A forgalmi költségek csökkentésének tartalékai az állami kiskereskedelemben

G. PETROSZJAN:

A FORGALMI KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉS'ÉNEK TARTALÉKAI AZ ÁLLAMI KISKERESKEDELEMBEN

A XIX. ipártkongresszusnak az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei meghatározzák az egész népgazdaság tovabbi hatalmas fellendítését bizto—

sító feladatokat.

A Szovjetunió népgazdaságán—ak fejlődését saját erőforrásai és rá tel-

halmozás belső forrásai biztosítják. A gazdaságon belüli akkumuláció egyik

legfontosabb forrása a szovjet kereskedelem lforgalmi költségeinek szaka—

datlan csökkentése. A XIX. pártkongresszus irányelvei az ötödik ötéves terv évei alatt a forgalmi költségek további 23 % —os csöklk'entését írják elő.

A szovjet kereskedelem forgalmi költségei természetüknél fogva elvileg különböznek a kapitalista— gazdaság liorgalmi költségeitől.

A kapitalista kereskedelem forgalmi költségei lfőkiént a maximális tőkfw profit biztosítása céljából az áruk értékesítésével kapcsolatban merülnek fel.

Ennek kedvéért _a tőkések nem riadnak vissza semilyen pazarlástól, amely az elkeseredett verseny, a kereskedelmi apparátus lfelduzzsadásának, az áru- forgalom útjai eltor'zitásának, a realizálatlan ánrukészl%ete*k felhalmozásának 'st—b. következménye. A kapitalista országokban a lforgalmi költségek óriási

méreteket érnek el és állandóan emelkednek.

— Ezzel ellentétben a szovjet kereskedelem forgalmi költségei főként az

áruknak a társadalom szüntelenül növekvő szükségleteinek maximális kielé-

gítése céljából a fogyasztólklhoz való eljuttatása során keletkeznek. A Szovjet- unióban a forgalmi költségeket az állandó csökkenés törvényszerűsége jel—

lemzi, amelyet általában a szocialista gazdasági rend, és különösen a szovjet

kereskedelem fölénye biztosit. Ez a kereskedelem kis— és nagytőkések nélkül tervszerűen bonyolódik le, nem ismeri az canarehiát, az árak spontán ala- kulását, a versenyt stb. így például a-kiskeneslkedelem forgalmi költségei

(a Szovjetunió volt Kereskedelemügyi'*rminiszténiurnának rendszerében) az

1932. évi 9,41 százalékról 1940-ben 6,49 százalékra, 1951-ben pedig 4,83 százalékra csökkentek (a kiskereskedelmi áruliorgalom volumenéhez viszo-

nyitva). - — . -

A szovjet kereskedelmi szervezetek gyakorlati munkájának vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a forgalmi költségek további csökkentését bizto—

sító hatalmas tartalékokat még mindig nem használják ki eléggé. Ezt bizo—

nyítják 'a fongalmi költségek ter'vszerinuti színvonalához viszonyítva a magas .

túlkiadások. Nohavcsöldkennek a túlkiadások, még mindig jelentősek, és ezért , a kereskedelmi szervezetek kötelessége, hogy a forgalmi költségek csökken-

tésének belső tart—alékait feltárják és mozgósitsák.

' Planovoe Hozjajsztvo. 1953. 3. ez;, 61—72. old.

712 o. penzes—mara

A forgalmi költségek csökkentésének belső tartalék—ai közül a legfonto—

sabb a kereskedelmi dolgozóik mu—nkaterrnelékenyvségének fokozása.

—A szovjet kereskedelemben a rnunkatermelékenységet a kiskereskedelmi, forgalom összegével, vagy az időegység alatt egy eladó állt—al eladott áruk- mennyiségével mérik. A kereskedelmi dolgozók munkatenmelékenyse'gének növekedése (a forgalom volumenének növekedése folytán) döntően csökkenti, a forgalmi költségek minden tételét.

A munkatemielékenység a szovjet kereskedelemben szüntelenül növek—

szik. A kiskereskedelmi vállalatok gyakorlatának tanulmányozása azonban azt mutatja, hogy a kereskedelmi dolgozók munlkaterrnelékenységének további

növelését biztositó óriási lehetőségeket még távolról sem használják ki tel-

jesen. Ennek következtében nem egyszer nagy túlkiadások merülnek fel a.

forgalmi költségeknél általában és különösen a "munkabér" tételénél, mivel a munkabérnek *a költségekben elfoglalt aránylagos súlya leginkább a munka—

termelékenység terén elért színvonaltól függ. így például, a ,,m unkabér" téte-

lével kapcsolatos túlkiadásolk az OSzSzSzK Kereskedelmi Minisztériumá- nak 1. számú Kereskedelmi Főiga'zgiatósálgásnál 1952—ben mintegy 6 millió rubelt, a 2. számú Főigazgatóságnál pedig mintegy 2 millió mbelt tettek ki.

A kereskedelmi dolgozók tekintetében a muinkatermelékenység rend—

szeres növelésének döntő feltétele mindenekelőtt munkájuk minden irányú jobb megszervezésében rejlik. Minél job-b a munka megszervezése, annál

erősebb mértékben csökken az eladott termékegységre eső munkaidöráford'í—

tás. Az üzleti elárusítók munkatermel—ékenységének fa munka jobb megszer—

vezése útján történő növelése végett mindenekelőtt, a munkahelyen olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek mellett az eladó munkaidejének leg—

nagyobb részét fizikai erejének minimális igénybevételével, közvetlenül a

vevők kiszolgálásával töltheti. ; *

Az utóbbi évek folyamán ezen a téren elért jelentős sikerek mellett azon- ban a munka a kereskedelmi vállalatokban még mindig nincs eléggé ész—

szerűen megszervezve, különösen lassú ütemben hon—osítjálk meg a beren- dezés, a felszerelés, a segédanyagok és az áruk élen-járó módszerek szerinti elhelyezését az eladó munkahelyén. _

A kereskedelmi szervezetek halaszthatatlan feladata, hogy az üzleti elárusítók munkájának megkönnyítése végett tovább észszerűsitsék az eladók munkahelyeit és megteremtsék a feltételeket a munkatermelékenység tovabbi fokozásához. E feladat megoldása különösen az olyan munkahelyek tekin- tetében fontos, ahol húst, gyarmatárut, esemegeféléket és cukrászati árukat árusítanak, mert ezek a munkahelyek még nem eléggé összevontak és az eladóktól nagy munkaráifordirtást **,ige'lnyelinek (feleslegesen sfárasz—tják az eladókat). Ugyszintén törekednünk kell a munkamegosztás további megj aví- tására, és jobban hozzá kell idomítanunlk a munkaidőt a napi, heti, vagy havi üzleti forgalom alakulásához, az eladók munkábalépésé-re vonatkozó ész- szerűbb grafikonok szerkesztése, sz-akmakafpcsolás stb. útján. — _

A kereskedelmi dolgozók munkatermelékenysége'nek növelését szolgáló nagy tartalék rejlik munkájuk műszaki zfelszereltségének fokozásában.

