MAGYARORSZÁG KRÓNIKÁJA AZ

Teljes szövegt

(1)

(2) V.

(3)

(4)

(5) MAGYARORSZÁG KRÓNIKÁJA AZ. ÉS. 1848.. 1849.. KVI. FORRADALOM IDEJÉRL. —-D5§)S?<^-. I. R T A. SZEREMLEI SAMU. F.. NAGY. PEST, EMICH GUSZTÁV TULAJDONA. 18u7.. \mR\l.

(6) /. )i. .-é'//. Db S4?. Itr:. !>•{)/. Njciinaitill. Kniicl. Cis. I(.v. n.»l<ad. n>. .niiiKf-iidi.

(7) ELSZÓ. E. töredékes jegyzetek ezélja. :. rövid átuézetet nyújtani az. mozgalom dolgairól, egyszcrsmiut kalauzul szolazou muiikákboz, melyek kimeriteu tárgyalják ez esemé-. utolsó uemzeti. gálni. nyeket.. Miután az idrendi sorozatot követtük, szét kellett darabolnunk az egymáshoz tartozó dolgokat, s azok n /lónkban oly tarka ktilöiiféieségben advák el, a mint az élet sziupadáu is föltnni szoktak. Ily módon elre le kellett mondanunk mindazon igények és elnyökrl, melyek a kerekded és egymásból folyó eladással,. A. s. az ügyes. tárgyrendezéssel együtt járnak.. vázolt korszak irodalma, ha az elég gazdag, de béltartalom. mát uézzük, dig hiányos.. A. politikai. mindeddig nem adták zökben lev adatokat. át a ;. ide tartozó. müvek számég min-. tekintetében. pártvezérek, náluuk és a túlsó részen,. nyilvánosságnak emlékirataikat. s a. ke-. a korszak okmánytára sem rendezve, sem. kiegé;ízítvenincs,saze nembeli eddigi gyjtemények jóformán eâk. annyit tartalmaznak, a menny itmár az egykorú hivatalos közegek is. A volt magyar kormány és hadsereg irományai pedig legnagyobb részben az ellenséges vezérek kezei. nyilvánosságra bocsátottak.. közé estek,. s. b ellök csak annyit tudunk, a mennyit ezek törté-. netírói közleni. ban gondolt. jónak. arra,. tokat összegyjtesse történeti. lekbl. láttak.. hogy. jegyzket. Ítélni lehet, e. ,. e. Kormányunk csak. 1849. máreziusá-. napok története megirhatásához az ada-. midn. küldött.. jegyzk. t.. i.. az egyes hadvezérek táboraiba. Azonban, a mennyire az eddigi. je-. igen keveset jegyeztek és gyjtöt-. tek akkor, s egykorú följegyzéseket, úgy látszik, azok. 1*. sem. tettek^.

(8) s a nemzet története megNemzeti hirlapjainkat pedig a ránk ne-. kik a kormányhoz igeu közel állottak írására hivatva. is. voltak.. hezült absolut osztrák. kormány oly annyira. elpusztította azon. jdöröl. hogy azok ritkábbak az ezer éves kódexnél és megszerzésük annyira hihetetlen nehézségekkel jár, hogy a történetírás. érdekében kívánnunk. kell. .. vajha a becsesebbek (péld. a Köz-. löny) minél clöbb újra nyomattatnának. !. Kiterjesztettük figyelmünket olyan. müvekre. melyeket,. is,. mint igénytelen emberek följegyzéseit, rendszerint mellzni szok-. A közemberek és alsóbb tisztek emlékiratait értjük ezek alatt, melyek ugyan hemzsegnek számhíbáktól és idötévesztésektul, de a tömegben uralkodó nézetek és eszmék jellemzésére nézve, mely nélkül bármily kornak eseményei is érthetetlenek marad-. tak.. nának, néha sokkal becsesebb és pontosabb adatokat nyújtanak, mint a hadvezérek gonddal kéi^zitett müvei.. E. szigorúan tárgyias. munkának. politikai irányzata nincs.. Adatokat halmoztunk össze tényeket kerestünk és igazságot nyomoztunk, az olvasóra hagyván, hogy lelje föl a tanulságokat ,. s az események egymásutánjából következtetéseket húzzon. Igye-. keztünk részrehajlatlanok lenni, s a hibákat és embertelenségeket, akár mi, akár ellenfeleink követték el, egyaránt följegyeztük. Kíinnyebb és kellemesebb lett volna tán hallgatni sok helyt,. a. hol beszéltünk.. De. ezzel jogot. kedni ch'iadásunk szinteségében, oly következtetésekre,. adtunk volna bárkinek s. két-. is. alkalmat szolgáltattunk volna. melyek hamisak, mert hiányos alapra. fek-. E részrehajlatlansággal azt is elérhetni véljük, hogy az egyellenfelek meg fognak gyzdni sérelmeik kölcsönös voltá-. tetvék.. kori. ról és arról,. elégtétetett,. hogy miután a visszatorlás érzelmének. is. mint a multak feledésével és testvéries érzelmekkel. :. is. —. s. hogy. —. Ily törekvé-. s. azok minket. a jelen korra vár helyreütni az eldök hibáit. sünk mellett pártérdekeknek nem szolgálhattunk,. nem. nyomban. most már nem vagyunk egymásnak adósai egyébbel,. köteleznek.. Mint 11. — 12 éves gyermek éltük. át a. forradalom izgatott. melyek dolgaiban nem lehetett tevleges részünk és tapasztalatunk. Ez ránk nézve azon hátránynyal van, hogy köznapjait,. vetlen tudomásból semmit. sem közölhetünk, de egyszersmind.

(9) azon elönynyel. is,. hogy elfogulatlanul vizsgálhatjuk az eseménye. melyekkel szemben néinikép az. ket,. utókort. képviselhetjük.. Korán meggyözüdtlink felle, hogy azon eszmének, mely mellett a nemzet oly roppant lelkesedéssel és szentnek kellett lennie,. nünk. :. ban a. ban,. fektettetni, s. fel,. okvetlen nagynak.. adóját leróhassuk. Ily czclból gyjtöttük eleintén. tisztelet. a nyilvánosságnak.. nök. állott. igy ckképen vágy keletkezett ben-. ismerni közelebbrl azon napok történetét, hogy irán^-á-. magunk számára. csak. s. e jegyzeteket,. Ha. melyeket ezennel átadunk. valami érdcmök lehetne, azt abba kér-. hogy szerzöjök igazságszeretettel. szintén igyekezett arra, hogy egy. járt el dolgá-. lépcst. szolgáltas-. son a további nyomozódásokhoz.. Nagyon valószín, hogy dolgozatunk. nincs számos fogyat-. kozások és hibák nélkül, melyeket képességünk parányiságának kérünk betudatni.. Végül ide igtatjuk a rövidítésekkel idézett munkák jegyzékét:. Asbóthj Emlékiratai az 1848 ratról.. Pest,. — 49. magyarországi hadjá-. 1862. 1-sö kötet.. Bericht über die Kriegs-Operationen der Russischen Truppén gegen die Ungarischen Rebellen im J. 1849. Nach oftiziellen Quellén zusammengestellt von H. v. R. kais. russischen. Obristen des Generalstabes. Czeiz,. B e m's Feldzug. Berlin, in. S. i. 1851. 3 rész, 2 kötetben.. e b e n b ü r. g. e n.. Hamburg,. 1850. Esti. 4. Lapok, napilap. Szerk.. Jókai. Móricz. Pest, 1849. 1.. — 26. számok. Feldzug. ,. der, in. Ungarn und Siebenbürgeu. in. Sommer. Jahres 1849. Pesth, 1850. (Szerzje, köztudomás szerint,. m. i. n g ezredes,. Haynau. volt táborkari. Frey. ,. L.. Kossuth. s o. n yban. und Ungarns neueste Geschichte.. 1849. 3 kötet, sok arczképpel.. Görget, Mein Lében und Wirken in Ungarn, in 1849.. Ram-. fnöke).. Frendi Napló, az 184v8- országgylésen. P o z az országgylési irományok kiadó-hivatalában. 1848.. Mannheim,. des. Leipzig,. 1852. 2 kötet.. J.. 1848. u..

