30-án kiadta „Quas vestro" brevéjét, melylyel a passiva assis.-tentiát megengedi, kifejtvén benne az egyház elveit és kárhoz-tatván a Magyarországon ' elterjedt visszaélést, azt t.'.i., hogy eddig a pápság egy része a vegyes házasságot biztosíték nélkül is megáldotta. Ugyanezen a napon kelt a Lambruschinibiboros-államtitkár szerkesztette instructió, melyben a pápa megengedi, hogy a kath. lelkész előtt kötendő vegyes házasságot, a felek vallását nem említve, ki lehessen hirdetni és egyszersmind
kije-"lenti, hogy Magyarországon ezentúl a tridenti forma nélkül kötött vegyes házasságok is érvényes házasságok. Végül arra buzdítja a. püspököket és az alsó papságot, hogy az assistentia passiva mellett, vagy a. tridenti forma mellőzésével kö.tött házas-ság után, igyekezzenek a katholikus házastársat tökéletes bánatra, es . a vegyes házásságban megkívánt biztosítéknak megfelelő
"elégtételadásra buzdítani, mert a katholikus házastárs csak ez esetben részesíthető az egyház szentségeiben.1 .
A pápai brévét Ocskay püspök 1841. dec. 7-én közölte pap-jaival. Megküldte nekik egyúttal a prímás által Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából, Angliából, Svájcból, Bajorországból, Hannoverből, Poroszországból, Szászországból, Törökországból és
"Észak-Amerikából beszerzett bizonyítványokat, melyek hivatása volt azt igazolni, hogy.az égyház a vegyes házasságokban,
min-denütt egyformán jár el s hogy a magyar püspöki .kart nem vezeti az a szándék, hogy Magyarország vallási békéjét földúlja.
Figyelmezteti a lelkipásztorokat, hogy mindenben, az 1840.. júl.
1 Hazay Ferenc dr. : A vegyes házasságok jogtörténete. 118: 1.
2-án kiadott pásztórlevélhez tartsák magukat: A" Lambruschini-féle instructiót ép úgy, mint a többi főpásztor, magánál tartotta,,
mert azt a püspökök -úgy tekintették, mint a melyet a Szentszék"
a püspököknek magánhasználatrá adott ki.
Az egyházmegyei papság ez utasítás szerint járt el. S hogy eddig is megtartotta azokat a szabályokat, melyeket a júl. 2-iki pásztorlevél előírt, kétségtelenné teszi az, hogy Ocskáy püspök' a -papságot a pápai brévét ismertető körlevélben eddig'i maga-,' tartásáért megdicséri. :
í : Az országgyűlésen 4 év múlva- ismét megújulták'a vallási viták. Sokkaf szenvedélyesebbek voltak . ezek, mint bármikorii A francia forradalmi szellemre emlékeztetett nem' egy kifakadás, ' indítvány. A törvényjavaslat ellen, mélyet "ez országgyűlésen ai vallás tárgyában a két tábla megalkotott, Köpácsy, Lonovics, Paíűgyay oldalán Ocskay is harcolt.. Hatszór szólalt fel é tárgy-, ban, erős logikával, nagy tudással védelmezve. az egyház állás-", pontját.-Ez országgyűlésen a liberális rendek" kívánsága a vegyes i házasságra és az áttérésre nézve, csak részben teljesült. MódOsE-tötták az 1790/1. 26. tcikket. Törv'énynyé, létt á javaslat, mely szerint ezentúl nemcsak akkor érvényes a vegyes házasság, ha.
az 1790/1. 26. tc. .'rendelkezése szerint á kátholikus plébános"
előtt köttetik, hanem akkor is, ha á jegyések á nem kátholikus, pap előtt kelnek egybe. Ugyancsak érvényesnek. mondjá ki é tc.
3. §-a azokat a vegyes házasságokat, mélyekét á Lajcsák püs-pök emlékezetes körlevele, megjelenésének napjától 1844: novém-ber 10-éig kötöttek. . " . . . ." ...
Ocskay püspök az új törvényt 1845. iriárc. 25-én közölté papjaival."
