D r . B I H A R I J Ó Z S EF tanszékvezető főiskolai t a n ár:
A S Z O C I A L I S T A N E V E L É S L É L E K T AN N É H Á NY V I T ÁS K É R D É S É R ŐL
H a z á n k b an 1950 ó ta v á lt k ü l ö n ö s en i d ő s z e r ű v é a s z o c i a l i s t a p e d a - g ó g ia e l m é l e t é n ek és g y a k o r l a t á n ak k i m u n k á l á s a, a r é gi p e d a g ó g ia k r i - t i k a i e l e m z é s e, m a r x i s t a s z e m p o n t b ól v a ló é r t é k e l é s e.
E f e l a d a t o k m e g v a l ó s í t á s á n ak e g y i k l é n y e g es t é n y e z ő je a s z o c i a l i s t a n e v e l é s l é l e k t a n, g y e r m e k l é l e k t an k i d o l g o z á s a. S a j n o s , i l y e n i r á n y ú m ű- v e k m e g j e l e n é s ét g á t o l t ák a k u l t ú r p o l i t i k á n k b an is e l t e r j e d t h i b á k, a d o g m a t i k u s , s e m a t i z á l ó s z e m l é l e t. E z é rt j e l e n t e t t ö r v e n d e t es e s e m é n yt 1 9 5 4 - b e n V i n c z e L á s z l ó n ak és V i n c z e F l ó r á n ak a g y e r m e k f e j l ő d é s ét és n e v e l é s ét t á r g y a l ó m ű ve [1].
E z a z e l ső o l y a n m u n k a n á l u n k, a m e l y r e n d s z e r e s e n b í r á l a t b an r é s z e s í ti a b u r z s oá p e d a g ó g i á n ak a g y e r m e k f e j l ő d é s é re és n e v e l é s é re v o n a t k o zó m i n d e n a l a p v e tő n é z e t ét és h a c s a k r ö v i d en is — a k ö n yv t e r - j e d e l m e b ő v e bb t á r g y a l á s ra n e m a d l e h e t ő s é g et —, k i f e j t i a s z o c i a l i s t a p e d a g ó g ia i d e v o n a t k o zó új e l v e i t .
Különösen figyelemreméltó e mű érdeklődést keltő stílusa, szép magyar nyelve, világnézeti szilárdsága. A könyv elejétől végig leköti az ember figyelmét, könnyű elolvasni és megérteni, hasznos, élvezetes, izgalmas olvasmány. Mindez nem jelenti azt, hogy a szerzők ne törekedtek volna művükben tudományosságra; de bebizonyították, hogy a legexaktabb kérdésekről is lehet helyes magyar nyelven, ízesen, élvezhetően írni.
Erről a munkáról írt e sorok írója a Köznevelés 11955. évfolyamában ismer- tetést, méltatást [2]. Sajnos, a könyvet pedagógiai saj tónkban azóta kevéssé mél- tányolták, sőt a Pedagógiai Szemle 1955. évfolyamában a budapesti pedagógiai
Főiskola pedagógiai tanszékének kollektívája részéről olyan bírálat jelent meg Vinczéék könyvéről, amely több tekintetben helytelen, hibás megvilágításba helyezi azt.
A magam részéről a bírálathoz hozzászólást küldtem be a Pedagógiai Szemle szerkesztőségének, amely azonban azt nem közölte, és ezzel elvágta a szocialista gyermeklélektan, neveléslélektan néhány fontos kérdésének nyílt, elvi vitában tör- ténő tisztázását.
Ma már világosan látj uk, mennyire helytelen volt a szerkesztőség elutasító álláspontja. Úgy gondolom, megalapozottan írhatta erről Berencz János 1957-ben [3]:
,,a dogmatizmus és revizionizmus leküzdése szempontjából nagy jelentőségű lett volna^ ha a Pedagógiai Szemle szerkesztősége teret ad Vincze László—Vincze Flóra:
„A gyermek fejlődésének és nevelésének kérdései" című könyv vi t á j á nak tovább- folytatására. A vita hiánya érvet szolgáltatott a szocialista neveléslélektan kompro- mittálására, olyanféle ferdítésekre, hogy lám, az utóbbi években nem is foglalkoz- tak egyáltalán az életkori sajátosságokkal, neveléslélektannal stb." S ez a vád volt az 1956-os ellenforradalom idején a legtöbbet emlegetett vád népi demokráciánk neveléstudományával szemben.
A vitát t ehát 1955-ben meggátolta a Pedagógiai Szemle szerkesztősége. Pedig számos olyan értéke van Vinczéék könyvének, számos olyan pontja e művel foglal- kozó bírálatnak, amely ne m csupán egy konkrét műre vonatkozik, hanem hasznos, általános tanulságul szolgálhat ma is pedagógusaink számára.
M i l y e n p r o b l é m á k at v e t f e l és o l d m e g Vincze L á s z l ó és Vincze F l ó ra k ö n y v e?
Az előszóban a szerzők a burzsoá gyermeklélektan, pedológia és a burzsoá pedagógiai és lélektani i rányok leleplező bírálatát ny új t j á k. A történelem, a t árs a- dalom fejlődésének perspektí váj ában fe j t ik ki, hogy mi az, ami a 20. századi, ún. modern, avantgardista pedagógiai irányzatokban újnak, forradal mina k látszik, miért reakciósak ezek az irányzatok; a munkásiskola-irányzat, a freudist a lélektan stb.;
miben különbözik a korbácsos, klerikális pedagógia és az avantgardista pedagógia egymástól stb. Bemutat ják az egyes lélektani és pedagógiai iskolák kísérleti mód- szereit is, és bár ezek reakciós lényegét elemzik, hangsúlyozzák, hogy az egyes iskolák és szerzők között nagyon sok, sokszor lényeges különbség van, az általáno- sítás csak az alapvető lényegre vonatkozik. A burzsoá gyermeklélektani, pedagógiai lélektani irányzatok reakciós lényegét akkor lehet érzékelni, ha az egyes iskolák jelentkezésének történeti pillanatát, társadalmi funkcióját szemügyre vesszük.
Vagyis: ha nemcsak az egyes problémákat, de az egyes irányzatokat is történelmi, társadalmi összefüggésükben tárgyaljuk.
A bevezetésben a szerzők a gyermek fejlődésének egyes fázisait határozzák meg, a közismert fejlődési szakaszoknak megfelelően lefektetik a könyv szerkeze- tének további kereteit. Megállapítják, hogy mit jelentenek a fejlődési szakaszok a normális átlaggyermek esetében.
A csecsemőkor című fejezetben a következő problémákat elemzik a szerzők:
a testi állapot, az érzékszervek fejlődése, az érzékszervek differenciálódása, az elsó mozgások értékelése, a nevelés és fejlődés dialektikus összefüggésének kérdése (idevonatkozóan leleplezik a burzsoá pedagógia biológista álláspontját, amely sze- rint már a csecsemőkori mozgások al apján intelligens és buta csecsemők különböz- tethetők meg).
A csecsemő érzelmi életéről, ma j d a szobatisztaságra nevelésről szólnak a szer- zők. Ezzel kapcsolatban kif ejt ik a csecsemőgondozás egyik legfontosabb szabályát:
a külső sztereotipiának megvalósítását a csecsemő napirendjében.
A kisgyermekkor és óvodáskor című fejezetben Arkin szovjet professzor mu n- ká já ra támaszkodva, a kisgyermekkor három nagy erőforrásáról: a mozgás vágyról, az érzelmi telítettségről és a szertelen fantáziáról szól a könyv. Az erőforrások szervezése, nevelése kapcsán bírálják a hibás nevelési eljárásokat, megjelölik a helyes utat.
E részben olvashatunk a játékról, a szülők viszonyáról a gyermek játékaihoz, a játék szerepéről az óvodai nevelésben.
Az érzelmek nevelésénél vetődik fel a vallásos nevelés bírálata a gyermek érzelmi életére vonatkozóan. Felvetődik a dacosság, negatívizmus leküzdése és az engedelmességre nevelés. B emut at j a a könyv, hogyan lesz a gyermek a helytelen nevelés következtében hazuggá, képmutatóvá, dacossá. A szerzők elutasítják a pol- gári gyermeklélektan biológista álláspontját, mely a gyermek életében szükségsze- rűen bekövetkező ,,dac-korszak"-ról szól.
Érdemes itt megjegyezni, hogy a polgári gyermeklélektan és pedagógia „krízis- elméletét" NOWOGRODZKI lengyel pedagógus is — Vinczééktől teljesen függetle- nül — egészen hasonlóan bí rál ja: a lengyel pedagógus szerint az egyes életkorok- ban mutatkozó ún. krízisek korántsem kikerülhetetlenek. Ezeket ar ra lehet vissza- vezetni, hogy a gyermeket az új követelményekre nem készítették elő, és a többé- kevésbé megerősített dina miku s sztereotipiát ezekben az esetekben erőszakosan vál- toztatták meg [4],
E fejezetben írnak a szerzők a gyermek nyelvének fejlődéséről, újszerűen magyarázzák, hogy az „Én" személyes névmás miért jelenik meg későn a gyermek beszédében.
Vinczéékhez teljesen hasonlóan foglal állást a személyes névmás késői meg- jelenésének okairól az előbb említett NOWOGRODZKI lengyel pedagógus is. Sze-
rint e ez azért következik be viszonylag későn, m ert a gyermek sokára ke r ül abba a helyzetbe, hogy m a gát a könyezettől el ha tár o lja. (I. m. 48. lap.)
A nyelvi és értelmi fejlődés dialektiku s összefüggése, a gyermek ké rdéseire ad andó válaszok fontossága kerül ezután megvilágításra. Olvashatunk ug ya na kk or a gyermek eln émít ás ának káros következményeiről is.
A gyer mek érzelmei is taníthatók, mi nd en gyermek dif ferenciált érzelmi életre nevelhető, í r j ák a szerzők.
A gyermek képzeletéről szólva szembe állítják egymással a különböző gyer- meklélektani szerzők egymással ellentmondó álláspontjait. Cáf olják azt, hogy a gyermek szemlélete, képzelete szükségszerűen mágikus, animista. Idevág ó f e jt e - getéseikkel ala pjai ban t á m a d j ák a polgári gyermeklélektant.
