SZÉCHENYI ISTVÁN ÖSSZES
962
0
0
Teljes szövegt
(2)
(3) Digitized by the Internet Archive in. 2010 with funding from University of Toronto. http://www.archive.org/details/grszchenyiistv03sz.
(4)
(5)
(6)
(7)
(8) FO^TES HISTÓRIÁÉ. HUMirJCAE AEYI RECENTIORIS. GEÓF. SZÉCHENYI ISTVÁN ÖSSZES. MUNKÁT. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT. KILENCEDIK KÖTET. liUDAPEST NYOMATOTT A MAGYAR TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK SAJTÓ VÁLLALATA NYOMDÁJÁBAN 1925. R.-T..
(9) MA-GYARORSZÁG ÚJABBKORI TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI. GR. SZÉCHENYI ISTVÁN. DÖBLINGI IRODALMI HAGYATÉKA BLICK ÉS KISEBB DÖBLINGI IRATOK. SZERKESZTETTE ÉS BEVEZETÉSSEL ELLÁTTA. TOLNAI VILMOS A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TAGJA. HARMADIK KÖTET. BUDAPEST KIADJA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 1925.
(10) K.
(11)
(12)
(13) ELSZÓ. Abban az elszóban, mellyel Magyaronszág Újabhkoii Történetének Forrásait 1921-ben megindítottuk, bejelentettük, hogy Társulatunk a legbehatóbban foglalkozik a török iga alól való felszabadulástól napjainkig eltelt negyedezred lendszeres átkutatásának megszervezésével. Tervünk kiérlelésének akkori fokán természetesen csak általánosabb tervrajzot adhattunk és osak a fbb feladatokat jelölhettük meg. Az azóta eltelt három esztend folyamán történészeink jelents csoportja jófoiTnán egész munkaer'^jét e tudományos vállalkozásunknak szentelte s így ma már nemcsak tervünk céltudatos kifejlesztésérl, kikerekítésérl számolhatunk be, hanem arról is, hogy maguk a megvalósítási munkálatok is nagyot haladtak, több kötetnél be is fejezdtek. A Történelmi Társulat által a legújabbkori történelem terén megtei^vezett és megszervezett rendszeres kutatás három évi eredményérl tesz jelentést ez az elszó. Kutatási tervek kitzésekor mindig keresni kell a nagy választóvonalakat. magyar nemzet életében a legnagyobb szétosztóvonal a török hódítás. németek mind tisztábban látják, hogy a hai-mincéves háború mily sorsdönt nemzeti szerencsétlenség volt reájuk nézve. Valósággal felemésztette azokat a mveldési és gazdasági javakat, melyeket ez a nagy nép a középkor folyamán és az újkor els századáljan felhalmozott. westfáliai béke után új alapokon egészen új fejldés indult meg. Mennyivel nagyobb szerencsétlen-. A. A. A. ség volt azonban a török uralom mireánk, magyarokra, mint a harmincéves háború a németekre. Már a puszta idtartamban is óriási az eltérés; az els másfélszázadnál tovább tartott. Ezenfelül német földön európai nemzetek és ugyanazon civilizáció fiai álltak egyinással szem-.
(14) i. VI. —. magyar földön két világ: a kereszténység és az izlám mérkztek egymással. Akkora pusztítás után természetes, hogy a romokon új honalapításra volt szükség. És ez a munka Ijeii;. tartott egészen 1918-ig.. A. magyar történelemnek. a. török. kizésétl az 1918-. korszaka könnyen felismerhet idszakokra bomlik, melyek nem esnek össze a világtörténelem nagy oezuriával, hanem a magyar történelem sajátos eseményei által vannak egymástól elválasztva. I. Lipót összbirodalmi törekvései felidézik IT. Rákóczi Ferenc szabadságharcát. A szatmári békét III. Károly ós Mária Terézia alatt lassú ergyjtés követi, mit megzavar II. József újabb összbirodalmi kísérlete. Ennek összeomlása után az 1790-i országgyléssel új fejldés indul meg, mely kisebb-nagyobb lendülettel tart 1848-ig; ám ez a hat évtized is három további részre válik, úgymint a napóleoni háborúkra, az I. Ferenc-Metternich-féle al>szolutizmusra és az országgyléssel, Széchenyi fellépésével megindult 1825-i reformkorra. Kossuth szabadságharcát harmadik összbirodalmi kísérlet: a Schwarzenberg-Bach-féle követi. Ennek kudarca után a nemzet passzív ellenálláíva és Deák bölcsesége lassan megérleli a Kiegyezést s ettl az Összeomlásig, I. Ferenc József alatt az állandó haladásnak szinte páratlan félszázadát éli át a magyar nemzet. Ez idszakok által megszabott kereteken belül mindenütt rendszeres munka folyik a fesemények minél teljesebb kimunkálására és a mutatkozó hézagok kitöltésére. Baranyai Béla, országois flevéltárnok, állandóan be van összeomlásig. eltelt. osztva a bécsi kutató intézethez azzal a tudományos meghogy I. Lipót korával, ez uralkodó összbirodalmi törekvéseivel és kíisérleteivel foglalkozzék. Kollonich „Ein-. bízatással,. richtungsweik"-jének, az összbirodalmi törekvések e katekiz-. musának ágas-bogais kérdését Baranyai teljesen a nagyérték forrásanyag már szedés alatt is áll. Lukinich Imre, a Nemzeti. tisztázta. Múzeum könyvtárának. s. igaz-. intézetünk keretében végzett kutatásai során különösen a hadtörténeti levéltárban gazdag anyagra bukkant a szatmári békére vonatkozólag. Készül kiadványa. gatója,. bécsi.
(15) VII. végleges képet fog ja.jzolni IT. Rákóczi Ferenc szabadságharcának utolsó felvonásáról. IIT. Károly és Mária Terézia korával ketts irányban, úgymint mvészet- és gazdaságtörténeti szempontból foglalkozunk. Klebelsberg gróf kultuszminiszter az Országos Levéltár gazdag újkori mvészettörténeti anyagának rendszeres külön feltárására tudományos tisztviselt állított be Kaposi József allevéltárnak dr. országos személyében, ki a törökök kizetése után megindult barokk nagy építkezések-. a fpapságnak ós a szei'zetesrendeknek, meg herceg Grassalkovich Antalnak mecénáskodásával foglalkozik s a XVII. és a XVIII. századbeli magyar mvészettörténetet az értékes adatok egész sorával gazdagította. Ezek az elmunkálatok nélkülözhetetlen föltételei annak, hogy megírható legyen a magyarországi barokk és a magyarországi rokokó, mely fejezetekkel mvészettörténetünk még adós. Dr. Eckhardt Ferenc, a bécsi történeti intézet egyik vezetje, MárÍM Terézia magyarországi gazdasági politikájáról adott ki értékes kötetet a Társulatunkkal összeköttetésben álló Budavári Tudományos Társaság kiadványainak sorában. Eckhardt dr. gazdaságtörténeti kutatásait most II. József uralkodására nézve folytatja. Legszorgosabban folyik azonban a munka az 1790-tl 1848-ig eltelt hat évtizedre vonatkozóan. 1765-ben tartja Mária Terézia utolsó országgylését s kevéssel utóbb meghal az utolsó nemesi nádor: Batthyány Lajos. Huszonötév nmltán ül ismét össze országgylés, mely nádort is választ, de már nem a magyar nemesség sorából, hanem fherceget, még pedig a király fivérét, Sándort s 1790-tl ennek az egész korszaknak folyamán 1848-ig a Habsburg-nemzetség három fhercege követi egymást a nádori székben: Sándor, József és István nádorok. Kormányzat- ós közigazgatástörténeti kiadványaink sorát a tragikus véget ért Sándor nádor államiratai nyitják meg, melyeket dr. Mályusz Elemér országos allevéltárnok a budapesti és a bécsi levéltárakban már össze is gyjtött. Klebelsberg gróf. Társulatunk elnöke, e kor két nagy magyar államféríiának, József nádornak és Széchenyinek életmvét állította társulatunk munkásságának középkel,.
