aug.. 1-én kelt enciklikájával imára, hívja föl a világ; katholiku-sait, egyúttal a jubileum formájában teljes' búcsút hirdet, melyet 3' hónapon belül lehet elnyerni.. Nálunk, november 1-től január 34-éig. tartott az ájtatoskodás.
A második nyilvános ájtatosságot IX. Pius pápa 1858-ban rendelte el. 1857-ben' ugyanis körutat tett államában'.- Mindenütt nagy tisztelettel és ragaszkodással fogadták. Örömmel tapasztalta,, hogy népének vallásos: buzgósága nemcsak: nem fogyott,
hanem-1 Az erre vonatkozó okmányok a püspöki levelestárÓan. L. még Hennig A . „ A három kassai: vértanú" c. művét'.
tetemesen megnövekedett. Az Isteni Gondviselés iránt való hálája-a szeptember 25-én thálája-artott örömmel teljes hálája-allocutió után hálája-arrhálája-a- arra-késztette, hogy a -mennyei kincstárt az egész katholikus. világ számára újra megnyissa. —- Jubileum alakjában teljes búcsút hirdetett. — Fölhívta a- világ: összes püspökeit, hogy nyilvános imákat rendeljenek el, melyekben a hívők arra kérjék Istent, hogy egyháza és tanai napról-napra erősödjenek s hogy a népek a hitben és az Úr Jézus megismerésében egyesüljenek.
A kassai egyházmegyében 1858. augusztus 15-től szeptember 15-éig tartott a jubileum;
1859. áph 27-én a pápai államban dúló viszályok a forra-dalmi merényletek megszüntetése céljából IX. Pius újból imára szólította fel a katholikus világot.- Ezen nyilvános imádkozást Fábry püspök azon évi június 18-án rendelte el.
A negyedik teljes búcsúval egybekötött nyilvános istenitisz-telet 1865-ben folyt le. IX. Pius pápa 1864. dec. 8-án kelt ,iQuanta cura" kezdetű enciklikájában rámutat azokra a tévelyekre*
melyek az emberek örök és ideiglenes üdvét veszedelembe sodorják. A hamis tanokat kárhoztatta és fölhívta a világ katho-likusait; hogy a tévelyektől óvakodva, az Úr Jézushoz siessenek s kérjék hathatós kegyelmét* melynek Segítségével á helyes úton megmaradhatnak; Hogy pedig annál hatékonyabb lehessen az Istenhez folyamodók imádsága* jubileümi formában, teljes búcsút:
hirdetett. A búcsút, á püspök által megjelölt egy hónapon lehetett elnyerni; A kassai egyházmegyében Fábry püspök rendelete folytán ápr. 2-tól 30-áig tartott az ájtatosság.
Fábry püspök egész főpásztorkodása alatt maga volt a meg-testesült jótékonyság. A templomok* iskolák sokszor érezték bőke-zűségének áldásait. Míg élt 150*000 írtnál többet adott különféle jótékony célokra. Végrendeletileg 32*000 frt. körüli összeget
hagyományozott az egyházmegyének.
Vallásosságát szépén jellemzik végrendeletének kezdő sorai:
,*Miután különböző egyházi- szolgálatokban- közel 50 évet eltöl-töttem, ez életnek- kegyeibén, kitüntetéseibén érdememen felül részesültem, s az isteni Gondviselésnek folytonos, valóban kegyes pártfogását élveztem, örömmel fejezem- ki Simeon e szavait:
„Most bocsásd el, Uram, szolgádat békességgel"* mert tehozzád.
FABRY IGNÁC. I l l
vágyik az én lelkem, Istenem! és reménylem Üdvözítő Jézus Krisztusomnak érdemeiért, hogy nem fogsz velem bűneim sze-rint bánni, hanem irgalmasságod sokaságában fogadsz majd engem és elvezetsz a célhoz, mely miatt teremtettél. Adj irgal-mas Istenem, kegyelmet nekem ! hogy mindig Tebenned higyjek, reméljek s Téged halálomig teljes szívből és mindenekfelett sze-resselek." És meghatóan szól páratlan buzgósága mellett az is, hogy akkor is, amidőn az Isten teljesen megfosztotta szemevilá-gától, székesházának kápolnájában egyik udvari papja segítségé-vel naponkint misézett.
