1
§leti ajánlat
AZ UTAZÁS
Som lyó G yörgy m ű fo rd ításai A bevezető megmagyarázza a cím szim bolikáját: Somlyó szerint jelké- pes, hogy a m odem költészet nyitá- nya Baudelaire Utazás című verse.
Hiszen utazás az „új” költészetnek évszázadosnál im m ár hosszabb tö r- ténete is, közel és távol, lenn és fenn, k in t és bent, valóság és álom között. Az utazó kalandjának tekinti a fordító is a m aga m unkáját, „ku- tató-felfedező, élményszerző és él- m ényátadó tevékenységének.
A könyv tárgya a francia költészet Baudelaire-től napjainkig Somlyó legkedveltebb, legtöbbször bejárt, tehát legotthonosabb útvonala. Ism e- ri m inden nagy állom ását, a kisebbe- ket is, ahol csak a személyvonatok állnak meg, vagy távol esvén a vas- útvonalaktól, csak autóval, netán gyalogosan megközelíthetők. A vers- olvasóknak az anyag java része is- merős, bár találkozhatunk benne új nevekkel, címekkel is, melyek nem - csak Somlyó fordítói oeuvre-jében, de az egész m agyar m űfordítás-iro- dalom ban is újak. A könyv fősze- replői Cros, M allarmé, Rimbaud, Apollinaire, Valéry, Tzara, Aragon, Desnos, M ichaux, Fóliáin, Guillevic, Deguy, V enaille — a kötet term észe- tesen nem ad h at m ás képet a f rancia költészetről az eddig ism ertnél, csak árnyalására vállalkozhat. Ezt szol- gálják a jói tájékoztató, egyperces esszészámba menő bevezetők is.
Nem könnyű olvasmány ez a 678 oldalas kötet — néha nehezen szaba- dul az olvasó az érzéstől, kevesebb több lett volna. De sokszor előveheti még, s m indannyiszor utazóvá v ál- h at maga is. (Magvető) .
H U NG Á RIÁ BÓ L
M A G YA RORSZÁ G FELÉ S zem elvények Bél M áty ás m űveiből
A m agyarországi — közép- és kelet- európai — polihisztor tudós példáját gyakran idézzük, hatalm as életm ű- vét is sokszor em legetjük, ám négy nyelven, kivált latinul írott munkái, még a megjelentek is hozzáférhetet- lenek. Kéziratos hagyatéka pedig azon mód kiadásra vár. Az állam is- m ereti kutatások hazai kezdem énye- zőjének is tekinthető lelkész, tanár és történetíró, legfeljebb csak sze- melvényekből és m éltatásokból sej- te tt nagybecsű m unkásságát ism er- teti meg m ost részletesebben a T ár-
nái Andor válogatásában és gondo- zásában m egjelent csinos kis kötet.
Bél M átyás életm űvét m éltatva, az író háttérbe szorulásának okaként T árnái egyebek közt fölem líti, hogy a hátrahagyott életm ű túlságosan is sokoldalú ahhoz, hogy egyetlen k u -
tató a teológiától az alkím iáig terje- dő m unkásságot áttekintse és szak- szerűen megítélje.
Á m az író, — akinek egyaránt he- lye van a m agyar és szlovák iroda- lomban, de a hazai ném etség m űve- lődéstörténete is megőrzi nevét —, hazánkban elsőként írt részletesen a paraszti életről, s elsőként ism ertette alaposan a m agyar agrárviszonyokat.
E m unkáiban gazdag forrást hagyott a néprajzi kutatóknak. Torzóban m a-
radt életm űve — megjelent és k i- adatlan darabjai egyaránt, nagyobb figyelmet érdem elnének. E rre is em - lékeztet a m unkáiból készült és a Magyar Ritkaságok-sorozatban köz- zétett áttekintő válogatás. (Szépiro- dalmi) ___________ Kiss Károly
A VIHAR SZEME Bolya P é te r n o v ellái
A negyvenéves, hatodik kötetéhez érkezett prózaíró novelláit foglalja m agában az igen jó válogatás. Módo- sítja azt a megrögzött képet, am it a lapkritikák Bolyáról kialakítottak.
