11—12. szám
népszámlálás szerint kimutatott nemzetiségi aránya alapján megillette volna.
A magyar bankokat, hitelintézeteket, továbbá a magyar birtokos-okat, vállalkozókat és keres-ke-
dőkert részben a bank és tfölvdrefformtt-örvény, rés—z- ben az államilag támogatott erős verseny teljesen tönkretette. Az egyedüli gazdasági tér, melyen a magyarság jelentő—s eredményt tudott elérni, a kis- emberek gazdasági szervezete, a szövetkezet volt.
1925—ben a volt magyar Hangya nyomdokain alakult a ,,Hanza" szövetkezeti árulközpoenrt. Ez az egész Nyutg—atszlovenszkó—ra szétágazó és jelentős magyar rétegnek kenyeret adó intézmé-ny idő—vel egész Szlovákiára és Ruténiára is kiterjesztette munkakörét. A 340 felvidéki magyar szövetkezet- ből 310 a Hamza-hoz tartozott, holott a háború előtt mindössze 260 magyar fogyasztási szövetke- zet működött a Felvidéken. Fájl—alja azonban a szerző a hitel—, flöl'dbémlrő, termelő és értékesítő szö- vetkezetek hiányát.
A felvidéki magyarság kulturális életéről a kö- vetkező adaibokban számol be. Míg a történeti ré- szekben 48 ezer lélekre esett egy középiskola, ad- dlig a magyaroknál 1v37.00*0—re. Öt önálló magyar középiskola és három magyar tagozat működött 1936-ban a Felvidéken. Mégsem annyira az iskolák
száma volt a sérelmes, mint inkább azok szelleme
volt a veszélyes a magyar ifjúságra. 4839 magyar elemi iskola és 36 magyar tagozat mellett pedig a magyar gyerekek soík tízezerre menő tömege kény—
szerü-lt: idegennyelvű iskolákba.
Igen pesszimistának tartjuk szerző ama néze—
tét, mely az idegen nyelvű iskolákba járó magyar fiatalságnak kb. 50%-át elvesztettnek tartja az össz- magyarság számára, akiket részben az idegen isko- lákban szerzett meggyőződés, részben a kenyér- gondok szakitottak volna le az összmagyarság tör-
zséről. L. E. dr.
Magyarok Cseh—Szlovákiában 1918—1938.
Les Hongrois en Tche'co-Slovaguie, 1918—1938.
Szerkesztette: Borsody István dr. —— Rédigé par le Dr Etienne Borsody.
Az Ország Útja kiadása. — Publication de I'Ország Útja.
224 lap. —- pages.
A kerek 14 ív tulajdonképen kevés is ahhoz a hatalmas anyaghoz, amit ez a gazdag tartalmú kötet felölel. Végigvezet a cseh-szlovak elnyomás alatt sínylődő magyarság nehéz harcának minden küzdőtéren. A mű nyolc fejezetre tagolva 23 külö-n—
böző író tollából] származó cikk kereteiben számol be a kisebbségi magyar sorstól.
_ Kezdve a keresztény egyházak hús-zesztendős történetén, behatóan tárgyalja a magyarság nép- rajzi helyzetét és politikai életét, majd a gazda- sági élet alakulásáról ad összefoglaló képet. A leg-
— 1160 -——— 1938
terjedelmesebb fejezet a művelődés kérdésével fog——
lalkozik, de a kisebbségi magyarság kultúrális szer—
vezkedése történetének, továbbá a magyar isko-—
lak, az irodalom, a művészet, a tudományművelé's
és a sajtó húszéves küzdelmének vázolása mellett), külön foglalkozik a kisebbségi magyar társadalom, és az új nemzedék problémáival is. Végül az utolsó:
fejezet a szlovákok és csehek magatartását a rna——
gyarokkal szemben, továbbá a cseh-szlovakiai m-a- gyarság helyzetét és viszonyát Magyarországgal, valamint Európa többi államaival veszi tüzetes vizsgálat alá.
A statisztikus érdeklődésére főként Vargaf Imrének ,,A statisztika tükrében" című néprajzi cikke tarthat különösképen számot. Az HBO—as csehx
népszámlálásból kiindulva mutatja be a cseh-szlová- kiai magyarság népmozgalmáriak húszéves alaku—r lását. Kar, hogy a tudvalevőleg rosszhiszeműen ösz—
szeáll'itott cseh statisztika szándékos-ságaira csupán utal .s meg sem kísér—elvén az adatok megfelelő értékű helyesbítését, nyersen használja fel azokat.
Természetes tehát, hogy a *véigeredménylek végtőls—
végig kedvezőtlenek a magyarságra nézve.
A kötet rendkívül tanulságos a kisebbségi ma—
gyar sors megismerése, de egyben a felszabadult területen folytatandó társadalom- és gazdasagpoli-
tika szempontjából is. F. Z. dr.
Tarján Ödön —— Fall Endre dr.: Magyarok,
szlovákok és ruthének a Dunavölgyében.
Edmond Tarján et Dr André Fall: Les Hongroisr Slovagues et Ruthénes du bussz'n danubien.
Budapest, 1938. 55 l. —— pages %— 3 térkép — cartes.
.A nemzetközi politikai viszonyok jelen állása- mellett egyelőre még nem lehet tudni, hogy a mün—
cheni egyezmény mennyi időre biztosította Európa, békéjét. A háború akik—ori közvetlen veszélyét mán- deneset—re elhárította s álltalános emberi szempont- ból ez a nagy jelentősége. Magyar szempontból,
azonban az a különös értéke, hogy idegenKim- péri'um alatt élletlharcukati vívó kisebbségi magyarok egy milliós töme—gréat megszabadította a szomorú : sorsától. A Prága uralma alatt sínylődő magyarok, zöme tehát visszakerült az anyaországban de el még a benesi fikció, mely népi egységnek nevezte a szlovák és rutén népnek cseh uralom alá ke'ny—
szeritését. Ennek a még mindíg nem l'i-kvid'ált lla-—
misfításnak propagandasztxikus előkészítését s az antant hatalma—k világháború utáni vezető politiku- sainak köizbudawtába való csempészés—ét, majd az
MHB—1938. évek közti történelmét, továbbá ezután.
várható következményeit tárják fel a könyv szerzői, Elképeszmemek azok a sorok—, melyekben azt;
mutatják be, milyen eszközöket használtak e;
szörny—állam szülői — Benes és Masaryk —— a vie-w,