(10) Görgei jából.. Pest,. 1850.. Honvéd Horváth. — 196.. és. zsonyban,. Batthyány,. Gráf Lndw.. S... Hamburg,. Karok. c s v a y Ferencz. számok. (Kissé csonkán.). hivatalos napilap. Szerk.. ,. 1849. 13. lozsvárt, Martyrer.. a világosi fegyverletétel, egy honvédtiszt napló-. és. 1. s.öO. B.. ein. K o-. politischer. arczképével. g. országgylésen. P oirományok kiadóhivatalában.. Rund ek naplója az 184" az országgylési. 1848.. Kemény G.,1^2l^ y-E n y e d n e k 184g_49.ben. Pest, 1863. Klapka, Memoiren. rig. Ausg. L. és. vidékének veszedelme. e. p. i. z. i. g. ,. 1850. K. arcz-. képével.. KUipka, Nationalkrieg. zig, 1851. 2. Ungaru. in. Leip-. u. Siebenbiirgen.. kötet.. Korányi, Honvédek Naplójegyzetei 2-ik kiad Pest, 1861. KossiUh, a forradalom végnapjairól (Widdini szózat.) Ki-. Szilágyi. adta. Sándor.. Pest,. 1. 850.. ôran, Erdély története 1848 — 49-ben. Pe st, 1861. Okmánytár az 1848 49-ki erdélyi eseményekKijvári. —. ,. hez.. Kolozsvár,. 1861.. Közlöny, hivatalos napilap. Szerk. és. Debreczen,. 1. 848. jun.. 8.. —. 1. Gyúr mán. 849.. j ul. 1. .. Pest. Ad.. (Itt-ott. hiányos. példány.) Lapinski, Feldzug der Ungarisehen Hauptarmee, Selbsterlebtes.. Hamburg, Kossuth. i.. J.. 1849.. 1 !^50.. Levitschnigg. nnd seine Bannerschaft. Pest,. .. 1850. 2 kötet. Aíajláth,. R e geus. b u rg,. h levelei a karvezérekkel,. Ung-. Neuere Geschichte der Magyarén.. 1853. 2 kötet.. Mészáros K.. vár,. .. K. ü s s u. t. 1863.. Országgylési Irományok. 1. 84". g-ról.. Pozsony,. 1. 848. (Hi-. teles kiadás.). Pahtgyay Imre, B u d a-P. e s. t sz.. k.. városok leírása. Pest,. 1852.. Pejakovic. ,. Aktenstlicke zur Geschichte des Kroatisch-sla-.

(11) vonischen Landtages und der Nationalcn Bewegung. Wien,. 18G1. J. e. 1 1. a c. C. n ge. s e. r. 1848.. c arczképével.. i. y (1848. máj.. Zsigmond.) Pest. 1848.. febr.. 1. o.. óta. :. — decz.. — jun.. 8.. hivatalos.). Csengery és. Kemény. Pesti Hirlap, napilap (1848. apr. 16.. Szerk.. v. J.. 30.. számok. (Kissé cson-. ka példány.) RespuWca, napilap, özerk. Erdélyi János, majd S z okolovics Istv. Pest, 1849. 1—17. sz. R. d. g. r. Rezs (volt székelytiszt.) Élményeim vázlata (Szerz szívességébl birtokomban.) RUstoic, Gescbichte des Ungarischen Insurrections-Krieges 1848. u. 1849. Mit Karten und Plünen. Zürich, 18G0.. 1848. és 1849-röl. Kézirat.. im. J.. 1861. 2 kötet.. Sammhmíj der. Ungarn erlasseneu. fiir. a. h.. Manifeste und. Proclamationen, dann der Kundmaehungen der Oberbefehlshaber der Kais. Armee in Ungarn. Aemtliche Ausg. Umfassend den Zeit-. raum von. December 1849. Ofen, 1850.. 22. Sept. 1848. bis 31.. Függelékkel.. Ludw.. Szemere, Gr.. K. OS. s. Batthyány,. Arthur. u th. Politische Charakterskizzen aus. Freiheits-Kriege.. Hamburg,. Bewegnng,. Serbische. g. e. i,. L.. 1853. 3 kötet.. die, in. Süd-Uugaru. Ein Beitrag zur. Gesch. der Ungarischen Revolution. Szilágyi S., a. Gör. dem Ungarischen. Berlin,. magyar forradalom. 1851.. története 1848. és 49-ben.. Pest, 1850. Szilágyi. S.,. a magyar forradalom. féríiai. 1848. és 49-ben.. 2-ik kiadás. Pest», 1850. 6'.^ a magyar forradalom napjai 1849, Pest, 1850.. Szilágyi 3-ik kiadás.. bü. r. jiil.. 1.. után.. Sommer-Feldzug, der, des Révolutions-Krieges in S i e b e ne n im J. 1849. Von einem Veteránén, Verfasser der. g. „Skizzen und Kritische Bemerkungen der Ereignisse in Sieben-. bürgen". etc.. Vollstündige Ausg.. Vahoi és. Gánczy. nelmi adattár 184%-bl.. Pest,. Winter-Feldziig, der,. Prag,. (szerk.). 1848. 1864.. Honvédek Könyve. Törté-. 1861. 1862. 3 kötet.. — 1849. in Ungarn.. Unter. dem. Ober-Commando des Feldmarschalls Fürsten zu Windisch-.

(12) Grjitz.. Ini. Auftrage Sr. Durclilauclit. offizielleu Qiielleu bearbeitct. liirlapok. Feldinarscballs nach. und llerausgcgebeu. Mit zwei Über-. sicbtskarten dcs Kriegsschauplatzes.. A. tles. Wien,. számainak idézésében azon. 1851.. eljárást követtük,. hogy a hirlap évszámát, rövidség okáért, elhagytuk ha az az eseményekével azonos volt, s a hol a szövegben valami hivatalos okmány vagy országgylési közlemény tárgyaltatik, a jegyzetben megnevezett hivatalos lap számában mindig maga az illet ,. okmány vagy közlemény említve nincs vatalosak.. A. is. foglaltatik,. úgy, mint a többi munkáknál,. ritkábban elforduló. segédmunkák jegyzeteink vannak megemlítve.. és. habár az különösen meg-. s itt. folytán. írtam H.-M.- Vásárhelyen, 1866.. meg nem eléggé. melyek nem nevezett. hi-. kútfk. fölismerhetleg. évi april 6-án.. Sz. S..