Eszerint ő a szépirodalm i tárca kel- lemes művelője. Élvezetes stílű, ám egy tém ájú, (szeszcentrikus) egyhúrú szerző. Nagyszabású vállalkozásba nem fog. Regényötleteit elnagyolja.
Állandó főhőse ráadásul m ihaszna em berkerülő. Azt sugallja, hogy az élet értelm etlen.
Válogatott könyvéből kiviláglik:
semmi se fontosabb neki — napos és árnyoldalaival együtt —, m int a lé- tező jelen. Bebizonyosul, hogy írásai erős, regényszerű összhatást kelte- nek. A rról tanúskodnak, hogy nem nézi ő sötéten a világot, hanem rop- pant érzékenyen tesz jó és rossz kö- zött különbséget. M egítélései szub- jektivek. Egyoldalúsága azonban az elfogulatlanoké, a bölcs tapasztalőké, a szembenézőké, a bátor türelm ese- ké. Rokonszenves tulajdona, hogy em bertársaival előítéletm entes.
H angsúlyozottan m ai alak jait m eg- értéssel ábrázolja. Egyedül magával, m int hőssel szem ben ironikus, ke- gyetlen, kím életlen.
Feltűnő képessége, hogy (nemze- déktársai jó részének fontoskodó bő- beszédűségével ellentétben) kevés szóval ragad meg sok jelentésű hely- zeteket. Irtózik a közönség untatásá- tól. (Amit sok kollégája habozás nél- kül megtesz.) Rengeteg az ötlete.
Ezért engedi meg m agának, hogy ne keringjen egyetlen körül megszállot- tan, vagy öntelten. Számos novellája
— tekintet nélkül terjedelm ükre — emlékezetes, m egdöbbentő, felejthe- tetlen.
Bolya P éter novellistaként az igazi futballistákra em lékeztet. Meglepő és célratörő, villogó és kiszám ítha- tatlan ; találatai védhetetlenül ülnek.
(Szépirodalmi) Iszlai ZoUán
NÉMET EMBEREK W a lte r B enjam in lev élg y ű jtem én y e
Keltük 1783-tól 1883-ig ível. Szerzőik közt ott van például Pestalozzi, Höl- derlin, Schlegel, Goethe, Büchner vagy M etternich; cím zettjeik közt
K ant és Nietsche. Akad köztük csa- ládi, szerelmes és üzleti levél. Soro- zatukat W alter Benjam in, az 1940- ben, em igrációban öngyilkos ném et filozófus még „pár perccel” H itler előtt, 1931—32-ben állította össze, látta el kom m entárokkal, s ad ta köz- re egy hazai lapban; könyvalakban e kis antológia Svájcban jelent meg 1936-ban, s bár nem kevés példány 'bejuthatott a náci Németországba, ott nem keltett semmiféle, sem m ine- m ű különös konsternációt. M ert va- lóban, a hősi gesztus, am it e levél- gyűjtem ény összeállítása rejt, sóhaj- nyi szinte. W alter Benjam in egyetlen kritérium szerint válogatott k i alig több m int k éttucat ném et levelet fél- száz éve, egy kétszáz éve kezdődött, száz éve zárult időszakaszból. Azt kereste „csak” bennük, hogyan tük- röződik soraikban egy sajátos emberi tartás. Sokféle jellem, tehetség és al- k at nyilvánul meg e levelekben; sok- féle stílus továbbá, a tárgyszerűtől a fűtöttig és a sejtelmesig, meg a né- met filozófiai absztrakciókhoz kidol- gozott nyelvi eszközökig. De a lényeg mindig csak egy. A levélíró tárgyát, m ondandóját, érzelm ét olyan tisztán, áthatóan látja és írja le, olyan m eg- vesztegethetetlenül és önleleplezően, hogy ezzel valam i, az 1930-as évek- ben m ind égetőbben hiányzó m aga- tartás példájává em elkedik. W alter
Benjam in arra u tal előszavában, hogy a korszak, melyből a levelek valók, a polgárság fontos pozícióba kerülésétől addig tart, am ikor a pol- gárság m ár csak őrzi e pozíciót, el- veszítve a szellemet, melynek jegyé- ben azt meghódította. Ám e korsza- kolást lássuk, de ne abszolutizáljuk.