A munka műszaki felszereltségének és a kereskedelem technikájának minő—

sége tekintetében: a szovjet kereskedelem az első helyen áll a világon. A fel—

adat napjainkban 'az összetett gépesítésnek a legegyszerűbb és 'a kis gépe—

sítéssel való összehangolása útján a kereskedelem Összes folyamatainak

komplex gépesítése. Ezen a téren sok függ maguktól a kereskedelmi dolgo—

zóletól. Igy például, a munka termelékenységét jelentősen fokozó észszerűsitő

á'ORGALMI KÖLTSÉGEK csokkemeser—mk mentem ' , 713

' újításokat még nem honosították meg az összes kereskedelmi vállalatokban.

Még az olyan egyszerű újítások, mint Szlobozsankin .halkése, Dvoreckij hűs-

*szeletelője, a szimpadagoló, Csekalgyin burgonya-mérlege, a gyümölcsízt és kondenzált tejet kimérő készülék, a ruhák bemutatására szolgáló forgatható váz, a szövetek bemutatásánál használtkerets'ablon stb. nem kerültek még alkalmazásra sok köztársaság számos kereskedelmi vállalatában, ahol a

helyi kereskedelem vezetői nem kezdeményezik e készülékek és eszközök

helyszínen való elkészítését, noha erre minden lehetőség megvan. Számos már meglévő tökéletesített készülék és eszköz tömeggyártását még mindig nem szervezték meg, a (meglévő észszerűsítő javaslatokat pedig nem minden kereskedelmi vállalat valósította meg. A kereskedelem összes folyamatainak további iglépesítésében hatalma—s tartalék rejlik a kereskedelmi dolgozók

munkatermelékenységének fokozására.

Az eladáshoz való áru előkészítés megjavításá'ban is jelentős tartalék

van a kereskedelmi dolgozók omunkatermelékenységének fokozására. 'Az áruk

előzetes előkészítése az eladáshoz (különösen a szétmérés) nemcsak jelen—

tősen csökkenti az áruveszteséget "és javítja a munka higiéniáját stb., hanem

több mint háromszorosára emeli az eladók mrunkuatermelékenységét.

Az áruk előzetes eszétmérését mégis az áruházak viszonylag kis részé- ben, főként a nagyvárosokban valósítják meg. Sok helyen még az olyan leg—

egyszerűbb kiszerelést sem végzik el, mint amilyen. a kenyér-darabáru, a sajtíélék és a csomagolt teavaj, a palackozott növényi olaj stb. A keres- kedelmi dolgozók munkatermelékenységének fokozása és a forgalmi költsé- gjekcsökkentese szempontjából az áruk kiszerelésének igen nagy jelentősége van. Ezért a kereskedelmi válallatoknak a maguk kebelében a legszélesebb méretekben meg kell szervezniök a kiszerelési munkálatokat mind za válla— — lat méreteinek megfelelö speciális kiszereiö telepek létesítése útján, mind pedig e munka megszervezése útján az áruházak e célra rendelt helyiségei—

ben. E tekintetben nagy afeladat vár az élel'miszeriparra is, amelynek gyors ütemben növelnie kell a kiszerelt és csomagolt közkeletű élelmiszer-darab- áruk gyártását, mindenekelőtt az olyan kiszerelt áruk forgalombahozatalát, mint a dara, makaróni, sütemény, hal-va (törökméz), teavaj, konzerv, befőtt

— stb. A kenyérsütő iparnak minden eszközzel ;fokoznia kell a fel és egykilo- grammos kenyerek sütés-ét nemcsak a barna kenyérnél, hanem a fehér és a legjobb minőségű kenyérfajtáknál is. Meg kell kezdeni az előre kimért főze- , lék— és gyümölcslélék nagyarányú kereskedelmi árusítását is. A kereskedelmi szervezeteknek a szállítókkal kötött gazdasági szerződésekben külön pont- ban ki kell kötniök a kiszerelt áruk szállítását és azoknak a teljes szállít—

mányban elfoglalt részarányát. "

A munkat-ermelékenység ifokozásának fontos tényezője a bérezési rend- szer megjavítása és különösen az egyéni aikko—rdbér megszilárdítása. Sok kereskedelmi szervezetben azonban nem vezetnek pontos nyilvántartást az eladók egyéni teljesítunénynormáiról, az egyénileg gyűjtött blokk-cédulák az eladók egyéni rendeléseiről vezetett könyvek, a normateljesítrnényt nyil—

ván—tartó elszámolási lapok, a pontosan vezetett ellenőrző tábla stb. alapján..

A hibák teljes megszüntetése előmozdítja a kereskedelmi dolgozók munkia—

termelékenységének további növekedését és a 'forgalmi költségek csökke

neset. *

A forgalmi költségek csökkentésének fontos tartaléka a szállítások ész—

szerűsítése és legmesszebbmenő olcsóbbá tétele. A forgalmi költségek teljes

5

714 e. *pernoszmm ,

összegében —— a munkabér után —— a szállítási költségek részaránya a leg-'

nagyobb. ' *

A kereskedelmi vállalatok munkájának elemzés—e tanúsítja, hogy a szállí—

tásoikat sok esetben nem szervezik meg elég észszerűen és ezzelgkapcsolat—

ban jelentős túlkiadálsok lépnek fel. Igyflpéldául, a gépkocsiszáullítás túl—

kiadásai a moszkvai Élelmiszerkereskedelmi Főigazgatóság területén 1952—

ben mintegy 3 millió rubelre rúgtak,*beleértve a gépkocsiállásokért fizetett körülbelül 1 millió rubel összegű büntetést. A vasúti és vízi szállítás túl—

kiadásai ugyanezen igazgatóság területén 1952—ben több mint 0,5 millió rubelt tett ki.