Ez alkalommal a következő felvilágosítást, illetvé utasítást adta nekik'.
• Habár az új törvény szerint, áz ' a. házasság is érvényés, mely' a nem kátholikus fél papja előtt köttetik, abból nem következik az, hogy a vegyes házasságra lépőknek pusztán akaratától'függ,' a kátholikus, vagy ; a protestáns lelkész -előtt kössék-e meg á't
házasságot. Mert: . ' ~ '.* '
* • 1. a protestáns férfi, ki nem adja meg az egyháztól.mégkivánt' biztosítékot, a kátholikus lelkésztől ünnepélyes áldást, néni kővé-' telhet-— ez ugyanis ellenkeznék áz egyház élveivel és á - lelki-ismereti szabadsággal, melyet "á törvény nem" akár 'megsérteni';"
5
66 KASSA' FŐPÁSZTORAI.
. .2. ha .megvan a kellő biztosíték arra nézve, hogy valamennyi gyermek katholikus lesz, a vegyes házasságot a kath. lelkész megáldhatja; ez esetben nincs is ok arra, hogy a jegyesek a protestáns paphoz járuljanak — a miért is azon legyenek a plébánosok, hogy ez meg ne történjék, annál kevésbbé, mert ha a menyasszony nem katholikus s katholikus vőlegénye az ő (meny-asszony) lakóhelyén kiván vele egybekelni, a katholikus fél plébánosa a .protestáns menyasszony lakóhelyének plébánosát is felhatalmazhatja a házasság megáldására ;
. . .3. ha a.katholikus fél a gyermekek vallására közönyös, vagy á protestáns vőlegény a szükséges biztosítékot nem adja meg, a jegyesek csak assistentia passiva mellett adhatók össze, mit a
plébános ilyen esetben készségesen teljesítsen, hogy ilyképen legalább a leánygyermekek katholikus neveltetését biztosítsa.
\ Arra az esetre nézve pedig, ha a gyermekek katholikus nevel-tetése nincs biztosítva s a jegyesek az assistentia passivát vég-képen visszautasítják, azt az . utasítást adja a lelkipásztoroknak, hógy. akkor a jegyeseket szándékuk kivitelében ne akadályozzák.
Ez esetben adják ki nekik a. bizonyítványt a hirdetések meg-történtéről, igazolván benne azt is, hogy nincsen olyan akadály köztük, .mely miatt érvényes házasságra nem léphetnének.
Az egyházpolitika az . 1843/4.. országgyűlés befejeztével nem került le a napirendről...A .protestánsok nem. elégedtek meg az elért eredményekkel. . Az izgatások, melyek . .ez országgyűlés után megyei gyűléseken, társadalmi érintkezések alkalmával foly-tak, 1848-ban olyan változásokat idéztek elő, amilyenekről csak röviddel előbb is senki se álmodott. A törvényhozás felbontotta az ország'és a kath. . egyház között nyolc századon át fönnállóit viszonyt s. a kath. vallást a többi felekezetekkel egy rangba helyezte.
: A . főrendiházi tárgyalások során. Ocskáy püspök is felszólalt s' főleg, az ellen az intézkedés ellen lépett föl nagy határozott-sággal, mely szerint egyes egyházi ügyek a felelős minisztérium hatáskörébe utaltatnak s ugyancsak e minisztérium olyan jogokat fog. gyakorolni, melyek kizárólag a királyt, mint a magyar egy-ház..fő védőjét illetik. ... ...
./.A/püspöki .kar..ilyén körülmények .között. főleg ..azon igyeke-.
zett, hogy az autonómiát' megteremtse s a katholikus alapokat,
melyek a kormány kezelésében voltak, a kormány rendelkezése alól kivonja és a katholikusoknak biztosítsa. Mindennek keresztül-vitelét törvényes úton óhajtván megkezdeni, elhatározta, hogy a katholikusok ügyét kérvény alakjában fogja az országgyűlés elé terjeszteni/Meg is tette. Ám a kormány különféle hamis ürügyek alatt visszautasította azt. A püspöki kar erre elhatározta, hogy a jogos peticio érdekében országos mozgalmat indít s annak támogatására aláírási íveket fog köröztetni. Ilyen íveket Ocskay püspök ís küldött papjainak, utasítva őket; hogy azokat a kath.
