542 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 95. évfolyam 5. szám a mezőgazdasági termékek választékának
bővítését, kutakat, víztárolókat, jobb infra- struktúrát, valamint a hitelekhez és a piacok- hoz való jó hozzáférést igényel. A városokban különösen a zöldségek és a gyümölcsök iránti kereslet nő a jövőben, amely a jelenleginél jóval nagyobb jövedelemhez juttatja a falusia- kat. A klímaváltozás fenyegető veszélye már az ajtón kopog: a 2016. évi élelmiszerkrízis Kelet- és Dél-Afrikában erős jelzés a jövőbeni veszélyekre.
A fő cél a feldolgozóipari foglalkoztatottak számának növelése. E szektor egy foglalkozta- tottjának hozzájárulása a GDP-hez jóval több, mint a többi szektoré. A feldolgozóiparnak multiplikatív hatása van. Egy fős bővülés 2-3 más szektorbeli dolgozó felvételével jár. A feldolgozóipar afrikai jövőjét három kérdésre szűkíthetjük: a bérviszonyokra, a munkaerő szakmai képzettségére és a beruházási tőkére.
Az afrikai bérek ma még nyomottak, de a cégek telephelyválasztásánál a bérek mellett fontos a munkaerő képzettsége, az infrastruk- turális ellátottság és a tőke. Évente 8,8 millió fővel fog emelkedni az iskoláskorú népesség 2015 és 2050 között, ami óriási nyomást gya- korol majd a közoktatás költségvetésére.
A tőkefelhalmozásnak és a beruházásnak két forrása van: a hazai megtakarítások és a külföldi közvetlen beruházások. Afrikában a megtakarítások (a GDP 18,8 százaléka) elma- radnak Dél-Ázsiáétól (30,7%). Az Afrikába irányuló külföldi beruházások nagysága ugyanakkor felülmúlja a dél-ázsiai összegeket, de messze elmarad a Kelet-Ázsiába és Latin- Amerikába történő befektetések mellett.
A jövőt nagyban az határozza meg, hogy mi történik az informális szektorban, felgyor- sul-e a vállalkozási kedv ezen a területen. Azt feltételezik, hogy rövid távon a feldolgozóipar növekedése ellenére a mezőgazdaság és az informális szektor adja majd a foglalkoztatot- tak nagyobb felét. Ugandában például 2002 és
2005 között évente 100 ezer nem mezőgazda- sági állást hoztak létre, de a belépő évi 400 ezer főnek így is csak az egynegyedét tudták felszívni a mezőgazdaságon kívüli szektorok.
Ez újra a családi vállalkozásokra irányítja a figyelmet. A jövőt sok más mellett befolyásol- ja a hitelhez való hozzáférés, az emberek találékonysága és az egyének vállalkozási készsége.
Az afrikai országok előtt három cél áll: 1.
a mezőgazdaság termelékenységének fokozá- sa, 2. feldolgozóipari munkahelyek létrehozá- sa, 3. a vállalkozási készség elősegítése az informális szektorban. Az első cél megvalósít- ható, a második függ a külföldi beruházóktól és a versenytársaktól, a harmadik megvalósít- hatóságában is sok a bizonytalanság. Az álta- lános és szakmai képzés szintjének emelése nélkülözhetetlen. A felzárkózni akarás a fejlett világhoz, az egyéni törekvések erőssége, a külföldi gazdasági döntések és sok bizonyta- lansági tényező együtt határozzák meg Afrika sorsát.
Hajnal Béla
kandidátus, a Debreceni Egyetem habilitált főiskolai tanára
E-mail: hajnal.bela@foh.unideb.hu
Łukasiewicz, K.:
A Lengyelországba nem schengeni övezetbôl beutazók jellemzôi
(Arrivals of foreigners to Poland with particular emphasis on visitors from outside the Schengen Area – Characteristics and prospects for the future.) – Scientific Journal of Warsaw University of Life Sciences. 2016. Vol. 16. (XXXI.) No. 4. pp. 213–
222. http://www.wne.sggw.pl/czasopisma/pdf/PRS_
2016_T16(31)_z4.pdf
Lengyelország turisztikai fejlesztési lehe- tőségei szerteágazók. Középtávú stratégiai cél, hogy a nem schengeni övezetből érkező belo-
Szakirodalom 543
Statisztikai Szemle, 95. évfolyam 5. szám rusz, orosz és ukrán beutazók száma, tartózko-
dási ideje és pénzköltéseik szintje növekedjék.
