O P T I M Á L I S M É R E T Ű M A G G Y Ü J T E M É N Y K I A L A K Í T Á S A A T R U E S W E L L - F É L E MÓDSZER A L A P J Á N
Sz. Kiss Csaba
Fővárosi S i a b ó Ervin Könyvtár
A legkülönfélébb t í p u s ú , m é r e t ű és múltú k ö n y v t á rakban sokféle összefüggésben v e t ő d h e t fel a ritkán vagy egyáltalán nem használt dokumentumanyag leválasztása, elkülönítése az állomány gyakrabban használt részétől. A nem m e g ő r z ő funkciójú g y ű j t e m é n y e k b e n ha más nem, a helyhiány e l ő b b - u t ó b b kényszeríti a k ö n y v t á r o s o k a t az állománykivonásra, a társadalom számára (az adott helyen) fölösleges k ö n y v e k eltávolítására, amelyek tö
megükben pazarolják a k ö n y v t á r erőforrásait, rontják h a t é k o n y s á g á t . Ennek megszervezése gyakran sok bo
nyodalommal j á r , mert a ,,ritkán h a s z n á l t " , „fölösleges",
„ a v u l t " , „ é r t é k t e l e n " stb. fogalmakat a k o n k r é t körül
m é n y e k k ö z ö t t is n e h é z az operatív m u n k á h o z szükséges egyértelműséggel meghatározni még o t t is, ahol ismeret
len hobby a szenvedélyes k a m p á n y szervezés „a meglevő gyűjtemény szent integritása" é r d e k é b e n . Általában a legkvalifikáltabb szakemberek drága idejét rabolja el a leválasztással kapcsolatos t ö b b l e t m u n k a , az egyes művek iránt megnyilvánuló tényleges igények mellett a nehezen p r o g n o s z t i z á l h a t ó potenciális igények mérlegelése.
„ Á l l o m á n y á n a k egy része a k ö n y v t á r a t mindig és m i n d i n k á b b forráskönyvtár rá teszi. Hogy e megterhelés
nek h a t á r a hol van: minden k ö n y v t á r maga döntse e l " - írta Szabó Ervin m á r az 1910-es évek elején. [ 1 ] A k ö n y v t á r o s o k n a k azonban eltérő egyéni beállítódásai
kon, szubjektív tapasztalataikon és értékítéleteiken kívül kevés egzakt fogódzójuk van ahhoz, hogy „e megterme
lés h a t á r a i r ó l " objektív, k ö n n y e n a l k a l m a z h a t ó , k ö z ö s egyetértésen alapuló d ö n t é s e k e t hozzanak.
A nehézségek h a s o n l ó k , ha nem kivonásról, hanem a ritkán használt dokumentumoknak a szabadpolcos hely
ről zárt r a k t á r b a , a helyben levő r a k t á r t e r e k b ő l távolabbi r a k t á r a k b a való áthelyezéséről van s z ó . Mindig csak utólag d e r ü l h e t k i (derülne k i , ha ugyan valaha is m é r n é k ) , h o g y a leválasztással az igények hány százaléká
nak kielégítését t e t t é k k ö r ü l m é n y e s e b b é , lassúbbá és költségesebbé (vagy h i ú s í t o t t á k meg, h á r í t o t t á k á t a k ö n y v t á r k ö z i kölcsönzésre - kivonás esetén). Gyakran
éppen az ismeretlentől való félelem hat b é n í t ó a n azokra a törekvésekre, hogy az á l l o m á n y t a társadalmi szükség
letekkel összhangban alakítsák vagy rendezzék el, h o l o t t , mint arra sokan r á m u t a t t a k , „ m i n d a z t , amit nemigen h a s z n á l n a k , el kell távolítani a primer g y ű j t e m é n y terek
b ő l " . [ 2 ] Ez számos előnnyel j á r , t ö b b e k k ö z ö t t javítja a hozzáférhetőséget a g y ű j t e m é n y h e z és - hosszabb tá
von - csökkenti az ö n k ö l t s é g e t , ami minden k ö n y v t á r nak alapvető célja. [ 3 ]
Minden k ö n y v t á r o s tapasztalatból tudja, hogy a doku
m e n t u m k é r é s e k legtöbbje a g y ű j t e m é n y e k n e k viszonylag jóval kisebb hányadára i r á n y u l . A z állomány leválasztás akkor volna h a t é k o n y , ha a kielégíthető igények legki
sebb, a használók és a k ö n y v t á r számára e l f o g a d h a t ó , a könyvtár vezetősége által tervszerűen és tudatosan vállalt csökkentése mellett a l e h e t ő legnagyobb mennyiségű ritkán használt anyagot t u d n á n k leválasztani, statisztikai
lag m e g h a t á r o z h a t n á n k ezt a m e n n y i s é g e t , és objektív módszerrel, olcsón és gyorsan k i t u d n á n k szűrni ezt az anyagot. Richárd W. Trueswell egyszerű és elegáns módszere éppen ezt teszi lehetővé. A massachusettsi műszaki k ö n y v t á r o s a hatvanas évek derekán p u b l i k á l t a első kísérleteinek e r e d m é n y e i t , de eljárására csak az
1970-es évtized k ö z e p é n , a k ö n y v t á r a k növekedési válsá
ga n y o m á n kezdtek felfigyelni, akkor, amikor a könyv¬
tárpolitika egyre t ö b b országban tételesen is kimondta, hogy a k ö n y v t á r a k állományát ésszerűtlen korlátlanul növelni. [ 4 ] Az éveken át folytatott szakmai viták és kísérletek b e b i z o n y í t o t t á k : a módszer a gyakorlatban jól h a s z n á l h a t ó és h é z a g p ó t l ó jellegű.