ügy pártolóival aláírassák. A kormány mindent elkövetett, hogy e kérvényezési mozgalmat elfojtsa. A kassai egyházmegyében a roppant izgatások és elvetemült ámítások dacára 33845 családapa írta alá az íveket. Ez a mozgalom nem vezetett eredményre, mert a katholikusokat gyűlölő kormány az íveket elkoboztatta.
Ugyancsak az egyháznak új helyzete folytán azt is elhatá-rozta a püspöki kar, hogy nemzeti zsinatot fog tartani, melyen úgy az új állapot beállta következtében szükségessé vált intéz-kedésekről, valamint az elharapódzott hitetlenség és erkölcstelen-ség megszüntetésének módozatairól fognak tanácskozni.
Nádasdy Ferenc gr., kalocsai érsek, mint Magyarországban akkoriban rangra első főpásztora (az esztergomi szék üres volt) szeptember 24-ére Esztergomba hívta össze a nemzeti zsinatot.
Ocskay püspök augusztús 24-én értesíti erről papjait s hogy a tanácskozás annál sikeresebb legyen, elrendelte, hogy a papr
ság a néppel ájtátosságokat tartson.
A püspökök 25 pontban foglalták össze a zsinati tanácskozás tárgyait. Hogy pedig ez a tanácskozás annál eredményesebb lehessen, elhatározták, hogy e pontokat az egyes esperesi kerü-leteknek a kerületi gyűlésben leendő tárgyalás végett megküldik azzal az utasítással, hogy a papság minden pontra nézve fejtse ki véleményét s a fontos kérdések megoldásának olyan módo-zatait hozzák javaslatba, melyeket a legjobbaknak ítélnék.
Kőnig János, püspök helyettes, a püspök meghagyása fóly-.
tán az egyházmegyei papsággal augusztus 5-én közölte a püs-pöki kar határozatát és elrendelte a kérdéseknek a mielőbb egybehívandó kerületi gyűlésekben való tárgyalását. Az alespe"-' resek- augusztus és szeptember havában megtartották a gyűlé- '
5*
68 KASSA' FŐPÁSZTORAI.
seket, melyeknek' jegyzőkönyveit az egyházmegyei hatóságoknak -beküldték. Az e jegyzőkönyvekben foglalt javaslatokat aztán a püspök által egybehívandó egyházmegyei gyűlésben kellett volna tárgyalni s e gyűlés határozata került volna a nemzeti zsinat elé. A rohamosan fejlődő politikai viszonyok azonban minden további lépést megakadályoztak. Nem lehetett már megtartani sem az egyházmegyei gyűlést, sem a nemzeti zsinatot.
- Az egyházpolitikai változásokkal kapcsolatos püspöki intézke-dések feltüntetése után, lássuk a fáradhatatlan főpásztor egyéb rendelkezéseit.
1843-ban az új törvény értelmében elrendelte,- hogy papjai_
az anyakönyveket magyarul vezessék. Majd néhány nap múlva, hogy papjai a theológiai tudományokban kellő jártasságot szerez-zenek, körlevélileg a következő határozatról értesítette a
lelkész-kedő papságot: - ~ .. 1. Minden esztendőben bizonyos theológiai kérdéseket és a
lelkipásztorkodás terén előfordúlni szokott gyakorlati eseteket fog megfejtés végett kitűzni, melyeket minden pap köteles kidolgozni, ki papságának 20. évét még nem töltötte be.
2.-A lelkészek e-munkálataikat a kerületi gyűlésekből, hol az-illető kérdések szintén tárgyalandók, felküldik a püspökhöz, ki azokat megbiráltatja. Aki helytelenül fejtette nieg a kitűzött tételeket, -azt új kidolgozásra fogja utasítani.
