\
A SZÁZÉVES
KASSAI PÜSPÖKSÉG.
1804—1904.
I R T A
S Z O K O L S Z K Y B E R T A L A N ,
SZ. SZÉKI TANÁCSOS, PLÉBÁNOS.
K A S S A
V I T É Z A. Ü T . N Y O M Á S A 1904.
A FÉNYNYOMATŰ TÁBLÁK ÉS A SZÖVEG KÖZÉ NYOMOTT KÉPEK D I V A L D K Á R O L Y F I A
EPERJESI MŰINTÉZETÉBEN KÉSZÜLTEK.
O a 7 1 6 3
[ JATE Egyoteml Könyvtár
J000016128
A kassai D ó m délről, a Mátyás-toronynyal.
A kassai egyházmegye tisztelendő és buzgó lelkipásztorainak üdvöt és áldást az Úrban!
Tisztelendő Testvérek!
Emlékezetes, nagy eseménynek százados évfordulójára ébred- tünk ez év március hó 23-án. Ez időpontnak jelentőségét mér- legelve, lehetetlen, hogy meg ne dobbanjon szívünkben a vallásosság és hazafiság szent érzése. Miként mult évi I. számú s ez évi III. számú körleveleimben jeleztem, ez évben ünnepli a kassai egyházmegye alapításának százados évfordúlóját. Száz évvel ezelőtt I. Ferenc, apostoli magyar király, a ki nemcsak királyi címében volt apostol, hanem alattvalóinak lelki üdve iránt való gondoskodásában is, nemes buzgalmában elhatározta, hogy a nagyterjedelmű s tizenegy vármegyét magában foglaló egri egyházmegyét megosztja s abból két új megyét alkot, hogy a nagyszámú hívek lelki üdve, egyházi kormányzása annál közvet- lenebbül és sikeresebben munkáltassák. I. Ferenc királyunknak ezen apostoli gondoskodása az egyház fejének helyeslésével talál- kozván, 1804. március 23-án írta alá Ő Felsége a kassai püs- pökség alapító levelét, míg a koronának ezen intézkedését VII.
Pius pápa ugyanazon év augusztus 9-én kelt bullájával erősí- tette meg.
Március 23-ika tehát jelentőségteljes napja egyházmegyénk r
IV
történetének. Ez a nap egyházmegyénk születési napja. Ez az a nap, melyen á magyar egyház terebélyes fáján egy új hajtás fakadt, mely életerőt merítve az egyház. termékeny talajából, Szentegy- házunk és édes magyar hazánk javára bő gyümölcsöt hozott. A régi keretek a lelkipásztorkodás nagyfontosságú céljainak már nem feleltek meg és ezen új intézkedés a katholikus hitélet, a hazafiúi érzület és a magyar kultura szükségképeni megerősödé- sét .vonta maga után.
Egyházmegyénk száz éves életében teljesen megfelelt a vára- kozásnak, melyet dicső emlékű megalkotói alapításához fűztek.
Buzgón kivette részét ugy Szentegyházunk, mint édes magyar hazánk összes küzdelmeiben, összes törekvéseiben-és kevés örö- meiben. Nem feladatom jelen körlevelem keretében egyházme- gyém százéves történetét teljesen kimeríteni, csak érinteni akarom a fejlődés egyés kiválóbb mozzanatait.
Az új hajtás az egyház fáján életerős, terebélyes ággá fejlő- dött és sokszoros gyümölcsöt terem, bár a sok mostoha körül- mény gyöngítette ápolását. Zavaros' idők uralkodtak akkor s nagy 'megrázkódtatások érték az emberiséget. A lefolyt század alatt-a
"tag'adhátatlanúl 'minden téren elért nagy és csodálatos vívmányok mellett ott tátongott a nagy űr, melybe az emberiség vakon rohanva, majdnem elveszett: a vallástalánság, az erkölcsi sűlye- dés, az Isten törvényeitől való elszakadás irtózatos örvénye.-'Krisz- tus azonban és az ő egyháza „legyőzte a világot." Az "egyház
i
továbbra is változatlan fényben ragyog, „Jézus Krisztus- ugyanaz tegnap, ma és mindörökké,"1 bár idők időre múljanak s minden változzék az időben, Ő őrködik az egyház felett, a ki változatlan.
Sókat küzdött az egyház és eme küzdelmeiben az egyetemes egyház azon részecskéje, melynek határai között a mi feladatünk az Úr szőlőjében munkálkodni, sikeresén kivette a maga részét.
Kiváló tudományú, jeles erényekkel ékeskedő s apostoli buz-
1 Sz. Pál a Zsid. 13. 8.
denkoron lelkes papságának áldozatkész közreműködése -mellett tekintélyesen megnövekedtünk nemcsak számban, de hitbeli és hazafiúi érzületben, műveltségben és tudományban egyaránt. Az eredetileg 149 plébánia a lefolyt száz esztendő alatt 197-re sza- porodott, miáltal lehetővé vált az, hogy a lelkipásztorok szeme fokozottabb figyelemmel és odaadással őrködjék nyájuknak biz- tonsága fölött. A hitélet megizmosodott. Székesegyházunk új fényben ragyog. A tőszomszédos Szent-Mihály-kápolna, Kassa város legrégibb műemléke, az egyházmegye évszázados fennállásá- nak megörökítésére helyreállítás alatt áll s felszentelése az évszá- zados ünnepélynek egyik pontja lesz. Templomaink díszes hajlé- kai a Mindenhatónak és szerteszét hirdetik híveinknek büzgó val- lásosságát, melylyel az Isten dicsőségét annyi áldozatkészséggel mozdítják elő. Híveink buzgóságát és áldozatkészségét dicséri az, hogy a lefolyt száz év alatt egyházmegyénkben — a kisebb kápolnákat bele nem számítva — 90 új templom épült. Vallásos társulataink behálózzák az egész egyházmegyét és a nép hitéle- tének föllendítésében az egyházmegye minden pontján éreztetik üdvös hatásukat. Jótékony, intézeteink meggyarapodva és meg- erősödve, szenvedő és nyomorgó embertársaink ínségének 'enyhí- tésében . áldásosán működnek. Iskoláink, szegény, de törekvő népünk sokszor nagyon is igénybevett áldozatkészsége mellett, dacára anyagi erőink fogyatékosságának, édes hazánk boldoggá- tételének nagy munkájában serény tevékenységet fejtenek ki. Ki némítaná el ezek láttára -szívének hálás fölbuzdulását ? Méltó és igazságos tehát, hogy midőn Isten kiváló kegyelméből egyház- megyénk történetének egyik határpontjához értünk, égre emelt szemekkel mondjon hálát ajkunk az isteni Gondviselés végtelen kegyelmének. Ne hagyjuk nyomtalanul elsuhanni ezt a száz évet, hanem gyűjtsük egybe a mult idők tapasztalatait és az azokból merített tanulságokat saját lelkünk üdvére és az emberiség javára
VI
és boldogságára értékesítsük. „Emlékezzél a régi napokról,' gon- dolj át minden nemzedéket; kérdezd meg atyádat és tudtodra adja,' elődeidet és megmondják neked."1
A kereszténység — tisztelendő Testvérek — a történeti kegyelet szülőanyja, s midőn mint jó keresztények kegyelettel emlékezünk az előkorról, annak eseményeiről és kiváló alakjairól," nem szaba- dulhatunk az előkorból felénk hangzó ama szózattól sem: Okul-
jatok ! Mert ha büszkeséggel és öntudattal tekinthetünk is vissza ( áz' elmúlt századra, intő szózatként csendül meg'' fülünkben a
figyelmeztetés, hogy az előttünk élőknek,'7 a nagyoknak örököseire ugyanaz, vágy talán még súlyosabb feladat vár annál, melyért ők — kiknek áldott' legyen emlékezetük — jutalmukat már elnyertek;.
Bár' vigasztalódva tekinthetünk vissza a múltra és reménynyeí riézhétühk a: jövő elé,: mégis a reánk nehezedő kötelességek ez idő szerint oly fontosak és súlyosak, • hogy kettőzött buzgalommai és erővel kell hivatásunk betöltéséhez látnunk, ha méltó utódai akarunk' lenni az elődöknek." Drága örökséget vettünk át, tiszte- lendő Testvérek," s annak nemcsak" megtartása, hanem gyarapí- tása' is' a mi vállainkra nehezedik; azt á mi kezeinkből fogja b.ékivánni az örök Biró. Pedig súlyosak az idők, a melyekben élünk, s há itt-ott a jobb jövő reménye felcsillámlik is,'egészben véve mégis ráillenek korunkra az apostol szavai: „mert lesz idő, mikor a józan tanítást nem tűrik,' hanem kívánságaik szerint magoknak mestereket" gyűjtenek, . . . és az igazságtól ugyan hallásukat elfordítják és a mesékre térnek."- Szabadságnak,'egyen- lőségnek, testvériségnek kellene uralkodni és ezek helyett jobban dúl napjainkban a békétlenség, gyűlölség, osztálykülönbség, mint bármikor. Az élő hit és a boldogító szeretet megfogyatkozott s nyomában romlásnak indult'a tiszta erkölcs.'
