A helytartótanács által kidolgozott erdörendtartás pontjai

Teljes szövegt

(1)282. 106. i j ó g . márczius 1. A helytartótanács által kidolgozott erdörendtartás pontjai. *. Puncta circa in troducendum in regnum Mariae silvarum ordinem , harum que con servation em et m eliorem propa gation em curandam pro norm a publicanda. 1. Cum caesio lignorum promiscua vecto silvarum ordini adversetur, meliori arborum propagatione, indeque cum emolu mento publici juxta ac privatorum promanante silvarum conser vatione exigente, per quodlibet dominium silva, pro ratione cujusvis situs et amplitudinis in certas, et quidem ubi copiosiores prae existerent silvae, tanto plures plagas reflexione necessitatis et sectio nis ordinis modalitatisque habita majores vel minores dividatur, taliterque singulo anno caedendam plagam designet, extra hanc vero pro illo anno in reliquo silvae corpore aut in annos praevio modo describendis plagis nullibi desectiones arborum admittantur, nisi aedilium lignorum nefors in excisa plaga non reperibilium necessitas in reliquo silvae corpore moderatam caesionem dominio liberam futuram exigeret. 2. Talismodi silvarum in plagas descriptio semper situi ac amplitudini, imo sicubi minores silvae existerent, etiam arborum speciebus, quarum aliquae citius, aliae tardius succrescerent, accom modetur, eo quippe reflectendo pro possibili, intra quot nimirum annorum spatium e desectarum arborum radicibus surculi proger minandi in tantas succrescere possent arbores, ut caedendis prae misso modo in plagas divisis silvis prima denuo, sicque successi'0 singula pro aedilibus et focalibus desecari queat. 3. Hic vero eam etiam regulam observent dominia, ne m talismodi plagis in annos dispescendis arbores longiori tractu tem poris grandiorem in molem succrescant, quam arbores pro ratione indolis suae exempli gratia intra viginti, aut juxta situm etiam ultra annos naturaliter succrescere possunt, eo quod experientia constet, quod alias per grandiorem plurium annorum curriculo suc. V. ö. Érd. Lapok 1879. 185—186. 1. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(2) 283. crescentium arborum vastitatem radices debilitatae surculos protu berare non possint; siquidem vero 4. Silvas inde plurimum devastari observare esset, quod rustici bgnationis facultatem admissam habentes hoc beneficio multum abutantur, silvasque nullo ordine servato excessive excindant, ad ostendam hujusmodi damnosam licentiam statui, ut singulus dominus terrestris tum in silvis, seu locorum communibus, seu ad ses siones colonicales excisis, tum propriis dominalibus, ubi lignationis beneficium admissum habetur, pro subditis indagata praevie neces sitatis ratione certam de anno in annum lignorum quantitatem excindere possit, nec ultra talismodi designandam quantitatem, sub exemplari secus in contravenientes statuenda poena plus quis colon°rum vel incolarum secare ausit; aedilia vero ligna nec in proPnis colonorum seu communibus, seu excisis silvis absque speciali dominii indultu secare liceat. ö. Circa ipsam caesionem lignorum vero sequentes regulae fiuam exactissime observentur, nempe l-o. Ut ligna debito tempore biberno quippe secentur. 2-do. Prius in designata plaga aridae, sicCac arbores, dcciduique rami secentur, dein excindantur fructum nimus ferentes ac quoad hoc suffecerint, lructiferae ac glandiferae arbores pro possibili conserventur; quapropter 6. Necessum erit, ut quilibet dominorum terrestrium eam rationcm ineat, ut silvas suas a deciduis, siccis, ventoque decussis rarnis et arboribus ita semper perpurgari curet, ut praeexistentes arborcs robustius excrescere, surculi vero in purgato spatio melius succrescere, seseque protrudere valeant. Ubi demum 7. Robustiores arbores decussae fuerint, is modus caesionis °bservetur, ne mole sua alias vicinas debiliores arbores aut sucCrcsccntes surculos obruat, sed semper is desectionis modus incatur’ ut talis arbor ad vacuam silvae partem absque jactura alterius ' ,Vae arboris cadat, aut in densioribus silvis decussa arbor gravis °Pc catenarum vel funium sensim demittatur. 8. Siquidem vernali potissimum et autumnali tempore ignis Per aridas herbas et sicca folia facile se proriperet et latius n.?iusqne serperet, sub gravi animadversione pastores gregum ct alii quivis severissime inhibeantur, ne arbores in stivis succcn^Crc audeant, talitcrque ignem excitare praesumant. P- Cum silvarum novellarum cumprimis propagationi pluri mum obsit pecorum, pccudumquc impulsio, ne pu'lu'antia germina © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(3) 28-t. et succrescentes surculi abrodantur, sicque exarescant, sub gravi pariter animadversione statui, ut pastores in excisas hujusmodi plagas aut novellas silvas, donec arbores vires sumendo in robus tiores emergant, pecora et pecudes nullatenus, capras vero nullo unquam tempore impellere audeant, adeoque silvae tales, praeattactaeque illarum plagae circiter ad 20 annos, aut pro ratione citius vel tardius excrescentium arborum indolis ab omni pecorum vel pecudum ingressu districtim prohibeantur. 10. Sub poena exemplari aeque statui, ne coloni vel quiscunque (quod brumali praesertim tempore facere solent) frondes arborum vel in harum gratiam arbores desecare audeant pro esca pecorum secari et praeparari consvetas. 11. Cum in quibusdam comitatibus usuvencrit, quod ruralis conditionis homines succrescentes arbores desecare, usuique intento adaptata arefacere, sicque candelarum et luminis loco applicare soleant, hunc quoque cum damno succrescentium arborum vigen tem abusum sicubi est abrogari et efficaciter sisti. 12. Decorticatio arborum severe interdicitur sub poena legali in contravenientes irremissibiliter irroganda. Siquidem vero corti cum materiali quidam opifices in conficiendis manufacturis carere nequirent, hinc ubi tale materiale per opifices requireretur, ibi talismodi arborum decorticatio attunc solum licita sit, si per hanc silvae devastationis periculum abfuerit, sed et tunc hujusmodi de corticatio haud aliarum, ac quae per dominium specialiter desi gnata fuerint arborum admittatur. 13. Eo etiam observato existente, quod in aliquibus locis occassione messis pro manipulorum ligaturis virgulta secari et appl'" cari soleant, cum hunc in finem virgulta prorsus absque necessi tate dispendiose adhibeantur, ligaturaeque manipulorum ubique ex stramine confici valerent, hunc abusum simpliciter pro abrogato et severe interdicto haberi. Nec secus 14. Et in eo silvarum succrescentium debitae propagationi gra' vem obicem poni, quod per caesiones virgultorum pro sepibus applicandorum saepe cum magna pullulantium germinum strage sil vae devastentur, ut proin hoc in passu etiam silvarum expeditiori propagationi prospiciatur, sub severa et exemplari in contravenien tibus irremissibiliter desumenda poena ordinari, ut a modo dein ceps omnes et singuli a caedendis pro sepibus virgultis sub pracattacta poena simpliciter inhibeantur, sed cum huic necessitati etiam © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(4) 285. ‘ilia ratione et quidem utiliori subveniri queat, singulus hospes in quantum possibile fuerit ex arboribus magis spinosis cito succres centibus vivas sepes immediate facere, talibusque germinibus hor tos et areas suas munire teneatur, idipsumque ex ratione majoris utilitatis etiam ipsimet domini terrestres pro imitatione aliorum observent. 15. Caetcrum is etiam arborum desectionis modus ubique observetur, ut cum arbores si truncentur, vel de frondentur, raro excrescant, arbores semper usque ad radicem succindantur. Prout vero 16. Exstirpaturas nullibi alias, nisi cum indultu dominorum terrestrium facere liceret; ita cum per exstirpaturas silvae dimi nuantur, domini terrestres peculiari curae habebunt, ne nimias exstirpaturas, praecipue in locis amplis silvis alioquin non proviSIS’ facere admittant. Porro lf. Circa exustionem cinerum clavellatorum benignis ordinutionibus caesareo-regiis, alioquin notis existentibus id porro salu tariter ct distinctim disponi, ut in locis, ubi proximus silvae vel Agnationis requisitae defectus provideretur, ibi exustio clavellatorum Clncrum prorsus non admittatur. Ouovc 18. Haec omnia rite observentur ac quivis in praemissis deducti excessus eo cfficatius sistantur, vigilantiaque omnis debita adhibeatur, singulus dominus terrestris pro ratione majoris vel jhinoris silvae suae custodem unum, aut plures servet, qui plenam ^spectionem habeat, seduloque invigilet, contravenientes vero 'Aico dominio deferat, talcsque condignae poenae subjici valeant. 