SZÉCHENYI ISTVÁN ÖSSZES MUNKÁI
730
0
0
Teljes szövegt
(2) Digitized by the Internet Archive in. 2010 with funding from University of Toronto. http://www.archive.org/details/grszchenyiistv02sz.
(3)
(4)
(5)
(6)
(7) V. A.
(8) FÜiNTES ElSTülÜAE. HÜNGAKICAE AEVI KEUENTIOKIS. oimVf. SZÉCHENYI ISTVÁN ÖSSZES MUNKÁI. K lAD.TA. A. MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT. NYOLCADIK KÖTET. BUDAPEST NYOMATOTT AZ ATHENAEUM. R.-T.. 1922. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
(9) A. MAGYAKUK8ZÁG ÜJABBKOKl TÖKTÉNETÉNEK FORRÁSAI. G". SZPÍCHENYI ISTVÁN. DÖBLINGI IRODALMI HAGYAT HiK. SZERKESZTETTE ÉS BEVEZETÉSSEL ELLÁTTA. DR A. *. f. KAROLYI ÁRPAD .. MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TIRZTELKTI TAGJA. MÁSODIK KÖTET. HUDAPE8T KIADJA. A. MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 1922.
(10) (^. '.. Q.
(11) Néhány bevezet szó Széchenyi nagy magyar szatiráiához. {Az )>Önismeret« születik. meg. és. a nagy szatíra közötti. a szatíra?. A. szatira. Mi okból. viszony.. beosztása. s. alkalomból. és. a hozzá való jegyzetek.). Széchenyi nagy magyar szatíráját, mely döblingi irodalmi hagya-. tékának jelen második kötetét foglalja. nyunk. el,. eléggé jellemeztem kiadvá-. els kötetének Történeti Bevezetésében, a hol. milieurl. is,. bven. szóltam a. a melynek keretében Széchenyi döblingi irodalmi és pohti-. kai élete mozgott. Mikor azonban azt. mondom, hogy. eléggé jellemez-. tem, ezt az igehatározót csak a kiadás, a kiadó kötelessége és czélja szempontjából és mértékével mertem alkalmazni. Mert annak, a ki a jelen. kiadvány két kötete után Széchenyivel akár mint. íróval,. akár mint. politikussal vagy mint emberrel behatóbban akar foglalkozni, annak. az új. Kemény Zsigmondnak, második Gyulai Pálnak vagy Kovács. Lajosnak ezt a szatírát minden oldalról tüzetes tanulmány elemzés tárgyává kell tennie. Nekem, a kiadónak,. ségem van az olvasó. iránt,. mieltt a nagy. néhány szót bocsátanom elre a. szer körülményeirl azt hiszem,. magának. nem. s. m. magáról a. m. részletes. s. még csak egy. köteles-. olvasásához hozzáfogna. létrejöttének speciális,. kéziratról.. :. alkalom-. Ezek ismerete. nélkül,. volna egészen világos a kép, a melyet a nagy szatíráról. az olvasó megalkotna.. Alig van érdekesebb és tanulságosabb dolog, mint valami jelen-. tékeny elme kiválóbb. mve. megfogantatását. kialakulását figyelemmel kísérhetni.. s. az irodalmi embryo. Kettsen érdekes. ez,. ha azt. látjuk,. hogy a fogantatás stádiuma után a kialakulás oly lényeges és oly megváltozással jár, mint a min a természet teremt. lepnek mondható. csudái közt a szárnyas lepke kü-öppenése a selyemhernyó gubójából.. Pedig Széchenyi nagy szatírájánál körülbelül így áll a dolog. Mikor Széchenyi fogalmazványának e hatalmas, de a döblingi. hagyaték. s. az idevágó rendri iratok közt szétszórt. Gr. Széchenyi István döblingi liagyatéka.. II. líöt.. s. általam nagy1.
(12) .. !. KÁROLYI árpId. 2 nehezen. összeállított. összekeresett,. :. nagy. rendbeszedtem,. tömegét. megütközéssel láttam, hogy a szokatlanul nagy f olló-levelek, a melyekre. a fogalmazvány írva van. s. a melyeket Széchenyi sajátkezleg gondosan. kezddnek. megszámozott,! a 201. számmal szakítás nélkül folynak,. —. de a. m. s. aztán a 894. levélig meg-. az 1—200. oldal hiányzik. eleje,. Érthet hát megütközésem, st elkeseredésem, a hagyaték. és. midn. I. .. .. hosszas keresés,. a belevágó összes rendriratok szorgalmas és többszörös. sem. átvizsgálása ellenére. sikerült a hiányzó. 200 els levélnek a. leg-. nyomát sem fölfödöznöm s ezzel kapcsolatban sejtelmem sem hogy mi czímet adhatott Széchenyi ennek a nagy terjedelm mvének, a melynek élessége összes addigi munkáinak élességét jóval felülmúlja. Minél tovább haladtam a kézirat olvasásában, a hiány miatti bosszúság annál nagyobb úrrá ln rajtam s annál kemékisebb. lehetett arról,. nyebb elszántsággal kutattam valami oly adat után, mely legalább az okát mondja meg, mért hiányzik, hogyan veszett Sikerült végre egy rendrségi. nem. nyugtatott. lemondást. iratot találnom,. el. a kézirat. meg, de legalább a hiánynyal foglalkozik. is. s. csöndes. ajánl.. Báró Thierry. rendrminiszternek. elnökségi. titkára,. Necasek. frendrbiztos, a kivel els kötetünk történeti bevezetésében. három. volt alkalmunk megismerkedni,. lefoglalt irományokról,^ :. jelentését a. »Egy, Kiss Mártonnál. mazó manuscripjum, melynek. nagy magyar. talált, gróf. bven. héttel a döblingi házkutatás. után urának elleges jelentést tévén a Széchenyinél kezdé. eleje.. mely ha épenséggel. és. környezeténél. szatíráról. ekkép. Széchenyi István kezétl szár-. ívlevelei 894-re rúgnak, de a. melybl. az. 1-tl 200-ig terjed ívlevelek hiányoznak. «-^. Tehát az els kétszáz ívlevél vagy oldal (mert Széchenyi mindig csak az egyik oldalára. sem. volt. meg. és,. írt e fólió. rendrség kezébe. került a. leveleknek). már. az elkobzás alkalmával. mint a többi jelentésekbl látható, soha nem. is. !. Most már beláttam, hogy hiába keresném tovább is a hiányzó s hogy meg kell elégednem az elveszettet tetemesen fölül-. kéziratot. g.,. 1. Csak egy számot ugrott Sz. tollhibából. ". Hausdurchsuchungen bei Gráf. Den Grafen. áll. Itár,. Stef.. St. Széchenyi betreffend.. Széchenyi-Akten, Konvolut. Széchenyi und dessen Anhangern.. — 1860 márcz. 26. Ered. bécsi. udv, és. I.. ^ »Ein bei Martúi Kiss vorgefundenes, von der Hand des Grafen Stefan Széchenyi herrührendes Manuskript, dessen Bogenzahl die Ziffer 894 erreicht, von. dem. jedoch die Bogén 1 bis 200 nicht vorliegen.« U.. o..