E túlkiadások megszüntetésének és a szállítási költségek csökkentésé—

nek egyik útja a kis fuvarozási üzemegységekben szétforgácsolt gép-erejű

szállítóeszközök egyesítése.

A kereskedelmi szervezetek rendszerében a géperejű szállítóeszközök "

jelentős része számos apró gépkocsigazdaság között oszlik meg. Ezek a gép- kocsigazdasálgok a legtöbbször 1—5, nélhia legfeljebb 10 gépkocsival rendel-—

keznelk, alacsony műszaki és kihasználási mutatószámokkal dolgoznak, nincs sem kellő felszerelésük, sem szakképzett műszaki személyzetük stb. Mindez;

elkerülheted-errül növeli a forgalmi költségeket.

A kereskedelmi szervezetek részére végzett ,gépko—csiszállítáus munkájá—

nak megjavítása szempontjából nagyjelentőse'gű az a tapasztalat, amelyet a helyi kereskedelem egységes, önállóelszámolásban dolgozó nagyobb gép—

kocsigazdaságo—k létrehozása során szereztek. Az OSzSzSzK, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK és a Lett SZSZK kereskedelmi minisztériumai a helyi kereskedelem vonalán már 1952 elején 22 Városban 30 ilyen Önállóan

% elszámoló nagy gépkocsitelepet szerveztek. Ugyanebből a célból 1948 végén megalakították a Kereskedelmi Szállítási Szövetséget, amely l952—beni 21 városban 31 gépkocsitelepet szervezett, megszüntetve e városokban a szö- vetséghez tartozó kereskedelmi szervezetek több mint 300 apró gépkocsi-- gazdaságát. Ezek az intézkedések 1952-ben jelentősen csökkentettékaSzovjet—

unió Kereskedelmi Minisztériumában .a saját gépkocsikkal szállít—ott rako- mányok l tonn—a—kilornéterének önköltségét. A gyakorlat (bizonyítja, hegy a kis gépkocsigazdaságok egyesítése a gépkocsiszállitás egész folyamatának

olcsóbbodáasa révén többszázezer rubel megtakarítást biztosít a kereskedelmi

vállalatoknak.

Az ötödik ötéves terv feladatként tűzte ki a meglévő gépkocsigazdasá- gok egyesítésének befejezését és új főhatósági jelentőségű önálló elszámo- lásban dolgozó területi gépkocsigazdaságok létesítését. A kereskedelmi szervezeteknek a közeljövőben a szétforgácsolt gépkocsigazdaságokat egye- sítés és beolvasztás útján meg kell erősíteniök.

A tranzitsza'rllitások1 részarányának növelése— az irá'nys-zállítások és

a központosított szállítások rendszerének fejlesztése és kibővítése a gép—

kocsiszátllítás költségcsökkuentésénvek szintén egyik tartaléka. Az áruk train-, zit szállítására megállapították a kötelező normatívákat, amelyek azokna az egyszerű választ—ékú árukra vonatkoznak, amelyek nem szorulnak előzetes osztályozásra (hús, kolbászá-ruk, dara, makaróni, 'öukor, só, felsőruha, láb- beli, sárcipő, bőrönd stb.). A kereskedelmi szervezetek azonban nem hasz—v nálják ki a tranzit szállítás növelésének összes lehetőségeit. így például,

1 Tranzit szállítás a szállításnak az a formája, ameyben a szállító vállalatok a termékeket köz—

vetlenül a kereskedelmi vállalat cimére irá-nyitják anélkül, hogy a termékek az értékesítő vagy az elosztást szervek közbeeső raktáraiba kerülnének. (A ford.)

FORGALMI KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSENEK TARTALÉKAI 715

Dagesztán SZSZK kereskedelmi vállalatai olyan árukat, mint a háztartási szappan., dara, tojás, bor- és vodkafélék, 1952. folyamán egyáltalán nem kaptak tranzit szállítás útján és ennek következtében például Bujnakszk

kereskedelmi hálózatában a tranzit szállítások aráun-ylagios súlya az 1952. évi

teljes gépkocsiszállitásnak mindössze ia 35 százalékát tette ki.

Sok helyen egyes árufajták tekintetében még kis mértékben alkalmaz-r zák a tranzit szállításokat. Például az 1952. év első felében a 2. számú élelmi- szerkereskedelmi szervezetnél Nagornijban (Gorkij-terület) a hús 100 szá- zaléka, a cukor 80 százaléka, az állati eredetű olajoknak azonban csupán 37 százaléka volt tranzit szállítás. A mahacskalai városi kereskedelmi szerve- zet ugyanabban az időszakban a hús 34 százalékát, a cukor 40 százalékát és az állati eredetű olaj 8,5 százalékát szállította tranzit lforgalom keretében..

_Ezek a példák arról tanúskodnak, hogy a teljes áruszállításhoz viszonyítva a tranzit forgalom aránylagos súlyának növelésében még valóban nagy tartalékokkal rendelkezünk a szállítási költségek csökkentésére. így például, a szebasztopoli városi élelmiszerkereskedelmi hálózat csupán a tranzit szál- lítások kiterjesztése révén egy negyedév alatt 18 000 rubelt takarított meg a szállítási költségeken. Jeleck váro-s kereskedelmi hálózata a gépkocsi—szállí- táson ugyanilyen módon 20 000 rubelt takaritott meg egy negyedév alatt.

gépkocsiszállitás költségeit csökkentő hatalmas tartalék rejlik az irányszállítás kifejlesztésében, amely abban áll, hogy az egymáshoz közelesö (egy útvonalon fekvő) kereskedelmi vállalatoknak egy fuvarrarl szállítják az árut. Az ilyen irányszállítás megvalósítható mind a saját gépkocsikkal, mind bérelt szállítóeszközökkel, mind pedig a szállító fuvarozási eszközeivel.