' 3 . Ha valakinek munkájából arról fog meggyőződni, hogy theológiai" ismeretei hiányosak, vagy felületesek s a figyelmez-tetésre nem -fog- hozzá a sz. tudományok buzgó tanulásához, azt a theológiai tárgyakból szigorú vizsgálat alá fogja venni.
-... 4. Investiturát, gyóntatási joghatóságot is csak az a lelkész-kap, ki a mégjelölt tételeket írásbelileg helyesen fejti meg:
5. Akik buzgók lesznek a tanulásban s képzettségüknek;
bizonyítékait adják, ha különben jámbor életűek és buzgó lelki-:
pásztorok, á megfelelő előléptetésben fognak részesülni.
_„ -6. Akikről megtudja/hogy a tanulásban hanyagok s szabad idéjöket hászontalan kedvtelésekre "pazarolják, vagy a lelkipász-torkodás terén hibát követnek el, azokat a saját költségükön a deficiensek- -házába fogja beidézni, hol tanulni fognak s aztán szigorú vizsgálatot "fognak kiállani. Ha á vizsgálatot nem állják
•ki s elismerését nem nyerik el s nem fognak- igyekezni a hiányokat pótolni, olyanoknak fogja őket tekinteni, mint akiknek előléptetését az egyházi szabályok tiltják s kiket ugyané szabá-lyok a javadalómtól megfosztandóknak Ítélnek. ,
Ezzel kapcsolatban figyelmezteti papjait, hogy a plébániai könyvtárt tisztességes helyen tartsák.; hogy a könyvek épségben
•tartására vigyázzanak, hogy az elveszett, vagy megrongált könyv árát a plébános tartozik megtéríteni, halála esetére a- hagyatékából 'vonandó lé az összeg. Elrendeli, hogy a könyvekről minden
plébános lajstromot, készítsen s azt az, esperes útján .hozzá ,fel-terjészsze. Tudomásukra adja papjainak, hogy az egyházlátoga-tás, vagy bérmálás alkalmával mindenkor meg fogja vizsgálni,
•ölvassák-e a plébánosok a könyvtárukban elhelyezett könyveket.
Hogy' pedig minden nevezetesebb műhöz hozzáférhessenek;
elrendeli, hogy az ilyen műveket, mert sok plébánosnak esetleg nem lesz módjában azokat megszerezni, egy-egy példányban, az esperesi kerület számára adakozás útján szerezzék meg. Ezzel a kerületi könyvtáraknak akarta megvetni az alapját.
• Dicséretére legyen mondva az egyházmegyei papságnak, hogy főpásztorának ez intézkedését, az ez intézkedéssel foglal-kozó kerületi gyűlésékben mindenütt nagy tisztelettel és helyes-léssel fogadta. És Ocskaynak gondja is volt rá, hogy e rendeletét mindenütt teljesítsék. Az írásbeli munkákat szigorúan bekövetelte s ahol megfordult, első dolga- mindig az volt, hogy a plébánia
könyvtárát megvizsgálta. ;
Ugyancsak ez évben adta ki a kerületi gyűlésekre vonatkozó körlevelét, melylyel megállapítja azok megtartásának célját, helyét,1
idejét, módját és egyéb körülményeit. E gyűléseket eddig laz egri egyházmegyétől átvett egyházmegyei szabályzat előírása szerint' tartották. Csak Palugyay püspök tett azok, tárgyrendjéberf újítást, midőn elrendelte, hogy papjai az esetről-esetre kijelölt' gyakorlati kérdések megvitatásávai is foglalkozzanak. Ocskay az: egyházmegyei szabályzatnak erre vonatkozó részét hatályon kívül' helyezte s egészen új szabályzatot dolgozott, ki. E szerint éven-kint három gyűlés tartandó. Istenitisztelet után beszéddél -veszi-kezdetéf, »melyet a ^papi tökéletességről, - köteiességteljésítésről, bűnök kerüléséről' s-: más eféle tárgyakról- az < esperes által kijelölt;