(13) NÉHÁNY BEVEZET. meglév. muló,. az volt. :. A. legels kérdés, a mi most fölvetdött,. vájjon a kézirat 201-dik lapján egy mondat közepén. mvet. nagy. folytatással.. pur. simple innen kezdve bocsássam-e sajtó alá. et. désre, azt hiszem,. már csak a Széchenyi. mindenki azt válaszolná. De mikor újra. :. »természetesen. és újra olvasása. kézirati lapnál megváltozik. Magam. is. manka. is,. így vélekedtem.. s. hogy. e. 238-dik kézirati laptól kezdve. elz. idearum associatio-ján. egészen mássá,. keser. —. lapok tartalma kevésbé valami. idk. »ad. átumenetet képez. —. eszmetársuláson, mint inkább a régi jó patriarchális. vocem«-féle. a. iránti kegyeletnél fogva. !«. után mindjobban kibontakozott elttem,. a mely lapon elmondottakhoz az. lesz. kezdd E kér-. ?. mnek iránya, czélj a, hangja, tartalma körülbelül a 238-dik. hogy a nagy. bens. SZO.. alapuló. politikai. mvé, st mihamar. szatírává. megváltoztattam nézetemet.. :. Igazolásomul tartozom röviden ismertetni a 201—237. tartalmát. Igazolásomul, de mint látni fogjuk,. A meglév kézírat eleje, emberi. szól az. életre s. más okból. lapok. is.. a 201—237. írott oldal, a diéta befolyásáról. különösen nagy súlyt fektet a táplálék szerepére.. Fölveti azt az eszmét, vájjon a közegészség elmozdítása czéljából,. az emberiség javára lett. és. nem. lehetne-e szakért vezetés és ellenrzés mel-. nagyobbszabású gyakorlati. hogy. kísérleteket' tenni. e kísérletek tárgyai, helyesebben. gyanánt nem szolgálhatnának-e a társadalom elítélt. bnösök. s. nem. ebben az irányban. mondva, szenved alanyai ellen. vétkezk, a már. lehetne-e pl. az osztrák-magyar monarchiában. átlagosan zárva tartott 20 ezer ily egyén közül e czélra ezret vagy legalább 500-at kiválasztani. ?. E kiválasztásnak persze az önként jelent-. kezk. közül kellene történnie, miután. tották. már. elbb a hatóságok. fölvilágosí-. az iUetket, hogy önkéntes ajánlkozásukkal jóvátennék az. emberi társadalommal szemben azt a rosszat, a mit ellene bntetteik-. ben elkövettek. és. hogy a büntetés, mely a. ben nyilatkozik meg, a legtöbb esetben kosztra,. vagy olyannál, a. tulaj donkép. E. nem. is. (pl.. kísérlet alá. leend. alávetés-. olyannál, a kit vegetáriánus. kit kizárólagos húskosztra szorítanának). igazi büntetés.. kérdés fölvetése alkalmat ád Széchenyinek az. beszédes, szerte-. kalandozó, de mindig érdekes modorában, miután a kísérlet alá veten-. nemeirl. értekezett, az. egészségtan iskolai tanításának hasznos voltát fejtegetni,. majd a három. dkkel kapcsolatban a büntetések. f. különféle. emberi táplálékról, a rizsrl, a kenyérrl. kedni. s. néhány szót. arra viszi, hogy. és. szólni a vegetárianismusról.. a burgonyáról elmél-. Ez az utóbbi. t aztán. végtelen érdekesen leírja, miket látott és tapasztalt e 1*.
(14) !. 4. KÁROLYI ÁRPÍ.D. La Grandé Trappe-ban, a trappisták anya-. tekintetben a franciaországi kolostorában, a mikor. azt. feledhetetlen. Nem kitn. hajdanta meglátogatta.. mondja. —. de mégis. megmagy a lázhatatlan. :. barátjával,. Wesselényivel,. piros-pozsgásak az ottani trappisták,. lelki és testi tisztaság. ömlik. el,. olyan, a. festmvész sem. fönségesebb modelt a legideálisabb. —. lényükön valami. egészségitek és egész. minnél. kívánhatna.. Azt következteti ebbl Széchenyi, hogy a vegetarianismus hasznos a szellemi. munkásoknak. s ezzel. mányzók lakmározásait, lem. és tiszta. szemben aztán gúnyosan. dísz- és. fejtegeti a kor-. egyéb ebédjeit, estély eit, mint a. gondolkodás megölit, a sok káros, nemzet-. és. szel-. néprontó. rendelet és intézkedés egyik kútforrását.. Ezek a fejtegetések természetes, ha eszembe juttatták Széchenyinek, halála. után, döblingi. iratai közül a. családnak átadott. jóval. s. késbben 1875-ben nyomtatásban megjelent »Önismeret« czím munmint a mely. káját,^. homlokú tréfás. m. sokban hasonló eszméket tartalmaz. jókedv népnevel. bölcsész, a jótakaró,. eladásában, adomázó modorában. Összefüggést azonban a nagy szatíra. »Önismeret« közt. nem tudtam. érdekes,. és. a derült. komoly. és. b részletezéssel magyarázgat.. meglév. kéziratának eleje. s. az. fölfödözni.. Tovább forgatván a fogalmazványt,. kissé mégis. meghköltem,. mikor Széchenyinek egy Sobri-történetét olvastam benne, melyet barátja Hunkár, az ismert politikus, beszélt volt. el. neki. Arról szólván. ugyanis Széchenyi, hogy a legtöbb ember vagy ivásban vagy evésben. nem. tart mértéket. s. hogy. e. tekintetben épen a. mveltebb. osztályok. követik legkevésbé a trappisták életrendjét, fölhozza, mint a tanulatlan,. de természetes. esz ember józanságának. a ki. bandájában. Sobri. féktelen. dühbe. ers badacsonyi. Hunkárékat. Hunkár. példaképét azt a fiatal betyárt, kirabolni. eltt,. mikor. segített. t. a. és. ki. vezére,. Sobri,. borral kínálta meg. Mert ahg érinté ajkát a. kitn. jött,. ott. ó-bor, földhözvágta a poharat. s. fokosát Sobrii-a emelve, irtózatos. szit-. kok közt kérdé tle »mért kínál ked engem ers borral, mikor jól tudja ked, hogy nem veszi be a természetem ?« íme — mondja Széchenyi — ez a jobb sorsra érdemes úton:. !. álló. bírt. pedig. a. azzal,. a mivel a legtöbb. mvelt ember nem. legnagyobb mértékben, ers,. kifejlett. bír,. tudatosságban. még :. az. önismerettel. 1. Önismeret. Irta gr. Széchenyi István. (Döblingi kézirataiból.) Budapest.. Az Athenaeum. irod. s. nyomd,. r.-társaság kiadása 1875. 8°, 252 oldal..
