Az iparvállalati véleménykutatás néhány tapasztalata

AZ lPARVÁLLALATl VÉLEMÉNYKUTATÁS NÉHÁNY TAPASZTALATA

lNZELT ANNAMÁRlA

Az ipari termelés közeljövőben várható alakulásának, a termelési tényezők ki- használásának, az ipari termékek értékesítésének és készletezé'sének előrejelzésére szolgáló módszerek közé tartozik a kérdőíves vállalati véleménykutatás.

E módszer segítségével a gazdasági irányító szervek informálódhatnak arról, hogy a vállalatok hogyan ítélik meg fejlődési lehetőségüket. Az iparvállalatok veze- tői pedig arról kaphatnak információt, hogy az ágazathoz tartozó többi vállalat (a versenytársak), továbbá a vállalathoz vertikálisan kapcsolódó ágazatok vezetői mennyire alkotnak az övé'kétől eltérő véleményt a gazdasági növekedés várható válto- zásóról.

Ezek a .,teszt" módszer segítségével nyerhető információk a gazdasági vezetők számára egyben visszacsatolást is jelentenek, mivel jelzik, hogy az újonnan hozott döntésekre a vállalati vezető—k hogyan szándékoznak reagálni. Ezáltal elősegíthető a várhatóan bekövetkező kedvező gazdasági jelenségek hatásának erősítése, illetve a kedvezőtlenek mérséklése.

A Gazdaságkutató Intézet 1968 óta évenként egy alkalommal —— több szakintéz—

mény1 bevonásával — szervez kérdőíves felvételt. Jelenleg három felvétel összesített eredménye áll rendelkezésünkre (1968, 1969, 1970). Az ágazatonként összesített vál—

lall'ati véleményeket az lntézet nyilvános kiadványban közzétette, és megküldte a kérdőívek—re választ adó vállalatoknak.2

Az intézet a kérdőívek segítségével arra keresett választ, hogy az iparvállalatok a megkérdezés időpontjában adott gazdasági helyzetben és körülményeik előre—lát- ható változásának mérlegelése ailapján a tárgyévben és az azt követő évben milyen változásokra számítanak. Kérdéseinkkel a vizsgálat során elsősorban arra kerestünk feleletet, hogy a vállalatok hogyan itélik meg a belföldi és az export piacaikon ter- melésük keresletét? Eza várható kereslet szerintük a termelés milyen mértékű növe—

lését. illetve csökkenését kívánja? Abban az esetben ha a kereslet alakulása a ter—

melés bővítését kívánja, képesnek érzi-e magát a vállalat annak kielégítésére? Mi—

IA részvevő szakintézmények: a Központi Statisztikai Hivatal területi igazgatóságai, a Központi Sta- tisztikai Hivatal Szómítástechníkai Igazgatósága, az ÉVM Építésgazdasági és Szervezési intézete, a Kis- ipari Szövetkezetek Országos Szövetsége. Az lntézetéhez hasonló felmérést végez és az értékeléshez kiegészítő információt nyújt a Belkereskedelmi Kutató Intézet és a Konjunktúra- és Piackutató lntézet.

? A megjelent kiadványok a következők:

Vállalati vélemények a gazdasági helyzet 1969. évi várható alakulásáról. KSH Gazdaságkutató intézet.

Budapest. 1968. december.

b Mire számítanak az iparvállalatok 1969—1970Are? KSH Gazdaságkutató Intézet. Budapest. 1969. októ- er,

Mire számítanak az iparvállalatok i970—1971—re? KSH Gazdaságkutató intézet. Budapest, 1970. októ—

ber.

1238 wzm ANNAMÁRM

lyen mértékű készletváltozást várnak? Az árak és az átlagjövedelem milyen váltok

zására számítanak? '

Az intézet a vállalatoktól (: változás irányát jelző válaszokat *kért. , A felvétel reprezentatív jellegű volt, de valamennyi iparágra kiterjedt. A vámsz—

aclás nem volt kötelező. mégis a kérdőívek nagy része visszaérkezett. , A véleménykuta—tá—s reprezentációja alapján az iparban várható tendenciákról viszonylag megbízható képet nyerhetünk. A reprezentáció mértéke nemes—atka: egész, ', iparra bizonyult kielégítőnek, hanem az egyes iparágakra is. (Ez alól amik, 1—2 ipovr— __

ág kivétel. aihol nagya vállalatok száma, illetve alacsony a koncentráció toll—nai)— _ * —

A reprezentáció mértéke a szocialista iparban*

(százalé!) _______,

1968. 1969. 1970.