(16) VIII. pontjába, mert az els körül csoportosul az akkori hivatalos szervezetnek, az utóbbi körül pedig az ébred magyar társadalomnak és a kibontakozó magyar közgazdaiságnak fejl-. Ennek megfelelen Társulatunknak két nagy kiadványa van munkában egyidejleg: József nádor államiratainak. débe.. gyjteménye. Ha. és. Kazinczy. Széchenyi. mveinek. levelezésének. teljes kritikai kiadása.. irodalom-. és. eszmetörténeti. szempontból oly fontos Yáczy-féle kiadá&a mellé odaállíthatjuk Palatinus-kiadvány unkát és Széchenyi összes munkáit> akkor a megújhodás korára nézve három olyan nagy sorozatos mvel rendelkezünk, amely a legnagyobb nemzeteknek is. becsületére válnék.. Széchenyi munkáinak nagy nemzeti kiadását ezenfelül különösen idszervé teszi a küszöbön álló 1925-i Széchenyicentennáriimi. Széchenyi 1825-i fellépnének századik évfordulóját legméltóbban azzal ünnepli meg a Történelmi Társulat, ha a „legnagyobb magyar" egész munkásságát saját mveiben tárja a nemzet elé. E vállalkozásunkban azonban jóval többet igyekszünk adni Széchenyi mveinek puszta reeditiójánál, egyszer vagy kétszer már kiadott munkák új kinyomatásánál. Mveinek kiadása kapósán be akarjuk mutatni azt a nagy szellemi mozgalmat, melyet Széchenyi nálunk felidézett s mely a reforaikornak különleges színezetet és gazdag í)els tartalmat adott. Széchenyi els nagy úttör munkája: a Hitel, mindjárt heves vitát szított fel és Széchenyinek késbbi irodalmi mködése is mindvégig polemikus tennészet volt. Eleinte, midn fel kellett a nemzetet aléltságából rázni, a konzei-vatívokkal küzdött. Késbb, mikor úgy találta, hogy Kossuth agitációja id eltt gyorsítja a fejldés ütemét s így forradalom felé sodor, ellene szállt síkra. Végül pedig döblingi vissza vonultságában sem tudta tétlenül nézni, mint fojtogatja Bach politikai rendszere hazánkat s felvette vele szemben Ls a tollharcot. Minthogy Széchenyi életének nagy elhatározásai lelkének mélyébl fakadnak, ezért harcai is mindig drámaiak, döblingi idejében pedig vészesen komoly, valójában tragikus jelleget nyernek. Széchenyi döblingi írásainak harmadik kötetét most veszi az olvasó Tolnai Vilmos gondos szerkesztésében. Egyesületünk elnöke több ízben rá-.
(17) IX. ELSZÓ.. mutatott arra, hogy a polemikus mveket az utókor önmagukban rendszerint nem tudja igazán élvezni, st nem is. tudja teljesen megérteni, mert a vitának osak egyik részét látja, csak az ellenvetéseket, az ellenérveket, magukat az állításokat és érveket nem. Ha egy késbbi nemzedék polemikus mvet olvas, akkor az az érzése van, mintha Arany János „Éjféli párbaj"-ának hse küzdene eltte, aki láthat;itlan ellenféllel vív. Ezért ragaszkodott Klebeteberg gróf ahhoz, hogy Széchenyi mveinek e teljes kiadásában Széchenyi. komoly ellenfeleinek mindazon számottev munkái is közzététesisenek, melyek Széchenyinek újabb könyv írására öszalkalmat adtak. E kívánságnak annál inkább eleget tett Társulattmk, mert ezek a mvek is ma már csak nehezen hozzáférhetk, a könyvkereskedésbl többnyire elenyésztek s új kiadásuk ezért is megokolt. Ezt az utat követtük a Blick publikálásában is. Bach tudvalevleg a maga politikai rendszerének védelmére röpiratot szerkesztetett, melyben uralmának állítólagos visiszapillantást (Rückblick) vetett eredményeire. Ezzel a hivatalos öndicsítéssel szállott szembe Széchenyi Blickjében s így a Blick hatalmas polémiáját, a Bach-korszaknak ezt a maró kritikáját, igazán csak akkor tönt,. élvezhetjük, ha. a Rückblicket. elbb a Rückblicket átnézzük. Kötetünk tehát tartalmazza. Ugyanígy járunk el a „Kelet. is. népé"-nek kiadásában is, melyet dr. Ferenczi Zoltán látott a kor beható ismeretérl tanúskodó bevezetéssel és jegyzetekkel és amely most van szedés alatt. A „Kelet népé"-nek megírására Kossuthnak a Pesti Hírlapban megjelent vezéralkalmat. A cikkek agitátori hangja cikkei szolgáltattak megdöbbentette és polémiára késztette Széchenyit. Éppen azért a „Kelet népé"-nek készül kötetében lenyomatjuk Kossuth idevonatkozó cikkeit is. E rendszerrel a nagy perek, melyeket Széchenyi váltakozó ellenfelekkel vitt s melyek egjúttal a magyar nemzet soi^dönt perei is voltak, a maguk el. teljességében az olvasó elé elhaltak, a. szenvedélyek. tárulnak.. lehiggadtak,. A. felek kivétel nélkül. az. események. törté-. nelmi távlatba kerültek és a Széchenyi-centennáriiun idejében eljutottak odáig, hogy nemzetének mind nagyobb része belátja, hogy Széchenyinek mindhárom nagy perében igaza.
(18) Széchenyi azonban nemc'^ak politikai életet élt, hanem rendkívül gazdag bels, kedélybeli életet is, melynek folyáizgalmairól és szenvedéseirl tai-t a Imáról, sáról, részletes naplót vezetett. Xem utólag szerkesztett emlékiratot, hanem napról-napra egyidejleg papirra vetett igazi naplót. E terjedelemre nézve is hatalmas munka alapján bízvást nevezhetjük Széchenyit a magyar Saint-Simon-nak. Széchenyi naplói a mi kiadásunkban elreláthatólag öt vaiskos kötetet fognak l)etölteni, melyek közül kett Yiszota Gyula gondos kiadásávolt.. ban szintén szedés alatt áll. József nádor 1847-ben meghal, Széchenyi pedig a negyvenes évek második felében elveszti hatását a közvéleményre, elveszíti népszerségét. Kossuth nyomul elre. Batthyány Lajos kabinetjében azonban Széchenyi és Kossuth még egymás mellett foglalnak helyet. A Batthyány-minisztérimn rövid kormányzata az átmenet a reformkorból a szabadságharcba. A Batthyány-kormány államiratait a magyar történetírás nagymestere: Károlyi Árpád gyjti össze és dolgozza. fel.. Sándor. é,-^. József nádorok, továbbá a Batthyány-minisz-. tériiun államiratai legjabbkori konnányzat-történetünknek úgyszólván megszakítatlan folyamát fogják elénk tárni, amelyet, mint fokozódó ervel és hevességgel folyton mégújuló probléma, nyomon kísér a nemzeti és nemzetiségi kérdés: egyfell a magyar hivatalos nyelv állandó terjeszkedése a. német rovására, másfell a horvát, szerb, tót ós román nemzetiségi érzés és törekvések ébredése és ersödése. Mindez politikai életünknek oly nagy részét foglalta le, hogy a nacionalizmus töiiiénetét a fenti három kormányzat-történeti kiadványba beolvasztani nem látszott célszemnek, halatin és a. nem ezeknek a nemzeti. és nemzetiségi eseményeknek külön kiadványsorozatot szántunk. Dr. Szekf Gyula foglalkozik a magyar hivatalos nyelv térfoglalásának történetével; Steuer Lajos a tót, Miskolczi Gyula pedig a horvát-szerb (illír) nemzetiségi kérdés történetével.. Világos után hazánk teiiiletén a nemzeti érzés szabadon nem nyiltakozhatott meg, a nemzeti eszmét szabadságharcunknak külföldre menekült kompromittált jai": az emi,,.