(13) BEVEZETÉS. I.. Magyarország alkotmánya az utóbbi századok. alatt. nem-. csak számtalan sérelmeket szenvedett, hanem több izben nyíltan fel is fiiggesztctett.. Ausztria törvényeink rovására. hagyományos egységesítési s. és központosítási. érvényesité. is. kormány-elveit,. hatalmi korlátlanságának és a közállam erejének növelhetése. végett, a birodalom összes alkatrészeinek oly egybeolvasztására. törekedett, melynek létesültével országos önállásunknak és jogainknak meg kell vala szünniök. A nemzet azonban, melynek független alkotmánya több századot átélt már midn az ausztriai birodalom lenni kezdett,. —. meggyzdéstl, hogy szerzdéseken és szentörvényeken nyugvó alkotmányát nem szabad feladnia,. át volt hatva azon tesített. s az osztrák. kormány beolvasztási. kísérleteinek minduntalan. hazánk. ellenszegült, annyival inkább, mert. elkülönzöttsége folytán különben. földrajzi és népiségi. egy önmagában egész. is. or-. szágot alkot. Ily körülmények közt a legfbb hatalom igen gyakran meghasonlásban és ert pazarló küzdelemben állott az alattvalókkal, a hon sérelmei rendszeresekké váltak, s államférfiaink és országgyléseink pedig a sérelmi politikán felül emelkedni. sem. birtak.. Benn az absolut természet kormány. ellen,. pedig az ozmán terjeszkedés ellenében kellvén küzdenünk,. künn. nem. csoda, hogy hazánk egykori állami nagyságából és tekintélyébl. idk. folytával. mindinkább. képességének, az. veszített,. —. s. csupán nemzetünk. élet-. si intézményekhez hü ragaszkodásnak. s. a. gondviselésnek tulajdoníthatni, hogy alkotmányunk és nemzeti-. ségünk ez. óriási hosszú. küzdelemben végkép. el. nem. bukott..

(14) 10_ A nemzetnek méjí örülnie kellett, hogy ha régi jogait nj törvényczikkekben koronként biztosíthatta. Haladásra, jelesen a nemzetiségi érdekek korszer ápolására, a köz és magánjog tovább fejlesztésére, az alkotmányosság s az anyagi közjóiét nagyobb biztosítékaira seink sokáig nem is gondoltak. Pedig mindenik kornak saját igényei vannak. Az ösi intézményeket a világszellem. fejldése szerint olykor. nem. támogatni,. hanem. megváltoztatni és tökéletesbiteni szükség.. A. A. franczia forradalom végre újjászültc. az emberiséget.. társadalmi félszegségek, az államok hibái és bnei, a haladás. lnek, s kitüzetctt az emberiség fejlegyenl jog az désének iij iránya szabadság az elmének, s önkormányzat az államnak. A egyénnek és nemzetiségnek, szabadsági éá nemzeti.ségi mozgalmak, miket az 1815. bécsi gyrégi akadályai fcíllo})lczve. —. :. —. lés oly elbizakodott és. durva kézzel törekedett. elfojtani,. europa-. Baden és Bajorország (1818.), Würtemberg (1819.), Nápoly (1820.), Hessenkassel és Görögország (1822.) népmajd gyzelemre. szerte tünedezni s. jutni kezdtek.. jogi küzdelmek szinterévé váltak, s alkotmányt és felels kor-. mányt nyertek. F. r. an c z. i. a-,. Olasz-. és. Néme. t. o. r s z. á g-bau. mint vérerek a testet, ugy hatották át a szabadelv titkos társulatok az értelmiséget.. Ausztria. Az idjelek nálunk sem maradtak. ki.. közügyeinek élén egy lángesz miniszter (Met-. ternich Kelemen). állott,. ki. minden eszközt felhasznált a régi. állapot fenntartására s a monarchiái korlátlan hatalom ersítésére.. A. felébredt szabadsági szellemet vas szigorral törekedett. visszafojtani, s önállósági. követeléseinket a nemzetiségek és. társországok mozgalmainak szitogatása által igyekezett ellensúlyozni.. Meddig csak. lenszegzé magát,. zje. (a. Frendek). megújult 8 a. s. id. lehetett,. minden országos reformnak. el-. támogattatva törvényhozásunk egyik tényeáltal,. sokáig a siker látszatával küzdött a. szelleme ellen, mely azonban végre öt. is. elsodorta,. mindenható miniszter egy vesztett harcz szégyenével lön. kénytelen megfutamodni.. talt. Magyarhon szabadelv mozgalmainak eddig nem tapaszervel megindulására a kormány adott közvetlen alkalmat.. Feren. c z. császárnak ugyanis a nápolyi és spanyol forradalom-.

(15) 11. Dak leverhetése végett katonára és pénzre lévén szliksége, lS21-beH; az országgylés Diellözi'sével, ujonczozást rendelt a Lelybatóságokban, s a következ évben az eddig bankópénzben (EinlösuDgsscbeiD) zetett adót ezüstre, vagyis 2'/oSzerte na-. gyobb. (isszegre emelte,. megrendelé, bogy az ujonczok és az. s. adó egyenesen a megyéken hajtassanak be, ba máskép nem, katonai erszakkal. A nemzet vére és pénze felett azonban tör-. 1723 13 1 791 19 1802 3 1808 szerint (1Ö08 22 csupán az országgylés útján és ennek beleegyezésével lehe-. vény 6.) tett. :. rendelkezni.. ;. ;. A megyék. álltak, egy szívvel lélekkel. és az adót, s nyíltan. ;. :. :. ;. :. ;. tehát a szigorú törvényesség terére. megtagadták a rajok. ellenszegültek a. vetett. ujonczokat. kormánynak, annyival. inkább, mert beláthatták, hogy a fejedelem külföldön fegyveres. erszakkal vervén. le. a népmozgalmakat,. s. benn a franczia há-. borúra szükségelt sok adó, ujoncz, pénzérték-csökkentés, sóár-. országgylés nemtartás miatt a hon sebei már is igen nagyok és számosak lévén, szabad alkotmányunk ellen most a halálos vágás czéloztatik. S a megyék bátor ellenzésén utoljára felemelés,. is. meghiúsult a kormány törekvése.. országgylést. A. király hosszú szünet után. tartatott 182ö-ben, s tétova nélkül bevallá,. hogy. bánja a mit cselekedett.. Ez idpont vala az. uj. élet kezdete.. Az ország nagyjai. ugyan, kik egykor a nemzeti ellenzék élén állottak, a múlt század közepe óta jobbára nemzetietlen, korcs szellem szolgálatába voltak szegdve, de az alsó nemesség, mely. különben. is. leghatalmasabb. re. és. támasza. s idktl. volt. fogva. a nemzetiség-. Az országgylés a magát jóindulatúnak. nek, szivén hordozá a hon felvirágzása ügyét.. nagy részben átpártolt. eltti ellenzék. mutató kormányhoz, de helyette keletkezett ujabb és erteljesebb,. mely a ladni. is. lójára.. hogy a kormány iránt ellenzéket képezett, hamindenekeltt demokratikus elveket tzött zászLassanként a közvélemény is belátta, hogy a nemzet felmellett akart,. virágzására. magán-. s. nem kielégítk többé a. régi intézmények,. hogy a. és állami jogviszonyokat eddigi hiányaikkal, czéltalan,. emberietlen, nemzetiség-ellenes és tehetlen jellemökkel együtt fenntartani törekedni,. bn. és képtelenség.. megkezdi reformátori mködését,. Széchenyi. István. hirdeti elmaradott voltunkat..