70 KASSA - FŐPÁSZTORAI.
plébános tart. E beszéd a gyűlés jegyzőkönyvével együtt a püs-pökhöz íölterjesztendő. Utána az egyházmegyei szabályzatokból olvasandó fel valamely részlet, vagy a legújabb körlevelekből az, melynek megbeszélése az esperes ítélete szerint fontossággál bír. Felolvasandók felváltva a tridenti zsinat határozatai is. Aztán kihirdetendők azok a püspöki rendeletek, melyek - az utolsó gyűlés után láttak napvilágot. Erre felolvasandó a múlt gyűlés jegyzőkönyve. Ez után az esperes előkéri az előírt s az abban az időben beterjesztendő jelentéseket. A protocollumok (plébániai jegyzőkönyvek), anyakönyvek, számadási könyvek az esperes által előre megjelölt gyűlésben vizsgálandók meg. Erre átveszi az esperes a már a régi egyházmegyei szabályzat előírta sz. beszé-deket minden lelkésztől, ki papságának 20. évét még nem töl-tötte be. Az idősebbektől is szívesen fogadja e beszédeket.
Ugyanekkor kellett bekövetelni azokat, a dolgozatokat, melyekben a papságuk 20. évét még be nem töltött lelkészek a püspök által kiírt tételeket fejtették meg. Erre aztán tudakolja az espe-res, nincs-e valamely plébánia területén új alapítvány. .Az erről szóló jelentéseket a püspökhöz felterjesztendő jegyzőkönyvhöz kellett csatolni. Az e tárgyban nyert felvilágosítás után azok a lelkészek, kik az utolsó gyűlés óta administrátorokká lettek, a theológiai tudományokból vizsgálat alá veendők. A vizsgálat eredménye a jegyzőkönyvben feltüntetendő.' Erre megvizsgálandok a kántortanítók,' kiket. gyakrabban kell a kerületi gyűlésekbe megidézni, ha váljon megfelelnek-e a követelményeknek. Aztán azoknak a házassági viszonyoknak kiegyenlítése következik, melyeket a plébános otthon nem bírt megszüntetni. A házassági ügyek elintézése után az esperes előterjeszti a • püspök által kijelölt theológiai kérdéseket, melyeknek megvitatásában kellő előkészülettel (mert azok már az előbbi gyűlésben jelezve voltak) azoknak is részt ;kell venniök,. kik e kérdések. írásbeli megfejtésének kötelezettsége alól íel vannak mentve. Végűi min-den plébános kimerítő jelentést tegyen plébániájának állapotáról.
A gyűlés jegyzőkönyve, melyet az elnöklő esperes és a jegyző ír alá, ;a püspökhöz felterjesztendő.
Ezzel kapcsolatban tudomására hozza papságának, hogy a plébániára való investitúrát ezentúl nem a kerületi .gyűlések
ajánlása folytán, hanem a Saját belátása szerint fogja megadni azoknak, kik azt megérdemlik. Neki, mint püspöknek, a legjob-ban kell tudnia azt, ki érdemli meg, ki nem.
'Nagy gondja volt Ocskaynak az egyházi alapítványokra.
Megkövetelte, hogy papjai külön könyvet vezessenek s minden év november havában jelentést tegyenek róluk. Szigorúan őrkö-dött afelett, hogy az alapító szándéka minden tekintetben tiszte-letben tartassák.1
Ocskay Antal főpásztorkodása idején három említésre méltó ájtatosságot tartottak az egyházmegyei hívek.
Az elsőt 1842. december havában. Spanyolországban szomorú napjai voltak akkor a katholicizmusnak. Az üldözés napirenden volt. Alonso, igazságügyminister 1842. jan. 20-án törvényjavas-latot nyújtott be, melynek az volt a célja, hogy á pápának Spanyolországra való minden hatalmát megszüntesse és az orszá-got Rómától végképen elszakítsa.2 XVI. Gergely pápa a, törvény-javaslatra megható enciklikával felelt s miután mégrázó színek;
ben ecsetelte a spanyol egyház helyzetét, a keresztény kátholikus világof imára hívta föl, teljes búcsút engedélyezvén azoknak, kik az előírt jámborsági cselekedeteket elvégzik. Az előírt ájtatos-ságot a kassai egyházmegyében ádvent második és negyedik vasárnapja közt tartották meg.