(19) XI. Az emigráció els törökországi korszakára vontakozó anyagot dr. Hajnal István már összegyjtötte. Magával a Schwarzenberg-Bach-féle összbirodalmi kísérlettel felesleges lenne foglalkoznunk, mert ez idszak történetén most egyik nagyérdem történészünk, Berzeviczy Albert dolgozik. Mint hatalmas, túlnyomó részben megoldatlan probléma í>ránsok képviselték.. meredezik a magyar történetírás elé a Kiegyezéstl az összeomlásig eltelt félszázad. Legújabbkori történelem ez, amelynek mvelésére történetírógárdánkat senki sem buzdította s melynek terén eddig inkább publicisztikai mvek jelentek meg. Pedig e kornak koniiányzati, mveldési, mvészeti, gazdasági, társadalmi és párttörténete eseményekben dúsgazdag s a fejldés roliamosságánál fogva szép ós érdekes. Társulatunk jól látja az ürt, mely itt történelmünkben tátong s a történelem szemináriumos tanáraival keresi az érintkezést avégbl, hogy a fejld tehetségeket a legújabb kor kutatáisának módszerébe bevezesse, mely a nálunk eddig eltérben állott középkori kutatás eszközeitl lényegesen eltér. Ezen a téren is úgy vagyunk, mint annyi más kérdéssel; bizonyos problémákra még nevelnünk kell a szakembereket. Nagyobb arányú elkészületeket azonban már itt is tettünk. Társulatunk kezdeményezésére a Nemzeti Múzeum megvásárolta báró Eötvös József naplószer feljegyzéseit. Hozzáférhetvé váltak számunkra Lónyay Menyhért írásai ós Ghyczy Kálmán naplói. Remény van Csengery Antal, Horváth Boldizsár és Pauler Tivadar memoárjainak megszerzésére.. A. legújabb. kor történetével való foglalkozáshoz is jó ízelít. a döblingi hagyatéknak ez a harmadik kötete, melyben olyan eszmék és törekvések állnak rejtett rugóikban is feltárva elttünk, melyek elevenek voltak az 1918-i összeomlásig s jóformán csak az utolsó évötödben kerültek történeti távlatba. Hiszen viszonyunk Ausztriához, egyfell az osztrák összbirodalmi, másfell a magyar függetlenségi törekvések, egyfell a germán szervezkedési hajlam, másfell a magyar nemzeti eszme tusája adta meg négyszázéven át politikai életünk tartalmát és a Blick, elsegítve az utolsó osztrák.
(20) XII. tényez volt az Blicken kívül egyéb újat is hoz e kötet. így a már régebben, külön könyv alakjában közzétett „Önisineiet"-et és eddig kiadatlan folytatását; a „Pesti Por és Sár" ismeretlen bevezetését; a bécsi sajtó ellen irányított vitairatot, mely már teljesen ki volt szedve, de amelyet Széchenyi Falk tanácsára még sem nyomatott ki s így szintén teljesen ismeretlen; a Ferenc Józsefhez intézett ,jPromemoriá"-t, mely ma már a legnagyobb könyvészeti ritkaságokhoz tartozik. Gyönyör tanúság a magyar nemzet életereje mellett, hogy az öisszeomlás okozta honfibánat és anyagi nyomorúság közepette historikusaink nem hogy csüggedtek, hanem ellenkezleg fokozott ervel dolgoztak. A szellemi termés érik. A Történelmi Tái-sulat minden eszközt megmozgatott e kötetek kinyomatási költségeinek elteremtésére. De ekkora vállalkozás megvalósítá;<ához egyetlen tudományos társulat ereje. ösezbirodalmi. kísérlet. bukását,. 1867-i Kiegyezés elkészítéséhez.. elégtelen, az egész. hatalmais. A. nemzet áldozatké.sz közremködésére van. a magyar olvasó- és könj^vvásárló közönség érdekldésére. Íjs eire annyival is inkább számítunk, mert e kiadvány soiozatban nem régmúlt korokról van szó, amelyek inkább a szakembert érdeklik, hanem a legújabbkori történelemrl, eseményekrl és folyamatokról, melyeknek ismerete nélkül jelenünk, nemzeti gondolkozásunk és érzésvilágank igazában meg sem érthet. Budapest, 1924, Szent István napján. szükség,. A Magyar. Történelmi Társulat..
(21) BEVEZETÉS ÍRTA. TOLNAI VILMOS A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TAGJA. <ir.. Széchenyi Istvin döblingi hagyatékj. II(.. köt..
(22)
(23) BEVEZETÉS. Abból. hatalmas irodalmi munkásságból, melyet Széchenyi. a. a döblingi szanatóriumban. végzett,. sokáig. igen. kevés. került. nyilvánosságra. Életében a M. T. Akadémiáhos intézett levele'. a Blick; halála után végrendeletének munkáiból (Hunnia. Por ée Sár, Török János kiadása, 1860), majd késbb az Önismerei (1875). Eleve valószín volt, hogy ez nem minden, amit a nagy (kéziratos másolatban). f. számzött. életének utolsó évtizedében alkotott; de minthogy az. 1860 március s. s. kiadatlan. töredékek. pontjai,. 3-i. rendrségi házkutatás minden iratot. a hivatalos jegyzkönyvek sem lettek köztudomássá,. lefoglalt,'. nem. lehetett. megvannak-e még azok a dolgozatok, melyekrl Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél közlései alapján sejtelemünk volt, vagy eltntek-e valamely rendrségi „oubliette"-ben. A monarchia 1918-i összeomlását követ idk, mikor a volt cs. és kir. házi, udvari és állami levéltár titkos osztályai megnyíltak, hozták nyilvánosságra a fejedelmi belátás," vagy a nemzet történeti gondviselése következtében csodálatosan megmentett ereklyéket, melyek azóta mint Széchenyi Döblingi Irodalmi Hagyatékának I. és II. kötete. Károlyi Árpád gondozásával a M. Történelmi Társulat kiadványában, a Magyarország Üjabbkori Történetének tudni,. Forrásai 1921. és 1922-i köteteiben megjelentek.. Most derült. hogy. ki,. politikai irodalmunk egyik leghatalnia-. sabb alkotása, a mindeddig elszigeteltnek vélt Blick, csupán lánc-. szeme annak a folytonos, megfeszített szellemi munkának, melyet Széchenyi 1856-tól haláláig, részben titáni lelkének foglalkoztatására és háborgó elméjének könnyebbülésére, részben hazája ée az uralkodóház megmentésére folytatott. Eddig a BlicJc-et tartotFalk,. Sz.. '. L.. -. L. Döbl. Hagy.. ^. L.. és. Döbl. Hagy.. kora, I. I.. 1868,. 316.:. Döbl.. Hagy.. 1.. 5.. 98.. 270. (Ezután. D.. 1.— D.. II.-vpI. jelöljük.).