Meggyőző adatokkal bizonyítják, hogy a gyermekek a felnőttektől t a n u l j ák meg a mágikus-animista gondolkodást. Az ef f éle szemlélet a gyermek ta pas ztala - tainak szűk körével, prim itív voltával magyar ázható.
NOWOGRODZKI az ún. mágikus gondolkodást a tárgyi tudás hiányából f a k a - dónak t a r t j a , ezzel teljes mér tékben megerősíti a könyv idevonatkozó állá spontjá t.
(I. m. 79. lap.)
Eszmeileg-világnézetileg nagy jelentőségű, hogy a könyv leleplezi a vallás, az egyházi iskolák szerepét abban, hogy a gyer mekeket és felnőtteket e gy ar á nt misz- tikus, mágikus,1 animist a világképben a k a r j ák megtartani, a természettudományos világkép helyett.
• E lut as í tják a szerzők a polgári lélektan felfogását, mely szerint az ontogene- t i c s fejlődésben ugyanúgy szükségszerű volna a mágikus animista fázis megjele- nése, mint ahogy szükségszerű a filogenetiku s fejlődésben az ilyen jellegű gondol- kodás időszaka. A szerzők r á m u t a tn ak a r r a , hogy a filogenetikus fejlődés f olyamán a m ág ikus világképet a primitív törzs „tudósai" al a kí tják ki, és ezektől t a n u l j ák el az ilyen világszemléletet a primitív törzs t ag ja i ; a mágusok, a sámánok azonban természetesen csak ezt a primitív mágikus ma gy ar á za tát a d h a t j ák a világnak, m e r i a t ár s a da lmi fejlődésnek azon a fokán, amelyen ezek a törzsek élnek, elképzelhe- tetlen más világmagyarázat. A 20. század e mber ének má gikus- animista vilá gma- gyarázata — gyermeki fokon sem természetes, hanem az egyházzal szövetséges bur - zsoá állam érdeke. A te rmés zettudományos an gondolkozó felnőttek is primitív világmagyarázatot a d n a k a gyermekeknek. A gyermek mágikus- animista gondol- kozásáról terjesztet t reakciós elméletek leleplezése enne k a fejezetnek a legértéke- sebb része.
Az iskoláskorról szóló részben a korszak általános jellemzése u tán a legidő- szerűbb pedagógiai problémák, iskolapolitikai és didaktikai kérdések ker ülnek elemzésre: a politechnikai oktatás, a szemléltetés, az elmélet és gyakorlat összefüg- gése, a ta nu lás módszerei stb.
M a j d ilyen lélektani kérdések m e r ü ln ek fel: a figyelem, a figyelmetlen gyer- mek pr o bl ém á ja, a „butaság", a tekintély, az érzelmek ambivalenciája, a pozitív és negatív érzelmek, a siker stb. Mindezeket a kérdéseket általában új, eredeti meg- világításba helyezik a szerzők.
Tisztázzák a szerzők a „játékos ta n í t á s" kérdését, b ír á lj ák a figyelemvizsgá- latok helytelen módszereit, leleplezik ezek társadalmi-osztályjellegét.
A gyer meklélektan ha mis tanításait leplezik le azzal, hogy a gyermeki hazug- ság, az önzés, a gyermeki lopás p r o b l é m á j át tár sad almi összefüggésükben fejtegetik.
A könyvnek ez a fejezete szól még a következő tipikusan iskolai, pedagógiai kérdésekről is: az osztályozásba házi f eladat , a tanterv i maximaiizmu s és m i n im a - iizmus kérdése, az anyagi és formális képzés pr oblé mája. Az iskolás gyermek neve- lésének döntő kérdését érintik, amikor a r r ól szólnak, hogy a külső sztereotípia hogy alakul át din amik u s sztereotipiává ebben a k o r b a n , és hogy milyen fontos a din amik u s sztereotípia kialakítása az iskolás korra.
Ma k a r e n ko szellemében szólnak a szerzők a tekintély és a tradíció jelentősé- géről, m a j d a szokások és jellem összefüggésének tárgyalása kapcsán a jellemneve - lés kérdését t á r gy a lj ák a szovjet pedagógia és lélektan eredményeinek a la p j á n.
Ezen a ponton tisztázzák a szerzők az egyéni és nemzeti jellem kérdését, leszá- molva a fasiszta f aj elmé let hamis tanításaival. Nagy jelentőségű ennek a f eje zetnek az a része, amely az ava ntgár dis ta pedagógia „konf liktus-mentes" pedagógiai állás- p o nt j á v al szemben a szocialista pedagógia állás pontját szögezi le. Ennek a kérdés-
nek a kifejtése is azon fontos kérdések közé tartozik, amelyek ebben a könyvben először jelennek meg világosan, egyértelműen, követhetően a magya r marxista pedagógiai irodalomban.
A konfliktus kapcsán van szó a jutalmazás és büntetés kérdéséről, a szó nevelő hatásáról, a példa nevelő erejéről stb. A szerzők hangsúlyozzák az eredményes tanítói munka fontosságát. Minden fegyelem al apja : az eredményes munka.
A könyv befejező része a pubertáskor problémáival, elsősorban a sexualitás kérdésével foglalkozik. Erre vonatkozó gondolataikat is polemikus formában fejtik ki a szerzők előszavuknak megfelelően, ahol hangsúlyozzák, hogy mun ká j uk „első- sorban vitairat és n em vádirat".
Vitatkoznak a teológiai és a „modern" burzsoá elméletekkel. Rámutatnak arra, hogy milyen veszélyes a pedagógiai vizsgálódás határait akár a vallás, akár a sexu- alitás területére korlátozni és olyan jelszavakat hirdetni, hogy a nevelés egyenlő a valláserkölcsi neveléssel, vagy: a nevelés egyenlő a sexuális neveléssel. Mindkét tendencia csak arr a jó, hogy a nevelésről mint társadalmi problémáról ne kelljen beszélni. Elsősorban Sch. Bühlerrel vitatkoznak ebben a fejezetben a szerzők, aki ti. a gyermeki naplók alapján elemezte a serdülőkor lelki életét. Bühler eredmé- nyeinek elutasítása, a sexuális probléma és az egyház érdekeinek egymás mellé állítása adja a m u n k a befejező sorait.
Említettem az előbbiek folyamán, hogy a rövid terjedelem miat t a szerzők ne m fejthették ki mindenütt teljes részletességgel a szocialista pedagógia elveit.
Azáltal azonban, hogy az egyes problémákról mindig abban a fejlődési fázisban szólnak, amelyben az illető probléma a leglényegesebb, elérték azt, hogy aránylag rövid terjedelemben is minden fontosabb problémát felvethettek, több-kevesebb részletességgel ki fejthette k és ismétlésekbe nem bocsátkoznak.
Az ismertetett mű nagy értéke, hogy tudományos pedagógiai szemléletet nyújt, marxist a pedagógiai gondolkozásra nevel. Nemcsak leleplez, de irányt is mutat.
A leleplezésnél pedig, nagyon helyesen, elsősorban a hazai talajon nőtt dudvák kiirtására vállalkozik, mer t hiszen a széles tömegek a magyar szerzők közvetítésé- ben ismerik leginkább a téves, reakciós nevelési elméleteket.
Pedagógiai világnézetre nevelnek a szerzők azzal is, ahogyan a problémáikat felvetik, kibontják és a problémák reakciós kezelésmódjának társadalmi következ- ményeit, politikai összefüggéseit kibogozzák. E módszerüket kitűnően illusztrálják azok a sorok, amelyek a mese és a fantázia problémáival foglalkoznak.
-i" * *
A m i n t e v á z l a t o s, c s u p án a k ö n yv l e g l é n y e g e s e bb á l l í t á s a i ra k i t e r - j e dő i s m e r t e t é s b ől is l á t s z ik — V i n c z é ék m ű ve n a g y o n f o n t o s p r o b l é- m á k at v e t f e l és o l d m e g .
E z é rt é r d e m es m e g n é z n i, h o g y a n f o g l a l t a k v e l e k a p c s o l a t b a n á l l á st b í r á l ói 1 9 5 5 - b e n .
A k ö v e t k e z ő k b en c s u p án a b í r á lt mű és a b í r á l ók n é h á ny l e g l é n y e- g e s e b b m e g j e g y z é s é re s z o r í t k o z om a z é r t, h o g y t e r m é k e ny v i t a a l a k u l - h a s s o n ki .