(15) NÉHÁNY BEVEZET. Ezek után. alig lehetett. 5. SZÓ.. kétségem, hogy Széchenyi e nagy szatirájá-. nak valamiképen mégis csak összefüggésben. »Onismeret«. kell lennie. munkájával. De hogyan? Ennek a nyitjára irányuló keresésemnél segélyemre. czím. döblingi hagyatékában. lév. 20 óriás ívrét-alakii levélbl levelek írt,. mindkét oldalukon. jött. Széchenyi. jegyzetei közt egy, külön borítékba tett,. vékony iratcsomag.i Ezek a. álló. folió-. vannak Széchenyi sajátkez, futólag. telisteli. sokszor ersen rövidített schlagwortszer jegyzeteivel. Közülök. els 8. levelet a döblingi. és »ÖnismereU( fölirattal látta el. ;. ugyanezt a föhratot. utánuk következ, de már számozatlan két. A. írta. folió-levélre. Széchenyi az. is.. mikor ezeket a jegyzeteket legelször forgattam, mindjárt a. legels oldalakon láthattam, hogy. nem. egyebek, mint Széchenyi szo-. ama. kása szerint lehetleg rövid, emlékeztet szavakban kifejezett gondolatok, a melyeket Széchenyi az »Önismeret« megírásánál. szépen félretettem, mert az 1875-ben kiadott »Önismeret«-tel. szándékom külön. is. hogy szigorú elemzés. nem. Most azonban, az »Önismeret«. foglalkozni.. szatíra közötti összefüggés. szetes,. bven. Ezt mindjárt az els lapoknál megállapíthatván, a jegyzeteket. kifejtett.. nagy. a. remete római számokkal (I— VIII) számozta. volt és. a. gyanújának fölmerülése után terméfogtam azt a. alá. félretett,. »Önismeret«. ékesked 10 foHó-levelet s arra a meglep eredményre jutottam, hogy csah azok a schlagwortok jelzik a nyomtatásban már m^fölirattal. bven eladott tartalmát és gondolatait, a melyek a 3—4 oldalára vannak följegyezve foHó-levelek els a többiek ellenben. jelent Önismeret. ;. a meglév kézirat. 201— 237-dik lapján eladottakhoz. tet schlagwortok, a 8-ik laptól. készült emlékez-. (tehát a 4-dik fohó-ív második oldalától). kezdve pedig azon eszmék, kifakadások. stb.. emlékeztet schlagwortjai,. a melyek a kézírat 238-dik oldalától kezdve a nagy szatira tartalmát alkotják. St. !. hogy minden, még a legtávolabbi, noha most már nem. létez kétségem. is. elenyészszen, két id-meghatározás, két, Széchenyi. kezétl származó iddátum iratú folió-levelek 9-dikén.. is. segítségemre jött.. Az »Önismeret«. föl-. mely számozatlan, de a Széchenyi számozta. VlII-ik fólió után következik, a fohó-levél homlokán Széchenyi kezével ír\^a ez. a. dátum. áll: »Sept. 28.. 1857«; alO-iken pedig: »Oct. 13. 1857«.. Miután Széchenyi a nagy magyar. szatira fogalmazatának. mint az olvasó most a kiadványban. hogy mely nap. 1. Lásd. I.. írta az illet részt,. is. láthatja. —. margóin. mindig följegyzi,. könny volt összehasonlítanom. köt. Tört. Bevezetés 100. lapon. D.. 2. alatt.. —. a két.
(16) KÁROLYI ÁRPÁD. 6 dátumos. kon. folió-levél schlagwortjait. fogalmazott szövegrészeivel. s. :. a nagy szatíra ugyanezeken a napo-. megállapítanom, hogy az emlékeztet. schlagwortok megfelelnek a nagy szatírában ugyanazon napokban. bven. kifejtett. gondolatoknak.. ln. Egész világossá. 1—200 hiányzó. hát elttem, hogy a mint az. nyomatott »Önismeret« els redactiója, azonképen. oldal az 1875-ben. m. tulajdonkép ennek meglev 201—894 folióra írott czímen megjelent munkának a folytatása. a. Ezen megállapítás után szabad volt volna ezzel a. czímmel. látni. St talán így. el.. kellett. ezt a. volna. is. az »Önismeret«. nagy. szatírát. is. cselekednem.. S mégis mikor a kiadott Önismeretet, mely a nagy fogalmazvány hiányzó 1—200. oldalainak felel meg, teljesen elválasztom a. nagy. szatírától;. nak 201—237. testérl és. st tovább menve,. oldalait. ettl. a. is. lefejtem. nyugodt. nem csupán helyesen. és. kiadványban a nagy szatíra. mtl. terjedelmes. elnevezést, egészen. a nagy kézirat-fogalmazvány-. e. megvonom. »Önismeret«. az. egészen biztos vagyok benne, hogy. és természetesen,. a lényegnek, a dolog velejének. megfelelen cselekszem, hanem hogy Széchenyi szellemében tiója szerint járok. is. és inten-. el.. Az a fogalomkör,. az az eszmeterület, melyben a kinyomatott. »Önismeret« és aztán a nagy kézirat 201—237. lapjai mozognak, e leg-. utóbbi laptól kezdve, mint. mondám, megsznik,. elenyészik. Iimen fogva. egy egészen más, egy egészen új munkával, egy szigorúan politikai. mvel. van dolgunk.. De ha. ez így. áll,. joggal kérdezheti bárki. :. mért folytatta mégis. Széchenyi minden megszakítás, minden útmutatás, minden megjegyzés nélkül a fogalmazást és miért jelölé a saját emlékeztetésére. fohókat tovább. is,. egész október 13-dikáig, tehát. nagy. írt. jegyzetes-. szatirikus. mvé-. — mely a fogalmazásban a margináhs jegyzet szerint május 3-diki dátummal kezddik november 6-dikán végzdik — nagyon elrehala-. nek. s. dott stádiumáig az »Önismeret« czímmel?. Erre a. felelet. a következ. :. Éppenséggel nincsen kizárva, hogy Széchenyi a nagy szatíra lezártakor,. mve. kíkerekítése, egységesítése czéljából valami folüikai. önismeret tanulságait és. Bach számára.. vagy következményeit vonta volna. INincsen kizárva,. szatírát teljesen bevégzi (a mit,. le. a császár. hogyha Széchenyi a nagy poütikai. mint jelen kiadvány mutatja, nem tn),. a messzi távolból visszanyúl a. m. meret elemeit és szükségességét. —. kiinduló pontjára. melyrl. s. az egyéni önis-. a nyomtatásban megjelent.
(17) :. NEHANY BEVEZET. m. elmélkedik. —. SZO.. /. valamikép összeköti a Icormányzati, a. politikai önis-. meret kívánalmával és ez utóbbi önismeret vagy belátás hasznos hirdeszerette a. tésével.. nagy kerül utakat. de minden szétágazottsága,. ;. — mint ezt Kemény, régen megállapították —. szétszakgatottsága és szélylyel áradozása mellett. Gyulai. és. Kovács, de különösen az elbbi. a vezet, a fgondolat, ban. s. is. az egységesít eszme mindig föltalálható iratai-. beszédeiben.. Megengedve tehát. ezt a lehetséget,. melyre azonban az írásteeh-. nikán kívül egyéb bizonyíték nincsen, mint. az,. hogy Széchenyi a vezér-. gondolatokat tartalmazó, emlékeztet, schlagwortszer jegyzetek íveit mindvégig, megkülönböztetés nélkül »Önismeret« fölirattal látta. mindenekeltt azt vethetjük. e. föhratok. ellen,. el. hogy ezek a nagy dolgozat. további fogalmazása folyamatában, a mikor Széchenyi már régen egy egészen más irányú és czélú munka medrében úszott, a kezdetben adott gyjtczímet továbbra is csak azért viselték, hogy e gyjtnév ezeket a foliós jegyzeteket. megkülönböztesse Széchenyinek másféle dolgozataü'a. nagy mennyiség,. és czéljaii'a szolgáló. leveles jegyzeteitl a végre,. fogalmazza. és. nagy fohóleveleit stb.. teljesen. ezektl a nagy szatíra írása folytatásához vissza-visszatér,. ket. ne kellessen meret«. hasonló. hogy mikor különféle témáit,. soká keresgélni. fölirat alatt,. hanem. és összeáUítgatni,. melyet nekik legelször a nagy. m. az »Önis-. legkezdetén. adott, együtt találhassa. Futólagos, emlékeztet jegyzeteknek és föl-. jegyzéseknek. ily világos,. megkülönböztet föüratot adni hasznosnak. tartá Széchenyi és ezt a módust, ezt az eljárást. még. fiának,. Bélának. is. ajánlja a hozzája írt — jelen kiadvány els kötetében in extenso közölt — remek parainézisében.. De. ennél a magyarázatnál egy sokkal ersebb,. dönt ok. is. szól a. vagy legalább a mellett, hogy Széchenyi a nagy, az egységes, a kikerekített egyéni és kormányzási vagy politiföntebb említett lehetség. kai. —. ellen,. önismeret gondolatát, ha netán tervében volt. munka folyamában történt tény. Az t.. megváltoztatta, elejtetne. i.,. is. hogy Széchenyi a hatalmas, 894. fogalmazványtömegrl akkor, mikor már ezt a nagy. Bach hírhedt Rückblickjének megjelenése és 1857 november els felében befejezetlenül félbehagyta. lapnál a. efféle,. a nagy. Ez a dönt ok egy megfolió-oldalnyi. mvet. a 894.. elolvasása után s félretette és. a. Rückblicknek a megczáfolásáról kezdett gondolkodni,^ saját maga leválasztá az. ^. els 200. oldalt,. V. 0. jelen kiadviuiy. I.. mint olyan. köt. 162. lap.. részt,. mely ha nem. is. egészen,.