(24) BEVEZETÉS.. 4. mvének. tuk egyetlen döblingi. (a többi csak apró forgács). hogy ez volt az egyetlen, mellyel mint. tudjuk,. ;. ma. politikai tettel a. cselekvés terére lépett, de amely gyökereiben visszanyúlik elbbi. munkásságába s azután is továbbrezeg a pihenni nem tudó agy és szív késbbi foglalatosságába, egészen a végzetes házkutatásig,. st még. azon túl. munkák. zása, kiterjedt levelezés, Ignotus álnéven. a császárhoz. rokon. mellett. kiegészítése, átdolgo-. cikkezés a Tiraes-ban,. szerkesztése, az osztrák sajtó. emlékirat. intézett. bírálata, irányával. A fmunkák. a gyászos húsvéti napig.. is,. folytak a naplójegyzetek, régibb. részben sugalmazott míívek kiadásáról. s. való gondoskodás, tanácskozás a nemzet s a monarchia sorsáról, külpolitikai kapcsolatok keresése,. —. szóval olyan terjedelmes és. súlyos munka, mintha a „döblingi barlang" tala. volna.. már. olvasó. kötete elé. Mindezt a munkát, ismeri Károhji. szövegének. egyen-. döblingi. életét,. az. a Döblingi Hagyaték két tanulmányaiból s a szöveghez füg-. A. filológiai. Széchenyi. lelki. államférfiúnak hiva-. Arpádndk. mesteri tollal írt. gesztett magyarázataiból.. Blick. nem egy. hanem egy vezet. súlyát vesztett betegnek,. mi feladatunk kiadása,. ezúttal. csupán a. jellemzése és beleállítása. Széchenyi döblingi irodalmi munkáinak sorába.^ ^. Széchenyi döblingi irodalmi munkásságát. lzve^—. —. a naplót. s. a levelezést mel-. a következ kortáblába állíthatjuk össze: 1856. Szerelem és szeretet.. 1856. — 1857. május. 2.. önismeret.. 1857 május 3.— november 1857 november. 6.. Nagy. 6.. — november. 1857 november 26.— 1858 június 1858 június. 1858 1858 1858 1859. 1859. — július. Szatira.. 25. Intelmek fiához. 2.. Blick.. Üj elbeszéd a Por és Sárhoz. nyarán Hunnia kiadása. Garat IV. fejezete. szeptember 26. Az akadémiai levél els fogalmazása. november 6. Akadémiai levél, július 15.— 1860 február. Ignotus cikkei a Times-ban. szeptember. [Hollán Ern: Zur ungarischen Frage c. röpirat 3.. 27.. kiadása.]. 1859 november. Die Presse. in. österreich.. 1859 december. Offenes Promemoria an Seine Majestát den Eaiser. von österreich, 1859 december.. [Széchenyi Dénes: Daguerrotypen von einem unga-. rischen Edelmann.]. 1859 december. 7.. Levél Palmerstonhoz és Napóleonhoz.. 1860 január végétl— március. 2.. Disharmonie und Blindheit..
(25) BEVEZETÉS.. Az elzmények. s. a. Rückblick.. Miután az els nagy lelki válságok viharai kitombolták Az önvád magukat, Széchenyi lassan-lassan megnyugodott. kígyói nem mardosták többé olyan rettenetesen, mint 1848 szének elején. Enyhít balzsamként hatott rá Lonovics József érsek látogatása s az öreg Metternich Kelemen herceg levele, mely a bekövetkezett eseményekért emelhet minden vádat elhárít róla.'. Az és. azonban nem tud semmittevésben maradni, Széchenyi tollához nyúl, mely egész életében nemcsak harci. erre ébred. új. lélek. hanem. fegyvere volt,. lelki. viharainak villámhárítója és. lecsilla-. így kezd 1856-ban csak az önfoglalkozás kedvéért ismét irogatni. A Szerelem és szeretet cím aesthetico-ethikus elmélkepítója. is.. dés után egy nagyobbszabású életbölcseleti míihöz, az önismeret-. hez fog, melyben a testi egészségbl kiindulva, a lelki épség és jóllét. fokozatain át az egyéni önismeret nagy kérdéséig jut. hogy erre alapozza. élete egyik. önismeretnek fontos. el,. nagy vezérgondolatának, a nemzeti. tételét.. Nyugodt elmélkedésébl, melynek némely helyén a humor. is. földereng, hirtelen fölrezzenti az 1857 március 21-i koronatanács. mely szerint a császár ifjú nejével magyarországi körútra mintegy folytatásaképen a nagyon szépen sikerült lombardiai tartózkodásnak. Hogy azonban e hírre az országban olyan remények ne ébredjenek, amelyeket a császár semmikép nem szándékozott valóra váltani, a koronatanács az uralkodónak avval a kijelentésével kezddött, hogy el van tökélve alapelveitl egy hajszálnyira sem térni el;^ evvel mintegy elre meg volt szabva az út eredménye, vagy még inkább várható eredménytelensége. Széchenyi erre, a császári pár elindulása napján, 1857 május híre,. indul,. 3-án, félreteszi az. gyakorlatát címet. nem adott. '. 1852—3,. -. Szövegét. Önismeret" csöndes és. merben. elméleti toll-. belekezd abba a rettenetes miibe, melynek külön. s. 1.. 1.. s. melyet kiadója. Károlyi Árpád, méltán nevezett. HL ü.. II.. 140, 489. 15..
(26) BEVEZETÉS.. 6. \a(j!j 6zatirái\dik;. Széchenyi kedvelt szavával „olla potrida"-nak. mondhatnók. Lángoló fajszeretet és engesztelhetetlen idegengylölet, gyöngéd aggodalom és féktelen harag, részvét és gúny, lelkesedés és csüggedés, költi szárnyalás és alantjáró parlagi durvaság csodálatos keverékké elegyednek benne; rendszere a IS. rendszertelenség; szeszélyes elkalandozása a gondolatoknak, hal-. mozása a diszharmóniáknak; bellük azonban állandóan felbúg a ftétel, melyet Zrínyi fogalmazott meg két századdal elbb: „Ne hántsd a magyart!" Míg ez „olla potrida" undorító szaga a benne darabokra koncolt, gyiilölt személyek és eszmék dante-i fzetébl árad, addig szerzjének lelkébl tömjén illata száll ég felé és áhítatra gerjeszt. Nem az Augias istállóját takarító Herakles alakja merül fel lelkünk szeme eltt, hanem az isteni haragban ég Megváltó, aki ostorral üzi ki a templomból a hitvány kufárokat.. íll.. A Nagy Szatíra középpontjában i. Ferenc József, a császár A nagyérdem kiadó szeretné Széchenyirl elhárítani a felségnemzetségének egyik vezérelve: „Isten, király, a szerz haragját mentegetve az udvar gylölt. sértés vádját, liisz haza!'"; szeretné. Zsófia fhercegnre, Schwdrzenberg Grümie grófra és Bachra zúdítani átkainak és gúnyjának szörny áradatát. Aki azonban teljes elfogulatlanság-. vezetire,. a kamarillára:. Félix hercegre,. gal olvassa a kébe,. s. fleg,. Nagy aki. Szatírát, aki belehelyezkedik Széchenyi. hozzáméri a. Blick-et a a Diskarmonie-t,. annak. következ lehetetlen,. testvér-írásokat,. lel-. a. hogy mást lásson. magának a császárnak és csupáncsak az megcsúfonem is vádolhatjuk felségsértéssel, hiszen nem tekintette a császárt magyar királynak; az, aki az országos magyar törvények nélkül és ellenére lába alá hajtotta az összetört nemzetet, az nem magyar király, hanem vagy bitorló, vagy hódító, benne, mint lását.. De. Széchenyit. vagy álnoksággal, vagy a fegyver jogán jutott e polcra. vergd magyarságot, konok vaksággal követi a hagyományos, I. Lipót-féle politikát; nem tud, nem akar tudni történeti jogokról, alkotmány szentségérl, királyi hitlevélrl és eskürl. Alig van lapja a könyvnek, mely a legminsíthetetlenebb sértéseket ne vágná a császár szeme közé. Bach és társai csak engedelmes eszközei a császári akaratnak, mellyel igen sokszor visszaélnek, do mégis alája vannak vetve. aki. Kegyetlen hidegséggel nézi a.