A második nevezetes ájtatoskodás 1847-ben folyt lé. A pápái államban ugyanis a forradalmiak izgatásai következtében napról napra tűrhetetlenebb volt a helyzet. IX. Piüs . pápa igen nehéz körülmények közé jutott. Hogy az egyháznak régóta hányódó hajója nyugalmat nyerhessen s őt, mint az egyház fejét/ kegyel-mével megajándékozza, jubileumi búcsút hirdetett. Ez ájtatosság a kassai egyházmegyében fehér vasárnapon kezdődött s húsvét ütán a negyedik vasárnapon végződött. A. híveknek a három megjelölt templomot két ízben kellett meglátogatniok és a szo:
kásos ájtatossági cselekedeteket elvégezniük. Körmehetéket piem tartottak. '
A harmadik ájtatosság ugyancsak 1847-ben a húsvét után)
' 1846. jún. 5. kiadott körlevél.
'' Rapaics R. dr.: Egyetemes egyháztörténelem. Ili. 65Ó. 1.
72 KASSA - FŐPÁSZTORAI.
.való ötödik vasárnapon volt. A híveinek sorsát szívén viselő főpásztor ezt az ájtatosságot, az akkor országszerte s az egyház-megyében főleg a felső vidékeken föllépett éhinség csapásának megszüntetése végett rendelte el. A jelzett napon az oltári szentség kitétele mellett esedeztek Isten irgalmasságáért, miután a. papság, a püspök utasítása folytán bűnbánatra és a nyomorban sínylődök. segélyezésére hívta föl a híveket. Ő maga rs. szép példával járt elől. Úgy birtokain, mint kassai székesházában sok pénzt és életneműt osztatott-ki az Ínségesek között.l
-Említést érdemel, még ez.időből a papságnak a. mértékletest ségi egyesületek;. létesítése körűi kifejtett buzgósága. A pórnép körében, főleg a határszéli, részekben, igen elharapódzott a pálinka-ivás. „A lelkipásztorok, • ép úgy, mint más • felsővidéki egyház-megyékben, hogy. népüket e bajnak szomorú következményeitől megmentsék, 1844-ben hozzáfogtak a mértékletességi egyesületek szervezéséhez.. Nagyban akadályozták az egyesületek létrejöttét- a földesurak, kiknek szeszfőzőik voltak. A sárosi főesperes azt-írja a' püspökhöz 1845. febr. 25-én intézett fölterjesztésében, hogy a földesurak attól félnek, hogy a-mértékletességi egyesületek; miután' szeszfőzőikbe nagy .összegeket-fektettek be,-tönkre fogják
őket-tenni.. . . - - .. - • ' Ocskay püspök a mértékletességi egyesületek
szervezésének-eszméjét helyesléssel • fogadta. 1845. -márc. 19-én kiadott kör-léveléberúazonban.figyelmezteti-papjait, hogy-midőn beszédeikben a.
mértékletességet ajánlják és az iszákosságot pellengérre állítják, tartózkodjanak minden- olyan, kifejezéstől, mely a. nép lelkében-esetleg. balvélemény eket és olyan indulatot támaszthat, mely-könnyen. a közbéke -megbontására vezethet. Úgy látszik attól, tartott," hogy a nép, ha a pálinkaivás szomorú következményeit, meggondolatlan szavak kíséretében föltárják előtte,- könnyen .föl-, lázadhat a szeszfőző földesurak és a korcsmárosok, ellen. Az.
egyesületi tagok.esketését megtiltotta.
A"papságnak a sok nehézség dacára mégis igen sok helyen-sikerült- az. egyesületet megalkotni. Legtöbb, érdeme van e téren Hunyor'Mihály homonnai plébánosnak, ki éz ügyben 1848.