(18) -. KÁROLYI ÁRPÁD. 8. :. de körülbelül mégis bizonyos kerek egészet alkot tette ezt azonban a nélkül, hogy a fogalmazvány 201—237. lapjait e kerek egészbe bevonta ;. vobia.. A. Rückblick czáfolására gondolván, csak azt nézte. és. csak azt. hogy nagy kézirata a 201. oldaltól kezdve bséges anyagot fog neki a czáfolat németül való megírásához szolgáltatni míg ellenben a leválasztotta rész mint nép- és nemzetnevel bölcseimi külön munka. látta,. ;. át lesz dolgozható.. Ez. az átdolgozás a Blick elkészülte után a nagy kézirat. déket. 1—200.. meg is történt st a már így átdolgozott töredéket (töremondom, mert a 201—237. lapok még mindig nem lnek ez. lapja alapján. ;. átdolgozásnak alávetve) 18ö9-ben segédtitkára, Kiss Márton, a ki ez év. szén. lépett újra szolgálatába,. le is tisztázta,^. miután azt Széchenyi. Hogy nem fejezte nem vette belé a nagy kézirat 200—237. fölvételével nem kerekítette ki az egészet. kiadás végett Török Jánosnak szándékozta átengedni.. be egészen ezt az átdolgozá st lapjain eladottakat, ezek. és. legalább egy paedagogico-bölcsészeti egységes. nem. munkává, annak okát. annyira abban a nagy poUtikai ell'oglaltságban és érdekldésben. mely Széchenyit az 1859. év folyamán úgyszólván betölmint inkább abban az elkedvetlenedcsben, melyre neki és Török Jánosnak a már kinyomtatott »Hunnia« lefoglaltatása a pesti rendr. keresem, tötte,. fnökség. okozott."^. által. oka a »Pesti Por. és. A. mint a Hunniával való sok ízetlenség az. Sár«-hoz újonnan készült bevezetés elmaradásának,. ép úgy meggátolta ez a kedvetlenség szantó tudata. m. —. kéziratának. — a pro nihilo való. fáradság bosz-. Széchenyit az »Önismeret« czím alatt Idadásra szánt teljes. befejezésében. Azt, a mit átdolgozott és Kiss. Mártonnal letisztáztatott az »Önismeretbl«, a bécsi rendrség a házkutatásnál lefoglalta, de mint semleges tartalmút az özvegy grófnénak. már 1860 májusában kiszolgáltatta.^ Ez, a nagy kézirati fogalmazványnak csak legels 200 lapjai alapján készült töredék látott aztán még Török János gondozásában, de már Török halála után, 1875-ben »Önismeret« czímen napvilágot.* Majd ha Széchenyi összes mveinek a Magyar Történelmi Társulat által tervezett kiadásában az Önismeret reprodukciójára is rákerül a sor majd akkor lesz, :. nézetem. szerint, kötelessége. 1. V. ö.. 2. U.. 0. 165.. 3. U.. 0. 147.. *. Ezért viseli joggal. kézirataiból«.. I.. k. 147.. a kiadónak az 1875-ben megjelent. m. 1.. 1.. 1.. e. kinyomatott. m. a czíralapon a jelzést. :. sdöblingi.
(19) :-. NEHANY BEVEZET. 201—237.. í*. hagyatékban lev. Új kiadásakor a döblingi. kézii'atának. SZO.. lapjait,. nagy magyar. szatíra. mint az »Önismeret« folytatását oda-. illeszteni.. Az eladottak alapján most még annak, hogy Széchenyi az. az a kérdés,. mi. lehetett az. oka. fogalmazata folytatásában,. »Önismeret<(. ha már azt nem akarta egyszeren megszakítani, minden magyarázó átmenet nélkül hagyta. népnevel bölcseimi thémát,. azt a nemzet- és. el. melyet az 1875-diki kiadványból ismerünk, melyet oldalról megvilágítani volt. 201 -237-dik lapjain. is. szándéka. lennie,. kifejteni,. még. minden. a nagy kézü-at. speciális, lelkére. mélyen beható körül-. mely az »Öni&meret« fogalmazásakor derült. kedv ethikai. homlokú, derült. melylyel. foglalkozik?. Bizonyára valami egészen. ménynek keUett. s. bölcselt, tréfás, jóíz adomákkal dol-. gozó népnevelt a napfényes útról, a melyen ehndult, egyszerre a vigasztalan politika rögös ösvényére, a nemzeti katasztrófa rémképeinek fölidézéséhez. aztán a kétségbeesés vad kitörései közt az akasztófa. s. humorához, majd. sokszor durva szatü'a szikla. e példátlanul éles,. tömegei közé taszította.. A. nagy. kézii'at 238.. lapján. kezdd mvet,. in extenso kiadásra került, a fogalmazat. mely. jelen kötetben. margóján olvasható sajátkez. meg írni Széchenyi. Már e megelzleg feltnt nekem, hogy a hónap els napján,. megjegyzése szerint 1857 május 3-dikán kezdé lapot és dátumot. mikor a Hunkárnál betör Sobri-bandáról. szól. s. kiemeli annak a fiatal. — akit, mint* mondja, nemsokára a betörés után a hóhérkötél sorsa ért el — nagyfokú önuralmát és önismeretét, — s aztán azt kérdi megjegyzi róla, hogy »szerencsés útonálló bornemiszsza. íiatal. betyárnak. !«. :. »szerencsés. ?«.. Igen, válaszolja a. »szerencsés és iiígylésreméltó,. magának. mert ugyan lehet-e most él magyar. rencsés?* Pár nappal és pár lappal kérdi (mint. már. említem), vájjon. elbb. nem. sze-. pedig, mikor tréfásan azt. a sok lakmározás, a sok »díner,. okozta mértéktelenségben, tehát a. soii'ée«. föltett kérdésre Széchenyi,. testi és lelki. egyensúly. fel-. bülenésében kell-e keresni az államügyek irányítói félszeg és káros kor-. mányintézkedéseinek. János. szokta. egyik. alanyi érzelmeket hoz, de kiált. »bajom nem. :. látnék. :. elbeszélésében,. az,. báj,. kilátások. mint Arany. minden. igazi öszszefüggés nélkül. minden varázs. megszntek. és. el. s föl-. mintha épen nem, vagy csak homályosan. hanem kimondhatatlan nyomorúságom onnan. ;. minden. forrását. eposaiban tenni, egyszerre lyrai hangot pendít meg,. szétoszlott. ered,. hogy. elttem, minden kecsegtet. én minden lepleg nélkül vagyok kénytelen.