(16) 12 mérlegeli az emelkedés és fejldés eszközeit,. kitzi a haladás. s. egymásutánját. Irodalmi úton, magánkörökben, egyletekben és közgyléseken lankadatlan hévvel szól és tesz bölcs terve szerint.. érték. Politikai irodalmat, egyesilleti szellemet teremt, országos. vállalatokat tervez és indít meg, kimeríthetetlen tevékenysége folytán minden nap egy lépést téve elre kiszámitott czélja. — Az országgylések maguk. reform feladata. vár. ,. is. ehhez képest hozták az. s. felé.. hogy rajok a gyökeres. érezték,. új. törvény-. czikkeket.. Egyik mozzanat. goknak. volt ez átalakulásban. a. polgári jo-. az eddiginél méltányosabb kiosztása, a. sorsának javítása. jobbágyok. a hbériség torz kinövéseinek metszegetése.. s. az 1807. országgylésen Nagy Pál megemlité, hogy a nép millióinak sorsáról is kellene gondoskodni, még akkor elhangzott szavaira azon egyetlen választ nyeré, hogy „ne bolon-. Midn. A kormány még. dozzék!". 1854-ben. is. határozottan megtagadá. az örökváltságot, mindazáltal az 1836-ban berekesztett hongylés. már. javított a. jobbágyok állapotán. (ISHG. 18íi9-ben az örökváltsági törvény. is. :. 4— 17.). Majd. megersítést nyert, melynél. fogva a jobbágy megválthatta magát az úrbéri szolgálat. (1840:. A következ országgylés. 7.). hivatalviselésre és birtokszerzésre képesíté, s a. sát elvileg elfogadá. (1844: 4. 5. 12.). ságának lag. is. alól.. pedig a nemnemeseket. nemesek adózá-. Ekkép az egyén szabad-. a polgári jogegyenlségnek eszméje törvényhozási-. s. érvényesülni kezde.. Másik fmozzanat volt a nemzetiségi szülte, s. nálunk a. ellenhatás. is. nemzeti nyelv. emelése.. A. mozgalmakat europaszerte a franczia forradalom II.. József germanisáló törekvéseire következett. különösen. kifejtette.. Hazánkban a. magyar törzsekkel való közlekedés. és. latin. társulás. szükséges és jó közvetít volt. Mint semleges nyelvet aggály nélkül lehetett használni, s általa megkímélve. nyelv a. nem. tekintetébl t. i.. minden. ln hazánk. a nemzetiségi féltékenységtl és összeütközésektl, melyek a még fejletlen magyar elemre nézve könnyen veszélyesekké válhattak volna.. A. latin. nyelv azonljan sokáig túlságosan széles. foglalt el belügyeinkben. is, s. mezt. a közigazgatásban, tanácskozmá-. nyokban, törvényhozásban és tudományos'irodalomban majdnem.

(17) 13 használtatott. Ennek szükségképeni következménye lön, hogy a nemzeti nyelv és irodalom fejletlenül maradt^ s seink által igen mostoha bánásmódban részesittetett, mire nézve Jellemz például szolgálhat a következ esemény. II. József mindjárt uralkodása elején meghagyta a helytartótanácsnak; hogy az ügykezelési nyelv magyar legyen. A helytartóság azonban azt válaszolta a felségnek, hogy a magyar nyelv a kijelölt czélra nem alkalmas, és szükség megmaradni a latin mellett. A császár ekkor ismét leirt, hogy holt nyelv nem kell, s ha a magyar nem alkalmas, be kell fogadni a németet a ki ezt nem érti, hivatalából elmehet. A nemzeti nyelv kérdése az 1790. országgylésen került elször tanácskozás alá. Az 1805. hongyülés már a helyhatóságoknak megrendeli, hogy a helytartósághoz. kizárólagosan. ;. magyarul Írjanak, az 1830-ki pedig (1830: is. magyar válaszra. 8.). a helytartóságot. kötelezi, a kir. és ker. táblák törvénykezési. magyar tudoAz 1832 — 1836. országgylés már. nyelvéül a nemzetit rendeli, s ennek müvelésére a. mányos akadémiát. létesíti.. magyarul szerkeszti a törvényczikkeket, s a kir. ítéltábla és ftörvényszék hivatalos nyelvévé a magyart rendeli. Az 1840: 6.. még tovább megy. s. a. Meghag^-ja, hogy az egyházi törvényszékek. udv. kincstár. kir.. ságokkal,. s. is. magyarul közlekedjenek a. világi ható-. az országgylés és a helytartóság nemzeti nyelven. Írjon a királyhoz.. Végül az 1844. :. 2 minden kivánatot kielégí-. magyarul szóljon és írjon hogy a rendekhez, az országgylés törvényhozási és tanácskozási. tett.. Megszabta. t. i.,. a király. is. nyelve csupán a nemzeti legyen, iskolákban vtannyelvül ez használtassék,. sék. stb.. s. a kapcsolt részekben. Ekkép a nemzetiség. ersbitésére a. rökre •körüli. is. rendes tantárgyul tanittas-. jogának kivívására és megeszköz alkalmazásba tétetett.. élet. leghatalmasabb. sajnálni lehet azonban, hogy az ellenzék a nemzeti nyelv buzgóságában általán véve kevés figyelemmel és mél-. tánylattal volt az idegen törzsek és társországok. egyenl jogo-. sultságu hasonérzelmeíre, s e miatt azok szívében az alattomban szított. és. ápolt. féltékenység és elhidegülés. kígyóit, megfész-. kelni engedte.. körülmények közt fejldött. ki. az eszmeharcz az o r -. szag önkormányzati jogának. biztosítása érdekében... Ily.

(18) 14 Mire az ellenzék miut szilárd alapra támaszkodhatott e diadalközben, az törvenykönyvünk,. s. különösen az 1700: 10.. volt,. mely legvilágosabban magában foglalja az önkormányzat eszméjét, a mennyiben kimondja, hogy „Magyarország a kapcsolt részekkel együtt szabad ország, kormányíbrmájára nézve független, azaz más országnak vagy résznek alávetve nincs, ha:. nem. —. bír, s azt a maga nem pedig más tartományok. önállással és saját alkotmánynyal. törvényei. és. szokásai. szerint,. mintájára kell igazgatni és kormányozni." Hosszú tapasztalás bizonyítá,. hogy a. törvén^'êinkben kimondott szabadságot, füg-. sem kisem fleg biztosítani nem bírták. Mindamellett az ellenzék nagyobb része a szabad önkormányzaíra nézve a régi mo-. getlenséget és önállást az eddigi közjogi intézmények fejteni,. dorú helyhatóságokat jövre. kielégiiökuek tartotta, hivatkoz-. is. ván különösen az lb23. évre, midn az alkotmányt a megyék passív ellenállása mentette meg. De voltaképen a megyerendszer,. ha jó mentöszer hogy. a kormány túlkapásaiban, de magában. is. elégtelen arra,. ily. bajok ismétldéseinek. miután az ország kormánya az udvari kanczellária. yegye,. elejét. és a helytar-. tóság által gyakoroltatván, ezeket, miut testületeket, a nemzet. nem vonhatta. Végre A p p o n y i kanrendszerébl megérté az ellenzék, hogy a. kértlöre és felelsségre czellár adminis<^ratori. meglehet csorbítani és a helyhatóságok önalá lehet ásni, s ez által arra indíttatott, hogy pro-. megyék jogkörét állását is. is. grammjába az eddig háttérbe. szorított ccniralisták eszméjét,. a független, felels kormányt. is. t.. i.. beigtatá.. II.. Az országos reformokkal. és haladási. eszmékkel szemben. a kormány sokáig szenvedlegesen viselte magát. Végre azon*. ban maga. is. belátta a régi állapotok tarthatatlanságát. val inkább, mert. ftámasza, az. u. n.. conservativ párt. ként mindinkább több eszmét sajátitott zéktl. Elhatározá tehát, hogy czélból a. conservativ. Apponyi Györgyöt. maga. el. a. annyi-. ,. is,. lassan-. szabadelv. ellen-. álland a reformok élére.. E. felstáblán hirtelen túlsúlyra vergdött. tette. kanczcllárnak (1845-ben),. ki,. hogy az.