Megnevezés ___—M —A————*——— — ' W. " "ma'—_ "WW—' ' évi felvétel szerint

Vállalatok száma alapján ... ' 43 48 49 Ebből:

Minisztériumi ipar ... 78 83 80

Tanácsi ipar ... 35 42 50

Szövetkezeti ipar ... 23 — 27 26 Létszám alapján ... 85 87 86 Ebből:

Minisztériumi ipar— ... 96 98 93

Tanácsi ipar ... 54 61 68

Szövetkezeti ipar 41 41 41

Termelési érték alapján ... 91 94 95 Ebből:

Minisztériumi ipar ... 96 99 95

Tanácsi ipar ... M 50 ; 60

Szövetkezeti ipar ... 46 49 44

' Az iparágankénti reprezentáció adatait lásd az intézet már idézett kiadványaibune

A megkérdezett vállalatok száma mindhárom évben azonos volt, a választ adó

vállalataik szóma, minta táblából látható. némileg növekedett.

A vizsgálatot mindhárom évben lényegében azonos tartalmú kérdőív segítsé—

gével végeztük. Az 1970. évi iparvállalati kérdőívet az 1239. oldalon mutatjuk be.

A kérdőív kitöltési utasítása a következőket tartalmazta:

A kérdőívnek csak az első oszlopát (..A vállalat tölti ki" feliratos oszlopot) kell kitöl—

teni. A többi oszlop a gépi adatfeldolgozás célját szolgálja.

A kérdőív kitöltése a megfelelő kockába tett kereszttel történik.

Ha a vállalat arra számít, hogy a forgalom (a létszám stb.)

k k'l: legalább 1 százalékkal kisebb lesz, mint az előző évi, akkor a ..csökken" megjelöléssel ellátott oc a a.

_ '—_ha a várt változás (csökkenés vagy növekedés) 1 százaléknál nem nagyobb, akkor a "változatlan"

megjelole'ssel ellátott kockába)

kell tenni a keresztet.

Némileg Közepesen Erősen

"növekszik" kockába kérjük a kereszt beírását.

ha a növekedés mértéke előreláthatóan:

i,, 2,. 3. kérdéseknél 1—5 % 6—10 % 10 % felett,

4. kérdésnél 1—3 % 4— 5 % ó % felett,

5.. 6. kérdéseknél 1—2 % 3— 4 % 5 % felett

lesz.

AZ IPARVALLALATI VELEMENYKUTATAS 1239

GAZDASÁGKUTATÓINTÉZET * ' [ [ í ! ] ! l 1 1 l !

Budapest, II. . Keleti Károly u. 5—7. ,

Telefon: ass-530

Egységes vállalati szamjel:

IPARVÁLLALAII VÉLEMÉNY 1970. más 1971.Évnöx.

A vállalat töm ki Gépi adatfeldolgozás céljára 1970. évben 1971. évben

5 — §

': no a m u:

! § 2.5 5 § 8. 5

: 4- o a g :! o)

" § § s 2 .., s § " §

§ § : a.m.. § :; : 3.4.

5 ? vekszikí g %Pövekszikl ;

1, Milyen mértékben változik a termelés a megelőző

évhez képest? '

2. Milyen mértékü változást vár az értékeaitéuhen az elozo évhez képest?

helkere skedelemnek (lakosságnak)

külkereskedelemnek (exportra) ezen belül:

- szoéialism exportra (

— tőkés exporgga

— beruházásra

továbbfeldolgozásra és valamennyi egyéb célra

(a!

. Milyen ina—téka készlewáltozást vár az év végére az év 2

elejéhez képest?

