Ezek a bányászok nyomban kijelen­ tették, hogy Edmundson az ő akaratukat nem képviselte és az ő bérükből a UMWA tagsági dijai nem vonhatók le, mert annak nem tagjai

AZ EGYEDÜLI MAGYAR BÁNYÁSZLAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

MAGYAR

THE HUNGARIAN MINERS’ JOURNAL HAS MORE SUBSCRIBERS THAN ANY OTHER THREE HUN­

GARIAN WEEKLIES IN THE UNITED STATES

Hunban

VOLUME XXV. ÉVFOLYAM DETROIT, MICHIGAN,

A

THE ONLY HUNGARIAN MINERS’ JOURNAL IN THE UNITED STATES

SZLAP

FsfJournal

THE HUNGARIAN MINERS JOURNAL VISITS MORE THAN ELEVEN HUNDRED MINING CAMPS AND MORE THAN FOURTEEN THOUSAND HOMES

1937 SZEPTEMBER 30. NO. 40. SZÁM

NEM LESZ BÉKE ILLINBISBAN A IMA ÉS A PROBBESSZIVEK KÖZT

A progresszív csoport a leghatározottabban tiltakozik az ellen; hogy egy gyékényen áruljon a UMWA vezetőivel — Még a National Labor Relation Board se rendelheti el ezt?

mert a progressziveík megtagadják az engedelmességet A legújabb bányászharc Illi­

nois államban a Mine “B” Coal Company-nak Springfield vá­

ros határában levő bányái kö­

rül zajlik és előreláthatólag rendkívül különös fejleményei lesznek a közel jövőben.

A Mine “B” vezetősége bér­

szerződést kötött a UWMA illi- no'isi kerületének vezetőjével, Ray Edmundson-nal és a szer­

ződés már érvénybe lépett, a mikor kiderült, hogy a társulat bányászainak több mint nyolc­

van százaléka nem tartozik a UMWA kötelékébe, hanem a progresszív csoport tagja. Ezek a bányászok nyomban kijelen­

tették, hogy Edmundson az ő akaratukat nem képviselte és az ő bérükből a UMWA tagsági dijai nem vonhatók le, mert annak nem tagjai.

A bányatársulat kijelentette, hogy ennek a követelésnek nem tesz eleget, amire a progresszi- vek azzal feleltek, hogy a Na­

tional Labor Relation Board- hoz fordultak. A bánya erre nyomban beszüntette az üze­

met addig, amig a szövetségi munkaügyi bizottság dönté­

sét meghozza.

Augusztus 21-én adta be pa­

naszát Washingtonban a pro­

gresszívak csoportja és egyben igazolta, hogy a panaszos írást a társulat 445 alkalmazottja közül 412 irta alá, tehát a UMWA csak 33 taggal rendel­

kezett a bányában, amikor ke­

rületi elnökük valótlan állítá­

sok alapján szerződött.

A National Labor Relation Board Leonard Bjork nevű ke­

rületi igazgatóját küldte ki a panasz megvizsgálására, aki azonban azzal kezdte a mun­

káját, hogy értekezletre hívta össze a progressziveket és Ray Edmundsont, a UMW kerületi igazgatóját. Az értekezleten a progresszivek, mint azt előre Írásban hangsúlyozták, csak Bjork iránti udvariasságból je­

lentek meg és megdöbbenve hallották, hogy Bjork mivel áll elő. Arra kérte a progresszive­

ket, hogy hagyjanak fel továb­

bi harcaikkal és olvadjanak be a UMWA kötelékébe, amely méltányos lesz hozzájuk és leg­

feljebb a túlságosan izgatókat zárja ki.

Akármilyen szokatlan volt ez a kérés, a progresszivek nem hagyták el a termet, hanem Joe Ozanic elnökük utján azt a kijelentést tették, hogy a leg­

messzebb menő engedményekre hajlandók a béke érdekében'.

Arra kérték Bj örköt, hogy in­

dítványát terjessze az egész progresszív tábor, de főleg a Mine “B” bányászai elé és ha a szavazás eredménye úgy dön­

tette, hogy a UMWA szerződés maradjon érvényben, akkor a Progresszív csoport elfogadja azt.

Bjork ekkor külön értekez­

het tartott Edmundsonnal és

a bányatársaság elnökével, a melynek menete felől nem ad­

tak ki jelentést. Éppen csak annyi szivárgott ki, hogy a bá­

nyatársaság elnöke és Edmund son arra'az álláspontra helyez­

kedtek, hogy az egyszer meg­

kötött szerződést érvénytelení­

teni nem lehet és igy az köte­

lező a progresszív csoporthoz tartozó bányászokra is, azaz azoknak is levonják a UMWA tagsági dijakat, noha annak nem tagjai.

Bjork ekkor bizalmas érte­

kezletre hívta meg Ozanicot és Edmundsont saját irodájába, hogy az ellentéteket elsimitsg.

Ennek az értekezletnek nem volt eredménye. Megállapítot­

ták, hogy Bjorknak nincs ha­

talma arra, hogy ez ügyben döntést hozzon, csak felter- tesztést tehet Washingtonba.

Ezt Bjork meg is teszi, de már­

is kijelentette, hogy hangsú­

lyozni fogja azt jelentésében, hogy a UMWA az, amely hal­

lani sem akar a bányászok sza­

vazása felől.

Az értekezleten kiderült az is, hogy mindössze 12 olyan bányász van a Mine “B” tele­

pen, akik a UMWA kötelékébe tartoznak és ezekkel a pro­

gresszivek nem hajlandók együtt dolgozni. Ray Edmund­

son elsőnek azt követelte, hogy ezt a 12 embert a progresszív csoport vezetősége tekintse a saját tagjaival teljesen egyen­

rangúaknak, amire viszont Ozanic nem volt hajlandó.

Bomhaszerüleg hatott a bi­

zalmas értekezlet végén az a jelenet, amikor Ozanic a párt­

fegyelem igazolása érdekében arra hívta fel Edmundsont és Bj örköt, hogy jöjjenek ki a Mine “B” telepére huszonnégy órán belül és vállalkozott arra, hogy az összes progresszív ta­

gokat megjelenteti egy rend­

kívüli gyűlésen. ígéretet tett arra is, hogyha öt tag hiány- zanék a gyűlésről, akkor áten­

gedi a teret a UMWA emberei­

nek, kivévén azokat, akik orvo­

si bizonyítvány alapján ma­

radnak távol. Az ajánlatot Ed­

mundson nem fogadta el.

--- o---

BÖ OSZTALÉKOT AD A GLEN ALDEN VÁLLALAT

A Glen Alden Coal Company igazgatósága elhatározta, hogy a részvényeseknek 12 és fél per­

centes osztalékot fizet az 1937 év első felére. Ez a nagy oszta­

lék ellentétes a Glen Alden pa­

naszával, hogy rossz az üzlet.

--- o---

BECSUKTAK NÉHÁNY BOOTLEG BÁNYÁT Duaphin megyében, Pennsyl­

vaniában. 'az állam közegész­

ségügyi okokból lezáratott a csendőrökkel néhány bootleg bányát.

/ /

0

R

⁰

MUNNEP HARLAN VÉRMEZŐIN

A United Mine Workers legnagyobb győzelme — A kapitalizmus fellegvárát, az acél- trust bányáit bevették — A U. S. Coal & Coke aláírta a szervezettel a szerződést —

A kis sakálok ellen szövetségi eljárást tettek folyamatba Méltán és joggal ünnepeltek

a múlt hét végén “bloody Har- lan”-ban a bányászok.

A United Mine Workers be­

vette a szénipar legnagyobb, erődítését, a nagytőke legutol­

só fellegvárát, az acéltrust ha­

talmas “captive” bányái, a U. S. Coal & Coke bányái alá­

írták a szervezettel a szerző­

dést.

Ez a győzelem nem volt az utóbbi hónapokban váratlan.

' AZ INDIANA!

BÉREK ÜGYE

Kilenc hónap óta próbálko­

zik a UMWA központja azzal, hogy Indiana állam szénbánya tulajdonosaival bérszerződést kössön, de a próbálkozások nem vezettek eredményre. Tak­

tikai okokból a UMWA szépit- geti a helyzetet és még most is azt állítja, amit január óta tesz, hogy két héten belül dű­

lőre tudja hozni a kérdést, de ez a két hét sohase ér véget, hanem mindig kitolják a ha­

táridőt.