(19) 15 íilsóházhan bi/iositliasBa inalja részérc a többséget, inindcnekolött a. megyék. pítani,. s e. befolyását törckvék szilárdan megálla-. feletti. végre azokat saját emberei közül kinevezett fispáni. E. helytartókkal rakta nug.. ré.szben az erélyes és ifjúkanczfllár. oly kevés körültekintéssel járt. el,. hogy két év. alatt. (1845. — 1847.). már 32 adminisztrátort nevezett ki, kik nem a helytartósággal, hanem egyenesen a kanczelláriával közlekedtek. Ezek fizetése 500 p. frtról 5000 re emeltetett oly idben, mikor els osztályzatú megyékben az els alispánnak 800, a fszolgabírónak 400, az esküttnek 100 p. frtvolt fizetése. Az új ..Kreishauptn!ann"-ok alatt (mint Kossuth az 1845. márczinsi pestmegyei gylésen az adminisztrátorokat gúnyosan, de találólag nevezé), az igazságszolgáltatás rósz k a r b a j u 1 1 1, st néhol egészen fennakadt.a helyhatósági jogok rövidségére a kormány érdekében lélekvásárló korteskedésck indíttattak meg,. gyék a F ö ségeik. 1. által,. s lia. olykor a me-. g eltt sérelmeiket akarták elpanaszolni küldöttezek kihallgatást nem nyertek, st törvényellenesen. s. é. szándékaiktól eltiltattak. Az alispánok, kik szuronyhatalommal. megyéknek, hanem az. felruháztattak, nera a. is. új adminisztráto-. roknak tartoztak felelséggel, kik szintén karhatalmat gyakoroltak, s ezúton több megyékben (Bihar, Hont, Turócz stb.). módon A p p o n y i az országos ellenzék rokonszenvét és elismerését nem nyerhette meg, s ez nem nyújthatott kezet egyességre oly kormányfnek, mindjárt felmerülése idején töi'vénytelenségekkel ki magát vérlázító kegyetlenségeket. vette körül.. A. is. idéztek el. Ily. számos adminisztrátorok kinevezése ugyanis. tör-. vénybe ütköz. volt,. országgylés. a sérelmek közé sorozta. Ezenkívül a kormány. is. s. az ilyenek alkalmazását. már. az 1825.. önkényileg megszüuteté a horváttartományi gylés régi rendszerét, s a. nemességet. ott. jogos szavazatától megfosztván, csu-. pán azoknak engedett szavazatot, kiket oda a bán vott meg.. A üészek. czikk megrendelt,. nem. váltótörvéuyszékek. Ítéletei. h.ajtattak végi'O.. törvény sem. tetszése hí-. visszakapcsolása, melyet számos törvényfoganatosíttatott.. A. határrvidéken a. az 1840. törvényhozás daczára sem. Az elleges könyvvizsgálat, melyre semmi. létezett s. annálfogva törvénytelenség. szigorral és aggályoskodással gyakoroltatott.. volt,. nem. túlságos. Az osztrák dohány-.

(20) 16 egyedárússág hazánkba. befészkeltetve lön,. is. s. azon törvények. mellzésével, melyek a boltnyithatási jogot megszabják, a hazai. dohánykereskedések nyittattak. ipar rövidségére cs. k.. stb. Ily. körülmények közt hasztalan sürgeté S z é c h e n y i az ellenzéket, mert szem eltt folytak le hogy szövetkezzék a kormánynyal, a számos jogsértések, s a nemes gróf azon nyilatkozata, hogy. —. .,a. kormány lemondott alkotmányellenes. zatairól,". bár elvben. és nemzetiségtelen czél-. de a tényekkel. tartalmazhatott,. valót. szembeszök módon ellenkezett. A kormány a conservativ jiártbau talált hü szövetségest, mely A p p n y t nemsokára sugaimazójáuak fogadta el. E párt, i. az ellenzék törekvéseit éretleneknek és vészthozókuak találván,. meg. a tagadás terén vetette haladó''-nak ijenn az. országban a. lábát,. magát egyébiránt „fontolva. neveztetni, magatartását illetleg pedig. szerette. Me. 1 1. e. n. r. i. c h-politikát legyezgette, s egész-. ben véve vak eszközévé vált a kormánynak. E párt szintén csak 1825. óta tömbözdött. Állandó magvát mágnások és a fpapság képezték. Népszersége a nemzeti közvélemény eltt semmi. sem. volt.. Minél inkább haladt az id, a pártok annál nagyobb zalmatlansággal viseltettek egymás sen szenvedélyes modort vett lár. megbuktatását tzte ki. azon esetre. ,. hogy mi. ;. lesz. fogná tenni a kormányt,. fel, s. Az. iránt.. bi-. ellenzék különö-. törekvése ezé Íjául a kanczel-. elre azonban nem gondoskodott akkor, ha csakugyan lehetetlenné. — se miatt a dolgok váratlan fordulása. sok tekintetben készületlenül. találta.. részségét az a körülmény, hogy. Növelte az ellenzék me-. Appony. i. fölemelkedése els. példa gyanánt szolgált arra, hogy a parlamenti befolyás ma-. gában is elég a kormány a conservativek részérl kodással.. Az. átvételére, s. hogy a. történt a kihivás,. Legnagyobb ingerültségre. nyilt. nem. küzdelemre. csekély elbiza:. adott okot az adó kérdése.. ellenzék azt kivánta, hogy minden adó közös legyen.. servativek haladni. kérdésnek hagyta zott, s. A. con-. kivánó része pedig a kíizteherviselést nyilt fel,. és. sem. sem mellette nem uyilako programmjában ez egész dolMásik nagyobb része pedig a conellene,. a párt Icguttdjára kibocsátott. got egy igével. sem. érintette.. servativeknek egyenesen a közadózás elve ellen. volt.. Ilyen vala.

(21) 17 a. kormány. felett, s. 111. eljárása. is. ;. hallgatott a reform e legfontosabb. nem. agatartásából. hajlama azt életbe. kivenni. lehetett. léptetni, söt. ága. vájjon volna-e. :. a gyanús hallgatás csöndé alatt. ogy közegei az adózás elve ellen izgassanak, s itt-ott erszakos harezot folytassanak. pártok között, nemcsak a kiegyenlítés, hanem a közvetí-. eltrte, h. lelkiismeretlen és. A. Széchenyi, ki egyik párthoz sem hogy a nemzet önmaga fogja erszakosan érvényesíteni igényeit, s különösen félt, hogy az adózó nép tettlegesen lép fel, és kényszeritendí a nemességet eljogának. tés. is. lehetetlenné vált már.. tartozott,. attól. tartott,. félretétclére. lí^mételten kérte azért. munkájában az mérsékletre. s. ellenzéket,. s. Po. P. 1 i t.. r. o. g. r. a. m m.. czimü. különösen Kossuthot óvatosságra,. a kormány iránt bizalomra. Az ellenzék azonban. iigy gondolkodott, hogy a túlsó párt semmi biztos alapot. a kölcsönös együttmködésre.. nyiijt. sem. volt. már hajlandó a. madások. nem. ritkán. személyesked megtá-. közlönyében Széchenyi Pro-. miatt, az ellenzék egyik. gram m-t öredékére. Kossuth pedig kihallgatni Elkeseredve ugyanis a tle. grófot.. származott, szenvedélyes és. gunynyal monda. keresztényi epeömlengése. sem. :. „Megjelent .... ezen. excellentiájának Krisztus születése. után 1847. esztendben. Mondják, az van benne, a mit emiitettem. tiája. excellenMondják én nem tudom, nem olvastam nagyon beteg s én nagyon sajnálom, de nem olvasom „„tö;. ;. redékeit."" ten. — Miután a conservativ párt magát szervezé, sönhit-. programmot. is. adott. már. ki,. Széchenyié müvének. jelenése alkalmat adott az ellenzéknek arra,. gyen. Ily czélból. még azon évben. meghogy hasonlót te-. (1847. jun. 5.) az ország kü-. lönböz részeibl Pestre seregelvén, onnan „Nyilatkozatot" bocsátott ki. Ebben azt a meggyzdését fejezte ki, hogy a kormánynak sem szándéka, sem ereje nincs a törvényeket s az alkotmányt híven megtartani, elsorolja az általa elkövetett számos törvénysértéseket, s egymásután eladja, hogy az ellenzék mi-. nem. reformok behozatalát tartja szükségesnek, kívánván. parlamenti felels kormányt, sajtószabadságot,. t.. i.. Erdélylyel. való egyesülést, vallási szabadságot, és azt, hogy „a honpolgárok. minden osztályainak. érdekei, a. más nyelv népségek óvatos. kíméletével, nemzetiség és alkotmányosság alapján egyesíttesSzeremlei Ma^yaror. Krúiiikaja.. ú.

