világítani próbál, a legritkább esetben ke- rülheti csak el a legújabb időkre vonatkozó adatoknak akárcsak néhány évvel előbbiek—

kel való összevetését. Minden probléma csak akkor áll világosan a szemünk előtt, ha annak az előzményeit is ismerjük. Az előzményekre pedig a történeti fejlődés is—

merete ad feleletet, még pedig annál ponto—

sabbat, minél hosszabb időre vonatkozóan vannak folyamatos és rendszeres feljegyzé- seinik. Ilyen adatsoroziatok azonban csak a hivatalos statisztikai szolgálat megszerve—

zése óta jöttek létre s így egyes kérdések multbeli állapotának vizsgálatánál alig né- hány évtizedre visszamenőleg nyerhetünk csak ezekből választ.1 ) S m—egielégedwhet—

nénk —e azzal a ténnyel, hogy általában csak a XIX. század közepétől kezdve rendelkezünk ilyen részletes és folyamatos adatokkal? Aligha akadna valaki. aki ne

1) A hivatalos statisztikai szolgálat által össze—

gyűjtött adatok hatalmas (tömeg-e már eddig is nélkülözhetetlen forrása az elmult 50—60 év gaz- dasági, kulturális stb. történetének. A jövőben pedig csak emelkedni fog ennek az egyre bővülő adaxtgyiijtésnek az értéke a történetírás számára. A hivatalos statisztika által összegyűjtött adatokon alapuló feldolgozás azonban még nem az a tőr—

ténet—i statisztika, amelynek forrásait ismertetni kívánjuk; kétségtelen, hogy a fejlődés folyamán el fog következni az az idő, amikor a hivatalos adatgyüjtés anyagán alapuló feldolgozások ki fog—

ják alakítani [a legújabbkori történeti statisztika módszerét, hiszen már eddig is szép számmal ta—

lálunk ilyen feldolgozásokat.