Kassa valóban apostoli buzgóságú főpásztorát a püspöki szé-ken is több kitüntetés érte. 1855-ben pápai trónállóvá lett.
1857-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király.
1863-ban félszázados doktori jubileuma alkalmából a pesti egye-tem hittani kara díszoklevéllel tűntette ki. 1865-ben, midőn aranymiséjét tartotta, a vaskorona első osztályú rendjelét kapta.
Áldozópapi jubileumát még egészségesen ünnepelte meg.
Október 15-én megbénúltak látóidegei, elvesztette szemevilágát.
Az egyházmegye kormányzását ekkor Árossy József kanonok vette át, mint püspöki helyettes. A vak főpásztor a nagy csapást türelemmel viselte s amennyire tehette, tovább is érdeklődött az egyházmegye ügyei iránt. Néhány hónap múlva azonban elvesz-tette szólási képességét; tagjai megbénultak. Körülbelül-félévig kínlódott, mígnem a halál 1867. június 25-én megváltotta szen-vedéseitől. Temetése július 1-én folyt le. Bartakovics Béla, egri érsek temette. A papság nagy fájdalommal siratta őt, ki a szó legszorosabb értelmében atyja, jótevője volt. A halála napján összeült káptalan Árossy József nagyprépostot választotta meg általános káptalani helyettessé.
I*
VII.
PERGER JÁNOS. . . \
(1868 —1876.) \ '
Árossy József, káptalani helyettesi működési ideje az égy-1 házmegye jelentéktelenebb ügyeinek elintézésében telt el.'Hiva-talát' 1868. június 28-ig vitte, mely napon a kormányzás gyep-lőj ét Perger János, az újonnan kinevezett püspök, vette át.' :
Perger János a zemplénmegyei Csertészen született Í819.
március. 7-én. Atyja nyűg. cs. kir. hadseregbeli tiszt, majd har--mincadi tisztviselő. volt. Középiskoláit Ungváít végezte. A hato-dik osztály elvégzése után szíve vonzalmát követve, 1836-ban?
az egri papnevelő-intézet növendékei közé lépett/Bölcsészeti és: theológiai tanulmányait Egerben végezte. Kitűnő tanuló volt.'
1842. július 20-án Pyrker Eászló 'érsek pappá széntelte. Fölszen-teltetésé után Nagy-Kálióba került, hol két évig mint káplán'1 működött. Hogy mennyire megriyérte itt a műveltebb körök tisz-' teletét és szeretetét, bizonyítja áma- körülmény, hogy alig fog-lalta el állomását, Szabolcs-vármegye táblabírónak választotta.
E minőségében élénk részt vett a -megye politikai életében.1 Szónoklataival, melyeket a vegyes házasságok ügyében á megye1 termében tartott, kiváltképen magára vonta a figyelmet. E tárgy-ban különben már mint theológus is féltünt egy cikkével, melyet.
a " Religio' 1841-iki évfolyamában „Kérdés és felelet a vegyes házasságok ügyébéni egyházi intézkedésekre" címmel
közzétett.-* A korához képest szokatlan tudással ékeskedő Pergernek az' egyházi álláspont védelmében kifejtett tevékenységét megjútal-mazandó, 1844-ben az egri" papnevelő-iritézétben tanúlmányi- fel-"
ügyélővé s az egyházjog h. tanárává léptette elő érseke. E nagy', fontosságú hivatalban azonban, csák " egye évig .maradt, mért szíyé'
8
a lelkipásztorkodás terére vonzotta. Örömmel engedett tehát a nyíregyházi hitközség határozatának, mely őt, az alig 26 éves fiatal lelkészt a Paulinyi József elhalálozása folytán megürese-dett plébánia élére állította. Ez is egyik fényes bizonyítéka annak a nagyrabecsülésnek, melyet nagykállai káplánkodása ide-jén Szabolcs megyében kiváló képességeivel kivívott.