(22) 1.^. senck.". De. kiváltkép múlhatatlanul szükségesnek nyilvánítja a. közteiicrviselést, a politikai. jogegyenlséget^ az urbériség. mentesítéssel való eltörlését és az kijelenti,. hogy ezen nyilatkozat szellemében. legközeleblí tartandó országgylésen.. Deák. mely. mány. kár-. siség megszüntetését. Végül. E. fog. mködni. a. nevezetes programra,. végleges kinyilvánítása volt a kor-. tollából folyt,. iránti engesztellietetleuségnek, teljes. A p-. összeszámolása. p n y i törvénysértéseinek ép ügy, mint az ellenzék reformtörekvéseinek s megpeesételé a pártok közti egyezkedés le,. hetetlenségét.. III.. halt. héz. A válság közelgetése idején (1847. január József nádor, ki „félszázadon keresztül, nem körülmények. közt. galommal vezette," ség,. nndn. s. ,. 13.). a hazának ügyeit ernyedetlen. kire. épen ekkor. lett. meg. ritkán. nebuz-. volna nagy szük-. pártokon felülemelkedett állásánál és sokoldalú. ta-. pasztalatainál fogva a békés kibontakozást igen elsegíthette volna. fiát,. Harmadnapra V.. István. Ferdinánd. fherczeget nevezte. ki,. király az elhunyt nádor. a közhangulat nagy örö-. mére, Magyarország királyi helytartójának. Szept. IT-én végre kiadatottakirályi meghívó levél. magyar nyelven, melyben a Föl-. ség 1847. nov. 7-re Pozsonyba gyjti össze híveit országgylésre,. a végett, hogy nádort válaszszanak,. s. hogy velk „az. or-. szág boldogságának növelésére s a közjó gyarapítására kívánt, többféle. nagyfontosságú törvényes intézkedésekrl. ta-. nácskozhassék.". A. mozgalmak alatt mindkét párt nagy tehogy saját jelöltjeit választathassa meg. A kormány-párt különösen sem fáradságot, sem pénzt nem kiméit, hogy az országgylésen többségre juthasson, mi az alsótáblánál is majdnem sikerült, azonkívül, hogy a felstábla követválasztási. vékenységet. fejtett. ki,. egészben véve rendelkezése alatt. A kormány. A p ponyi György vezeté alsó tábla elnöke Zárka János kir. tagjai valának a megyék (105), szabad kir. ke-. az országgylést. Az. személynök. volt,. Állott.. részérl Bécsben.

(23) 19 rületek (7), kir. városok (72), a káptalanok és apátságok (35),. Horvátország (2). a máguások, vagyis. 8. (189) követei, úgy szintén a (22), összesen 432 tag. A. i. nem. lévok'^. felst ábla. elnöke. István.. h György országbii"ü és K e g 1 eGábor fötáruokmester. Tagjai voltak a fispánok (32), a. Helyettes elnökök. V. M aj. „jeleu. u. n.. Ítéltábla tagjai és ülnökei. kir.. c s. :. 1. á. t. bárók, grófok és berezegek (190), az ország zászlósai (10), Horvátország küldötte (1), a püspökök, a panuonhegyi fapát és a. úgy. jászói i)répost, tag. s. A. szintén a karloviczi érsek (25), összen. két tábla külön tanácskozott, a. a két tábla által. kir. leiratok. már közösen megállapított határozatoknak a. Felség elibe való terjesztése végett azonban. ülésbe n bíró volt.. egyesült,. Az. u.. n.. elegyes. melynek elnöke a nádor vagy az ország-. alsó tábla tagjai az országos ülések tárgyát elle-. kerületi ülésmeg az elmun-. ges tanácskozmánybau vitatták meg, melyet. nek. 258. felolvasása. neveztek, fontosabb ügyekben. itt. tétettek. kálatok, bogy az országos küldöttséghez való utasítás szüksége kikerültessék.. A. kerületi ülés tárgyalásai. is. nyilvánosak voltak,. a hallgatóságra nézve mindenekeltt legérdekesebbek, mert minden ügy itt hozatott elször sznyegre, itt világosíttatott meg, s ennek szerkezeteit fogadta el, rendszerint változtatás néls. kül,. Ezen. szórói-szóra az országos ülés.. ülés is rendes jegyzö-. könyvet vezetett, benne a megyék követei sorszerint felváltva elnököltek, a tagok rendszerint szavaztak, a. lanok követei azonban ezen ülésben szavazati joguk. és. befolyásuk. nem. városok és kápta-. vettek részt, miután. általában. alig. volt. több. a. semminél.. A zére. conservativ vagyis kormánypártnak tulajdonképeni ve-. nem. volt,. miután hiányzott köztük oly kiváló f, kinek. szellemi fölénye többi társaié fölött állónak áta Iában elismertetett. s. i. c. fnökök voltak az alsótáblán SomB a b a r c z y Antal, a felstáblán S z é c h e n Ans e wffy Emil. Az ellenzék feje volt Batthyány. volna. Nevezetesebb. h Pál és. tal és. Des. Lajos (a frendeknél), szónoka. :. Kossuth. követ. Jeles bajnokai ezeken kiviil. má ndy. Dénes,. Szentkirályi. :. Lajos pestmegyei. S z e m e r e Bertalan, P á zMór (az alsótáblán) úgy ,.

(24) 20 szintén Teleki László, P e r é n y i Zsigmond és Batthyány Kázmér (a fürendeknél/t Az alsótábla els országos ülését (n o v. 11.) az országgylés megnyitására leérkezett király és családja üldvözlése felöli intézkedések vették fkép igénybe, mely alkalommal J o-. zipovich. Antal a horvátországi küldöttek követi illetékes-. sége ellen tesz óvást. Ezek viszont az óvás ellen tesznek óvást, 8 ekként megkezddik azon kölcsönös keserségek és bosszantások hosszú sora, mely az utóbbi országgyléseken annyiszor. Másnap (nov.. megújult.. 12.). a. Frendek. és a. Rendek a. pri-. mási palotában a királyi eladások átvételére gyüUek össze,. mely alkalommal A p p o n y i György kanczellár szólott a F ö 1g nevében és jelenlétében magyar nyelven. Beszédét a király azon rövid kijelentéssel toldotta meg, szintén magyar nyelatyai ven hogy „Magyarország Rendéit itt látni örvendek. 8 é. ,. ;. szándékomat a királyi eladások mutatják, fogadják bizodalommal." Az ország rendéi ekkor gylési termkbe visszatérvén, elttök felolvastattak a királyi eladások pontjai. Ezek szerint óhajtja a. szon. ;. 2.. F. g az országgyléstl, hogy: 1. nádort válasza katonai szállásolás és élelmezés dolgában a melléöl. s é. kelt törvényjavaslat. nyomán. intézkedjék. ;. 3.. a. sz. kir.. városok,. az egyházi rend és a szabad kerületek országgylési szavazata. ügyében határozzon vaslat. ;. 4.. a. sz. k. és. nyomán alkotmányszerleg. bányavárosokat, törvényja szervezze. 5.. ;. zési és átruházási törvényeket módosítván, az e. a birtokszer-. tárgyú törvény-. kezés szabályozására telekkönyvek készíttetése és állandó megyei törvényszékek felállítása. kedjék. ;. 6.. felöl. törvényjavaslat szerint intéz-. az úrbéres jobbágyoknak örökváltsági szabadságát,. miután annak érvényesítése útjában több nehézségek állnak, a méltányossággal. s. a belkereskedés és és az örökös. kedjék és. a. :. rozzon. ;. i. 10.. eszközök,. mink. 7.. felöl. intéz-. a Tiszaszabályozási. vasút dolgában törvényjavaslatokat készítsen. visszakapcsolása iránt az. bntet. ;. felvirágoztatása érdekében az ország. tartományok közt fennálló vámvonal. 8. a közlekedési. F ume Részek i. a tulajdoni joggal összhangzásba hozza. mipar. 18,36:. ;. 9.. 21. folytán hatá-. törvénykönyvet szerkeszszen. ;. 11.. miután. az országos pénztár a kamarai kincstárnak 528,566 ezüst. frttal.

