STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
KÚLFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM*
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ES MÓDSZERTANA
PER ROT, J :(Ö, :
A FRANCIA HIVATALOS STATISZTIKA KEZDETEI
(Lavoisier: De la Riehesse Territoriale du Royaume de Fran—
ce.Texte et Documents présentés par Jean-Claude Perrotv) Paris, l988. 271 p.
Minthogy a nagy francia forradalom korának tudósai a nagy jelentőségű történelmi és társa—
dalmi korszakváltásban kiemelkedő szerepet játszottak, a bicentenárium 1989, évi megün—
neplése számos területen korunk tudományos kutatásainak jelentös gazdagítását vonta maga után. Egyik ilyen példa erre Lavoísíer, a nagy francia természettudósként ismert forradalmi személyiség 1791—es gazdaságstatisztikai művé—
nek újrakiadása. E művet a statisztikai irodalom eddig csak a dán Harald Westergaard mintegy fél évszázada megjelent elmélettörténeti összefogla—
lásából (Contributions to the history of statis-
tics, London. I932. 97 és köv. old.) ismerte, de
ez utóbbi műfaj korlátai következtében csak meglehetősen sommásan.
A jelen kiadvány végre lehetővé teszi, hogy a külföldön nehezen hozzáférhető művet eredeti—
ben és korszerű kiadásban tanulmányozhassák a modern tudománytörténet képviselői, Mun—
kájukat nagymértékben megkönnyíti a francia közgazdaságtani elmélettörténet egyik kortars kiválóságának, Jean-—(É'laude Parrot—nak méretei—
ben is impozáns bevezető tanulmánya. E tanul—
mányról bátran el lehet mondani, hogy a műfaj—
nak, a tudománytörténeti esszének valodi re—
mekműve. Perrot ugyanis lOó oldalon a mű keletkezésének, sorsának, kora és a jelen kor szempontjából adható átfogó tudománytörté—
neti, valamint közgazdaságtani és gazdaságsta—
tisztikai értékelésével tökéletes összefoglalását adja A bevezető esszéhez megadja Lavoisier e legnagyobb meglepetésére annak nagy közked- veltségéről tanúskodik hazájában: 1894—ig 8 ki-
adást tud ez a bibliográfia felmutatni A bibliog—
rátiát követi a tulajdonképpeni facsimile jellegű űjrakiadás, de lekicsinyitett formátumban. Ez—
zel azonban még nem elégedett meg az igényes kiadó, mert a függelékben további négy doku- mentumot csatolt az eredeti műhöz, melyek ki—
jelölik Lavoisier művének elfoglalt helyét és je—
lentőségét kora társadalmában.
Lavoisier 1791—ben nyomtatásban napvilágot látott műve szabad forditásunkban arra utaló cimet visel. hogy itt egy ,,Franeiaország mező- gazdasági termelőképességéröl", a francia fizi—
okrata közgazdasági iskola és az Adam Smith- féle értelmezésű ,.nemzeti vagyonosság"—nak megfelelő értelmű munkának a kivonatos ered—
ményeiröl van szó. Ezzel kapcsolatban máris utalni kell arra. hogy a tiziokraták hatására, akik minden közgazdasági értelemben vett ho—
zadékot a mezőgazdasági termelésből vezettek le — ahogy erre az I. számú függelék rámutat — . mekkora mértékben nőtt meg Franciaország- ban az ilyen gazdaságstatisztikai becslések iránti kereslet. Az 1775—f—I781—es időszakra nézve Per—
rot 23 idevágó publikációt képes felmutatni, melyek megjelenése I.,avoisier szóban forgó mű- vének kinyomtatását megelőzte
Fontos azt is kiemelni a publikácioval kap—
csolatban, hogy a II. számú függelék az. mely Lavoisier munkájának az egykorú és azt követő, de különösen a saját korunk modern gazdasag—
elmélete és gaulaságstatisztikai elmélete szem- pontjából történő teljes tudományelméleti és tu- dománytörténeti kiértékelését nyújtja, vagyis napjaink szakembere számára Perrot ezen telje—
sitmenye vetekszik az elegánsan megirt bevezető tanulmánnyal, sőt meg is haladja azt. Itt ugyanis Perrot nemcsak mint közgazdaságtani elmélet—
törte'nész és részben mint gazdaságtörténész_ de egyben mint kiválóan képzett statisztikatörté—
nesz és gazdaságstatisztikus mutatkozik be mi—
dön a gabonatermelés. az állattenyésztés. a szö—
* A Statisztikai SZH-"It' 1962. júliusi számától kezdődően a Statut/ikai Iroda/mi [figyelő-ben a kulfoldi statisztikai könyvek és folyoiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi SllIIISZII/ful Irodalom egyes fejezetein belül a kö/Ölt anyag általában könyv- és folyt'iirateikk-ismertetésekre tagm lodik. (Ezeket * választja el egymastol.) Az ismertetések szerzök. illetve ahol szerzö nincs. a cimek betűretidjében következnek egymás után,
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
525
lő— és erdőgazdálkodás, valamint az ipari nyers- anyagtermelésre vonatkozó Lavoisier-féle ada- tokat érdemben és szakirodalom—kritikailag is elemzi és ezzel az eredeti mű adatainak felhasz—
nálását jelentősen könnyíti, A párizsi fogyasz- tásra vonatkozó szakirodalom kommentálása e részben külön is figyelemre méltó összefoglalás, mint irodalmilag legjobban dokumentált fov gyasztási statisztika a nagy francia forradalom korszakából. Ennek a kérdésnek az ad nagy jelentőséget, hogy Lavoisier egész Franciaor—
szág fogyasztásának a becslését a párizsi fo- gyasztási fejkvótákra alapozta.