Az alábbi ismertetés szükségképpen vázlatos. A z é r d e k l ő d ő k n e k a részletes didaktikai m o z z a n a t o k r ó l , a használhatóság feltételeitől, a módszerrel kapcsolatos
félreértésekről, vitákról, e l ő n y ö k r ő l stb. az irodalomjegy
zékben f e l t ü n t e t e t t eredeti forrásokból kell tájékozód
niuk. [ 5 ]
S/ K i n Cí.: Optimális méretű maggydjtemény kialakítása .
Használati maggyüjtemény, polcidö és leválasztási pont
Használati maggyüjteménynek nevezzük a meglevő g y ű j t e m é n y n e k azt a részét, amely kielégítené az egész gyűjtemény iránt megnyilvánuló igények (dokumentum- kérések) 95—99%-át. A k ö n y v t á r funkcióitól, sajátossá
gaitól, lehetőségeitől függően a pontos százalékszámot a vezetőség maga szabhatja meg. Ehhez — mindenek
e l ő t t — célszerű alaposan t a n u l m á n y o z n i a tudatosan fel nem vállalt 0 , 5 - 5 % - n y i igény jellegét.
A maggyűjtemény a z o n o s í t á s á h o z a kulcs a polcidö:
az egyes dokumentumok legutóbbi kölcsönzése (haszná
lata) ó t a eltelt i d ő , melyet - ismét csak a könyvtár sajátosságaihoz igazodva - megfelelő finomsággal kell m é r n i , hetekben, h ó n a p o k b a n , félévekben vagy években.
T ö b b százezres nagyságrendű gyűjteményeknél az év jól bevált mértékegység.
A t ö b b évtizede folyó használatvizsgálatok kimutat
t á k , hogy a k ö n y v jövőbeli használatát a legnagyobb valószínűséggel a polcidő jelzi előre ( t e h á t : a legutóbbi használat óta eltelt i d ő , és nem évekkel korábbi két használati eset időkülönbsége). Statisztikailag megbízha
t ó b b a n vetíti előre a potenciális h a s z n á l a t o t , mint a beszerzési év, a kiadási év, a korábbi használati esetek száma, a dokumentumok nyelve vagy tárgya.
A módszer lényege, hogy mind a kurrens k ö l c s ö n z ö t t k ö n y v e k , mind a raktári állomány polcidö szerinti megoszlását feltérképezzük, és a k e t t ő t egymáshoz vi
szonyítjuk.
A használati mintavétel során n é h á n y napig folyama
tosan fel kell j e g y e z n ü n k minden egyes használatba adott k ö n y v polcidejét. A tapasztalatok szerint a mint
egy 500-tól 1000 db-ig terjedő minta elegendő. Nagyobb k ö n y v t á r a k b a n az ezret megközelítő napi minta meglepő konzisztenciát mutat, így nincs szükség heteken át méricskélésre. Az adatokat táblázatba r e n d e z z ü k .