19. Ex quo autem etiam illorum locorum, quae vclut in plano s'tuata silvarum et lignationis beneficio notabiliter vel prorsus desti tuuntur, condigna habeatur ratio, circulariter per totum regnum Qisponi et medio comitatuum universis oppidis ct locis distinctim 'njungi, ut singulus hospes in ipso loco ante domum suam aliquot arborcs pro ratione glebae indolis, humidioris quippe salices V°1 alias, in locis vero siccis ct sabulosis, ubi salices facile Rarescerent, etiam acatias arbores, quae etiamsi defrondentur, aci*c iterum ct cito succrescunt, plantare ct sedulo conservare teneatur, aliud quoque commodum inde consecuturus, eo quod arbores ante et inter domos locatae etiam contra incendiorum pericula IT1linimcntum praeberent; hujusmodique arborum plantationem etiam Penes vias regias ex utroque latere singulus locus per tractum © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(5) 286. terreni sui continuare et prosequi teneatur, eatenu-que de qualiter subsecuto effectu singulus comitatus de anno in annum specificas submittant informationes. Finaliter demum 20. Notorio ex'Stente eo, quod medio controversiarum metalium tempore in controversis silvarum plagis maximae devastatio nes et depopulationes fieri soleant, ex ratione publici ordinari, ut neutra controversam talismodi plagam praetendentium pars ultra summe requisitam lignationis domesticae necessitatem quocunque pacto devastare et excindere praesumat, sique alterutra pars non exspectando eventum litis a devastatione non desisteret, talis imme diate actore fiscali magistratuali mediante actione querulosa con veniatur, poenisque lege praescriptis violentialibus pro comperto subjiciatur. Eredetije az Orsz. Levéltár kanczelláriai osztályában, Litterae consilii. 17G9. évi 1064. sz. alatt.. 107. 1769. május 2.J.. Mária Theresia királynő kézirata a bc'esi udü. kamara elnökéhez, a Magyarországba behozandó erdőrendtartás ügyében. Ich theile ihmc die anlagc zu dem ende mit, auf dass mir von seiten der kammer die wohlmeinung eröfnet werden möge» was selbe in ansehung der königlichen gütcr und besonders der hungarischcn bergwerken, auch sonsten an die hand zu geben befinde? da m it eine standhafte w ald-ordnung in H angarn, in s0 weit solche nach der in meinen teutschen erblünden bestehenden adaptiret werden mag, cingeführct werden könne. Maria Theresia s. k. An grafen Hazfcld dem 24-tcn Maji lfd i’Eredetije a bécsi cs. és kir. közös pénzügyminisztériumi levéltár UngarHofkammer osztályában, Waldwesen, fase. 12,614.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(6) 287. ÍOS. * 769 . május 27 . A becsi udv. kamara előterjesztése a j'olse'ghez a helytartó tanács á lta l ja va so lt országos erdörendtartásról.. Euer majestätt. Haben in folge eines herabgelangten aller höchsten hand billets de accepto 24-to hujus nebst communicirung des hungarischen hof-kanzley vortrags, mittels welchem das von Saiten der königl. hungarischen stadthalterev in betracht der waldordnung und holzschlags in Hungarn zu publiciren vorgeschlagenen normale zur allerhöchsten cinsicht vorgeleget worden, zugleich von dieser treugehorsamsten hof-cammer die wohlmeinung allergnädigst nbzuforderen geruchet, was in ansehung der königl. gütter und esonders der hungarischen bergwerken, auch sonsten an handen zu lassen wäre? damit eine standhafte wald-ordnung in Hungarn, ln so weit solche noch der in denen teutschen erblandcn bestehen den adaptiret werden mag, eingeführet werden könne. km nun gleicherwehntem allerhöchsten auftrag dem schul digsten Vollzug' mit guter würkung leisten zu kommen, hätte man dieses treugehorsamsten orts allerdings gewunschen, dass sothannes geschält von saiten der königl. stadthaltercy mit der hungarischen hof-kammer in einer gemeinschaftlichen zusammentrettung zu dem ende wäre verhandlet worden, damit leztere die nach d er báron aiisanischai Operationen gepasste verschiedene gu te w ald-cultursP’incipia ihro stadthalterey hätte an handgeben können; nachdem. aêr ein solches nicht bewürbet worden, so hat man euer majest. In hefester Submission unterwerfen sollen, ob etwa allerhöchst demselben zu mehrerer mitwürkung dieses geschäfts gefällig sein "olle die hungarischc hof-knmmer über der von gedachter stadt naherer verfasten entwurf annoch vorläufig vernehmen zu lassen, " o nian inzwischen von saiten dieser träugehorsamsten hof-cammer nicht verweilet hat, glcichcrwehnten entwurf dem hof-cammer departement in montanisticis zur ebenmässigen Verhandlung in abschrift rrilt2utheilen. Welches man dcnnach euer majest. hirmit dem alicrgnädigsten belchl zu folge, alleruntertänigst vorzustcllen pflicht schuldigst ermessen. Wien, den 27. Maji 17(39. H e Eredetije a bécsi cs. és kir. közös pénzügyminisztériumi levéltár Ungar. 0 ‘amnicr osztályában, Waldwesen, fase. 12.U14.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(7) 288. 109. i j ó y . ju ti. r j. Az udv. pénzverő és bányászati tanács átirata a cs. es kir. udv. kamarához a helytartótanács általjavasolt magyar erdőrendtartás ügyében.. Einer lobi. kais. auch kais. königl. hoí-kammer in frcundschaft zu erinneren, dass in combinirung der allerhöchsten Vor schrift mit denen von der würtschafts-comission an handcn geben wollenden, und eine hungarische waldordnung vorstellen sollendem punctis, welch alles eine löbliche kais. auch kais. königl. hofkammer mittels protocolls cxtract von 27-ten Maji anhero mitzutheilen beliebet, solch leztere puncta mit der erstercn nicht ein stimmig befunden worden, es seyen auch in erst besagten punctis solche grundsätze zum theil angenommen, welche man denen wahren [waldmännischen principiis gemäss für schädlich zu ach ten hätte. Weilen nur aber auch, wie die oeconomische commission m ihren begleit anführet: «Quivis dominus terrestris regni nobilis justis suis juribus, et omnibus proventibus intra ternrnos territoriorum suorum adjacentibus liberam semper, prout voluerit, fruendi potesta tem habet > mithin, wenn selber (dic einsichtere und ihre Wälder in behörige obsorg nehmende heirn magnaten ausgenommen) mit seinen Waldungen verwüstlich umzugehen um so münder abgehindert werden mag, als ein löbl. consilium locumtenentialc über vorgehendes einvernommen comitaten, Städte und district unter den 14-ten Febr. anno 1764. allschon die Vorstellung gemachct, nicht wohl parcticable zu seye eine gleiche waldordnung in allen comnutaten cinzuführen, als scheine jener zeitpunct annoch entfernet zu seye, in welchen für das königrcich Mungarn eine allgemeine Wahl ordnung mit befolgung eingeführet werden könnte. Andahero müsse man den befund einer löbl. kais. auch km?königl. hof-kammer und dem allerhöchsten ermessen anheim stc. len, ob bey fürwaltenden umständen nicht räthlicher wäre, "asS fü r nun lediglich f iir die königl. hungarische fiscal-dom in ia tut die königl. hungarische fre ye Städte, als w elche in oeconomicis sohln unter da n n befehlen der königl. hungarischen hof-kam m er stehen, eine gem einsam e w aldordnung festg esezet w urde, als an welche s'c*1 °. *■. *. l h - tC n. sodann die in denen comitaten wohnende grundherm von sem.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(8) 289. e*ne richtschnur nehmen und somit derselben, bis dass solche Mwann seiner zeit zu öffentlich gesatz erwachsen wurde, ange wöhnen dörften, zu solcher absicht wurde es fürnemlich auf die m’twürkung der königl. hungarischen hof-kammer ankommen und s°lche mitwürkung von so kräftigerer folge seye, als sohin bey der hungarischen cameral herrschaft Rhadek gemäss allerhöchsten befehl ganz neue waldweesens einrichtungen im werke seynd und da es sohin auf eine ganz neue reassumirung dieses waldordnungs geschäft ankomete, so wird in ansehung derer bergwerke, als Welchen an conservirung derer Wälder am mehresten gelegen Ist> fhr dem höchsten dienst nothwendig seye, damit auch die Montanistische stelle bevor ein dergleichen waldordnung in ge dachten cameral herrschaften, oder aber bey denen königl. freystadten publiciret und pro norma fürgeschrieben wurde, von wegen denen allenfalls zumachenden erinnerungen vernommen werde. Cro nian übrigens zu angenehmen freundschafts erweisung jeder2e>t bereit und willig verbleibet. Ex consilio imperialis ac caesar. regiae camerae aulicae in Monetariis et montanisticis. Wien, den 17-to Junii 1769. Karl ttasselhann s. k. Eredetije a bécsi cs. és kir. közös pénzügyminisztériumi levéltár Ungaosche Hofkammer osztályában, Waldwesen, fase. 12,614.. 