A szomszédos Illinois állam­

ban a progresszív csoport mi­

nimális hat dolláros napi bérek mellett kötötte meg a bányák­

kal az uj szerződést és az Indi­

ana államban dolgozó bányá­

szok kimondták, hogy ennél kevesebbet semmi szín alatt se fogadnak el.

A bányászok ezt meg is mondták a UMWA központjá­

nak. A munkát ugyan folytat­

ják a régi árak mellett, de az uj szerződésnek hat dolláros napi minimumot kell részükre biztosítani.

Arra az esetre, ha ezt a kö­

vetelést John L. Lewis nem tudná elérni, pedig saját maga is rendkívüli erőfeszítéseket tesz ebben a kivételes esetben, a progresszivek talajt nyerné­

nek Indiában, amit a UMWA

A Sújtó Igazság

FRANKFORT, KY. (Tele­

fon-jelentés.) A szövetségi esküdtszék negyvenhét em­

bert és 22 bányatársaságot vád alá helyezett, mert a harlani bányászok alkotmá­

nyos szabadsága... ellen ösz- rzeesküdtek.

A vád alá helyezettek közt van a megye sheriffje és még 23 crook, akik deputi- zált gangsterek a megyé­

ben, valamint másfél tucat bányabáró.

A bányabárókat a Wagner törvény megszegéséért is vád alá helyezték s minden vád­

lottat 2500-tól 5000 dollárig terjedő bond -alá helyezték.

minden áron meg akar aka­

dályozni.

A bányászok készen állanak arra, hogy sztrájkba menjenek, de ezt az utolsó eszköznek te­

kintik, mert az Indiana állam­

ban termelt szén azonnal elve­

szítené az éles versenyben ed­

digi piacait és egy hosszúra nyúló harc esetleg teljesen tönkretenné a lábraállási lehe­

tőségeket a bányákra nézve, ami viszont a bányászokra néz­

ve is káros lenne.

Egyre erőteljesebben hang­

zik fel Indianából az a kíván­

ság, hogy ne a kerületi elnökök tárgyaljanak a bányatulajdo­

nosokkal, hanem maga John L. Lewis és a bányászok még szívesebben látnák, ha ebben az esetben a tárgyalásokat a feltétlenül megbízható Philip Murray alelnök vezetné, akit azonban a CIO gondjai foglal­

nak le úgy, hogy a bányászok­

kal most foglalkozni nem tud legjobb akarata mellett sem.

A U. S. Steel illinoisi bányái régen szerződéses viszonyban voltak a szervezettel és mióta maga az anya-ipar, az acél­

gyárak szerződést kötöttek a CIO-val igazán nem volt sem­

mi kifogás, hogy mért ne te­

gyék meg ezt a szénipar utolsó nagy szervezetlen bányáival.

Bloody Harlan leghatalma­

sabb bányájában tehát szer­

vezve vannak a bányászok.

A kisebb társaságok, a “kis sakálok”, amelyek még ma sem akarnak a munkásaikkal tisz­

tességes szerződéses viszonyba lépni, a közeli napokban ott ülnek a vádlottak padján és ezúttal nem az állami és me­

gyei bíróságok előtt, amelyeket ők uralnak.

Washingtonban előkotortak egy dohos, régi törvényt, ame­

lyet a polgárháború után az elnyomott négerek védelmében csináltak és ennek az alapján vették a bányabárókat üldö­

zőbe.

Ez a törvény súlyos bünte­

tést szab ki azokra, akik “ösz- szeesküdnek”, hogy valakinek alkotmányos szabadságát gá­

tolják. Természetes, hogy Har­

lan bányabárócskái bűnösek ebben az összeesküvésben és a napokban vonják őket felelős­

ségre Frankfortban.

S minthogy jelenleg Ken- tuckyban nem az a biró ül a szövetségi bench-en, aki az NRA-t leszúrta, mert az ügy­

védje lett azóta a széniparnak, bátran remélhetjük, hogy vég­

re lecsap a nemezis a véreskezü kisistenekre és nemsokára min­

den bányász szabad ember lesz Harlanban.

A szervezet tehát száz per­

centes lesz a közeli hetekben és most már itt lesz az ideje, hogy a tagság maga vegye azt a kezébe, ne felülről uralják és biztosítsanak a munkásoknak egy becsületesebb szerződést.

MINT DINNYE A FŰBEN. HALLGATNAK

r r r

A SZÉNBÁNYÁK KISAJÁTÍTÁSÁRÓL TÁRGYALNAK MÁR PENNSYLVANIÁBAN

_L---

A Miners and Truckers Association kérésére Earle kor­

mányzó szeptember 27-re értekezletre hívta össze az érde­

keltséget Harrisburgba — A legtöbben az angol példa követését akarjak akként, hogy az allam sajátítsa ki a

szénmezőket

A keményszén ipar égető ba- a kormányzó elé a vezetése jainak orvoslását nem lehet

többé halasztani, amint a hely­

zetet Pennsylvania állam kor­

mányzója látja. Éppen ezért a kormányzó eleget tett a Penn­

sylvania Miners and Truckers elnöke, P Joseph Brennan ál­

tal benyújtott kérvénynek és az érdekeltséget szeptember 27- re értekezletre hívta össze Har­

risburgba, az állami székházba.

A mentő eszközök során leg­

többen azt kérik, hogy az ál­

lam sajátítsa ki az egész ke­

ményszén területet és az an­

thracite szén termelését vegye állami kezelésbe. Az angolor­

szági mintára hivatkoznak az érdekeltek, ahol tudvalevőleg az állam kisajátította az egész széntermelést.

A kormányzó az értekezleten a következőknek adott szava­

zati jogot:

Három keményszén bánya- tulajdonosnak, akik közül az egyik minden szövetségtől füg­

getlen termelő kell legyen; há­

rom olyan bányásznak, akik a UMWA tagjai és akik tisztsé­

get nem viselhetnek még a ke­

rületeknél vagy a lokáloknál sem, hogy igy tényleg a tagsá­

got képviseljék; három olyan bányásznak, akik bootleg bá­

nyákban dolgoznak; a kemény­

szén vidéken levő megyék kép­

viseletében megjelenő megye­

bizottsági tagoknak; három olyan bányásznak és szénszál- litó autóhaj tónak, akik semmi­

féle szervezethez nem tartoz­

nak és végül a keményszén vi­

déken megjelenő napilapok egy-egy szerkesztőjének.

P. Joseph Brennan a követ­

kező követeléseket terjesztette A JÚLIUSI KERESET NAGYON GYENGE VOLT

A legilletékesebb tényező, a szövetségi kormány külügyminisztere megmondta a nyilvánosság előtt az igazat és Uj Előre és társai hallgatnak, mint dinnye a fűben.

Az mondta az Egyesült Államok kül­

ügyminisztere, hogy a spanyol háború úgy­

nevezett loyalista csoportjának javára Amerikában gyűjtöttek ugyan, de a gyűj­

tött pénz itt maradt az “elvtársak” kezén, annak csak nagyon kis töredéke vagy a legtöbb esetben egyáltalán semmise jutott el a spanyolok kezébe.

Mint dinnye a fűben, úgy hallgatnak Uj Előre és társai.

Minket ez a hallgatás nem lep meg.

Uj Előre és társai akkor is hallgatnak, mi­

kor azt kérdezik tőlük, hogy mért dolgoz­

nak szkeb műhelyben az Uj Előre nyomdá­

szai és mért töri le saját házában az Uj Előre azt az uniót, amelyet annyira egekig magasztal a más portáján?

Minket ez a hallgatás nem lep meg.

Mikor kiderült, hogy az IWO tagjai nem lehetnek amerikai polgárok, akkor Uj Előre és társai azt mondták, hogy ez nem igaz.

Csupán annyi igaz belőle, hogy az ohioi Elyria egyik bírája tényleg elutasított két embert, mert az IWO tagjai, de az ügy felebbezés alatt van. Uj Előre azonban mélységesen hallgat arról, helyesebben úgy hallgat, mint a dinnye a fűben arról, hogy a szövetségi ügyész a felebbezés ügyében a biró elé ment és az elyriai biró határozata jóvá lett hagyva. Az IWO tagjai tehát nem lehetnek amerikai polgárok, nem kaphat­

nak aggkori segélyt,, szükségmunkát és sok más egyebet.