(27) BEVEZETÉS,. valauiennyire rájuk. >gy. !. is föccBeii. /. a maró lúg, a választóvíz, az. mivoltából következik. Legtöbb jut természetesen á torlaszok demokrata hsébl autokrata miniszterré vedlett Bachnak, majd Mephistója, majd udvari bolondja mindenható urának. 'lolog. Széchenyinek a. Nagy. Szatíra írásával alig lehetett. más. célja,. hogy megszabaduljon a lelkére nehezed óriási tehertl: az önkényuralom garázdálkodásán érzett méltatlankodástól s a hazájáért való aggódástól; megkönnyebbülést keresett abban, hogy írásba foglalta s evvel mintegy kivetette magából a belül ilúló vihart. A magyar legény is dühében cifrán elkeríti a teremtésit haragosának s megkönnyül a lelke a káromkodásban; ez figyszer azonban Széchenyi volt, aki átkait dörögte. Bár látogatóilak egyes részleteket felolvasott belle s a nyilvánosságra való lüint. lehetsége is fölmerült lelkében, ebben az alaktalan voltában bizonyára maga sem tarthatta alkalmasnak a közzétételt.^ iiozatal. A mnek semmi. szerkezete nincs, részekre, fejezetekre való tago-. jóformán kezdete sincs s a tárgyalás egyáltalán nem mutatja a szálakha ugyan annak nevezhet nak egy célpontba való futását. Formája a végezetlen napló alakiát mutatja; 1857 november 6-án még belekezd egy mondatba, de három szó leírása után abbahagyja, s a kézirat hirtelen és belás nélkül folyik tovább; —j-. —. végezetlenül félbeszakad.". Feltámad a kérdés: mi bírta Széchenyit arra, hogy félbehagyja ezt az óriás mvet, melyen félévig, napról-napra folytonosan, szakadatlanul dolgozott? Beleúnt-e a hangnembe, vagy kimerült-e az anyag? Egyik sem valószín.. Ha. irodalmi munkás-. ságának idrendjét megállapítjuk, azt látjuk, hogy ugyanaznap, november 6-án kezdi meg fiához intézett intelmeinek írását, melyet november 25-ig folytat és befejez. Mfajilag tehát visszatér az önismeret. ethico-paedagogiai. fejtegetéseihez;. de. míg. ez. csak. általánosan és elméletszer elvontságban szól az önnevelésrl, az. intelmekben elveit határozott egyénre, fiára alkalmazza, részletekbe. men. utasításokat ad magatartására, önmvelésére, gaz-. dálkodására és sok minden egyéb személyi viszonyára nézve. Jh' vájjon csupán fiának október 12-én érkezett levele volt-e az '. D.. -. V.. -k'tnzését.. II. ö.. 18.. Károlyi Árpád. B. Szpinle.. kitn. CXCII.. 192:3.. jellomzését D.. I.. 149 én Túri Béla mélyreható.
(28) ;. BEVEZETÉS.. 8. ok, hogy Szatíráját félbehagyja? Mért várt szinte egy hónapig a válasszal? Pedig lett volna oka rögtön felelnie, mert fia a levélben bizonyos meggondolatlan hetykeséggel („Impertinenz") ír neki s ez adja a kiindulópontot az Intelmek fejtegetéseihez. Azt kell föltennünk, hogy október 12-tl november 6-ig, míg a. — de nem végs — lapjait. Szatíra utolsó. írta,. mellékesen gondo-. latban elkészítette az Intelmek vázlatát, összeszedte a feszméket,. melyeket tárgyalni akart. Széchenyi egész pályájából tudjuk.. hogy hatalmas elméje egyugyanazon idben nem is egy, hanem sokféle, gyakran merben különnem dologgal is tudott foglalkozni sokágú érdekldése a legtávolibb területeket kísérte figyelemmel s míg egyik munkáján dolgozott, már a másiknak tervei értek agyában.. A. Nagy. Szatíra. Intelmek megkezdése okozta, esetnek történnie, mely. már. félbeszakítását. st. alkalmasint. nem. az. épp írásuk közben kellett olyan soha nem pihen. új táplálékot adott. elméjének.. Ez az. A. esemény a Rückhlick megjelenése. új. Rückblick. keletkezése. eseményeivel. Mikor. szorosan. volt.. összefügg az 1857-i ev. Bach az 1857 március. 21-i koronatanácsbii. rábírta a császárt a magyarországi körút tervére,- az volt szán-. dékában, hogy az elhamarkodott 1852-i körút,^nem nagyon. fénye»;. eredményeit a császárral elfeledtesse és bemutassa nyolcévi sáfár-. kodásának „áldásos" eredményeit. Az osztrák s a külföldi sajtóban elhelyezett öntömjénez közlemények ugyanis sem az országot nem tudták eléggé áltatni, sem a külföldi, különösen az elfogulatlanabbul néz angol véleményt nem bírták félrevezetni. Az angol követség (Lord Seymour) a maga szemével nézte a mesterségesen és erszakkal egyberótt Ausztriát, az angol sajtó pedig a követségtl független, élesen látó tudósítókat küldött, hogy a Habsburg-birodalom állapotát figyelje és bírálja. Ez idben különösen Ausztriának nem egészen rózsás külpolitikai hely'. L. D.. =. L. Bl. 160.. I.. 5()(».. 1852 június 1-tl au^u^iztu~ iúniiie. ée D.. II.. 14.. 14-ig:. v.. ü.. Hellíiágh Ala'lái. B.. Szi'irilo. 1M}T.
(29) kEvezetés.. 9. zete érdekelte; viszonya a cári birodalomhoz, az olasz birtokokat. fenyeget. és egyre. növekv Piemonthoz, a Szuez-csatorna ügyével. kapcsolatosan Franciaországhoz; ez az ügy különösen az angol világkereskedelemre volt nagy fontossággal és Palmerston a csatorna megépítésében az angol érdekek sérelmét látta. Ausztriái az angol közvélemény aláaknázott, szertehulló, rövid idre. jól-. rosszul összetákolt („patched up for a short time") ócska épület-. mely elbb-utóbb a szomszédok zsákmánya lesz. kedvez véleményt kellett valami szemfényveszt módon kedvezre változtatni. De nemcsak a külföldet kellett .iobb véleményre bírni, hanem magát a császárt is, kit trónralépte óta nek tartotta,. Ezt a nem. egyre ostromoltak kérvényekkel, feliratokkal és emlékiratokkal, jelzett és névtelenül megjelent röpiratokkal, melyek a Magyarország alkotmányát, törvényes jogait sárba taposó rendszer hibáit és vétkeit ostorozták.^ Bach méltán attól tarthatott, hogy a már féríikorra jutó ifjú császár egyszer a maga szemével talál látni s akkor az mesterségesen, sok fáradsággal fölépített rendszere összedl s magát is romjai alá temeti. Ezt megelzni és a mind hangosabban nyilvánuló ellenvéleményeket megcáfolni lett volna hivatva a császári körút. A magyar nemzetnek ebbl ébredhet reményeit elre megsemmisítette a márciusi koronatanács császári nyilatkozata, mely nyilván magán viseli Bach szellemének bélyegét. Rámutattunk arra, hogy ez adta Széchenyi kezébe a tollat a Nagy Szatíra megírására. De míg a „döblingi. névvel. t. oroszlán" csak a saját lelkén akart könnyíteni írásával, addig a. magyar konzervatív furak, akik mögé azonban ekkor az egész ország sorakozott,. nem akarták. elmulasztani a kínálkozó alkal-. mat, jóra magyarázva a császárnak a budai fogadtatás alkalmá-. május. 4-én,. lelkesedést. kelt. val,. bizonyára. nem Bachtól sugalmazott. és nagy ünnepek els napjaiban a híres petíciót, melyet. szavait^, s a budai fényes. megszerkesztettek egy hódoló feliratot,. az ország els egyházi fejedelmének, Sczitovszky János herceg-. prímásnak kellett volna május 9-én a császárnak átnyújtania. Bach sugalmazására a császár a petíciót nem fogadta el: pártüt demonstrációt, tömeges tüntetést emlegettek s a petíció 130 aláíróját fényes névsorukat a Blick 12-3. lapján olvashntjuk. —. '. -. V.. 0.. Berzeviczy Albert.. Szögyén'y. Emlék.. lí. 81.. Az. nbfiolutisniuii.. I;. 198.. .«k..
