AZ ECOSTAT GAZDASÁGELEMZŐ
ÉS INFORMATIKAI INTÉZET TEVÉKENYSÉGE
BELYÓ PÁL
Az elmúlt öt év során az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet (a to- vábbiakban ECOSTAT) a makrogazdasági és ágazati, valamint a regionális kutatások és előrejelzések módszertani megalapozásával igyekezett kialakítani tevékenységi körét. A magyarországi közgazdasági jellegű kutatóintézetek közül az ECOSTAT az előrejelzé- sekre szolgáló, a fejlett ökonometriai modellek kidolgozásával és azok alkotó alkalmazá- sával a vállalati adatbázisokból és vállalati felvételekkel megalapozott konjunktúra kuta- tásaival teremtette meg egyéni profilját. Havi, negyedéves és éves előrejelzéseinket ARIMA-modellekkel és a rövid távú előrejelzések céljaira kidolgozott saját fejlesztésű, ún. ECO-LINE modellünkkel végezzük. Az elmúlt években sort kerítettünk a középtávú prognózisok elkészítésére szolgáló ECO-TREND, valamint a hosszabb időszakot felölelő előrejelzések megalapozására alkalmas SOCIO-LINE modellrendszer kifejlesztésére is.
Ez utóbbi már a 10-15 éves folyamatok legfontosabb társadalmi hatásait is figyelembe tudja venni. Ez különösen fontos, hiszen alapkutatásként kezdtük meg évekkel ezelőtt a társadalmi folyamatok gazdasági befolyásoltságának vizsgálatát is: így a jóléti indexek számítását, a legfontosabb foglalkoztatási, jövedelmi, életszínvonalbeli folyamatok előre- jelzését.
Intézetünkben immár három éve havi rendszerességgel végezzük a rövid távú kon- junktúra-vizsgálatokat. Azóta hónapról hónapra nagy nyilvánosságot kap és hasznos sze- repe van a legnagyobb vállalatok körében végzett ún. TOP-100 bizalmi indexnek, a kis- és középvállalkozások havi konjunktúra-előrejelzéseit összefoglaló indexünknek, vala- mint a negyedévenként elkészített lakossági bizalmi indexnek is. Az ECOSTAT készíti a magyarországi nagyvállalatok TOP-100 rangsorát, amely a GDP-termelés alapján minő- síti a cégeket és az ún. TOP-200 vállalati rangsort is.
Az elődeink által évtizedek óta folyamatosan gyűjtött és bővített adatbázisaink segít- ségével szakértőink gyorsan el tudják készíteni a gazdaságossági, hatékonysági elemzé- seket a vállalkozások kisebb-nagyobb köréről. Ezeket évenként széles körű vállalati fel- mérésekkel, valamint a pénzügyi adatbázisokból készített elemzési adattárainkból végez- hető számításokkal alapozzuk meg. A nagyvállalatok mellett jelentős figyelmet fordítunk a kis- és középvállalkozások gazdasági jellemzőinek folyamatos megismerésére. Kon- junktúra-vizsgálataink, előrejelző módszereink, vállalati adatbázisaink és felvételeink ki-
Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003. 9. szám
váló lehetőséget adtak arra is, hogy a magyar gazdaság folyamatos versenyképességét is mérjük. Ez utóbbi széles körű kutatássorozatunk eredményeit a Bővülő Európa című ne- gyedéves kiadványunkban tesszük közzé.
Az Intézet Tudományos Tanácsának (amelynek vezetője Nyitrai Ferencné dr.) irányí- tásával fontos alapkutatások indultak. Említésre méltó a „Belépés a XXI. századba”, amely a magyar gazdaság legfontosabb jellemzőit vizsgáló elemzéssorozat. Az „Irány az Európai Unió” c. kutatássorozat pedig elsősorban a vállalati versenyképességet és a fon- tosabb gazdálkodási jellemzőket vizsgálja.
Hosszú távú előrejelzéseink eredményeiről, a vállalkozások versenyképességéről évenként egy-két alkalommal, nagy számú résztvevővel rendezett, jelentős tudományos igényű és nagy publicitású konferenciákon adunk számot. Közkedveltté váltak az ECOSTAT tudományos délutánjai, amelyeken külső szakértők, érdeklődők számára is mindig a legfontosabb időszerű gazdaságpolitikai témát tárgyaljuk meg, neves szakembe- rek közreműködésével.