M e l l ő z öm e z é rt az o l y a n p o n t o k a t , a m e l y e k r ől m e d dő v a g y f ö l ö s- l e g e s l e n n e v i t a t k o z n i . M i é r t e l me v o l n a p é l d á ul v i t a t k o z n i a r r ó l, h o g y V i n c z é ék m e g s é r t e t t é k -e az i d ő s e bb m a g y a r p e d a g ó g us n e m z e d ék ö n é r- z e t é t, h i s z e n k ö n y v ük b e v e z e t ő j é b en e z t í r j á k: „ M u n k á nk e l s ő s o r b an v i t a i r a t és n e m v á d i r a t. D e v á d i r at is. V á d i r a t, d e n e m a „ r o s sz s z ü l ő k ",
„ r o s sz p e d a g ó g u s o k" e l l en , m é g c s ak n e m is a r e a k c i ós g o n d o l a t o k a t t e r - j e s z tő s z e r z ők és i r á n y ok e l l e n , h a n e m a z e l l e n a társadalom ellen, a m e l y b e n a r o s s z s z ü l ő, a r o s s z p e d a g ó g u s, a r e a k c i ós i d e o l ó g i ák és a z o k k é p v i s e l ői m e g j e l e n n e k . "
E z u t á n, a t a l án t ú l z o t t an i s f e l m e n tő n y i l a t k o z a t u t án V i n c z é é k et a z z a l i l l e t n i , h o g y s é r t ik a r é gi b e c s ü l e t es m a g y a r p e d a g ó g u s ok ö n é r z e-
t ét — föl ösl eges és t ú l z o tt a g g á l y o s k o d á s; v i t a t k o z n i m i n d e n e s e t r e f ö l ö s- l e g e s v o l n a róla. U g y a n í gy f ö l ö s l e g es v o l n a v i t a t n i a s z e r z ő k n ek a Szov- j e t u n i ó h o z, a s z o v j e t p e d a g ó g i á h oz és a p a v l o v i n e r v i z m u s h o z v a ló viszo- n y á t. E g y o l y a n k ö n y v v el s z e m b e n , m e l y a b í r á l at s zava i s z e r i n t „ h a r- cos, p á r t os s z á n d é k k a l ", az „ á t é l é s" és „ s z e n v e d é l y" „írói m a g a s l a t á n"
t e l j e s e n a s z o v j e t p e d a g ó g i á r a, e l s ő s o r b an M a k a r e n k ó ra t á m a s z k o d va n y ú j t ja az a n y a g o t , a m e l y először kí sér li m e g i r o d a l m u n k b a n a n e r v i z - m u s t a n í t á s a it e gy eg é sz p e d a g ó g i ai m u n k án k e r e s z t ül s z e r v e s e n a l k a l - m a z n i , e gy i l y e n k ö n y v v el s z e m b e n k é t e l y e k et é b r e s z t e ni a b b a n a t e k i n - t e t b e n , h o g y v a j o n jó szo l g ál a t ot t e s z - e a S z o v j e t u n i ó n ak és a n e r v i z - m u s n a k — é r t h e t e t l en — és e z é rt f öl ö sl eg es v o l n a e r r ől is v i t a t k o z n i .
T é r j ü nk rá a f é l r e é r t é s ek e l e m z é s é r e:
1. A b í r á l ók a t a n u l m á ny k o n c e p c i ó j á t, s z e r k e z e t i f e l é p í t é s ét szét- e s ő n e k, á t t e k i n t h e t e t l e n n ek t a r t j á k.
I d e v o n a t k o z ó an V i n c z é ék k ö n y v ük 24. o l d a l án a k ö v e t k e z ő k et í r j á k:
„ M i n t h o gy m i n e m l é l e k t a n i, h a n e m p e d a g ó g i ai k é r d é s e k et k í v á n u nk f e l v e t n i és t á r g y a l ni a g y e r m e k f e j l ő d é s é n ek e g y e s f ázi sai k a p c s án . . . A r k i n p r o f e s s z o r f e l o s z t á s á h oz i g az o dv a , a k ö n n y e bb á t t e k i n t h e t ő s ég k e d v é é rt is, az e m b e r i f e j l ő d é s n ek T. k o r s z a k át a k ö v e t k e z ő n é gy f á z i s ra t a g o l j u k :
1. c s e c s e m ő k or (1 é v es kori g) ;
2. k i s g y e r m e k - és ó v o d á s k or (3, i l l et v e 6 é v es kor ig);
3. i sk ol ás kor (6—14, i l le t ve 18 é ves korig);
4. i f j ú k or (18—25 é v es k o r i g ) . "
Ez a f e l o sz t ás a d j a a k ö n yv s z i l árd s z e r k e z e t i b e o sz t á s át, f e l é p í t é s é t, f e j e z e t e i t . E ze n b e l ü l, az egy es f e j e z e t e k e n b e l ül a k o n ce p c ió ú gy é r v é- n y e s ü l, a m i n t azt a s z e r z ők a 24. l a p o n a t o v á b b i a k b an k i f e j t i k :
„A l e g t ö bb p e d a g ó g i ai p r o b l é ma a f e j l ő d és b á r m e ly f á z i s á b an f e l - v e t h e t ő. Mi a b b a n a f á z i s b an t á r g y a l j uk az e g y e s k é r d é s e k e t, a m e l y i k - b e n az illető k é r d és d ö n t ő j e l e n t ő s é g ű . . ."
Az A r k i n t ól k ö l c s ö n z ö tt f e l o s z t á s t, m i n t s z e r k e z e t e t , a b í r á l ók n e m k i f o g á s o l j á k, d e az e z e n a f e l o s z t á s on b e l ül é r v é n y e s ü l ő m e g o l d á st a n t i - m a r x i s t á n ak b é l y e g z ik azzal, h o g y a t á r g y a l á si m ód „ n em m ás s z a b a d k é p z e t t á r s í t á s n á l ", i l l e t v e azt á l l í t j á k, h o g y ez a t á r g y a l á si m ód „a m a r x - i st a n e v e l é s t u d o m á n yi s z e m l é l e t m ód a l a p v e tő f é l r e é r t é s é b ől f a k a d és a p e d a g ó g i ai b i o l o g i z m u s v i z e i r e " vi szi a s ze r z ő k e t.
H a az A r k i n p r o f e s s z o r t ól k ö l c s ö n v e tt és e g y é b k é nt is s zo k á sos f e l - o sz t á si m ód n e m a n t i m a r x i s t a , n e m k i f o g á s o l h a t ó, n e m visz a bi o l og iz - m u s v iz eir e , eleve, a k k o r m i é rt e l l e n k e z n e a m a r x i s t a s z e m l é l e t t el az, h o g y a p ed a g ó g i ai k é r d é s e k et az e g y e s f e j l ő d é si f á z i s o k on b e l ül v e t i k f el a s ze r z ők a b b a n a r e n d b e n , a h o g y az t a b e v e z e t ő j ü k b e n, a 24. l a p o n k i f e j t i k , v a g y i s „ d ö n t ő j e l e n t ő s é g ü k" sz e r i n t .
A k ö n yv címe, a k ö n yv t á r g y a, a b e v e z e t é s b en k i f e j t e t t s z e r k e z e t i s z e m p o n t o k n a k m e g f e l e l ő en t e r m é s z e t e s, h o g y a s z e r z ők a c s e c s e m ő k o r- r a l k e z d i k a p e d a g ó g i ai k é r d é s ek f e l v e t é s é t. F e l v e t i k a k o r s z a k f e j l ő d é si és n e v e l é si p r o b l é m á i n ak s o r á n: a t e s t i ál lapot, az é r z é k s z e r v e k, az a l k a l - m a z k o d á s, az é r z é k s z e r v ek d i f f e r e n c i á l ó d á s a, a t a p i n t á s, a lát ás, a h a l l á s.
a m o z g á s o k, a t á j é k o z ó d á s, a t á p l á l á s, az a l v á s, a s z o b a t i s z t a s á g, a k ü l s ő s z t e r e o t i p i a k é r d é s e i t. M e g á l l a p í t j ák a k ö n yv s z e r z ő i, h o g y m i n d e z e k a k é r d é s ek e l s ő s o r b an a t e s t i n e v e l és k é r d é s e i, d e „ h e l y t e l e n ül és m e r e - v e n s z e m l é li a c s e c s e m ő n e v e l és k é r d é s e it a z — í r j ák a s z e r z ők — a k i e z e k b e n a k é r d é s e k b en c s a k a t e s t i n e v e l és k é r d é s e it l á t j a ". H i s z e n p é l- d á ul a c s e c s e mő k ü l s ő s z t e r e o t i p é l e t r e n d j é n ek m e g t e r e m t é s é v el u g y a n - ú gy s z o l g á l j uk a c s e c s e mő s z e l l e m i , m i n t t e s t i f e j l ő d é s é t. H o g y a k o m - m u n i s t a n e v e l és c é l j á t, a s o k o l d a l ú an k é p z e tt e m b e r k i a l a k í t á s át e l é r- h e s s ü k, m e g v a l ó s í t h a s s u k, é p p en a f e l s o r o l t f ő f e l a d a t o k at k e l l m e g o l d a - n u n k , m e r t a t o v á b bi f e j l ő d és s z e m p o n t j á b ól é p p en e z e k d ö n t ő j e l e n t ő- s é g ű e k.
A z , h o g y a s z e r z ők a f é l e l e m, a s í r á s, a z a v a n t g á r d i s ta c s e c s e m ő- g o n d o z ás p r o b l é m á j át is f e l v e t i k e z e n a f e j e z e t e n b e l ü l, a z a f e l v e t ő d ő d ö n t ő j e l e n t ő s é g ű p r o b l é m ák l o g i k u s m e n e t e f o l y t án és n e m s z a b a d a s z - s z o c i á c i ós ú t on t ö r t é n i k, m i n t a h o g y o t t s e m s z a b a d a s s z o c i á c i ós m ó d- s z e r r e l d o l g o z n a k a s z e r z ő k, a h o l e z t a v á d at a b í r á l at 46 o l d a l r ól v e t t e g y m á s u t án k ö v e t k e z ő l a p s z é li c í m s z a v ak f e l s o r o l á s á v al k í v á n ja a l á- t á m a s z t a n i, d e — n e m t u d j u k , m i é rt — e l f e l e j t i k ö z ö l n i, h o g y a negyven- hat oldalon i t t i s, o t t i s ü r e s, l e v e g ős s o r o k j e l z i k az e g y e s t é m a k o m p- l e x u m o k l e z á r u l á s át és a z új t é m a k o m p l e x um k e z d e t é t. H a e z t a n y o m - d a t e c h n i k a i t é n yt n e m m u l a s z t o t t a v o l n a e l a b í r á l at m e g e m l í t e ni ( a k á r- c s a k z á r ó j e l b en is!), a k k o r m i n d j á rt k e v é s b é l á t s z o tt v o l n a a c í m s z a v ak v é g n é l k ü li f e l s o r o l á sa „ s z a b ad k é p z e t t á r s í t á s n a k ".
M ég s ú l y o s a bb a z a v á d, h o g y a k ö n yv s z e r k e z e t e a m a r x i s t a s z e m - l é l et a l a p v e tő f é l r e é r t é s é b ől a d ó d ik és a b i o l ó g i z m us v i z e i r e v i s z i a s z e r - z ő k e t. A s z e r z ők s z e m l é l e te c s a k a k k o r v o l n a a n t i m a r x i s t á n ak b é l y e g e z- h e t ő, c s a k a k k o r e v e z n é n ek a s z e r z ők a p e d a g ó g i ai b i o l ó g i z m us v i z e i r e , h a p é l d á ul a c s e c s e m ő k o r n ál t á r g y a lt t e s t i n e v e l é s s el k a p c s o l a t o s f ő f e l- a d a t o k a t j e l l e g ü k b e n, t a r t a l m u k b a n , c é l j u k b an társadalmi meghatáro- zottságuktól függetlenül fejtették volna ki.