Áz önzés, érdekhajhás'zás és az élvezetvágy általánossá kezd
1 Deuteron. 32. 7. — 1 ÍI. Timót. IV. 3. 4. /
I
válni. A gazdagok remegnek vagyonukért, a szegények pedig irigységgel tekintenek a gazdagokra s mohón kívánják azon élve- zeteket, melyeket csak a pénz tud megteremteni. Igazán az embe- rek „Isten nélkül és az igéret reménysége nélkül"1 akarnak élni e világon és „mindnyájan a magukét keresik, nem a mi Jézus.
Krisztusé."2 Mindezen bajok ellen, az emberiség számtalan sebeire Krisztusban és az ő tanításában van egyedül a gyógyír ; Krisz- tusban egyedül az üdvösség, „mert nem is adatott más név az ég alatt, melyben nekünk üdvözülnünk kellene.",3 -
Vissza kell térnünk a kereszthez, a kereszt tudományához.
Krisztus tanításának kell áthatnia az egész emberiséget: az egye-, deket, a családokat, a népeket és nemzeteket, a törvényhozást, a tudományt, az iskolát. Hogy pedig ezen óhajunk valóra váljék,- hogy az Isten országa köztünk mégerősödjék, megfeszített erővel.
és az Isten segedelme iránt való tántoríthatatlan bizalommal keil munkálkodnunk az egyház ama isteni feladatának megoldásában, melyet dicsőségesen uralkodó Szentséges Atyánk elénk szabott:
„Restauraré omnia in Ghristo." Ez a mi hivatásunk, ez a mi.
életcélunk. Nektek kell tehát — tisztelendő Testvérek— előljár- notok a keresztény megújulás útjain, „mindenekre nézve legye- tek magatok a jó cselekedetek példája, a tanításban, fedhetetlen- ségben, méltóságbán. Beszédetek legyen igaz, fedhetetlen, hogy^
az, ki ellenünk vagyon, megszégyeíje magát, semmi rosszat sem tudván felőlünk mondani."4 „Ti vagytok a világ_ világossága és a föld sava."5 Ti vagytok az égi tudománynak, a hirdetői,, az isteni törvény magyarázói.
Lebegjen tehát állandóan szemeitek előtt az a megbízás, me- lyet az Úr a nemzetek apostola áltál adótt papjainák: „Hirdesd az igét, légy rajta alkalmasan és alkalmatlanul, ints, kérj, dorgálj teljes türelemmel és tudománynyal."-0 Mily széles tér nyílik itt. a
1 Efez. II. 12. — 2 Filipp. II. 21. — 8 Apóst. csel. 4., 12. — 4 Tit. II. 7., 8. — 5 Máté V. 13., 14. - 8 II. Timót 4. 2.
VIII
munkálkodásra, nemcsak a szószéken, hanem a megváltozott idő- viszonyokhoz képest az emberi élet mindennemű vonatkozásaiban.
Ima és szeretet pajzsával felvértezve, lelketek egész hevével végezzétek isteni hivatástok teendőit és az Úr Veletek leszen, mint völt az apostolokkal, a kik „elmenvén tanítának mindenütt s az Úr velük együtt munkálkodott."1 Működésiek csak akkor lesz áldásos, ha meg nem feledkeztek az Úr szavairól: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, s én ren- deltelek, hogy elmenvén, gyümölcsöt teremjetek és a ti gyümöl- csötök megmaradjon."2 Igyekezzetek tehát valódi vezérei, védői és atyái, lenni népeteknek a boldogulás és az örök üdvösség útján. Legyen tanítástok a hívő népnek lelki orvossága, „hogy lemondván az istentelenségről és a világi kívánságokról, józanul, igazán és ájtatosan éljünk"* e világon, várván a boldog remény- séget. " 3
Szeretetteljes gondoskodástok kiváló tárgya legyen: az iskola, az ifjúság nevelése,, mert ez az alap, a melyen keresztény társa- dalmunk felépül. Itt a tér, a melyen munkálkodástok maradandó eredményeket érhet el. „Az ifjú az ő útja szerint, midőn meg- vénül, sem távozik attól."4 Mindenekfölött legyetek állhatatosak a hitben és tevékenyek a cselekedetben, nehogy minket érjen a próféta szava: „Veszedelmed tenmagadtól vagyon Izrael." 5
Hogy pedig ezen jelentőségteljes esztendő annál emlékezetesebb nyomokat hagyjon híveink lelkében, leghőbb óhajom, hogy az a kegyelem, a megigazulás esztendeje legyen. Világosítsátok fel híveiteket a szent beszédek alkalmával gyakrabban ez év jelentő- ségéről s buzdítsátok őket, hogy azt az irgalmas Isten iránt hálás szívvel lelkük üdvére felhasználni igyekezzenek. „Én és az én házam az Úrnak szolgálunk." 6 Intsétek és buzdítsátok híveiteket, hogy gyakrabban járuljanak a kegyelem, a megigazulás forrásá-
1 Máik 16., 20. — 2 Ján.: 15., 16. - 3 Tit. 2., 12. — 4 . Példabesz. XXII. 6. —
6 Ozeás 13., 9. — 6 Józue 24., 15. '
hoz: a töredelem szentségéhez. E célból lehetőlég minél több helyen tartsatok szent missiókat.. Tapasztalati tény,, hogy a szent missiók igen hathatós eszközei az' Istennel váló kiengesztelődés- nek; hatásuk alatt az. emberek hajlandóbbak a magukbaterésre..
Minthogy pedig szerzetésférflak elegendő számmal nem állanak rendelkezésünkre, igyekezzetek "Ti magatok a hiányt pótolni oly- formán, hogy az egyes- kerületek papjai egymást segítsék ki. Majd minden kerületben, van olyan templom, " a mély iránt a hívek különös előszeretettel viseltetnek és a mely a. míssió-ájtatosság központjául volna választható.. Felkérem a ft. főesperes urakat, hogy ezen ügyét a kerületi esperes, urakkal megbeszélés tárgyává tegyék és a létrejött megállapodásokról nekem jelentest tegyenek.
Az áldozat, melyet tisztelendő Testvérék,, hozni fogtok;, bizonynyal megtermi gyümölcsét. „Legyenek könyörgések, imádságok,, kéré- sek, hálaadások minden emberekért,, királyokért és mindazokért, kik méltóságban vannak, hogy nyugodalmas és csendes életünk legyen, teljes ájtatosságban. és tisztességben." 1
Székesegyházam déli tornyának és. a, közvetlenül szomszédos Szent-Mihály-kápolnának folyamatban levő helyreállítására való tekintetből az egyházmegye százéves fennállása kellő fény- nyel való megünneplésének idejéül szeptember 4-ikét tűzöm ki, mely nap egyúttal Székesegyházunk felszentelésének évfordulati napja, s mint ilyen, az előbb említett helyreállítási münkálatok miatt elhalasztandó ünnepély megtartására legalkalmasabbnak kínál- kozik. Ez legyen az a nap, a melyen az Úr Istennek különösen hálát fogunk zengni a vett jótéteményekért és- segedelmét kikérjük a jövendőre. Miért is elrendelem, hogy azon a vasárnapon-minden plébániai templomban ünnepélyes hálaadó istenitisztelet tartassák Te Deummal, a legméltóságosabb Oltáriszentség kitételével, ünne- pélyes körmenettel és az alkalomhoz mért szent beszéddel. Az istenitiszteletre meghívandók a helyi hatóságok és hivatalok is.
1 I. Tim. II. 1., 2.
X ;
Előtte való napon az esteli 'angyali üdvözlet után fél óráig szóljanak a harangok, hirdetve a következő nap ünnepi jelentőségét.
- íme — tisztelendő Testvérek — itt van az alkalom, hogy szívetekben az isteni szeretet szikrája lángra gyúljon. Egy százada áll már egyházmegyénk és kinek az ereje tartotta fenn? A mi erőnk csak olyan, mint a víz hulláma, melyet hirtelen elsimít egy másik hullám, csak olyan, mint egy szikrácska, mely tün- döklik és azután hirtelen kialszik, csak olyan, mint egy halavány sugár, mely egy századnak örvényében egészen elmerül. Ő tartott fenn bennünket, az erős, a hatalmas Úr, „a ki letiporja a sátánt lábaitok alatt",1 hogy háborítatlanul szolgálhassátok Őt és dicső- séges anyaszentegyházát.
, Boruljunk tehát arcra a Gondviselő Isten előtt és törjön elő szívünkből a hála imája. Imádkozzunk elsősorban egyházme- gyénkért ; imádkozzunk anyaszentegyházunkért s dicsőségesen uralkodó szent Atyánkért; imádkozzunk édes magyar hazánkért, sokat szenvedett szeretett Királyunkért és az egész uralkodó Házért, hogy az Isten békéje, mely felülmúl minden érzést, velünk legyen. „Erők Istene! térj vissza; tekints le a menyből és nézd és- látogasd meg ezt a szőlőt, melyet a te jobbod ültetett",2 hogy továbbra is éljen, növekedjék és a Te neved dicsőségét hirdesse minden időkben. Amen.
Kelt Kassán, 1904. évi április hó 7-én.
Zsigmond,
püspök. =
1 Szt. Pál a Róm. 2., 16. — 2 79. Zsolt. 15., 16.
A SZÁZÉVES
KASSAI PÜSPÖKSÉG.