Mint dinnye a fűben hallgat Uj Előre és társai arról, hogy a jövő évben Párisba tervezett ellen világkonferenciát főleg a cseh kormány javára rendezi Garbay Sán­

dor társaival együtt és hogy az nem hasz­

nálni, hanem tudatosan, célzatosan ártani akar Magyarországnak.

Mikor azonban fűben heverésző dinnye módjára hallgat Uj Előre mindenről, még Kun Béláról is, akit Stalin csakugyan el­

tett láb alól, akkor annál hangosabb száj­

jal beszél arról, hogy október 25-re kimúlik.

A közutálat kimondta fejére a halálos Íté­

letet és azt október 25-én hajtják végre.

Hivatalos kimutatás szerint Illinoisban a bányászok julius során kilenc és fél percenttel kevesebbet kerestek, mint jú­

niusban és májusban.

A VASÚTI RÁTÁKAT LE FOGJAK SZÁLLÍTANI A Public Utility Commission értesítette a Pennsylvanián ke­

resztül menő vasutakat, hogy szénszállitási díjtételeiket okt.

15-ig le kell szállítani.

A LAWRENCE BÁNYA UJ KÉZBE KERÜLT A Frackville telepen levő Lawrence bányát Norman Hip- ley, Mt. Carmelbe való vállal­

kozó vette bérbe.

AZ ASHLEY BÁNYÁT ÚJRA MEGNYITJÁK A Glen Alden Coal Company elhatározta, hogy az Ashley bányát újra megnyitja októ­

ber hónapban.

alatt álló szövetség nevében:

Le kell vágni haladéktalanul a mostani vasúti díjtételeket, amelyek oly drágák, bogy azt a szén, akár kemény, akár pu­

ha, nem bírhatja el.

Le kell szállítani azonnal azokat a rettenetesen magas rqyalty-kat, amelyeket a ter­

melők a' szénterületek tulajdo­

nosainak fizetnek.

Le kell vágni azokat a túl­

zott fizetéseket, amelyeket a bányák adnak olyan tisztvise­

lőknek vallott embereknek, a kiknek a szén kitermeléséhez voltaképpen nincs is semmi kö­

zük és csak here módjára él­

nek családi vagy baráti össze­

köttetéseik révén a szénterme­

lésen.

Brennan rámutatott arra, hogy mivel mindezek a követe­

lések nagyon sok uj törvényt tennének szükségessé, az egész mentési akciót meg lehetne könnyíteni azzal, ha a szén- termelést maga Pennsylvania állam venné a kezébe.

Szükség van erre főleg azért is, mert csak ilyen módon le­

hetne véget vetni annak a tit­

kos összeköttetésnek, amely ma a szenet szállító vasutak és a szénbányák, de főleg a dúsgaz­

dag new yorki bankárok kö­

zött vannak.

A keményszén vidéken még óriási területek vannak érin­

tetlenül és az üzemben levő bányák ezen területek után bér összeget kell fizessenek, ami teljesen indokolatlan és csak drágábbá teszi a szenet. Nem szabad tűrni azt, hogy bányá­

kat lezárjanak, de a föld tulaj­

donosoknak drága béreket fi­

zessenek olyan bányák után, amelyek semmit se termelnek.

A bányatulajdonosok maguk is elismerik, hogy a bootleg kérdés most már 'nem olyan égető, rüint aminő' volt, de vi­

szont nem akarnak beleegyezni abba, hogy a tulajdonukban levő bányákat az állam vegye át, még ha kárpótlást is fizet értük. Azt állítják, hogy Penn­

sylvania állam nem is bírná a kisajátítás árát megfizetni, mert e célra kibocsátandó köt­

vényeit nem tudja eladni.

Earle kormányzó akkor, mi­

kor az értekezletet összehívta, kijelentette, hogy a helyzet tűrhetetlenné válott. A kemény szén, a kormányzó szerint, Pennsylvania legnagyobb érté­

ke és nem lehet megtűrni azt, hogy ez a termelési ág önző okokból teljesen tönkremenjen, mert ez a nemzeti vagyon kára lenne.

A bányász érdekeltség nem vár semmi jót az összehívott ér­

tekezlettől, mert ha az hoz is határozatokat, azokat a tör­

vényhozás elé kell vinni és éve­

kig eltart, amig a törvényhozók ez ügyben határozatot hoznak.

2-lK OLDAL MAGYAR BANYASZLAF 1937 SZEPTEMBER 30.

JAVUL A TÖMEGEK ERKÖLCSE

Megszólalt a szövetségi föld­

művelésügyi miniszter Wash­

ingtonban, Henry A. Wallace, ugyanaz, akinek rejtegetett álmai már szinte látják azt, hogy Roosevelt után a demok­

rata párt elnök jelöltje lesz és olyan dolgot mondott, hogy hallatára kétfelé állott az or­

szág füle. Ennél okosabbat és főleg érdekesebbet, de leges- legfőképpen fontosabbat nem mondhatott volna. Most, mi­

kor amúgy is fáj az ország fe­

je, hogy hol állunk a CIO kér­

déssel, hol állunk a Supreme Courttal és hol állunk sok ezer más dologgal, éppen arra volt szükségünk, amit a földműve­

lésügyi miniszter mondott.

Hogy voltaképpen mit mon­

dott? Jobb lesz, ha le se for­

zöljük azt az eredeti angol nyelven a következőkben:

— Since 1934 it seems to me, I have seen increasing evidences in many quarters of the dawning of group mo­

rality. The spirit of the lead­

ers of economic groups has undergone a profound change as a result of re­

cent years.

Nagyjában azt jelentené ez, hogy Wallace szerint az 1934- ik esztendő óta javulni kezdett a tömegek erkölcse. A gazda­

sági csoportok vezetőinek szel­

leme lényegesen megváltozott az utóbbi években. ?

Azt mondja tehát a földmű­

velésügyi miniszter, hogy 1934- ig rossz volt a tömegek erköl­

cse. Hasztalan hirdették ne­

künk a jobb erkölcsöket, hasz­

talan élt Krisztus a maga nagy erkölcsi tanításaival, a tömegek az erkölcstelenség fer­

tőjéből nem akartak kimászni.

Ott henteregtek a posványbán és olyan jól érezték magukat benne, mint a sertés, amikor meleg nyár idején belefekszik a pocsolyába és röfög nagy elégedettséggel.

Ezen a kétségbeejtő állapo­

ton változtatott — Wallace szerint — az Urnák 1934-ik esztendeje. Miért éppen ez az év, azt nem mondta meg. Azt se magyarázta, hogy mi tör­

tént 1933-ban, vagy mondjuk a polgárháború befej eztekor, amikor szintén javultak vala­

melyest a tömegerkölcsök. Ha jól emlékezünk, voltak az em­

beriság történelmében olyan esztendők, amikor sokkal na­

gyobb fellendülést éltünk át.

Ott volt például a francia for­

radalom ideje, amikor a tömeg erkölcsök ugyan a legmélyebb pontra sülyedtek alá, de az­

után oly magasra emelkedtek, mint azelőtt soha. Megszüle­

tett, legalább papiroson, a sza­

badság, egyenlőség és testvé­

riség uralma. De ott volt a nagy amerikai szabadságharc is, amely az első tiszta demo­

kráciát adta a világnak. Igaz, hogy akkor nem Wallace volt a földművelésügyi miniszter és leendő elnökjelölt, de azért mégis történt valami a töme­

gek erkölcsének javulása érde­

kében.

Ellenben az 1934-ik év során kevés jelét találtuk a tömeg­

erkölcsök javulásának. Megja­

vult a gazdasági helyzet Ame­

rikában, de a tömegek éppen olyanok maradtak, mint az­

előtt. Minden rosszra készek.

A tömegek erkölcse alatt — ha jól sejtjük — a földműve­

lésügyi miniszter voltaképpen nem a tömegeket, hanem a kü­

lönböző érdekcsoportokat ér*

tette. Egyrészről a munkaadó­

kat, a tőkét, másrészről a munkásokat. És ha ebből a szempontból ítéljük meg Wal­

lace kijelentését, akkor min­

den habozás nélkül mondjuk, hogy mi semmi különös javu­

lást nem látunk. A tőke ma is olyan önző, aminő volt és a munka is ugyanezen kerékvá­

gásban halad.

A tömegeknek — amint azt a nagy angol bölcsész, Car- lysle mutatta ki a francia for­

radalomról irt könyvében — nincsenek erkölcsei. Csak in­

dulatai vannak, amelyeknek hatása alatt jót vagy rosszat cselekszik aszerint, amint jó vagy rossz irányban vezetik.