Perger híveinek előlegezett bizalmára mindénben igyekezett magát méltóvá tenni. A hitélet fejlesztése terén nagy tevékeny-séget fejtett ki. Híveinek lelki ápolásában nem ismert fáradsá-got. Tanácsadójok, istápolójuk,, vezérök volt minden körülmé-nyek között. Csüngtek is rajta olyan szeretettel, amilyen a leg-jobb, plébánosok .közül is' csak igen kevésnek jut.. A plébániai
épületet nagy anyagi áldozatok árán a légjobb karba hozta. Iskó-' Iáinak 6000 ftos alapítványával biztos alapot nyüjtótt. A város-sal a kegyúri viszonyt rendezte.. Közbenjárására, á. város t. i. á-kegyúri , jogról lemondott s a terheket^.30,000 fttal megváltotta.
A plébániai .birtok nagy részének megszerzése is az ő érdeme.' Sok oldalú tevékenységének jutalmául ..csakhamar aíesperessé nevezte ki érseke; ; 1852-ben,- tehát 33 éves korában, már királyi kitüntetésben volt része. Őfelsége Szabolc'smégye főespéresévé neyezte ki. " " ' '- . . ' • " „ • ' ! ' ' '
Ez újabb kitüntetés, mely' nagyobb- működési kört jelölt ki számára, csak fokozta munkakedvét. Mirtt.főespéresj példás ren-det'teremtett: a.-megyében,; a lelkipásztorokat . gyakran .látogatta, s.vkülönösen tennplomok és iskolák' építésé és jó-karban hozása, körűi fejtett ki különös,buzgalmat:. A-megyeházán gyakran hal-, latta szépen -csengő „szavát. Az .- akkori mozgalmas, izgalmakkal teljes korban .nagy, bátorsággal, odaadással, védte az egyház jogait.,
„ • Kiváló' érdemei .^nemsokára újból. - ráirányították a felség:
figyelmét; ki • 1858-ban.'.hunszdorfi ' c. apáttá névezte ki. . Ezt -a.
kitüntetést nemsokára követte egy . másik. Bartakövics érsek 1.859-ben- kanonoknak.-terjesztette fél. s' a király, még ügyanab-' ban az évben' igtattá az", egri káptalan tagjai közé. . .
1 Reá nézve azonban .'a kanonökság.'hem. égy munkában eltöl-tött*. életi nyugalmának . biztosítéka, hanem . új munkakör -lett:.
A; káptalani tagok bizalma őrá. ruházta,á Tékáni hivatalt. E minóV.
ségben Titka,-szakismerettel kezelte a:.káp.talani javakjgazdászátát.í
PERGER. JÁNOS. 115.
Gyakran látogatta á..-birtokokat. . Éles szeme; hamar észrevette a hiányokat. És nem nyugodott mindaddig, míg mindent rendbe nem hozott.- A káptalani, birtokokon . valóságos mintagazdaságot teremtett.
Ami szabad, ideje a nagy gazdasági elfoglaltság mellett maradt, azt az irodalomnak .széntelte. A Religióban sűrűn jelen-, tek meg értékes dolgozatai. Sokat írt a Figyelmezőbe, Budapesti Híradóba,. Nemzeti Újságba.. Ez utóbbi lapokban főleg • politikai kérdésekkel foglalkozott. .Midőn Bartakovics Béla érsek arany-miséjét készült megünnepelni, az egyházmegyei papság bizalma, őt szemelte ki arra,, hogy az ez alkalomból kiadandó emlék-könyvben a nagy érsek érdemeit méltassa., Perger a belé helye-zett bizalomnak fényesen megfelelt. Ipolyi és Tárkányi cikke mellett az ő dolgozata az emlékkönyv .legértékesebb darabja. -Ezenkívül több sz. beszéde is megjelent. Perger hírneves szónok , volt;..az egriek többször gyönyörködhettek ékesszólásában.
1868-ban, miután mint. egri kanonok kilenc éven át szol-gálta egyházát, érte a legnagyobb kitüntetés, amidőn, a. király a ' Fábry .elhalálozásával megüresedett-kassai püspöki székbe ültette..
A pápa március 13-án erősítette meg. . Püspökké Gaganecz.
József.'eperjesi püspök, és Máriássy Gábor, félsz, püspök, egri kanonok, segédlete, mellett Bartakovics érsek szentelte június 28-án, mely napon püspöki székét is elfoglalta.
