Cziva Oszkár
(Székesfehérvár, 1965 – ) A védés időpontja: 2000
PhD-értekezés címe: A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hazai együttműködésének lehetőségei természeti és ipari katasztrófák felszámolásakor, fejlesztési lehetőségek a „katasztrófavédelmi”
törvény hatályba lépése előtt.
Tudományos vezető: dr. Simon Ákos nyá. mk. ezredes, a hadtudomány kandidátusa.
Tudományos eredmények:
a) A katasztrófa következményei elhárítása folyamatrendszerének meghatározását.
b) A katasztrófák elleni védekezés feladatrendszere tartalmi elemeinek meghatározását.
c) A négylépcsős informatikai rendszerfelépítés kidolgozását.
d) A regionális Katasztrófa-elhárító Központok székhelyei kijelölésének, kiépítésének, felszereltségének meghatározását.
Hivatalos bírálók:
dr. Bleszity János nyá. tű.o. vezérőrnagy, a műszaki tudományok kandidátusa, dr. Farkas József nyá. o. vezérőrnagy, a hadtudomány doktora.
Bírálóbizottság:
Elnök: dr. Solymosi József nyá. mk. ezredes, a hadtudomány doktora.
Titkár: dr. Kovács Tibor mk. alezredes, a hadtudomány kandidátusa.
Tagok: dr. Vasvári Vilmos nyá. mk. ezredes, a hadtudomány doktora, dr. Halász László nyá. ezredes, a hadtudomány doktora, dr. Markó Béla, a közgazdaságtudomány kandidátusa.
PhD-értekezés tartalma:
Bevezetés
A téma indoklása, aktualitása Kutatási célok
Kutatási módszerek
I. fejezet. Feladatmegoszlások elemzése
1.1. A katasztrófák elleni védekezés jellemző nemzetközi és hazai szabályozása 1.1.1. Az Európai Unió néhány államának szabályozási gyakorlata
1.1.2 A fegyveres erők katasztrófavédelmi alkalmazásának lehetőségei néhány európai államban
1.1.3. A Magyar Köztársaság Alkotmányának vonatkozó előírásai
1.2. A katasztrófák következményeinek felszámolásában résztvevő szervek feladatai és hatáskörük
1.2.1. A Magyar Honvédség feladatai és hatáskörei 1.2.2 A határőrség feladatai és hatáskörei
1.2.3. A tűzoltóság feladatai és hatáskörei 1.2.4. A polgári védelem feladatai és hatáskörei
1.2.5. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság feladatai és hatáskörei 1.2.6. A rendőrség feladatai és hatáskörei
1.2.7. Egyéb szervek feladatai és hatáskörük
1.3. Rendkívüli jogrend keretében alkalmazandó intézkedések 1.3.1. A kimenekítés a kitelepítés és a befogadás
1.3.2 A kártérítési eljárások lefolytatása
1.4. A védelmi bizottságok szerepe a környezet biztonságának érdekében veszélyhelyzeti időszakban
1.4.1. A védelmi bizottságok felépítése
1.4.2. A védelmi bizottságok katasztrófavédelmi feladatai
1.5. A műszaki mentések végrehajtásának személyi és tárgyi feltételei a tűzoltóságnál 1.5.1. A műszaki mentések végrehajtásának jogi, személyi feltételei
1.5.2. Műszaki-technikai szempontok
Összegzés
II. fejezet. A katasztrófákkal kapcsolatos fogalmak és értelmezések áttekintése, a védelmi felkészítés általános jellemzői
2.1. Veszélyhelyzeti időszak, katasztrófahelyzet
2.2. A katasztrófa fogalmi meghatározása és meghatározó jellemzői 2.2.1. A katasztrófák fogalma
2.2.2 A katasztrófák csoportosítása területi kiterjedésük szerint 2.2.3. A katasztrófák tipizálása
2.3. A katasztrófa következményei elhárításának folyamatrendszere 2.3.1. Az ökológiai válság és a katasztrófa kapcsolata
2.3.2. Az ökológiai válság tartalma
2.4. A természeti katasztrófák megelőzésének alapjai 2.4.1. Földrengések
2.4.2. Árvizek, belvizek
2.4.3. Viharok, orkánok, tornádók, hófúvások
2.5. Az ipari katasztrófahelyzetek megelőzésének alapjai
2.5.1 Az ipari balesetek, katasztrófák kialakulásának leggyakoribb okai
2.5.2. Érdekeltségi szintek feladatai, kötelezettségei az ipari katasztrófák megelőzése érdekében
2.5.2.1. A gyártó tételesen meghatározott feladatai 2.5.2.2. Az ország állami szerveinek feladatai 2.5.2.3. Az egyéb szervezetek feladatai
2.5.2.4. Az üzleti haszonnal nem dolgozó szakmai társaságok és intézetek 2.6. A kárelhárításban résztvevőket veszélyeztető tényezők
2.7. A katasztrófák elleni védekezés pszichológiai előkészítése
2.7.1. A rendkívüli megterhelések által kiváltott reakciók fogalmi meghatározása
2.7.2. Rendkívüli helyzetek hatására bekövetkező magatartásminták a katasztrófa elhárításban résztvevőknél
2.7.3. A pszichikai felkészítés lényege, rendszere és módszere 2.7.4. A pszichikai felkészítés hazai helyzete
2.7.5. A pszichikai képzés beépítése a kiképzés rendszerébe Összegzés
III. fejezet. A veszélyes anyagok és hulladékok jelenlétében végzett beavatkozások tapasztalatai, várható feladatok
3.1. A veszélyes anyagok ártalmai a lakosságra és a beavatkozó állományra
3.1.1. A veszélyes anyagok környezetet szennyező lehetőségei és várható hatások 3.2. A vegyi balesetekkel kapcsolatos események felszámolásának folyamata
3.2.1. A veszélyes anyagok kikerülése következtében kialakulható veszélyhelyzetek 3.2.2. A mentési tevékenység stratégiája
3.2.3. A bevetési taktika kialakítása
3.3. A veszélyes anyagok szállításának hazai helyzetképe
3.3.1. A veszélyes anyagok hazai szállítására vonatkozó előírások 3.3.2. Az elmúlt években bekövetkezett hazai események tapasztalatai 3.3.3. A balesetek időben megoszlása 1993-tól napjainkig
3.3.4. Az események szállítási forma (közúti, vasúti, stb.) szerinti megoszlása 3.3.5. Az események területi megoszlása
3.3.6. A szállítási okmányok meglétének, az előírások betartásának fontossága 3.3.7. A szállítási balesetek elhárítására való felkészülés
3.3.8. A veszélyes anyagok által szennyezett területen a személyi és tárgyi mentesítés Összegzés
IV. fejezet. A kárelhárítási munkák végrehajtását biztosító informatikai – számítástechnikai háttérszükséglet
4.1. Az egységes 112-es segélyhívó rendszer alkalmazása
4.2. A katasztrófa-elhárítás során az információ áramlásának rendszere 4.2.1. Az operatív beavatkozás informatikai rendszerterve
4.3. A katasztrófa-elhárítás műholdon keresztüli informatikai támogatása Összegzés