(

az anyagoknál

a késza'mlmál ! [

4. Milyen árváltozásra számít az előző évhez '

képest? *

abemereakedemex CW

a szoclaliuta exportnál ] ' l ! " l ! l [ ] Ú]

tőkés exportnál [ ! " l ]

mmm cim:

továbbfeldolgozíara és egyéb bár- mely célra adott értékesítésnél

3. Milyen létszámváltozáasal számol az év végéig január l—hez

ké Bt?

"(Ögzzes !oglalkoztatottak) [ l l 1 U ! ! l ! [

BW Milyen mértékben változnak az öauzea átlagjövedelmek az elozo

évhez képest?

Kitöltélí magyaríut a tuloldalon! .A. kalaaa't ke'—,; e.;cixne'

Az 1970. évi iparvállalati kérdőív

1240 lNZELT ANNAMARIA

MA kérdőívből és kitöltési utasí—tásból is látható. hogya vállalatoktól nem száfm- '

szerű, hanem ,,minőségi" (értékelésjellegű) válaszokat kértünk. A válaszok — a ra—

vatba húzott vonallal — jelezték a várható változás irányát (csökkenés vagy növeke—

"dés és nagyságrendjét (némi, közepes, erős növekedés). A válaszadás alapját a kérdőív kitöltésének időpontjáig meghozott vállalati dönté-sek. az elkészített válla- lati elő'rebecslések, a már megismert várható szabályozó módosítások. a rendelésáll- lomávny stb. képezték.

A válaszok természetesen nem mentesek a szubjektív elemektől, mivel azt tüik- rözik. ami a válaszadókat a vállalati gazdálkodással kapcsol-atban leginkább foglal-* _ koztatja. de az Intézet éppen ezeket a vállalati szándékaikat kívánta kutatni. fel— * színre hozni. A kapott eredmények értékelésekor, felhasználásakor azonban a válaszokban tükröződő szubjektív elemekről nem szabad megfeledkezni.

Az egyes vállalati válaszok bizalmas jellegének megőrzése és a felvétel eredményének könnyebb áttekinthetősége érdekében az egyes kérdésekre kapott vállalati válaszok—at összesíteni "kellett. Az összesítés legkisebb egysvégiéiül az ipar—

ágat választottuk. Az összesítés eredményeként láthattuk, hogy az adott iparág-_

ban megkérdezett vállalatok hány százaléka vár —— a vizsgált időszakban — csök—

kenést, stagnálást. némi. közepes. erős növekedést az erőforrások, illetve az érté-

kes—ítés változásában.

Az összesítéskor figyelembe kellett venni, hogy például a kérdőívet olyan válla- lat töltötte—e ki, amelynek a termelési értéke évi három millió forint vagy évi ötmil—

liárd forint körül van? Ugyanis az iparágban (illetve az egész iparban) várható változás olyan mértékben fog megegyezni a vállalat által várt változással, ami—

lyen súlyt az adott vállalat az iparág termelésében, foglaikoztaftottságában stb.

képvisel. Ezért az egyes válaszokat a vállalatok előző évi tényadiataiivail súlyozva vettük figyelembe.

A válaszok súlyozott figyelembevétele lehetővé tette az átlagos változás ki—

számítását is. A válaszok szubjektív jellegén azonban ez mit sem változtat, mivel szubjektivitásuk a felvétel jellegéből adódik. Az egyes válaszok átlaggá való ösz—

szevonása csak —— mint minden átlag —— kiegyenlítő szerepet játszik, de nem teszi ' pontosabbá az eredményt.

A sú—lyozáskor a minőségi kategóriák szerinti, vóllailiato'nikénti válaszokat a kér—

dőívek hátlapján feltüntetett sz'ázalékközö'k középértékeként vettük figyelembe. Ez az eljárás a szélső értékeket képvis—elő kategóriák, vagyis a nyitott osztávlyiközők ese- tén szubjektív mérlegelésen alapult. A középértékek alkalmazásának helyessé- ge a szélső értékeknél vitatható. Alikialimazó—su'k segítségével azonban lehetővé vált, hogy a kapott válaszokat ágazatonként (és kérdésenként) egyetlen számmal fe- jezzük ki, megkönnyí'We ezáltal az olvasó számára az adott tájékoztatás felhasz—

nálását,

A felvétel során kapott eredmények több szemszögből értékelhetők. így példá—

ul az összesített válla—lati vélemények összevethetők a kérdezett időszakra vonatkozó tervszámokkal. Ezáltal választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy a vállalati vélemé-

nyek szerint várható—e a tervezett növekedéstől eltérés, és ha igen, akkor milyen

irányban? '