*
Perger. János, miután szokás szerint , megerősítette az elődei adta felhatalmazásokat és kiváltságokat,. valóban apostoli buzgó-sággal kezdte meg főpásztori működését.
Rövid kormányzása alatt nagy kiterjedésű megyéjének min-den. kerületében megfordult,, amely alkalmakkor nemcsak bér-mált és tanított, hanem szeretetével, leereszkedésével híveinek, szívét is igyekezett megnyerni. Az. volt az.ő kedves elve, hogy.
axháritas által kell újra.meghódítani a szíveket.
Mennyire szívén viselte híveinek üdvét s mily szorgossággal fáradozott a hitélet emelésén, bizonyítja ama körülmény is, hogy nagyobb ünnepek alkalmával, a » .székesegyházban mindig , ő
.tar-8'
totta a sz. beszédet, melyre mindig nagyszámú válogatott közön-ség. gyűlt egybe. Valahányszor híre ment, hogy a püspök .fog prédikálni, zsúfolásig telt meg hallgatókkal .a tágas, székesegyház.
Kedves jellemvonásai között különös figyelmet érdemel. a római sz. székhez váló viszonya, mely legbensőbb gyermeki ragaszkodásra engéd: kövétkeztetni. Rövid, alig egy évi kassai tártózkodása után Rómába törekszik ad limina, hogy. Krisztus-?
nak nagynevű, helytartója eíőtt lerója hálájának és mélységes tiszteletének adóját s. részt vegyen • a vatikáni zsinaton. Nyolc hónapig' tartózkodott az örök városban,, mely idő alatt Árossy József kormányozta az egyházmegyét. Részt vett a zsinat meg-nyitásán és néhány ülésén. A-pápa kiváló jóindulatának jeléül
1-869. jánuár havában .trónállójává és római, gróffá nevezte ki.
A római sz. szék iránt viseltetett, nagy. ragaszkodásában leli.
magyarázatát, az, hogy a sz. atyának minden körleveléhez 'külön-leges oktatást fűz, melyben sz. Péter, utódja irányában szilárd hűségre . serkenti . pá'pjaif. és híveit. A szorongattatás szomorú 'napjaibán,, a. pápai állam elrablása-idején imákat rendel el a sz.
atya lelki erősségének megtartásáért s a kifosztott apostol-fejede-lem számára gyakran gyűjt könyöradományokat. 1875-ben: a hitetlensegből és erkölcstelenségből származott bajok elhárítása végett imákat -rendelt .el IX. Pius és jubileumi búcsút-hirdetett.
Az ájtatosság a kassait egyházmegyében május.9-én vette kez-detét s december utolsó napján nyert befejezést. Perger a búcsút kihirdető körlevélben is szíve mélyéből kéri papjait, hogy a sokat sanyargatott sz. atyáért mentül buzgóbban imádkozzanak,
b Egyháza iránt' érzett 'szeretetértek kiváló jelét adta az auto-nómiai kongresszus alkalmával is. Az 1848-iki .törvények különös helyzetbe hozták a magyar, katholicizmust. A püspöki kar már akkor igyekezett az. egyház jogait az . új törvényekkel szemben biztosítani. A katholikusokat gyűlölő kormány ellenkezésén azon-i bán hajótörést szenvedett a dicséretes -igyekezet. Ep ily sikerte-, lenek voltak a. püspökök későbbi kísérletei is. Végre Simor János prímásnak sikerült a nagyfontosságú ügyet előbbre vinni.
1870. október 26-ára • több tanácskozás után összehívtá az auto-nómiai kongresszust, melyet Deák Ferenc indítványozott. A kon-, gresszus. összehívását az autonómiai képviselők választása előzte
PERGER. JÁNOS. 117.
meg. A kassai egyházmegye papságát' Lacsny Vince, szepsii . ésperes-plebános, a világi híveket Fábry István, Fuhrmann
Andor, Barkóezy Mihály br.-, Semsey Albert és Sennyey Pál br. képviselte. Ez utóbbit a kongresszus alelnökévé válasz-tották . meg. Perger nagy • figyelemmel kísérte- a gyűlésekben .lefolyt tanácskozásokat. Benső fájdalommal észlelte, hogy a'diva-. ta'diva-.os -libéralismus jelszava: szabad • egyház a szabad államban, a
világi képviselőknek érzés- és gondolatvilágát jórészt rabul ejtette.