(25) 21 és 24,313. váltó frttal adósa, gondoskodjék,. minél hamarébb megtizettessék.. István. után. A. hogy ezen összeg. eladások. kir.. felolvasása. füberczeg, a kir. kijelölések mellzésével,. egyhangúlag megválasztatott nádornak, mely választást a Flség még az nap helyben hagyta. Ezután elkezddött a kor. ülésekben a pártok mérkzésének ideje. Az ellenzék czélul tUzte ki, hogy a k. eladásokra adandó válaszfeliratában az ország helyzetének átalános rajzát adandja, s a kormány eljárását és politikáját, olynemü birálat alá fogja venni, mely után A p p o n y i n a k nem maradna egyéb. A conservativok Széchenyi iít. bátra, mint leköszönnie.. magukat. e törekvésnek.. pedig ellenszögezték. is közvetíteni akarta a dolgot. Végre (n o v. 27.) az ellenzék javaslata, melynek érdekében az indítványt Kossuth tette meg, négy szó többség-. gel. el. fogadta tatt,. s. ülés elébe vitetett,. a. a hónap. mely. els napján. azt eifogadá.. A. (decz, 1.). országos. felirati javaslat,. midn. eladásokról elismeréssel és hálával emlékezik, súlyos panaszokat emel a kormányzás ellen. „Haladási czélzataiuk fkir.. akadályát. — úgymond — abban. látjuk,. hogy az 1790. sen életben nincs, mert hazánk kormányzata lással, melylyel a. akadályt. az,. nem. bir. :. 10. telje-. azon önál-. törvény szerint birnia kellene. Súlyosbítja ezen. hogy törvényhozásunknak. szerének alapzatában. is. és. kormányzásunk rend-. lényeges különbség létezik; mert ez az,. a mi okozza, hogy országgyléseinken a kor szükségeibl felmerült kérdések megoldásában a nemzet és kormány czélzatainak összeegyeztetésére biztosan nem számíthatunk. Elleges és egyéb sarkalatos sérelmeink, melyeket országgylésrl országgylésre sok Ízben felpanasziánk, még mindig orvosolatlanok, s. ez által a hozandó bármily üdvös törvényeinknek foganata. annyival inkább kétség támad,. iránt. végrehajtása és. 1836. :. mivel törvényeinknek. kihirdetése sincs teljesen biztosítva.. 21. foganatba véve. még most. így az. sincs; a vallásbeli és váltó-. törvények az ország határrvidéki részeiben kihirdetve sem. let-. hogy a törvényhozás alkotmányszer befolyása mellzésének és a kormányhatalom egy oldalú terjeszkedéseinek iránya is tapasztalható. És e részben bizonyságul szolgálnak már csak azon intézkedések is, melyek a megyei szarkatek. Hozzájárul,.

(26) 22 zetnek az 1723:56. és 1536: 36. törvényekben megállapított rendszere körül az eddig kivételes administrátori hivatal rendszeresítésével, úgyszintén a kapcsolt részek. iduk feladata.. A. Nagy. közbe. egyoldalulag jöttek. miénk. közgylésére nézve, következ. és nehéz a. alkotmányos életünket és anyagi ernFigyelembe véve az elin-. :. ket teljes mértékben kifejteni. tézésre váró tárgyak sokaságát, és. kiterjed. sokszeríi viszonyaira. azoknak a közálladalora. kapcsolatát:. nélkülözhetetlen. eszközül tekintjük, hogy az országgylés évenként Pesten tar-. hogy ezen kivánata iránt a nemzetet ellegesen is megnyugtatni kegyelmesen méltóztassék." E válaszfelirati javaslat rögtön átküldetett a Frendekhez, ezeknél tassék. Kérjük Felségedet,. azonban dec. 4., 6,, 7., 9., 10. és 11-én oly ers ellenállásra talált, hogy azt a csekély számú felstáblai ellenzék utoljára sem tudta legyzni, s határozatba ment, hogy a javaslat leglényegesebb helyei, melyeket a kormány sértknek találaudna röltessenek.. E. ban nagy szívósságot. gosabb. A. visszaijesztetni.. lön,. kitö-. és sok dialektikai ügyességet fejtettek ki,. s bár a hallgatóság folytonos nemtetszését hallata, nem. magukat. ,. viták közben a conservativ párt fnökei általá-. engedek. karzat zajongása idvel annál han-. minél nagyobb fontosságot nyert a kormánypártiak. magatartása, minél inkább tünedezett a remény az ellenzék. gyzelme (febr.. úgymond. Végre. iránt.. 3.):. Zichy Ödön. a karzat ellen kifakadt. „Oly hallatlan botrányok történnek itt éteremben. — miszerint. azokat tovább trni majdnem lehetetlen. Akármely szabad nemzetet tekintsek, sehol sem vettem észre, hogy ott, hol valaki hivatalos, a vendégek által lepisszegettessék, és akármi módon legyaláztassék. Én ezt semmi esetre, valamint sokan közülünk többé trni nem fogjuk." Ezután felszólítja a nádort, hogy vessen véget ez állapotnak, különben elhagyják e helyet.. Ürm é ny. i. József és. Széchen. ekkor. Zichy. fel-. szólalását indítvány gyanánt tekintik, s felszólítják a táblát, ta-. nácskozzék e tárgy. felett.. Teleki. azonban a hallgatóság'párt-. jára kel. Végre az elnök-nádor meginti a karzatot, mit már azeltt. A. is. több ízben. válaszfelirati. bosziisággal. tett.. Másnap megújulnak a. izenetet az. fogadta.. alsótáblai. Máskor ha. pisszegetések.. ellenzék. a két tábla az. nem els. —. csekély izenetre.