ELEMZÉSEK, HATÁSVIZSGÁLATOK
A gazdaságstatisztikai elemzések, és hatásvizsgálatok keretében készítünk:
a) átfogó elemzéseket, melyek a teljes nemzetgazdaságról, vagy ennek egyes meghatározó részeiről fel- vett, és a felhasználó igénye szerint meghatározott rendszerességgel végzett gazdaságstatisztikai vizsgála- tok;
b) tematikus elemzéseket, melyek gyakran az átfogó vizsgálatok eredményei alapján végzett mélyebb elemzések a felhasználó igényének megfelelően;
c) hatásvizsgálatokat, melyek a gazdasági szabályozást végző szervezetek igényeinek megfelelően a terve- zett intézkedés várható hatásának felmérései, elemzései.
A társadalom fejlődésének változásának megismeréséhez ugyancsak végzünk:
a) átfogó elemzéseket, melyek célja a hosszabb távon érvényesülő főbb társadalmi összefüggések, adottsá- gok és lehetőségek feltárása, a gazdaság erőforrásai hasznosításának vizsgálata;
b) tematikus elemzéseket (a gazdaságstatisztikaihoz hasonlóan) a felhasználó igényének megfelelően, az át- fogó vizsgálatok eredményeiből mélyebb elemzés útján ;
c) a hatásvizsgálatokat ebben az esetben többnyire a makrogazdasági folyamatokat is befolyásoló lakossági jövedelemelosztási, adózási hatásokra.
Az ECOSTAT sajátos tevékenységi körében az informatikai (adatbázis-) szolgáltatá- sainak során:
a) a nagy adatgyűjtések révén keletkezett alapadatbázisokból elemzésre közvetlenül felhasználható rend- szeres vagy eseti információkat állítunk elő;
b) több adatbázisból létrehozott, speciális célú elemzési adatbázisokat működtetünk a felhasználói igé- nyeknek megfelelően;
c) felhasználóbarát adatlekérdező és -feldolgozó rendszereket hozunk létre, melyek mélyebb számítástech- nikai ismeretek nélkül is jól használhatók.
Tevékenységünk fontos része a gazdaságstatisztikai szolgáltatások (hivatalos publiká- ciók) által nyújtott adatokból eltérő, speciális célú (bontású) információk előállítása, ökonometriai modellek összeállítása és működtetése, különféle előrejelzések készítése.
BELYÓ PÁL 736
Ilyenek előjelzések például
a) a gazdaság időszerű kérdéseinek elemzése egyes területi régiók, szakágazatok szerint;
b) a világgazdasági folyamatoknak – az európai integráció eseményeinek – a magyar gazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálata;
c) a gazdaság rövid és középtávú fejlődésének előrejelzése, és a gazdaság lehetséges fejlődési pályáinak vizsgálata.
A módszertani és információtechnológiai kutatásaink, fejlesztéseink között megemlít- jük:
a) az elemzési módszertanok kialakítását és folyamatos továbbfejlesztését segítő kutatásokat;
b) a statisztikai jellegű adatfelvételeket, megkérdezéseket (például vállalati, lakossági előrejelzések);
c) az adatbázisba szervezett gazdaságstatisztikai információk tartalmi, módszertani, időbeli és nemzetközi egyeztetését, összehangolását szolgáló kutatásokat;
d) a hiányos információk kiegészítését, ennek becslését célzó kutatásokat, makrogazdasági elemzési célú adatbázisok összeállítását;
e) előrejelzési módszerek
gáltatás egy rés
kipróbálását, hasznosítását és továbbfejlesztését célzó közgazdasági, matematikai statisztikai és számítástechnikai kutatásokat;
f) a makro- és mikrostatisztika közötti összefüggéseket, kölcsönhatásokat és módszertani eltéréseket feltáró kutatásokat.
Az egyéb (térítésköteles) kutatási tevékenységek útján az ECOSTAT, szolgáltatások- kal is hasznosítja kapacitásait. A térítésköteles tevékenység főbb területei a következők:
a) a meglevő adatbázisokban levő információk közül, az adat- és titokvédelmi törvények által megengedett (főként aggregált) adatok, felhasználásával külső (nem államigazgatási) felhasználói igények kielégítése. (Ezek költségtérítési díjának meghatározásakor számításba kell venni, hogy az adatellátás költségei, a KSH-hoz tarto- zó szervezeti egységek ellátását is terheli;
b) közgazdasági elemzési, módszertani, illetve modellezési megbízások vállalása különféle vállalati, banki, illetve tudományos intézeti ügyfelek megrendelésére;
c) számítástechnikai (szoftver- és hardver-) tanácsadás, illetve fejlesztői szolgáltatások nyújtása.
