Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 84. évfolyam 10—11. szám
1029
minta most sokkal „frissebb”, mint korábban volt, különösen a high-tech termékek körében.
A Boskin-jelentés egyik végkövetkeztetése az volt, hogy javítani kell a külső információk, szakértelem és kutatási eredmények felhaszná- lását. 2000-ben megalakult a Szövetségi Gazda- ságstatisztikai Tanácsadó Testület (Federal Economic Statistics Advisory Committee – FESAC). Ez a testület rendszeres kapcsolatot tart a BLS-sel, miáltal biztosított a folyamatos eszmecsere a BLS és az elméleti munkát végző kutatókkal. Az elmúlt néhány év tapasztalata nagyon hasznosnak ítélte ezt a tevékenységet.
Összefoglalva: 1996, a Boskin-jelentés megjelenése óta a CPI minősége jelentősen ja- vult. A geometriai átlagolás bevezetése fontos lépés volt az alsó szintű, a C-CPI-U létrehozása pedig a felső szintű helyettesítési hatás (leg- alább részleges) számbavételére. A minőségi változások okozta torzítás mérése messze nem egyértelmű, de a hedonikus módszer alkalmazá- sa előrelépést jelent. Mindezek azonban nem nagyon változtatták meg az „összesen” árindex értékét. A gyakoribb és gyorsabb felülvizsgálat- ok is javították a CPI módszerét. Mindez bizto- síték arra, hogy a folyamatos fejlesztés eredmé- nyeként a CPI a lehető legpontosabb legyen.
Marton Ádám
kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal ny.
osztályvezetője
E-mail: adam.marton@ksh.hu
Gikas, A. — Keenan, R.:
Az európai energiagazdaság statisztikai adatai, 2004
(Statistische Aspekte der Energiewirtschaft 2004.) – Umwelt und Energie. 2006. 5. sz. 1–12. old.
A szerzők az EU 25 tagországának 2004.
évi energiafelhasználási adatait elemzik, ösz-
szehasonlítva a 2003. évi adatsorokkal. A 2004. évi bruttó belföldi energiafelhasználás Spanyolországban (+5,3%), Franciaországban (+4,3%), Olaszországban (+2,9%) és Nagy- Britanniában (+1,6%) nagyobb volt az előző évinél. Kilenc ország éves felhasználása csök- kent 2004-ben, a legnagyobb mértékben Dáni- ában (-6,6%), a legkevésbé Németországban és Észtországban (–0,2%).
Az EU 25 tagországában a feketeszén és a barnaszén 2004. évi felhasználása mintegy 1,6 százalékkal, illetve 1,5 százalékkal volt kisebb, mint 2003-ban, a kőolajból 1,6, földgázból 3,1, atomenergiából 1,3 százalékkal többet használ- tak fel. A 25 ország 2004. évi energiamérlegé- ben a kőolaj részesedése átlagosan 39,2, a föld- gázé 25,4, az atomenergiáé stabilan 14,8 száza- lék volt. A fekete- és a barnaszén 2004. évi fel- használásának részesedése (13,7% és 4,9%) az előző évihez képest (14,1% és 5%) csökkent.
A szerzők az energiatermelés részletes adatai alapján országok szerint elemzik az egyes elsődleges energiahordozók mennyisé- gének alakulását. A feketeszén termelése az EU 25 országaiban 2004-ben 3,8, a barnaszéné 1,0 százalékkal kisebb volt, mint az előző év- ben, ezen belül országok szerint mind csökke- nés, mind növekedés előfordult.
Lengyelország a feketeszén legnagyobb termelője, itt 2,8 százalékkal, Nagy- Britanniában 11,2 százalékkal csökkent a ki- termelés, a barnaszén legnagyobb termelői vi- szont 2004-ben többet termeltek, mint az előző évben (Lengyelországban 0,9, Németország- ban 1,6 százalékkal).
A 25 ország kőolajtermelése 2004-ben az előző évinél 6,2 százalékkal kisebb volt, ezen belül a brit termelés 9,8 százalékkal csökkent.