Szisztematikusan, reprezentatív m i n t á t kell v e n n ü n k a raktári állományból is, szintén feljegyezve minden egyes k ö t e t polcidejét. Ha a mintavétel j ó , 0,5% köriili nagyság elegendő, bár ez a munka t ö b b százezres állománynál így is j ó néhány napig eltarthat. A Fővárosi S z a b ó Ervin Könyvtár ( F S Z E K ) k ö z p o n t i k ö n y v t á r á n a k kölcsönöz
h e t ő monografikus á l l o m á n y á b a n , ahol a felmérést vé
geztük, az azonos m é r e t ű polcok közül minden hetedik
ről k i e m e l t ü n k k é t k ö n y v e t ; j o b b r ó l és balról az ötödi
ket. Mintánk k b . 0,76%-os volt. A kiadott könyvek polcidejéről az i n d i k á t o r alapján h a s o n l ó m i n t á t v e t t ü n k , melyet természetesen hozzá kellett adnunk a raktári m i n t á h o z . A kölcsönzési és a raktári minta polcidő szerinti megoszlását mutatja az 1. táblázat.
1. táblázat Az FSZEK központi k ö n y v t á r á b a n 1984. V . 11-én k ö l c s ö n z ö t t könyvek és a teljes monografikus állományból
veit szisztematikus véletlen minta polcidő szerinti megoszlása
Polcidő (évi 0 - 2 3 f 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
• kölcsönzés (db) 784 39 18 2 8 2 1 5 6 2 5 4 1
- - -
• raktári (db) 573 121 112 86 54 48 70 50 46 52 35 55 37 34 37 36 22 19 21
Polcidd (év] 2 1 - 2 5 2 6 - 3 0 31-nél több soha nem kölcsönzött
. , - ~j
összesen
• kölcsönzés (dbl B 5 7 897
• raktári (db) 108 73 312 475 2476
A darabszámokat a minta százalékára átszámítva, adataink alapján megrajzolható egy olyan grafikon, ahol a felső görbe bármely pontja megmutatja, hogy a neki megfelelő polcidőnél rövidebb polcidejű könyvek kumu
láltan a teljes használat hány százalékát teszik k i , az alsó görbének bármely pontja pedig azt, hogy az adott polcidőnél rövidebb polcidejű k ö n y v e k az állomány h á n y százalékát alkotják. Ha függőleges vonallal bárhol összekötjük a k é t görbe egy-egy p o n t j á t , az ábráról leolvashatjuk, hogy a meglevő g y ű j t e m é n y b ő l kielégít
h e t ő használati igények tetszőleges százalékát mekkora magállománnyal lehet teljesíteni, m á s k é p p fogalmazva:
megállapítható, hogy az igény kielégítés bármely százalé
kának a teljes állomány h á n y százaléka felel meg, és a
magállományba t a r t o z ó k ö n y v e k n e k maximálisan mennyi a polcidejük. Ez a kritikus polcidő az ú n . leválasztási pont: az ennél hosszabb polcidejű könyvek nem tartoznak a kielégítendő igények százalékával defi
niált magállományba. A használati magállomány és a nem-mag állomány méreteit ennek alapján pontosan meg lehet h a t á r o z n i .
így p l . az FSZEK k ö z p o n t i k ö n y v t á r á b a n felméré
sünk azzal az e r e d m é n n y e l j á r t , hogy az igények 97,6%- át k i lehetne elégíteni az állomány 55,8%-ával, és egy ilyen magálJományba a 15 évesnél rövidebb polcidejű könyvek t a r t o z n á n a k ; vagy az igények 98%-át lehetne teljesíteni az állomány 61,3%-ával, s egy ilyen magállo
m á n y b a a 20 évesnél r ö v i d e b b polcidejű könyvek tartoz-
TMT 32. évf. 1985/1-2.
n á n a k . Horribile dictu: az állomány 38,7?!.~ának eltávolí
tása a primer t á r o l ó t e r e k b ő l (amin nem kell „ k i d o b á s t "
é r t e n i ) csupán a használói igények 2%-át é r i n t e n é , és ezeket az igényeket úgy lehetne t a n u l m á n y o z n i , ha bizonyos ideig szisztematikusan vizsgálnánk a 20 évesnél hosszabb polcidővel forgalomba k e r ü l ő k ö n y v e k e t fi. ábra).