Reklámszakértőink megfigyelése szerint az újjászervezett Intézet ismertsége az el- múlt öt év alatt országosan kialakult. Az írott és elektronikus médiában helyt kapnak elemzéseink és prognózisaink. Sajtótájékoztatóinkat követően néhány napig valamennyi hírközlő fórum gazdasági rovatában szerepel az Intézet. Az elmúlt időszakban mintegy száz aktuális, gazdaságpolitikai eseményekkel foglalkozó hazai és külföldi konferencián vettünk részt, és előadóként szerepeltünk.
2001-től meghatározóvá vált kutatási tevékenységünkben, hogy részt veszünk a KSH módszertani fejlesztéseiben. Ezek között megemlítendő az állóeszköz-állomány makrogazdasági szintű modellezése, az áfaadatbázishoz kapcsolódó negyedévenkénti GDP-becslési eljárások, a commodity flow-alapú nagy ÁKM-hez kapcsolódó számítási módok, a kereskedelem volumenének előrejelzésére szolgáló modellezés. Az éves társasági adóbevallások felhasználása mellett 2003-tól alapkutatásként elkezdtük a GDP negyedéves gyors becslésének (flash estimates) kidolgozását, és a tervek szerint, feladatkörükbe kerül az Eurostat számára küldendő „euroindicators” adatszol
ze is. A Tudományos Tanács javaslatai és segítsége eredményeként jelentős kutatási terület- té vált a magyar gazdaság és társadalom hosszú távú folyamatainak vizsgálata, a fenn-
tartható növekedés modellezésének kidolgozása. Eredményeink e témában is széles körű szakmai nyilvánosságot kaptak. A „Magyarország 2010–2015-ben” címmel rendezett konferencián neves előadók értékelték Magyarország várható, mintegy másfél évtizedes növekedési esélyeit. Az olimpia megrendezéséhez kapcsolódó gazdasági előrejelzést is Intézetünk készítette.
KIADVÁNYAINK
Az ECOSTAT félévtizedes működése során kialakította tevékenységét jól bemutató kiadványstruktúráját. Rendszeresen pozitív visszajelzést kapunk a gazdaságpolitika irá- nyítóitól a Mikroszkóp című havi folyóiratunk rövid távú előrejelzéseiért és cikkeiért. El- értük, hogy a Monitor néven megjelenő negyedéves gazdasági előrejelző kiadványunk szakmai körökben is elismertté váljon, és mind az államigazgatási szervek, mind az üzleti szféra kedvezően fogadja. A konjunktúraindexeket állandó, havi kiadványban tesszük közzé, mely mind tartalmában, mind formájában alkalmas arra, hogy a magyar gazdaság- gal kapcsolatos reális üzleti-lakossági bizalmi indexként használják fel a gazdaságirányí- tás és a vállalati szféra szakértői.
Rendszeres kiadványok
– Monitor. Havi rendszerességgel készülő elemzések az országban végbemenő gazda- sági folyamatokról, a változásokról és ezek lehetséges okairól.
– Mikroszkóp. Havonként megjelenő, féléves előrejelzést is tartalmazó konjunktúra- elemzések az országban végbemenő gazdasági folyamatokról, változásokról.
– Havi hírlevél. Az ECOSTAT havonként közli aktualizált makrogazdasági előrejel- zését és néhány oldalas szöveges értékelését a magyar gazdaság legfrissebb „fejlődési”
tendenciáiról.
– Bővülő Európa. A Miniszterelnöki Hivatallal közösen negyedévenként megjelenő tanulmánykötet az EU és a csatlakozó országok gazdasági-társadalmi jellemzőit, fejlődé- sét, a Magyarország számára fontos külgazdasági jellemzőket kutatja, értékeli, elemzi és adja közre kutatásaink eredményeit.
– Módszertani füzetek. Sorozat a gazdasági elemzések és előterjesztések, az ökonometria terén elért módszertani eredményekről.
– Időszaki közlemények. A folyamatos és egyedi kutatások eredményeinek publikálá- sára szolgáló gazdaságelemzési kiadványsorozat.
– Konjunktúra-indexek. Havonta megjelenő folyóirat, mely közreadja a TOP-100, a kis- és középvállalatok (KKV) üzleti bizalmi indexeket és a negyedévenkénti lakossági bizalmi indexek összefoglaló eredményeit az államigazgatási szervek és a gazdálkodó szervezetek számára.