Magyarországnak kezdetben 11 püspöksége volt. Ennyi főpász- tor elég volt ar hívek-sikeres gondozására. A XV. századig nincs is e tekintetben pánasz. - ••
Hunyadi János kormányzóságának idejében már fölmerül a' püspökségek szaporításának eszméje.1 A buzgó kormányzó új püspökségek fölállítását tervezte. A nagy egyházmegyék felosz- tását a sz. szék is sürgette. A bekövetkezett háborúk azonban meghiúsították a vallásos igyekezetet.
A megpendített eszme a XVIII. század elejéig nem is került szőnyegre. Nem is kerülhetett. A törökök dúlásai, a folytonos belső zavarok háttérbe szorították az ország legfontosabb belső ügyeit.
III. Károly király már határozottabban foglalkozik az előtérbe mindjobban toluló ügy rendezésével. 1734-ben kelt rendeletével meg is teszi a szükséges lépéseket. A nagy kiterjedésű egri püs- pökséget akarta földarabolni. Szombathelyen is tervezett püspök- séget. A nemsokára kitört török háború azonban mindent meg- akadályozott. Az egri egyházmegye fölosztását különben az egri káptalan is igyekezett meghiúsítani.2 -
Mária. Terézia szerencsésebb volt e tekintetben királyi atyjá- nál. Öt új róm. kath. püspökséget alapított.
A nagy kiterjedésű egri püspökség — noha III. Károly terve élénk. emlékezetben volt — Mária Terézia alatt érintetlen maradt.
Később se bántották. Meghagyták eredeti nagyságában főleg azért, mert két kiváló főpásztora: - Barkóczy Ferenc gr. és
1 Joannes Alber : „Institutiones Históriáé Ecclesiasticae." Tom. II. P. H. pag. 490.
2 Bartakovics-Emlékkönyv 241. 1.
2 A KASSAI PÜSPÖKSÉG. MEGALAPÍTÁSA.
Eszterházy Károly gr. páratlan buzgósággal és áldozatkész- séggel kormányozta a hívek százezreit.
Eszterházy gr. püspöknek 1799-ben bekövetkezett halála után azonban megvalósították III. Károly tervét. I. Ferenc, magyar király, ugyanis az 1801-iki lunevillei békekötés után, amikor már országainak belső állapotával is foglalkozhatott, végleg elhatározta, hogy az egri egyházmegyét fel fogja osztani.
A nagy fontosságú ügy megoldását egy bizottság, kinevezé- sével kezdte meg, melynek tagjai voltak: Pálffy Károly gr., főkancellár, elnök, Kollonics László gr., kalocsai érsek, Szent- iványi Ferenc, országbíró, Széchen gr., a m. kir. kamara elnöke, Rozsos Pál, püspök, Bedekovics Ferenc és Almásy Ignác, udvari tanácsosok, továbbá Eötvös Ignác br., kamarai tanácsos s az egri püspökség részéről: Miklóssy Ferenc, nagy- prépost és Fischer István br., őrkanonok. E bizottság az
1802-iki pozsonyi országgyűlés folyama alatt Pozsonyban tanács- kozott. A királytól azt az utasítást kapta, hogy az egri egyház- megye felosztásának tervezetét elkészítse. Két tervezetet kellett készítenie. Egyet, mely az egri egyházmegye két részre és egyet, mely három részre való felosztásának módját tüntesse föl. Zsinór- mértékül az esztergomi egyházmegyének 1775-ben történt. fölta- golását kellett tekintenie.
Az egri egyházmegye ekkor 11 politikai megyére és három kerületre terjedt. Volt 353 plébániája, 66 helyi káplánsága és 95 segédlelkészi állomása. Területén 481,699 hívő lakott.
A bizottság rövid időn belül elkészült a munkálattal. 1802.
július lÖ-én a király elébe terjesztette.
A kettős felosztás tervezete Kassát figyelmen kívül hagyta.
E tervezet szerint Abauj és Zemplén Egerhez tartoznék, Sáros- megye a szepesi püspökséghez volna csatolandó. Az új püspök- séget Nagy-Bányán, vagy inkább Szatmár-Némethiben kellene fel- állítani, melyhez az egri egyházmegye északkeleti része tartoznék.
Í -«. I -
A felség a hármas felosztás tervezetét hagyta jóva. A bizottság is. ezt ajánlotta a király figyelmébe,'mert így a felség célja : a plébániák nagyobb lelki haszonnal 'járó vezetése könnyebben érhető, el, E tervezet, szerint Szatmár-Némethiben ..és...Kassán állítandó fel egy-egy új püspökség. A kassai püspökség három
politikai megyéből alakúi, u. m. Abauj, Sáros és Zeihplénből.
Magába foglalna 149 plébániát, 49 helyi káplánságot és 43 segédlelkészi állomást, beleértve azokat az új lelkészségeket isj melyek felállítását a plébániák szabályozása alkalmával tervbe vették. A hívek száma: 221,486.1 ' • ' '
I; Ferenc az elébe terjesztett javaslat alapján 1803. aug.
5-én rendelte el az egri egyházmegye fölosztását, olyformárh hogy az egyik püspöki szék Szatmár-Némethiben, a- másik Kassán állíttassák fel, az egri püspökség pedig érsekség!' rangra emeltessék, mely alá, mint suffraganeusok, a szatmári, kassai, szepesi és rozsnyói püspökök tartozzanak. Intézkedéséről ugyan- ezen a napon értesítette a sz. széket, mellékelvén iratához a kir. bizottság tervezetének kivonatát és kérvén Őszentsége jóvá- hagyását, megerősítését. -
A kassai püspökség alapító oklevele 1804. március 23-án jelent'meg. E szerint a királyt népének java késztette arra, hogy új püspökségeket alapítson. Mentül több püspök Őrködik a lelkek üdvössége fölött, annál erkölcsösebb, jobb a nép, az isteni és emberi törvény annál nagyobb tiszteletnek örvend s az ország üdve és biztonsága annál erősebb alapokat nyer. Minthogy az egri egyházmegyét igen nagy kiterjedése miatt' egy püspök sike- resen nem kormányozhatja, gondoskodott arról, hogy az egri főp'ásztori széktől távol eső híveknek is legyen könnyen meg- közelíthető püspökük. Az okmány megjelöli aztán az új püspök- ség székhelyét. Megnevezi az új. egyházmegye határait. Megál- lapítja az új püspökség jövedelmét. Nyolc birtokot adományoz neki; Az Abaújvármegyében fekvő hejczei, a Borsodmegyében elterülő harsány!, sziráki, egresi, tiszakürti, keresztespüspökii, a hevesmegyei csapóközi, továbbá a zemplénmegyei szentmáríai birtokokat. Ezek ennekelőtte az egri püspök javadalmához tar- toztak: Neki' adja ezenkívül Zemplén, Sáros és Eperjes sz. kir;
város tizedét. E javadalmazás fejében azonban egy kötelességet ró reá. IV. Béla király ugyanis, amidőn az egri püspökség ala- pító" levelét 1261-ben megerősítette, kikötötte, hogy, az egri püspök a király negyedik fiának neveltetéséről gondoskodni-fog. T. Ferenc
' A tervezetből vett adatok. Orsz. levelestár: - . . . . :....
1"
4 A KASSAI PÜSPÖKSÉG. MEGALAPÍTÁSA.
király az uralkodónak ezt a jogát az egri püspökség felosztása után is föntartja s a szolgálat teljesítésére az egri érsekkel és a szatmári püspökkel együtt a kassai püspököt is kötelezi.
Az új kassai püspökség jövedelme a fönnebb említett birto- kok után, egykorú feljegyzés szerint 19,701 r. forintot és 17 krt tett ki. Sáros, Zemplén és Eperjes tizede ezenfelül 7,329 r. forintot jövedelmezett. A püspökség összes évi bevétele tehát 27,030 r.
forintra rúgott. Ez összegből azonban a gazdasági épületeket is kellett gondoznia s az udvari papságot is fizetnie.
Ami a püspökség székesházát illeti, arra nézve a király már az 1803. év folyamán intézkedett. Megbízta Fischer István br.
egri őrkanonokot és Vécsey Miklós báró, szatmármegyei főispánt, hogy Kassán egy alkalmas házat keressenek megvételre, mely a jövőben a püspök székesházául szolgálhat. A két királyi biztos az
ez ügyben a legtelsőbb helyre fölterjesztett jelentésében Sztáray Albert gr. házát, mint legmegfelelőbbet, ajánlotta a király figyel- mébe. A Sztáray-ház 22,000 forintért volt eladó. Egyúttal, hogy a püspöknek gazdasági majorja legyen, a város északi részében fekvő Klestinszky-féle kert megvételét is ajánlották.
A .király a vett jelentés alapján 1803. nov. 5-én kelt leiratával elrendelte, hogy a ház megvételére szükséges összeget a m. kir.
udvari kamara folyósítsa. A szükséges átalakításra, továbbá a Sztáray-házzal szomszédos s a Szép Mária és Svedák, szül.