Ezzel szemben a könyv szerzői a 28. lapon a következőket í r j á k: „A csecsemő számára is a t ársada lmi tényezők határozzák meg a külvilág jellegét. Van-e meg- felelő fekhelye a csecsemőnek? Tiszta, világos, egészséges, jólevegőjű-e a szoba?
Milyen a csecsemő ellátása? . . . Hangsúlyoznunk kell, hogy nemcsak a tárgyi fel- tételeket, nemcsak a csecsemő anyagi ellátását, h ane m környezetének érzelmi álla- potát is társadalmi tényezők határozzák meg és így a gyermeknek nemcsak testi, hanem egész érzelmi; szellemi fejlődése is a társadalom kérdéseivel függ össze.-'
„A történelem folyamán a szocialista társadalom igyekszik gondoskodni elő- ször minden újszülött számára megfelelő környezetről: munkás, harmonikus életet élő családról és megfelelő csecsemőotthonokról."
Vagy talán a k k o r hajóznak a biológizmus vizeire a szerzők, amikor a 34. olda- lon expressia verbi s kimondj ák azt is, hogy ^nem a biológiai, hanem pedagógiai, társadalmi probléma a döntő abban, hogy mikor és hogyan fog tájékozódni a gyer- mek a r a j t a kívüli világban"?
2. F é l r e é r t é s re a d o k o t a b í r á l at s z e r i n t a k ö n yv s z e r z ő i n ek a z a m e g á l l a p í t á s a, h o g y „ m i n d en é l e t k o r b an m ás a n e v e l és e s z k ö ze és m ó d s z e r e ", s e z z e l k a p c s o l a t b a n a b í r á l at k i j e l e n t i , h o g y a s z e r z ők és a p r a g m a t i s t a D e w e y e g y h ú r on p e n d ü l n e k, s a z t á l l í t j a, h o g y , m i n d a n e v e l é s, m i n d a z o k t a t ás m ó d s z e r ei l é n y e g é b en m i n d e n é l e t k o r b an
a z o n o s a k , e g y i k - m á s ik a z o n b a n é p p en a z é l e t k o ri s a j á t o s s á g ok k ö v e t k e z- t é b en n a g y o b b s z e r e p h e z j u t " , s ő t, a b í r á l ók h o z z á t e s z ik m e g j e g y z é s e i k- h e z : „ d o m i n á n s s á v á l i k ".
M i b e n k ü l ö n b ö z ik V i n c z é ék és a b í r á l ók m e g á l l a p í t á sa e g y m á s t ó l? M i n d k e t tő K a i r o v r a t á m a s z k o d ik a z z a l a k ü l ö n b s é g g e l, h o g y a b í r á- l ók f é l r e é r t ve K a i r o v o t , h e l y t e l e n á l l á s p o n t ot s z ö g e z n ek l e, V i n c z é ék p e d i g p o n t o s a n f o g a l m a z n a k . K a i r o v u g y a n i s a z t m o n d j a :
„A gyermekek lelki sajátosságainál fogva minden életkorban az erkölcsi neve- lés egy-egy oldala j ut túlsúlyra, és ezért az ennek megfelelő módszernek kell a vezető szerepet játszania a többi kísérő módszerrel szemben."
( K a i r o v : P e d a g ó g i a, 3. k i a d . 259. l a p ) m i u t án m ár á l t a l á b an is l e s z ö g e z t e, h o g y „ Az e r k ö l c si n e v e l és t a r t a l m a és m ó d s z e r ei n e m l e h e t n e k a z o n o s a k a z a l s ó -, k ö z é p- és f e l s ő f o k ú i s k o l ás g y e r m e k e k k e l f o l y t a t o t t m u n k á b a n"
(uo. 257. l a p ) . U g y a n e z t a t é t e lt a t a n í t á s s al k a p c s o l a t b a n p e d i g a k ö v e t- k e z ő k é p p en f o g a l m a z z a m e g K a i r o v :
„A módszer megválasztásánál és alkalmazásánál a tanítónak a tanulók élet- korával is számolni kell. Így például az alsó osztályok tanulói számára nem alkal- mas az olyan módszer, amely tőlük a tanító magyarázat ának hosszadalmas hallga- tását kívánja." (Uo. 175. lap.)
M i n d e b b ől m e g á l l a p í t h a t j u k, h o g y m i k o r V i n c z é ék a z t m o n d j á k, h o g y m i n d e n k o r b a n m ás a n e v e l és e s z k ö ze és m ó d s z e r e, a k k o r K a i r o v - v a l p e n d ü l n ek e g y h ú r on és D e w e y - v a l , a k i a m ó d s z e rt a s a j á t os g y e r - m e k i t e r m é s z et t ö r v é n y é h ez k í v á n ja a l k a l m a z n i , d e k i d e r ül a z is, h o g y a b í r á l ó k, a k i k e l ő bb a n e v e l és f ő f e l a d a t a it a z o n o s í t o t t ák a „ l é n y e g é b e n"
a z o n o s m ó d s z e r e k k e l, m o s t a z életkori sajátosságokat a z o n o s í t j ák a sajá- tos gyermeki természettel; c s a k í gy m a g y a r á z h a t ó m e g az, h o g y V i n - c z é é k n ek a z t a h e l y e s , e g y é b k é nt i m m ár k ö z h e l y s z e r ű k ö v e t e l é s é t, h o g y a m ó d s z e r n ek a l k a l m a z k o d n i a k e l l a g y e r m e k é l e t k o ri s a j á t o s s á g a i h o z, e g y k a l a p a lá v e s z i k D e w e y és á l t a l á b an a g y e r m e k k ö z p o n t ú p e d a g ó g ia á l l á s p o n t j á v a l, a m e l y e l l e n V i n c z é ék s z í v ós k ö v e t k e z e t e s s é g g el h a r - c o l n a k .
F é l r e é r t és n e e s s é k: a f e n t i e k b e n n e m a z é rt és ú gy h i v a t k o z t a m K a i r o v r a , m i n t a s z o c i a l i s t a p e d a g ó g ia c s a l h a t a t l a n t e k i n t é l y é r e. A z i d é- z és és a s z ö v e g ek ö s s z e h a s o n l í t á sa c s u p án a z é rt v á lt s z ü k s é g e s s é, h o g y k i m u t a s s a m : V i n c z é ék á l l á s p o n t j á n ak s e m m i k ö ze D E W E Y - h e z , n é z e t e ik t u d o m á n y o s an m e g o k o l t a k , m e g f e l e l n e k a s z o c i a l i s t a p e d a g ó g i a, t ö b b ek k ö zt p é l d á ul K a i r o v á l l á s p o n t j á n ak is.
3. A b í r á l ók a k ö n yv f ő h i b á j á n ak e m l í t i k, h o g y a s z e r z ők „ n em l á t- j á k, v a g y l e g a l á bb i s n e m e m l í t ik m e g a módszer társadalmi meghatáro- zottságát".
E p o n t a t l a n f o g a l m a z á s b ól n e m v i l á g o s, h o g y ez a k i f o g ás Vinczéék könyvének módszerét é r i n t i - e, v a g y a z t is j e l e n t i , h o g y V i n c z é ék á l t a l á- b a n n e m l á t j ák a n e v e l és m ó d s z e r é n ek t á r s a d a l mi m e g h a t á r o z o t t s á g á t.
N é z z ük m e g a k é t f é le é r t e l m e z é s n ek m e g f e l e l ő en a k i f o g á s t:
A b í r á l ók s z e r i n t a k k o r l e t t v o l n a m a r x i s t a s z e m p o n t b ól h e l y e s a s z e r z ők m ó d s z e r e, h a a n y a g u k a t a t e s t i - é r t e l m i - e r k ö l c s i - p o l i t e c h n i k a i-
e s z t é t i k ai n e v e l és k ö r én b e l ül c s o p o r t o s í t o t t ák v o l n a . V a g y : h a „a n e v e - l és f e l é p í t m é n y - j e l l e g ét á l l a n d ó an s z e m e l ő tt t a r t v a " t á r g y a l n ák „a g y e r - m e k n e v e l é s é n ek c é l j á t, t a r t a l m á t, e l v e i t , m ó d s z e r ét és s z e r v e z e t i f o r - m á i t ".
A m a r x i z m u s — l e n i n i z m us s z e r i n t a m ó d s z er a t á r g y b an t é t e l e z e t t. A b í r á l ók á l t al a j á n l o tt „ m ó d s z e r" a m ó d s z er i s k o l á s, s e m a t i k u s f e l f o g á- s át m u t a t j a . A m i n t n e m v á l ik m ó d s z e r e s en j ól f e l é p í t e t t é a b í r á l at a z á l t a l, h o g y a), b), c), d) p o n t o k a t t ü n t et f e l és I., II., I II . , I V . , V . f e j e - z e t r e t a g o l j a m o n d a n i v a l ó j á t, h a n e m c s a k s e m a t i k u s f e l é p í t é st a d a z e g y é b k é nt t e l j e s e n ö s s z e f ü g g é s t e l en m e g j e g y z é s ek s o r o z a t á n a k, u g y a n - ú gy n e m l e t t v o l n a m ó d s z e r e s en f e l é p í t e tt V i n c z é ék k ö n y ve a t t ó l, h o g y h a a b í r á l ók á l t al k ö v e t e lt f e l o s z t ás m e n t én h a l a d t a k v o l n a a n y a - g u k t á r g y a l á s á b a n; a k ö n yv e t t ől c s a k s e m a t i k u s f e l é p í t é s ű v é v á lt volna., s o l y a n z a v a r , z ű r z a v a r, f ö l ö s l e g es i s m é t l é s ek á l l t ak v o l n a e l ő, a m e l y e k a k ö n y v et m e g d u z z a s z t o t t ák v o l n a , d e e g y b e n á t t e k i n t h e t e t l e n n é i s t e t - t ék v o l n a .