– Lakossági szonda. A lakosság körében (általában negyedévenként) végzett, illet- ve esetenkénti, ezerfős mintán végzett megfigyelések eredményeit tartalmazó közle- mény.
– Economic trends in Hungary. Angol nyelvű gazdaságelemző kiadvány, amelynek állandó rovataiban – prognózisok, tények, kommentárok – belső és külső kutatók tanul- mányait adjuk közre.
BELYÓ PÁL 738
– ECOSTAT Ingatlanbarométer. Felmérések alapján végzett ingatlanpiaci elemzések, előrejelzések nyomtatott kiadvány és internetes folyóirat formájában.
– ECOSTAT Internetes újság, weblap.
A folyamatos korszerűsítés eredményeként az ECOSTAT internetes oldalai elismert szakmai tartalommal bíró és a gazdaság iránt érdeklődők számára folyamatosan friss in- formációkkal szolgáló fórummá váltak. Öt év elteltével ma már átlagosan havi 9-10 ezer látogatója van weboldalainknak (www.ecostat.hu), és ennek mintegy kétötöde külföldről.
Ezért is fontos weblapunk angol nyelvű változata. Legfrissebb prognózisunkat tartalmazó Hírlevelünket is itt adjuk közre, 2003-tól már angol, német, francia és spanyol nyelven is.
KONJUNKTÚRA- ÉS MODELLKUTATÁSOK
A magyarországi kutatóintézetek között az ECOSTAT megkülönböztető előnye az, hogy előrejelzéseit ökonometriai modellekkel alapozza meg. Így a rövid távú prognózi- sok készítésében az ECO-LINE modell alkalmazása, a középtávú előrejelzéseknél pedig, a SOCIO-LINE modell újabb változata mellett, az új fejlesztésű ECO-TREND modell is használatossá vált. A hosszú távú előrejelzéseinket is ez utóbbi két modellel készítettük valamennyi érintett kutatásunkban, így a Magyarország 2010-2015-ben és az olimpiai megvalósíthatósági tanulmányban is. (A 2020-ig számított nominális GDP-értékek alig térnek el a két modellszámításban.) Az Európai Unió számára kötelezően készített Nem- zeti Fejlesztési Terv jövő évtől esedékes folyamatos monitorizálása, a kapott támogatá- sok gazdasági hatásvizsgálata is lehetségessé válik a 2002-ben, külföldi szakértők részvé- telével kidolgozott ECOSTAT-modellrendszer segítségével.
A konjunktúrakutatásokkal kapcsolatos módszertani kérdések kritikai összefoglalását 2002 folyamán elvégeztük, amiről ez évben kiadvány jelenik meg. Reményeink szerint a TOP-100 és a KKV-üzleti indexek a gazdaságirányítás és a vállalkozói szövetségek számá- ra is – egyre fontosabbá, talán már rövid távon is – nélkülözhetetlenné válnak.
A 2002. évben az EU-csatlakozásunkkal kapcsolatos kutatásaink is bővültek és na- gyobb nyilvánosságot kaptak. Már az év elején az ECOSTAT számolt be a Parlament il- letékes bizottságában a csatlakozással kapcsolatos valamennyi magyarországi kutatás helyzetéről és fontosabb eredményeiről. A csatlakozó országok, közöttük Magyarország és az uniós tagállamok gazdaságának és társadalmának folyamatos vizsgálata igen nagy tudásanyagot halmozott fel a munkatársak számára, akik ezek segítségével széles körű szakmai és oktatási tevékenységet folytatnak.
Az ECOSTAT számára fontos a KSH szakmai főosztályaival történő együttműködés, a 2002. év ebből a szempontból igen sikeres volt: például jól alkalmazható, a kiskereske- delmi forgalom becslésére szolgáló modellt, a regionális elemzési lehetőségekhez pedig módszertani alapokat, vizsgálati eljárásokat dolgoztunk ki. A visszajelzések szerint sokat segített – és feltehetően segít a későbbiekben is – munkánk az állóeszközök értékelésének modellezési feladatainak megoldásában. A módszer magyarországi alkalmazása az ECOSTAT modellrendszereihez is alapvető adatbázist szolgáltat. Az iparstatisztikai adatgyűjtések, a mintavételekkel összefüggő becslési eljárások, az egyes számított muta- tók összehasonlítása – az ECOSTAT szakértői szerint – pozitív kiigazításokat tett lehető- vé az iparstatisztikai munkában is. A módszertani és kutató tevékenységet továbbra fo- lyamatosan végezzük a KSH főosztályai számára.