Bohinszky Teréz tulajdonát képező kis ház, úgyszintén a felső külső városban fekvő Klestinszky-féle kert megvételére 18,000 forintot engedélyezett, az üresedésben volt püspökségek jövedelmei- ből.. Ez az összeg azonban, mint látni fogjuk, kevésnek bizonyult.
Azon a napon, melyen az alapító okleveleket kiállították, nevezték., ki a három új főpásztort is; vagyis 1804. március 23-án.
A felosztást megerősítő pápai bulla akkor még nem volt a király kezében. Csak hónapok múlva érkezett meg.. Siettek azonban a kinevezésekkel, „hogy — mint a m. kir. helytartótanácsnak az udvari kancellária írja — az egri egyházmegyének fölosztását mentül előbb befejezzék,"1 A kinevezési okmányok azonban későbbi kelettel: csak jóval ezután jelentek meg.2
1 A levél a kassai püspökség levelestárában. — - A levél, melyben Szabó Andrást értesítik 1804. márc. 23-án történt kineveztetéséről, ugyanott.
Az egri érsek kinevezési okmánya félreértésre, adott' okot. 1
Az oklevél ugyanis ott, ahol az egri érsekség, fölállításáról és arról van szó, hogy úgy az egri érsekség, valamint a belőle kihasított két új püspökség, nemkülönben • a rozsnyói és szepesi egyházmegyék az esztergomi érsek joghatósága alól kivétetnek, a prímási jogokról nem emlékezik meg. Minthogy az esztergomi érseknek, mint az ország prímásának, minden magyarországi főpásztorral szemben bizonyos törvénybiztosította jogai vannak:
az esztergomi főkáptalan (a prímási szék üres volt), nehogy a prímás jogai ez okmány alapján a jövőben esetleg csorbát szen- vedjenek, 1804. jún. 12-é'n föliratot intézett a királyhoz, mely- ben arra kéri a felséget, hogy a prímási jogok sértetlenségét kimondani kegyeskedjék. A király eleget tett ákáptalan- kíván- ságának, amennyiben 1804.. aug. 3-án k. leiratában e jogokat csorbítatlanoknak jelenti ki.
Az első püspök kinevezése 1804. júniüs 2-án kelt. Szabó András, esztergomi kanonok, novii vál. püspök, szilizi apát, a sz. Istvánról nevezett' esztergomvárí és a sz. Jánosról 'nevezett budai c.- prépost;. az esztergomi káptalani helyettes és-általános ügyhallgató került a kassai' új egyházmegye élére. A király,,a fölosztás tervezetében tett' javaslat szerint, fölmenti; egyúttal -a 20 százalék évenkint való beszolgáltatásának kötelezettsége alól, melyet a magyarországi püspökök jövedélmök útán egyházi segély' címén a vallásalapnak .fizetni" tartoztak. 'E.-fölmentést abból a célból'kapta, hogy a kezdetben nagyobb • mértékben • föl- merülendő költségeket annál könnyebben viselhesse. - - -
Végre megérkezett VII. Piús pápának 18Ó4-. aug. 9-én kelt
•„Super universas orbis terrarum Ecclesias" kezdetű bullája, melylyel az egri 'püspökségnek fölosztását vés érsekségi-rangra emelését jóváhagyja, továbbá a rozsnyói és szepesi'egyházmegyé- ket az esztergomi érsek joghatósága alól kiveszi s a két utóbbit az újonnan alapított püspökségekkel együtt az egri érsek főható- sága alá helyezi. Megjelöli ezenkívüh az uj érsekség , határait. ;
Ugyané napon kelt az „In universa • Gregis Dominici -cura1' kezdetű bulla is, melylyel a. pápa a kassai püspökséget megerő-
1 Tehát nem a papai bulla okozott zavart, mint azt .Torok „Magyarország Prímása" c.
művében mondja; A bulla 1804. aug. 9-én kelt, a felirat 1804.-június .12-én:- ...-'
6 A KASSAI PÜSPÖKSÉG. MEGALAPÍTÁSA.
siti -s a királynak minden intézkedését jóváhagyja. Végűi meg- jelöli' az új egyházmegye határait, megnevezi a három vár- megyét, mint főesperességeket, megállapítja az esperesi kerülete- ket s név szerint felsorolja a plébániákat, helyi kápiánságokat és segédlelkészi állomásokat. A kassai • egyházmegye a bulla szerint 3 • főesperességből, 16 esperességből, 150 plébániából, 46 helyi káplánságból és 40 segédlelkészi állomásból alakult. Megérkezett végül az 1804. aug. .23-án kelt „Cunctis ubique pateat" kezdetű bulla is, mely az első püspök kineveztetését megerősíti s az egy- házmegye kormányzását reá ruházza. 1804. okt. 10-ig Fischer István, br,, egri káptalani helyettes kormányozta az egyházmegyét.
Október 1 -1-től az újonnan kinevezett püspök .vette át a kormány- zást,' 'kit az egri érsek, minthogy az aug. 23-án aláirt pápai bulla még nem jött.meg, a kassai egyházmegye vikáriusává neve- zett ki. Ünnepélyes püspöki beiktatása dec. 18-án történt. Az egri püspökségnek-nemcsak területe,-hanem ájtatos és egyéb alapít- ványai is osztály alá kerültek. Az ügy elintézésével Mandich Antal, c. püspök, a m. kir.' helytartótanács tanácsosa, volt meg- bízva. Az osztálynál az volt az elv, hogy amely alapítvány bizo- nyos plébániához, vagy iskolához tartozott, azt az az egyház- megye, melyben az illető templom, plébánia, vagy iskola feküdt, osztatlanul kapja. A közös célú alapítványok pedig az egyház- megyék plébániáinak száma szerint arányosan osztandók szét.
A kassai. egyházmegye az egri püspökségnek 298,497 r. forintot és .30 .krt kitevő alapítványi tőkéiből 101,116 r. frtot és 147/io krnyi tőkét s a beszedett kamatok címén 6,935 r. forintot és '473/8o krt kapott,. Felosztották a szeminárium vagyonát, a lyceumi alaptőké- ket s az elaggott és deficiens papok intézetének alapítványait is.
Ezekről1 a'maguk helyén lesz szó. Felosztották végül az Eszterházy püspök után maradt gazdasági felszereléseket, továbbá a püspöki könyvtárt is. És kiadták a kassai egyházmegyében fekvő plébá- niákra, templomokra, iskolákra s az egyházmegye területén azelőtt
felmerült egyházi ügyekre, vonatkozó sz.-széki és püspöki leveles- tárat is. A vallásos finevelő intézet alapítványai ellenben osztatlanul .Egerben ma r aűtak. A legfelsőbb helyen úgy intézkedtek, hogy ez intézet a kassai egyházmegye részére mindenkor három, a szat- mári egyházmegye részere pedig két .növendéket tartozzék ellátni.
Sz. András apostol,
mint az egyházmegye v é d ő s z e n t j é n e k k é p e a p ü s p ö k i palota h á z i k á p o l n d j á b a n .
Amióta a keresztény világ egyes püspökök kormánya alatt meghatározott területekre, u. n. egyházmegyékre oszlik, szokássá vált e területeket valamely szentnek pártfogásába ajánlani. A magyarországi, egyházmegyéknek is mindenkor voltak . védo- szentjeik.
Szabó András,. Kassa első főpásztora, e jámbor szokásnak hódolni óhajtván, miután püspöki székét elfoglalta, elsőben is azon volt, hogy. az új egyházmegyének égi pártfogót szerezzen.
Ez okból 1804. december 27-én felhívást intézett papságához,;
nyilatkoztassa ki, kinek oltalmába óhajtja az új egyházmegyét ajánlani. A papság kerületi gyűlésekben foglalkozott a fölhívással.
Rövid idő múlva megérkeztek az ajánlások. A legnagyobb rész sz. András apostolt óhajtotta.
E javaslatot a következő indító okokkal támogatták.
Először is azért óhajtották sz. Andrást, mert az egyház- megye első főpásztora szintén András. A buzgóságáról, apostoli lelkületéről már püspöksége előtt is nagyhírű főpapot érdemes- nek találták arra, hogy az egyházmegye az. ő védőszentjének legyen ajánlva. Ezzel tehát az első; püspök emlékének megörö- kítéséhez akartak hozzájárúlni.
Egy másik indító ok a papság hazafias érzületéről tesz
tanúságot. d Szt. András apostolról t., i.. azt mondja Origenes és Eusebius,
caesariai püspök, hogy apóstolkodása közben Scythiában is megfordult. Teliát azon a térületen, hol a: magyar-hunn monda nyomán haladó krónikásaink szerint az ŐS' magyarok és a hunnok országot alkottak. Szt. András, a: magyarok ősi hazájában végzett apostolkodásával kétségtelenül érdemeket szerzett magának. Nagyon
8 AZ EGYHÁZMEGYE VÉDŐSZENTJE.
valószínű ugyanis, hogy az Európában megjelent magyar nemzet erkölcseinek szépsége, főleg családi életének az a tisztasága, mely a későbbi időben a keresztény polgárosodás iránt fogékonyabbá tette, részben az ő szent fáradozásának gyümölcse. Az egyház- megye papsága tehát, az első püspök nevével kapcsolatosan eszébe jutván sz. András apostolnak az ősmagyaroknál végzett munkája: illőnek tartotta, hogy a pogány elődök keresztény utódai elismeréssel legyenek iránta. Minthogy pedig arról győződ- tek meg, hogy Magyarországon semmi sem hirdeti a magyarok első térítőjének dicsőségét, hogy emlékét megörökítsék, az ős magyar nemzet körűi szerzett érdemeit világosságra hozzák, öt ajánlották az ú j egyházmegye védőszentjéül.