(20) :. KÁROLYI ÁRPÁD. 10. a. zordon jelennek legelrejtettebb redit. is. imdokságukban. egész. szemlélni.*^. Nagyon ersen. utal e fájdalmas fölsikoltás a viharra, a mely ekkor. Széchenyi lelkében háborgott teljes. s. néhány nap múlva. sajtó alatti. mve. megváltozásában, a nemzeti nagy katasztrófa rémes emlékei. idézésében. s. a véres emlékekhez kötött. a melyekkel a most kiadott. megdöbbent. föl-. reflexiókban. mnek már kezdetén találkozik az olvasó. — —. elemi ervel kitört.. Okot. — bármily valószíntlennek. erre. látszik. is. els tekintetre. a fiatal császári pár Magyarországra tervezett körútja adott.. már. terve. mású ln. A. —. körút. áprihs második felében végkép megállapíttatott, köztudos kivitele. tényleg megkezdetett a fölségek megérkezésével. május 4-dikén.. Pestre,. Szükség hát erre a körútra, a mennyiben ez Széchenyi érzelmeibe belevág,. Az. néhány szóval kiterjeszkedni. 1856-diki esztend végén a fiatal császári pár az olaszországi. osztrák tartományokba érkezett elejéig 8 hetet töltött. s. január közepétl kezdve márczius. magában Milanóban, melynek népe különösen a. gyönyör, 20 esztends császárné szépségétl jolva,. pár. nem is. kedvességétl elbá-. várt lelkesedéssel és szívességgel tüntetett a fiatal császári. meUett. (a. természetesen. nyilatkozatokon és ünnepségeken. a. és. hivatalosan felül).. megrendelt. lelkesedés-. Ezt tanúsítja az a tény, hogy. magát a szép IVIilanóban, st, a mi f, tevéegyütt egy s más népünnepélyen, pl. február. császárné igen jól érezte. keny. részt. vn. férjével. 28-dikán azon az akkor divatos farsangi utczai mulatságon, a korzón. a,. hol az álarezosok. császári pár. is. (— mert. a császár. s. Hogy. így a. Az. olaszországi útból teljes megelégedéssel. magyar alattvalóinak. így érkezett. a. s. meg —) egymást jókedvükben coriandoli-. val szokták meghajigálni.vissszatérve,. csak ilyenek vehettek benne részt. álarczban jelent. hivatalos. megparancsolt. meg május. is. be akarta mutatni szép élettársát. 4-dikén hajón Pestre.. intézkedéseknek,. népünnepeknek,. elrendelt. kivilágításoknak,. mondvacsinált báloknak,. theatre-. paréknak sokkal nagyobb részük volt a körutazásnál tapasztalt »lelkesedésben«, mint a valódi érzelemeknek az magától értetd. Bizo:. ^. A. nagy fogalmazvány 227. lapján.. az olaszországi, mint az ezt követ magyarországi krútból csaknem napról-napra ment hivatalos távirati jelentés b. Kempen rendrminiszterhez Bécsbe. Ezeket a bécsi iidv. levéltárban (Kabinettsakten, Varia, Fasc. 44.) ter2. Ügy. —. mészetesen fölhasználtam..
(21) ^;. NEHANY BEVEZET. nyos azonban. hogy a császárné szépsége, üdesége, nyájassága,. az,. szinte rokonszenvet eláruló nyilatkozatai. hogy. s. az afféle tapintatos dolog,. kívánságára adták látogatásakor a Nemzeti Színházban. pl. az. ezím magyar. az »Ilka«. 11. SZO.. operát. aztán a császár jókedve, magatartása. ;. benyomást tnek. Az értelmiségre, a magyar körökre azonban legélénkebben, st mélyen az hatott, mikor. stb. széles. politikai. körökben. jó. az uralkodó a kú-ályi vár nagytermében összegyltek eltt a prímás. üdvözl szavaira személyesen. azt feleié, hogy »eljöttem, hogy az ország állapotáról. gyzdjem meg és. kívánságait lehetleg teljesítsem*. Zajos. örömrivalgás tört ki e szavakra a jelenlévk ajkairól. László. —. a ki szintén részt. valóban megható. maga is. szemében. sát fékezni, az föl,. mert szbe borult. volt,. hullattak, a császár. Id.. Szgyény. vn e fogadtatásban — írja, hogy a jelenet el. is,. aggastyánok. könnyeket. volt érzékeny edve, alig tudta megindulá-. a császárnéében. is. könnyek ragyogtak. míg báró Hauer István, Albrecht fherczeg-kormányzó mellett a. polgári közigazgatás fnöke, a kit Széchenyi a nagy szatírában ismé-. — ott. telten kegyetlenül megkorbácsol is. Szgyény mögött. állván. az. s. t. fenyeget »Götterdámmerung«-tól tartván, az aggodalomtól elsápadt. Ezt a minden jóval biztató,. magyar konzervatív politikusok. ország jogai érdekében a közelálló elemek. engesztel hangulatot akarták az. fölhasználni. s. a hozzájuk. egy kérvény megszerkesztésével, mely. Magyarország legsürgsebb kívánalmait tolmácsolta volna a Fölség. A. eltt.. Deákék,. kérvényezési kísérlethez a passivitás politikájának hívei,. nem. járultak hozzá, akár azért, mert. nem. bíztak benne, akár. De a konzervatívok is lehetleg óvatosan akartak eljárni memorandumuknak nem is a kérvény, hanem a jobban hangzó »hódo-. óvatosságból.. lati föhrat« nevét'. adták. a dolgot, szerkesztek. ;. meg. ismételt értekezleteken jól meghányva-vetve s. írták alá 125-en. elkel. nevei a fúri, középnemesi és •emlékiratot,. Lehetetlen. el. nem ismerni, hogy. hangoztatásával, de ép oly. nemzet elkeseredését. és. férfias,. magyar intézmények. az. a hódoló fölírat mezébe öltöztetett. Szgyény. hség. és. ragaszkodás meleg. szinte meggyzdéssel adta el a. magyar nyelv jogának. elismerése és a. viszszaállítása tekintetében, utalva azokra a. Emlékiratai. és. nagy. II. 81.. nagyon érdekesen beszél a kérvény létrejöttérl sáról Szgyény id. h. a 82—94. lapokon. ^. —. kívánalmait az ötfelé szétszakított ország. integritásának helyreállítása, a. Bven. ország legelkelbb. hogy azt az öreg prímás a császárnak benyújtsa.-. kérvény remekül ügyesen, az alattvalói. ^. — az. polgári társadalomból. és. további sor-.