110. / 7<5p. ju/ius í j . A magyar tűk’, kamara előterjesztése a fölséghez a hely tartótanács által javasolt országos erdőrendtartásról.. Sacratissima cacs. regia apostolica majestas, domina domina c|ementissima!. Normam de quali in regno Hungáriáé partibusque eidem introducendam, stabiliendoque conservationis et succisionis ^ arum ordine elaboratam cum obsequiosa regia hac camera ngarico-aulica sub 14-ta proxime evoluti mensis Junii eo benigno Mandato clementer communicata dignata est majestas vestra Missima, ut consultis baronis a Geusau in dominiorum Hradek ykava silvis pro objecto rectae silvarum conservationis et Cls'onis assumptis principiis, suam quoque desuper opinionem OklevéUr. II.. 19. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(9) 29 0. majestati vestrae sacratissimae quanto celerius depromat, caque, quae eidem normae adhuc adjicienda videbuntur, specifice re praesentet. Quoniam vero praeaitacta norma no7i modo Geusanianae nor m ae conform is, sed et adeo salu taris et u tilis esset, ut eidem n ih il am plius a d d i aut dem i p o ssit, sequaciter nihil aliud restare, quam. ut eadem norma per totum regnum consveto canali publicetur, effectusque illius procurandus benignissime ordinetur. Unice quoad ultimum paragraphum in eo sonantem, ut cura haec in quovis comitatu uni ex magistratualibus committatur, silvanique aut vena tores peculiariter instruendi constituantur, difficultas quaepiam suboritura praevidetur eo, quod silvas non comitatus privative, verum ipsa dominia, seu terrestres domini possideant, cum tamen idipsum spheram cameralem haud respiceret, ideo obsequcntissima regia haec camera hung.-aulica etiam ab hac reflexione humillime praes cindendo, praeallatam normam in universis regni comitatibus pr° debito observamine per consvetas circulares ordines publicandam in omni humilitate existimaret. In reliquo eadem regia camera auUca altissimis majestatis vestrae apostolicae gratiis et clementiae sernet humillime devovet. Datum ex consilio regiae camerae hungaricoaulicae, Posonii die 17. Julii 1769. celebrato--------Baro Ladislaus Wayay s. k. Gregorius Sághy s. k. Eredetije az Orsz. Levéltár kanczelláriai osztályában, Őrig. Rcferad»1769. évi 570. sz. alatt.. .. 111. i j ó p . augusztus p. A becsi cs. es kir. udv. kamara elöterjeszte'se a J * seg/iez, a helytartótanács által javasolt országos erdörendtartás iigyel'cl ‘. Euer mäytt. Haben in folge eines hcrabgelangt allerhöchsten hand-billcts de acccpt. 24-ta Maji a. c. nebst communicirung des allersubmiessest hier ruckanschliessigen hungarn-hof-kanzley ' ° r trags, mittels welchen das von seiten der künigl. hungarischen stadthaltcrcy in betref der wald-ordnung und holzschlags in Hun garn zu publicircn vorgcschlagcnc normale zur allerhöchsten e,n sicht vorgclegt worden, zugleich dieser gehorsamsten hof-kammcr anzubcfehlen geruhet, dass um eine standhafte wald-ordnung. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(10) 291. Hungarn, in soweit solche nach der in den teütschen erblandcn bestehenden adaptiret werden mag, einführen zu können, euer ma>tt. über jenes, was in ansehung der königl. gütern und beson ders der hungarischen bergwerken, auch sonsten an handen zu lassen wäre? die diesortig-allerunterthänigste wohlmeinung vorge tragen werden solle. Deme dann zu schuldigster folge diese gehorsamste hofbammer nicht verweilet hat, mit euer maytt. auf einen diesorts in Sachen unterm 27-ten Alaji anni curr. allerunterthänigst erstatteten 'oitrag erfolgt allerhöchsten genehmhaltung, der hungarischen bof-kammer zu mehrerer mitwürkung dieses geschäfts über den '°n gedachter stadthalterey verfasten entwurf vorlaüfig zu ver nehmen ; worauf nunmehro dieselbe nach mehrerem ausweiss des ln or>ginali hier angebogenen berichts sich gutachtlich dahin geaüsseret hat, wie sothannes von erwehnter königl. hungarischen stadthalterey in Vorschlag gebrachtes normale nicht nur denen nach der báron Gaüsauischen operádon gefast verschiedenen guten "ald-culturs-principiis gemäss, sondern auch dergestalten heilsam und nützlich zu seyn erachtet werde, dass ohne in solchen etwas beyzurucken, oder hindanzulassen nichts anderes erübrige, als Crdeütes normale in denen gesamten comitatem zur behörigen cobachtung durch die gewöhnliche circular-verordnungen kündbar zu machen. Gleichwie nun diese gehorsamste hof-kammer keinen anstand bet, dem in ansicht der von eröfterter königl. hungarischen stadthalterey entworfenen wald-ordnung eröfneten gutbefund der ttmgarischen hof-kammer gänzlich bcyfall zugeben ; also hat man a*l-solches eüer maytt. zu Vollziehung eingangs erwehnt allergnäb'gsten befehls in submissestem rcspcct beyzubringen der pflichtHtässigen Schuldigkeit zu seyn erachtet. Wicnn, den 9-ten Augusti 1769. .. Eredetije az Orsz. Levéltár kanczclláriai osztályában, Orig. Refcrad. 1,e9- <5vi 570. sz. alatt.. 19* © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(11) 29 2. 112.. I j6 g . augusztus <?. Kivonat az erdélyi udv. kanczelláriának a főkormányszékhez intézett leiratából, melylyel az osztrák erdőrendtartást megküldi annak behozatala s másrészt valami vadászati rendszabály megalkotása végett. *. Sacratissimae caes.-regiae apostolicae majestatis dominae dominae nostrae clementissimae nomine regio in magno princi patu Transylvaniae gubernio intimandum. Ex adnexa remonstratione, aliisque relationibus colligere fuisse, quod nonnulli contribuentibus graves et in detrimentum totius magni principatus vigentes abusus, praecipue circa decima tionem, usum silvarum, venationem------- irrepserint.------- —Jubere proinde altefatam suam majestatem, ut 3. Adnexa norma, quoad usum silvarum in Austria vigens, similiter statui magni principatus adoptetur, interim vero ex nunc statim gravissimis in superius adnexo scripto expositis devastatio nibus per generale interdictum obex ponatur. 4. Ab eodem regio gubernio opinio submittatur, quomodo imposterum plebs a perniciosa venatione arcenda ? nec non qualia norma circa venationem et in ordine ad extirpanda animalia rapacia praescribenda ? ------Viennae Austriae, 9-na Augusti 1769. Fogalmazványa az Orsz. Levéltár crd. udv. kanczelláriai osztályában 1769. évi 417. sz. alatt.. * V. ö. a bevezetésünkben előadottakkal, mert az Érd. Lapok l ^ ' évf. 674. lapján az adatok tévesen közöltettek.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(12) 29 3. 113. J7^9- szeptember 2. A becsi udv. kamara pénzverő és bányászati osztályának előterjesztése a fölséghez, a magyar udv. kanczcllária által szerkesztett v‘agyar országos erdőrendtartás iránt, az arra hozott legfelsőbb hatá rozattal.. Euer maytt. Haben in einem herabgelangten allerhöchsten aiid-billet vom 27-ten lezt verstrichenen monats Augusti aller gnädigst anzubefehlen geruhet, dass in angelegenheit der hiemit nllerunterthänigst rückfolgender Vorträgen den entwurf einer "ald-ordnung für Hungarn betreffend, die etwa von seiten dieses treue gehorsamsten bergwerks-departement zu machen findende ennnerung euer mayt. allerunterthänigst vorgeleget werden sollen. Nun hat zwar dieses treü gehorsamste departement in eben ^ eser sach annoch unter den 17-ten Junii anni curr. an eüer hof-kammer seine gutachtliche meinung per extractum pro‘OCol'i cröfnet, und wäre sonach für nun des allerunterthänigsten r urhaltens, das nach seinem aus j 2 puncten bestehenden und dem >lgarisehen hof-kanzley-vortrag anschlissigen en tw u rf eine w a ld ordnung f ü r Hungarn * vortrefflich abgefasset seye. Nur allein. gedenkete man allerunterthänigst einigermassen bedenklich zu Se>n, wann da puncto 3-tio des ersagten entwurfs vorkommet, ss zu schlagung des ordinari brenn-holz bey eich-waldungen ^ln 30 bis 40 jähriges, bey buchen ein 25 bis 30 jähriges, bey Uen-, tannen- und lcrchen-waldungen aber ein 20 jähriges alter 'tilänglich seye, als welcher saz nur allein, wo Waldungen überss'g und der consumo nicht gross ist, plaz greiffen könnte, *°mit über ganz ohnvorgreiflichcn räthlicher wäre, dass an stelle k SOs a respective 20 bis 40 jährig bestimmet werden wollenden ni-alter vielmehr, dass die zu brenn-holz abzutreibende walûngen 12 zöllig scyn soltcn, allcrgnädigst bestimmet werden °ê- Auf gleiche art könnten puncto 5-to ganz ohnmasgebigst nstatt deren Worten: Cum arbores adultae s i succidantur, non trej * Amagyar udv. kanczclláriának ezen 52 pontból álló erdörendtartását síd ^ feltalálnom nem sikerült. Az Őrig. Referad. 