Lengyelország turisztikai tevékenységével 2015-ben a GDP mintegy 5,6 (2011-ben 4,7) százalékát állították elő a szálláshelyek, a közvetlen és közvetett idegenforgalmi szolgál- tatások révén. A turisták 2015. évi költése közel 13 (2011-ben 7,6) milliárd euró volt. Az ágazat közel kétszázezer munkahelye az ösz- szes foglalkoztatott 4,7 százalékának felel meg.
A nemzetközi összehasonlításban értékelt 140 ország rangsorában Lengyelország 2013- ban a 42. (2009-ben az 58., 2011-ben a 49.).
(A nemzetközi rangsorolás összetett mutatójá- nak forrása: www3.weforum.org/docs/WEF_
TT_Competitiveness_Report_2013.pdf). A Vi- lággazdasági Fórum tizennégy összesített indikátorának részmutatója például a fenntart- ható fejlődés, a biztonság, az egészségügy, a légi és a közúti szállítás, a távközlés, a turisz- tikai infrastruktúra, az árak szintje, a turisták fogadtatása, az emberi erőforrás, a természeti és kulturális adottságok szerinti pozíció a nemzetközi rangsorokban. Ezen kívül értékelik a kormányzat turisztikai szakpolitikáját és azokat a prioritásokat, amelyeket a nemzeti stratégia tartalmaz.
Az emberi erőforrások rangsorában elért 32., illetve a turisztika fenntartható fejlődésében a 37. és a távközlési infrastruktúrában a 41. hely kedvezőbb, mint az ország összetett turisztikai index szerinti helyezése. Lengyelország csak a 66. a természeti vonzerőket értékelve.
A nemzetközi összehasonlítás indexe első- sorban a turisztikai célú beutazások számától és a látogatók költésétől függ. Lengyelország 2007-től a schengeni övezet határa. Erre tekin- tettel az idegenforgalom elemzésének fontos szempontja a szomszédos, nem uniós országok beutazóinak száma, tartózkodási ideje és költé- se, továbbá a látogatások célja. A határ menti lakosoknak szóló kishatárforgalmi engedély
alapján elsősorban orosz és ukrán látogatók érkeznek, bár azok beutazásának nagyobb része gazdasági, illetve más nem turisztikai céllal történik.
A szakminisztérium elemzése szerint a 2015-ben beutazók száma (közel 18 millió) az előző évinél 5,5 százalékkal volt nagyobb, ebből a turisztikai célú látogatások száma 16,7 millió, amely a 2014. évit 4,5 százalékkal haladta meg. A tanulmány a fontosabb küldő országok szerint hasonlítja össze a Lengyelor- szágba 2014-ben és 2015-ben beutazók hivata- los statisztikai adatait.
Az Ukrajnából beutazók 2015. évi száma 20,6 százalékkal nagyobb az előző évinél, az Oroszországból érkezőké viszont 16,7, a Belo- ruszból érkezőké 10 százalékkal csökkent.
A szerző beutazási (vásárlási, társas út, gazdasági, turisztikai) cél szerint is értékelte az országokat: Beloruszból, Oroszországból és Ukrajnából érkezők fele munkavégzési, 20 százalék turisztikai céllal érkezett Lengyelor- szágba.
A hivatalos statisztikai tájékoztatás muta- tója a tartózkodási idő, ennek kategóriái: 1–3, 4–7, 8–28 éjszaka, és a több mint négy hét. Az összes beutazó közül minden hetedik látogató 8–28 éjszakára érkezik, a 4–7 éjszakás tartóz- kodás aránya 30, az 1–3 éjszakásé 50 százalék.
Az említett három országból érkezők több mint 80 százaléka legfeljebb három éjszakát tölt Lengyelországban.