A tömegnek legfőbb jellemző vonása az, hogy nem gondol­

kozik. Vakon megy valaki után és azt se tudja, hogy voltakép­

pen mit cselekszik.

A történelem szerint Kíná­

nak húszezer éven át nem volt háborúja. Ebből azt következ­

tetik, hogy a kínai tömegek jólelküek, békeszeretők, a vér­

ontástól irtózok. De ez a kö­

vetkeztetés hamis, mert Kíná­

ban éppen annyi bűntett tör­

tént a húszezer év alatt, mint bárhol másutt. A tömegek gyakran vadultak meg és csi­

náltak igen rossz dolgokat.

A nemzeteknek és a töme­

geknek nincsenek saját külön erkölcseik. Csak egyéni erköl­

csök vannak, amelyek azon­

ban rögtön eltűnnek, amint az egyén a tömegbe keveredik és azzal együtt cselekszik. A tömegbe keveredett jólelkü em­

ber, ha a tömegláz elkapja, éppen olyan romboló vadállat, mint a többi és egyetlen ment­

sége az, hogy a tömegláz foly­

tán nem tudta, hogy mit csi­

nál.

A mai amerikai tömeg se jobb és semmivel se rosszabb, mint 1934 előtt bármikor volt.

Annak az erkölcsei nem javul­

tak meg semmivel. Jellemző példa erre az, hogy most sincs kevesebb lincselés, mint bár­

mikor azelőtt. Sztrájkok ese­

tén most sincs kevesebb za­

var, mint azelőtt. Az emberek, ha tömegbe verődnek, ma se imádkoznak, hanem beszélnek, lármáznak, dühöngenek és rombolni akarnak. A rombo­

lástól ma is fegyveres erő kell visszatartsa a tömegeket.

Aki arra törekszik, hogy a tömegeket nevelje jó erköl­

csökre, az nem érhet soha célt.

Az egyéneket kell magasabb műveltségi színvonalra juttat­

ni, hogy jobb tömeg-erkölcsö­

ket remélhessünk, de még ha sikerül is ez, akkor se lehe­

tünk biztosak az eredmény fe­

lől.

Egyik hires orvostanár két év előtt állapította meg azt, hogy az átlagos egyén gondol­

kozása egy 12 éves gyermek színvonalán áll, de ha tömeg­

be verünk néhány ezer átlagos embert, akkor ennek a tömeg­

nek a színvonala a négy éves gyermek szellemi nívójára, száll alá. A négy éves gyermek csak rombolni tud, de építeni nem.

Látni akarja, hogy mitől ke­

tyeg az óra és tudni akarja, hogy mi nyikorog a játékbaba belsejében. Éppen így tesznek a tömegek is és hasztalan pró­

bálkoznánk azzal, hogy szín­

vonalukat emeljük.

Minél nagyobb a tömeg, an­

nál rosszabb, mert annál nehe­

zebben zavarható szét, annál nehezebben szerelhető le. Az emberiség egyetemes érdeke azt parancsolná, hogy a töme­

gek sohase verődhessenek ösz- sze, mert akkor sokkal köny- nyebben lehetne a világot kor­

mányozni. Az egyes embert meg lehet győzni okos érvek­

kel, a tömeget soha. Az egyes ember" erkölcseit meg lehet ja­

vítani, a tömegekét soha. Mert a tömegeknek nincsenek erköl­

cseik. Nincs is szükségük er­

kölcsökre. Mert tömegben az ember nem alkot.

--- o--- ALABAMÁBAN NINCS

MEGELÉGEDETTSÉG Az Alabama államban dolgo­

zó bányászok nincsenek meg­

elégedve a UMWA által kötött bérszerződéssel, mert annak végrehajtási pontjai nem egé­

szen világosak és visszaélések­

re adnak lehetőségeket. Kíván­

ságuk az, hogy uj értekezleten tisztázzák a zavaros pontokat.

MERRE ES HOVA HALAD A VILÁG

Olyan szédítő rohanással ha­

lad előre manapság a világ, hogy mindnyájunkat érdekel a kérdés: vájjon hova és merre megyünk? Erre dérit erejéhez mérten világosságot a tudo­

mány, mikor beszámol az ipar, kereskedelem és közlekedés legújabb találmányairól. Min­

dennapi életünket érinti ez a fejlődés és javunkra szolgál, ha annak meglepő lépéseit nyil­

vántartjuk.

Repülő járatok az Atlanti Óceán felett

A washingtoni szövetségi ke­

reskedelemügyi minisztérium egyik államtitkára, Monroe Johnson ezredes, az Egyesült Államok elnökének engedélyé­

vel köztudomásra hozta, hogv az Amerika és Európa közötti rendszeres repülőgép járatok utjából minden nehézség el­

hárult. Kanada hozzájárult ahhoz, hogy a tenger felett szálló repülőgépek New York­

ból indulhassanak, a kanadai partokon szánjanak le, töltsék meg ismét teljesen a gazolin tartályokat és úgy induljanak a tengeren át az angol partok felé.

A Pan American Airways és az Imperial Airways nevű vál­

lalatok hetenként kétszer indí­

tanak a jövő nyártól kezdve repülőgépeket Európa felé és vissza. A repülőgépek a hosz- szunak látszó utat körülbelül 18 óra, tehát háromnegyed nap alatt teszik meg és a tenger felett mindössze 1800 mért- földnyi utat haladnak, mert a kanadai repülőtértől Írország Valencia Head nevű repülőtere csak ennyire van.

Szegény ember ötször is meg gondolja majd, mielőtt ilyen gyorsan igyekszik Európa felé, mert az egyirányba szóló me­

netjegy körülbelül 450 dollár­

ba fog kerülni, ami drága mu­

latság. A tenger felett járó gé­

pek különben is inkább levele­

ket szállítanak majd, mint uta­

sokat, addig, amig az európai kirándulás árát olcsóbbá lehet majd tenni.

Önműködőkké teszik az automobilokat

Az automobil gyárak végre belátták, hogy önműködővé kell tenni az automobilok se- beáség-váltását, mert az autók egyre gyorsabban száguldanak és az átváltás miatt a haj tónak le kell vegye egyik kezét a kor­

mányzó kerékről, ami a nagy gyorsaság mellett veszedelmes dolog.

Az egyik automobil gyár a múlt évben a vevők kívánságá­

ra már önműködő sebesség- váltókat szerelt kocsijaira és mivel azok teljesen beváltak, a nagy gyárak most azt terve­

zik, hogy ezt az uj találmányt valamennyi automobilra rásze­

relik.

Chicago város legutóbb 100 uj autóbuszt rendelt és kikö­

tötte, hogy valamennyi önmű­

ködő sebesség-váltóval legyen felszerelve, sőt ahhoz is ra­

gaszkodott, hogy a motor há­

tul legyen és közvetlenül hajt­

sa a két hátsó kereket. Olyan újítás ez, amely felett az auto­

mobil gyárosok már régen töp­

rengenek, főleg Henry Ford tervezi azt, hogy a motort a kocsi elejéről áthelyezi a kocsi hátsó ülése alá, de véglegesen nem döntöttek e kérdésben. A megtakarítás annyi lenne, hogy az önműködő sebesség- váltó költségeit teljesen fedez­

né és igy a változás folytán az automobilok eladási ára nem drágulna meg.

Huszonnégy órás cementházak

Karl P. Billner mérnök uj cement-öntési módot talált fel, amelynek lényege az, hogy a ditjuk magyarra, hanem kö-

AZ ASSZONY VERVE JŐ

— LÁP PÁL ÍRÁSA —

KINÉL ÁLLJON A PÉNZTÁRCA?

— SZERKESZTŐI ÜZENET DOMOK MARIS HUGÓMNAK — ökölnyi kölyök voltam csu­

pán, mikor már megtanultam azt a bölcsességet, hogy az asz- szony verve jó. Nem tudtam ugyan, hogy mi okosság van benne, de láttam, hogy mikor Karcsi Károly hazavitte asszo­

nyának a Gyalay leányt (hej, be helyre fehércseléd volt Gya­

lay Ida! ökölnyi voltam ugyan, de ehhez már értettem akkor is), mondom, azon az estén, hogy hazavitte, már elő is fog­

ta és megverte. Nem nagyon, de bevezetőnek éppen eléggé.