1769. évi 570. p0 U.*ratlx51 csak annyit tudunk, hogy azt a kanczellária a helytartótanács jaiból az osztrák waldordnung nvomán állította össze, s a javítások után C8>eges alakot nyert.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(13) 294. fa c ile novos surculos germ inent, v o n d a r u n n e n f ü g l i c h e r d i e w o r t e : Cum surculi e radice succisae arboris boni m ere menti non sint, g esezet w e rd en , denen. b e sse ren. um. a n d u rch. zu. e rk en n e n. zu. geben,. h o lz - g a ttu n g e n e in tü c h tig e r b ä u m. s to c k , o d e r w ü rz e n , s o n d e r n. le d ig lic h a u s d e m. d ass. bey. n ic h t v o n. dem. saäm en. e rw a c h se n. könne. W o. a n ü b rig e n s ,. b e s tim m e t w e rd e n. nachdem e. w o lle n d e. d ie s e. fü r H u n g a rn. w a ld -o rd n u n g. a lle rg n ä d ig s t. fü rn e m lic h. m e i n e a u f a lle u m s t ä n d e v o n H u n g a r n s ic h s c h i c k e n d e p u n c ta e n th a lte t, o h n e w e l c h e in d e n e n seynd,. in j e n e. b e rg -s tä d te n. h in e in zu g e h e n ,. so. b e so n d e re. b e y p u b lic iru n g d ie s e r w a ld - o rd n u n g b e s a g te n n ä h ere. b e rg -s tä d te n. g e n u n te r e in e m dann. a lls c h o n. m an. auch. a lle rg n ä d ig s t. euer. m a y t.. d e rm a le n. b e s tä ttig e t. a lle rh ö c h s te r. w a ld -o rd n u n g. an seh u n g. der. n ic h t. d a s e lb s t. neü. auch. auch. b e s te h e n d e. w e rd en. in d a s. angehenden. b e r g w e r k e a lle rg n ä d ig s t v e r b r e ite t. je d o c h. e tc .. F ra n tz. g ra f. von. und. m ö c h te n .. e n ts c h lie s s u n g. d ie. k ö n ig re ic h und. in. w e rd e n. W ie. d ie s e. s te lle n so lle , o b. r e s p e c tu d e r a lls c h o n b e s te h e n d e n u n d k ü n f tig s ic h den. d ass. d ie in e r s t. b e g re iffe n d e g u te V e rfassu n . g e h o r s a m s te s te lle a lle r u n te r th ä n ig s t a n h e im b e s a g te. fru c h t e in g e fü h re t. a lle ru n te rth ä n ig s t,. u n te r e in e m. m a n ip u la tio n s - u m s tä n d e in s ic h. a llg e . m a n ip u la tio n s -u m s tä n d e ,. b e r e its m it g u te n g la u b te. d ie. in s tru c tio n s -. tre ü m ehr. C ro a tie n. >n. S ie b e n b ü rg e n. e rg eb e n m ö g en . w o lle .. E s b e ru h e t. K o llo w r a th s. k . R e f e r ir t d e n. 2 -te * 1. S e p te m b ris 7 69.. Dieser entwurf ist vorläufig dem Massenbach, damit selber darüber sein gutachten in kurzer zeit eroefne, zuzuschikcn. Eredetije az Orsz. Levéltár kanczelláriai osztályában, Orig. Referat17C9. évi 070. sz. alatt.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(14) 295. 114. I j6 g . nerc ember í j . Z ichini L ajos fűrészgépének leírása. *. Eine machine, welche zeiget, dass ein einziger mensch und m möglichster geschwindigkeit und ohne grosser mühe auch den allergrössten und stärksten bäum, so in einer waldung stehet, absägen und fahlen könne. 1• Dass man einen bäum bis etwa ein schuch von der erden Schneiden könne, wodurch also so vieles holz profitiret wird. 2. Dass allenfalls auch ein einziger mensch diese machine k's in waldt hineintragen könne. 3. Dass mit solcher machine der gefällte bäum durch einen nienschen völlig zerschnitten werden könne. Eredetije a bécsi cs. cs kir. közös pénzügyminisztériumi levéltár Banatlca osztályában, Waldamt, fasc.13,401.. 115. / 7dp. november í j . K ivo n a t M ária Therezia királynőnek a z erd élyi ú rbéri 'viszonyokat szabályozó rendeletéből. **. III. Szakasz. Ötödször. Tartozik a földes űr maga jobbágyainak és zsellérjei n k tűzi és épületre kivántató fát az ollyan helyeken ingyen engedni, a hol köz vagyis szabad erdők vágynak, ha pedig semmi köz erdök nem volnának, szabadságot adni, hogy a földes úr különös erdejéböl is (hanemha az mind kevés és drága, mind pedig a maga szükségére is elégedendő nem volna) afféle ledőlt és száraz fákat v'hessenek magoknak az erdőpásztorok hírével és jelenlétekben, annyival inkább, ha élő fákot kellene vágniok, azokat az erdőPásztorok mutassák ki, és a földes úrnak is illyenkor ezen haszonért ,. * Zichininck ezen találmányának leírását a bécsi cs. és kir. udv. kamara. aU ,C mc^ a bánsági udv. bizottság elnökségéhez annak a Bánságban való a*kalmazása végett. ** V. ö. Krd. Lapok 18TS. GT3. 1.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(15) 296. illendő kevés jutalommal lenni tartoznak. Minthogy pedig a jószágok mindennémíí hasznaiakkal szoktak a földes uraknak adattatni, ezokáért illő, hogy azok, ha a határnak nagysága vagy kiterjedése engedi, legeltetés végett a határra külső marhákot bévehessenek és a legeltetésből, vagy makkolásból való taxát és jövedelmet magok számokra szedhessék; ellenben pedig a jobbágyok és zsellérek földes urok engedelme nélkül külső marhákat a határra legeltetés végett ne szegődhessenek, az erdőléssel is csak magok különös szükségekre élhessenek; és a földes úr által az erdők élésének módjáról tett rendelést (waldnungs-ordung) követni tartoznak, nyers fákot pedig vagy másfélét is arra nem alkalmatos időben a földes úr hire és engedelme nélkül ne vághassanak. A melly helységek ben mindazonáltal némely erdők régi időktől fogva a falukhoz tartoztanak volna közönségesen, és azok által mostanig birattattak is, azoknak birodalmában a faluk ezután is megtartassanak, fenn maradván ugyancsak a tulajdonság, vagyis proprietás jussa a jószágok vagy domíniumok mellett. Hatodszor. A makkolásnak haszna a jobbágyoknak és zsellé reknek kevesebb bérért vagy jutalomért engedtesék mint más idegen embereknek, de az is csak ollyankor, mikor a makkolás hasznával a földes úr különös erdejében élnének, mert ha a mak kos erdő szabad és köz lészen a falusiakkal, a makkolásért ezen kevesebb fizetéssel is nem kell őket terhelni. Nyomtatvány az Orsz. Levéltár érd. kanczclláriai osztályában.. 116. 1769 . deczethber 22. M ária Therésia királynőnek M agyarország részeri k ia d o tt erdőrendtartása. *. Nos Maria Theresia dei gratia romanorum imperatrix vidua, Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae et Sclavoniae ctcregina apostolica, archidux Austriac, dux Burgundiáé, magm princeps Transylvaniae, dux Mediolani, Mantuae, Parmae <-'tc* Ennek egykorú magyar fordítása is megjelent nyomtatásban, de a*1 fölöslegesnek tartottam közzétenni, minthogy az alább közölt 1781. máj erdélyi erdőrendtartás ennek majdnem szószerinti magyar fordítása.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(16) 297. comes Habspurgi, Flandriáé, Tyrolis etc. vidua, dux Lotharingiae ct Earri, magna dux Hetruriae etc. Materna cura et tenerrima, qua in perchari regni nostri Hungáriáé commoda, promovendumque bonum publicum ferimur, sollicitudo benignum animum nostrum advertit, quanti sit momenti, a*que utilitatis perpetua nemorum in bono, florentique statu conser' atl0> nociva e contra, si promiscue caedantur, horum ruina et desolatio. Quapropter indispensabilem esse comperimus boni ordinis *n succisione et usu sylvarum hoc etiam in regno quampriintroducendi neccessitatem. Nemini non notum est, quantum opis rebus humanis adferat, quamve necessaria et utilis privatis non minus ac publico sit Syh arum conservatio, non modo in rem aedilem, pinsendum panem quotidianum, parandum cibum et varium potum, lumine et calore 'endum hominem, aliaque vitae humanae subsidia et necessitates>verum etiam ad salis, ferri, aliorumque metallorum et minerarum ŰInas, totque professionum et artium fabricata inevitabiliter requiratur. Experientia attamen teste didicimus, inaestimabilem hunc reSni thesaurum parvi admodum pendi et conservationem illius uuninium curari, ut adeo sylvae et nemora plerumque vel prodige Caedantur, ve^ penitus extirpentur, et in immensas alibi vineas, 1 vero inutilem abeant solitudinem absque cura futuri earun111 Incrementi et propagationis, ita ut nisi per introducendum quempiam ordinem et rectam caedendorum lignorum normam Cerii pro uniuscujusque privati commodo et publica utilitate Pr°miscuae huic et dispendiosae succisioni termini ct regulae P°nantur, metuendum sane sit, ne universum regnum iis etiam 'n J°cis, qUae modo adhuc svlvis abundant, lignorum olim penuriam Patiantur. P t igitur huiccc communi malo et defectui tempestive obvietur, atqne in futuram etiam posteritatem prospectum sit, huncce sylarjni conservandarum et lignicidii ordinem