Az árusziállitásn—ak ez a rendszere, amelyre különösen az egyszerű

választékú áruk szállításánál van szükség, ezideig még nem terjedt el tömeg-

méretekben, ott pedig, ahol alkalmazzák, csupán egy-két árufajtána korlá- tozzák (kenyér, [sör, vodka és tej). így például, a Vikszai (Gorkij-terület) kereskedelmi szervezetben 1952. negyedik negyedéig csak .a kenyérnél alkal——

mazták az irányszállítást, a Kirgiz SZSZK kereskedelmi vállalataiban pedig mind a mai napig egyáltalában nem alkalmazták ezt a rendszert. Ugyani- akkor az élenjáró vállalatok az irá—nyszállítás rendszerének széleskörű alkalmazása révén szállítási költségeikn-él nagy megtakarításokat érnek el._

A voronyezsi városi éllelmiszerkereskedelmi szervezet 1952. első félévében hét—nyolc áru (köztük a hús, cukor, vaj, kolbászáruk stb.) irányszáll'itását szervezte meg és ennek eredményeképpen saját szállítóeszközeinél félév

alatt 7500 rubelt takarított meg. .

A gépkocsiszállítáis iköltséjgcsökkentésének igen fontos tartaléka a köz—

pontosított áruszállítás. Moszkvában még 1951—ben megszervezték a Badaev- sörgyár termékeinek központosított szállítását az áruházakba. Míg azelőtt a gyárban a különböző kereskedelmi szervezetek 200 képviselője és 226 tehengjépkocsin 400 iratkodo'imlunkás jelent .meg átlag naponta, addig most a termékek (sör, gyümölcsnedvek) egész szállítását a ,,Szojuztorgtransz" tröszt egyetlen (1. számú) gépkocsitelepe végzi, amely erre a célra csupán 40 saját

tehergépikoesit, lO pótkocsit és csak 120 rakodómunkást alkalmaz. A gép—

kocsitelep maga számol el a gyáerral, külön diszpécserszolgálatot rendszere- sített, a 'fel- és lerakást saját 'rakodómunkásaivaxl végezteti stb. E rendszer alkalmazása következtében a szállítás költsége literenként 12,58 kopekről 6 'kopekre csökkent. 'A sör és az alkoholmentes italok központosított szállí—

tása útján elért megtakarítás teljes összege mintegy 7 millió rubelt tett ki egy év alatt. A ,,Szojuztorgtransz" 4. számú gé'pkoositelepe átvette ezt az

716 G. parnosuan

értékes kezdeményezést és megszervezte a tej központosított szállítását a ,,Gasztronom" és a ,,Baka'lejva" moszkvai irodáinak egész hálózata számára.

'A ,,Szojuztorgtransz" az 1953. év elején megszervezte a Krasznopresz—

nyenszki cukorgyár, a moszkvai likőrgyár és a (Glaivgasztronom csomagoló—

üzern termékeinek Moszkva kereskedelmi (hálózatába való központosított szállítását, ami előzetes számítások szerint évente legalább 5,5 millió rubel

megtakarítást eredményez. '

Figyelembevéve a tranzit és irányszáollításdk, valamint a központosított áruszállítás rendszerének gazdasá—gi hatékonyságát, a kereskedelmi szerve- zeteknek bátran át kell venniök az élenjáró vállalatok e téren elindított kezde—

' ményezéseit és e módszerek alkalmazását minden eszközzel ki kell terjesz- teniök.

Jelentős mértékben csökkenti a gépkocsi—szállítás költségét a saját szál-

lítások és a rakodőmunka jobb megszervezése. A gépkocsival való saját

szállítást sok helyen még nem szervezték még elég észszer'ííen és ezért a '

gépkocsiszállítávs költségeinél még gyakran jelentős túlkiadások merülnek- fel. Nevezetesen sok kereskedelmi szervezetnél nem vezetnek grafikont az árut átvevő áruházak jelentkezéséről, ott pedig, ahol az ilyen gnafikonokat rendszeresítettéik, azokat nem méltatják fkellő figyelemre. Ennek következté- ben az áruházak képviselői az áru átvételére várakozva, gépkocsija—kkal naponta két-három órát is vesztegel—nek. Ha a kereskedelmi szervezet bérelt szállítóeszközöket vesz igénybe, akkor az ilyen weszteglésekért súlyos kocsi—

álláspénzt kell fizetnie. Az elégtelen gépesítés következtében a lel- és lerako—

dá—s alatt is sokat vesztegelnek a gépkocsik. A Szovjetunió Kereskedelemügyí Minisztériuma 1952—ben 4981000 rubelt fizetett ki kocsiáfllás— címén. Ebből az összegből a ,,Glavgasztronommra 756 000 rubel esett. A

A kereskedelmi szervezeteknek a saját szállítások észszerű megszerve—

zése céljából széles körben alkalmazniok kell az élenjáró vállalatoknak a

rakományok szállításra való előzetes előkészítése, a szállítási grafikonok

bevezetése, a pótkocsik, a 'kis'i—ogyvasztású gépkocsik és tartályok alkalma—

zása, valamint a fel— és lerakás gépesítése stb. terén szerzett tapasztalatait.

Ezeknek az intézkedéseknek megvalósítása hatalmas tartalékot jelent a gép- kocsiszállitás költségeinek további csökkentésére.

A vasúti és vízi szállítás olcsóbrbá'tételének fontos tartaléka az észszerűt- len szállítások l—egm—esszebbmenő csökkentése. A kereskedelmi vállalatok gya- korlatának tanulmányozása bizonyítja, hogy még mindig gyakran fordulnak elő észszerűtlen és távoli szállítások. így például, az üzbég és Turkmén szö—

vetséges köztársaságokba az elfogyasztott cukrászati készítmények több mint 50 szá—zal'kát, a nomen-területre pedig 78 százalékig terjedő mennyi—

ségét szállítják az ország távoli lkörzeteiből. Cseljabinszk kereskedelmi szer- vezetei még az olyan árut is, mint a sör, Kujbísevből és más városokból szál- lítják. Gorkij kereskedelmi szervezetei 1952-ben az ivanovoi gyár köt—szövött gyártmányait nem az ivanovoi Künnyííipari Termékek Értékesítési Főigazga—

tóságának raktáraiból, hanem ia moszkvxai raktárakból kapták. A kraszno—

vodszki kereskedelmi szervezetek a íőzelék— és gyümöleskonzerveket nem Bakuból, vagy Mahacs—Kalalból, hanem Ashabadból "rendelik.