A b í r á l ók K a i r o v t a n k ö n y v é n ek f e l é p í t é s ét a j á n l j ák t u l a j d o n k é p- p e n , és n e m v e s z i k é s z r e, h o g y K a i r o v k ö n y v e: az o k t a t ás és n e v e l és t u d o m á n y os r e n d s z e r é n ek k i f e j t é s ét t a r t a l m a z z a . A V i n c z é ék k ö n y ve p e d i g a g y e r m e k f e j l ő d é s é n ek és n e v e l é s é n ek k é r d é s e it v e t i f e l .
E g y é b k é nt a m ó d s z e r t a ni s e m a t i z m u s k é r d é s é n ek f e l v e t é se e b b ől a z a l k a l o m b ól i g e n f o n t o s n a k l á t s z i k, m e r t t ö b b ek k ö z ö tt a s e m a t i z m u s , a c s a k a k é sz s é m á k b an v a ló g o n d o l k o d ás i s o k a n e v e l é s t u d o m á n y u nk e l m a r a d o t t s á g á n a k.
A m ó d s z e r t a ni s e m a t i z m u s e l l e n i h a r c é r d e k é b en h a d d á l l j on i t t F o g a r a s i B é la „ L o g i k a" c í m ű m u n k á j á n ak e g y i k s z a k a s z a :
„A m ó d s z er i s k o l ás f e l f o g á sa a b b a n á l l, h o g y a m ó d s z er s z a b á l y ok g y ű j t e m é n y e, a m e l y e k a t u d ás m i n d e n á g á b an v á l t o z a t l a n ul a l k a l m a z - h a t ók és a l k a l m a z a n d ók és a m e l y e k n e k b e t a r t á sa b i z t o s í t ja a h e l y e s e r e d m é n y t. E h a m i s f e l f o g ás k ö v e t k e z m é n ye a z v o l t , h o g y a m ó d s z e r t an s z a b á l y ok g y ű j t e m é n y é v é v á lt és a t é n y l e g es k u t a t ás h e l y e t t t ág t e r e t a d o t t a s z e l l e m t e l e n p e d a n t é r i á n ak a r r a , h o g y f o n t o s k o dó m ó d on a z z a l f o g l a l k o z z é k: h o g y a n k e l l k u t a t n i ? "
A m ó d s z e r n ek f e l t ü n t e t e tt s e m a t i z m u s e l l e n i h a r c é r d e k é b en f o n - t o s n a k t a r t j u k i d é z ni F o g a r a s i f e j t e g e t é s é h ez f ű z ö tt l á b j e g y z e t et i s:
„A módszernek ezt az iskolás felfogását m u t a t j a be görbe tükörben Galiani XVIII. századbeli író állatmeséje. A kakuk művészi versenyre hívta ki a fülemilét. Bírónak a szamarat kérték fel. A fülemile csillogtatni kezdte káprázatos művésze- tét, míg a szamár leintette. Er re a kak uk elkezdte monoton dalát: kakuk, kakuk, kakuk. A szamár l át ható élvezettel hallgatta, m a j d a következő ítéletet hozta: Füle- mile, neked több f antáziád van, de a kakuk módszeresebb. És én a módszer híve vagyok."
L e h e t a z o n b a n , a b í r á l ók m e g j e g y z é se a r r a v o n a t k o z i k , h o g y V i n - c z é ék általában n e m l á t j ák a z e g y e s p e d a g ó g i ai k é r d é s ek t á r s a d a l mi m e g h a t á r o z o t t s á g á t.
H a a m e g j e g y z és í gy é r t e l m e z e n d ő, a k k o r a z t k e l l m o n d a n u n k , h o g y é r t e t l e n ül á l l u nk e l ő t t e, m e r t e g y e t l e n o l y a n p é l d át n e m t u d a b í r á l ó a k ö n y v b ől e l ő k a p a r n i, a m e l y a z t i g a z o l n á, h o g y a s z e r z ők a b i o l ó g i á b ó l,
pszi hol ógi ából és n e m t á r s a d a l mi m e g h a t á r o z o t t s á g u k b ól v e z e t n ék l e a p r o b l é m ák m a g y a r á z a t á t. V i n c z é ék k ö n y v é n ek m i n d e n o l d a l a bő p é l- d a t ár m e g j e g y z é s ü nk a l á t á m a s z t á s á r a, csak a b í r á l ók n e m i s m e r t ék f el , n e m v e t t ék észre, h o g y a k ö n yv m i l y e n m é ly ö s s z e f ü g g é s e k b en t á r g y a l ja a g y e r m e k n e v e l é s é n ek t a r t a l m á t, s ze r v e z et i f o r m á it és m ó d s z e r e i t.
4. A b í r á l ók a k ö n yv e m l í t e tt „ h i á n y o s s á g a i n ak a l a p v e tő o k á t"
a b b a n l á t j á k, h o g y a szer zők a p ed ag ó gi a, az é l e t t an és l é l e k t an t á r g y át n e m h a t á r o l j ák el e g y m á s t ó l, s ezé rt ,,az e g y e s t u d o m á n y s z a k ok a s p e k - t u s a i n e m k í v á n a t os m é r t é k b en k e v e r e d n e k " a f e j t e g e t é s e ik s o r á n.
Igaz u g y a n , h o g y az e g y e s t u d o m á n y s z a k o k n ak és í gy k ü l ö n ö s en a bi ol ó gi án ak, p s z i h o l ó g i á n ak és p e d a g ó g i á n ak a k özös v o n á s ok m e l l e t t m e g v a n n a k a m a g u k k ü l ö n l e g es s a j á t o s sá g ai, a m e l y e k m e g k ü l ö n b ö z t e t ik ő k et e g y m á s t ó l, d e e g y b i z o n y o s v o n a t k o z á s b an az on o sak . A s ze r z ők az e m l í t e tt h á r om t u d o m á n y s z a k n ak az a z o n o s s á g át h a n g s ú l y o z z á k, a m i k o r a z t á l l í t j ák, h o g y „ m i n d h á r o m n ak t á r g y a: az e m b e r " .
T e r m é s z e t e s en az az ono ssági elv a l k a l m a z h a t ó s á g át m i n d e n e g y e s t e r ü l e t e n, m i n d e n e g y e s ö s s z e f ü g g é s b en k ü l ön k e l l m e g á l l a p í t a n i. E n n e k a t u d o m á n y os k ö v e t e l m é n y n ek a k ö n yv szerzői m i n d e n k o r e l e g e t t e s z - n e k , a m i k o r a p r o b l é m ák k o n k r ét f e l v e t é se s o r án a biológia, a p a v l o vi fiziológia és a m a t e r i a l i s t a l é l e k t an s z e m p o n t j a i t a f e l v e t e t t p r o b l é m á k- k a l ö s s z e f ü g g é s b en k ü l ö n - k ü l ön i s m e r t e t i k . A m a r x i s t a n e v e l é s t u d o- m á ny e g y e n e s e n m e g k ö v e t e l i, h o g y p e d a g ó g i ai p r o b l é m ák t á r g y a l á s a k or a biológia és psz ih ol ó gia a s p e k t u s a i a p e d a g ó g i a i a k k al „ k e v e r e d j e n e k ", p e r s z e n e m a b b ól a célból, h o g y a biológiából, v a g y a psz ih ol ó gi á ból e g y e n e s k ö v e t k e z t e t é s e k et v o n j u n k le a n e v e l és eszközei r e, m ó d s z e r e i re s t b . v o n a t k o z ó a n, h a n e m a zér t, h o g y n e v e l é si e sz k ö z e i n k e t, m ó d s z e r e i n- k e t e t u d o m á n y ok s eg í t s é g é v el h a t é k o n y a b b a k k á, h i b a m e n t e s e b b e k ké t e g y ü k.
Ki k el l m o n d a n i , s é p p en a b í r á lt k ö n yv a l a p j án j u t h a t u n k el a r r a a m e g g y ő z ő d é s r e, h o g y b á r m e n n y i re d ö n t ő is a n e v e lő po l i t i ka i h i t v a l - l ása, biológiai, fiziológiai, lélektani ismeretek nélkül nincs tudományos marxista neveléselmélet és gyakorlat, m ár csak a z é rt sem, m e r t a marx- ista pedagógia tételei sohasem kerülhetnek ellentétbe e tudományok alapelveivel.
Az a s p e k t u s o k „ k e v e r e d é s é t" t e h át a b í r á l a t t al e l l e n t é t b en a szer zők e r e d e t i és f i g y e l e m r e m é l t ó, h e l y e s m ó d s z e r é n ek k el l t e k i n t e n i , s h o g v a b í r á l ók az a s p e k t u s o k k e v e r e d é s é n ek k í v á n a t os v o l t át n e m i s m e r t ék f e l , sőt k i f o g ás t á r g y á v á t e t t é k, az csak az ők m ó d s z e r re v o n a t k o zó isk o- lás. s e m a t i k u s f e l f o g á s u k at m u t a t j a .
5. A b í r á l ók s z e r i n t a k ö n yv szer zői „ f e l ü l e t e s en v e z e t n e k b e új f o g a l m a k a t , m e l y e k a l a i k u s o k előtt a k ö n y v e k b en k el lő k i f e j t é st n e m n y e r n e k " . í gy p é l d á ul s z e r i n t ük a k ö n yv szerzői az a v a n t g á r d i z m us l é n y e g é n ek k i f e j t é se s o r án n e m t e t t ék n y i l v á n v a l ó v á e n n e k a p e d a g ó- g i ai i r á n y z a t n ak t á r s a d a l mi g y ö k e r ét és az o s z t á l y h a r c b an b e t ö l t ö tt sze- r e p é t.