benigne decrevimus Nandum, per quem justis ct legalibus dominorum terrestrium ^ Us> bonisque suis libere utendi et fruendi, praerogativis nihil roSari, aut in impertubate observato hujus usu ullum impediri, Crttin pro ratione ac ipsam sylvarum conservationem publica ° n minus necessitas, ac privatorum utilitas exposcit, eosdem U!T>pr;mi.s excitare volumus, ut ipsi, quibus alioquin suprema in © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(17) 29 8. bonis suis sylvarum cura et inspectio, magistratibus vero univer sorum regni comitatuum vigilans in bonum publicum attentio incumbit, pro suo ipsorummet commodo et publica utilitate exemplo bono aliis praeluceant, satagantque, ut praesens norma, prout nempe varius in regno locorum situs patitur, aut suadet, accommo danda in bonis suis quamprimum introducatur. Totum hoc opus et salutaris de conservatione sylvarum dispositio in duobus his capitibus praecipua attentione dignis subsistit, quo nempe ordine Primo. Syivae adultae caedendae sint ? Secundo. Qua ratione juvenes et novellae educandae ? atque adeo perpetuum in annos singulos lignicidium procurandum ? Quem in finem 1mo. Majores aeque, ac minores syivae recta judicio e experimento librandae, aestimandaeque, imo si fieri potest, geometrice dimetiendae, vel per connumerationem passuum, aut alio consimili modo mensurandae, naturaque et indoles, ac species arborum pernoscenda, probaque instituenda erit, qualemnam cir citer lignorum quantitatem suppeditare queant, atque ita certus orgiarum et lignorum etiam fabrilium numerus in singulos annos constituendus, donec per revolutionem annorum eadem, quaC caesa est, syivae pars iterum apta securi fiat, atque adeo Post usum ultimo loco excisae plagae ibi iterum, ubi in princip10 caeperat, inchoando perenni in successivos annos circulo succisio renovanda volvatur, prouti in adjecto ad finem ideali cupro tam pinetorum, quam et foliatorum, ut vocant, nemorum idipsun1 exhibetur. 2do. Notanda est aetas arborum ad justum incrementum requisita, nempe Arborum foliatarum : Quercus communiter crescit ad annos incirca _ — Acer, aut platanus per annos............ 100 ............ — Fagus ut in dolabrosam excrescat et roboretur in ferti liore loco .............................................................. — in steriliore .............................................................. — Populus, tilia, ulnus a 30 usque annos 40 Betula loco humido 30 in elevato ab anno 40 usque 50. 200 lfiO 120. 150. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(18) 299. Salix ab anno 20 usque 30 Alnus ab anno 40 usque 50. Pinetarum:. Abies, pinus, larix intra 80-mum et 100-mum annum. 3tio. Esto praenotata pro ratione differentiae arborum just ■incrementi sit aetas, et in quosdam usus annosae quercus, aliaque robora sint necessaria, pro ordinaria tamen foci necessitate sufficiunt Sylvae quercinae anni 30 vel 40 Fagineae, aut platani anni 25 et respective 30 Pineto, sylvae item abiegnae, vel larici anni 20 Populo, betulae, ulno, vel alno anni 15 Salici, hujusque generis mollibus lignis anni 10; imo salix Postquam excrevit, singulo triennio amputatis frondibus et succres centibus ramis detruncari potest. Notandum tamen est, quod praescripta arborum aetas pro 'nfallibili regula accipi non debeat, multa enim situs, et ipse fundus mutat, locales proinde circumstantiae et experimentum celerions vel tardioris incrementi unumquemque sylvarum possessorem docebit, quae proportio aetatis arborum commensurari debeat n°cessitati et in quot annos sylvae veniant partiendae. 4to. Cum arbores adultae si succidantur, non facile novo surculos germinent, ideo in locis, praesertim ubi lignorum defectus Cst' truncus arboris una cum radice evellendus et ad hujus locum ln terram alioquin porosam et ipsa radicum evulsione levigatam aliquot glandes injiciendae, humoque cooperiendae erunt. 5to. Ut autem aliis etiam necessitatibus prospiciatur, omn tempore, quo portio nemoris illi anno destinata excindetur, arores aediles, quae recta crescunt, neque multos nodos, aut ramos habent, pro sylva perpetua id cst ab igne et foco intacta relinquantur, prout et species lignorum duriorum molitoribus, r°tariis, arculariis, sculptoribus, aliisque hujusmodi opificibus aploruni a securi focali custodiendae ct in praemissos usus pro ,T|ajorc Pretio, possessorum emolumento conservandae erunt. (>to. Sufficienti lignorum fabrilium provisioni prospectum si in loco 1600 quadratarum Viennensium orgiarum 16 uJusmodi arbores relinquantur, quibus usque ad insequentis anni © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(19) 300. lignicidium necessitati provideatur, hae vero, quantum fieri potest, in convallibus, humilioribusque locis, ne opacitate sua aliis suc crescentibus obsint, a turbine vero et ventorum impetu tutius conserventur, deligendae erunt. Ubi vero ligna mollia sunt, haec frequentius, et quidem intra 40 annos bis, terque succidi debent, tum causa majoris utilitatis, cum et ex eo, quod adulta radix non tam facile, nec ita foecunde pullulet, ac frondescat; exemplum est in populo et salice, quod hae intra tres annos ad totidem et ultra pollices in pingui solo crassescant, quae quidem arborum species tamdiu, donec amputandorum ramorum cortex planus sine rugis est, terrae ad dimidium pedem infossae vegetant ac virent, et ita desecti crassiores rami alio transplantari, salicetaque multi plicari possunt. 7-mo. Non modo caedenda, et ad orgias componenda, verum etiam quae superventuro veri, ac aestati destinantur, evehenda sunt hyeme ligna usque finem mensis Martii, aut medium Aprilem, ut ita ab hoc mense sylvae usque finem mensis Augusti vclut clau sae quiescant, ne alias primo mox vere, et ita sensim pro ratione diversarum specierum pullulantibus aut frondescentibus arboribus, tencrisque virgultis per currus et pecora jugalia nocumentum inferatur. S-vo. Pars succisa post sexennium succrescentibus ad radicem arbustis sedulo repurgetur, ut eo majore ipsae abores incremento assurgant. Cavendum tamen est, ne ipsa arbor securi laedatur, aUt rami ex ipso trunco rcseccntur, sed solum ad ipsam radicem humi serpentes virgae et frutices, qui in altum nunquam erig' solent, vires e contra crescenti arbori adimunt, amputandi erunt9no. Ubi major lignorum penuria est, ibi ascia adhibeatu in locum securis, quae ut plurimum findendis solum lignis desen ic ^ 10mo. Ipsae caesarum arborum frondes et apices hau negligendac, verum in fasces et manipulos colligandae erunt, postquam praesertim aruerint, opportunis usibus futurae. 11 -mo. Nc decussa majora robora casu suo succrescenti novellae sylvae noceant, succisio ad partem ad arbusculis maxim vacuam dirigenda, et a praecipite, noxioque lapsu succisa arbor catenis, atque aliis §-pho 20-mo descriptis adminiculis adjura erit, vel quod consultius est, arbores hujusmodi cotum, et. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(20) 301. decutiantur, ubi juxta "destinatum ordinem succisio continuatur, 'el secundum seriem annorum recurrit. 12mo. In tot annos sylvae partiendae sunt, quot crescenti nemori juxta praemissa sufficiunt, neque prius, quam ordo hanc vel illam partem semel succisam attigerit, securis admovenda. 13tio. Unde sedulus oeconomus, sylvarumque possessor et conservator libro hunc praecise in finem asservando tam numerum 0rgiarum singulis annis consecandarum, quam et ordinem, quo sylvae juxta seriem succidi debeant, inseret, unaque duriorum jinoquc lignorum diversis opificiis et fabricatis, vasisque et circuls deservientium quantitatem secundum sortes suas et arborum sPecies connotabit. 14to. Constanti attentione curandum est, ne extra nemus SUccissioni illo anno destinatum praemissae quoque lignorum nhum species caedendae opificibus admittantur, sed omnes hi ^d ordinatum ejus anni lignicidii locum assignentur, nisi fors extra °c etiam plagam vento dejecta, vel alia ex causa caduca robora ln residuis sylvis reperiantur. 15to. Pro foco illa plerumque ligna adhibenda erunt, quae CUna, vel nodosa, aedilique aut alteri necessitati minus idonea c°mpcrientur, recta vero, praesertim abiegna, pini et larices in âjorern utilitatem pro asseribus, scandulis, tignis, aliisque aedilis necessitatibus reservabuntur. Peculiari proinde vigilantia attendenm est, ne ligna, quae diversis opificibus, molitoribus videlicet, Sculptoribus, torneatoribus, arculariis, vietoribus eteoet. apta sunt, gnis focalibus admisceantur, vicissim vero ab his non emancant e.ua curva et nodosa, quae quanto majore difficultate caeduntur, e° facilius per lignicidas negliguntur, demumque putrescunt. 