Egy másik elemzés, amelyre későbbi időpontban, a kérdezett időszak eltelte után kerülhet sor, céljául választhatja a ténylegesen bekövetkezett változásoknak a felvételkor várt változásokkal való összehasonlítását. Ez például — az ipari ter—

melés növekedésére vonatkozó összesített vállalati véleményeket a tényleges—en be—

következett növekedéssel összehasonlítva — a következő táblában bemutatott képet mutatja.

Az IPARVÁLLALATI VELEMENYKUTATAS 1241

Az összesített vállalati vélemények alapján várt növekedés

-, ,, ,,95.s/ő_zs'á évi tényleges növe/fedés mértékéhez bumm!???

A várható növekedés mértéke l

— ' ' —— — —— : ——— H—mm-É A tényleges

Év ! 1968. ) 1969. ; 1970. : évi növekedés

(százalék) évi felvétel alapján

i l l l ll

1967 ... j 9.0

1969 ... csökkenő csökkenő 2.6

1970 ... ; növekvő növekvő 70

1971* ... l csökkenő

l

1 l

1968 ... ; csökkenő l 5.2

l

' Az 1971. l—V. havi növekedés.

A teszt ,.adatsora" jól jelzi a várható változási irányt. A ténylegesen bekövet—

kezett növekedési ütem lassulása, illetve gyorsulása megegyezett a vállalatok jel-

zésével. ,

A véleménykutatás jellegének leginkább megfelelő elemzési megoldást a vá—

laszok változásának vizsgálata jelenti, vagyis annak elemzése, hogy a jelenleg ika—

pott válaszok milyen mértékben és irányban térnek el az előző időpontban kapot—

taktól. Az ilyen jellegű vizsgálathoz természetesen többszöri felmérés eredményére van szükség. Jelenleg három évről állnak rendelkezésünkre a vállalati vélemények.

Természetesen a vélemények változásából levonható következtetésekhez három évre vonatkozó közlés éppúgy kevés, mint ahogyan statisztikai idősorok sem képezhetők három (éves) adatból. Mégis érdemes e három év néhány tapasztalatát össze—

foglalni, akkor is. ha jelenlegi következtetéseinket a jövő nem fogja teljes mér—

tékben igazolni, illetve, ha több felvétel eredményeinek ismeretében arra jutunk, hogy következtetés—'einfket másként kellett volna megfogalmaznunk.

A több évről rendelkezésünkre álló felvételek alapján a vállalati vélemények változását két szemszögből vizsgálhatjuk:

a) Hogyan változott a vállalatoknak a korábbi időszakról adott véleményéhez viszo—

nyitva a jelenlegi időszakról alkotott véleménye?

b) Változott-e a vállalatoknak a jelenlegi időszakról alkotott véleménye a jelenlegi idő- szakban az előző évi véleményükhöz képest?

A három évi felvétel kérdésenként összesített eredményét e szempontok szerint csoportosítva, grafikásan ábrázolva mutatjuk be.

Az ábra egyes diagramj—ain a válaszok 2—2 sorban szerepelnek. Az alsó sorok a kérdezés évére vonatkozó várakozásokat, a felső sorok pedig a következő évieket ábrázolják.

Az egyes diagramok x tengelyén a megfelelő kérdésre kapott válaszok (terme- lés, létszám, illetve a megfelelő irá—nyonikénti értékesítés előző évi tétnyadataival súlyozott) százalékos megoszlása szerepel. A függőleges (y) tengelyen a várt nö- vekedés, illetve csökkenés mértékét (az osztályk—özötket) tüntettük fel.

Adiagna'mokról kérdésenként leolvasható, hogy a vállalatok (átlagosan) a kérdezés időpontjabeli helyzetüket az előző évinél kedvezőbbnek vagy kedvezőtle- nebbnefk ítélik-e (lásd az alsó sorokat). Azt, hogy a vállalatok jelenlegi helyzetü- ket pillanatnyilag kedvezőbbnek í—t'élik—e, mint egy évvel korábban gondolták, azt

az ábrát oszloponként olvasva lehet megállapítani.