Ezzel s z e m b e n t é n y, h o g y az a v a n t g á r d i z m us r e a k c i ós l é n y e g é n ek k i f e j t é s é h ez és b i z o n y í t á s á h oz a h az a i p e d a g ó g i ai i r o d a l o m b a n b ő v e bb és a l é n y e g et j o b b a n f e l t á r ó t a n u l m á ny n e m j e l e n t m e g . R é v ai J ó z s e f n ek
a b í r á l ók á l t al i d é z e tt s z a v a i m e g a d t ák a k é r d és t á r g y a l á s á n ak n é h á ny f o n t o s s z e m p o n t j á t, d e a n e v e l é s t u d o m á n y b an V i n c z é ék m u t a t t a k rá n á l u nk e l ő s z ör a r r a , h o g y n e m c s a k a k ü l ö n b ö z ő „ m o d e r n" b u r z s oá p e d a - g ó g i ai i r á n y z a t ok f ü g g n ek ö s s ze t á r s a d a l mi f u n k c i ó j u k b a n, t e h át r e a k - c i ós l é n y e g ü k b en e g y m á s s a l, h a n e m a „ m o d e m" a v a n t g á r d i s ta és k o n - z e r v a t ív i r á n y z a t ok is . É p p en e z é rt t e k i n t h e tő a k ö n y v n ek ez a r é s ze i s é r t é k e s n e k.
A könyv egyik-másik részével szemben talán valóban felhozható az a kifogás, hogy a szerzők — ha n e m is felületesen —, de túl röviden szólnak egyik-másik kérdésről; az avantgárdizmusra vonatkozó fejtegetéseik kimerítik a tárgyat. Miután hosszan tárgyalják az avantgárdista pedagógia „szembenállását" a konzervatív kle- rikális pedagógiával és fejtegetéseikben összefoglalják az egész avantgárdista peda- gógia reakciós lényegét, iskolaellenességét, fejlődés és haladásellenességét, r ámuta t- nak arra, hogy ez az irányzat és legleleplezőbb jelszava „az iskola ne tanítson, hane m neveljen" — a kk or röppent fel, amikor az iskolában a munkásmozgalom nyomására egyre több nem burzsoá gyermeket is kénytelenek voltak beengedni.
Oldalakon keresztül elemzik a szerzők az avantgárdista pedagógia legreakciósabb irányzatát, a pedológiát és a burzsoá gyei-meklélektant, 21 lapon keresztül közölnek a szerzők ismereteket az avantgárdista irányok módszereiről, eljárásairól, f el t á rj ák mindezek reakciós lényegét és egyúttal bő szemelvényeket is adnak a hazai avant- gárdizmus képviselőinek műveiből.
M e g á l l a p í t h a t j uk t e h á t, h o g y n e m a k ö n yv s z e r z ői v o l t a k f e l ü l e t e- s e k , n e m ők j á r t ak e l h a n y a g u l , h a n e m a b í r á l at f e l ü l e t e s, h i s z e n ö n m a- g á v al is e l l e n t m o n d á s ba k e r ü l, a m i k o r m e g á l l a p í t j a, h o g y „a s z e r z ők k ö n y v ük e g é sz t e r j e d e l m é b en — s m e g k e l l a d n i , n e m s i k e r t e l e n ül v i t á z n ak a z a v a n t g á r d i s ta p e d a g ó g i á v a l ".
U g y a n c s a k f e l ü l e t e s en t á r g y a l j ák a s z e r z ők — a b í r á l at s z e r i n t a d i n a m i k u s s z t e r e o t í p ia f o g a l m át i s. A s z e r z ők a z o n b a n n e m c s a k a 146.
l a p r ól i d é z e tt l á b j e g y z e t et í r t ák a f o g a l o m r ól — a m i n t a z t a b í r á l at á l l í t ja h a n e m u g y a n a z o n a l a p o n „a k ü l s ő s z t e r e o t í p i a ", „a n a p i r e n d " ,
„a d i n a m i k u s s z t e r e o t í p i a" v e z é r s z a v ak a l a t t a t u d o m á n y os i s m e r e t t e r - j e s z tő m u n k a n y e l v én f é l r e é r t é s m e n t e s en m e g m a g y a r á z z ák e k i f e j e z é- s e k t a r t a l m á t. C s a k e z t is e l k e l l o l v a s n i .
A „ f e l ü l e t e s e n" k e z e l t k é r d é s ek k ö z ö tt e m l í ti a b í r á l at a k o r r e l a t i v f e j l ő d és k é r d é s é r ől s z ó l ó r é s zt is. A z t á l l í t j a, h o g y a s z e r z ők u g y a n m e g - m o n d j á k, h o g y a p e d a g ó g u s ok és s z ü l ők n e m e g y s z e r s ú l y o s an v é t e n ek e t ö r v é ny e l l e n , d e n e m a d n a k ú t m u t a t á st a r r a n é z v e, m i t t e g y e n e k , h o g y n e v é t s e n e k. E z i g a z ! R e c e p t s z e rű ú t m u t a t á st a s z e r z ők s o h a s e m a d n a k , d e h e l y e s n e v e l ői m a g a t a r t á s ra n e v e l n e k e z e n a l a p o n is (31. l a p ) és n e m e g y h e l y e n , a h o l k o n k r ét k é r d é s ek k a p c s á n, m i n t p é l d á ul a s z o b a - t i s z t a s á g, a t a n t e r m i ü l t e t é s, a n a p i r e n d s t b . , s t b . k é r d é s é n é l, t u l a j d o n - k é p p en s z i n t én a k o r r e l a t i v f e j l ő d és t ö r v é n y e i n ek s z e m e l ő tt t a r t á s á r ól v a n sz ó.
H a s o n l ó k é p p en a z t á l l í t ja a b í r á l a t, h o g y a s z e r z ők — t ö b b ek k ö z ö tt
— h a l l g a t n a k a r r ól is, hogyan k e l l a t a n í t á st v o n z ó v á t e n n i . E z z e l a m e g - j e g y z é s s el a z é rt n e m f o g l a l k o z u n k , m e r t a b í r á l at b e v e z e tő d i c s é r ő s z a - v a i k ö z ö t t, m i n t e g y i k l e g j o b b r é s zt (105. 106. l a p ) e m e l i k i a k ö n y v b ől a t a n í t ás v o n z ó v á t é t e l é r ől s z ó l ó s z a k a s z t .
V a g y i s : n e m a k ö n yv s z e r z ői j á r n ak e l h a n y a g u l és f e l ü l e t e s en az e g y e s k é r d é s ek t á r g y a l á s a k o r, h a n e m a b í r á l a t. A s z e r z ők a t u d o m á n y os
m u n k a a l a p v e tő k ö v e t e l m é n y e i r ől n e m f e l e d k e z t e k m e g : az új f o g a l m a - k a t m e g f e l e l ő en t i s zt áz t ák, a f e l v e t e t t k é r d é s e k re o l y a n f e l e l e t e k e t a d n a k , a m e l y e k a p e d a g ó g u st és a szül őt a h e l y e s s z e m l é l e t re n ev e l i k . 6. A III. j e l z é s ű f e j e z e t b e n a b í r á l at „ t á r g yi t é v e d é s e k e t" t ár f el . T á r g yi t é v e d é s e k et m o n d , h o l o t t a r r ól v a n szó, h o g y a k ö n yv e g y n é h á ny g o n d o l a t át f é l r e m a g y a r á z z a.
A k ö n yv 48. o l d a l án p é l d á ul szó esik a t i l t á sr ó l. A b í r á l ó ezzel k a p - c s o l a t b a n k i f o g á s o l j a, h o g y a sz e r z ők csak a t i l t ás á r t a l m as v o l t át e m e l i k ki és n e m f o g l a l k o z n a k a t i l t ás sz ü k s é g es s é g é v el.
Ho l it t a f é l r e m a g y a r á z á s? A b í r á l at é p p en csak eg y szót h a g y el a szer zők f e j t e g e t é s é b ől és ezzel m e g h a m i s í t ja á l l á s p o n t j u k a t. Vi n czé ék u g y a n i s az örökös t i l t á s ok v e s z é l y e s s é g é re és az ez ek ből k e l e t k e ző n e v e - l ési h i b á k ra m u t a t n a k rá. A b í r á l at b e á l l í t á sa ú gv t ü n t e ti f e l a dolgot, m i n t h a a szer zők azt t a n á c s o l n ák a s z ü l ő k n e k, h o g y e n g e d j ék s z a b a d j á ra g y e r m e k e i k e t , h o l o t t a k ö n yv m i n d e n r é s z l e te a r r a u ta l , h o g y a n l e h e t a g y e r m e k e t „ ö r ö k ö s" t i l t á s ok n é l k ül f e g y e l m e z e t té t e n n i (a k ü l s ő szt e - r e o t í p i a, a v o n zó t a n í t á s, a h e l y e s e n i r á n y í t o tt j á t é k, a d i n a m i k u s s z t e - r e o t í p ia k i a l a k í t á sa stb., stb.).
T á r g yi t é v e d é s n ek m i n ő s í ti a b í r ál ó a s z e r z ő k n ek a f i g y e l e m k é r d é- s é b en t e t t eg y i k m e g á l l a p í t á s á t. A z t á l l í t j a, h o g y a t a n u l m á ny szerzői az o k o t az o k o z a t t a l cserél ik f el , a m i k o r a 102., 103. l a p l á b j e g y z e t é b en azt í r j á k, h o g y a n a g y a g y o p t i m á l is i n g e r l é k e n y s é g ű góca (a b í r á l at u g y a n
„ o p t i m á l is g ó c r ó l" beszél, i l y e n nincs!) h a t á r o z za me g, h o g y e g y s z e r r e c s a k e g y b i z o n y o s do l og r a t u d u n k f i g y e l n i . A b í r á l at s z e r i n t u g y a n i s a f i g y e l m e t k i v á l t ó i n g e r e k n y o m án jön l é t re az o p t i m á l is ( i n g e r l é k e n y- s é g ű) góc.