2002-ben indult az ún. lakossági szondánk, amelyet évi 2-3 alkalommal a lakosság 1000 fős mintáján végzett telefonos megkérdezés útján bonyolítottunk le. Májusban a Medgyessy-kormány első száznapos programjának lakossági fogadtatását vizsgáltuk.
Szeptemberben már a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére végeztük a második száz nap vizsgálatát. Év végén került sor a lakosság rejtett gazdaságban történő részvételével kapcsolatos kutatásra, majd ezután a vállalatok és a rejtett gazdaság kapcsolatainak vizs- gálatára.
NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÜNK
Az eltelt öt évben fontos célunk volt az Intézet nemzetközi kapcsolatainak gyors üte- mű bővítése, folyamatos kapcsolatépítés az Intézet külföldi társintézményeivel. Elvégez- tük az európai unióbeli országokkal, valamint a német és lengyel kutatóintézetekkel el- nyert kutatási pályázatokkal közös feladatokat, kibővítettük a kapcsolatokat a csatlako- zásra esélyes kelet-közép-európai régióban cseh, lengyel és szlovák kutatóintézetekkel.
A magyarországi országjelentések elkészítésekor az Intézet tudományos együttműkö- dés keretében fogadja a külföldi szervezetek, így például az OECD delegációját. Részt vesz a termelékenységi összehasonlító vizsgálatok az EU-országai és a csatlakozó orszá- gok vállalatai között elnevezésű tudományos projektben, egy gazdaságpolitikai döntés- előkészítésekre, illetve ezek megalapozására alkalmas szimulációs makromodell kialakí- tásában, valamint a Kelet-Európa – Latin-Amerika összehasonlító nemzetközi kutatásban és a nyílt regionalizmusról szóló kutatásokban. Az ECOSTAT folyamatos konzultáció- kat, rendszeres tájékoztatás és kölcsönös eszmecseréket tart a Magyarországon járó nem- zetközi szakértőkkel, gazdasági diplomatákkal.
*
A fél évtized során szakmai kapcsolatok bontakoztak ki, mind a gazdaságirányítás, mind a gazdasági élet résztvevőivel. Szoros együttműködést sikerült kialakítani a Figyelő c. hetilappal, amelyben két éven át hetenként önálló rovatban adtunk számot az ECOSTAT legfrissebb kutatásairól, majd 2000 óta negyedévenként az ECOSTAT átfogó makrogazdasági értékelését és előrejelzését közölték Monitor-Plussz néven. Az ECOSTAT készíti a TOP-200 nagy sikerű vállalati rangsort és az ehhez kapcsolódó elemzéseket is. A KSH marketingpolitikájának eredményeként a Világgazdaság c. napi- lap a minden hónap első számában megjelenő makrogazdasági mellékletében állandóa rovatként egész oldalas elemzést közöl az ECOSTAT valamelyik friss kutatási eredmé- nyéről alapján. Mindezekben jelentős szerepe van folyamatos PR-tevékenységünknek, amelyben külső megbízottak segítenek.
Az Intézet sajátjának tekinti az ún. ECOSTAT-Kutatóházat. A kutatási környezet mi- nél teljesebb kialakítása céljából szorgalmaztuk, hogy épületünkben kapjon helyet a KSH Népességtudományi Kutatóintézete és Számítástechnikai Oktató Központja is.
Megalakulásunk óta szorgalmazzuk a minél szélesebb együttműködést és a közös te- vékenységet a magyarországi kutatóintézetekkel; például az MTA Világgazdasági Kuta- tóintézetével, és ez sikerült is. Szorgalmazzuk részvételünket a tudományos fórumokon, bizottságokban, szakmai szervezetekben. Igyekszünk hasznosan szolgálni a tudományos képzést, továbbképzést, segíteni a gazdasági élet szereplőit, az irányító szervezeteket és a
BELYÓ: AZ ECOSTAT TEVÉKENYSÉGE 740
vállalkozásokat. 2002 végén az alapjaitól átszervezett ECOSTAT működésének ötéves évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból összeállítottuk az eltelt időszak valamennyi tevékenységét ismertető, eddigi eredményeit összefoglaló CD-jét, amelyet valamennyi magyarországi közgazdasági jellegű felső szintű tanintézetnek is megküldtünk. Doku- mentált tevékenységünk színvonalát kívánjuk a következő évek fejlődésének kiinduló- pontjául tekinteni és a Statisztikai Szemle jelen számában bemutatott dolgozatokkal il- lusztrálni.