100
80
•? 60
97,6 98
Kölcsönzési görbe
\
B 1 T _ j , , i - *1 Raktári görbe
Polcidö (évi
K
55,8Raktári görbe
Polcidö (évi 5 1 0 15 20 25
1. ábra A kölcsönzési minta és a raktári minta polcidő szerinti megoszlása a FSZEK Központi
Könyvtárában (1984)
Ellenvetések
A m ó d s z e r legszigorúbb elvi bírálói t ö b b n y i r e azt h o z z á k fel, hogy egyenlőségjelet tenni érték és használat k ö z é súlyos baklövés. Valóban nincs matematikai össze
függés a k e t t ő k ö z ö t t . Ám e t t ő l még igaz marad, hogy ha egy-egy dokumentum 20 évig „parlagon hever" a rak
t á r b a n vagy éppenséggel sohasem használják (az u t ó b b i kategóriába tartozik - más nagy k ö n y v t á r a k h o z hasonló
an - az FSZEK k ö z p o n t i k ö n y v t á r a monografikus állo
m á n y á n a k kb. 20%-a), ez eléggé jelzi a szóban forgó dokumentum értéktelenségét a társadalom számára (leg¬
alábbis az adott helyen). [ 6 ]
T é n y , hogy a polcidő alapján mechanikusan végzett leválasztással a nem-mag á l l o m á n y b a k e r ü l h e t n e k komoly é r t é k e k is, és ez m é g akkor is súlyos veszteség, ha a magas polcidejű k ö n y v e k n e k csupán a t ö r e d é k e ilyen. Az is t é n y azonban, hogy az értékes k ö n y v e k e t egyéb ismérvek alapján k ö n n y e n kiszűrhetik a tapasztalt k ö n y v t á r o s o k . Trueswell mindig h a n g s ú l y o z t a , hogy a maggyűjtemény elhatárolását ne kizárólag a polcidő alapján végezzék. A p o l c i d ő jelentősége abban van, Jiogy jól k e z e l h e t ő , egyszerű, objektív statisztikai e s z k ö z ,
alkalmazása nem igényel k ü l ö n ö s e b b szakképzettséget, lehetővé teszi a gyors, egyszerű és olcsó elöszelekciót, és nem zárja k i e g y é b értékelési k r i t é r i u m o k b e v o n á s á t . A szakembereknek csupán a leválasztott nem-mag gyűjte
m é n y t kell felülbírálniuk.
A k ö n y v t á r o s o k egy része, különösen t u d o m á n y o s célokat szolgáló g y ű j t e m é n y b e n , t e r m é s z e t e s ellenérzés
sel fogadja a használat akár 2%-ának k ö r ü l m é n y e s e b b é tételét is. Ügy érvelnek, hogy e m ö g ö t t r i t k a , de fontos k u t a t ó i igények h ú z ó d h a t n a k meg. Nem szabad elfeledni azonban, hogy a nem-mag gyűjtemény leválasztása, az üres polcok beállítása (melyek elhelyezése, fenntartása semmivel sem o l c s ó b b , mint a teli p o l c o k é ) sohasem öncél, hanem általában kényszer vagy legalábbis szükség
let; a cél minimálisan a használat lényegesen nagyobb százalékának m e g k ö n n y í t é s e . Amellett a gyakorlat azt mutatja, hogy a ritkán keresett művek nehezebb hozzá
férhetősége nem akadályozza az e l m é l y ü l t , időigényes k u t a t á s t , melynek forrásai e g y é b k é n t is mindig szétszór
va t a l á l h a t ó k , sohasem egy helyen. [ 7 ]
Jogos a fölvetés, hogy a maggyűjtemény pusztán statisztikai elhatárolásához is figyelembe kelt v e n n ü n k a h e l y b e n h a s z n á l a t o t , ahol ez j e l e n t ő s . Ilyen k ö n y v t á r a k ban célszerű volna a h e l y b e n h a s z n á l a t i d ő p o n t j á t is nyilvántartani. Sajnos ez a gyakorlat nem tipikus. | 8 ]
Természetesen semmiféle kvantitatív módszerrel nem lehet h e l y e t t e s í t e n i fontos könyvtárvezetési ésfvagy sze
lekciós d ö n t é s e k b e n valamennyi lényeges változó f i gyelembevételét és a nem s z á m s z e r ű s í t h e t ő minőségi mozzanatok mérlegelését, Minden olyan d ö n t é s során azonban, amely megköveteli, hogy számoljunk a meglevő gyűjtemény iránt megnyilvánuló igénnyel, Trueswell modellje hasznos e s z k ö z lehet, mert
• potenciális felhasználói számára világos és k ö n n y e n é r t h e t ő ,
• a szükséges adatok viszonylag k ö n n y e n , gyorsan és olcsón b e s z e r e z h e t ő k ,
• nem mellőz eleve lényeges m e g f o n t o l á s o k a t ,
• elég rugalmas ahhoz, hogy érvényesülni engedje m á s információk h a t á s á t a d ö n t é s e k r e . [ 9 |
Egyéb alkalmazási lehetőségek
Az állománykihasználtság aggregált vizsgálatára irá
n y u l ó hasznos m ó d s z e r a b e v e z e t ő b e n e m l í t e t t e k e n kívül a könyvtári munka m á s területein is felhasználható.