Lavoisier ötletekben gazdag és jól megválasz- tott hipotéziseken alapuló becslési eljárásainak elemzésébe e helyütt most nem bocsátkozunk bele, csak utalunk Westergaard hivatkozott mű—
vében adott összefoglalásra, valamint a jelen ismertetés szerzőjének e folyóirat hasábjain (1956. évi 4. sz.) megjelent és a nemzetijövede- lem—számítás problémáival foglalkozó tanulmá- nyára, mely ugyan pár évtizede jelent meg, de még mindig az első és egyetlen említése Lavoisier művének a magyar gazdaságstatisztikai szakiro- dalomban.
E nagyszerű ,,konjekturális statisztikai" mű- vel kapcsolatban csak annyit jegyzünk meg, hogy kizárólag reálmértékekkel dolgozik, és pénzmértéket nem használ, valamint azt, hogy Lavoisier becslései eredetileg az 1784, évre vo—
natkoznak, s azokat a Nemzetgyűlés kérésére foglalta össze, és ez utóbbi rendeletére publikál- ták politikai és gazdaságstatisztikai tájékozódás céljából. Lavoisier a népességre vonatkozó becs- léseket is a vizsgált kor népességi adataira ala- pozta, elsősorban a Moheau és de la Michodiére által kidolgozott nagy megbízhatóságú és kellő- en re'szletezett publikációkra, mig mezőgazdasá—
gi téren a lovakkal és ökrökkel megművelt terü- letek elválasztására és azok becsülhető átlagos termelékenységére volt kénytelen támaszkodni, ami a gabonaellátást illeti. A két évszázados távlatból e rövid ismertetés kapcsán is fontos megemlíteni, hogy Lavoisier milyen tudatosan emelte ki szóban forgó műve bevezetésében,
hogy az elméleti fejtegetéseken alapuló megfon- tolások helyett fontos ezeket az ismereteket a tényekre alapozni, ami viszont egy ennek megfe—
lelő ,,nagyszabású intézmény" — egy ,,grand établissement" — életre hívását követeli meg, azaz egy statisztikai hivatalét. Saját fordítá—
sunkban ennek feladatkörét a következőképpen körvonalazta a francia nemzet képviselői, azaz a Nemzetgyűlés előtt: ,,Az ő feladatuk lesz ajövő- ben, hogy életre hívják azt a közintézményt, amelyben összefutnak a mezőgazdaság, a keres—
kedelem és a népesség mérlegeinek eredményei:
ahol a királyság helyzetét, a népességben, a ter- melésben, az iparban és a felhalmozott tőkében mutatkozó gazdagságát lehetséges lesz mintegy tömörített táblázatban kifejezni. Ennek az in—
tézménynek a létrehozása, mely egyelőre egye- ten nemzetnél sem létezik, elsőnek Franciaor- szág feladata."
Lavoisier e prófétikus véleményét igazolta a történelem, az első hivatalos statisztikai szolgá—
lat valóban Franciaországban alakult meg, mint a napóleoni rezsimnek a forradalom vívmányait megvalósító alkotása, 1800-ban. Lavoisier e he- lyen kifejtett azon véleménye is messzemenően beigazolódott, hogy ,, . .. az ilyen jellegű számi- tások és összevetések, melyekre néhány példát mutattam be, adják az egész politikai gazdaság- tan számára is az alapot." Lavoisier véleményét az ismertetett Perrot-féle mű messzemenően alá- támasztja azzal, hogy négy olyan dokumentu- mot közöl az 1787 és 1792 közötti időszakból, melyek közül az egyik szintén Lavoisier műve, a másik három pedig részben a statisztikailag leg- képzettebb fiziokrata Dupont de Nemours, a bi—
res valószínűség—számítási matematikus Lag—
range és a ,,politikai-aritmetikus" gazdaságsta—
tisztikusként jegyzett Bénard tollából szárma—
zik. Ez a négy ún. ,,dokumentum" tehát ugyan- csak kitűnő kiegészitést ad Lavoisier gazdaság- statisztikai területre eső működésének idevágó korai tudományos kezdeményezéseinck, és ezek fejlettségének megítéléséhez,
(Ism. : Horváth Róbert)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
" AUSZTRIA , ,
KOZVETLEN KULFOLDI BERUHAZASAI
(Österreichische Direktinvestitionen im Ausland.) .Millei-v [ultgen des Direkmriums der ()UXIUI'VC'IF/"liw'hvn Nmiuna/bank l989, 5, sz. 1 20. p.
Az Osztrák Nemzeti Bank kétévente felmé- rést készít az osztrák cégek és magánszemélyek külföldi közvetlen beruházásairól. 1989 őszén az 1987. és 1988. évi zárómérlegek adatai alap—
ján csaknem teljes körű statisztikai megfigyelés készült, Az 1985. és 1986. év végi helyzetet is- mertető elemzés 1100 megkérdezett vállalat ada—
tain alapszik, ebből 1985 végén 703, 1986 végén 767 osztrák cégnek volt külföldi közvetlen be- fektetése. A felmérésben érintett cégek az ország fizetési mérlegében összegzett külföldi közvetlen beruházási összegéből körülbelül 70—80 száza—
lékkal részesedtek. Az 1015 osztrák érdekeltsé- gű külföldi cégből 513 alapvetően gyáripari, 502 pedig gyáriparon kívüli gazdasági tevékenysé- gekkel foglalkozott. Az 1974 óta megfigyelt köz—
vetlen beruházási statisztikában 1979—ben 325 osztrák cég összesen 610 külföldi érdekeltséggel szerepelt, 1982-ben számuk 397, 1984-ben 652