A b í r á l at a z o n b a n m e g f e l e d k e z i k a r r ól, h o g y h a m ár e g y s z e r l é t r e- j ö tt az a g y k é r e g b en az o p t i m á l is i n g e r l é k e n y s é g ű góc, a k k o r n y i l v án ez m ár o ka a n n a k , h o g y e g y b i z o n y o s d o l o g r a e g y s z e r r e é l e s en t u d j u n k f i g y e l n i . Az o k és oko za t s e m a l é l e k t a n b a n, s e m a f i z i o l ó g i á b an n e m m e r e v f o g a l m a k , m e r t a m i e g y b i z o n y o s e s e t b e n ok v a g y okozat, a k ö v e t k e z ő b en s z e r e p e t c s e r é l h e t.
A f é l r e m a g y a r á z ás e g y i k f o r m á ja a b í r á l a t b an az, h o g y ö s s z e f ü g g é- s é b ől k i r a g a d v a kr it i zál. P é l d á ul h e l y t e l e n í ti a k ö n yv s z e r z ő i n ek az osz- t á l y o z ás k é r d é s é b en e l f o g l a l t á l l á s p o n t j á t, m e r t n e m l á t ja a dolog l é n y e- gét, azt ti., h o g y a szerzők az os z t ál yo z ás k é r d é s ét a p e d a g ó g us t a n í t á si m u n k á j á n a k, e m u n k a m i n ő s é g é n e k, az e g y e s t a n u l ók és az egész osz- t á l l y al v a ló k a p c s o l a t á b an v i z s g á l j á k. E z é rt m e r ü l h et f el az a v a n t g á r d i z- m u s és l i b e r a l i z m u s v á d j a. A v a n t g á r d i z m u s n ak ne v ez i a b í r á l at azt, h o g y h a a t a n ár a t a n u l ó k k al m e g b e s z é li az os zt á l yo zás s z e m p o n t j a i t , s esetle g m ó d o s ít az o k on ; l i b e r a l i z m u s n a k p e d i g azt, h a t e k i n t e t b e v esz i a t a n u l ók k ö r ü l m é n y e i t.
N é z z ük m e g t e h á t, m i t j e l e n t az o sz t á l y o zás s z e m p o n t j a i n a k m e g - be szél ése.
Az e g y i k n e v e l ő n ek p é l d á ul az az e l j á r á s a, h o g y az í r á s b e li h ázi f ü z e t e k et h a v o n t a be szedi és az í r á sb e li h ázi f e l a d a t o k a t így h a v o n t a egy j e g g y e l s o m m á s an é r t é k e l i. A t a n u l ók a r r a k é r ik a t a n á r t, h o g y szóbeli
f e l e l e t ü k k el e g y ü tt o s z t á l y o z za a n a p i í r ás b e li m u n k á j u k at is, m e r t e z e k - b e n e g y ü tt t ü k r ö z ő d ik a z n a p i t e l j e s í t m é n y ü k. M ás t a n á r n á l, m ás i s k o l á- b a n e s e t l e g e l l e n k e ző k é r é s s el á l l n ak elő a t a n u l ó k, m i v e l a t a n ár é p p en a f e n t i e l j á r á st k ö v e t i. S n e m l e h e t a v a n t g á r d i s t á n ak n e v e z n i a z t a t a n á r t, a k i a k é r é s n ek eleg e t t e s z és az o s z t á l y o z á s b an e d d i g k ö v e t e tt s z e m p o n t j át esetleg ( a h o g y a s z e r z ők m o n d j á k: esetleg!) m ó d o s í t j a. A sz e r z ők t e h át az o s z t á l y o z ás s z e m p o n t j a i n a k „ e s e t l e g es m ó d o s í t á s á- r ó l" b e s z é l n e k, n e m p e d i g e l vek f e l a d á s á r ó l. A b í r á l ók n e t u d n ák a k ü- l ö n b s é g et e l v e k és s z e m p o n t o k k ö z ö t t?
S m o s t n é z z ük m e g , m i t j e l e n t az, h a az o s z t á l y o z á s n ál a t a n ár t e k i n - t e t b e v e s z i a t a n u ló k ö r ü l m é n y e i t? A t a n u l ók k ö r ü l m é n y e i re t e k i n t e t t e l Jenni n e m j e l e n t e l n é z é s t. Ü gy l á t szi k, a szerzők i t t i s m ét K a i r o w a l p e n - d ü l n ek e g y h ú r o n, a k i ti. azt m o n d j a , h o g y „a t a n í t ó n ak az o s z t á l y z ás a l k a l m á v al l e h e t ő l eg e g y f o r m a m é r t é k et k e l l a l k a l m a z n i a " . (I. m . 228.
old.) V i n c z é ék é p p en a z t f e j t e g e t i k , h o g y m i t j e l e n t a „ l e h e t ő l eg e g y - f o r m a m é r t é k ". V a j o n l i b e r a l i z m u s - e , h a a h o s s z a n t a r tó b e t e g s é g b ől v i ss z a t é r ő, v a g y s ú l y os csal ádi k o n f l i k t u s o k k ö z ö tt v e r g ő d ő (válás, h a l á l- e set stb.), t ö r e k v ő g y e r m e k e r ő f e s z í t é s e it az o s z t á l y o z á s n ál — m i n t a h o g y V i n c z é ék í r j ák — árnyalatokkal h o n o r á l j u k, az a z f ö l f e l é k e r e k í t j ük az o s z t á l y z a t o t? A b í r á l ók „ k ö v e t k e z e t e s s é g e" az a b s z o l út m é r e t ek n e v é b en csak m e r e v s é g, m íg a k ö n yv szerzői a szocialista h u m a n i z m u s és a j ó z an t a n á ri b e l á t ás s z e l l e m é b en í r n ak a k é r d é s r ő l.
7. A b í r á l at I V . f e j e z e t e a k ö n yv a g i t a t ív n e v e lő h a t á s á ra t e s z n é h á ny m e g j e g y z é s t.
E z e n a p o n t o n s e m f o g a d h a tó el a b í r á l ó k i o k t a tó h a n g j a és m ég k e v é s b é k e z d e t l e g e s t a n á c s ai a z o k k a l a s z e r z ő k k el s z e m b e n , a k i k n e k e g y i k e (V. L.) az 1945 u t á ni m a g y a r p e d a g ó g i a t ö r t é n et (Táncsics, M a g y a r T a n á c s k ö z t á r s a s á g, A m a g y a r ó v o da t ö r t é n e t e ), a m a r x i s t a i s k o l a p o l i t i k a , ( P o l i t i ka és iskola) a n e v e l é s l é l e k t an l e g t e r m é k e n y e bb k é p v i s e l ő j e.
A b í r á l at u g y a n i s a z t ál l í t j a, h o g y a sze r z ők „a t u d o m á n y os i g az ság m e g g y ő z ő e r e j e h e l y e t t f r á z i s o k k al o p e r á l n a k" és a f r á z i s ok m e l l e t t , m i n t t e k i n t é l y r e, a S z o v j e t u n i ó ra h i v a t k o z n a k , „ az á t p o l i t i z á l á s" e s z k ö- zé vel é l n e k.
Ez a v ád a s z e r z ő k n ek a k o e d u k á c i ó k é r d é s é re v o n a t k o zó f e j t e g e t é- sei v e l k a p c s o l a t b a n h a n g z i k el. M e g d ö b b e n t ő ez a v ád eg y o l y a n k ö n y v- v e l s z e m b e n , a m e l y a s z o v j e t p e d a g ó g ia t a n í t á s a it v a l ó b an a l k o tó m ó- d o n t á r g y a l j a.
V a j o n s z ü k s é g e s -e a s ze r z ő k et k i o k t a t n i a r r a , „ h o gy éppen a Szov- jetunió mellett csa k v a l ó b an t u d o m á n y os m ó d on l e h e t a g i t á l n i. E g y - e g y p r o b l é m át el őbb t u d o m á n y o s an k i k e l l f e j t e n ü n k, a d o t t i s m e r e t e i n k h e z m é r t en á l l á st k el l f o g l a l n u n k , s c s a k a z u t án k e l l r á m u t a t n u n k, h o g y í m e, a S z o v j e t u n i ó b an ez az i g a z s á g n ak m e g f e l e l ő en v a n " .
N é z z ük me g , m i t í r n ak a k o e d u k á c i ó r ól Vi n c z é é k. K ét t é t e lt ál l í- t a n a k :
1. A k o e d u k á c i ó a n e v e l é s t u d o m á n y n ak n e m k ö z é p p o n ti k é r d é s e, csak az a v a n t g á r d i s ta p e d a g ó g ia t e t t e azzá, a zé r t, h o g y a p e d a g ó g i ai k é r- d é s ek t á r s a d a l mi ö s s z e f ü g g é s e i r ől e l t e r e l j e a f i g y e l m e t .
2. A f i úk és l á n y ok t e s t i , lelki f e j l ő d é s é n ek r i t m u s a el é g g é k ü l ö n- bö ző; és e z é rt a s z e r z ők h e l y t e l e n n e k í té lik a k o e d u k á c i ó t.
M i n d k ét t é t e l, m é g p e d ig tudományos t é t el h e l y t á l l ó, c s u p án a m á s o- d i k t é t e l b ől l e v o n t k ö v e t k e z t e t és n e m f e l t é t l en igazság, h a n e m a t á r s a d a- l o m f e j l ő d é s é v el v á l t o z ó ig azság. A s z o v j e t t á r s a d a l om f e j l ő d é s é b en e l j u - t o t t oda, h o g y o t t a k o e d u k á c i ó b an a biológiai t é n y e k, m i n t n e g a t í v u m ok e l t ö r p ü l n ek azok m e l l e t t a t a p a s z t a l t e l ő n y ök m e l l e t t , a m e l y e k e g y e l ő re c sa k a S z o v j e t u n i ó b an a d ó d n a k. Az új h e l y z e t a z o n b a n m i t s e m v á l t o z t at azon, h o g y a S z o v j e t u n i ó b an is az a v a n t g á r d i s t ák h a t á s á ra v e z e t t ék b e a n n a k i d e j én a k o e d u k á c i ó t, b e b i z o n y o s o d o t t a n n a k a k k o r i h e l y t e l e n s é g e, e z é rt t é r t ek le a k o e d u k á c i ó ú t j á r ó l, és csak a s z o v j e t t á r s a d a l om f e j l ő- d é se t e t t e l e h e t ő v é a k é r d és j e l e n l e g i m e g o l d á s á t, d e v á l t o z a t l a n ul n e m k ö z é p p o n ti k é r d é se a s z o v j e t p e d a g ó g i á n ak a k o e d u k á c i ó.