Hason/ó adottságú könyvtárak hatékonyságának összevetése
A Trueswell-féle adatok ismeretében megrajzolhatjuk azt a g ö r b é t , amelynek b á r m e l y pontja megmutatja, hogy a használat adott százalékának az állomány h á n y százalékával lehet eleget tenni. Á l l o m á n y á t az a k ö n y v t á r hasznosítja jobban, amelynél ez a görbe k ö z e l e b b van a 45°-os egyeneshez. A nagyobb holt teret, avult, fölösle
ges anyagot h o r d o z ó k ö n y v t á r a k n á l ez a görbe t á v o l a b b kerül a felező egyenestől. A 2. és a 3. ábra a Trueswell által az 1960-as években vizsgált k é t amerikai k ö n y v t á r ,
Sz. Kiss Cs.: Optimális mérető maggyOjtemány kialakítása
0 20 40 60 80 1O0
Az igénveket kielégítő állományrész (a teljes állomány %-áhan)
2. ábra A FSZEK Központi Könyvtára és egy hasonló méretű amerikai egyetemi könyvtár
„állománykihasználtsági görbéje"
valamint az FSZKEK állománykihasználtsági görbéjét ábrázolja a k ö n y v t á r a k nevének kezdőbetűivel. A z FSZEK görbéje „ r o s s z a h b " , mint a hozzá h a s o n l ó méretű egyetemi g y ű j t e m é n y é ( M H C ) , de „ j o b b " , mint a nála nagyobb m é r e t ű és régibb k ö n y v t á r é (FPL), amely
ről m é g annyit tudunk, hogy igen nagy m e n n y i s é g ű , a század első négy évtizedéből származó anyagot őriz. Az ilyen felületes összehasonlításból nem lehet m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k e t levonni, mert e k ö n y v t á r a k funkciója, múltja, adottságai és társadalmi k ö r n y e z e t e e l t é r ő . Egy másik, Trueswell által szintén vizsgált amerikai egyetemi k ö n y v t á r kihasznált sági görbéje azonban az MHC-jéhez feltűnően h a s o n l ó . Hasonló adottságú k ö n y v t á r a k k ö z ö t t (pl. az FSZEK h á l ó z a t á n a k h a s o n l ó m é r e t ű , elhelyezésű és költségvetésű részlegei, h a s o n l ó m é r e t ű és funkciójú műszaki k ö n y v t á r a k vagy a magyar felsőoktatási intéz
m é n y e k rokon típusú k ö n y v t á r a i ) az összehasonlítás tanulságos lehet, sőt bizonyos n o r m á k a t is k ö n n y e b b e n k i lehet alakítani.
Az állomány minőségi összetételének javítása
A fenti görbét szakok szerint is meg lehet rajzolni, ha a k ö r ü l m é n y e k a mintavételt lehetővé teszik ( p l . az állományt szakrendben tartják). A 4, és az 5. ábra az e m l í t e t t k é t , h a s o n l ó típusú amerikai egyetemi k ö n y v t á r
100
Az igényeket kielégítő állományrész Az igényeket kielégítő állományrész (a teljes állomány %-ában) (a teljes állomány %-ában)
3. ábra A FSZEK és egy nagyobb és idősebb amerikai public library ,,állomány ki használtsági
g ö r b é j e "
4, ábra Két h a s o n l ó m é r e t ű és funkciójú amerikai egyetemi k ö n y v t á r 4-es (Deweyl szakjának „állománykihasználtsági g ö r b é j e "
T M T 3 2 . M. 19B5/1-2.
0 20 40 60 80 100 Az igényeket kielégítő állománytész
(a teljes állomány %-ában)
5. ábra Két h a s o n l ó m é r e t ű és funkciójú amerikai egyetemi k ö n y v t á r 4-es (Dewey) szakjának „állománykihasználtsági g ö r b é j e "
4-es (Dewey) szakjának kihasználtságát mutatja. Látha
t ó , hogy a G L C állománya ebben a szakban a d e k v á t a b ban igazodik az i g é n y e k h e z , mint az MHC-jé. Trueswell mind a 10 főosztályban elvégezte ezt az összehasonlítást, és egyes szakokban f o r d í t o t t volt a helyzet. A különbsé
geket indokolhatja a szakterületek eltérő súlya a két egyetem oktatási programjában és az állomány ennek megfelelően eltérő m é r e t e , összetétele és használata.
Hasonló a d o t t s á g o k n á l azonban k ö v e t k e z t e t n i lehet az állományépítési munka minőségére.