Ez utóbbira az 1969. évi termelésre vonatkozóan bemutatunk egy példát az 1243. oldalon közölt táblába—n.

1 242

l [EVRMglE'S WIUÚZASA

Wirth/és % WWW/196835 fem mum/)

ley'lsz/a';

( l .

a .va 30 30 %%

/I fmlll KOZMWTMA' LUSZ/I/YM/MK

mm;/lm

levele—(lás % 757557; (MB—as la feszt szer/W)

5 3

?

" ! Mam/JK

;! 30 m 30 40 %

A maul/sm fmm mmm/_

Will!/ldek % 796573 Wó'ő—ar

7 a fffz/ SZM/klf)

'%iwz/áy , . ll 10 20 30 %%

)? fák/i.; [map/"

l/ALTÚMSA

lI/ll'le/(m/ás ,"Z law—m Máá—as

l.

70

,!nyaleák

0 7?) ill sb 40 %

hsz/szenn?

Az iparvállalatok véleménye hélyzetükről

795959 [WS—as fesz! Há'/VW) A/o'l'ekEl/a'y %

47 NÉMI/ás

a la áll áll 4070

m ) 7969 MMM—es

. . 74" f,////, fesz/szerl'nl)

5 0 / %

7

" ; _ ; [Meggy/$

a m 20 Ja %%

Nállmlíí; %

7 0

7570 M ("796915 faszi szer/'n!)

,/;//

5

/ / 7

INZELT ANNAMANA

llll'lslmsel 7977—nef197ű—Es

! fesz/ swrinf]

).

A

"7 Meggy/if **7 , . XML—331535;

a fa 50 áll 40 % 0 70 20 50 4056 70 797017 (7970-es

ftszfílt'f'lhf) 5

7

:? l _ Walesi/ás 0 70 20 30 40%

laz/elem % 7.959-ne Máá—as

? 0 _ fem sz:/alia!

MüM—edés % 7.9707'5 WWW—fs 70 Ma?/* sggl'lllf)

Nála/(edés % 797771: BWV-w

7 (, műszer/"m?

5 3

_ 7

' 4 Mayan/53" ' ! (MÉWfI/ÁV 7 ! . Magmás

a %O 2?) ill 4b% a 70 227 aa 4091; a *70 20 30 40 % 7" * lyőB—re/Uőy—fs "7 " 7570715/7970—9;

5 1 frs'z/ szar-irl!) ' 5! feslf szer/W)

. A 3

% %AA .; A/f!

"7 A. ' 'Mfygfi/á '7 ! ,;Meng/ás 0 lb 20 50 4070 a la 25 30 40 %

ll/á'le/rl'dESU/a 7959—73/7968—35 Mlle/(edés % 7970/73/756'9-05 Wáletea'és7l; 7.977'PE/797Ú'YS

m fasz/szentül) 7 feszf , ! faszfmwh/

ll . la

/ SZM/nd

5 5 5

1 7 / ,. %

_ ! . Mam/ár ! , x/lleyo'sz/J's "7; (f' , [ügy!/all

a m 20 30 4092 a m 20 30 40% a m 20 50 %%

70 / , // , 70 ' //

/ % Mög-nemm / % HMM/73707;

5 ) ? /.- fBSZ/ó'lt'l'lbly 5 / fm/ nem'/li)

7 [A 7 A,..,,,.,v ,_ ...A

"7 " ?! lőfeyals'l/ás' *7 , Mmm!/ak (

p 127 20 30 40% o 70 20 327 40 %

!Vál/eimlf % 796197? (Máá-as 7 0 fesz/szam!)

! b

20 30 4051;

. ' !

meg-pe (7959—es lesz! SZEF/"f)

l 17 70

'Mfygxzáár

!7 la z'o 30 4022

lWPEÁ'édÁS % WWW/796975

7 a lesz/

szer/709 5

1

Wrylvziís z'p az; 40 %

7970—ne/7370'es fesz/szen/n/j

! világba 20 50 79 %

Mlle/mul 7.9777'9/7970—54' , 0 feszült/vill?

