Sipos Sándor dr.: Ipari nyersanyagok világtermelése

5, szám

vu,

Sipos Sándor dr.: Ipari nyersanyagok világ- termelése.

Dr Alexandre Sipos: La production mondiale, des matieres premiéres industrielles.

Gergely R. könyvkereskedés.—— Libraírie Gergely R.

Budapest, 1941. 335 l. —— 17.

Most, amikor a háború megbolygattaa nyers- anyag elosztásnak kialakult nemzetközi rendjét, érthető, hogy a közérdeklődés tengelyébe került a nyersanyagkérdés. Az újabb világháború kitörése óta jó egynéhány olyan munka — köztük több értékes magyar nyelvű is —— látott napvilágot, melyek a nyersanyagproblémával foglalkoznak. Ez a könyv a világ ipari nyersanyaggazdálko(lásának a közgazda tollával és a statisztikus pontosságával megírt kimerítő ismertetése. Egyúttal azonban a nyersanyagok egy körére, az ipari nyersanyagokra korlátozott s a gazdaságkutató alaposságával ke- zünkbe adott magasabb fokú árú-, illetőleg anyag- isme is, mert a mellett, hogy a világ nyersanyag- gazdálkodását termelési viszonyain és felhasználási eredményein keresztül jelentőségéhez mért tárgyi—

lagossággal, tudományosan tárja elénk, terjedel- mesen leírja az ásvány- és növényország legfon- tosab anyagainak, termékeinek használhatóságát, eredetét, tulajdonságait és előfordulási helyét is.

A munka őt részre tagozódik. Az I. rész 2' fe- jezetben az elsődleges (kőszén, barnaszén, ásvány- olaj és ennek származékai: benzin, nyers- vagy gázolaj, továbbá földgáz) és a másodlagos (villa—

mosáram) energiaforrásokkal, 4 fejezetben pedig a nehéz és könnyű fémekkel és azok érceivel fog—

lalkozik. Kimerítő szövegezésben föltárja ezek sze—

repét és jelentőségét, megismertet tulajdonságaik- kal és felhasználási, illetőleg átalakítási módjuk- kal, végül pedig termelési adataikkal. Ezeket a minden anyagról külön fejezetben adott ismerte—

téseket az egyes anyagokra vonatkozó statiszu tikai táblázatok fejezik be, melyek a szöveges ismertetése-kben is bőven előforduló számszerű elemzéseknek is alapját képezik s amelyek egy- felől a tárgyalt anyagok termelési adatait világ- részek szerinti csoportosításban az országok abc sorrendjében mutatják be, másfelől az egyes anyagok termelése szempontjából fontosabb álla—

moknak termelői rangsorát tüntetik fel.

Az energiatároló anyagok, a könnyű és nehéz—

fémek és érceik szerepének, jelentőségének, hasz—

nálhatóságának, lelőhelyeinek és termelésüknek is- mertetése után azonos rendszerű és módszerű, az áttekintést megkönnyítő egyöntetű feldolgozásban számol be a könyv II. és III. része további 16 fe—

jezetre tagoltan a többi fontos vegyi és textil ipari nyersanyagnak a világ gazdasági életében játszott szerepéről és termelési eredményeiről. A IV. rész pedig az előzőkben részletesen ismertetett 57 ipari alapanyag megoszlásáról, továbbá lelő— és termelő- helyük nagyságsorrendjéről. ugyancsak az ,,utolsó

——-3:30—— ,.194i'

békeévi" (1937.) termelési eredmények—jehoján adj összefoglaló képet. B részben tárgyaltakat egyém

ként a szerző a Magyar Statisztikai Társaság egyik előadó ülésén is ismertette kivonatosan. Ennek az előadásnak vázát a Szemle más helyén mutatja be.

Az V. rész, a könyv zárófejezete, a tárgyalt ipari alapanyagok termelésében az 1929. és 1938; * ; évekkel határolt évtized alatt bekövetkezett kon—

junkturális hullámzást taglalja. Ez a fejezet talán a legfigyelemreméltóbb része a munkának. Az itt összehordott és megszövegezett—rengeteg adat érde—

kes éstsikerült kísérlet az évtized sűrített gazdaság?

történet-ének az ipari nyersanyagok termelési ada- tain keresztül való ismertetésére és szemlélteté- sére.

Mint e rövid beszámolóból is kitűnik, a könyv az olvasót nemcsak megismerteti a legfontosabb ipari nyersanyagok jelentőségével, de a mellett, hogy a jelen és jövő legkülönbözőbb irányúkuta—

tásai számára is biztos és széles alapokat nyujt, tájékoztat az ipari termelés elemének, az össze—

zsúfolódott népek életalapjának, a világpolitika mozgató rugójának legégetőbb kérdéseiről is. S jóllehet nem politizál, nem beszél igazságtalansá—

gokról, mégis a tények tárgyilagos, adatszerű fel- sorolásával és szövegezésével mindenki számára érthetővé teszi, hogy a világ ipari nyersanyag- kincseiből kisemmizett nemzetek ipari létük bizto- sítására az igazságosabb nyersanyagelosztás érde—

kében kénytelenek voltak a tettek mezejére lépni s hogy a jelen háború tulajdonképpen a nyers- anyagban szűkölködő országok mérkőzése a nyers- anyagban gazdag országok ellen. Más kérdés, hogy ez a nyersanyagok igazságosabb elosztásáért folyó küzdelem mibe kerül, s hogy a most folyó és nem- rég lezajlott nagy háborúnak anyagi és szellemi energiájával nem lehetett volna-e megoldani az emberiség energia— és nyersanyagsz—i'ikségletének ki—

elégitését a tudományok segítségével fegyver nél—

kül is. G. G. dr.

Veress Gábor: Közlekedéstudomány. Rend- szertanulmány.

Gabriel de Veress: Science des Communications.

Etude des systémes.

A M. kir. Ferenc József-Tudományegyetem és a Rother—

mere-alap támogatásával kiadja a M. kir Ferenc József—Tudományegyetem Barátainak Egyesülete.

Publié avec l'aide de llUniversité R. Hongroise Fran—

ois—Ioseph et de la Fandation Rothermere, par 'Associatíon des amis de cette Université.

Szeged, 1940. 54 l. —— p.

A szerző —— aki egyébként a Magyar Közleke—

déstudományi Társaság egyik szakosztályi elnöke

—— igen értékes és tömör tanulmányában a köz- lekedéstudomány rendszerét öleli fel. Mindenek—

előtt megbatározza a közlekedés fogalmát: Köz—

lekedésnek nevezzük személyek, dolgok és gon—

(lolatok gyakran, szabályszerűen és tervszerűen