16to. Praecipua vero conservationis sylvarum regula in eo P°sita est, ne hinc inde promiscue sine ordine et delectu ligna pedantur, verum ordinata de frusto in frustum succisio exacte servetur, cautumquc sit lignicidis, ne aliquam inutilem antiquam arborem ideo, quod facile caedi, findique nequeat, intactam relinÛant> ast omnes arbores et ligna foco apta, exceptis illis, quae in 'Peni aedilium adhuc crescere, aut pro semine conservari debent. Uria cum truncis et deciduis arboribus conscccnt, et in orgias c°niponant, securim vero, aut serram non alte, sed ad ipsam radieem arboris opponant, ut quantum fieri potest, succisae arboris reniancns truncus humo aequetur; haec tamen per certam annorum © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(21) 302. seriem distributio intelligenda non est de minutis sylvarum parti culis, quas forte nobiles ad curias suas, vel ipsi etiam coloni ad sessiones alicubi excisas habent, hi tamen cum praescitu domino rum terrestrium tempore hyemis, cum minores arbusculae nive coopertae per casum majorum non tam facile laeduntur, ligna in futuras anni illius necessitates caedere et avehere conentur, obser vato caeteroquin quoad hos §-o 43-tio. 17mo. Primum ubique quantum possibile est, decidua, arid et hinc inde jacentia ligna, aut jam dudum succisa exquirenda, ct in utilitatem consecanda, evehendaque et ita sylvae ab his, at que inutilibus quibusvis fruticibus, pascuum etiam pecorum (ubi hoc sylvarum aetas et ratio admittit) multum impedientibus repur gandae erunt, tum demum vivis arboribus superius praescripta norma securis admovenda; in ipsa vero lignorum consectione certa concisi ligni mensura et pedum aequalitas observetur, ut dein rectius ad formam cubicam in orgias ligna componi et quan titas etiam caesorum quotannis lignorum accuratius resciri ct connotari possit. Quod si porro in locum securis serra adhibeatur, et laboi facilior erit, et lignorum oeconomiae prospicietur melius, multa enim dum securi ligna caeduntur, ex his abeunt et perduntui per festucas dissilientes. 18vo. Rotariis extra locum succisionis destinatum in remotior bus et abditis sylvis ideo etiam lignorum caedendorum facultatem dari consultum non est, quod extra oculos positi truncos et ramos arborum occultandi, atque ipsa etiam ligna dolabrosa clam subdu cendi occasionem facile nanciscantur. 19no. Non praescribitur equidem, qua parte sylvarum ordina tum hocce lignicidium inchoari debeat, id enim ab arbitrio domi norum terrestrium et prudenti oeconomia, ac officialium bon ’ praefectorum directione atque selectu pendet, nihilominus tamen ordinatam lignorum succisionem ibi inchoandam ratio suadet, u * securi maxime idonea ligna reperiuntur, vel ubi vento perv>a, ruinaeque exposita, aut vero in limitibus sita furtis cl clanculariae succisioni, aut invasioni vicinorum obnoxia sunt, universaliter autem observandum est, ut remotiores prius, dein proximiores s>l'aC caedantur, in illis ne decidua ligna successive putrescant ct m tiliter pereant, hae ut in omnem casum, ac necessitatem Pro possessore in promptu sint ct conserventur. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(22) 303. 20mo. Quod si novella sylva sat jam dense excrevit, et arboribus pro semine relictis non amplius egeat tam hae, quam et aâe arbores pro aedili, vel alia simili necessitate juxta §-phum 15. ad annos ulteriores in sylva caedua relictae si in tantum roborentur ct crassiores ramos adeo sensim extendant, ut succres centi sylvae et arbusculis nocumento sint, succidantur quidem, Sed defrondentur prius, ne casu suo in juvene planta majus damnum causent; utve caesa arbor in eam, quam lignicida intenderit, Partem facilius agatur et ruat, haec adhibenda est cautela, ut Primum ex illa, ad quam arborem labi opportet, parte incisae Securi arbori festuca lignea incutiatur, dein vero ex adversa parte Serra arbor scindatur, ita fiet, ut incusso post asciam sive serram cuneo ferreo, pondus arboris illuc, ubi primis ictibus securi incisa propendeat et labatur, catenis quoque et funibus, ut alibi Practicari solet et §-pho 11-mo attactum est, impellenda, concisa demum ligna e densa sylva mox efferenda sunt, ne succrescentes tenerae frondes et arbusculae in vere et aestate curribus, ac Jumentis carpantur et obterantur. Quod si vero humiles dumi et arbusta per pecora in tantUrn abrasa fuerint, ut exiguum aut nullum prorsus incrementum Promittant, excindenda potius, et in fasciculos componenda sunt adesa arbusta, ut ita novis a radice surculis restaurentur et crescant. 2 1mo. Ubi lignorum defectus est, et reperiantur plagae acuae, quae nec segeti, neque plantandis vineis aptae sunt, illae Perarandae, si situs admittat, secus autem ligone fodendae ct arhorum semine siliginis instar inseminandae et occasione conte gendae; quercinae autem vel fagineae glandes, ne per feras, aut Pecudes, vel aves devorentur, aliquod pollicibus profundius terrae ni<idandae enint; foliatarum arborum species plerumque solo feregent, cum profundas radices agant, et succum nutritium ibi quaerant, pineta vero in terra etiam steriliore perinde crescunt; quas vero singulae sortis semen proprietates habeat, quove temP°re serendum sit, inicrius §-pho 54. dicetur. 22do. Quamquam autem generalis haec sit regula, ut i JUo m°ntc, aut sylva ordinata succisio lignorum coepit, ibi etiam anno in annum continuetur, quod si tamen alibi vetustae, Patulacquc arbores umbra sua ct distentis ramis incremento junioUrn art>orum obsint, excindcndae potius erunt, cum praecautione Paalo ante £-pho 20-mo descripta. Ilujus demum generis arborum © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(23) 304. trunci, nec non decidua et arida pro palis vinearum, scandulis item et his similibus utiliter applicari possunt; cum emptoribus vero talium lignorum ita una paciscendum erit, ut ramos quoque ac frondes, truncosque arborum et alia ibi jacentia ligna soluto et porro his contiguo pretio in frusta secare, atque in orgias, ac fasciculos componere et colligare teneantur. 23tio. Qui praeter utilitatem elegantia quoque nemorum delectantur, atque in ambitus semihortenses sylvarum quampiam dispositam educare volunt, hi in certa mensura et invicem obser vata distantia, quercus et fagos rectis lineis plantent, donec tamen illae ad justam altitudinem excrescant et roborentur, aliarum ar borum species in medio ipsarum inseminandas habent, ut harum densitate illae ab injuria aeris defensae eo rectius et melius habeant incrementum. 24to. Ubi aut per ipsosmet loci inhabitatores, vel per vicina rum possessionum accolas sylvae in tantam jam ruinam iverunt, ut loca nunc desolata, et vacua tantum conspiciuntur adeo, ut ncc nemoris amplius nomine digna sint, ibi residuae etiam arbores m usum excindendae, et si defectus lignorum tali in loco subversetur, rectaque oeconomiae ratio exposcat, novella sylva modo superius praescripto serenda, plantandaque erit. 25to. Conservatio novellae succrescentis sylvae praecipu attentione opus habet, ne per novas vias et semitas desoletur, sed antiquae tritae viae observentur, a pascuo vero pecorum, praesertim vero caprarum (quarum morsus nemori maxime noxius et exiti°' sus est, et ideo magistratibus comitatuum omnibus studiis connitendum, ut illae a sylvis penitus arceantur) ad minus per decennium «n sedulo custodiantur, usque dum videlicet succrescens nemus * inferioribus ad radicem frondibus repurgatum in tantum creverit, u cornutum pecus lingua frondes attingere, ac carpere non possit. 26to. Cum rami frondosi pro hyberna pecorum alimcntation praeberi nonnullis in locis consueverint, id quidem vclut sylvis nocivum et praesenti normae adversans sub exemplari poena proh' betur, ne tamen ex alia parte beneficio hoc incolae, aut sylvarum prossessores penitus priventur, salices, vel populi et reliquae hűje* sortis, cclcriorisque incrementi arbores circa septa hortorum ct aliis opportunis locis extra nemus plantentur, pro usu, pabuloque hvberno pecorum deserviturae, amputatosque pro hieme ramos facile iterum restauraturae. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(24) 305. 