Sokan még azért is ajánlották sz. Andrást, hogy a kassai székesegyház védőszentjének, sz. Erzsébetnek atyja szintén András volt s hogy az a másik E r z s é b e t , R ó b e r t K á r o l y felesége, ki e székesegyháznak alapjait lerakta, nagy tisztelője volt sz.
Andrásnak, olyannyira, hogy második fiát (f 1345.) az apostol iránt való tiszteletének jeléül, Andrásnak kereszteltette. 1
Szabó András, püspök, az indító okokat figyelmére méltatta s 1805. márc. 19-én k. körlevelében tudtára adta papságának, hogy az egyházmegyét sz. András apostol oltalma alá helyezi.
1 Lásd az 1840-iki schematismust.
Kassa régi pecsétje, a XIII. századból.
Kassa főpásztorai.
Az egyházmegye kormányzása. Nevezetesebb események.
Magyarország fönnállásának kezdetétől fogva mindenkor kiváló püspöki karral dicsekedhetett. Ami szépet, nagyot, magasztosai emberi képesség bármely téren létrehozhat, azt mind megtaláljuk a magyar püspökök működésének történetében az egyház, király és haza érdekében.
A kassai egyházmegyét most a kilencedik főpásztor kormá- nyozza. Hivatása magaslatán áll valamennyi. Méltán sorakoznak azokhoz, kiknek „emlékezetük áldásban vagyon." Apostoli buz- góság, elragadó szívjóság, nagy tudomány, lelkes áldozatkészség, hazaszeretet, lelkesedés mindenért, ami szép, nemes, magasztos:
általában ezek a tulajdonságok képezik a kassai egyházmegye püspökeinek jellemét. Mindegyiknek élete képes felmutatni olyan törekvéseket, tetteket, melyek a magyar püspöki kar régi dicső- ségét egy-egy újabb fénysugárral növelik.
A kassai püspökök sorát Szabó András nyitja meg.
íi í
i
i 3
I Ytf (\ixeio Ç f f u j f r r t ^ '
SZABÓ ANDRÁS
(1804—1819).
Az egyházmegye első főpásztora született Alsó-Nyéken (Hont - in.) 1738.. január 11-én, . jómódú nemes, szülőktől. Atyja Szabó b? Mátyás, anyja Tamsó Mária. volt. A keresztségben . András; és
Pál neveket kapott. Mielőtt szüleinek az életnél-egyebet isköszön- hetett volna, már is árvaságra jutott. Előbb atyjáfi rriajd anyját vesztette el. Az árvaság fájdalmat okozott ugyan gyermeki szívé- nek, ám nem tette életét elviselhetetlenné, nélkülözésekkel teljessé,
•A szülői gondviselést átvették rokonai. A családi birtok bősége- sen biztosította az árvának származásához illő neveltetését. Alsóbb
* psztályait Korponán, Gyöngyösön és' Egerben végezte; .Kiváló tehetségű,. szorgalmas, tanuló volt. Mindenütt kitűnő előmenetelt tanúsított.1
1756-ban az esztergomi pápnevelőintézet növendékeinek sorába lépett. A papnevelőintézet akkoriban a prímási székkel együtt Nagy-Szombatban volt. Itt tanult Szabó ,is; hallgatta á bölcseleti előadásokat. Két év elteltével a bécsi Pazmaneumba küldték elül- járói. Hogy mily lelkiismeretesen felelt meg itt kötelességeinek*
fényesen igazolja az a körülmény, hogy 1759-bén, tehát 21 éves korában, már a bölcselet doktorává, egy évre rá még a theológiá
borostyán-koszorúsává avatták.
Néhány hónap múlva elérte a törvényes kort s fölvette a nagyobb egyházi rendeket.
Magyarország prímási székén ekkor a nagynevű Barkóczy
'. A. szilvásújfalüsi plébánia „Protocollum"-ában található életrajzi adatok:
12 > KASSA" FŐPÁSZTORAI.
Ferenc gr. ült. A magas képzettségű főpap nagy pártfogója volt a tudományoknak. Az igazi tehetségnek mindenkor nyitott utat az érvényesüléshez. Nem kerülte el figyelmét az ifjú "Szabó András se. Az elüljáróktól nyert jelentésekből meggyőződött kiváló erényei- ről, melyek nem mindennapi lelket sejttettek az erősen kifejlett testben. A kitűnő bizonyítványok meg nagy készültségét mutat- ták be. Sietett is őt magához venni; udvari papjává nevezte ki.
A prímási palotában csak rövid ideig működött. De e rövid idő alatt is annyira feltűnt képésségeivel, hogy a prímás annak áz intézetnek tette meg egyik elüljárójává, mely prímásságának egész ideje alatt szeme fényét képezte. Kinevezte a sz István királyról nevezett papnevelőintézet alkormányzójává.
Két év múlva ismét az aulában találjuk. A prímás Berchthold Ferenc gr., érseki helyettes mellé titkárnak helyezte át. A titkár- ság fontos, nagy tehetséget kivánó hivatal. Az egyházmegyei kormányzat összes szálai e hivatalon keresztül futnak össze, a kormányzó főpásztor kezében. Sok egyházjogi, egyháztörténelmi, lelkipásztorkodástani, hittani ismeretre van szüksége a titkárnak, ha a belé helyezett bizalomnak meg akar felelni. Az esztergomi egyházmegye akkor még osztatlan volt. Ha mindezt fontolóra veszszük, könnyen alkothatunk magunknak fogalmat azokról a ritka tulajdonságokról, melyek őt az ország legelső és legnagyobb egyházmegyéjének egyik legfontosabb hivatalára képesítették. E hivatalban a nagy prímás halála után is megmaradt s úgy Berchthold grófnak, mint Bányay László káptalani helyettesnek kegyét teljes mértékben birta.
. . Az e hivatalban szerzett érdemek nem maradhattak jutalma- zátlanul. Először is pápai kitüntetés. érte. XIII. Kelemen pápa apostoli jegyzővé nevezte ki. Egy év- múlva, életének 30. évében már a pozsonyi káptalan tagjává lett. Itt nagy tevékenységet fejtett ki a káptalani gazdasági ügyek lebonyolításában. A káp- talan elhanyagolt jószágait a legnagyobb rendbe hozta.
1773-ban esztergomi kanonokká -lépett elő.. Itt olyan tekin- télynek örvendett, hogy káptalanbeli társai a legfontosabb ügyekben mindig az ő tanácsát kérték ki s az ő útbaigazítása után indultak.
Egyszerre az egyházmegye legtekintélyesebb emberévé lett. A káptalani helyettes, majd Batthyányi prímás, a legfontosabb
megbízásokkal mindig őt tűntette ki. Az - egyházmegye papsága a „káptalan gyöngyé"-nek nevezte.
Mint esztergomi kanonok először a Nagyszombatban elhe- lyezett esztergomi papnevelőintézetnek, majd 1775-ben á bécsi Pazmaneum vezetését vette át. Az intézet évkönyvei, mint jóté- kony, buzgó elöljáróról emlékeznek meg róla, ki az intézet rendbehozása körül sok érdemet szerzett s ki a szegényebb tanulók haladását anyagi eszközök nyújtásával törekedett elő-
mozdítani.1 '
Bécsben ez időben az oktatásügy, főleg a theológiai tanítás megreformálásával foglalkoztak. Kressel báró államtanácsos elnök- lésével egy erre kinevezett udvari bizottság foglalkozott az új theológiai tanterv kidolgozásával. -Mária Terézia, mielőtt ez a bizottság hozzáfogott munkájához^ felhívást intézett a püspöki karhoz, hogy a reformok sikeres végrehajtásához tanácsaikkal, esetleg önálló tantervek ajánlásával hozzájáruljanak. A püspö- köktől beérkezendő tantervek megbirálására Mária Terézia akara- tából rendkívüli tanács alakult. E tanács tagjai között ott Volt Szabó András is. E fontos ügy megoldásánál nem nélkülöz- hette szolgálatait. A történelemben olvassuk, hogy a beérkezett tantervek közül Rautenstrauch István, braunaui bencésapát, a felvilágosult febronianus tantervét fogadták el, mely-: az egyház szellemével sok tekintetben ellenkezett, melyet azonban javítva a királynő parancsára Ausztria-Magyarország összes theológiai intézeteire kiterjesztettek. Hogy Szabó András milyen : állás- pontot foglalt el e tanácsban, adatok hiányában nem tudjuk meg- mondani. Tekintetbe véve azonban azt a szigorúan egyházias szellemet, mely az utókor előtt is ismeretes működéseit jellemzi, bátran állíthatjuk, hogy ő is egyike volt azoknak, kik az. egy- ház felfogásához, törvényeihez ragaszkodva, a febronianus-ízű tanterv első alakja ellen harcoltak. A kijavított tanterv különben lendületet adott, a theológiai tanításnak.. Nevezetesebb- újításai voltak, hogy az egyházirodalom története, az egyháztörténet, továbbá a lelkipásztorkodástan önálló rendes tárgyakká lettek s
Carolus Rimely: História Collegii. Pazmániani, pag. 188 et 194.