(30) BKVEZETKS.. 10. ,,. felforgató Jázadóknak" minösítottók.. A. nemzeti érzetének ez a. nyilvános arculcsapása jéggé fagyasztotta az ünnepségek mesterségesen fölcsigázott lelkesedését s ezt meg kellett éreznie a. császárnak. is.'. Hozzájárult még, hogy az elre megállapított. fhercegnnek május 29-én. tervet Zsófia. szakította: a császárné. sem. vissza. úti-. történt elhunyta félbe-. többé az. tért. országba, a. augusztus 8-tól szeptember 5-ig hamarosan be-. császár pedig. négy hónapra tervezett utat, úgy hogy az öröm gyásszá, az ünnepélyek gyors ütemben leperdül szertartásokká váltak. A látványosságokat rendez br. Hauer István sok szép a. fejezte. teljes. fáradsága kárba veszett; a. fiatal. császárné bájától önkéntelen. eltör. melegebb érzés lehlt s a kitör lelkesedés csak a hivatalos közlöny türelmes papirosán lobogott az aranykeretbe nyomtatott ..bárányfelhs" üdvözl verstl kezdve az áldástól görnyed búcsúüdvözletig. -. Tetézte. szeptember. mindezt a császár. 9-i. hazatérte. után. 1857. kiadott,. laxenburgi kézirat, mely a márciusi praeludiumhoz. méltó íinale-képen lezárta az egész Bach-symphoniát. Ez most végleg lefagyasztotta a remény utolsó csíráit. melyek a budaígérkez hangjaira egy-két vérmes hazafi lelkében ébredezni mertek.^ A császári kézirat egynémely is,. vári fogadtatás melegebbnek. szelídebbnek. kitétele. ugyan. látszik. nemzeti. „néptörzsek. a. s. sajátságainak és nyelvének ápolásával" hiteget és áltat; mézzel ajkát, mely azonban nem gyógyító hanem nemzetöl mérget rejt öblében. kézirat hivatalos magyar szövege, mely az események meg-. keni Lucretius csészéjének. orvosságot,. A. másolatban így szól:"* „Kedves rokonom Albert fherczeg úr! Magyar királyságom. értésére mellzhetetlen, betszerinti. 'A II. ;t. »(.);. petíció történetét lásd D.. 10;. Szöchény-Maiich László emlékiratai. 2.. kiad.. II.. .397:. BZöveg tervezete Des-seNvíTy Emiltl való.. ^Az. egész út olleges tervrajzát s a valóban megtörtént eseményekrl szóló. részletes tudósításokat. május <. II.. szövege egész terjedelmében: Kónyi, Deák F. bpszédei,. — szeptemberi. a Vasárnapi '. *. lásd a. hivatalos Budapesti. 18.57-i. évfolyamának. Politikai. Újdonságokat. líirlap. számaiban; érdekes hozzá olvasni. a. Újság képes számait.. Szöchén.y, Emlék. II. 81.. Budapesti Hirlap, 18.57 szeptember 11;. --. Polit.. Újdonságok, 1857 szep-. lember 16 (megjegyzésekkel); hatása: Szöchény. Emlék. II. hiteles, hanem az eredeti némftnek érthet h jó fordítása.. 10(); itt a. szöveg nem.
(31) IIKVK/.KTÉS.. 11. legnagyobb részén át legközelebb bevégzett körutani alkalmával, ragaszkomindenütt és minden ott lakó néptörzsek részérl, a és szinte rlás legélénkebb nyilatkozatait s a loyalis hódolat. h. engedelmesség számtalan, gyakran fényes, de mindig a legjobb indulatból eredt bizonyítványait vettem.. „E. mellett megelégedve tapasztaltam azon jelentékeny hala-. eltti körutam óta, minden tekintetben tett, s azon meggyzdésre jutottam, hogy azon intézmények, melyek ott, 1851. dec. 31-iki szerves kibocsátványaim végredást,. melyet az. orlszág, öt év. hajtása végett, és pedig legérettebb megfontolás után s az ország sajátszer viszonyainak teljes tekintetbe vételével életbe léptet-. annak. tek,. félreismerhetlen. emelkedését. lényegesen. elmozdí-. tották.. „Azon biztos várakozásban élek, hogy ezen jótékí)ny befolyás jövben a kereset és forgalom naponkint gyarapodó eszközei, s a birtokviszonyok tökéletes rendezése végett végrehajtás alatt. lev rendszabályok. mellett, valamint az életbe. lép. szerve-. magát mindig. kielhaladó terjedtebb mértékben érvényesítend „El lévén határozva azon alapelveket, melyek Engem birodalmam kormányzásában ekkorig vezettek, szeghetlenül fönntartani, akarom, hogy ez minden oldalról elismertessék s különö-. kifejlésével és. zet. sen. kormányom. tökélyesbtilésével. összes közlegei. [!]. által szoros zsinórmértékül. vétessék.. „E. gondom mindenkor oda is lesz különböz néptörzsek nemzeti sajátságaikban. mellett azonban szorgos. irányozva, hogy a. folyvást fönntartassanak, s nyelvük ápolásánál ill tekintetben részesíttessenek.. „Kedvességednek meleg köszönetet mondok azon fáradozásért és körültekintésért, melylyel királyságom kormányzását vezeti. Meghagyom Önnek egyszersmind, hogy ottani hatóságaimnak,. melyek sokféle nehézségek közt hivatásukat buzgalommal és odaadással teljesítik, különös megelégedésemet tudtul adja; elvárom, mikép azok jövben is mindent elkövetendnek, hogy jóakaratú szándékaimat az országnak és lakosainak javára mindenkép és hatályosan foganatosítandják. Laxenburg, sept. 9. 18.57. Ferencz József s. k.".