Ezenkívül sok helyen .az áruk még mindig hosszú ideig vesztegelnek

a különböző nagykereskedelmi raktárakban. Különösen vonatkozik ez a pamutszövetekre, a kötszövött koniekciós árukra, a bőr— és rövidárura, a fém—

tömegárukra stb. így például, a könnyűipar sok terméke, mielőtt a kusvai :(Szverdlovszk—terület) kereskedelmi hálózat nyizsnyebatranyicsinszki és

eonoaum KÖLTSÉGEK CSÖKKE—NTESÉNEK TARrAteKAI 717

verchnye—turinszki osztályának kiskereskedelmi hálózatába eljut, három rak-

táron megy keresztül: a nyizsnyitagilri ipari bázison, a kusvai kereskedelmi szervezet rarktávrán és az osztály raktáfrain'keresztül. Ez a körülmény utó- lagos észszerűtlen szállításokat tesZ szükségessé.

Az észszerűtlen áruszállítások megszüntetése céljából a kereskedelmi

szervezeteknek tüzetesen talnulmányomiok kell a saját és a szomszédos kör- zetek (területek, .határterületek, köztársaságok) gazdaságát, csökkenteniük kell az áruk veszteglési idejét -a különböző raktárakban, a vasúti és vízi

szállításban ki kell terjeszteniök a tranzit-szállításokat. _

A forgalmi költségek csökkentése szempontjából különösen fontos, hogy a kereskedelmi központi nalktárarkat minél közelebb hozzuk a kiskereskedelmi hálózathoz és a kereskedelmi szervezeteket észszerűbben kapcsoljuk össze

az ipari kereskedelmi bázisokkal. Arról van szó, hogy számos kerületben az

ipar kereskedelmi lbáZiSHl még mindig nagyon távol vannak a kiskereskedelmi hálózattól. így például a Könnyűipariuaz lllatszerip—ari, a Cu'korizpari, va Cuk—

rászipari, a Dohányipa—ri, a Likőripari Főigazgatóságn-a-k az 1953. január l—i állapot szerint egyetlen területi bázisa sem volt, csak a Könnyűipari, a Cukoripari, a Likőripa'ri, az Illatszeripari Főigazgatóságnak voltak terület-

közi raktárai.

A szállítók központi raktásrairnak ilyen területi elhelyezése következtében egyes kereskedelmi szervezetek kénytelenek nagy távolságra szállítani 'az árukat. Például a Vologda-terület kereskedelmi szervezetéhez tartozó Kírzsa- cseszk, Milejikov és Kamüisev kerületek kereskedelmi hálózatát 250 kilo- méterre vannak a szállítók legközelebbi központi raktáraiitól.

E hiányosságok megszüntetése végett a kereskedelmi szervezeteknek a legrövidebb idő alatt felül kell vizsgálniok a távoleső központi kereskedelmi raktárak hálózatának területi elhelyezkedését abból a célból, hogy azokat közelebb hozzák a kiskereskedelmi hálózathoz, ott pedig, ahol erre szükség van, törekedjenek új központi raktárak vagy átrakóállornások létesítésére.

Ezenkívül a kereskedelmi szervezeteket újból be kell osztani ezekhez a köz-

ponti raktárakhoz, figyelembevéve nemcsak a közigazgatási kerületi be- osztást, hanem :a gazdasági központokat is. Be kell vezetni azt a rendszert, hogy ezt a beosztást évente legalább kétszer felülvizsgálják.

A forgalmi költségek csökkentésének fontos tartaléka ,a helyi árukész- letek maximális kihasználása. A helyi árukészletek bevonása az áruforga—

lomíba megkíméli a kereskedelmi szervezeteket attól, hogy ezeket az árukat nagy távolságról rendeljék. Egyes kereskedelmi szervezeteik azonban nem fordítana-k erre kellő gondot. így például, Csebokszár kereskedelmi hálózata 1952. harmadik negyedében árulforgalmának csupán 3,l százalékát [fedezte helyi árukészletekből. Nem meglepő, hogy a kereskedelmi hálózatnak ebben a' negyedévben a szállítási költségeknél 27 000 rubel túlkiadása volt.

l'A' szállítási költségek csökkentésének nem jelentéktelen tartaléka rejlik a legolcsóbb szállításmód kiválasztásában. Mint legolcsóbbat, különösen

a'vízi szállítást kell nagy mértékben .felhasználni.

A forgalmi költségek csökkentésének nagy tartalékai vannak a keres- kedelmi szervezetek és vállalatok saját és bérelt állóeszközeinek, —— a rak- tár- és hűtőhelyiségek, áruházépületek, üzleti mellékhelyiségek, hűtőberen- dezések és technológiai felszerelések, üzleti felszerelés, pénztárkészülékek, vágógépek és szerszámok — észszerűbb kihasználásában.

, 2 Statisztikai Szemle —— 6—7

718 ,,

" G. PETROSZJAM, *

Anyagi és technikai bázisát tekintve, a szovjet kereskedelem felszerelt—

sége az első helyen áll a világon. Ezért az állóeszközök észszerííbb kihasznál—

lásának óriási jelentősége van a forgalmi költségek csökkentésének szem- pontjából. Figyelembe kell vennünk, hogy az állóeszközök fenntartására és kihasználására fordított (kiadások az állami kereskedelem forgalmi össz-

költségeinek 23—25 százalékát teszik ki. így például, 1952-ben a Szovjetunio

Kereskedelem-ügyi Minisztériumának rendszerében e költségek aránylagos- súlya 24,1% volt, ebből a ,,helyiség és a fielszerelés ufenntartása" tételre

ll,l %, ,,helyiség— és 'ielszerelésbérlet" tételre 4,7 %, ,a ,,riolyó javítás" tételre 4,4%, az ,,őrzéssel kapcsolatos kiadások" tételére pedig 3,5%v esett.

A kereskedelmi vállalataik munkájának elemzése azonban azt mutatja, hogy ezeknek az állóeszközöknek a kihasználása sok esetben nincs eléggé

ésszerűen megszervezve és, hogy e vállalatoknak sok belső tartalék áll

rendelkezésére az állóeszközök kihasználásának megjavítására.

A költségcsökkentés legfontosabb módszerei az állóeszközök észszerübb kihasználása tekintetében a kisáruiházak egyesítése, a kiskereskedelmi háló-

zat észszeríibb területi elhelyezése és az egyes árufajták szerint a keres- kedelmi vállalatok fokozottabb szakosítása. Mindhárom tényező előmozdítja,_

a:: áruházak iongalmának növekedését és ezzel egyidejűleg tiorráSa a tor— ' galmi költségek csökkentésének az összes tételeknél, elsősorban pedig a]

helyiségbérlettel és fenntartással, a folyó javításokkal, a helyiségek és a, berendezések stb. őrzésével kapcsolatos kiadások tekintetében.