1 Feljegyzés a püspöki levelestárban inter Personalia.
január 2-án sok' aláírássá! ellátott, kérvényt intézett az "ország-gyűléshez. • \ ' . ' " ' • : ' • E kérvényt március 1-én átadták a nádornak. Á követék-, főrendek jó szívvel fogadták. A bekövetkezett politikai változások miatt azonban nem került tárgyalás alá.1 ' :
Ocskay püspök amily buzgóságot fejtett ki "az egyházmegye kormányzásában, 'magas szárnyalású, nagy .theólógiai tudo-mányról tanúskodó körleveleinek kibocsátásával; ép oly buzgó-sággal igyekezett papságát'és híveit személyesen' megismerni:
Az országgyűlés és az egyházpolitikai kérdések sok idejét -fog-lalták le: Ám nagy elfoglaltsága mellett is szakított magának időt arra, hogy egyházmegyéjében az - egyházi - /látogatásokat megejtse. Három ízben járt papjai és hívei között: 1841-, 1842-és 1845-ben. Ez alkalmakkor sok ezer hívőnek osztotta ki a bérmálás szentségét és bőven osztogatta alamizsnáit. A szegények iránt különös' jóindúlattal viseltetett. Midőn 1842-ben a Bodrog-közön járt, Leleszen, a tiszteletére adott díszebéd alatt megtudta, hogy a plébánosnak délután temetése lesz, egy szegény asszonyt kell eltemetnie. Rögtön kijelentette, hogy azt a szegény nőt ő fogja eltemetni. És a temetési szertartást a hívek nagy épülésére el is végezte.2
Utolsó napjait Pesten töltötte. Részt vett az országgyűlési vitákban, melyeket a valláspolitikai törvényjaváslatok támasztottak.
Szeptember elején hirtelen megbetegedett. Tüdőgyuladásba esett.
A budai irgalmasokhoz vitette magát, hol nagy odaadással ápolták, megmenteni azonban nem bírták. Miután a prímás kezéből fel-vette a haldoklók szentségeit, szeptember 13-án esti '/a 10 órakor, 53 éves korában jobblétre szenderült. A haldokló ágyánál az.
egyházmegyéből csak Szolcsányi Ádám. kanonok volt jelen, ki a König János püspöki helyetteshez intézett s a püspök beteg-, ségét hírül hozó jelentés kézhezvétele után a káptalan megbízá-sából nyomban útra kelt s. a nagybeteg főpásztort még életben találta. Temetése a prímás óhajtására, minden pompa nélkül szeptember 16-án ment végbe. A budai ferencesek sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Vele egy nagytudományú, igazán
1 Ez adatok a püspöki levelestárban inter Acta Politica.
2 Religió 1842 aug. 1.
74 KASSA - FŐPÁSZTORAI.
apostoli buzgóságú főpásztor szállott sírba. Mint püspök minden idejét egyházmegyéjének és a keresztény haza javára szentelte.
„Non mihi, sed vobis vivam", e szavakat mondotta püspöki székfoglaló beszédjében. Hűségesen váltotta be mindenkor ezt az igazán apostoli ígéretet. Az országgyűléseken meg bátorságá-nak és szellemi képességeinek minden erejével küzdött amaz áramlatok ellen, melyek Magyarországot régi jellegéből kivetkőz-tetni törekedtek. A felső táblán Lonovics mellett ő volt az egyházi jogoknak legállhatatosabb védelmezője.
A szeptember 22-én összeült káptalan König Jánost válasz-totta meg káptalani helyettesül. A választást a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister október 2-án erősítette meg.
A kassai dóm egyik kőmenyezete.
i
KUNSZT JÓZSEF.
(1850—1852.)
Ocskay Antal halála után az egyházmegyei kormányzásban Kőnig János, kanonok, került az egyházmegye élére. Igen nehéz viszonyok között vette át a'kormányzás gyeplőjét. Magyarország lángokban volt. A nemzetiségek már hónapok óta űzték borzal-maikat.