Ismeretes, hogy az általános g y ű j t e m é n y e k b e n , ahol minden szak e g y f o r m á n fontos, igen n e h é z az á l l o m á n y t harmonikusan fejleszteni. A szakok szerint megrajzolt állománykihasználtsági görbék m e g m u t a t j á k , hogy az állomány alakítás hol marad el a használói i g é n y e k t ő l . Világosan jelzik azt is, hol és milyen szintig kell fokozni a t ö b b p é l d á n y o s beszerzést.
A gépesített könyvtári rendszer óriási e l ő n y e , hogy az állomány efféle „ m o n i t o r o z á s á t " rendszeresen és k ö n n y e n el lehet végezni, mert megfelelő program segítségéve! a számítógép perceken belül kiadja a szüksé
ges adatokat (vagy a k á r megrajzolja a kívánt g ö r b é t ) . Mindenfajta konverzió gazdaságos megszervezése
Más szakrendre való áttérés esetén, a k ö l c s ö n z é s gépesítésekor és általában minden konverziós eljárás során, amely szükségessé teszi, hogy e g y e n k é n t foglal
kozzunk az á l l o m á n y b a t a r t o z ó valamennyi dokumen
tummal, j e l e n t ő s munka- és költségmegtakarítás é r h e t ő el, a t e e n d ő k jól m é r h e t ő e k és ü t e m e z h e t ő e k , ha a Trueswell kutatásaiból levont tanulságok szerint j á r u n k el. Nem szükséges a benn levő állományra k ü l ö n kam
p á n y t szerveznünk, hanem csak a használatból visszake
rülő dokumentumokkal kell foglalkoznunk mindaddig, amíg a konvertálási munkateher a forgalom 10%-a körül stabilizálódik. Ezen a ponton á t t é r h e t ü n k a h a s z n á l a t b a bekerülő dokumentumok konvertálására.
A stratégiai tervezés segítése
A Trueswell-féle módszer sokrétű k é p e t n y ú j t h a t mind a nagyobb, mind a kisebb g y ű j t e m é n y e k funkcio
nálásáról, társadalmi hasznosságuk növelhetőségének kü
lönféle m ó d o z a t a i r ó l . így nemcsak a folyamatos gyűjte
ményépítési és -szervezési munka javításához kínál j ó l h a s z n á l h a t ó i n f o r m á c i ó k a t , hanem megvilágíthatja a gyűjteményfejleszlés stratégiai módjait is.
Jegyzetek
1. Szabó Ervin ismeretlen kézirata = A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, XIX. 1979-1980. Budapest, 1983.
54 p.
2. SLOTE, S. J.: Wecding Library Collections. Littleton, Colora
do, Ubraries Unlimited, Inc. 1975. 74 p.
3. Uo.
4. Lásd pl. Körkép az állomány kivonásról c. szemlémet a Könyvtári Figyelő 1984/3. számában, vagy GORE, D.: The View from the Tower of Bábel = Library Journal, 1985. p.
1599-1604.
5. Csak a KMK Szakkönyvtárában hozzáférhető fontosabb forrásokat sorolom fel: TRUESWELL, R. W.: Determining
• the Optimál Number of Volumes for Library's Core Collcc-
tion • Libri, 1966. p. 49-60.; TRUESWELL, R. W.iAnalysis of Library Usct Circulation Requirements = Final Rcport.
N. S. F. Grant GN0435, 1968 január; TRUESWELL, R. W.:
Somé Circulation Data from a Research Library - College and Reseatcli Libntries, 1968. p. 493-495.; TRUESWELL. R. W.:
User Circulafion Satisfaclion versus Size of Holdings at Three Acadcmic Libraries = College and Research Libraries, 1969. p.
204-213. Az eljárást ezek alapján ismertetem, a hivatkozá
sok fölösleges szaporítása nélkül. Trueswell módszerét Slote is ismerteti idézett könyveben, és külön fejezetben számol be az alkalmazásával összefüggő saját kísérleteiről. Nemcsak a módszert, hanem könyvtáros körökben való fogadtatását, a vele kapcsolatos vitákat és félreértéseket is jól összefoglalja TURNER, S. J.: Tmeswell's Weedig Technique; The Facts = College and Research Libraries, 1980. p. 134-138. Az utóbbi
Bt. Kisi C i . : Optimális méretű maggyOjtemény kialakítása .
kőt szerzőnél a kérdésre vonatkozó bővebb irodalomjegyzé
ket találunk.
6. V ö . S L O T E . p . 7 4 - 7 5 . 7. Uo.
8. A FSZEK-ben a helybenhasználat egyhetes vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy volumene csupán
10-12^-a a kölcsönzési forgalomnak, ha a kézikönyvtár használatát nem számítjuk, és főképpen abban tér el a kölcsönzéstől, hogy 25-309f-ban a nem kölcsönözhető könyvekre irányul. A magasabb poleidejü könyvek aránya nem ler el lényegesen a kölcsönzési mintától, így a tnaggyűj- temeny méreteit aligha módosítaná.