Figyelembevéve e három tényező szerepét a rforgalm'i költségek csök—

kentése szempontjából, a kereskedelmi szervezetek az általuk kiszolgált kor zet gazdaságának gondos tanulmányozása alapján kötelesek széleskörű intézkedéseiket tenni a kis áruházak egybeolvasztázsárra és egyesítésére, az áruházak észszerűibb elhelyezésére, valamint azok tolkozottabb szarka—sítá- sára az egyes árufajták szerint.

A ,,helyi-ségek és a felszerelés lfenntartása" című tételnél a költségcsök- kentés legnagyobb tartaléka az állóalapok technikai üzemzavar vagy javítás.

okozta vesztegléseinek megszüntetésében rejlik. Mindenképpen csökkenteni kell az üzlet'helyiségekben a munka szünetelését a javítások, tatarozáso'k miatt, a javítási munkálatokat sorjában, osztályonként kell végrehajtani, hogy az árusítás ne szüneteljen. A leltározás—t, rovancsolárst, üzletátadást stb. éjjel kell elvégezni, .hogy az árusításban fennakadás ne legyen. A beren- dezések és felszerelések javításra való várakozása miatt bekövetkezhető veszteglések idejének csökkentése, valamint a javítások olcsóbbá tétele cél jár——

ból széles körben be kell vezetni a terv szerinti megelőző javítást, és ezért a gépekhez, készülékekhez és szerszámokhoz a megfelelő alkatrészeket tarta-—

lékolní kell.

A ,,helyíség- és felszerelésbérlet" tételénél a költségosökkentés legszá—

mot'oevőbb tartaléka a különböző túlkiadások (az üz-letbérta—rifa túllépése, a,

bérelt területnek a 'valóságná'h nagyobb méretben való ifeltüfntetése, a beruhá—

zási költségek helytelen beszámítása stb.) megszüntetésében vann. Ezért időnként a ;bérleti szerződéseket felül kell vizsgálni és "fokozni kell az elszá—

molások helyességi szempontból való ellenőrzését.

A ,,folyó javítás" című tételnél a kiadások csökkentésének legfontosabb—

_ tartaléka a javítások házi kezelésben való elvégzése helyett, azolk Vállal-

kozói úton való elvégzése, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a javítás vál-v lalatbaadása észszerű-bb és jóval kevesebbe kerül. Vállalat—baadás esetén a javítási, tatarozási munkát a kereskedelmi hálr'zat mellett működő külön épí-—

FORGALMI KÖLTSÉGEK CSÖKKENTESÉNEK TARTALEKAI 719

%

tési szervezet, az úgynevezett tatarozási iroda végzi, amely modern: gépek- kel, szakképzett mérnökökkel és műszaki személyzettel rendelkezik. Ahol a kereskedelmi hálózatban nincsenek ilyen tatarozási irodák, a kereskedelmi szervezetek más építési szervezeteknek, nevezetesen a kerületi végrehajtó- bizottságok Városgazdálkodási osztályai mellett működő tatarozási irodák- nak, az egyes városi építkezések építési irodáinak stb. adják vállalatba tata-

rozási mumkálataikat. '

Vállalatbaadás, de különösen házi kezelésben való elvégzés esetében _a tatarozási, karbantartási költségek csökkentésének fontos tartaléka a költ- ségvetési fegyelem bárm'ilyen megsértésének felszámolása, a költségszámí—

tások, laz anyagifelihasználási normatívák, a munkákra előírt egységámorma-

tivák szigorú betartása stb. Emellettjkülönösen fontos a takarékosság az építőanyagok felhasználásában, az olcsóbb pótanyago'k alkalmazása és a

tatarozási munka jobb megszervezése. Ugyanakkor a karbantartási munká—

latok elvégzésében véget kell vetni a kampányszerűségnek és az idényszeríí- ségnek, mert az végső soron megdrágítja a javítási munkát és rontja annak minőségét. Ezeket a munkálatokat egyenletesen és az idénytől függetlenül, egész évre pontosan meg kell tervezni. A műszaki felszerelések, a pénztár—

készülékek, a hűtőberendezések, aavágógépek és eszközök folyó javításával kapcsolatos költségek csökkentése céljából a'kereskedelmi szervezeteknek ezeket a munkákat is pontosan és tervszerűen kell végezniök és a munkála-

tok terjedelmét is a tervszerű megelőző karbantartás útján minden eszköz—

zel csökkenteniök kell.

*

A forgalmi költségek csökkentésének egyik fontos forrása az áruk for- gási sebességének meggyorsítása. A szovjet kereskedelemben a forgóesz- közökhöz tartoznak a pénzeszközök; az árukészletek, a könyvkövett'élések és egyéb aktívák. A kiskereskedelmi vállalatokban az árukészletbe fektetett forgóeszközök részaránya eléri a 90 százalékot és ezért a kiskereskedelemben a forgóeszközök forgási sebességét mindenekelőtt az áruk forgási sebessége

határozza meg. ,

Az áruk—forgási sebességének meggyorsítása csökkenti a forgalmi költ- ségeket — a hitellel összefüggő kiadásokat, az áruk eltartásával, a jég- beszwerzéssel, a hűtőberendezések fenntartásával összefüggő kiadásokat, a természetes apadást stb. Legnagyobb mértékben az igénybe vett hitelekkel kapcsolatos költségek csökkennek, mert az áruk forgási idejének csökken- tése közvetluenül megrövidíti az Állami Banktól igénybe vett kölcsönök lhasz- návlati idejét.

Az áruk forgási sebessége a szovjet kereskedelemben szüntelenül növek- szik. Az áruk forgási sebességének meggyorsítására azonban még igen sok kihasználatlan lehetőség van. Számos kereskedelmi szervezetnél a normati- vá—kat meghaladó áru—készletek vannak és ennek következtében a forgalmi költségeknél túlkiadások mutatkoznak. így például az Ivanov—terület hely—i kereskedelmi hálózataiban 1952. április l-én a normatíván felüli árukészlet

értéke 54,8 millió rubel volt, s ennek fedezésére igénybe vett hitelek után több mint kétmillió rubel kamatot fizettek. _

Az áruforgalom meggyorsításának legfőbb eszköze a raktáron heverő és nehezen értékesít-hető árukészletek felhalmozódása elleni harc. Az ilyen , áruk sok esetben azért halmozódnak fel, mert nem tanulmányozzák eléggé az adott körzet lakosságának keresletét, s az árukat az idénykereslet figye-

lembevétele nélkül raiktárra hozatják stb. A kereskedelmi szervezeteknek

2!!!