14 > KASSA" FŐPÁSZTORAI.
az. erkölcstan is a. tudományos tárgyak magaslatára emelke- dett. 1
1776-ban a nagyszombati Pázmány-egyetem hittani karának igazgatójává lett, miután a nagy királynő ez év elején a sz.
Jánosról nevezett budai c. prépostságot adományozta neki.
Mária Terézia a jezsuiták eltörlése után új tanulmányi rend- tartást dolgoztatott ki. Ez az összes tanügy szervezetét szabá- lyozta. Magyarországban és kapcsolt részeiben csak egy kir.
tudományos egyetemet állapít meg, a kerületi akadémiákat pedig mintegy leányainak tekintette. Ennek folytán az egyetemnek az ország középpontjába való áthelyezésének szüksége lépett elő- térbe. A kérdés tanulmányozására Mária Terézia külön bizott- ságot küldött ki. E bizottságban Nitzky Kristóf gr., hétszemé: lyes táblai közbíró, győri főigazgató és Kempelen Farkas kir.
udv. kamarai tanácsos mellett ott találjuk Szabó Andrást is-.
Ä hármas bizottság a kérdés tanulmányozása után azt javasolta a királynőnek, hogy az egyetemet Budára helyeztesse át. A királynő a javaslatot elfogadta s 1777. febr. 10-én k. leiratával elrendelte az egyetem átszállítását. A hurcolkodás a nyár folya- mán történt. Az intézet fölszereléseit a Vágón és a Dunán részint sószállító hajókon, részint tutajokon szállították le Budára, a királyi palotába. Úgy a szállítás, mint az új helyiségek berende^
zése Szabó felügyelete alatt és útbaigazítása szerint történt.2 A theológiá karnak egy évig még itt is igazgatója s, a kir.
tanácsnak ülnöke volt. Majd ugyané tanácsban, a másodelnök!
tisztet viselte s egy ideig mint ideiglenes- kancellár is működötti 1:778-ban újabb- fontos megbízást nyert, Mária Terézia a prímás, a kalocsai - érsek és a hittudományi' kar javaslatára uj theol. tanulmányi szabályzatot vett tervbe. Az új tanterv kidol- gozásával Szabó Andrást bízta meg. Szabó a várakozásnak fényesen megfelelt. Batthyányi prímás s a magyar püspöki kar- többi. .tagjai a-legnagyobb elismeréssel adóztak neki. A tantervet a bécsi tanulmányi főbizottság is dicséretekkel halmozta el: A
1 V. ö. Kink: „Geschichte der kaiserl. Universität in Wien." 1854. és Wappier:
„Geschichte d. theol. Facultät der k. k. Universität zu Wien." 1884. Továbbá: Molnár A.:
Szabó András halottas emlékezete." 1820.
Dr. Pauler: „A m. kir. tud.-egyetem története" IV 1T4—116. T.
királynő e bizottság meleg ajánlatára jóvá is hagyta. E tanterv a theológia egyetemi tanításának tárgyai gyanánt a következőket jelölte meg: az egyháztörténelmet, az egyházi irodalom törté-
netét, a szentírás magyarázatát, a patrológiát, alapvető hittant, erkölcstant, lelkipásztorkodástant, hitvitatant, szertartástant, egy- házi jogtant és a keleti nyelveket. Főleg a keleti nyelvek beho- zatala jelentett lényeges újítást. Ezeket azelőtt nem tanították-.1
Egy évre rá, ugyancsak legfelsőbb megbízás folytán, kidol- gozta a. kir. akadémiák, püspöki lyceumok és a szerzetesi theol.
iskolák számára való tantervet, melyet kiterjesztettek egész- Magyarországra.
E sikeres szolgálatai igen kedvessé tették a nagy királynő előtt. Érdemeinek jutalmául azt az Ígéretet kapta tőle, hogy a sz. Jakabról nevezett szilizi apátságot, mihelyt megüresedik, neki fogja, adományozni.
Amit azonban a nagy királynő bekövetkezett elhalálozása miatt nem teljesíthetett, megtette fia, II. József. 1783. augusztus
1-én kinevezte szilizi javadalmas apáttá.1 Ugyanez évben lett nógrádi főesperessé.
II. József császár ugyanebben az évben beszüntette a • püs- pöki papnevelőintézeteket s az úgynevezett' egyetemes szeminá- riumokat állíttatta fel. Ilyenek voltak az egri, - pozsonyi és a zágrábi szeminárium. Ezek közt a pozsonyi volt a legnépesebb, mert az ugyancsak ez időben Budáról Pestre áthelyezett egyetem hittani karát, mint az egyetem kiegészítő; részét,- á pozsonyi papnevelővel egyesítették. A nagy intézet igazgatását TI. József megbizásából Szabó András vette át. Az első évbenl424 növen- dék került gondviselése alá. A császárnak Szabó 'kinevezésével, úgy látszik, nem volt más célja, mint hogy a • nagy tekintélyű embert elvakítsa s a maga elveinek megnyerje.1 Tekintélyével hatni akart' azokra, kik a josephinistikus elvek- ellenségei voltak s akadályozták a-császár egyházi - felfogásának diadalra jutását.
Szabó elfogadta a kinevezést-. A császár azonban csalódott benne.
Az intézet élére nem- olyan ember -lépett az ő' személyében, k-it a császári kegy megnyilatkozása megingathatott volna.'Szabó á
1 Lányi Károly. „Magyarföld egyháztörténetei." 3. k. 217. 1.
J
16 > KASSA" FŐPÁSZTORAI.
pozsonyi szemináriumban is megalkuvást nem tűrő, egyháza szelleméhez szigorúan ragaszkodó pap maradt. Az intézetet magas színvonalra emelte. A növendékek nagyon tisztelték, nagyon szerették. Atyjok volt a szó legnemesebb értelmében. Sok kispap' részesült az ő anyagi támogatásában. Főleg a betegségbe esett növendékekre volt nagy gondja. A tanárokat is támogatta. Minden megjelent könyvet megvett a számukra, hogy mentül alaposabban kiképezhessék magukat. Úgy látszik, ez az ő szeretetreméltósága volt az a lepel, n'iely törekvéseinek szigorúan egyházi jellegét eltakarta azok előtt, kik az intézetben josephinistikus szellem ápolása céljából kaptak alkalmazást. így magyarázható meg csak, hogy szigorú felfogása mellett teljes négy évig állhatott e gyászos emlékű intézet élén s hogy II. József érdemeinek elis- meréseül az iniézet első meglátogatása alkalmából legfelsőbb megelégedésének kifejezésével, majd meg 1787. dec. 11-én a novii c. püspökséggel tüntette ki.
A két ellentétes szellem azonban csakhamar nyilt összeütkö- zésbe jutott egymással. 1788-ban a nyilvános vizsgálaton történt, hogy Seiffert József, tanár, egyik tanítványa azt állította, hogy a papnak minden vitatkozástól, főleg a szószéken, tartózkodnia kell. Szabó erre a Gazzaniga Polemicájára ütött e szavakkal :
„Ut quid ergo Polemica haec ?" A josephinista Seiffertet mód nélkül bántotta a kormányzó e föllépése. Sietett is Bécsbe, hogy Szabót a császárnál bevádolja. II. József Seiffert-nek adott igazat. Tudtára adta Szabó-nak, hogy nyitrai prépostnak fogja kinevezni s hogy a szemináriumot el kell hagynia. Szabó felírt a császárhoz. Négy év óta áll, úgymond, az intézet élén, de e négy év alatt legjobb meggyőződése szerint soha semmiféle rosszat nem tett. A nyitrai prépostság rá nézve a lefokozás jelle- gével bir. Mondják meg neki, miben' vétett s ő hibáját jóvá fogja tenni. Ha pedig a császár végképen nem akarja igénybe venni szolgálatát, engedje meg neki, hogy visszavonulhasson káptalanába. A császárt úgy látszik, alaposan felbőszítették ellene, mert a kormányzóságtól felmentette. Helyét a „türelmes" Frank György foglalta el.1
1 Religio 1846. évf. 39. sz. 313. 1. Egyik volt tanítványának előadása.
Szabó a káptalanban tovább is az a tekintély. volt, melyet fontos alkalmakkor figyelmen kivül hagyni nem. lehet. 1789-be'n Batthyányi prímást Nógrádba kisérte az egyházlátogatás .megej- tése végett. Az .1790-iki híres országgyűlésen .mint a káptálan követe vett részt. Ez országgyűlésen a többi közt a Habsburg- háznak a magyar koronához való jogát .kezdték kétségbe/vonni;
egyesek az, örökösödés fonalának megszakadásáról kezdtek be- szélni. Szabó . az e túlságba csapó erőlködés ellensúlyozására
„Dialógus inter modéstum' Jürisperitum "et prosperum. Nobilem Ablegalum" címmel röpiratot írt s azt a rendek között szétosz- totta. E mű sok tekintetben hozzájárult a hullámok lécséridesi- . téséhez. Ez újabb érdemei jutalmául a prímás ugyanez évben a
szent Istvánról nevezett esztergomvári prépostságot .adomá- nyozta neki.. - ' . . . • '
Ugyancsak ez évben, az a ritka kitüntetés érté, hogy az országgyűlésre összejött püspökök azzal, a felszólítással fordultak hozzá,, adna véleményt arról," ném kellene-e a theológiái "tánftás módszerében' valami javítást,". újítást tenni. Véleményét írásba '.'foglalva átadta .a püspöki kárnak, mely azt a legnagyobb elisme-
réssel.fogadta.