Midőn pedig egyes képviselők az iskolai hierarchia alapjait fesze-getni, a; zsinatokat bírálni s a sz. széktől való- függetlenséget hangoztatni kezdték s a bullák és enciklikák ellen a placetummal érveltek") nagy hatással emelt óvást ez egyházellenes nyilatkoza-tok ellen. Beszédje folyamán emelkedett hangon, az egyházat lángolóan szerető szívre valló lelkesedéssel jelenti ki, hogy az egyházat nem félti azoktól a bajoktól, melyeket egyes képviselők egyházellenes nyilatkozataikban kilátásba helyeznek.' „Megtörtén-hetik — úgymond — h o g y mindaz, amit nekünk a • szónok urak jósoltak,' az • egyház - megrázkódtatása, be fog következni.
Consili.a' Dei abyssus multum. A politikai, viharok természete, hogy perzselő lánggal vonulnak végig minden; fennálló ellen, eleshetnek jogaink, elpusztulhatnak javaink, sok kath. szív hajó-törést szenvederid hitében, és mi ezen áldozatokat megkönnyez-zük; — de ha a conflagratió lángjai- lecsillapodnak, ha e ziva-tarok által felvert porfelleg leszáll,. a bámuló világ e romok felett magasan kiemelkedve ott fogja látni régi, meg nem
inga-tott positiójában a kath. egyházat fényleni, sebekkel- bár meg-rakva, amely sebek azonban győzedelmének nemes jelei lesznek, mely - sebek rokonságban lesznek ama sebekkel, melyeket- a világmegváltó a keresztfán- szenvedett." Beszédje kétségtelenül szintén hozzájárúlt ahhoz, hogy a kongresszus a püspöki kar által pártolt 27-es bizottság munkálatát, fogadta el. '- - ;'
Amily odaadó szeretettel viseltetett az egyház s annak látható feje, ép oly odaadást tanúsított papjai iránt. Jól- tudta, hogy pap-sága túlnyomó többségének- vállaira . nem csupán terhes -lelki-pásztori gondok -nehezednek, hanem hogy oly szűkös anyagi
1 Szemnecz' E. : „A kath. autonomia."
körülmények között működik, hogy a legtakarékosabb életmód mellett sem képes arra az időre', amidőn az aggkor megbénítja erejét, olyan tőkét gyűjteni, mely nyugodt, anyagi gondoktól ment megélhetést biztosítana számára. "Legfőbb vágya volt segí-teni e bájon. Alig töltött el néhány hónapot főpásztori székén, amidőn hozzáfogott nemes szándékának teljesítéséhez. 1868.
szeptember 8-án fölszólítást intézett papjaihoz, adják elő néze-teiket arra nézve, miként lehetne a kiérdeműlt papók nyugdíj-alapját, mely az egyházmegye fölállításakor az egriektől e célra átvett 43186 frt'és 71 krbóf,' továbbá ama 7786 frtnyi • összeg-ből áll, melyet jólelkű magánosok adományoztak, ánnyira növelni, hogy annak kamataiból " a munkaképtelen-lelkipásztorok tisztességes évdijat 'kaphassanak.
' Az egyházmegye papsága különös lelkesedéssel üdvözölte főpásztorának nemes elhatározását s minden lehetőt elkövétett, hogy kitűzött céljának elérésében erőinek arányában támogassa őt:
A válaszok beérkezésé után Perger egyházmegyei gyűlést hívott össze, mély az ő -elnöklete alá'tf 1869'. január 27-én és 28-án folyt 'le. E gyűlésbe meghívást kaptak a kanonokok, a központi' papság, a fő- és az alesperesek. Ezenkívül minden alesperesi kerület még külön "megválasztott-képviselőt küldött az értekezletre. A püspöki lyceumot két theológiái tanár képvisélte.