A beutazók egy főre jutó 2015. évi költése (446 dollár) 2 százalékkal kisebb, a kiadás értéke a tartózkodás egy napjára (69 dollár) 4,9 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Az egy látogatóra jutó 2015. évi költésben Szlo- vákiáé a legkisebb érték (215 dollár), a legna- gyobb a tengeren túli országok csoportjáé (1 373 dollár). Az előző évi egy főre jutó költéshez képest növekedést mért a szerző a litván látogatóknál (14,4%), a cseheknél (11,6%), a németeknél (5,2%), de csökkenést
544 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 95. évfolyam 5. szám tapasztalt például a skandináv országokból
(–26,9), Szlovákiából (–19,7), illetve Belo- ruszból (–10,8 százalék) érkezők körében.
A belorusz beutazók egy napra jutó költése (88 dollár), több mint kétszerese a francia látogatókénak (41 dollár), az orosz és a litván vendégeké 94 dollár/nap. Az előző évi egy napra jutó költéshez mérten a francia látogató- ké 2015-ban több mint 10 százalékkal csök- kent, a németeké és a litvánoké 27 százalékkal nőtt. Csökkent az egy napra jutó költés a belo- rusz, az orosz és az ukrán beutazók körében is.
A szerző az ukrán fővárosban, Kijevben összesen százötvenkét személyt kérdezett meg 2016 októberében a lengyelországi látogatás céljáról, a kérdezettek 59 százaléka már ko- rábban beutazott a szomszédos országba. A többi válaszoló arról számolt be, hogy szándé- kában áll a beutazás.
A válaszok szerint az Ukrajnából érkezők 50 százaléka munkát végzett, 20 százalékuk vásárolt, 16 százalékuk turista, 14 százalékuk társas úton vett részt. Akik eddig még nem látogattak Lengyelországba (41%), azok közül tizenegyen említették, hogy érdeklődtek az ottani munkalehetőségekről. Az összes vála- szolót tekintve 25 százalék töltött 4–7 éjszakát Lengyelországban, a többség a vásárlást vagy az üzleti ügyet legfeljebb három éjszakás tartózkodással elintézte.
Az ENSZ Turisztikai Világszervezet sze- rint Európa mintegy 60 százalékkal több turistát fogad 2020-ban, mint 2004-ben, a
záróév becsült forgalma mintegy 664 millió beutazó lehet.
Az európai beutazások számának átlago- san évi 3 százalékos növekedését meghaladó fejlődési ütemet érhet el például a lett, az orosz, a szlovák, a belga, a svéd, a román, a lengyel, a német, az ír, az ukrán és a holland turisztikai ágazat.
A 2020-ig, illetve 2030-ig tekintő vizsgá- latok az európai országokba beutazók számá- nak növekedését prognosztizálják. A világ lakossága 2025-ig akár nyolcmilliárdra is nőhet, és a globális vándorlás mind erősebb, a gazdaság is több, jobban összehangolt átfogó termelési, kereskedelmi kapcsolatot létesít.
A nemzetközi turizmus a legnagyobb és a leggyorsabban fejlődő ágazatok egyike, amit elősegít a légi forgalom árszerkezetének válto- zása is a „fapados” járatok megfizethető viteldí- jaival. A szállásfoglalás sokkal könnyebb, mint egykor. A jövedelmek növekvő része áll ren- delkezésre az anyagi alapszükségleteken túlme- nő szolgáltatásokra, így a külföldi utazásokra is.
A cikkben említett nemzetközi trendekhez igazodva készült a nemzeti idegenforgalmi stratégia: kiemelten fejlesztik Lengyelország versenyképes turisztikai kínálatát, figyelembe véve a nem schengeni övezetből érkezők számára vonzó idegenforgalmi szolgáltatások bővítését, színvonalának emelését.
Nádudvari Zoltán, a KSH ny. főtanácsosa E-mail: nadyzol38@gmail.com
Kiadók ajánlata
MARR, B. [2016]: Big Data in Practice:
How 45 Successful Companies Used Big Data Analytics to Deliver Extraordinary Results. (Big Data a gyakorlatban: hogyan használt 45 sikeres
cég Big Data-analitikát a rendkívüli eredmé- nyek elérése érdekében?) Wiley. New York.
A Big Data című sikerkönyv szerzője ezút- tal egy olyan új kötettel tért vissza, ami a válla-