A földgáztermelés összesen 0,9 százalékkal (ezen belül Hollandiáé 15,4 százalékkal) nőtt, Nagy-Britannia földgáztermelése viszont 6,6 százalékkal csökkent 2003-hoz képest. A 25 ország atomenergia-termelése 1,3 százalékkal
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 84. évfolyam 10—11. szám 1030
haladta meg az előző évit (legnagyobb mér- tékben, 1,4 százalékkal Franciaországban, Nagy-Britanniában viszont 10,1 százalékkal csökkent a termelés). A szerzők hasonló elem- zést készítettek az EU 15 országára, illetve az euróövezet országaira.
Az energiatermelés 2004. évi mennyiségi arányai szerint az atomenergia (31,2%), a föld- gáz (24,3%), valamint a kőolaj (17,1%) részese- dése meghatározó, az atomenergia és a földgáz termelése a 2003. évinél (30,5% és 23,9%) na- gyobb, a kőolajé (18,1%) csökkenő tendenciájú.
Az Eurostat az energiafelhasználás mennyi- ségi adatainak elemzéséhez országok szerint meghatározza az éves hőmérsékletprofilokat.
A számított éves mutatóban a napi átlag- hőmérsékleteket (Tm) akkor veszik figyelembe, ha azok nem érik el a 18°C-os küszöbértéket.
Különbségeket képeznek (18°C–Tm) és ezeket rendre szorozzák azoknak a napoknak a (d) számával, amelyekre ilyen „alacsony” Tm napi középhőmérséklet volt jellemző a naptári év- ben. A küszöbértéket meghaladó (például me- leg évszakokban mért) hőmérsékletű napokra nulla a [(18°C –Tm) × d] kéttényezős szorzat.
Az EU 25 országára a „napi „melegigény- mutató” 2003-ban átlagosan 3 247, 2004-ben 3 239 volt, ezen belül a legnagyobb energia- igény a finn (5 628 és 5 537), a svéd (5 227 és 5 268) és észt (4 421 és 4 306) klímára jellem- ző. A Földközi tenger országaiban a legkisebb ez a mutató, sorrendben a máltai (583 és 500), a ciprusi, a görög, valamint a spanyol (1 770 és 1 915) térség klímája a legkedvezőbb, pél- dául a térfűtés energiaigényét tekintve.
Az EU 25 országának bruttó belföldi ener- giafelhasználása (millió tonna kőolaj-egyen- értékben kifejezve) 2004-ban 1 637,6 M toe, ez 1,4 százalékkal nagyobb az előző évinél (a 2003. évi növekedés 2,3 százalék volt). A szer- zők az EU 15 országára és euróövezetre hasonló elemzést készítettek. Az egyes energiahordozók szerint is készítettek trendvizsgálatokat.
A statisztikai elemzés egyik alapmutatója az energiaintenzitás viszonyszáma. A mutató számlálója a bruttó belföldi energiafelhasználás mennyisége, a nevezője a bruttó hazai termék (GDP) értéke. A szerzők az 1995 és 2004 kö- zötti időszak éveire vizsgálják az egyes orszá- gok és csoportjaik energiaintenzitás-mutatóit.
Ezek csökkenő tendenciája azt jelzi, hogy az energiafelhasználás lassabban nőtt, mint a vizs- gált gazdaságok teljesítménye.
Nádudvari Zoltán,
a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsosa E-mail: zoltan.nadudvari@ksh.hu
Kaufman, J. — Zhang, E. — Xie, Z. :
Egy kísérleti projekt a kínai népesedéspolitika szolgálatában
(Quality of Care in China: Scaling Up a Pilot Project into a National Reform Program.) – Studies in Family Planning. 2006. 37. sz. 17–28. old.
Kínában a családtervezés az 1970-es évek elején került a figyelem középpontjába, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az 1964. évi nép- számlálás idején az ország népessége már meghaladta a 800 millió főt. Az 1970-es évek végére Kínában a teljes termékenységi arány- szám egy nőre jutó értéke 7-ről 2,7-re esett vissza. A kormány felismerve az országra le- selkedő demográfiai veszélyt, 1980-ban beve- zette az „egy gyermek politikát”. A cél a ter- mékenység további gyors csökkentése volt, hogy 2050-re elérjék a népességszám stabilizá- lódását.
A politika a program központi kérdésévé a megbízható fogamzásgátlók használatát tette:
az első gyermek után a méhen belüli fogam- zásgátló eszközt, a második után a sterilizáci- ót. A nők kötelesek voltak elfogadni mindkét fogamzásgátló módszert, sőt a méhen belüli eszköz használata esetén időközönként ultra-