(32) BEVEZETÉS.. 12. A. kézirat hatása az egész nemzetre nézve egyben lesujló. felháborító. is volt.. Tehát. változott; a rémuralom. december 31-e óta semmi sem démona még egyre ott lebeg a császár lelkén nem gyzött a be-. 1851. vészes. boldogtalan ország fölött/. A. szívében egy húr sem rezdült. látás,. eí-. aulikusnak ismert br. Jósika. Samu. is. meg. a nemzetért.. Még. az. megbotránkozással nyilat-. kozik arról a lelkiismeretlenRégrl, mellyel a császárt félrevezették s olyan szavakat adtak a szájába, melyeknek valóságát vele millió ember tudja;^ A kézirat szerzje lelkének bélyegét s mindenki tudta, hogy ugyanaz a toll írta, mely a márciusi nyilatkozatot, hogy azt a Judenplatz-i palotában, a belügyminisztériumban kell keresni.. elhitették, holott valótlanságát. magán. viselte. E kézirat megfogalmazásával egy idben támadt Bach agyában az a rövidlátó és korlátolt bürokratára valló gondolat, hogy mintegy a laxenburgi stílusreraek bvebb kifejtéséül, a császári körút magyarázatául s egyben saját kormányzatának dicsítéséül egy röpiratot adjon ki, mely a támadt diszharmóniát elamennyire lehet maga iránt kedvezen oszlassa, a külföldet hangolja, kivált a magyar emigráció sohasem pihen külföldi mfleg a peticionálo ködésével szemben, s minden ellenvéleményt magyar urakét egyszersmindenkorra elhallgattasson. Bizonyára a császárban támadt kedvetlenséget is meg akarta szüntetni és már-már ingadozó bizalmát megersíteni. Fölvilágosító kalauznak is szánta Bach ezt a röpiratát mködése nyolc esztendejének „alkotásaihoz", hogy megersítse véleményükben azokat, kik mint ,'az abszolút, központi birodalomban hisznek; hogy felvilágosítsa azokat, kik nem ismerik Üj-Ausztriát, fleg a Bécsben székel külföldi diplomáciát; hogy rácáfoljon azokra, kik az boldogító rendszerében nem bíznak s petíciókkal ostromolják a császár fülét. így keletkezett a névtelenül s a nyomda megneve-. —. —. —. —. zése nélkül is megjelent röpirat: „Rückblick auf die jüngste Ent-. wicklungs-Periode Ungarns. Wien. 1857.". '. .Jellemz tizéchenyi. felfogása:. jegyzetei. „C'est piquant, dass gerade im Augenblick. Laxenburg. se tenir." -. —. das. ist die. Antwort auf II.. 101.. füzetnek ez év októ-. közt ezt a gondolatot találjuk:. wo 30.000. die Petition.. (Bécs, Áll. levéltájp, Széchenyi- Aktén.. Szögyény. Emlék.. A. in. —. Vlf. 12.. ;i. Maria. Zell,. l;ip.). Sept.. 9.. présant on «aií. ii. quoi.
(33) HKVKZETÉ,. 13. bérében csak ötszáz számozott példánya jelent. meg/ avval a meg-. okolással, hogy: „Munkánkat nem szántuk a nyilvánosságnak, hanem mindenekeltt magunknak, és talán barátaink egészen. szk. körének." (Rbl.. 4. 1.). A. nyilvánosságnak ez a látszólagos. kizárása azonban valószínleg csak fogás, mert. még ugyanabban. a hónapban, új szedésben, ugyancsak Bécsben megjelent egy második, változatlan szöveg kiadás is (a kiadás jelzése nélkül), kevésbbé díszes kiállításban, más lapszámozással. Széchenyi kezébe ilyen második kiadású példány került; ez nyilvánvaló a Blick lapszám-utalásaiból, melyek csak erre a kiadásra illenek, s. abból,. beszél. hogy Széchenyi valószínleg hallomásból 200 példányról (Blick 4. 1.), mert e második kiadásban a példányszám. nincsen megjelölve.. A. röpirat szerzjének. kiléte. nyílt. titok. minisztérium palotájából azt liíresztelték. volt.. ugyan,. A. hogy. belügy-. Meyer. Bernát volna az írója, de mindenki tudta, hogy a toll Meyeré, a gondolat azonban Baché. Meyer volt a császári parancsok, kiáltványok, szózatok szövegeinek tervezje,. s. elterjesztéseit Bach. a császár, mint emlékiratában nem minden büszkeség nélkül maga is mondja, rendszerint minden változtatás nélkül elfogadta.. s. Meyer Bernái-. — késbb:. „Bernhard Ritter von Meyer, k. k. Ministerialrath" a svájci Luzern. —. und katonnak titkárja, majd a svájci szövetségi gjrlésnek luzerni követe, 1847-ben, mikor a radikálisok legyzték a konzervativösterreichischer. Hof-. ultramontánokat, kénytelen volt hazájából menekülni.^ Eleinte Bécsbe ment, hol korábbi összeköttetései révén Metternichtl remélt. alkalmaztatást,. de. midn. március 13-án megbukott, az. a. hatalmas kancellár 1848. reményei. is. füstbe mentek.. Egy. Münchenben tartózkodott, majd 1851 szén újra Bécsben találjuk, ahol Schwarzenherg Félix herceg miniszterelnök Bach belügyminiszternek gondjaiba ajánlotta. Meyer, ki minden szabadabb gondolattól irtózott s szíve mélyéig, minden érzésével, telivér bürokrata-lólek volt, nemsokára Bach jobbkeze lett. Teljesen magáévá tette gazdájának lelkületét, abszolút-centralista felfogását, aki a Habsburgoknak történelmileg, nyelvileg és jellegéideig. ^ '. A. címlap visszáján: „In 500 Exemplaren gedruckt.. Széchenyi a Blickben Mayer-nek. írja.. Svájcban ,.Blutbeni" volt jellemz gúnyneve.. No. ".
(34) IIKVK/.KTKS.. 14. —. ben oly tarka birodalmát a császári sasnak oltalma alatt Limbra alarum tuariun" egyesült ervel Viribus Vnitis. —. —. ,,sub. — ha. ha nem, akkor a szuronyok Mint Bach, úgy Meyer is 1848 európai vívmányait mélyen megvetette, álmodók agyrémének és gonoszok csinálmányának minsítette. Szívbl gyíílölte a liberális alkotmány-gyártókat s a constitutionalismust, mely célszertlen, tarthatatlan eredményeket hozott a világra. Csak egyet tudott be neki érdemül, hogy eltakarította a történelmi fejldés alkotmányos alapjait, s hogy most Bachnak szabad keze van s a fabula rasa-n új, szilárd, rendezett Ausztriát építhet, teljesen a maga elmélete, ihlete szerint. Els fnökét, Schwarzenberg Félix herceget nagyon tisztelte; a másodikat, Bachot, Meyer bámulta és imádta. Az elnöki osztályban, tehát közvetlen közelben szemlélhette „nagy szerveztehetségét", „új, soha nem hallott feladatok megoldására való képességét", „a szervezetet", melyet alkotott y melynek „barát és ellenség egyaránt hódoló bámulattal adózik". Meyer fnökének korlátlan bizalmának örvendett, hivatali titkaiba teljesen be volt avatva: a bizalmas teendket u lehet bürokratikus intézkedésekkel,. erejével egyesíteni, együtttartani akarta.. fogalmazta. intézte el; egyházpolitikai és államjogi kérdésekben. meg a ban és. császár elé. kerül elterjesztéseket; a sajtóügyi bizottságszóval tökéletes mása. képviselte a belügyminisztériumot. hséges mindenese. volt hatalmas. —. urának,. aki. csak. belügy-. miniszteri címmel ugyan, de miniszterelnöki hatalommal kormá-. nyozta. I.. Ferenc József birodalmát.. Mikor. 1851 december 31-én kibocsátott „alapelvek" Grundzüge) az 1849 március 4-i birodalmi alkotmányt érvénytelenné tették, Magyarország testérl „leválasztották" a „történelmileg önálló" Erdélyt, melynek 1848-i unióját Bach törvénytelennek minsítette; ugyanúgy a Bánátot (Vojvodinát) és Horvátországot, melyeknek 1848 eltt szintén „önálló helyzetük" volt; a megmaradt csonka országot pedig „a könnyebb az. (Organische. közigazgatás kedvéért" öt helytartóságra ország ezt a szétdarabolást. el. nem. elkeseredéssel fogadta. 1854 végén. osztották.. Az. egész. palástolható fájdalommal és. Bach az. 1851-i alapelvek szi-. lárdabb kiépítését tervezte, a koronatartományok régi rendi alkot-. mányainak alapján, hogy ne csak a történelmi jognak, hanem a jelen kívánalmaknak is megfeleljenek. Természetes, hogy ez alkot-.