A k ö n yv a g i t a t ív e r e j é n ek h i á n y át p r ó b á l ja b i z o n y í t a ni a b í r á l at az za l is, h o g y a k ö v e t k e z ő s o r o k a t k i f o g á s o l j a: ,,A r é gi i sk o l a n e m t ö r ő- d ö tt a g y e r m e k g o n d o l k o d á s á n ak k o n k r ét j e l l e g é v e l. E z é rt a r é gi iskol a t a n u l ói v e r b a l i s t a m ó d s z e r e k k el t a n u l t a k . " A b í r á l at i s m ét c s u p án e g y e t - l e n szót h a g y ki az i d é ze tt s z ö v e g b ől — a s z e r z ők u g y a n i s a zt í r j á k, h o g y a r é gi i sk ola nem sokat t ö r ő d ö tt — és ezzel a k i h a g y á s s al m e g h a m i s í t ja a szer zők g o n d o l a t á t.
A sz er zők á l l í t á s á n ak a l á t á m a s z t á s á ra á l l j on i t t e g y e t l e n s t a t i s z t i k a i a d a t : A H o r t h y - r e n d s z e r p o l g á ri i s k o l á j á b an n é gy év a l a t t 100 ó r á b an t a n u l t a k f i z i k át és 400 ó r á b an h i t t a n t . A h i t t a n t a n í t ás — m i n t a h o g y a zt a szer zők m á s h e l y ü tt k i m u t a t j ák — s z ü k s é g s z e r ű v é t es zi a v e r b a l i z - m u s t az i s k o l á k b a n, m e r t h i s z e n t eol ógi ai t é t e l e k et c s a k v e r b a l i s t a m ó d on l e h e t e l s a j á t í t a n i. M i é rt t ö r ő d ö tt v o l n a h át sokat a r é gi iskola a g y e r m e k i g o n d o l k o z ás k o n k r ét j e l l e g é v e l? A sze r z ők h o s s z a n k i f e j t i k és t e l j e s ö s s z e f ü g g é s é b en m u t a t j ák m e g (vö. k ö n y v ük 84—94. l a pj á t ), m i é rt v o l t é r d e ke a b u r z s oá p e d a g ó g i á n ak a g y e r m e k i g o n d o l k o z ás k o n k - r ét j e l l e g ét t a g a d n i és a n n a k f e j l e s z t é s ét e l h a n y a g o l n i .
A s z e r z ő k n ek e r r ől a t é n y e k et f e l t á r ó f e j t e g e t é s é r ől a zt állítani, h o g y ü r es és e l c s é p e lt f r á z i s, e n y h én szól va — m e g g o n d o l a t l a n s á g.
S m ég n a g y o b b m e g g o n d o l a t l a n s ág a S z e n t I s t v án T á r s u l at á l t al k i a d o t t L é l e k t a n b ól c á f o l a t ul a k ö v e t k e z ő m o n d a t o t i d é z n i:
„ F o g a l m a i n k k a l, h a n e m is m i n d i g , m é g is r e n d s z e r i n t é r z é ki k é p z e- t e k t á r s u l n a k, s a f o g a l m a k a t k i f e j e ző szók p u s z t a , ü r es h a n g o k ká l e n - n é n e k, h a n e m t u d n ók e l k é p z e l ni a m a t á r g y a k a t, a m e l y e k e t e l m é n k b en f e l ú j í t a n a k ."
V a j o n a b í r á l at ezzel a m o n d a t t a l azt k í v á n ja b i z o n y í t a n i, h o g y a S z e n t I s t v án T á r s u l at h á zi s z e r z ő i n ek s z í v ü g ye v o l t a g y e r m e k e t k o n k - r ét g o n d o l k o z á s r a, t e r m é s z e t t u d o m á n y os s z e m l é l e t r e, m a t e r i a l i s t a v i lá g- n é z e t re n e v e l n i ?
F e n t i e k h e z h a s o n l ó an az a g i t a t ív h a t ás s z e m p o n t j á b ól b í r á l ja a b í r á- l a t a k ö n y v n ek a t e k i n t é ly k é r d é s é re v o n a t k o zó m e g á l l a p í t á s a i t. A s z e r - zők u g y a n i s a zt á l l í t j á k, h o g y a burzsoá társadalom egész p r o p a g a n d a a p p a r á t u sa j ó v o l t á b ól a g e n g s z t e r , a d e t e k t í v, a b a n k ár és a s z e n t e k v á l- t a k m i n t t e k i n t é l y ek a g y e r m e k i er k öl cs a l a p j á v á (121. lap). A b í r á l at
t i l t a k o z i k e z e l l e n , s a z t á l l í t j a, h o g y n e v e l ő i nk n a g y t ö b b s é ge k ö z ö tt n a g y n e m z e t i h ő s e i n k e t, R á k ó c z i t, S z é c h e n y i t, K o s s u t h o t , B e m e t , a z a r a d i t i z e n h á r m at is e s z m é n y k é nt á l l í t o t ta a n ö v e n d é k ei e l é.
A s z e r z ők a z o n b a n e g y e t l e n s z ó v al s e m a z o n o s í t j ák a m a g y a r p e d a - g ó g u s o k at a b u r z s o á z i á v a l. E z t a z a z o n o s í t á st a b í r á l ó v é g zi el. A z i d ő- s e b b p e d a g ó g us n e m z e d ék ö n é r z e t ét e z á l t al a a bírálat s é r ti m e g .
E g y b í r á l at b í r á l a t á b an n e m f o g l a l k o z h a t u n k a b í r á l at á l t al f e l v e t e t t és k i f o g á s o lt m i n d e n r é s z l e t t e l, d e n e m f o g l a l k o z h a t u n k a k ö n yv é r d e- m e i n e k m é l t a t á s á v al s e m . C s a k a r r a u t a l u n k , h o g y h a a b í r á l a t ot v a l ó- b a n a z é p í t ő s z á n d ék v e z e t t e v o l n a , a k k o r n e m s i k l o t t v o l n a e l a b e v e z e tő d i c s é r ő f r á z i s a i n ak á r án o l y a n n a g y j e l e n t ő s é g ű k é r d é s e k e n, m i n t p é l d á ul a m á g i k u s - a n i m i s ta g o n d o l k o d á s r ól szól ó f e j t e g e t é s e k, a m e l y e k k e l a s z e r z ők az e g é sz b u r z s oá g y e r m e k l é l e k t an a l ól k i h ú z z ák a t a l a j t ; az a m b i v a l e n c i a k é r d é s é n ek m é l y r e h a t ó e l e m z é s é n, a m e l l y e l a m é l y l é l e k- t a n i i s k o l ák e g y i k s a r k a l a t o s t a n í t á s át l e p l e z i k l e , a z i f j ú s ág s e x u á l is n e v e l é s é r ől m o n d o t t a k o n , h i s z e n j ól t u d j ák a b í r á l ó k, h o g y e r r ől a s z e r - z ők s z ó l n ak n á l u nk e l ő s z ör a m a r x i s t a s z e m p o n t o k s z e r i n t ; d e l e g i n k á bb a z e g é sz k ö n yv j e l e n t ő s é g ét k e l l e t t v o l n a o b j e k t í v en m e g á l l a p í t a n ia és a k k o r n e m k e l l e t t v o l n a a b í r á l at v é g én m e n t e g e t ő z n i e.
*
A m i k o r V i n c z e L á s z l ó — V i n c ze F l ó ra k ö n y v é v el és a r ó la s z ó l ó b í- b í r á l a t t al k a p c s o l a t b a n a s z o c i a l i s t a g y e r m e k l é l e k t a n n ak i d e v o n a t k o zó n é h á ny v i t ás k é r d é s ét f e l v e t e t t ü k, e l s ő s o r b an n e m a k ö n yv v é d e l m e, v a g y a b í r á l ók c á f o l á sa v o l t a c é l u n k. A z e l ő z ő f e j t e g e t é s ek n e m é r t e l m e z h e- t ők ú gy s e m , h o g y e z e k k e l e g y o l d a l ú an c s u p án a k ö n yv p o z i t í v u m a i ra a k a r t u n k v o l n a r á m u t a t n i. N e m k é t s é g e s, h o g y a r e n d k í v ül h a s z n o s , é r t é k es g o n d o l a t o k a t , m e g á l l a p í t á s o k at t a r t a l m a zó m u n k a t o v á b b é p í- t é s r e, e l m é l y í t é s re s z o r u l . E r ö v id í r á s s al c s u p án a r r a k í v á n t u nk r á m u- t a t n i , m e n n y i r e h a s z n o s l e t t v o l n a és m e n n y i r e h a s z n o s m a i s a z é l e t- k o r i s a j á t o s s á g ok p o n t o s a b b t i s z t á z á s a, e z e k n e k h e l y e s s z o c i a l i s t a é r t e l- m e z é s e, a g y e r m e k l e l k i f e j l ő d é s é r e, n e v e l é s é r e, a p o l i t i k a i és t á r s a d a l mi k o n k r ét ö s s z e f ü g g é s e k re v o n a t k o zó v i t a k i b o n t a k o z t a t á s a.
I R O D A L O M
[1] Vincze László—Vincze Flóra: A gyermek, fejlődésének és nevelésének kérdései.
Bp. 1954. Tankönyvkiadó.
[2] Bihari József: „Har cban a reakciós pedagógiával." Köznevelés, 1955. február. [3] Berencz János: A dogmatizmus és revizionizmus jelenségeiről a magyar peda-
gógiában. Pedagógiai Szemle, 1957. 3. szám.
[4] Nowogrodzki: Entwicklungspsychologie. Berlin, 1957. (Az első lengyel kiadás 1954-ből való, nál unk ismeretlen volt.)
[5] Fogarasi Béla: Logika. Bp. Akad. kiad. 1951. I. kiadás. 329. lap.