720 ' G. PETRÓSZJAN

mindent el kell lköivetniök1 hogy ilyen árukészletek fel ne .halmozódúanak, és ha ez mégis megtörténnek ;— rgondoskodniok kell azok gyorsütemű realizálá- sáról olymódon, hogy .a raktáron heverő árukat kicserélik a raktárak vagy kereskedelmi hálózatok között, átadjálk más kereskedelmi szervezeteknek, fel- frissítik, átalakítják vagy átdolgozzák azokat, megszervezik a mozgó árusí-

tást stb. '

Az áruforgalom meggyorsítása érdekében nagy jelentősége van a terv—

szerű beszerzésnek. Minél rendszeresebben érkeznek az áruk, annál kisebb készletekre van szükség, és tenmészeteSen annál nagyobb az áruk forgási sebessége. Az árubeszerzésnek egyenletesnek kell lennie a megállapított normatíváknak megfelelően nemcsak a negyedéveken, hanem a hónapokon és dekádokon belül is. Az egyen-letes árubeszerzés megszervezése következté- ben Moszkva város Szovjet-kerületének élelmiszerkereskedelrni hálózata áru- készletét a tervben megszabott 8,3 napról 7,3 napra csökkentette. Moszkva város Proletár-kerületének élelmiszerkeneskedelm'i hálózatában viszont ——

mivel nem fordítottak kellő figyelmet e kérdésekre -—— az árrulkészletek l2,8 napi mennyiségnek feleltek meg a tervben előírt 10,3 napi árukészlettel

sZemben.

Minél gondosabban és behatóbban tanulmányozzák a kereskedelmi szer—

vezetek a lakosság árrukeresletét, annál jobban zfelel meg az árubeszerzés a keresletnek, annál gyorsabban (kelnek el az áruk és annál gyorsabbá válik

forgási sebességük. Ennek ellenére sok kereskedelmi szervezet még felülete—

sen tanulmányozza a lakosság keresletét, hibákat követ el az áruren—deléss terén és az árunak a területek és köztársaságok közötti elosztásában. így például a lakosság keresletének felületes tanulmányozása miatt az Altáj- határterület kereskedelmi hálózatában 1952. május l-én sötét teából a kész let 56 napi mennyiségnek felelt meg, minthogy ezt a tea—fajtát a préselt teát kedvelő helyi lakosság nem vásárolta.

A kereskedelmi szervezeteknek a lakosság keresletének tanulmányozása céljából a szállítók :re'szvételéVel vevőkonfereneiákat kell tartaniok, a keres- let és a kínálat nyilvántartására könyveket kell vezetniök, a nagyobb áru- házakban ú—jdonság—bemutató osztályokat kell'szervezniök, tanulmányozniok kell az árnkészletek, a pénztári bevételeik dinamikáját, a lakosság keresleté-

nek tanulmányozása végett gyakrabban kell összehívniok az aktívákat stb.

A döntő eszköz az áruk forgási sebességének meggyorsítására a keres- kedelmi szervezetek 1fokozott harca az áruk jó minőségéért. Az iparnak ilyen irányban való befolyásolása végett a kereskedelmi szervezeteknek aktívab—

ban kell felhasználniok az olyan eszközöket, mint az iparral kötött gazdasági szerződéseket, az iparral közölt előzetes igényléseket és megrendeléseket.

Ezzel együtt széles körben igénybe kell venniük .az Aruszakértő és az Állami Minőségellenőrző Hivatal szolgálatait, ki kell szélesíteniök a belső selejte—

zést, be kell vonniok ebbe a munkába az Állami Kereskedelmet Ellenőrző Hivatalt és a társadalmi szervezeteket.

A kiskereskedelmi vállalatok az áru— és göngyölegveszteség csökkentése terén is nagy lehetőségekkel rendelkeznek. A forgalmi költségekhez sorolt áruveszteségekhez tartozik: ,,a természetes apadárs miatti átruveszrteségr" és a ,,természetes aipadás normáját meghaladó áruveszbeség". _

Az áruveszteség csökkentése terén (az ukrajnai ,,Gasztronom" iroda 1. Számú áruházárrak kezdeményezése alapján az árnveszteségek csökkenté- séért indított mozgalom fejlődésével kapcsolatban) különösen az utóbbi két évben elért hatalmas sikerek ellenére ezek a veszteségek számos keres-

FORGALMI KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉNEK TARTALEKAI 721 '

kedelmi szervezetnél még mindig igen jelentékenyek. így például a megálla- pított normákat meghaladó veszteség a Szovjetunió Kereskedelemü—gyi Mi-

,nisztériumának rendszerében 1952. évben mintegy 34 millió rubel, a ,,ter—

mészetes apadás" tételnél pedig a veszteség ugyanabban az időszakban 28

millió rubel volt. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi vállalatok a rendel—

kezésre álló tartalékokat e veszteségek csökkentésére 'nem használják ki

kellőképpen. '

Számos kereskedelmi szervezetnél nem tartják be pontosan: az áruk tárolásával Összefüggő követelményeket, a kellő hőmérsékletet, nedvességet, világítást, az egészségügyi és higiéniai feltételeket stb. Az áruveszteségek csökkentéséért folytatott mozgalomhoz csatlakozott élenjáró vállalatok, a lenti követelmények betartásával, jelentős sikereket értek el ezen a téren.

Igy például Penzában, a városi élelmiszerkereskedelmi hálózat 1952. máso- dik félévében a ,,természetes apadáxs" tételénél 31500 "rubel, az 1. számú

tulai élelmiszerkereskedelmi hálózat pedig 13 300 rubel megtakarítást ért el.

A kiskereskedelmi vállalatok a göngyölegveszteség csökkentése terü- letén is nagy lehetőségekkel rendelkeznek. Figyelembe kell vennünk, hogy a kiskereskedelmi vállalatoknál a legnagyobb gondatlanság éppen a göngyö- leg átvételénél, tárolásánál és visszatérítésénél mutatkozik, és ezért a gön- gyöleggel való műveletekből származó veszteségek még mindig- ina-gy össze-

geket jelentenek. így például l952aben a Szovjetunió Kereskedelmi Minisz—

térbiulmának rendszerében a gönjgyölegveszteségek meghaladták a 71 millió

ru e t. ,

A göngyölegveszteségek csökkentése szempontjából nagy jelentősége van a göngyöleg minőségi átvételével szemben támasztott követelmények fokozásának. A minőségnek meg kell felelnie a Szovjetunió állami szabvá—

nyainak és a műszaki feltételeknek, a burkolaton meg kell lennie a kategória—

és minőségi stb. jelzésekenek. Ezzel együtt biztosítani kell, hogy a göngyöleg—

gel a kicsomagolás során óvatosan bánjanak, kíméletesen tárolják és szál- litsák.