A zsírosabbj át későbbre hagy­

ta. Mivel a szomszédban lak­

tam, hallottam gyakran az asz- szony sikoltozását. Eleinte ugyan nem tudtam, hogy mi volt a verések oka, de később rájöttem, hogy zsémbes volt az asszony, nyelveskedő, kötekedő, arról próbálta Karcsi Károly leszoktatni.

Sikerült-e? Azt igazán nem tudom. A sors másfelé vetett.

Azóta se hallottam felőlük.

De mostanság újra eszembe jutott a Karcsi házaspár, mert cement öntése után nem kell többé várni, mert az nyomban kiszárad és használható. A ta­

lálmány főleg a magán lakó­

házak építését gyorsítja meg és teszi lényegesen olcsóbbá.

A new haveni Yale egyetem ellenőrzése alatt a mérnök már be is mutatta azt, hogy talál­

mánya a gyakorlati életben megfelelő. Előre készített ce­

ment formákat vitt egy kije­

lölt telekre, ahol az alapzat már ki volt ásva. A formákat reggel 8 órától délelőtt 11 órá­

ig állították fel, 11 órakor meg­

kezdték a cement öntését, dél­

után már vakolták belülről a házat és a falakat nyomban be is festették. A ház tetejét is cementből öntötték és igy az épületet tüzmentessé tették.

A reggeltől estig épült házat a Yale egyetem tanárai alapo­

san megvizsgálták és megálla­

pították, hogy sokkal erősebb és nagyobb teherviselő képes­

ségű, mint a téglából épült há­

zak. A nagyközönségre nézve a legfontosabb az, hogy egy 38 láb hosszú és 27 láb széles öt szobás házat, a padlóval, me- nyezettel és tetővel együttesen 1,200 dollárért lehet megcsi­

nálni, tehát olcsó pénzen lehet otthont teremteni a szegény emberek részére.

Országút épült a két Amerika között Az Észak- és Délamerikát összekötő országutat, amelyen az automobilok teljes bizton­

sággal közlekedhetnek, még eb­

ben az évben teljesen kiépítik.

A világ leghosszabb utjának javarésze már készen van, Pa­

cific Highway néven ismerik és Alaskától kezdve Argentí­

náig lehet rajta közlekedni.

Az uj országút végtelen hosszúságára jellemző az, hogy mikor elhagyja a déli határ mentén az Egyesült Államokat, akkor 1,635 mértföld hosszú­

ságban szinte nyílegyenesen halad Mexico Citybe és akkor Mexiconak még a közepét se érte el és több mint 2,000 mértföld távolságot halad ad­

dig, amig Délamerikának a kezdetét eléri.

Az angol birodalom nagyon büszke volt arra, amikor Afri­

ka egyik végétől a másikig, Cape Code kikötőjétől Alexan­

dráig vasúti vonalat tudott épí­

teni. Ez a hosszú vasúti vonal csak egy harmada annak az uj országúinak, amely most Észak Amerikát összeköti a délame­

rikai végtelen területekkel az automobil közlekedés részére.

Hozzáértő mérnökök azt a né­

zetüket fejezték azonban ki, hogy mire a forgalom teljes lenne az országúton, az embe­

riség már repülőgépeken fog járni és igy a nagy országút elveszti jelentőségét.

az egyik női olvasók érdekeit szolgáló amerikai folyóiratban ezeket olvastam:

— Van-e valami orvosság ar­

ra, amivel egy örökké zsörtölő­

dő, kényeskedő, kötekedő, ezer hibát találó asszonyt (nagging erre az angol szó) meg lehetne változtatni? Ebben az esetben, amelyről szó van, az asszony­

nak igen derék, jómódú, hűsé­

ges férje, két szép gyermeke, pompás családi otthona van és mégis boldogtalanná tesz mindenkit a családban. Az ott­

hon mennyország lehetne és ezt örökös zsörtölődésével való­

ságos pokollá teszi.

Ez az, amit az olvasó, vala­

melyik mélyen tisztelt olvasó kérdez a lap szerkesztőjétől, aki körülbelül igy válaszol:

— Attól félek, hogy ennék a bajnak nincs orvossága. Csak csoda változtathatná 'meg az ilyen természetű asszonyt és csodák manapság nem történ­

nek. Mielőtt valakit le lehetne szoktatni valami rossz szokás­

ról, arra van szükség, hogy sa­

ját maga kívánjon azzal szakí­

tani. Neki kell felismerje gyen­

geségét és a kötekedő, zsörtö­

lődő asszonyok sohase ismerik be azt, hogy a hiba bennük rej­

lik. Az iszákos ember gyakran ismeri be, hogy az ital a szen­

vedélye. A kábító szereket hasz­

nálók nem tagadják gyenge­

ségüket, de a zsörtölődő asszo­

nyokból hiányzik az őszinte beismerés erénye.

* * *

Tovább megyünk ennél. A zsörtölődő természetű asszony a maga hibáját erénynek tart­

ja. Azzal hozakodik elő, hogy férjének megjavítása érdeké­

ben zsörtölődik és ha ezt nem hisszük el neki, akkor megha­

ragszik ránk, mert úgy érzi, hogy neki az egész világgal szemben is mindig igaza van.

Ennek tudatában azután oda is mondogat annak keményen, aki jobb belátásra akarja térí­

teni és olyanokat vág oda, hogy még a legjobb indulatu ember is elszalad tőle.

Amit most Írunk, azt nem az angol folyóirat szerkesztője mondja, hanem a saját tapasz­

talataink sorából említjük. Is­

merünk személyesen egy áldott lelkű embert, akit valóságos vértanúnak tartunk, mert hi­

szen a legnagyobb erőfeszítés­

sel se tud olyasmit csinálni, amivel a felesége meg lenne elégedve. Ha jó étvággyal eszik, akkor ráförmed a nős­

tény:

— Ne zabáid magad részeg­

re, mert beteg leszel tőle.

Ha pedig nem Ízlik neki az étel, azért kap ki:

— A fene azt a kényes gyom­

rodat, hát már ez se jó neked?

Ha virágot hoz a feleségének, így fogadják:

— Megbolondultál, hogy igy pazarolod a drága pénzt?

És ha másnap nem mer hoz­

ni, akkor ráförmed az asszony:

— Persze! Eszedbe se jutna, hogy rám gondolj.

Áz én ismerősöm kitűnő üz­

letember, akinek véleményét tisztelettel hallgatják meg mindenütt, csak éppen otthon nem, ahol állandóan becsmér- li az asszony, birálgatja azt, hogyan vezeti afc üzletet, ho­

gyan bánik az alkalmazottak­

kal, hogyan kezeli a vagyonát.

Egy perce sincs nyugta akkor, mikor végre hazatér pihenni.

* * *

És most hadd folytassa az angol lapszerkesztő a követke­

ző furcsa dolgokkal:

— A legkülönösebb az, hogy azok az asszonyok, akik legtöb­

bet gyötrik a férjüket, volta­

képpen nagyon szeretik az uru­

kat. Többnyire túlságos szeré­

téiből teszik pokollá az életü­

ket. Voltaképpen azt szeretnék, hogy a férj a legboldogabb te­

remtés legyen és a legnagyobb

Kedves Maris húgom!

Annak idején, virágzó május során, mikor az urad bekötötte a fejedet, nem küldtjem neked üdvözlő sorokat, mert hiszen mi hasznuk lett volna azok­

nak? Az én jókívánságaim nem tehettek volna boldogabbá amúgy sem és akkori nagy örö­

mödben minek juttattam volna esr>cdbe önmagamat, azt az em bért, aki olyan gyakran emle­

gette:

‘ — No, annak a bőrében se szeretnék lenni, akinek te le­

szel valamikor az asszonya, mert az is cifra szóval emlege­

ti majd azt a napot, amikor a pap éppen veled boronálta össze.

Leveledből, Maris húgom, azt látom, hogy máris bekövet­

kezett az idő, amikor némine­

mű egyenetlenségek vannak a portátokon, mert hiszen azt kérdezed hosszú lére eresztett Írásod legfontosabb ja gyanánt:

— Kinél álljon a pénztárca?

Azt szokták mondogatni, hogy minden rossz gyökere a sikereket érje el és észre se ve szik, hogy állandó zsörtölődé- sükkel tönkreteszik az embert, elveszik a kedvét az élettől.