9. Ttima i. m.
Sz. KISS Csaba; Optimális méretű
maggyűjtemény kialakítása a Trueswell-féle módszer alapján
Az amerikai műszaki k ö n y v t á r o s nevéhez fűződő egyszerű és szellemes statisztikai módszer segítségével meg lehet h a t á r o z n i , hogy a meglevő gyűjtemény iráni t á m a s z t o t t igények ( d o k u m e n t u m k é r é s e k ) tetszőleges százalékát az állomány h á n y százalékával lehetne teljesí
teni. A használat 9 5 - 9 9 % - á n a k megfelelő maggyűjte
m é n y optimális m é r e t e pontosan m e g i t a t á r o z h a t ó , és az ide t a r t o z ó dokumentumok az ún. polcidő (shelf-lime) alapján (a két utolsó használat k ö z ö t t eltelt i d ő ) k ö n n y e n e l k ü l ö n í t h e t ő k a gyűjteményi megterhelő rit
kán használt a n y a g t ó l . A szerző a módszert t ö b b e k k ö z t a Fővárosi S z a b ó Ervin Könyvtár k ö z p o n t i k ö n y v t á r á b a n végzett felméréssel illusztrálja, és ismerteti alkalmazásá
nak lehetőségeit a könyvtári munka k ö v e t k e z ő területe
in: állománykivonás- és -áthelyezés, h a s o n l ó a d o t t s á g ú k ö n y v t á r a k h a t é k o n y s á g á n a k összehasonlítása, az álio- m á n y é p í t é s minőségének javítása, m i n d e n n e m ű konver
zió, stratégiai tervezés.
* * *
Sz. KISS, Cs.: Building an optimally-sized core coilection by the Trueswell method
Using the simple and ingenious statistical method developed by the American librarian ít can be es- tablished what percentage o f the existing holding should be used to deliver a given proportion o f document requcsts. The optimál size o f a core coilection corres- ponding to 9 5 - 9 9 , 5 per cent o f usage can be determined with satisfactory accuracy, and thís part o f document holding can easily be separated from the rarely used part of the holding by the shelf-time (the period between the two last loans). The method is illustrated by a survey conducted in the central branch o f the Ervin S z a b ó Library in Budapest, and its application possibilities are discussed, including removal from and transfer o f holding, comparison o f similar libraries, quality lm pro ve- ment o f acquisition, conversions, strategic planning.
C, KHLLI, H.: C o p M H p o B a m t e o n r a M a / i b H o r o a a - p a 6n6aHOTe^Horo c b o n a a n o M e T o a y T r u e s w e l l
ripn n o M o u m n p o c x o r o H o c T p o y M H o r o c T a u r c - T H t e c K o r o M e t o n a , Ha3BaHHOro nnenen e r o p a 3 - p a ö o r i H K a — a w e p K K a H C K O r o T e x m t t e c K o r o 6n6-
^ n o T G K a p f l , M O J K H O o n p e a e j i i r r b , cKo/ibico n p o u e r t - T O D H M e r o m e r o c H cpoiraa H e o 6 x o a n M o ana y a o B a e T - B O p e H H ü o n p e a e a e n H O r o n p o u e H T a 3 a n p o c o B . On- T H M a a b H b i ü p a 3 M e p n a p a c p o n a a , c o o T B e T C T - B y i o m e r o 95—99,5%-aM HCnoab30BaHHOH J I H T C - p a x y p b i , MoaceT ő b i T b T O I H O o n p e a e a e H . H o x y - MenTW 3 T o r o t p o H « a M O K H O a e r n o O T a e a H T b O T p e a t í o n c n o ^ b 3 y e M o i í t i a c r i i cpowaa Ma ocHOBe Tatc H a 3 b i B a e M o r o , , B p e M e n H H O J I K H " (shelf-time), H T O o6o3na<taex BpeMH, H c r e K i r i e e M e w a y a B y r - w H O - MCHTüMH CHHTHH C nOJIKH. A B T O p HJi;iíOCTpHpyeT
Sz.KISS, Cs.: Entwicklung eines Kernbestandes von optimalem Volumen aufgrund der
Trueswell-schen Methode
Mit Hilfe der einfachen und geistvollen statistischen Methode. die nach dem Namen des amerikanischen technischen Bíbliothckars benannt ist, besteht die Mög- lichkeit, zu bestimmen, durch welchen prozentuellen Anteil des Bestandes die an eine vorhandene Sammlung gestellten Nachfragen (Dokumcnten-Anforderungen) er- füllt werden k ö n n t e n . Das optimale Volumen des Kern
bestandes, das 9 5 - 9 9 % der Nutzung entspricht, kann genau bestimmt und die hierzu g e h ö r d e n d e n Dokumente können aufgrund der sogennanten Regalperiode = shelft time (das ist die zwischen den zwei letzten Benützungen verstrichene Zeitdauer) leicht von den die Sammlung belastenden, selten gelesenen Büchern getrennt werden.