,/

///í

5 f/

' 7 ; Máwmííf

42 %

l 117 70 20 30

(Az ábra folytatása a következő oldalon.)

AZ IPARVALLALATI VELEMENYKUTATAS 1243

(FolytatásJ

Máá/Mem % 75591'8 Hűű—as Mama!/71, WWW/736395 film/Máá % 7977'Pe/lfr'70-es

Bf/PW/ÁZÁS/[ÉMKM 70 few—%f) : fesz/szenny? feb—mm.)

rám;/á _ , , %% , § W

lPAR/fxfífA'fS/TES 7 f / *

VílíűMM —, ;. _, ,_____

_, ! X mm;/ás . _ ! %;m/áy *7 ; Meggy/i':

4 ' ' f ' " a 7 * ; ,'

Növekedés % 795.81er / 7y683; a 70 247 30 40 % a m 2.) ju ád,/a :7 .a 267 5.) 40 %

Má; may-www; " (, WWW/Uma

"f/ 4 _, fesz/mzen/w Ó. few/www)

, /'////,;í

_,__ 174/444/ ]

*7 ; . )Mrya'sz/á; '7 . ; , WWW—f "7 , , WWW/ár

;: 10 zo 30 %% a m 20 30 %% a m 20 s'!) 4'a%

Mem/és % 7959—we/796'8-as WMMMYU livre/73531: Wámm's'Ya l.??l—m/lWű—e;

5151KERÉ'SÁ'150le[Az 130 ft.?" sze/'Mi) 7 p hsz/* szep/bf) 1 lesz/ szen/W)

mlm (ae/wa '

arám/m" 5 , 5 %

mzrazx/s/J 7 415 a m.—

" . ! kxfúgm'W/áx "7 s! , _Iffygfzéír ) ! ! 4

%mfűx % 7958—ri/1'953—as :; rá 29 39 40% a 10 20 30 %% 0 m za 30 40 50%

m ; fesz/HMM) m 7959—m/7359-es ,D— 7570-0/7370—95'

ffszfszm'f/f) resz/szer—l'nf)

5 % 5 5

1 ,, _ _ 1

"7 !; ! ilfgygm'í; _ ! !lffwfzőí *7 ) . _Meygrz/ás

a m 20 ya 4096 a 70 20 30 %% a m 20 m 4070

, Mmmés % 7955'f8/7955"68 mem—m 7.970'FE/7969—EJ With/EM 7577-r5/7970—es

flűfjűlíffl 001502420'4 70 ' feszt szer/bf) 7 0 fesz/ szer/bf) 7 0 t lesz! szer/hl)

fsffrfgfszmygmffli ' " "4

fpglk/fkgffo/rfs 5 5 5 '

(64170245'4 ;; igazgat: 7 ——'-- *.*/__.

_ , 377370sz . . Jamal/sír '7 A * fir/ami;

; a a 0/

lVá'reÉedésf'á , íűóZZ—i'a/lő'őőw :? 0 20 30 40/73 0 m zu 30 40% a mi .0 511 404

cm szerviz/) - wave/79595 * warp 7970-es

70

10 g/ Nalam/w W lazán/W) '

5 5 / 5

"'*'—K ! *A ._L Á 7

"7; ,. % [Mam-ző; "7 ! ;. _Ifrygfz/á'x ( _ Jegy/is :! m 20 30 40% a m 20 30 40% a 70 20 30. 4074

Az 1969. évi termelés növekedésére vonatkozó ,

vállalati vélemények megoszlása az 1968. és 1969. évi íelvetelvizerint "?

Csökkenő Vóltozat— : Növekve'iw ., ,mw , (

ÉT: alá;?— 'i'; ("! és ( némileg § közepesen erősen Óssem-

e "0 !— szuza— w ; , , % S "

. .. .. ' (1—5 szú— : (5—10 szc- (10 szuzo— ;

"bb) "* kom") ; zulék) ; zolék) iékfeieu) l

, * § ! v ((

1968-es felvétel szerint ... ' 2,6 1 15,5 1 329 ! 35,o 2 mp 100

1969-es felvétel szerint ... 12,5 ; 12,6 ; 30.1 ; 242 % 20,6 100

. l (

4

, Az egyes diagramokat megfigyelve láthatjuk. hogy ezek Gauss—görbékkel Ie- fedhetővk. Az, hogy 'a vállalati véleménye—k mennyire sűrűsödnek egy-egy értéhköz körül. meghatározza, hogy milyen alakú Gauss-görbét kapunk.