(22) KÁROLYI ÁRPÍJ). 12. materiális és erkölcsi hasznokra,. :. melyek ebbl a monarchiára. és. macára,. háramobiának.^ azonban az uralkodó az öreg prímástól ennek ismételt kérésére sem vette át hiába járt e végett késbb a nyár folyamán kihallgatáson a császárnál Apponyi György hiába mozgattak meg o. a dinasztiára. A. is. fölii-atot. ;. ;. és. mások Bachnál. körök a. fölü-atot,. más. s. minisztereknél minden követ,. melyben a katonauralom. s. A. kormány-. hadiszabályok merev. fölfogása szerint a »tömeges kérvényezés« gondolata jutott kifejezésre^ pártütéssel határos demonstratiónak tartották,. népével. való szíves és. akadályozni.. jelenttették a császárral,. Ivi is. mely az uralkodónak. közvetlen érintkezését volt volna hivatva meg-. hogy. egyesek kérését. de Bachon kívül különösen a fkor-. uralkodói kötelességéhez képest mindig kegyesen meghallgatja,. »tömeges« tüntetést. nem. helyeselhet.. mányzót bántotta a konzervatívok inkább, mert létrejöttérl. e. egyátalán. kérvényezése,. nem. még. is értesült,. pedig annál. magától az. ui'al-. reá vezethet vissza a császári meg-. kodótól kellett azt megtudnia.. rovás, mely a »tömeges tüntetés «-sel való legfelsbb megbélyegzésben. nyilatkozott meg.. Még évek multán sem tudta a fherczeg a konzermelyet fkép és elssorban a sajátmaga. e »demonstratióját«,. vatívok. kormányzói tevékenysége eUen irányulónak 1860 elején. Baché. is,. is. elfeledni. tartott,. hogy. volna az. efféle. Szgyény. pl.. még. határozottan elkárhoztatta.- Haragja, de természetesen. annál fokozottabb mérvben fordult aztán azok. ellen,. a kiknek^. nézetük szerint, már hivatalos állásukból folyó kötelességük tiltotta. ;. is. meg-. tüntetésben való részvételt. így történt aztán,. Lászlót,. mint az akkori birodalmi tanács. tagját,. a fölirat aláírása miatt a jóindulatú Rainer fherczeg, mint a birodalmi tanács elnöke, kénytelen volt a császár nevében felelsségre. Szgyény lemondott. vonni, a melynek következtében. térl. s e. reichsrati tisz-. lemondást csak akkor vonta viszsza, a mikor a császár. t. egy külön kihallgatáson erre határozottan fölkéré.^. De e megrovásokon fölül még más, több is történt. talos. Megjelent a hiva-. lapban a császárnak egy Laxenburgban 1857 szept.. országi. —. második. *. —. *. A föliratot egészen. 2. V. ö, jelen kiadv, I. köt. 50. '. Sz6'g>'. id.. *. A. közli. Kónyi. :. a magyar-. Deák. F. Beszédei (2. kiad.) II. 397. és köv.. lap.. h, 102. és köv, lapokon.. körutat május 30-ikán a kis Zsófia föherczegnö, a csász. pár elsszülött-. jének halála miatt félbe kellett szakítani tus elején. 9.. körút befejezése után Albrecht fherczeg-kor-. már a. s. császárné nélkül indult.. a körút második felére a császár augusz-.
(23) !. NÉHÁNY BEVEZET. mányzóhoz. intézett kézirata,. E. a »petitio« aláíróinak.. 13. SZÓ.. mely mintegy arczulcsapása volt a. fölirat,. legfelsbb kézirat az uralkodó élénk örömét. tolmácsolta az egész magyarországi körút alatt tapasztalt ragaszkodás-. nak. szinte loyalitásnak megnyilatkozásai miatt, de azután megelé-. és. gedését fejezte ki a fölött a tapasztalat fölött. hogy az ország a kor-. is,. mányintézkedések következtében a császár legels magyar körútja,. mutat. 1852 óta, tetemes haladást. és elvitázhatatlan föllendülést. »Szilárd elhatározásom azért. — mondja a legfelsbb kézirat — továbbra. is. megmaradni azon alapelvek. ban eddig. mérvben közhírré. Szgyény. Joggal mondja :szomorú« hatásúnak. helyen. is. melyek engem az uralkodás-. mellett, a. vezéreltek és kívánom, hogy ezen elhatározásom a leg-. is. kiterjedtebb. föl.. tétessék. «i ezt a legfelsbb kéziratot »epochálisan. méltán nevezi Széchenyi a nagy szatírában két. s. végzetesnek, megsemmisítnek.. maguk hódoló petitiojámég a passivi&ta-politikát. Az a remény, a melyet a konzervatívok. k. hoz, a melyet. követk nagy. és az ország. táborából. is. nagy része. —. a. —. a császár krútjához kötöttek, a leg-. felsbb kézirat kiadása után teljesen elpárolgott. Az absolutismus, a Bach-uralom, az ország szétdaraboltsága, jogainak. elnyomása hát. zása,. —. isten tudja. meddig. —. nyelvének elkob-. és. tovább fog tartani. mit lehet még egyáltalában remélni, ha a budai várteremben. Mikor. és. május. elején önként fölhangzó fejedelmi biztatásra ily hideg. következett? ha a. fiatal császári. zuhany. pár szemében a meghatottságtól. föl-. ragyogó könnycseppeket a rideg legfelsbb kézirat oly közönyösen törli le ?. mi a császári körút után be fog és be nem fog következni, Széchenyinek a jövbe látó sasszeme már az út megkezdése .. .. .. Hát mind. —. eltt. szólam,. április. nem. azt,. végén. egy. ily,. —. egész világosan látta. hatásvadászó. •3-dikán megkezdett. Nem. a. nagy. frázis. ez. tlem.. A. .. .. .. Nem. rhetorikus. mit mondok, a május. szatíra bizonyítja.. szeretnék szükségtelenül cothurnusban járni,. mikor épen. nem válságos, nem végzetes id vagy esemény minnek Magyarországra nézve az 1857-diki császári. fontos ugyan, de. említésénél,. mint a. körút, a vele járt csalódásokkal bizonyult, hangoztatom azt, hogy Szé-. chenyiben néha bizonyos csudálatos, vatesi, látnoki. *. E. gyászos. alig. érthet,. er mködött. Vannak, ha nagy emlék. h. 100—101. lapjain.. legf. kéziratot egész. st. ritkán. megfejthetlen is,. kimagasló. terjedelmében közli Szó'gyéry. id..
(24) :. KÁROLYI ÁRPÁD. 14. :. egyének, a kikben a legfels fokra kifejlett értelem, a mély belátás, a tapasztalatokból vont logikus következtetések, a múlt és jelen körül-. ményeinek józan, minden illúziótól mentes mérlegelésnek tehetsége mellé még a sejtelem adománya, a jöv megsejtésének, a legnagyobb valószínség majdnem biztos elrelátásának fakultása is odaszegdik, a kikben aztán egyszer kialakult. meggyzdésüket. dabbá kovácsolja, mint az értelem, a belátás. magukban,. e fakultás nélkül tehették volna.. s. ez a tehetség szilár-. a tapasztalati okulás. Széchenyi a. maga mélyen. szántó értelmével és psichéje talány szer sejtésével ilyen látnók volt.. Meggyzdésem. szerint. egyszeren azt mondhatnám. hogy Szé-. hát,. chenvi vatesi körülnéz lelke elre megsejté a császári körút szomorú,. h. vágyai, törekvései, st kétségbeejt eredményét a nemzet De ezzel nem elégszem meg. Hogy a döb-. lehangoló,. várakozásai szempontjából. lingi. remete már elre elkeseredett a csak. késbb bekövetkez. csalódás,. a nemzet reményeinek a laxenburgi kézirattal való leforrázása miatt s. ennek a magyarországi körút hivatalos kihirdetésébl hirtelen támadt. elkeseredésnek behatása alatt csaknem átmenet nélkül, csaknem hir-. ders mezit s tollát háborgó kedve megdöbbentvé váló szatírának — én úgy látom — három ok mérlegelése, három körülményen intenzív, átfogó tndés, aztán a bellük nyert keser meggyz-. telen odahagyja »Önismereté«-nek. epéjébe mártva, nekifog a sokszor arra. való. dés kényszeríté.. Elször s. is. a császár els magyarországi körútjára, az 1852-dikire,. ennek következményeire gondolt visssza a multakból mindig okuló Hódolatokra, loyalitásra, lelkesedése zajos fitogtatására. Széchenyi.. szörny. kényszeríték ekkor az ezer sebbl vérz, az aradi és aradutáni. napoktól megrémült magyart.. ugyan a fejedebni megelégedés. A mutatott. »lelkesedés« jutalma. kifejezésében,. tiában és egy csomó politikai. bnpör. néhány. politikai. beszüntetésében. fejében aztán épen akkor, a császár visszatérte után,. ;. megln. amnesz-. de ennek. kezddött meg. igazán 1852 végén és 1853 elején az új »organizáczió«, az absolutizmus,. a merev központosítás, az elnémetesítés rendszerének szilárd megala-. pozása. a csendr-uralom tobzódása. s. —. máskép?. .. .. .. Aztán másodszor, mi haszna volt a olasz körútjának, a milanói szép. ségének. ménye szokat. s. ?. Miért legyen most 1857-ben. kérdé Széchenyi. császái* ép. a császár »teljes megelégedésének*. aztán egy oly. ?. mi haszna. meg fherczegi fkormányzó. r*sehány amnesztiával örvendeztette. —. most bevégzett. napoknak, a szép császárné népszerés. mi. ered-. az uralkodó az olakinevezésével, mint.