(27) 23 egyezu vélcnicnybcn ncin zett. tübbszonis izenetek által igyeke-. volt,. egyik testület a másikat saját nézetének elfogadására birni,. kormánypárt most is hasonló eljárást várt az alsó tál)lától, mely eltt már kilátásba is helyt zé, hogy a Frendek végre is majd simulni fognak a felirati javaslathoz. A Karok és Rendek s. a. Kossuth. azonban,. indítván vára,. elhatározák,. (decz, 20.),. hogy „miután a méltoságosf'örendek tlök a válaszfeliratra nézve ngy térben, mint irányban, egészen különböznek, s a létez különbözések összeegyeztetésére nézve reményt nem táplálhat.. .. .. nak," annál kevésbé, mert a RR. a választfeliratban kifejezett nézeteiket „az ország alkotmányszcrü kifejldésének akadályai. fell.... nem. k semmiféle vá-. változtathatják meg," ennélfogva. sem fognak küldeni a Fölséghez, hanem a benne eladni szándékolt sérelmeket kifejtve és indokolva, majd külön. laszfeliratot. feliratokban terjesztendik. fel.. Ekkép. térrl, melyen a fejedelem szavától. azon. felirati. még nem. „azon. megnyugtatást remélt,". H. melyrl a Pesti. javaslat,. hogy „annál jobb irományt formára törvényhozás. lelépett az alsótábla.. r. i. 1. s. a p azt monda,. és alakjára nézve a. magyar. el," a nélkül, hogy rendeltetése. állított. hely érc eljutott volna, félretétetett az országgylési irományok. lomtárába.. Az els országos jelentség törvényhozási ügye. volt.. Ez. iránt. S. z e. mere. (nov. 29.) ülésben az indítványt.. Bertalan tette. Egy. tárgy,. mely az. közteherviselés. alsótábla munkásságát igénybe vette, a. hét. meg. a kerületi. múlva pedig az orszá-. gos ülés a szerkezetet elfogadván, átküldé a felstáblához (decz.. —. —. 7.). úgymond az izenet sem az ország lasem a közállományra nézve kosaira nézve igazságosnak czélszernek nem tartván, hogy minden rendes közadózási ter„A KK.. és. RR.. ,. hek, az ország lakosainak csak egy része által kirekesztleg viseltessenek:. óhajtanának ezen terh ékben megosztozni,. még. pedig akképen, hogy a közteherbeni ezen részesülésök által az. adózó népnek jelenleg fennlév terhei könnyíttetvén,. mód. alkalom nyujtassék sokféleképen elkorlátolt társadalmi. és. viszo-. nyainknak igazságos útoni kiegyenlítését lépcsrl lépcsre. si-. keresen megközelíteni. Ugyanezért óhajtanák, hogy a nemesség és mindazok, kik e nevezet alatt értetnek,. s. eddig e részben.

(28) 24. _. tehcrinentesek valának, a törvéuyhatúsági h á z. ben részt venni törvény ország sürgetsebb. pénztár. által. szükségei. ó viselésé-. országos. egy. fedezbetésére. RR, az adó barmatlik nemét, a b a d az egészen utasításaik. cl. Ezenkivül az. köteleztessenek.". szintén meghatároztatik.. elvileg. felállítása. a. i. adó. i. t is. szellemében történt. ,. el. nem. mert. Hogy. a. fogadták,. a. megyei. nemesség többsége nem akarta, bogy mindenféle adófizetésre magát elre is, miután a kormány számadási felelsségérl még egyátalában nem volt biztosítva, s egyelre a felöl kötelezze. magát megnyugtatva, mire forditandják majd pénfrendek azonban, bár a „nemesi szz vállak" védelmére zét. A nyíltan átallották kelni, csak négy napi(jan. 12., 14., 15. és 17.). sem. érezte. hosszú vita után lettek rábírhatók,. István. nádor közbeveté-. bogy az izenetbez ímmclámnial hozzájáruljanak. Ekkor kijelentik, hogy „a közös teherviselés elvében megegyeznek, s a törvényhozás feladatát annak részletes alkalmazásában keresik, sére,. s. a fizetésnek a KK. és RR. izenetükben említett két nemét,. u.. m. a házi adót és országos pénztárt, ezen elv részletes alkal-. mazásának. tekintik". — se tárgyban. érdemleges. gett az alsótábla által javaslott országos. hez részükrl. is. hozzájárulnak,. ámde. ez. mködés. ügy érdemét. illet vég-. elhatározásukat a választmány jelentésétl függesztik c 8 e. vé-. választmány kiküldésé-. fel.. Vé-. y Miklós báró szathmári fispán azonban egyenesen kívánta. a nemesi nemadózási elv épségben fenntartatását, támogattatva némikép Busán Hermann horvátországi követ által, ki a régi modorú subsidíum mellett óhajtott maradui. Még nagyobb ellenállásra talált a Frendeknél az alsótábla izenete. (decz.. 21.). az. úrbéri örökváltság. dol-. A. RR. óhajták, hogy „valamint egy részrl a földesúrnak tökéletes kármentesítés biztosíttassék, ugy másrészrl az gában.. úrbéri tartozásoktól és szolgálatoktóli megváltás a földesúr be-. leegyezésétl felfüggesztve továbbá ne maradjon," mely felfüggesztés czélhoz. nem vezet. úton az 1840: 7-ben állapíttatott. meg. Ez izenet a Frendeknél tárgyalás alá kerülvén, két napi vita után 4.),. Vay. Miklós indítványára kinyilatkoztatják,. hogy az 1840:. 7.. czéltalauságának. idegenkedése volt az örökváltságtól,. k. (febr.. .3,. oka nem a földesurak beleegyeznek, hogy az.

(29) :. 25 úrbéri viszonyokból kibontakozás minden érdekek kielégítésével eszközöltessék, ennek módjai kimutatására az alsótáblátúl aján-. latba tett országos választmányhoz részükrl is hozzájárulnak, azonban kényszerít törvény hozásának kérdésébe ereszkedni. nem. fognak.. A következ országos ülésekben (jan. 7. és 15.) a m a gyár nyelv és nemzetiség ügyében készült javaslatok -. tárgyaltattak, miközben, valamint e dolognak a kerületi ülések-. ben tárgyalása alatt is, a kapcsolt részekbeli követek, a javaslatoknak rajok vonatkozó s ket nemzetiségökben érdekl része ellen. ersen küzdöttek. E keser. midn. honosítás. a. viták njult ervel törtek ki, ügye került sznyegre, (jan. 27.— 29.). mely alkalommal a honositandóra nézve feltételül hogy a magyar nyelvet beszélje. Bunyik József govié Metéli horvát követek e. tüzetett,. és. Oze-. feltételt visszautasiták, s kinyilat-. koztatták, hogy országuknak külön honosítási joga van. melyet. ezután. is. függetlenül fenntartani kívánnak.. szerkezetben feltételhez ragaszkodtak,. s. A. RR. azonban a. Horvátország sürgetett. jogát oly törvénytelenségnek állították, melyet, ha eddig gyakorolt. volna. Frendekhez tárgyalták,. ezután. is,. s. meg. kell szüntetni.. törvényjavaslatok a. elküldetvén, ezek azt sokkal több körültekintéssel. reá oly lényeges megjegyzéseket tettek, melyek. merev iránya változást szenvedett.. szerint a javaslat egyoldalú. A. E. frendi izenet késbb. felolvastatott. (márcz. 4.) a rendi táb-. hogy újra tárgyaltatnék, az egész dolog lán, s igen tapintatosan félre tétetett. Ezentúl a magyar nyelv-nemzetiség és honosítás ügyében készült szerkezetek az országgyülé si naplóban egy igével sem említtetnek, s természetesen sem a Fölaztán a. séghez között. né.lkül,. fel nem nyomuk. *). sem a megersített törvényezikkek. terjesztettek,. sincsen. ^). így állván a dolog, a. Serbische Beweguag megvártuk volna, bogy. ismeretlen. midn. a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában készített javaslatot, mint a nyelvkényszer okmányát az 184'/s- országgylés politikai nézeteinek jellemzésére egész terjedelmében közli (23. és köv. 1.), midn elsorolja, hogy egyes magyar Bzerzöjétöl az igazság érdekében. követek (különösen (az. országgylés. Kossuth). kezdetén). az. mily méltánytalan kifejezésekkel éltek idegen. nemzetiségekre. vonatkozólag.

MAGYARORSZ&Aacute;G KR&Oacute;NIK&Aacute;JA AZ

MAGYARORSZÁG KRÓNIKÁJA AZ