Az értekezlet, melyben a nyugdíj ügyén kívül más, az egyház-megyei rend megújítását és megszilárdítását célzó tárgyakról is tanácskoztak, két napig tartott. — Megszülettek a nyugdíj-szabá-lyok. — Ezek szerint a már meglevő alapot a papság évi tag-díja és az önkéntes adakozások fogják növelni. • Évi tágtag-díjat minden 'az egyházmegye címére fölszentelt pap kötelés fizetni, még pedig hivatalosan megállapítandó évi jövedelmének 17o-át.
;Csak azok nem fizetnek tagsági díjat, kik-a nyugdíjintézet cél-jaira nagyobb összeget adományoznák. Az évi nyugdíjat érdem
szerint 200—500 forintban állapították meg. Perger' püspök a nyugdíjintézetnek 5000 forintot adományozott. •
A nyugdíjas papok sorsának javítására irányuló törekvése ezután se hagyta nyugodni. Körleveleiben ismételten is kéri papjait, hogy a nemes célt anyagi támogatásukkal előmozdítani törekedjenek.
RERGER JÁNOS.
Hogy mennyire viselte .különben szívén. papjainak ..sorsát, bizonyítja egyik nyilatkozata, .melyet ;1874-beri,,.a • sárosi plebá-. niálc [látogatásaplebá-. alkalmával ; egy panaszkodó ; papja . előtttett.
„Legyen türelmük — mondotta a nagyon szegénypapnak-—
nagy reményem van, hogy tervem sikerülni] fog,' s. akkor - önök--nek is jut abból/'1 Mik voltak e tervek, nem tudjuk határo-zottan. Valószínűleg nagyobb alapítványt akart letenni, melyből a szegény papok tetemes segítséget kaphattak volna. Bizonnyal megteszi, ha a halál oly . .hamar meg nem akadályozza benne.
. Szegény papjait egyébként így. is segélyezte. Az egyházi látogatások alkalmával igen sok lelkipásztor áldotta jószívűségét.
Mindenre kiterjedő gondoskodása az egyházi vagyont sem hagyta figyelmen kivül. 1871. jún. 6-án a következő rendelkezést teszi:
1. A templomoknak a mindennapi kiadások fedezésén felül . megmaradt pépze, mihelyt; 100 forinttá növekszik,.: kezelés végett
a káptalani gondnoksághoz küldendő be. : ,;[.-'
%;. A 100 frt'nál kisebb összegeket a legközelebbi takarék-pénztárak valamelyikében kell elhelyezni s a kamatot, mindig a tőkéhez csatolni, , . '
3v. Magán embernek kölcsön csak az egyházmegye engedé-lyével s a tőke tökéletes biztosítása [mellett adható. / .
4. A kikölcsönzött kisebb tőkék, melyek nincsenek betáblázva, mielőbb bevonandók.
Ugyancsak az egyházi vagyon gondozása késztette őt egy másik üdvös intézkedés megtételére. Qszikó. község templomá-nak leégése alkalmából elrendelte,. hogy a plébánosok a fempl.Q-.mokat. a templomi pénztár terhére haladéktalanul biztosítsák. ;Ha
a templom annyira szegény, hogy a biztosítást nem bírja meg, a kegyuraságot, vagy a hitközséget kérjék a teher elvállalására.
Ha ezek a biztosítással járó- költségeket viselni nem hajlandók, ez esetben az egyházmegyei hatóságnak jelentés teendő,, mely ..a biztosításról aztán maga gondoskodik. Ugyanekkor elrendelte
az iskolák biztosítását is. : ...
.;.[ Nem kerülte el figyelmét az egyházi birtokok' tagositása: setTi.
. E tárgyban is. kiadott egy körlevelet. Kötelességökké teszi.'.a
1... .1 Magyar Állam, 1874. .évf, ápr, 13.[[ . ;
plébánosoknak, hogy. a tervbe vett tagosításról, az espereseknek jelentést tegyenek, kiknek minden körülmény komoly latravetése .után beterjesztett javaslatára, az illető plébánosok az
egyházme-gyei hatóságtól megkapják a tagosítás végrehajtásához egyházi részről szükséges teljhatalmat. Azt nem engedte meg, hogy a plébánosok tisztán a saját belátásuk szerint járjanak el, nehogy a "személyes érdek bármi tekintetben előtérbe léphessen; • Ha a:z .'esperes bármely okból nem javasolhatta a teljhatalom megadását, .akkor a küszöbön lévő tagosításról csak' jelentést kellett tennie.