Röviddel'.'utóbb II. Lipót király/ kinevezte az általa szer- vezett tanügyi bizottság tagjává.. E bizottságnak feladata volt egy, az egész'órszágra kitérjé'sztendŐ tanulmányi 'tervezetet.kidolgozni.
A javaslatok 4793-bán elkészültek. E javaslatokat az országgyű- lésen törvénybe kellett iktatni. Tárgyalás .alá'azonban ismerétlen
okból, sohásém kerültek. • *' . ' 1794—4796-ig á szemináriumok birtokait látogatta és rendezte.
1797-bén ismét kormányzójává lett annak az intézetnék, melyet a joséphinistikus széliemmel .szemben elfoglalt álláspontja miatt 1798-ban el kellett hagynia.
A Batthyányi-príniás halédá után .bekövetkezett interregnum alatt Vilt József, fölsz. püspök és. káptalani helyettes 18.00-ban vikáriusi 'helyettesnek, és általános . ügyhallgatónak nevezte ki.
E hivatalában érte őt aztán. a legmagasabb, kitüntetés, amidőn I. Ferenc király 1804-ben, az újonnan, felállított. kassai püspökség első főpásztorává nevezte ki. -
Mielőtt püspöki székét " elfoglalta, első g'ondjá volt hű .képet
18 > KASSA" FŐPÁSZTORAI.
szerezni, egyházmegyéjéről. Már előre is meg akarta fontolni á'zókat a módokat, melyek szerint az új egyházmegye esetleges hiányáit pótolni, á mulasztások okozta károkat helyrehozni s tőle telhetőleg minderit rendezni akart. Hogy egyházmegyéjét meg- ismerhesse, fölkérte Fischer István báró, egri káptalani helyet- test, hogy az egyházmegye' plébániáiról, leányegyházairól, tem- plomairól" s ezek jövedelmeiről, továbbá a papságról egyenkint, az iskolákról' tanítókról^ egyházfikról, végűi a hívekről és a vallási viszonyokról kimerítő'.és lelkiismeretes kimutatást készít- téssen. v
. Fischer István báró a kérelemnek eleget tett.
Az új egyházmegye képe nagy vonásokban ez volt: A tem- plomok nagy része rossz karban, a plébániai "épületeknek jó negyedrésze roskadozott állapotban volt. Iskolai épület sók helyen vagy egyáltalában nem volt, vagy közel állott az összeomláshoz.
A plébánosok nyomorogtak. Volt olyan plébánia is, mely az 1802-iki összeírás szerint csak 133 r. forintot jövedelmezett.
300 r. forintnál kevés helyen volt több. jövedelem. Innen a a nagy paphiány, mely miatt sok helyen szerzeteseket kellett alkalmazni. A paphiány okozta sok helyütt a nép lelki elhanya- golását. Különben a papság egy része nem teljesítette kötelessé- gét, mi- szintén egyik'főoká volt a nép vallási hátramaradottsá- gának, erkölcsi züllöttségének. Az egyházi fegyelem is meg volt lazúlvá. Sok lelkipásztor nem ismert rhaga felett tekintélyt; a saját kénye-kedve irányította cselekedeteit.
Tálári épen ez állapotnak ismereté késztette a felséget arra, hogy a kassai egyházmegye első főpásztorává" Szabó Andrást nevezze ki. Gazdag tapasztalatai, hatalmas szervező képessége s az-' az akaraterő,- mely agg korában se hagyta el, ismeretesek voltak az üdvárnál.
Szabó András az egyházmegye kormányzását ideiglenesen már a praeconisátió előtt vette át. Fuchs Ferenc, egri érsek, miután "a szátmári püspökké kinevezett Fischer István br., káp- talani helyettes, hivataláról október 10-én lemondott, október
II-én a kassái" egyházmegye vikáriusává nevezte ki.
v Végre mégérkezett VII. Piüs pápának augusztus 20-án kelt, de csak az október 27-én tartott konzisztórium után kiadott
t
megerősítő bullája. Szabó ezzel teljes jogot- nyervén a püspöki hivatal gyakorlására, november 48-án fölszenteltette magát. A föl- szentelést az első egri érsek Egerben végezte. Ünnepélyes beik- tatása december. 18-án ment végbe, amikor. is: Kassa városa nagy fényt fejtett ki.1
Szabó András nagy erélylyel látott egyházmegyéje rendezé- séhez. Már első;-körlevelében, melyet az egyházmegye védőszent- jének. megválasztása ügyében székfoglalása után nyolcad napra adott, ki, atyai jóindulattal, de., szigorú komolysággal inti papjait, hogy.. Istennek gondjaikra bízott nyáját ne kényszerűségből; ne haszonlesésből, hanem önkéntes buzgóságból, odaadással legel- tessék.
Legelső komoly intézkedése az ifjúság vallásos oktatására irányúit. A nép körében ez időben nagy vallási- tudatlanság ural- kodott. Ennek oka főleg a papság egy részének közönyössége volt. A szószék, iskola sok helyütt el voltak hanyagolva.
Úgy. látszik, országos baj volt ez, mert a helytartótanács ismé- telten, is kiadott ez időben, legfelsőbb rendeleteket, melyek- a. nép, az., ifjúság vallásos oktatását súlyos felelősség, terhe mellett teszik a papság kötelességévé. Szabó, nagyon helyesen, az ifjúság fölkarolásától várta, az erkölcsök javulását. Szigorúan utasította tehát papságát, hogy az iskolában a. hittan, tanítására, nagy gon- dot fordítsanak. Figyelmükbe ajánlja főleg a leánygyermekeket.
Ezekkel még mostohábban bántak, mint a fiúkkal. Nagyon, szük- séges, volt, hogy kiváltképen a. leányok-részesüljenek lelkiismeretes tanításban, mert majdan, anyákká lesznek, kik olyan- mértékben fogják.gyermekeiket az.egyháznak.megtartani, erkölcsösen nevelni;
amily, mértékben, a, hit tanait már gyermekkorukban, tanulták ismerni, szeretni s azokhoz ragaszkodni. Szabó e. tekintetben nem ismert, elnézést, engedékenységet.
Aztán, a papság fegyelmének javításához fogott. Az e. célból kiadott pásztorleveleiből.látjuk, milyen-volt az.akkori-papság nagy részének magaviselete. A függést, engedelmességet nem szerette.
1 A beiktatás leírása az „Ephemerides .Posonierises". c. lapban N. I. p. l.;- . 2 '
j i
20 > KASSA" FŐPÁSZTORAI.
A legtöb.b lelkészben mód nélkül volt kifejlődve a nagyravágyás.
A jobb helyek megszerzésében tudtak buzgók lenni,. de a hívek gondozásában. alig ismertek serénységet. .
. Szabó,, ki téjjes leletében szigorú felfogású, szent.komolyságú pap volt, mint püspök nem tűrhette ezt az ..állapotot.-.A kör- iévelek, melyeket ez ügyben kiadott, szigorú egyházi szellemet lehelnek s igazán apostoli buzgóságról tesznek tanúságot. A papi élet komolyságát .ismételten is hangoztatta. Főleg az espereseknek adott szigorú utasításokat. Megkövetelte . tőlük," hogy a. kerületi gyűléseket pontosan tartsák, meg s arra vigyázzanak, hogy e gyűlésekről a lelkészkedő papok súlyos ok nélkül sóha se hiányoz- zanak, s hogy ezen gyűléseken főleg a. papi életre vonatkozó egyházmegyei szabályokat olvastassak.
Hogy egyházmegyéjének állapotáról személyesen is meggyő- ződhessiék, s tervbe vett reformjait személyes tapasztalatai alapján annál sikeresebben vihesse keresztül,. egyházmegyéje látogatását már az első évben akarta megtartani, A politikai. zavarok azon- ban meggátolták üdvös szándékának keresztülvitelében. 1805-ben csak a fontosabb helyeken fordulhatott meg. Ez alkalommal sok ezer embernek osztotta ki a bérmálás szentségét. . Alapo- sabb vizsgálatot azonban sehol se tarthatott, mert törvény- hozói tiszte az országgyűlésre szólította. Részt kellett vennie az
1805-iki országgyűlésen, melyen Ferenc király a' legnagyobb bizalom hangján kérte a nemzet segítségét Napoleon ellen. Ez az országgyűlés alig tartott két hétig. Napóleon ugyanis diadal- masan nyomult előre. Az osztrák sereget megverte s föltartóztat- hatlanúl sietett Bécs falai alá. Az ellenség közeledésének hírére az országgyűlés feloszlott, Ferenc király Brünnbe, Ferdinánd trónörökös, Fdrenc Károly kir. herceg, továbbá Mária Lujza, Leopoldina, Karolina és Mária Klementina kir. hercegnők Kassára menekültek, Szabó püspök, miután hazaérkezett, napon- kint közlekedett a királyi család tagjaival. Ferdinánd trónörö- köst, ki a Hadik-Barkóczy-palotában lakott, a latin és magyar
nyelvre oktatta, mint maga mondja följegyzésében, nagyszerű 'eredménynyel.1
1 A füljegyzés a püspöki levelestárban. Acta Personalia.
ügyáhcsak 'á háború miatt "maradt el" az* egyházlátogatás'"
1806-ban. 1807-ben'már a' napot'is'megjelölte, melyen a''láto- gatásokat megkezdi.'Terve' azonban ekkor se valósulhatott meg."