Hallottam, hogy egyszer egy ember megtalálta a módját, miként szoktathatná le a zsör- tölődésről a feleségét. Olyan titkárt alkalmazott, aki kitűnő gyorsíró volt és ennek mindig vele kellett legyen, amikor a feleségével találkozott. A gyors­

író titkár azután lejegyzett minden egyes szót, amit az asz- szony mondott, leírta rendes betűkkel és pár nap múlva a férj odaadta az asszonynak a hiteles jegyzeteket. Azoknak olvastára azután úgy elrémült a rossz természetű nő, hogy soha többé nem kötekedett és zsörtölődött.

* * *

Hát ez igy, papiroson, na­

gyon szépen hangzik. Gyors­

írót kell alkalmazni. De a mi kis városunkban nem volt gyorsíró és ha lett volna vélet­

lenül, akkor meg Karcsi Ká- rolynak hiányzott a pénze hoz­

zá, hogy alkalmazza. Arról a gyanúmról, hogy a szép Gyalay Ida nem tudott olvasni, mély­

ségesen hallgatok.

Karcsi Károly, meg a többi jófajta magyar már csak úgy a maga módja szerint próbál­

kozott azzal, hogy csomóba kösse az asszony nyelvet. Nem tudom, hogy milyen sikerrel, de feltételezem, hogy akkorá­

val, mint aminővel a gyorsíró alkalmazása járt. Annyira em­

lékszem ugyanis, hogy egy-egy alapos verés után vagy két hétig nagy csend volt mindig Karcsiék portája körül. Telje­

sen azonban sohase lehetett gúzsba kötni Ida asszony nyel-

* * *

Egyébként ez a kérdés nem uj és a megoldást is pontosan tudom egy régimódi, magyar- országi plébános jóvoltából.

Rasl Antalnak hívták a főtisz­

telendő urat, ekinek egyszer ebédutáni borozgatás közben odavetették a kérdést, hogy van-e orvosság a zsörtölődő, uyelves asszonyokkal szemben?

Az öreg plébános nagyot szí­

vott pipájából, hunyorgatott kedves, huncut szemeivel, a fejét is bolintgatta, úgy mond- ta végtelen komolysággal:

— Van!

Igen nagy tekintélye volt a bölcs öreg urnák, tehát meg­

kérdezték tőle:

— És mi az orvossága?

Mosolygott az áldott lelkű ember és csendesen felelte:

" Az az orvossága, hogy okos ember nem házasodik üreg, mert akkor nincs, aki zsörtölődjék, kötekedjék, vesze­

kedjék vele. Nekem például so­

hase volt ilyen teremtéssel bajom.

pénzben rejlik. Lehet, hogy igy van, de nekem a sors nem adott alkalmat arra, hogy a közmondás igazságát kipróbál­

jad Nálam nem verhetett so­

ha gyökeret a pénz, mert gyor­

sabban ment, mint ahogy jött és nem volt ideje arra, hogy portámon kicsirázzék a magja.

Ellenben azt egészen biztosan tudom, hogy a családi bajok­

nak oka kilencven százalékban a pénzben keresendő. Főleg azért, mert — nincs. Bajt csi­

nál talán akkor is, amikor van, de, mint mondottam, ebben az irányban igaz sajnálatomra ne­

kem nincsenek tapasztalataim.

Én csak azokról a perpatvarok­

ról tudok, amiket az a pénz okozott háztartásomban, ami nem volt. És aminek lennie kel­

lett volna.

Hát én igazán nem tudom, hogy á ti frissen rakott fészke-, tek pénzzel van-e bélelve, vagy sem, de azt látom, hogy vala­

mi kell legyen belőle, mert kü­

lönben nem érdeklődnél utána, hogy kinél álljon a bugyeláris?

Vannak házastársak, akiknél az egymás iránti szeretet olyan fokú, hogy egymással szemben önzetlenek, áldozatokra készek, a másik élettárs örömét, meg­

elégedettségét keresik, szóval mintaszerű házaséletet élnek.

De te, Maris leányom, aki ez­

zel a nehéz kérdéssel állottál elő, nem tartozol ezek közé. A te kérdésed lényege voltakép­

pen nem is a pénztárca holléte, hanem az. hogy ki hordja a házban a nadrágot?

Urad felett te akarsz az ur lenni, Maris és ez a dolog bök­

kenője. Magad alá akarod sü- lyeszteni a férfit, az embert, akinek nevét viseled és aki vállalta azt, hogy rólad holtod napjáig gondoskodni fog. Váj­

jon gondolsz-e arra, hogy mit érezhet az ember olyankor, amikor minden centért, amit esetleg magára akarna költeni, hozzád ke1! foruljon? A meg­

vert kutya lelkében nincs any- nyi keserűség, mint amennyi ezzel felérne.

Úgy tapasztaltam, hogy a jó­

ságos, meleg életet élő csalá­

dokban nem egy, hanem két pénztárca van. Egyik az em­

bernél, a másik az asszonynál, akik barátságos békességben egyeznek meg felette, hogy a keresetből mennyi menjen az egyikbe és mennyi a másikba?

Ilyen házaknál sohase vitáznak afelett, hogy kinél legyen a pénztárca?

Az emberi természet nagy gyengéje az, hogy máshoz, még a házastárshoz se tud olyan jó lenni, mint saját magához. A házas életben is csak olyan szentek vannak, akiknek ma­

guk felé hajlik a kezük. Ennél­

fogva ha csupán egyik félnek van joga ahhoz, hogy a csa­

ládi pénzes zsákot kezelje, ak­

kor már baj van, mert a másik okvetlenül megalázva érzi ma­

gát.

E,zt a megaláztatást a nő könnyebben viseli el, mint a férfi, akinek jelleme öntudato- sabb, de azért az se lenne jó megoldás, hogy a pénztárcát kizárólag a férfi kezelje. Az igazság azt követeli, hogy mindkét házasfélnek egyforma jussa legyen ahhoz, legjobb be­

látása szerint folytathassa a gazdálkodást, de én ezt neked, Maris húgom, hiába mondom.

Benned már ott a féreg, ami a ti családi békéteket meg fog­

ja emészteni, mert hidd el, fiam, hogy aki fiatal asszony­

nak négy havi házasélet után már a pénzen jár az esze, an­

nak a boldogságát már elkán- tálták.

No, nem mondok ennél töb­

bet, de annál őszintébben saj­

nálja a te szerencsétlen férje­

det a te

vén tarajos bátyád:

kakasházi Kakas Márton.

1937 SZEPTEMBER 30. MAGYAR BANYASZLAP 3-IK OLDAL

“MÉLTÓSÁGOD GAZD’URAM”

(Folytatás)

A leány bódultán hallgatta ezeket a szavakat. A férfi zihá­

ló melle ott nyugtalankodott a térdein. Gergely szavai .csak úgy sütötték, égették és fel­

gyújtották egész lényét. Mi ez?

Ez a szegény, zaklatott lelkű fiú valami rettenetes hazug­

ság hínárjába' jutott. Az távolí­

totta el tőle és zavarta meg lelke egyensúlyát. Pedig szere­

ti forró nagy érzéssel.

Gergely reszkető kézzel Ág­

nes kezeit kereste és beletemet­

te arcát. Könnyek peregtek le Ágnes finom ujjairól, ki érez­

te, hogy forró hullám önti el, minden vére a szivébe folyik.

A diadalmas szerelem érzése szállta meg. Lehajolt és csókot lehelt a vergődő férfi fejére.

Gergely felpillantott, szinte be­

letúrta tekintetét a leány sze­

meibe. Néztek egymás szemébe önfeledt révületben.

— Mond, szeretsz, — kér­

dezte Gergely.

— Szeretlek.

— Csak -engem?

— Csak téged. Rajtad kívül nincs számomra más!

Gergely megragadta kezét és csókjaival borította.

—óh, boldogság, ne hagyj el — suttogta. — Kurt nem lé­

tezik többé számodra?

— Nem, eddig sem jelentett semmit.

— De szeretted!

— Nem, ha mondom! ^

— Akkor miért írtál neki úgy?— Én írtam? — csodálko­

zott Ágnes, — én nem írtam.

— Édesem, egyetlen szerel­

mem, ne tagad. Saját szemem­

mel olvastam a levelet. A te

leveledet! ,

Ágnes érthetetlenül mondta:

— Az lehetetlen. Én nem Ír­

tam soha annak a svájcinak.

Az igaz, hogy ő gyakran kül­

dözgetett levelező lapot, de én nem kívántam az ismeretséget fenntartani, soha nem vála­

szoltam neki. Semmi vonzal­

mat nem éreztem iránta. Mire való lett volna az üres levele­

zés.