-Ez esetben az egyházmegyei - hatóság gondoskodott a szükséges lépések megtételéről. Az espereseknek továbbá a lelkükre kötötte, hogy-minden tagosításnál jelen legyenek, s a templomok, isko-lák,-plébániák jogait megvédjék.
. Hasonlatos buzgósággál. tevékenykedett az oktatás és nevelés ügyének előbbrevitele körül. Mint mintaszerű meggyőződésű-fő--pásztor a felekezeti iskolának feltétlen híve volt. Papjait sokszor figyelmeztette, hogy- iskoláik katholikus jellegét minden tisztes-séges eszköz fölhasználásával megóvják. E-célból elrendelte az : egyházi, tanácsok alakítását, melyek feladata az--egyházi és is-kolai vagyont kezelni és áz isis-kolai ügyekben a szükséghez ké-pest intézkedni. Ezzel föl akarta ébreszteni a katholikus világiak .érdeklődését .a katholikus iskolák iránt, - ápolni bennök a
katho-likus önérzetet, hogy az iskolák felekezeti- jellegét annál köny-nyebben biztosíthassa. Midőn ' az 1868-iki népoktatási törvény, életbe, lépett, minden lehetőt elkövetett, hogy az egyházmegye -iskoláit a kor színvonalára emelje s az államiakkal versenyké-pesekké. tegye. Hogy lássa, hol mit kell javítania, minden isko-láról részletes jelentést követelt. A papnevelőintézetben 1869.
.őszétől- előadatta' a hitoktatás módszertanát, - a neveléstant, -a • a számtantanítás és a népiskolai nyelvoktatás módszertanát. Azt -akarta, hogy papjai,. mint. hitelemzők és iskolai igazgatók, min-deri .tekintetben megfeleljenek. Nagy gondja volt arra, hogy is-kolái szakképzett tanítókat kapjanak. Evégből a: Fábry -püspök idejében felállított képzőintézet számára új, a kor igényeit- min-denben kielégítő épületet emelt, mihez ő maga 800 forinttal já-:
rult. Az intézetet három osztályúvá fejlesztette, minden - szük-séges fölszereléssel ellátta, ezenfelül minden évben 500. forinttal
.PERGÉR" JÁNOS.
segélyezte.- A "népoktatás sikere'sítésé'nek céljából meghagyta pap-, ja-inak "és Tanítóinak, hogy'a tanfelügyelők útbaigazításait
köszö-nettel ."fogadják. " ' " ' . ' '. " ' '1 . Á felékézeti iskolához való ragaszkodása miatt sok kellemet-. fenséget szerzett neki szék'esvárösakellemet-." Kassáriak kathölikus iskoláit
az Í 868-iki népoktatási • törvény .behozatala után á város atyái - elközösítétték s a hitelemzésért eddig rendesen kiadott fizetést a
hitelemzőktől megvonták. A buzgó főpásztor minden .lehetőt el-követett, hogy á változást mégakadályozza". A kassai' sajtó' égy része ekkor megvetendő' durvasággal támadta. A város
törvény-;hatósága kimondta a sajnálatos határozatot s "a hittan'kiszőrült
•az iskolákból: Vasárnap délutánbnkint a dómbán nyertek' a gyer-.mekek vallási oktatást, melyen a.püspök csaknem mindig jelen volt.