Der Autor iílustriert die Methode unter anderem anhand
TMT 32. évf. 198511-2.
3 T 0 T M e x o i i aa&m I O M , n p o s e i t e H H U M M M B Eyjia-
n e u i T C K O H nyö^HiHoS 6H6;I H o Tette H M . Ca6o 3 p B H H , H 3HaKOMHT C BO3M0JKH0CTHMH e r O npHMeHeHHSI B
caeayioinHx o Ö - i a c r a x tjHÖJiHOTeiHOH paöoxbi: H3T>H- T n e a n e p e M e u i e H H e c p o H j a , c o n o c T a B / i e H H e scp- dpeKTHBHOCTH paöoxbi jmyx nij/ioíjHbi.x apyr apyry
Ö H Ö ^ H O i e K , y a y i u i C H H e n a i e c T B a K O M n a e K T O B a H H n cpOHAa, p a 3 J i m i H o r o p o j i a KOHBepCHH, c T p a r e r H -
<iCCKOe 11 'i a H i: p o K a i i;; <1.
von Erhebungen in der Zentralbibliothek der Haupt- stádtischen Szabó Ervin Bibliothek und zeigt Möglich- keiten des Einsatzes auf folgenden Gebieten biblio- thekarischer A r b e i l : Bestandseinziehen und -Umlagern, Vergleich der Wirksamkeit von Bibliotheken áhnlicher Gegebcnheiten, Verbcsserung der Qualitat des Bestands- aufbaus, jede A r i von V e r á n d e r u n g e n , strategische Planung.
VAJDA GÁBOR 1952-1984
„Ami mosi jön, hosszabb és nehezebb.
Sehol-Soha a neve új hazádnak:
ott vagy. Ott se vagy. Nem vagy: csak a táradt képzelet kapkod a Semmibe utánad." /Szabó Lőrinci
1984. december 29-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti t e m e t ő b e n h o z z á t a r t o z ó i , b a r á t a i , kollégái és pályatársai Vajda G á b o r t , az Országos Széchényi Könyvtár 32 éves főosztályvezető-helyettesét. A d e r m e s z t ő hidegben elhangzott b ú c s ú z t a t ó szavak és dallamok minden gyászolóban b i z o n y á r a más-más megválaszolatlan és most már soha meg nem válaszolható kérdéseket é b r e s z t e t t e k .
N e k ü n k , közvetlen kollégáinak a d ö b b e n e t e n és fájdalmon túl, a z ó t a azt is t u d o m á s u l kellett v e n n ü n k és fel kellett m é r n ü n k , hogy az a vezető, jó barát és igaz ember hiányzik k ö z ü l ü n k , akivel e g y ü t t vállaltuk fel a magyar könyvtárügy egészét é r i n t ő nagy feladatot:
az országos k ö z p o n t i szolgáltatások korszerűsítését. Részvétele a Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépes rendszerének megvalósításában felkészítette ő t a soronlevő nagyszabású m u n k á l a t o k — az OSZK k ö z p o n t i katalogizálási és lelőhelytájékoztatási rendszerének gépesítése — irányítására. Vajda Gábor szellemi és emberi kvalitásai meggyőztek minket arról, hogy ezt a nem kis erőfeszítést és e l k ö t e l e z e t t s é g e t igénylő vállalkozást sikerre lehet és kell vinni. Csak é p p e n saját hitét vette vissza; nem jön már velünk t o v á b b az ú t o n , nem költözik velünk az új otthonba, a Budavári P a l o t á b a , melynek o t t h o n n á t é t e l é n oly sokat f á r a d o z o t t .
Sokan m o n d j á k : nincsenek p ó t o l h a t a t l a n emberek. Sokan mondjuk most és sokáig mondjuk még: Vajda Gábor n e k ü n k p ó t o l h a t a t l a n .
„Derekak lelkét nemes tettre gyújtja derekak sírja - szebbnek
s szentebbnek látja hantjukon a vándor a földet is." IFoscolo)
Berke Barnabásné OSZK