Mert, ha szorosan ragaszkodnánk hozzá, akkor ez az antológia inkább korfestő, történeti adaléktár lenne.
Holott időtlen értékű em beri doku- m entum ok tárháza is. (Európa)
Gázár István
SZABAD VEGYÉRTÉKEK H orváth P éter reg é n y e
R itka — bár hellyel-közzel előfordu- ló — alkalom , hogy ném ely mai m a- gyar film kereskedelm i sikere után egy-egy résen lévő kiadó utólag a közönség kezébe adja a tém a m inő- ségibb változatát; regény form ájá- ban. A drám aalkotói pályáját is szépen egyengető (például m usica- leket és kitűnő hangjátékokat író) H orváth P éter esetében ez az időzí- tésérzék kam atozott. A Szabad vegyértéket ifjúsági kiadónk — b i- zonyos átfutás m iatti késéssel — az olvasókhoz segítette. Kár, hogy a könyvben nincs rá határozott u ta- lás: itt a Vérszerződés „sztorijával”
találkozhatunk. Méghozzá nem is egy, hanem öt szemszögből megvilá- gítva, elbeszélve.
2 D
M élyebbre hatol az események úgynevezett mögöttesébe az író, m int a mozikrimiben. M űvének az sem hanyagolható előnye, hogy m ind az ötször izgalmasan, elegánsan, fordu- latosán nyomozza a bonyolódó sor- sokat. Főszereplőit, Szivákot és Ko- zát szerencsére sok mozinézőnek nem kell bem utatni. A többi három személyt, a történetm esélő Mátét, egy Lukács nevű kisbesúgót, s a kritikátlanul éldegélő K atalint ke- vésbé jegyeztük meg m agunknak.
Most azonban — a beszédmodoruk- kal pompásan jellemző író révén — részese lehetünk a lelki életüknek.
V alamennyien furcsa szerzetek. Van köztük javíthatatlannak látszó de- viáns. Van, aki környezetének áldo- zata. V annak végül az átm enetiek, akikből még m inden lehet.
Valódi, tehát nem fölülről leeresz- kedő, kitanító regény lett a film - históriából. Érvényesen beszél a veszendőkről, s a megm enthetők- ről, az erősekről és erőszakosakról.
Meg — áttételesen — azokról, akik értük m unkálkodnak. Vagy, m int a felelős írók, nekik beszélve emelnek művészi szót — az érdekükben.
(Móra—Kozmosz) T 7
HÁZASSÁG SZABADNAPPAL S zín es m a g y ar film
Van a M OKÉP-nek egy belső hasz- n álatra készült kiadványa, am it a fil- m ekkel foglalkozó hírlapírók silla- busznak neveznek. Ebben ism ertetik a hazánkban bem utatott film ek fon- tosabb adatait és tartalm át. Nagyon hasznos kis kiadvány ez, m ert sok- szor ebből — kizárólag ebből — tud- ható meg, hogy m iről is szól a film.
Nos, előbb én is elolvastam a silla- buszt, aztán m egnéztem Mészáros Gyula új m agyar film jét a Házasság szabadnappalt, de egyikből sem tu d - tam felism erni az alkotók (?) vagy inkább készítők, előállítók gondolat- m enetét. Az úgynevezett m ondani- valóról, m űveltebbek szóhasználata szerint üzenetről nem is beszélve.
Persze, ha ez egy vígjáték, akkor az ilyesmi nem is szükséges. De ráadá-
sul nem is szórakoztam, hanem bosz- szankodtam, m ajd ezt követően szo- morikodtam. Pedig, am i a képeket il- leti, a színek kétségtelenül szépek, különösen azok szám ára, akik még nem láttak színes filmet. De a töb- b i . . . Jól van, tudom én is, hogy sze- gény az ország. Anyagilag. Csakhogy itt az anyagi szegénység „begyűrű- zött” a szellem és a szellemesség te- rületére. A mi sajtónkban m egen- gedhetetlen faragatlanságnak szám ít a szélsőséges kifejezések használata.