A - tanítók sanyarú sorsának javítására is .volt gondjai' Úgy . az. egyházi látogatások' alkalmával," mint különbén is igen sok"
tanítónak nyújtott; anyagi támogatást.. A kántortanítók számára -.nyugdíjalapot igyekezett teremteni. 0 maga 2000 forintot adótt e
célra.1 E törekvése azonban a részvétlenség és korán bekövetke-zett halála miatt kevés sikerrel járt. Az összegyűlt néhány ezer forint kamataiból az" arrá" érdemes ' tanítók minden évben bizo-' nyos- segélyben részesülnek. ' . :
; A nőnevelésnek is új lendületet adott. A leányiskolákat'különös pártfogásban részesítette. Az Orsolya-szűzek kássai intézétének fölvirágoztatása nagy mértékben az ő érdeme, mely intézet nem-csak vendégül tisztelhette a páedagógia iránt különös érdeklő-déssel viseltető ' főpásztort/ hanem jótevője gyanánt" is magasz-talhatta. A női képzést a törvénynek megíelelőleg rendezte." "A -pali szi Vincéről nevezett' irgalmas; nővérek" újhelyi leányiskolá-jának, felállítását, mit már Fábry püspök is tervbe vett, 15,723 -frtnyi adományával mozdította elő. Az'eperjesi nőnevelőintézetnék,
melynek létrehozását 'később Schuster püspök bőkezűsége" tette lehetővé,10,000 forinttal vetette meg alapját. A bártfai, újhelyi,
• sárospataki intézetekben egy-egy. leány nevelésére alapítványt tett.
.'. , A jótékonyság terén örökké áldandó emléket állított magáriak.
.Nefn volt-nemes ügy, melyet *ő anyagilág tetemesen rie'm támo-:gatott. volna. A humanitárius intézetek, kór- és árvaházak, a .kulturális .érdekeket felkaroló.egyésületék.mindenkor bőkezű
párt--fogót leltek benne. Amit mint'káplán, plébános) kánonok össze--gyűjtött) azt mint püspök mind szétosztogatta. '8 évig ült a
kassai püspöki székben, mely aránylag szerény jövedelemmel -volt összekötve.' S 1875-ben kelt végrendeletében mégis 175,000 .frtot juttat különféle jótékony céloknak. A többi közt a székesegy-háznak, melyet az 1875-iki nyári vihar'következtében újból kel-lett restaurálni) -20,000 frtot biztosított. A székésegyház újítási költ-ségeinek fedezésére különben a sz. job.bi javadalmas apátságot kapta a királytól, mely azonban keveset jövedelmezett. " . - Ilyen nagy összegekét természetesen csak a fénykifejtés
ke-rülésével, visszavonulással lehetett összegyűjtenie. Sok embernek -nem tetszett az. ő . egyszerű élete, A demagóg sajtó sok mél-tatlan támadással illette.- E támadások azonban nem térítették el
kitűzött irányától. : ; .
A katHolikus hírlapirodalomnak'is lelkes tániogátója' volt. Azt
¡szerette volna, ha a szervezett ellenséges sajtóval szemben ha-sonló. erejű katholikus sajtót.' állíthatott „volna. Papjait sokszor
• buzdította tollforgatásra. A papnevelőintézet egyházirodalmi isko-l á j a az ő buzdítása foisko-lytán isko-létesüisko-lt. Midőn Répászky József
theológiai tanár „Katholikus. Világ" címmel új/ sajtóvállalatot indított meg, tőle telhetőleg mindent elkövetett, hogy annak jö-vőjét biztosítsa. Anyagi .támogatásban részesítette, s papjait, is a -Jegodaadóbban kérte, hogy azt" erejéhez, képest: gyámolítsa. A -kassai egyházmegye papságának, irodalmi ¡működése tulajdónké--pen.'az'ő lelkesítő. szavainak hatása alatt veszi kezdetét. 1875-ben
• 3000 .frtriyi alapítványt tett le amaz egyházi:férfiak jutalmazá-sára,. kik az egyházirodalmi téren* sikert, tudnak felmutatni.
Perger, amily hű fia volt egyházának, ép oly buzgón telje-sítette azokat a kötelességeket, melyekkel! hazájának tartozott.
Abban a nemzeti önérzetet .ébresztő munkában, 'mely a kiegye-zés után országszerte megkezdődött, ő is! kivette/á maga. részét.
Püspökségének' második évében a magyar nyelvet tette a kor-mányzás nyelvévé. A székesegyházba behozta á magyar szó-noklatot, melyet főleg az első években sokszor maga tartott. A -papnevelőintézetben alakított, egyházirodalmi iskolával. szintén! a .magyarság. ügyének'kívánt szolgálatöt tenni. Az. Orsolya-szüzek -kassai intézetéből, a német nyelvet végleg".kiküszöbölté. Sajátosan