27-mo. Ne demum montium et sylvarum possessores justis Proventibus suis quaque ratione priventur, aut in his diminutionem aliquam patiantur, nihil obstat, quo minus uti hactenus ad liberam dispositionem suam observata; caeteroquin quoad subditos, in sylVls dominalibus minore 6. X-ris taxa glandinationem exteris erga ,r>eundam eatenus conventionem et conveniens pretium elocare Valeant, dummodo educationi succrescentis sylvae novellae damnum Per id non inferatur.. Citerius observanda, quoad novellarum sylvarum e d u c a tionem .. 28-vo. Cum desectione betularum, aliarumque hujusmodi Perticarum pro circulis, scalis, currus oeconomici lateribus, aliisclUe rotariorum, vel vietorum necessitatibus requisitarum caute «cedendum est, ne ut superius quoque attactum, novis orbitis ' lae currules in sylva pro harum evectione multiplicentur, sed extrahendae vel bajulandae sunt hujusmodi perticae e densiore, uki caesae fuerunt, sylva, aut ab harum praecipue crassiorum sUccisione eousque abstinendum, donec juvenes quercus, aut fagi cum altitudinem creverint, quae vel aequando, vel superando Succisio ct ruenti betuleto illaesae resistant. 29no. Fagineae, vel pineae rotariis aptae perticae majores, quemadmodum et tigilla unice in parte nemoris lignicidio anni s destinata concedantur, et in hoc casu proficuum futurum est, Pnus illae, antequam robora majora decutiantur, fuerint excisae epositaeque loco securo. 30mo. Scandulis, palis vincis, ct his similibus destinata ligna Par*ter ante focalia cxcindenda erunt. 31mo. Notorium est, quod subditi pro cingendis agris, pratis Pascuis tam ex suis sessionalibus, aut communibus, quam ct ""nialibus sylvis, succrescentibus aeque ac adultis promiscue, Pr«ut incidunt, arbores in majore quovis anno quantitate succidere ant, benigna proinde regia nostra voluntas est, ut pro hujusin * SC^)t's et cincturis ejus sortis vivae arbores, quae successive I Pr°ccriorcs excrescunt, facilcquc distrahuntur, severe vetitae ali CantUr’ 'n so'um locis deinceps admittendae, quae lignis 9uin abundant, distractionis vero lignorum beneficio carent. Oklovüti,. u .. 20. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(25) 306. Caeterum pro cincturis neque asseres, neque bifissa ligna, verum frutices et eae arbustorum species adhiberi debent, quae semipig' meae manent, et justo alioquin incremento destituuntur. 32-do. Non exiguo itidem oeconomiae sylvanae accessu futu rum est, si aedes, stabula, reclinatoria, horrea, aliaque aedificia rustica non ex lignis, uti in plurimis locis actu fit, verum ex limo, terraque constipata, aut crudis, aegyptiacisquc tegulis, vel etiam caemento, ac lapidibus, ubi horum copia est, tecto excepto erigan tur, et implexorum e virgis sepimentorum loco similis murus vel vivae sepes ponantur, quae procurari facile possunt, per plantatio nem genistae spinosae, vel pruni sylvestris, aut insitionem hujusmodi nucleorum successive postquam excreverint, in locum sepimenti duplici invicem implexo ordine, ut eo densius fiat septum, trans plantandorum, fossaque tantisper donec excreverint, septoque apta fuerint, muniendorum ad avertendum omnis pecoris ingressum. 33-tio. Eo etiam dispendium sylvarum augeri observatur, quod in nonnulis locis tempore messis manipuli non stramine, sed suc cisis in hunc finem virgultis ex his contorta fascia ligentur, h«c proinde abusus simpliciter abrogandus erit sub poena severa. 34to. Juveni praesertim et succrescenti nemori ingen damnum infertur, si amputati arborum apices notanter pinei pr° haederis applicentur; sub gravissima proinde poena idipsum prohi bendum, et in locum ejus aut ex pineis frondibus compositum signorum, vel viride sertum, et quae hujusmodi sunt, pro haedera exponantur. Idem vero, quod de haederis disponitur, intelligi quoquC debet de arboribus pro solennitatibus 1-ma Maji, ecclesiarum >tcm et processionum supervacaneo ornamento adhiberi consuetis, qliaC eodem modo sub gravi animadversione interdicuntur. 35to. Decorticatio, atque ut vocant, circulatio arborum P'11 mis sylvis exitio esse solet, facilequc hoc contagio desolantur arescunt, quod cum alias etiam lege publica prohibeatur, invigila^ dum est excessibus hujusmodi, cxccdcntcsque severe punie erunt. Siquidem vero corticum materiali quidam opificum in confice0 dis manufacturis carere nequeant, his ex sylva caedua prosplC potest erga specialem sylvae possessoris assignationem. 36- to. In locis, ubi arescentium herbarum, ac deciduorum abusum arboribus foliorum succensio quotannis vere et autumno m © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(26) 307. ' emt> ita, ut cum ignis hujusmodi de industria plerumque in vento excitari soleat, una cum herbis ipsae quoque humiliores arbusculae adustae arescant irreparabili pene sylvarum ruina; pueris proinde Pastoritiis aeque, ac adultis, a quibus plerumque incendia haec Partim ut herbae recentes in usum pascui aestivi crescant, saepius Ver° ex mera petulantia procurantur, vere et autumno silex, chalybs, focus et pipa districtim prohibeantur, circulatores et vigiles in s>lvis constituantur, qui mox ut fumum observaverint, illuc accurrant> in loco igni vicino deprehensos capiant et judici loci tradant, praemisso examine puniendos, ignem vero in prima scintilla, anterpram ulterius propagetur, illico exstinguant, in casu majoris nemorum incendii per accursum etiam vicinorum adjuvandi, pueri dein deprehensi virgis, adulti baculis, aut scutica caedantur. Quovis autem vere, vel autumno prohibitio in loco tali pulce reiteranda erit, ut renovata rei vetitae et constitutae in trans gressores poenae memoria quisque sibi cavere sciat a praevariCatione. Et quemadmodum aridas herbas et arborum folia, ita ct rnulto magis ipsas arbores vivas, vel etiam arescentes, aut truncos et jacentia hinc inde ligna succendere sub pari poena prohiben*Ur’ similiter etiam taedae ligneae pro lychnis, aut candelis et 1c>bus in quibusdam locis adhiberi consuetae, aut ubi frequentium s) 1' arum copia harum usum admittit, nonnisi erga expressum 'adultum admittendae erunt. 37-mo. Pro ambitibus hortorum vulgo spallicr parce admodum adhibendae sunt juvenes fagi et dum quaedam hunc in finem effodiuntur, curandum est, ne remanentium radices quoquo modo laedantur. Cacterum cum mori idem officium praestent, ex his potius tantum fieri potest hortenses ambitus plantandi erunt, pro qua Quidem arborum specie in regno non sine magna regnicolarum adlitate multiplicanda in singulis comitatibus horti erigendi sunt, 1 semina moromm inseminari, juvenesque mori educari et dein k Srcmio illius comitatus habitantibus tam nobilibus, quam ignobili’ I 11' semet insinuaverint, gratis distribui queant 38-vo. Pro viis publicis per sylvas ducentibus sufficit quattuor °rR'arum latitudo, ut currus currui obvians unus alteri cedere P°ssit, reliquum quod superest spatii ex utraque parte viae sive antando, sive seminando educandis arboribus compleatur, imo 20* © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(27) ante ipsas quoque domos, ut paulo infra uberius dicetur, aptae cuique loco et situi arbores implantentur; connitendum autem est, ut viae per sylvas ducentes linea recta procedant, quo tam ipsorum nemorum conservationi, quam et itinerandum commoditati, ac decori quoque hac ratione sit prospectum. 39no. Saepe fit, ut locis pascuo desdnads surculi, virgulta et arbusculae sponte sua innascantur, et inde terra foecunditatem ostendat, si a pascuo pecorum custodiretur ad sylvam producen dam; talis proinde plaga a pascuo inhibenda et loco hujus, si fiet1 potest, alibi pascuum excindendum erit; in excisione tamen hujus attendendum est, ne in juvena succrescente sylva idem colonis assignetur. 40mo. Cum gazae in sylvis erectae tam per multiplicationem familiae, quam et intertentionem plurium pecorum, et per ipsa5 etiam ad gazas hujusmodi ducentes vias, ac alias quoque, cum extra oculum sint, non leve sylvis inferant detrimentum, nulli ig1' tur posthac praeter expressam domini terrestralis facultatem, aut indultam praedii alicujus in medio nemorum siti impopulationcm, domos, vel gazas in sylvis aedificare licitum esto. 41mo. In plagis, quae- juxta constitutum lignicidii ordinem succiduntur, repertae senescentes quercus et alia robora, quae >n gratiam majorum forte ferarum relicta sunt, ne opacitate sua ct distensione ramorum succrescenti sylvae novellae obsint, juxta superius jam dicta excindendae erunt, modalitate §-pho 20. praescripta42do. Metae et limites sylvarum, ac montium saepe visitand renovandique erunt, et si forte arbor limite signata vel vento sub versa concidat, aut secus quopiam signum metale obliteratum depre hendatur, ad antevertendas differentias mctalcs, indeque facile nas citura jurgia ct caedes denuo meta, vel signum apparens ponatur, hujusmodique metarum revisio quovis ad minus decennio reitereturCum porro notorium sit, quod in sylvis controversiae meta subjectis maximae nemorum devastationes ct dcpopulationesquc ficrI soleant, per magistratus comitatuum modus ponendus erit, ut usque ad exitum litis neutra pars controversam ejusmodi plagam in 111u tuam utriusque ruinam succidere ct devastare praesumat, verum moderatum duntaxat, necessitatique commcnsuratum lignationi usum habeant sub incursu fiscalis in transgressorem actionis. 