Gergely megingott. De a két­

ség ördöge tovább marta lelkét.

— Én úgy szeretnék hinni neked — suttogta — de az a rettenetes levél úgy megzavart.

Elvégre láttam rajta sajátkezű aláírásodat. Ebben az átkozott levélben a te beismerésed volt.

Most ellenben tagadod az egész dolgot. Ismétlem, én szeretnék hinni és mégis rágja valami gyanú a szivemet. Nagyon kér­

lek, őszintén beszélj el min­

dent. Bármi történt, én megbo­

csátok, de ezután nem enged­

lek át, a szivedet egészen ma­

gamnak követelem, mert sze­

retlek, nagyon szeretlek, vég­

telenül szeretlek.

Sisteregtek a szavak. Ágnes gyöngéden magához vonta Ger gelyt. Lázasan ölelték át egy­

mást. Ajkuk forró csókban forrt össze.

Már alkony ereszkedett le és félhomályba borult a kis szoba, csak két lázas szempár sugár­

zott bele a homályba.

— Gergely, ne kínozd magad azokkal a képzelődésekkel — szólt halkan a leány — én csak téged szeretlek.

A férfi kirobbanó szenvedél­

lyel szorította magához. A lány nyúlánk teste bóditó remegés­

sel simult hozzá.

— Igazán nem is gondolsz a másikra? — törtek elő a lázas szavak Gergely ajkairól.

— Nem és nem!

— óh boldog óra, amelyre úgy vágytam. Most már nem is bánom, bármi volt, az a szent és nagy dologi hogy most engem szeretsz.

A leány halkan mondta:

— Sohasem szerettem mást.

Első és egyetlen szerelmem vagy.

— A svájcit feleded? — hang zott 'Gergely- sürgető szava. — Ugye, csak pillanatnyi hevülé- kenység volt a dolog? Bizonyá­

ra az alkalom hozta magával s meg volt a baj, a következ­

mény. Beszélhetsz őszintén, szerelmemet nem rendíti meg már semmi. Az idegen gyereket éppen úgy fogom szeretni, mint téged, — hazahozathatod.

— Még mindig képzelődsz?

— mondta halkan Ágnes.

Választ nem is várt, mert a forró pillanatok nagy elhatá­

rozást loptak szivébe. Felgyűlt a vére, mámoros érzések száll­

ták meg, amint a szeretett fér­

fi karjai abroncsként fonódtak köréje és vadul csókolták egy­

mást.

—Higyj nekem Gergely — lihegte ajka. — A tied vagyok.

Soha másé nem voltam.

— Oly jó ezt hallani, Ágnes, egyetlen szerelmem — suttogta Gergely. De ha mégis másként volna, ha egyszer arról kellene /meggyőződnöm, hogy másé is voltál, rettenetes volna a ki­

ábrándulás.

Itt volt az elhatározó, döntő pillanat. Gergely nagy szerel­

me és asszonyt évek óta nem ismerő vágya perzselően lobo­

gott. A leány keblébe túrta aj­

kát. Ágnes minden idegszála megfeszült. Meghozza a nagy áldozatot — diktálta vére tom­

boló ritmusa.

—Mit képzelsz?! — suttog­

ta. Én érintetlen vagyok. Ha nem hiszed, megtudhatod. Más bizonyságot nem adhatok.

Gergely tébolyultan kapta karjaiba, csókjaival halmozta el. A felgyűlt érzékek rabjaivá váltak. Mindent feledve fonód­

tak egymásba a csókok vad mámorában. És a félreérthetet­

len bizonyosság sikolya hang­

zott fel a csendes alkonyaiban.

Gergely a boldog meggyőző­

dés bódult lángjával szemében csókolgatta Ágnes könnyes ar­

cát:

— Bocsáss meg, bocsáss meg

It’s a Wonderful Way to Soothe itching Skin

Soothing, cooling Zemo usually re­

lieves distress of itching skin. For 30 ears, this clean, reliable skin lotion as been the favorite with millions.

Excellent for the itching of minor skin irritations. Buy soothing, de­

pendable Zemo today—to relieve the itching of Simple Rashes, Pimples, Ringworm and Eczema. Tested and approved by Good Housekeeping Bureau. All druggists’, 35>i, 60ff, $1.

AMERIKÁS MAGYAROK SZÁLLODÁJA BUDAPESTEN

a

METROPOLE

VII. Rákóczi ut 58

a város szivében

Telefon 1-389-50 Sürgönyeim: Metropol.

•

150 modern szoba. — Patináshirü kiváló konyha. — Nagy kávéház.

Éttermeiben esténként a legjobb magyar cigányzene. — A Télikert­

ben jazz band és tánc

MÉRSÉKELT SZOBA- ÉS PENZIÓARAK

Ha hazautazik, szálljon a

METROPOLE-ba

•

E lap magyarországi szerkesztője FAY FISHER ANDOR állandóan szállodánkban lakik.

Keresse' fel, ha Budapestre jön.

— suttogta. Bocsáss meg őrült kételyeimért.

— Megbocsátok édes — mon­

dotta halkan Ágnes. — Úgy éreztem, hogy tartozók szerel­

münknek ezzel a bizonysággal.

Most már hiszel nekem?

— Hiszek és szeretlek úgy, mint még ember nem szere­

tett a világon.

Végtelen boldogság elvonuló érzésében ültek szótlanul hosz- szan egymás mellett. Ágnes az­

tán felállt, reális gondolatok ébredtek fel benne:

— Mi lesz most? — kérdezte egyszerűen.

— Enyém vagy és enyém ma­

radsz, — válaszolta lelkesülten Gergely.

— Valami okosat kell ki­

tervelnünk!

— Édes egyetlenem, — szó­

lott Gergely, — felbontod az eljegyzésedet és mi egybeke­

lünk.

— Hja édesem, addig még sok akadályt kell leküzdenünk.

Szüleim ellenzését — mondot­

ta megfontoltan a leány.

— Én nem engedlek többé.

Nem szabad néznünk most már semmire. Szerelmünk kö­

veteli a maga jogait. Enyém vagy és maradsz. Meghoztad a legnagyobb áldozatot, amit leány adhat. Befejezett ténye­

ket kell teremtenünk. Vagyo- nod nem kell. A szived, lelked, te magad kellesz nekem. Em­

lékszel: egyszer azt mondtad, hogy akkor lehetünk egymásé, ha én olyan gazdag leszek, mint te, vagy te olyan sze­

gény, mint én. A pénz, a va­

gyon nem boldogít. Szakíts meg minden kapcsolatot, mely a régi hazug világhoz köt.

— Hogy képzeled?

— Úgy, hogy itt maradsz, velem maradsz örökre, sirig- tartó boldogságra. Nagykorú vagy, nem kell a szülők bele­

egyezése. Egybekelünk hama­

rosan. Az esküvőt megtartanék a kis falusi templomban.

— De gondold meg Gergely, ez társadalmi botrányt jelen­

tene.

— Hát aztán, szembeszáll- nánk az egész világgal. Semmi botrányt nem jelentene: tör­

vényes hitvesemmé tennélek.

Örök hűséget esküdnénk egy­

másnak. De szép is lesz. Ki­

mondani: holtomiglan-holto- diglan.

Boldog fény szikrázott Ger­

gely szemében és igy foly­

tatta .

— Ha visszatérnél, ha haza­

mennél, újra kezdődne az in­

trika, a rábeszélés. Erőszako­

san szét kell tépni a régi szá­

lakat. A jegygyűrűt visszakül­

dőd annak a monoklis alak­

nak.

— Nem is viselem, — mon­

dotta Ágnes.

— Levélben felbontod az el­

jegyzést!

Hirtelen egy gondolat ragad­

ta meg Ágnest. Mint mikor a sötét szobában hirtelen vilá­

gosság gyűl fel. Ráeszmélt olyan tényekre, melyeket eddig homály burkolt. Valami sötét lánc egymásba kapcsolódó sze­

meit fedezte fel. Megragadta Gergely kezét:

— Te édesem, tudod kinek a mesterkedése szakított min­

ket el egymástól. Igen, igen, Solty volt a méregkeverő, ki elrontotta szép napjainkat, aki el akart minket egymástól ide­

geníteni. Solty volt a hamisí­

tó. ő íratott apokrif levelet ne­

vemben neked és ő találta ki a házasságközvetitő meséjét.