A vigasztalan állapot szemlélete Kőnig szívét is fájdalmasan érintette. Első körlevelében követ dob- a nemesség jogaival nagy-lelkűen gazdagított, de jótevőivel szemben rút háládatlanságra vetemedett népre. Nehogy pedig a szennyes áradat ide is elha-toljon, arra kéri az egyházmegye lelkészeit, hogy a népet. az izgatóktól óvják s békére, intsék, figyelmeztetvén egyúttal arra is mindenkit, hogy a hazát, ha a körülmények úgy alakúinának, életük és vagyonuk kockáztatásával is védelmezzék.
Néhány nap múlva leérkezett Batthyányi miniszterelnök fel-hívása, melyben a lázadók ellen fegyverfogásra szólítja fel a hazafiakat. .
Kőnig ezt a felhívást azonnal közölte papjaival, arra uta-sítva őket, hogy azt a népnek' kihirdessék s világosítsanak fel mindenkit .arról, hogy a magyar nemzet a maga jogait és elő-nyeit a nemzetiségekkel szívből kész megosztani, kívánja azon-ban, hogy. a törvényeket tiszteletben tartsák, a törvényes felsőbb-ségnek: engedelmeskedjenek s mindentől óvakodjanak, ami zavar-gást idézhetne elő s a • kivívott szabadságot veszedelemnek tehetné ki.
76 KASSA FŐPÁSZTORAI.
Kőnig János körlevele és Batthyányi Lajos gr. felhívása, bármily lelkesedéssel fogadták is azokat főleg az egyházmegye magyarok lakta vidékein, nagyobb mozgalmat nem eredményez-tek. Az ország északkeleti részeiben csend volt. A tót nép lel-kétől távol állott a hazaárulási szándék. Nem nagy eredménnyel jártak a három megye területén a toborzások se, mert hiszen akkor még az a hit volt az ország nagy részében elterjedve, hogy a nemzetiségek lázadását a bécsi kormány a rendes kato-nasággal igyekszik elfojtani. Csak mikor híre ment, hogy Ausz-tria a nemzetiségekkel tartva, Magyarországot nyíltan megtámadni készül, csak akkor kezdődött a tulajdonképeni honvédmozgalom.
A szívek egyszerre megmozdultak. Nemcsak a világiak siettek a haza védelmére. A katholikus papság is igyekezett előmozdítani a haza sz. ügyét. A kassái szeminárium lelkes növendékei közül egynehányan fegyvert ragadtak. Prámer Alajos, sz. széki aljegyző és Toriianóczy Antal, nagymihályi káplán elűljárósági engedélylyel tábori lelkészeknek állottak be. Kapossy Menyhért, Hericz Ferenc, Brogly Miklós, Somogyi József, Blaskó Antal, Hrisovszky János, fölszentelt fiatal papok lelkésedéssel siettek a magyar táborba. Fegyvert fogott csaknem minden hegy-aljai káplán. A gálszécsi kerület papsága jórészt szintén táborba készült' szállani. •' Kérvényt intéznek Kőnig János káptalani helyetteshez, engedje még, hogy állomáshelyeiket elhagyhassák s karjukat - a - házának felajánlhassák. Mások, mint 'Hunyor Mihály, Máczy Imre, Lacsny Vince, Horváth Imre, Gurkáy József, Szepesházy Ede s még sokan, kiknek nevét itt fel-sorolni lehetetlen, hazafias beszédek tartásával, lelkesítéssel tettek a szenvedő' hazának nagy- szolgálatokat.
A káptalani helyettes amily készséggel .adott engedélyt"
Prámernek és Tömanóczvnak,' hogy tábori' lelkészeknek mehes-senek, ép ' oly 'jóindulattal 'volt" ama fiatal papok iránt, kik a keresztet 'karddal cserélték feh A gálszécsi papságnak azonbán nem- adott engedélyt a távozásra, azért, mert míg a fiatal káp-lánok 'távozása a lelkek üdvének, ' melyre minden' . körülmények között elsősorban kell tekintettel' lenni-, alig volt kárára, mert a plébánosok, ha nagyobb "nehézséggel' is, nélkülök is elegét'tehet-' tek a lelkipásztori kötelességnek, addig a plébánosok eltávozása: