TMT28. évf. 1981(12.
Meg kell végül említeni k é t újabb fejleményt, amelyet a különleges filmfelvevők jellemeznek.
1978 márciusában az University Microfilms Interna
tional (UMI) a Líbrary o f Congress 6,8 millió katalógus
cédulájának mikrofilmezésére egy speciális, automatizált,
„ C a r d c a m " elnevezésű felvevő berendezést használt, amely tekercsfilmre f é n y k é p e z ugyan, de ezt közvetlenül a felvételezés—kidolgozás u t á n egy ún. kicsinyitő-rende- ző (composing-reducing) készülék átformálja mikro¬
filmlappá. A katalógust 1 : 4 2 a r á n y ú kicsinyítéssel 3215 mikrofilmlapra f é n y k é p e z t é k .
A Walesi Nemzeti Könyvtár 1970 előtti katalógusá
nak mikrofilmezésére „ E x t e k Model 7 1 5 0 " típusú mik
rofilmlap felvevőt használtak. E b e r e n d e z é s jellemzője, hogy az alkalmazott kicsinyítési a r á n y n a k megfelelően a k é p m e z ő - o s z l o p o k kialakítását mikroprocesszor vezérli.
A k ü l ö n b ö z ő színű katalóguscédulák eltérő expozíciós idejének meghatározása ugyancsak a u t o m a t i z á l t . A mik
rofilmlapokra 34 k é p m e z ő - o s z l o p o t f é n y k é p e z t e k , oszlo
p o n k é n t 32 katalóguscédulával. Egy mikrofilmlap így 1088 katalóguscédulát tartalmaz.
Összefoglalás
Jóllehet a géppel olvasható adatok és a COM kataló
gusok használatának elterjedése miatt nem valószínű, hogy a c é d u l a k a t a l ó g u s o k mikrofilmezése a jövőben j e l e n t ő s teret h ó d í t , de azért m é g számos esetben ez jelenti majd a megoldást. A k é t forma közül a mikrofilm
lap elterjedése a valószínűbb. Ennek oka egyrészt a mikrofilmlapos COM katalógusok elszaporodásában, másrészt az o l c s ó b b , m e g b í z h a t ó b b és nagyobb válasz
t é k b a n rendelkezésre álló mikrofilmlap-olvasó berende
zésekben t a l á l h a t ó . T o v á b b i e l ő n y ü k , hogy a mikrofilm- lapokhoz nincs szükség különféle tokokra, k a z e t t á k r a .
É r d e k e s , hogy egyik hivatkozott dolgozat sem írja le, hogy szakaszos felvételezés esetén az egy képmezőre f é n y k é p e z e t t k a t a l ó g u s c é d u l á k n a k milyen az elrende
zése. Ha a mikrofilmes cédulakatalógust COM katalógus
sal e g y ü t t akarják h a s z n á l n i , akkor ezt a fényképezésnél figyelembe kell venni. A COM katalógusok a címleíráso
kat általában függőleges irányú oszlopokban, felülről lefelé h a l a d ó elrendezésben t a r t a l m a z z á k , s e z é r t a cédulakatalógus tételeit is i l y m ó d o n rendezve kell fényképezni.
A m i a kicsinyítési a r á n y o k a t illeti, a legelterjedtebb arány 1 : 24. Ennél nagyobb arányú kicsinyítés csak akkor ajánlott, ha a cédulakatalógust COM katalógussal akarják kompatibilissé tenni. Ezeknél a kicsinyítési arány általában I : 4 2 vagy 1 : 4 8 [ 9 ] . Ha a cédulakatalógus olyan gyenge minőségű, hogy ezt a nagy arányú kicsinyí
tést már nem bírja el, akkor is van lehetőség a kompatibi
litásra: iker objektivü (twin-lens) olvasókészülék haszná
latával mind a kétféle kicsinyítés k é n y e l m e s e n olvasható.
Hivatkozások
1. MATSUMÍYA, H.-BLOOMFIELD, M.: A working microfilm card catalogue = Special Libraries, 55. köt. 3. sz. 1964.
p. 157-159.
2. GILLOCK, 0. P.-McDONOUGH, R. H.: Spreading statc líb
rary riches for peanuts = Wilson Library Bulletin, 45,köl, 4. sz. 1970. p. 354-357.
3. M1ELE, A. W.: The Illinois State Library automated catalo
gue (1MAC) = Microform Revicw, 2. köt. 1. sz. 1973.
p. 27-31.
4. GAINES, K.: Underlaking a subjecl catalogue in microficbe = Library Resources and Technical Services, 15. köt. 3. sz.
1971. p. 297-308.
5. MORRISON, E.: NUCOM on microfilm: Somé commentson the New Look Australian Union Catalogue of Monographs - Australian Academic and Research Libraries, 8. köt. 2. sz.
1977. p. 61-67.
6. TOROK, S.: A pioneering venture in filming library calalo- gues = IMC Newsletter, 1976. 46. sz.
7. ROBERTS, E. G.-KENNEDY, J. P.: Tfie Georgia Tech Lib
rary's micrufiche catalogue = Journal of Micrographics, 6. köt. 6. sz. 1973. p. 245-251.
R. HAAG, D.E.: The 1941-1975 South African Joint Cata
logue of Monographs on Microfiche • South African Libraries, 44. köt. 3. sz. 1977. p. 113-117.
9. WATSON, P.: Converting a card catalogue to microfichc = Australian Academic and Research Libraries, 9, köt. 3. sz.
1978. p. 164-167.
/HORDER, A.: The reproduction of card catalogues on roll microfilm and microfiche: choice of micro
form and formát = Reprographics Quarterly, 13.
köt. 3. sz. 1980. p. 94-97./
(Novak István)
0 00
S z á m í t ó g é p e s é s m i k r o f i l m e s i n f o r m á c i ó k e r e s ő r e n d s z e r e k i l l e s z t é s e
Már régóta elfogadott t é n y , hogy a m i k r o f i l m é s a mágneses t á r o l ó k mint információtárolásra és -keresésre használt h o r d o z ó k , kölcsönösen kiegészítik e g y m á s t . A digitális t á r e l ő n y e , hogy k ö n n y e n és gyorsan hozzáfér
h e t ő , naprakészen t a r t h a t ó , számtalan m a n i p u l á c i ó r a , válogatásra, rendezésre k é p e s ; h á t r á n y a viszont, hogy drága és kapacitása k o r l á t o z o t t .
A mikrofilmen való tárolás ezzel szemben aránylag olcsó, gyakorlatilag korlátlan, és különösen e l ő n y ö s a nehezen „ d i g i t a l i z á l h a t ó " adatok, p l . á b r á k , diagramok, fényképek rögzítésére. A m i k r o f i l m fő h á t r á n y a , hogy nehéz naprakészen tartani, a hozzáférés lassú és kényel
metlen.
531
Beíiá mólók, szemlék, közi a mén vek
Mindezekből az következik, hogy igen hasznos lenne a két h o r d o z ó előnyeinek egy rendszerben való kihaszná
lása, azaz k e t t ő s - h o r d o z ó j ú rendszerek tervezése. Az erre irányuló fejlődés talán legismertebb gyümölcse a COM (Computer Output Microfilm) technika, amely nagy mennyiségű, mágneses h o r d o z ó n tárolt adatot képes közvetlenül m i k r o f i l m h o r d o z ó k r a átvinni.
A mikrofilm gépesített keresésének fejlődése
A mikroformákkal szembeni legfőbb ellenállás annak t u l a j d o n í t h a t ó , hogy — bármilyen formáról legyen is szó
—, olvasásukhoz speciális olvasóberendezések szüksége
sek. A tekercsfilmek használatát kezdetben úgy egysze
rűsítették, hogy k a z e t t á k b a helyezték ő k e t , a megfelelő k é p k o c k á k kikeresését (a film tekercselését) pedig moto
rizálták. Az ilyen rendszerek h á t r á n y a azonban egyrészt az, hogy a keresés szekvenciális, és mint ilyen, hosszadal
mas, másrészt a sok használat a filmet is rongálja.
A tekercsfilmhez képest a mikrofilmlapok keresése kevésbé alkalmas gépesítésre, így ezeket legtöbbször kézi k a r t o t é k o k b a n tárolják és keresik. Van azonban egy olyan m i k r o f o n n á , amely nem tekercsfilm ugyan, keresé
sét mégis m á r igen korán gépesítették: az ú n . ablakos mikrofilm kártya. Ez egy elektronikus adatfeldolgozó l y u k k á r t y á b a vágott ablakra m o n t í r o z o t t 35 mm-es mik
rofilmkocka, és így alkalmas gépi válogatásra és keresés
re.
Az eddig említett módszerek a mikrofilm keresés gépesítésének első generációjál reprezentálják. A máso
dik generáció a miniszámítógépek és a mikroprocesszo
rok megjelenésével vette a k e z d e t é t . Elkészültek az első számítógéppel vezérelt mikrofilmolvasók, amelyek az első generációs olvasók használatához szükséges indexe
ket is magukban foglalták. Az egyik legkorszerűbb ilyen berendezést a Microform Data Systems Inc. hozta forgalomba; ez egy a u t o m a t i z á l l mikrofilmolvasóhoz kapcsolódó digitális, katódsugárcsöves képmegjelenítővel ellátott terminálból és egy miniszámítógépből áll. Ez a k o m b i n á c i ó nemcsak a számítógéppel vezérelt filmkocka visszakeresését leszi lehetővé, hanem a beépített index segítségével a bonyolult, interaktív keresést is.
A m i a mikrofilmlapot illeti, e h o r d o z ó k visszakeresé
sének gépesítésére is t ö r t é n t e k kísérletek. Az Image Systems Inc. p l . többfajta olyan olvasót is forgalmaz, amely b e é p í t e t t karusszel-tárat (carousel) tartalmaz és kb. 800 mikrofilmlapot t u d tárolni. A mikrofilmlapok kiálló szélét k ö d o l t fémlapocskákkal látják el. Ez lehető
séget kínál számítógéppel vezérelt válogatásra. A keresési folyamat az a z o n o s í t ó k ó d bebillentyűzésétől a kívánt kocka megjelentetéséig csak h á r o m másodpercig tart.
A mikrofilmkeresés gépesítésének korlátai
Bármilyen hatásosnak t ű n h e t n e k is az ismerteteti második generációs berendezések, a legújabb elképzelé
sektől m é g messze elmaradnak. A jövő a u t o m a t i z á l t visszakereső rendszereit m i n d e n k é p p e n az fogja meghatá
rozni, hogy a második generációs, számítógéppel vezérelt mikrofilmolvasó berendezéseket a legfejlettebb video
technikával párosítják. A második generációs rendszerek
nek ugyanis két hiányosságuk is van.
Az online keresés t e k i n t e t é b e n h á t r á n y t jelent, hogy a berendezések kapacitása k o r l á t o z o t t . Igaz, vannak igen nagy mennyiségű adat tárolására képes rendszerek, pl. a Microform Data Systems által forgalmazott berendezés,
amely 200-szoros kicsinyítésü ultramikrofilmjein nem kevesebb, mint 1 millió A/4-es oldalt tárol - mégis a maximált online kapacitás, bármilyen magas is legyen a batár, korlátot jelent.
A második elégtelenség az információk naprakészen tartásának nehézségében rejlik. Ha egy i n t é z m é n y b e n p l . t ö b b helyen van szükség azonos mikrofilmes mellék
adatbázisokra, a sokszorosítás még aránylag elfogadható ráfordítással m e g o l d h a t ó , de a karbantartás csak úgy k é p z e l h e t ő el, hogy valaki az új mikrofilmlapokkal végigjárja az infézetben levő összes mikrofilmtárat, vagy az érdekeltek saját maguk gondoskodnak a p ó t l á s o k r ó l , cserékről.
A legújabb fejlemények
Hogyan lehet ezeket a hiányosságokat leküdzeni?
A m i a kapacitást illeti, fejlesztés alatt áll egy ú j , a u t o m a t i z á l t mikrofilmkereső rendszer, amelynek befo
gadóképessége elméletileg korlátlan. A rendszer mikro¬
filmlapokra és körtárakra épül, de a már említett Image Systems típusú berendezésektől annyiban t é r el, hogy a körtárak nem az olvasóban, hanem azon kívül helyezked
nek el olyan elrendezésben, hogy korlátlanul b ő v í t h e t ő k . A k ü l ö n b ö z ő helyeken levő mellék-adatbázisok kar
bantartásából származó h á t r á n y o k megszüntetése lénye
gében a tárolt mikrofilmhez való hozzáféréssel függ össze. Eddig ugyanis a gépesítés arra irányult, hogy az igényelt filmkockát automatikusan kikeressük, és a fényforrás elé hozva megjelenítsük. A most fejlesztés alatt álló rendszerek ezzel szemben nem n y ú j t a n a k közvetlenül optikailag vetített k é p e t , hanem a k é p e t egy zártláncú videó—digitális televíziós rendszer útján közve
títik. Ez úgy zajlik le, hogy egy videó s o r b o n t ó berende
zés végigpásztázza a kívánt k é p e t , és az analóg video-jele- ket egy konverter digitális jelekké alakítja á t . A digitális jeleket ideiglenesen egy mágneslemez-puffer tárolja, m i alatt a kiválasztott mikrofilmlap visszakerül eredeti helyére, az elektronikusan tárolt k é p pedig mejelenik egy katódsugárcső k é p e r n y ő j é n . A k é p a z o n o s í t ó k ó d bebil-
532
TMT 28. évf. 1981/12.
lentyűzésétól a megjelenítésig 3 m á s o d p e r c , a mikrofilm
lap eredeti helyére való visszakerüléséig pedig 6 másod
perc telik el.
Az ilyen rendszereknek az optikai vetítéssel szemben az az óriási e l ő n y ü k , hogy mivel a k é p e k e t elektronikus jelekké alakítva tárolják, a digitális jelek a mikrofilmtár
tól bármilyen távol levő munkahelyekre k ö z v e t í t h e t ő k . Az adatbázis felfrissítése természetesen nem minden terminálnál szükséges, hanem csak a k ö z p o n t i t á r b a n , hiszen a t e r m i n á l o k online kapcsolatban vannak a rendszer központjával.
Leheteséges, hogy az ilyen megoldás sokaknak u t ó pisztikusnak t ű n i k , de h a s o n l ó a k m á r napjainkban is megvásárolhatók, p l . az angol Stabletron Ltd. vagy az amerikai Teknetron Inc. forgalmazásában, és ezekhez bárki — ha egymillió font van a zsebében — h o z z á j u t h a t . A m i az indexelésen alapuló keresést illeti, a k e t t ő s h o r d o z ó j ú rendszereket m o s t a n á i g leginkább ügyviteli (pénzügyi, raktárgazdálkodási, nyilvántartási stb.) infor
m á c i ó k keresésére, h a s z n á l t á k , amihez nem volt szükség mély indexelésre. Igen széles k ö r ű lehetőségek rejlenek azonban abban, hogy mikrofilmes folyóirat- vagy report- g y ü j t e m é n y t alakítsunk k i , amelyek keresése már sokkal m é l y e b b indexelést kíván meg. E bonyolultabb tárgyi, elemző index rendszerek h á z o n belül is k i fejleszthetők, de a kereskedelemben kész programcsomagok is kapha
t ó k , p l . az I B M , az I C L (International Computers L t d . ) vagy a CDC (Control Data Corporation) forgalmazásá
ban. A felhasználók ilyen indexrendszerek b i r t o k á b a n szűk t á r g y k ö r ö k szerint is végezhetnek online dokumen
tumkeresést, sőt — mivel a mikrofilmes rendszerek is szabványos t e r m i n á l o k a t használnak - az is m e g o l d h a t ó , hogy a mikrofilmes d o k u m e n t u m k e r e s ő rendszereket összekapcsolják a kereskedelemben rendelkezésre álló i n t e r a k t í v online i n d e x e l ő és referáló szolgálatok kereső
funkcióival.
Jelenleg az online i r o d a l o m k u t a t á s korszakát éljük;
nincs messze azonban az online d o k u m e n t u m k e r e s é s időszaka!
/McMURDO, G.: The interface between computerized retrieval systems and micrographic retrievat sys¬
tems = Journal of Information Science, 1. köt.
3. sz. 1980. p. 345-359./
(Nóvák István)
• • •
M i k r o f i l m l a p k a t a l ó g u s e l ő á l l í t á s a s z á m í t ó g é p p e l V o r a r l b e r g b e n
Bregenzben n e m r é g a l a p í t o t t á k meg a szövetségi állam nemzeti k ö n y v t á r á t , a Vorarlberger Landesbibliothek-ot,
1978-ban, mivel h a g y a t é k b ó l származó régi könyvek
ből álló á l l o m á n y u k nem volt s z á m o t t e v ő , e l h a t á r o z t á k , hogy az újonnan b e s z e r z e n d ő művek katalogizálásához számítógépet vesznek igénybe.
Célszerűnek látszott, hogy ne kísérletezzenek, hanem kész rendszert vegyenek á t . Ezért a Bielefeldi Egyetemi Könyvtár (Universitátsbibliothek Bielefeldi és a Siemens cég által kifejlesztett, a RAK-on és az ISBD-n a l a p u l ó , BIKAS I I . elnevezésű programot v e t t é k meg 100 ezer schillingért. Ehhez még megvásárolták a Siemens 6610 típusú kisszámítógépet, amely 240 ezer schillingbe ke
rült, s amelyhez h é t terminál is k a p c s o l ó d i k .
A k ö n y v e k adatai - a rekordok - további feldolgozá
sa külső s z á m í t ó k ö z p o n t b a n t ö r t é n i k . Az alapszalagról mikrofilmlap formában készülnek el a különféle kataló
gusok a BIKAS I I . további programjai alapján.
/RAUCH, G.:EDV-Katalogislerungan der Vorarlber
ger Landesbibliothek. = Mitteilungen öster- reichischer Bibliothekare, 34. köt. I. sz. 1981.
p. 30-35./
( L . M . )
Hiba-kiigazítás
A T M T 10. számának 447. oldalán a Könyvismertetés rovat első cikke INFOS-szeminárium Prágában címen jelent meg. A nyilvánvaló tévedésért - hiszen, mint az már a könyv k ö z ö l t címéből kitűnik, a szóban forgó s z e m i n á r i u m o t Ó-Tátraf(íreden t a r t o t t á k - elnézést kérünk.
A szerkesztőség
533