Az élenjáró vállalatok göngyölegweszteségeiket jelentősen csökkentik.

így például, a szebasztopoli város—i kereskedelmi hálózat 1952. év 9 hónapja alatt 16500 rubelt, a tulai kerületközi első kereskedelmi hálózat 22 400 rubelt takaritott meg. _

A göngyölegveszteségek csökkentése szempontjából nem (kisebb jelentő—

sége van a göngyöleg idejében való visszatérítésének. A göngyöleg megálla-_

pított határidőn 'belül és a megszabott normáknak megfelelő visszatérítése azért fontos, mert e határidők elmulasztása esetén a kereskedelmi szerveze—

tek nagyösszegű bírságokat kötelesek fizetni. így például, a ládák vissza- tartása vagy határidőn túl való visszaküldése esetében azok értékének ötszö- rösét kell megfizetni, a vissza nem küldött boros- és söröshordóke'rt értékük tízszeresét, a zsákokért az érték három-négyszeresét tartoznak megfizetni.

A göngyöleg lkésedelmes visszaküldésének fő oka, hogy sok kereskedelmi szervezet igen korlátolt mennyiségben rendelkezik saját, úgynevezett for- galmi göngyöleggel, különösen zsák és hordó tekintetében—. A kereskedelmi szervezeteknek tehát minden eszközzel növelniök kell forgalmi göngyölegük mennyiségét. A göngyöleg idejében való visszaküldésének biztosítása céljá—

ból a göngyöleg minden fajtájának (és nemcsak a zsálkoknak) mozgását áruházak szerint pontosan nyilván kell tartani, a szállítókkal havonta egyez- tetni kell a igiöngyölegre vonatkozó kölcsönös elszámolásokat, be kell vezetni a szigorú anyagi felelősséget, meg kell szervezni a kereskedelmi szervezet

722 , G. PETROSZJAN: FORGALMI KÖLTSÉGEK CSOKKENTÉSENEK TARTALEKAI

tulajdonát képező göngyöleg minőségének kötelező megjelölését az egyes göngyölegfajtákon stb. A göngyöleg idejében való visszatérítéséneik bizto sítása végett célszerű volna a göngyölegkészleteket minden hónapra meg—

tervezni és a hóvégi göngyölegkészletekre szoros tervnormativákat megálla—

pitani. *

Ik

A eforgalmi költségek csökkentése szükségessé teszi az önálló elszámo- , lás minden eszközzel való megszilárdítását, az ellenőrző és rovancsoló munka fokozását a kereskedelmi szervezetekben és vállalatokban.

Az önálló elszámolás, mint a gazdaság vezetésének szocialista mód—

szere, minden Vállalat pénzügyi és gazdasági helyzetét, bevételeit és kiadá—

sait közvetlenül függővé teszi a vállalat tartalékainak hiatékony kihaSz—

nálásától, a megszabott tervfeladatok teljesítésének fokától, azaz a vállalati tevékenység minőségétől és eredményeitől A szovjet kereskedelemben az

önálló elszámolás azt jelenti, (hogy az árut a legkisebb költséggel juttassa el

a termelőtől a fogyasztóig.

Az önálló elszámolás bevezetése a, kereskedelmi vállalatok munkájában a takarékossági rendszer megszilárdulását és a forgalmi költségek csökke-

nését eredményezi.

A moszkvai Lenin—áruház még 1949-ben minden osztályán áttért az önálló elszámolásra és ez a forgalmi költségeknél nagy megtakarítást ered—

ményezett. Ugyanigy járt el 1951—ben a moszkvai ,,Gasztronom" iroda 31.

számú áruháza, s ennek következtében ez az áruház 1951—ben a "gépkocsi-

szállítás" cimű tételnél 43 000 rubelt, a ,,helyiségek karbantartása" cimű tétel—nél pedig 48000 rubelt takaritott meg.

A forgalmi költségek csökkenése nagy mértékben függ az ellenőrzés (felülvizsgálás) és a rovancsolás munkájától. A forgalmi költségek terve—

zésének és számvitelének gyakori megsértése, az egyes tételeknél mutatkozó túlkiadások, a takarékossági rendszer betartásának számos hiányossága feltétlenül megszüntethető volna, ha az ellenőrzés és a felülvizsgárlá—s mun- kája sok helyen el nem lanyhult- volna. így például, a Tengerhajózási Főigaz—

gatóság két év alatt (1951—4952) a hatáskörébe tartozó szervezetekben okmányszerűen egyszer sem vizsgálta ifelül a forgalmi költségeket, a vilj- nyuszi városi élelmiszerkereskedelmi hálózat három év óta (1950—1952) nem hajtott végre ilyen ellenőrzést.

Az olyan mszervezetek mint a helyi állami kereskedelmi felügyelőségek a területi kereskedelmi osztályok, a városi (kerületi) pénzügyi osztályok és a köztársaságok állami ellenőrzési minisztériumai kevéssé ellenőrzik a keres-

kedelmi vállalatokban a takarékossági rendszer betartását és a forgalmi

költségek szinvonalát. Ami a kereskedelmi hálózatok ellenőrző könyvelőit

illeti gyakran megkerülik a költségek felülvizsgálásának kérdését. Igy pél- dául Gorkij város kereskedelmi hálózatában 1952. harmadik negyedében 3972 váratlan és 43 okmányszerű ellenőrzést tartottak, de a forgalmi költsé-

gekre csak 16 váratlan és három okmanyszerű ellenőrzés alkalmával tértek ki

A népgazdaság további fellendülésének legfontosabb emelője a taka- rékossági rendszer. A kereskedelmi szervezetek kötelesek minden munkájuk- ban biztositani az igazi takarékossági rendszer érvényesülését, teljesíteni és túlteljesíteni az ötödik ötéves tervben a forgalmi költségek csökkentésére vonatkozóan megszabott feladatokat.