43tio. Calci et lateribus exurendis applicanda sunt talia Hgn qaeu non facile vendi, aliisque usibus esse possunt, ut sunt jaccn © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(28) 309. tes ^'nc inde in sylvis etiam remotioribus arbores et trunci, ut per aliae utiles, venales, et aediles, vivae, ac fructiferae arbores ln a,i°s usus conserventur. 44to. Emptoribus lignorum indulgendum non est, ut ipsime medio lignicidarum sylvas pro lubitu caedant ob metuendam earunruinam, ast sub vigili possessorum, aut hominum suorum oculo %na, de quibus conventum fuerit, decutiantur, vel potius caesa, et ’n orgias rite composita illis assignentur. 45to. Solitum inchoandi lignicidii tempus illud ordinarie obser ' atur, cum jam folia arborum decidunt, et hae vitalem e terra sucCUrn attrahere cessant. b7nde ligna quidem focalia a medio, vel mox primo Novembri Usque ad finem Februarii caedenda erunt, post hunc enim mensem arbores suum e terra sugere incipiunt nutrimentum. Aedilibus vero gnis caedendis maxime idonei esse censentur menses Januarius et De cember et hoc intelligendum est de aedilibus extra aquam adhibendis; arbores enim, quae locis palustribus, et in aquis locandae sunt, virentes adhuc, et succo plene succidi et adhiberi debent, hae etenim aquam et humorem peregrinum non amplius imbibiturae humido °c° diutius durant, quam siccae. Quod consectionem et in orgias collocationem lignorum foca lium attinet, his quidem temqus a 1-ma Novembris ad finem menSls Junii communiter assignari consuevit, pro ratione attamen neCessitatis, aut vendendi commoditatis tota aestate per lignicidas findi, consecari et in orgias componi possunt, arbores niholominus ipsae crtle>ut jam dictum est, succidi et pro consectione praeparari debent, c>duac vero, aut vento subversae, praecipue in sylvis, et montis remotioribus nullum certum terminum habent, sed omni temP°re consecari possunt; quodsi namque solo succisionis tempore in |oaSa' quam ordo lignicidii attingit, secarentur, multa ipso temporis S'oris intervallo perirent et putredine consumerentur, nec suffiCCrct 'H's una caedendis tempus succisioni ordinariae destinatum, lis Caetcrum notae regulae sylvanae est, quod ligna pro scandusol‘Pa isqUe v'nace's ct aliisque his similibus necessitatibus IS ^ybernis mensibus, quibus succo carent, sint succidenda. 40-to. Quamquam admodum justum, aequumque sit, ut paupeUs ^'nc inde sparsim jacentia ligna minora, quae nempe absque ris, aut ullo alio adminiculo nudis manibus super genu frangi, 1 fracta jam ct jacentia colligi possunt, duabus in hebdomada © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(29) 310. e. c. Lunae, ac Jovis, aliisve pro placito sylvae possessorum constituen dis diebus, vel festo in has dies incidente sequente mox dic legenda et in dorso domum deportanda concedantur; fit tamen, ut hocce induito nonnunquam abusi quidam pauperes, ipsa etiam recentia et optimi incrementi ligna succidant, furtimque subducant, judices proinde locorum, venatoresque et sylvani his bene invigilent, ne securim, vel asciam, ullumve aliud ferreum, et acre instrumentum in sylvam secum deferant, secus tam hoc, quam et lignis privati arresto insuper puniantur. 47mo. Ad sistendam demum tanto facilius promiscuam colo norum lignationem non abs re futurum est, si in territoriis, uti iidem in sylvis communibus, aut ad sessiones excisis, vel dominalibus ligna tionis beneficio fruuntur, investigata et cognita praevie eorum necessi tate, a proportione nemorum certam de anno in annum lignorum quantitatem dominium sigulo deputaverit, nec ultra talismodi emen sam quantitatem designando per dominium tempore caedendam sub exemplari in contravenientes statuenda poena ullus colonorum ligna succidere ausit, aedilia vero neque in ipsorummet colonorum communibus, aut scssionalibus sylvis absque speciali dominii indultu decutere neque extirpaturas facere liceat, sin vero sylvae commu nes, vel ad sessiones excisae tam vastae fuerint, ut subdivisionem in plures annos juxta praescriptum lignicidii ordinem recipiant, >n his etiam eadem per singulos annos serie procedendum et reliqua etiam hoc normali praescripta observanda erunt. 48vo. Sylvae stagnosae per aquae ductus, seu canalem, qu aqua ad defluxum inclinat, quod per libcllationcm, et palos terrae pcrpcndicularitcr infigendos nivcllir dictos cognosci potest, ducen dum, ubi fieri potest, siccandae, a cariccto et arundine repurgandae, harumque loco populi et alni inserendae, atque ita in utilitatem possessorum et publici convertendae erunt. 49no. Cum insulae Danubio, Tybisco, Dravo, Vago, alii?qu fluminibus aut adjacentes, aut in medio fluviorum sitae, plerumquC ligna mollia, populos, salices, ulnos et quae hujusmodi sunt prodn eant, quibusvis 20 aut 24 annis a radice prorsus succidendae, salices vero omni triennio ad provocandas novas frondes et ram° detruncandae erunt; in sabulosis porro insulis, in quibus demtin salicctum innasci solet, singulis annis virgae in fasces colli.gnndac’ vendendacquc, aut in usus, quos possessor insulae magis utile? gnoverit, convertendae erunt. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(30) 311. 50mo. Siquidem de anno in annum sylvas diminui et lignorum defectum augeri advertamus, clerrentissimum et serium mandatum nostrum est, cujuscumque domus incola tamdiu, donec circa et ante domum, aream, hortum, horreum, aut prata vacuus, plantandisque arboribus aptus locus repertus fuerit, singulis annis arbores in locis quidem humidis populos, salices et alnos, in limosa vero ac sicca terra ulnos, in sabulosa tandem et aeque sicca pinos et abietes aut moros ad minus 20 plantare teneatur. Quem in finem in singulis comitatibus hortus pro schola, ut dicitur, aut seminario arborum constituatur, unde dein arbusculae transplantationi aptae illas peten d u s gratis suppeditabuntur, eousque autem ex sylvis, ubi hujus sortis arbusculae habentur, similiter gratis praemissum in finem lar giendae erunt. Horti vero tales, in quibus semen mororum seminabitur et mori educabuntur, ne obvii sint et cuivis pateant, circum circa genista spinosa, vel agresti prunello, aut exiguo fossato cingendi erunt. 51mo. Quemadmodum praesens ordinatio et norma sylvana ad commune omnium bonum unice tendit et praescripta habetur, ,ta a clementissima quoque intentione nostra alienum prorsus est, ut Per hanc commune commercium et utiles publico fabricae, uti sunt metallorum et mineralium fodinae regiae, decolorationum crri> item laminae, salis nitri, vitri, vitrioli, aut cinerum clavellatorum (observatis tamen quoad hos benignis rescriptis et praecedancis dispositionibus nostris medio consilii nostri regii locumtcntienalis ■ntimatis) ustrinae et quae hujusmodi sunt, in necessarii arti et opificio suo lignis defectum aliquem patiantur; imo vero hujus ipsius recti sylvarum et lignicidii ordinis scopus ille est, ut haec continuo Vlgeant et perpetua quodammodo reddantur, officinae proinde hujusmodi et ustrinae, ubi actu sunt, ulterius etiam continuandae, 'm° si publici ratio et sufficiens, aut fortassis etiam superabundans gnorum provisio alibi quoque erigendas in regno suadeat, praevia ,n consilio regio locumtencntiali idcirco insinuatione pro publica n° n m'nus, quam et privata possessorum utilitate et commercio extruendae erunt. t>2-do. Pini, larices et abietes, quae in altis, remotioribusque fontibus et alpibus caedi, demumque per aestivos torrentes in valagi> praecipitariquc, et aquis innatando ad proxima flumina c uci consueverunt, ut per arendatores, aut conductos lignicidas c ordine, atque ab ipsa radice, non vero, ut saepe fit ad 4, 5, © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

A helytart&oacute;tan&aacute;cs &aacute;ltal kidolgozott erd&ouml;rendtart&aacute;s pontjai

A helytartótanács által kidolgozott erdörendtartás pontjai