(25) «. «. .. NEHÍ.NY. a. BEVEZET. min Albrecht Magyarországon. kal az uralkodó. —. ?. .. .. .. 1&. SZÓ.. Miért tegyen máskép a magyarok-. kérdé Széchenyi. .. .. És végre, harmadszor, füléhez jutott a Bachellenes osztrák konzervatív és udvari körök egyik-másik tagjával való öszszeköttetései révén. annak a koronatanácsnak a. híre,. a mely a császár magyarországi útja. ügyében 1857 márczius 21-dLkén tartatott. Nevezetes ez a koronatanács és. sok mindent megmagyaráz. Széchenyi féktelen. és végtelen elkesere-. dését ép úgy, mint a konzervatívok föliratának sorsát. laxenburgi legfelsbb. 9-iki. kéziratot.. s. után tudomást szerezhetünk. levéltári lakat lepattanása. Ez a koronatanács a Fölség egy. a szeptember. Eddig nem ismertük kijelentésével. most a. kezddött, mieltt. bármi egyéb tárgyaláshoz hozzáfogtak volna a miniszterek. tésrl ezt mondja az eredeti jegyzkönyv. ;. róla.. A. kijelen-. :^. »A mai értekezlet tárgyaiul Ö Felsége több magyarországi ügyet tzött ki. Ebben az országban (így szólt a császár) különféle áskálódások következményekép élénk agitáczió folyik ketts irányban egyrészt :. ellene dolgozni. annak a kedvez benyomásnak, melyet a Fölség terve-. zett körútja fogna kelteni. ;. másfell meg bizonyos, eddig. kívánságokat keresztülhajszolni. Ez a körülmény nehézségek. Ö. és. elutasított. a belle. ered. Felsége magyarországi tartózkodását úgy ezen korona-. tartomány, mint az összállam szempontjából egyaránt fontos epochává teszik.. » Felségének eme. kísérletekkel. elhatározott akarata, a Magyarországon várható. szemben azokhoz az alapelvekhez, a melyek. gét eddig a császári állam. kormányzásában vezették, továbbra. Felséis. válto-. zatlanul ragaszkodni.. remények tápláltassanak, a melyeket Felsége semmikép nem szándékozik teljesíteni, szükséges, hogy a legfels kormányközegek efell minden adandó alkalommal már »Nehogy azonban. ez országban. most oly módon nyilatkozzanak, a mely semmi kétséget nem hagy hátra arra nézve, hogy. hajszálnyira .... zásra. A. Felsége. sem. van tökélve a mondott alapelvektl egy. kormányközegeknek nem volt hát semmi okuk a titkolód-. hisz egyenest fölszólítást. ;. tározott akaratát hú-detni. St. el. térni el.«. !. vnek. a rossz hír talán, szokás szerint,. 1. Ministerrat. levéltár.. érintkezéseikben a császár elha-. Széchenyi. imd Conferenz 1019,. sz.,. is. hát könnyen megtudhatta.. még. nagyítva, szigorítva, eltor-. 1857 márczius 21. Bécsi udv.. és áll..
(26) 6. .. KÁROLYI ÁRPÍ.D. 1. :. zítva jutott el hozzája, elször kisebb adagban, mint áprilvégi hábor-. többfell, több és hiteles oldah-ól.. gásából láthattuk, aztán kétsége. nem. lehetett többé abban,. Semmi. hogy a javulás minden reménye. ki. van zárva.. Sr. köd nehezült most lelkére, melybl a közelmúlt véres árnyai emelkedtek föl, míg a \dgasztalan jelen határán túl a sivár jöv a kiii'tásra szánt magyarság halálos vonaglásait mutatta fájdalomtól Most már csak azért ír tovább megkezfölkorbáesolt képzeletének .. .. .. .. .. .. dett munkáján, hogy a türelmes, néma papírra szíve összes keserségét kiönthesse. Ezzel a keserséggel van eltelve egész lelke, melyben. nincs többé helye az »Ömsmeret« nyugodt,. Az. st ders népnevel. s. bölcsé-. benyomások mázsányi súlya alatt teljesen megfeledkezik errl a megkezdett thémáról, mintha soha nem fogott volna az »Önismeret« megírásához Gondolatai más irányt vesznek, máskép alakulnak s megszületik bellük a hatalmas pohtikai vádirat szatirikus szeti eszméinek.. új. !. terve,. melyen aztán hónapokig ernyedetlenül fúr. íme, ez a metamorphosis rövid története. Ehhez még csak azt apránkint,. kell. idrl-idre újabb. és farag. .. hozzáadnunk, hogy a mint írásközben,. és. újabb hírek szállingóznak Széchenyihez. barátai májusi föliratának elutasításáról, a prímás és. Apponyi György. a »rosszindulatúnak« bélyegzett »tömeges. igyekezetérl,. hasztalan. .. !. a mint Apponyi,. Szgyény. Kovács Lajos. tüntetés« rideg ehtélésérl. ;. el-elpanaszkodnak neki. a mint a szeptember 9-diki laxenburgi leg-. s. felsbb kézirat a megaláztatások. e skáláját betetézi. ben növekszik írásközben elkeseredése, hai'agja kegyenczminiszter Bach. nak. s. is,. azt. abban a mérték-. Ha aman-. ellen.. húron pendül kormány viselkedését. semmikép sem tudja. férfikora elején áUó, többé. nem. :. dühe a mindenható. a rája vakon hallgató császár. eljárását és az egész vele egy. még megérti. és. és. felfogni,. már nem gyermek. hogy a most már. császár önmagától rá. jön arra, hogy a bajonettek hegyére épített uralom jódarabig fönn-. áUhat ugyan, de azután az összeomlás okvetlenül bekövetkezik, mely Magyarországot, a monarchiát san. el. fogja temetni.. Remeg. és. a dinasztiát. is. eltemetheti,. hazájáért és fajáért. ;. félti. st. bizto-. a monarchiát,. mert csak egy ers monarchia keretén bell tudja elképzelni Magyarországnak, mint. e. nagyhatalom jogos részesének szilárdan. biztosított. államéletét és aggódik a dinasztiáért,. Szent István szent koronáját és tása, családjának egész. vonzzák. és csatolják.. melynek fejei századok óta viselték neveltetése, mentaha melyhez. t. története szoros és szokszoros kötelékekkel. Hazáját, a monarchiát és ezt az. si. dinasztiát.