Az' országgyűlést ez évben ápril 5-én nyitották meg, nielyert"
őneki is még kellett jelennie. Ez országgyűlésen á rendek'egy részé erős "ellenzéket képezett. Nem akarták a kir. előterjeszté- seket az ország sérelmeinek orvoslása'előtt tárgyalni. Az- 1792"
óta valósülásra váró .reformok életbeléptetését' követelték.' Az alsó tábla a májúS 6-iki ülésben heves vita "után elhatározta,' hogy küldöttséget meneszt a nádorhoz, mint a főrendi tábla' elnökéhez, mondja meg, akarjá-e a-király a' sérelmeket orvosolni, vagy sem:
Kedvezőtlen válasz ésétéri a király követeléséi közül égy'et ;sé;
fognak teljesíteni. A nádor, mielőtt a küldöttséget fogadta, ..már;
értesült a réndek határozatáról. Nagy zavarbari volt. Néni akarta az ügyet a király tudta nélkül elintéztetni. Hogy a válságos" idő- ben az esetléges nagyobb bonyodálomnak" elejét vegye, azóri igyekezett'tehát, hogy a felső tábla a rendek.'izeri'etét he tár-' gyalja azonrial. Ezt úgy sikérült' elérnie, hogy -á hosszú beszé-' deiről híres Szabót fölkérte, hogy a tanácskozási időt hosszabb ' beszéd'tartásával-fógl'aljá le. A nagy tudományú püspök két órá-' hosszat beszélt. A nádor' elérte célját, mert a rendek' küldöttségé' h elfáradva és kiéhezve szinte megkönnyebbült, midőn a nádor a - beszéd elhangzása után azt indítványozta, hogy a gyűlés folytatásat
a következő napok valamelyikére halaszszák.1 '• '.
'.A'z országgyűlés december 15-én véget ért. Szabó; hazatért.
Újból- megtette az előkészületet-: a- visitatio canonica riiegejtésére.
Tavaszszál meg is' kezdte. Elsőben is a székesegyházat"" és a""- káptalantTátogattá meg,; aztári a többi 'teriiplórriokat és kápöl-.
nákat. A vidék- látogatásáról azonban a politikái. zavarok miatt ismét le- kellett' mondania.. Ez év végén Pesten is járt, hol mint' a pápa követe'az ' ú j , egri érseknek az érseki palástot.adta-át."-, Az 1808-iki országgyűlésen is meg"-kellett jelennie,-mi .szintén .'.
gátolta szándékának kivitelében. ' Ebbe az időbe esik Károly Ambrus ki'r. " herceg,- esztergomi
érsek-primás kassai: látogatása; - ki József- nádorral megyérőK'•;.
1 Wertheiraér Ede : „AV l8Ó7-ik évi' magyar-országgyűlés " "Századok 1896. évf.''301. '1.' '
22 > KASSA" FŐPÁSZTORAI.
megyére "járt;-hogy á' riápoleoni 1 háborúra bővebb "segélynyúj- tásra" buzditsá a karokat és rendeket. Ez a látogatás az egyház- megyére' nézve főleg azért nevezetes, hogy 'a. 'székesegyházban az ez évi (1809.) nagyheti szertartásokat a kir. herceg; prímás végezte' s a föltámadási éneket magyar nyelven intonálta.
Ugyanebbe az időbe esik b: e. p'üspökünknék atyai gondos- ságát szépen ' jellemző egyik intézkedése,- mely. azonban a hely- tartótanács ellenállásán hajótörést szenvedett. A segédlelkészek helyzetét, akarta- megjavítani. A segédlelkésznek akkoriban 60 váltó frt volt- az évi fizetése. Ez az összeg abban áz időben rendes körülmények között- megfelelt volna a fiátal pap jógos igényeinek. A napóleoni háborúk folytán keletkezett árváltozások azonban- igen megnehezítették á csekélyebb fizetésű lelkészek megélhetések Szabó püspök e bájon segítendő, a segédlelkészek fizét'ésék 60' írtról 100 forintra kívánta fölemelni. 1809. május 24-én ki-, is- adta' érre vonatkozó utasítását: Elrendelte, hogy a 40 frtnyi többletet, ha-a segédlelkészt a plébános' fizeti, á plé- bános, ha-a község tartja,-á- kápláni állomás elvesztésének terhe alaft' a község/fedezze, ahol pedig a vallásalapból jár a segéd- lelkész- fizetése; ott-'a plébános abból a. 90 forintból, melyet a káplán ellátása címén- a vallásalapból húz, egészítse ki a káplán fize- tését;- Arra- támaszkodott, hogy azok a források; melyek a segéd- lelkészek' fizetését szolgáltatják; az é fi:zetés' megállapításának idejéhez viszonyítva, tetemesen megnövekedtek.
Minthogy pedig tudomást szerzett arról, hogy az Úr szőlő- jének- e munkásai nem részesülitek abban az ellátásban, mely őket joggal megilleti, ugyanakkor arra is: kötelezte1 a plébáno- sokat,-- hogy ' kápláiiaiknak ágygyal, asztallal és legalább' két székkel ellátott, külön szobát bocsássanak rendelkezésükre, to- vábbá mosást; világítást; fűtést és amennyiben' a* házi viszonyok megengedik, kiszolgálatot is adjanak nekik. Megállapítja egy- úttal áz élélmezést is': 4 tál tisztán elkészített- ételt egy meszely borral délre és 3 tál ételt ugyanannyi' borral vacsorára.
Az egyházi látogatás Végre 1809-ben a vidéken is megkez- dődött. . Megszakításokkal' 1812-ben' nyert befejezést. 1814-től
1816-ig másodszor is meglátogatta a megyét. Az első látoga- tások idején; 18-1 l-ben, érte meg aranymiséjének napját.
Az agg, de fiatal, buzgóságú főpásztor figyelme. minHenfe"
kiterjedt. Mindenről kivánt értesülést szerezni. Minden plébániai templomban misézett. Összesen 192 plébániai és 227 fiókegy- házi templomot látogatott meg. Mise után nyilvános .vizsgálatot tartott a hittánból, atyailag figyelmeztetve a népet, hogy a tem- plomi hittanításra szorgalmasan járjon. A lelkipásztorokat .is intette kötelességeik pontos teljesítésére. Egyes helyeken több napig is . tartózkodott. Magához bocsátott mindenkit,- aki- hozzá bármely ügyben. közeledett. Főleg a családi> egyenetlenségeket igyekezett elsimítani, s, a vegyes házasságokból származott-bajokat orvosolni. Ahol a plébániai* iskolai épületet* vagy. a templomot rossz karban találta, ott szívesen nyitotta meg erszényét. Sok templomot új felszereléssel látott el.-. A látogatások alkalmával jótékony célokra nyújtott adományai, sók ezer forintra rúgtak.
A bérmálás szentségét ez utazásai alatt, saját följegyzése-szerint-,•
200,000-nél több hívőnek osztotta ki. A bérmálandóknak e nagy száma onnan eredt, hogy a kassai egyházmegye területének hiv.ei a XVIII. század hetvenes évei óta nem látták, főpásztorukat.
Györki István, sátoraljaújhelyi plébános már 1793-ban panasz- kodva kéri Eszterházy Károly gr., egri püspököt, hogy eret- nekek közé szorult híveit, kik főpásztorukat 22 év óta nem.
üdvözölhették körükben, jöjjön valahára megvigasztalni.2 Saj- nálatra méltó, állapot volt ez, de a nagy buzgóságú; Igazán.
apostoli, lelkületű püspök egyházmegyéjének. óriási, kiterjedése miatt, a legjobb akarat mellett se elégíthette ki százezrekre menő.
híveinek lelki _ szükségleteit, • Kassa apostoli buzgóságú főpásztora a kánoni látogatások
alkalmával sok nyugtalanító tapasztalatot szerzett. A rendezést,- javítást az 1809-ben lefolyt abaujmegyei. látogatás, után, most
már a saját tapasztalatai alapján,, ép oly. odaadással folytatta, mint a mily lelkesedéssel főpásztorkodása elején .megkezdte, .... .
Mindenekelőtt- a helyi, káplánságok rendezéséhez fogott. Ezek:, nem feleltek meg rendeltetésüknek. Rendszerint a. szemináriumból •
'.-Saját íoljcgyzcsci a püspöki levelestárban.
- A levél a püspöki levelestárban.