1244 iNZELT: AZ lPARVÁLLALATl VELEMÉNYKUTATAS

Hegyes például az 1971. évre vonatkozó várható belkereskedelmi értékes-ítés

változásgörbéje, amely szerint a vállalatok döntő többsége némi növekedést jelez,

kenő.

— Tompa például a termelés várható alakulására vonatkozó görbék nagy része, két'egymás melletti görbe például az 1970. évre vonatkozó (1970. évi teszt sze-

rinti,) tőkés export változá—sgö—rbéje.

A görbék alakja szerinti vizsgálatnak az iparága'nlkéenti elemzeslkar van nagy je- lentősége. Egy—egy iparág az ipar egészén-él jóval homogénebb csoportot jelent. ._

lpará-gan-ként nem lényegtelen annak megfigyelése, hogy az ágazat termelési, érté- ; kesitíési. foglalkoztatási kilátásainak megítélésében milyen mértékben egyezik az ágazathoz tartozó váll—allatok véleménye. Az ágazatonkénti elemzés azonban már túlhaladja e cikk kereteit.

IRODALOM

Dr.Ba'c Imre: A francia konjunktúrakutatás és rövid távú előrejelzés. Statisztikai Szemle. 1969. évi 2.

sz. 156—169. old.

Gergely István: A tőkésvóllalatok üzletpolitikója és piaci döntései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó., Budapest. 1969.

Dr. Simán Miklós: Vállalati véleménykutatós az 1968—1969. évi gazdasági előrejelzéshez. Közgazda- sági Szemle. 1969. évi 2. sz. 193—207. old.

I. D. Lindlbauel: Zum Aussagewert der Nochfragevariablen im lFO-Konjukturtest, ClRET—Studien. Miln- chen. 1967. 8. szám.

PEBIOME

K tmcxy metoaon npornosnponannn omuaaeMoro B önumaümem őyayigem annamum npOMblmAeHHoro nponaaoth'ma, Cőbl'l'a npommmneunoü npoayxgun, a Taxme HCHOAbBOBH' mm cpamopoa npoueaoac'rna ontom/frei! aHKETHOe oőcneaoeaune Mnemxü npeanpnn'mü, TD een: mercy, rec-ra.

C noMotgbro BTOFO met-ozza HHcTnTyT ekouom—meckux uccmaosannü nponanen B 1968.

1969 M 1970 rozxax BblÖOpOV-tHble oőcAeaonaan. Ha ocnonannu oőoórgennmx pesyjthaTOB nposenenumx 110 cnx nop oőcxxenosanuü momno npnüm K BbiBOZIy, arra c no—

MOIgbio meroaa TCCTOB momno YAOBACTBODH'TCAbeIM oőpaaom UpeItBHAC'Tb nanpanxenne omn- Aaemoro usmcnenun.

Hpuaonumme 13 UTEFM: rpamuxn nokazbmato'r, cumam'r AH npezxnpunrun cnoe COÖCT—

Bounce nonomenue [; mom-m onpoca " a momentum BpeMH óonee rum MPHee őxaronpusr—

:!th no cpamxenmo co CBOHM npoonroaunM nvomeHueM.

SUMMARY

Among the methods applied to farecast the expected development of industrial pro—

duction, the use of production factors and the sales of industrial products in the near future belong to the so-called ,.test" method using auestionnaires to study the opinion of the enterprises.

By the help of this method the Economic Research Institute made sample surveys in 1968, 1969 and 1970. From the summary results of the survey already made We may establish that by the test method the direction of the expected trend can be well predicted.

From the dlagrams presented in the article it can be well determined whether the enterprises find their present situation or that at the time of the test more favourable or more unfavourable than in the previous year.