(35) REVEZETftS.. 15. mánytervezet ellen a nemzet valamennyi rétegében élénk tiltakozás támadt. Az emigráció, az úgynevezeti ó-liberálisok, az. m-. ó-konzervativok új pártja (ezek mind Bach-Meyer politikai a bel- és külföld sajtójában, röpiratokban, memorandu-. szavai). mokban hevesen támadták a teikben eltértek. is. tervezetet.. Bár a támadások. részle-. egymástól, két pontban tökéletesen megegyez-. is jól észrevették; elször: hogy az események nem döntötték meg a történeti, alkotmányos jogalapot, tehát Bachnak 1849 június 26-án fogalmazott. tek. s. ezt Bach-Meyerék. 1848. —. 49-i. jogvesz lés-elméletét, a. „Verwirkungstheorie"-t. nem. el. ismerik;. másodszor: hogy a viszonyok orvoslása csakis az alkotmányosan összehívott országgylésnek a koronával való megegyezése útján lehetséges.. Íme, a Bach-féle alkotmánytervezet folvtatott harc, a konzervatívok. s. az egész rendszer ellen. petíciója,. kedvezbb. császári körút eredményeinek. élén. már. is. sikerült. világításban való. tüntetése voltak a Rückblick megiratásának. a fcél mellett kisebb mellékcélokra. a kevéssé. f. indító okai. ;. fel-. hogy. gondolt Bach, e szakasz. érintettük.. Adjuk át mármost. a. szót. magának Meyernek, a. röpirat meg-. fogalmazójának.*. „A. Bach-minisztórium. pártharcok. idején,. ellen. részint. saját. intézett. magyar. leghevesebb. kezdeményezésemre,. részint. a. miniszter biztatására: ,Rückblick auf die jüngste Entwickelungsperiode Ungarns' címmel egy kis röpiratot vittem a. szkebbkör. elé, s benne tényekre alapítva kimutattam azt a nagy szellemi és anyagi haladást, melyet Magyarország a múlttal szemben a mostani kormányzat alatt megtett Ezt a kis röp-. nyilvánosság. .. iratot. Metternich. herceg. kezébe. is. .. juttattam.. .. Midn. késbb megint meglátogattam, leghízelgbb szavakkal. egyszer. nyilatko-. zott a röpirat hangjáról és tartalmáról, de egyben megjegyezte,. hogy a fdolgot elfelejtettem. Kérdésemre, hogy mi az a fdolog, Iratának élére annak a magyar urak lészérl. ozt válaszolta:. ,. annyiszor hangoztatott állításnak cáfolatát kellett volna tennie,. mely szerint az a nép, mely '. és 379. éí?. alkotmányos jogaival egészen az. Erlebnisse des Bernhard Ritter von Meyer.. Mellzhetetlen forrás az önkényuralom. társai megvilágításában mutatja. be.. Wien und. idejére,. Pest. 1875. 1. 357 mely az eseményeket Bacli.
(36) 6. BEVEZETÉS.. 1. uralkodója ellen való lázadásig visszaél, e jogokat soha. nem. el. Ha. egy nép saját jogaival úgy visszaél, hogy uralkodója jogait lábbal tiporja s akkor az uralkodó a lázadók legyzése után ne tehessen egyebet, mint hogy a régi jogviszonyokat újra helyreállítsa s evvel új zendülésnek csíráját elültesse, akkor ezt az elméletet nem minsíthetem másnak, mint olyannak, amely veszítheti.. mond a legegyszerbb, a. ellene. legtermészetesebb jogfogalmak-. nak, melyek mind a magán, mind a nyilvános életben érvényesülnek.. Mikép az egyes ember, úgy a nép. is. cselekvéseivel eljátszhatja. jogát a másikkal szemben; s ha egy nép vétkes zendüléssel. semmisíti. meg. legyzetik,. a korona. maga. a koronával szemben bírt jogait, azután pedig tle akkor egy új rendezett állapot helyreállítása csak hatalmának, az uralkodó bölcseségének és igazságos. Én nem cáfolhattam meg a herceg véleméminthogy magam is e nézeten voltam; csak azt jegyeztem meg, hogy tisztán a tényekkel számolva mindent el akartam kerülni, ami ingerelhetne, sérthetne s csak ezért melvoltának folyománya.*. nyét, annál kevésbbé,. lztem. hallgatással ezt a sajátságos. magyar. jogelméletet.'". Ezt mondja Meyer, s szavának hitelt kell adnunk. De ismerve Meyernek Bachhoz való viszonyát, a Rückblickbl kitíin, st kirívó járatlanságot a raagj-ar állam jogban; azt az elméleten nyar-. mely koholmányaiban valóságot lát s a való makacsul behunyja a szemét; de még inkább egy. vakságot,. galó. tények eltt nemzet legszentebb jogaival való könnyelm és lelketlen játékot, mely már rosszindulatot, képmutatást, jogcsavarást takar, akkor igazat kell adnunk az egykorú közvéleménynek, hogy az értelmi szerz maga Bach volt hisz ezt az író óvatosan maga is beismeri Meyer pedig csak az szócsöve, az íródiák, kinek a gazda tollba mondja a maga gondolatait. Meyer különben is ügyes volt föUebbvalói gondolatainak és szándékainak szóbafoglalásában, különben nem bízták volna rá a császári iratok szövegezését. Amit leírt, annak a felelssége nem rája hárul, hanem arra,. —. —. aki megrendelte és vele megiratta.^ * * *. '. Valószín, hogy az egész jogvesztési fejtegetést Meyer adja Metternich. vizájába. ^. V.. ö.. Bl.. 8-9..
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Der europäische und der ungarische Kult des Ostens unterscheidet sich aber in einer Beziehung deutlich voneinander: der Osten ist für die Ungarn nicht oder nicht nur
Wenn wir es wirklich schaffen, dass alle Kinder in Kitas bestmöglich und für Eltern kostenfrei betreut und erzogen werden können, alle Schülerinnen und Schüler durch
sehr niedrig sind und als Verkehrsinfrastruktur ohnehin bei allen Transportzweigen in der DDR aus dem Staatshaushalt finanziert werden (Oberbaukosten). Derartige
Es werden bei gegebenen Durch- messern und Nutenzahlen der Steigungswinkel und die Gangzahlen sowie die Steigungsrichtung gesucht, bei denen der Schnittpunkt der
punkt und Uebergriffe gehobenj und umgekehrt.. Und ifi dem -fo -* was nicht füglich in Abrede zu fiellenj wenn wir anders die Herrfchaft- über den Geifi nicht' mit
okoknak örömest is engedendek de modor tekintetében , ugy hiszem nem kell mutogatnom hogy illy tárgyak körül a' szívhez-szólás egészen helyén van; mert hiszen épen a'
Bei den schriftli- chen Dokumenten können Kreativität und Eloquenz der Juristen durch das The- ma sehr beschränkt werden, es kann aber nicht festgestellt werden, dass die Tex- te
Bei den schriftli- chen Dokumenten können Kreativität und Eloquenz der Juristen durch das The- ma sehr beschränkt werden, es kann aber nicht festgestellt werden, dass die Tex- te