Ezzel a gonoszsággal akarta elérni, hogy belőled kiábrán­

duljak és hozzá menjek. Hát persze. Kitervelt gonosz játék volt minden, hogy megmér­

gezze lelkünket.

(Folytatjuk)

HEJ BE ELMARADTAK

Angol napilapjaink sajnála­

tosan elmaradtak a világtól.

Ugyanazokat az elkopott, régi nótákat fújják, mint tiz-husz év előtt, mikor még hinni le­

hetett azt, hogy összedőlne a világ, ha a nagy tőkés rend­

szer valami nagy csoda folytán megváltoznék.

Ez a változás azonban folya­

matban van és ezért kell szá­

nakozó mosolyt keltsen az, amikor mintegy húsz angol nyelvű napilapban ilyen dolgo­

kat olvasunk feltűnő helyen, vezércikk formájában:

— Milyen sors várhat arra az amerikai nemzetre, amelynek gazdagságát napról-napra rom­

bolják? A múlt évben a Califor­

nia! saláta termelők termésé­

nek nagy része tönkrement a munkások zavargásai miatt.

Az idén a Maryland államban termelt paradicsom felől azt hitték, hogy tonnánként 90 dollárt fog hozni a gazdának.

Arra volt szükség, hogy a meg­

érett paradicsomot gyorsan szedjék le és küldjék a piacra, de a mezőgazdasági munká­

sok az eddigi három cent he­

lyett kosaranként öt centet kértek a paradicsom betakarí­

tásáért. Ezt a gazdák nagy ne­

hezen meg is adták, de akkor a munkások újabb követelésekkel álltak elő és amig azokat ki­

egyenlítették, addig a paradi­

csom túl érett és értékének ja­

va részét elvesztette. így megy ez az egész országban. Mester­

ségesen rombolják le a nemzeti vagyont és abba apránként tönkre fogunk menni mindnyá­

jan.

Lehet, hogy csakugyan ez a helyzet ma. De miért nem mondják el az angol nyelvű napilapok azt is, hogy az or­

szágban állati sorban éltek a mezőgazdasági termékeket ara­

tó és betakarító munkások.

Mért nem mondják el azt is, hogy mikor a paradicsomért 90 dollárt kapott a farmer, akkor azt 540 dollárért adták el a nagy városok piacain. Miért nem beszélnek arról, hogy a nagy tőke ilyen kizsákmányo­

lás mellett nem tarthatta örök­

ké kezében a hatalmat és el kellett végre jönni annak az időnek, amikor a rendszer vál­

tozik Erről kellene beszéljenek, mert a tömegeket és köztük minket, csak ez érdekel ma­

napság.

TERJESSZE LAPUNKAT

BELÉPETT-E MÁR AZ OLD GOLD VERSENYBE ÖN IS?

Nagy vagyont nyerhet saját ja­

vára ezen az uj versenyen

Ha még eddig nem lépett volna be az uj Old Gold versenybe, akkor lép­

jen be ma. A verseny csak most kez­

dődik. 1000 készpénz dij van kitzüve és a dijak összege 250,000 dollárt tesz ki a nyerők javára. A verseny abból áll, hogy bizonyos hiányzó sza­

vakat kell kitölteni a képekben arra kijelölt keretekbe beleillesztve. Men­

jen el ahhoz a kereskedőhöz, akitől az Old Gold cigarettáit szokta vásá­

rolni és kérjen tőle egy Old Gold Carton Bulletint, amit INGYEN kap és egyben megkapja az összes szabá lyokat és részleteket, amelyek erre a versenyre vonatkoznak. Kövesse pon­

tosan az utasításokat. Ne késleked­

jék. Kétszeresen enyhe OLD GOLD cigarettáink barátai részére ajánljuk ezt a rendkívül kezdvező lehetőséget.

Az Old Gold arra ad önnek alkalmat, hogy tekintélyes vagyont nyerhessen.

Olvassa lapunknak erre vonatkozó további hirdetéseit

LEGYEN VENDEGÜNK MAGYARORSZÁGRA

*#>•**•• ^-

HÁROM előfizetőjét viszi lapunk saját költségén

BUDAPESTRE is VISSZA 1938 Júliusában

A

KÜLFÖLDI MAGYAROK VILÁGKONG­

RESSZUSÁRA

e

A North Qerman Lloyd legnagyobb hajóján

s

JÖJJÖN ÖN IS VELEM

VAGY KÜLDJE HAZA FIAT VAGY LÁNYÁT

/ /

HÁROM ELŐFIZETŐT

meghívunk SAJÁT KÖLTSÉGÜNKÖN New York városából Buda­

pestre és vissza egy HIMLER MÁRTON személyes vezetése alatt rendezett amerikai magyar társasutazás keretében a leggyorsabb ha­

jójárattal, amely öt nap alatt szeli át a tengert. Az utat a három vendég és mindazok, akik ehhez a társasutazáshaz csatlakoznak, 1938

/ /

júliusában kezdik meg New Yorkból, tehát nemcsak a külföldi ma­

gyarság világkongresszusán veszünk részt, hanem a Szent István napi körmeneten is.

Ki lesz az a három bajtárs, aki mint a MAGYAR BÁNYÁSZ­

LAP vendége jön Magyarországra, azt a lap által rendezendő

ELŐFIZETÉSI VERSENY

eredménye fogja megmondani, mert csakis egy ilyen verseny adhat minden egyes bányásztestvérünknek lehetőséget arra, hogy bárki mással egyforma esélyeket kapjon és egyben megmutathassa azt,

hogy igaz hive a MAYAR BÁNYÁSZLAP által huszonöt éven át meg­

alkuvás nélkül hirdetett eszméknek. Minél előbb kezd dolgozni, annál nagyobb lesz az esélye a nyerésre.

A VERSENY VÉGE, 1937 DECEMBER 31 A győztesek a hajójegyet 1938 január elején kapják meg

A VERSENY FELTÉTELEI EZEK:

1. E lap minden előfizetője pályázhat. Aki nem előfizető, az beküld­

heti a saját előfizetését a bejelentéssel, hogy pályázni kíván.

2. Akik pályázni kívánnak, azok jelentsék azt be lehetőleg azonnal, hogy közölhessük a neveiket az újságban.

3. Akik pályáznak, a munkát azonnal kezdjék meg és az általuk fel­

vett előfizetést minden héten küldjék be az uj előfizető pontos nevével és címével.

4. Csak.xUJ előfizető megszerzése számit a versenyben. Egy éves előfizetés EGY-nek, féléves előfizetés FÉL-nek, két évre kifizetett uj előfizetés KETTŐ-nek számit.

5. Mindenki megkérheti a barátait, hogy segítsenek neki és el is várjuk minden telep jőakaratu magyarjától, hogy ahol egy érde­

mes derék ember vagy érdemes derék fiatal leány vagy legény pályázik, azt segítik a munkájában.

6. Idejében megkezdjük lapunkban a kimutatást és hétről-hétre kö­

zöljük, hogy a pályázók hogy állnak.

7. A pályázat határideje 1937 DECEMBER 31, ESTE 6 ÓRA. Azok az előfizetők számítanak a versenyben ,akiknek a neve és az előfizetésük dija erre az időre beérkezik szerkesztőségünkbe.

8. Minthogy a legnagyobb nyilvánosság mellett fog a verseny tör­

ténni, mindenki önmaga ellenőrzi annak helyességét.

9, Minthogy az a három versenyző kap hajójegyet, akik a verseny­

ben vezetnek, megtörténhetik, hogy a harmadik és negyedik ver­

senyző egyformán áll s ez esetben nem három, hanem négy dijat osztunk ki, vagyis ilyen esetben mindkét harmadik helyen álló versenyző megkapja a dijat.

10. A nyertes versenyzőt u/év napján táviratban értesítjük, — újévi ajándék-képpen — hogy a dijat megnyerte és a hajó és vasúti je­

gyet azonnal elküldjük a számára.

11. Ha a verseny valamelyik győztese valami oknál fogva nem tudna a társasutazással az Óhazába jönni, Jegyét a Magyar Bányászlap bármely előfizetőjének átadhatja. Akár családtagjának, akár Ide­

gennek. Akár Ingyen, akár pénzért engedheti azt át, csupán azt | kötjük ki, hogy akinek a hajójegyet átadja, szintén előfizetője le- g yen lapunknak.

VISSZATÉRÉSI HATÁRIDŐ KÉT ÉVEN BELÜL.

JELENTKEZZÉK A VERSENYRE AZONNAL ! !