(27) .. NEHANY BEVEZET. 17. SZO.. néhány, theorián nyargaló miniszter lelkiismeretlensége. még mindig. éretlen fejedelem belátáshiánya veszélyezteti. hogy az örvény szélén tánczolók. sincs rá,. :. észre térnek. !. s. egy. fiatal,. s. még. kilátás. Fölizgatott kép-. — mert hiszen — a tátongó örvény torkától elkergetni legalább az. zeletében hatalmas szatírája furkósbotjával akarná. máskép nem. lehet. uralkodót .... !. A mélységes hon- és fajszeretet,. félt belátás és az ers, dinasztikus. a nagy monarchia jövjét. hség hármas vulkánjából így törnek. ki a kétségbeesés lávája, a szatíra fojtó kénkövei, azok az írott bruta-. melyek olvasásánál megdöbbenünk. litások,. De. .. .. .. így csak egy hazáját fájdalmasan szeret, ennek szilárd állami. félt. létét féltve. s. si uralkodóházhoz gyökeres. az. hséggel. és igaz. ragaszkodó Széchenyi írhatott. Ezt érezte vagy látta be a fiatal császár, mikor a konfiskált kéziratot,. mely az. , még. föl. hányások egész özönét. nem. kent személyére. is. a vádak és szemre-. már meggyújtott máglyától meg-. zúdítja, a. menté. Ezzel a fejedelmi aktussal, úgy érzem, örökre József a sokszor durva szatíra. Mieltt oldaláról. e. Ferencz. élét vette. ellene irányuló kifakadásainak. .. .. rövid bevezetés befejezésekép a kiadvány technikai. néhány szót szólnék, ugyancsak igen röviden fölvetem még azt. a kérdést, vájjon szándékában volt-e a döblingi remetének ezt a nagy. Már. szatírát közzétenni ?. bevezetésében, tagadólag feleltem. tem, hogy Széchenyi e. kiadványunk els kötete. egyszer,. mvet. e. kérdésre. magánál-. s. történeti. a fsúlyt ép arra fekte-. megtépett lelke összes. írta.. keserségét nagy idegbajából való fölépülése ez els epochájában akarta. Kiemeltem még azt. beléje temetni.. a neves. referense, Prandtner,. álláspontot foglalá. Ebbl. író,. a. is,. hogy a külügyminisztérium. maga. jelentésében ugyanezt az. el.. azonban nem következik, hogy Széchenyi a munka persze. teljesen átdolgozott, olyan kiadásának, a melylyel. hazájának esetleg. szolgálatot tehet, a gondolatától a limine idegeukedett. Ellenkezleg,. ennek a gondolatnak legalább a nyomával magában a szatírával találkozunk.. A. 19. fejezet végén, ott,. is. a hol elkeseredve panaszkodik,. hogy a Fölségnek, körútja alkalmából, sokan, a jogos magyar büszkeség. rovására, hízelegnek és. e. megjegyzi, hogy. mások. szégyelni fogják. ama hízelgk. adott alkalonunaJ. <!r.. S/éclioiivi Tstv;in. is. hízelgket keményen elkárhoztatja. lesznek, a kik a. elég arra, diililiii};!. szerepét,. nnden. magyar nemzet nevében »tán ezen most írt sor.. st. nuigyart. li;i!íyMt('ka. If. köt.. úgy föllobbantani ^.
(28) !. KÁROLYI ÁRPÁD. 18. a mikor aztán azok, a kik most legmélyebben. puskaport*,. mint,. :. hajlonganak, a legjobban fogják magukat szégyenleni.. midn 1857 nyarán a. Összevág ezzel Szgyény elbeszélése, a kinek, »petitió« eltemetésekor nála járt látogatóban,. néhány lapot fölolvasott. mvét. magyar, német, franczia. szatírájából. i. s. elmondá, hogy készül. és angol nyelven szeretné közrebocsátani, »miután a jelenlegi kormányt. nem. jó tanács. lévén képes a jobb útra téríteni, nevetségessé tétele által. kell azt megkísérteni*.. S mikor erre Szgyény a fölolvasott, a kormány-. férfiakat és intézményeket »irgalmatlanul korbácsoló* részekrl. jegyzé,. hogy a publikálás Széchenyire. és környezetére. meg-. nagyon gyászos. következményekkel járhatna, az öreg döbüngi remete azt válaszolá,. már meddig élhetek még ?!«... Persze ez a szándék, ha még komoly volt volna is, dugába dlt júniusban még gondolkodliatott így Széchenyi, de késbb a szatíra fejldésénél, kü-ohanásai szenvedélyesebbekké váltával már többé nem. De más alakban, egész másban, a gondolat mégis testet öltött a Blick fogalmazásánál, mint már a Történeti Bevezetésben említem, két hogy. »liisz. 67 éves ember vagyok. ;. ;. :. kézzel markolt Széchenyi e. Eladván. nagy szatira szúrós. tö^dsei. halmazába.. hogy az »Önismeret« gubójából mint. azt,. ki e szatira fantasztikus szárnyas lepkéje,. és. hogy röpült. magáról a kiadásról akarok. egy-két dolgot megjegyezni.. Széchenyi. 1.. oszlik. ]N'ap-nap. e. terjedelmes. után. íi"t. mve semmi részeki*e,. ban, az elkeseredés fekete epéjébe mártott sehol nincs az olvasó számára.. hát. e. fejezetekre. A. tollal.. Nyugvó pont tehát. roppant hosszú dolgozat olvasása. st. miatt fárasztó lehetne, bármily érdekesek,. izgatók a benne. egymást fölváltó kaleidoskopszer képek. Növelhetné az olvasó. elfára-. — pl. az orosz-osztrák viszonyra az osztrák való ^Tssza-\isszatérés — a hol bizony gyakran. dását aztán a sok ismétlés,. pénzügyi állapotokra. nem. egyhuzam-. és dolgozott rajta beosztás nélkül. s. homokban gázol egy darabig az ember. Ezen a hiányon úgy igyekeztem segíteni,. a mint azt Társulatunknak a »Fontes« kiadványai számára. készült szabályai helyesen elírják 47-re, osztottam be a. munkát. Szgyény. 1.. ^. lév. id. h. 96.. —. s. :. hoszszabb fejezetekre, összesen. a fejezeteket szögletes zárjel közt arabs. Szgyény. itt. a szatírát Széchenyi »munkában. emlékiratainak* nevezi. Jó lélekkel hihette ezt. den ilyenül jutott el. jelezte a. s. tán. maga Széchenyi is rövifelé) még feléhez sem. müvet, mel}Tiek ekkor (június vége.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Ezen 10 ölhez körülbelül 50 szál szükséges, hogy évenként az egész területről szét szórtan k i vágassák ; vagy pedig minden holdról a szükséges szálakat, tegyünk
már az Andrássy-miniszterium idejében olyan nagy volt, hogy Tisza Kálmán, elre látván sok más emberrel együtt, hogy gróf Andrássy Gyula mihamarább Bécsbe tétetik
Jobb hogy isten engem ez tzben koholjon, minden salakokat rólam eltiszlitson, és tiszta aranyúl ama luipra tart«ou Tlialy: AdaL II.. Hiten PPB magánac
Fontos okokból, melyek közé különösen a költségek el kerülése tartozik, a kerületi hatóság va g y általában, vagy egyes esetekben fölhatalmaztathatik arra, h ogy
Az egyes részletekre nem térhetünk ki, hanem utalnunk kell a közölt táblázatra, amelyikből láthatjuk, hogy a két erdélyi állomás közül a Mezőségben fekvő Szabéd
De a tényleges kárt a kimutatás számadatai nem mutatják a maguk teljes valódiságában, mert az életben levő csemeték közt, különösen az érintetlen öt ágyban még sok
Daß dieses Verfahren kein günstiges Ergebnis abgeben konnte, war wohl vorauszusehen, doch da ein solches Verfahren manchmal hie und da empfohlen wird ja, sogar noch im Jahre 1914
Mindeddig csak a feketeszéntelepek képezték a nagyszerű szénbányászat tárgyát, a több helyen előfor duló barnaszén és lignittelepek a szén kelendősége hiányában,
