4—5. szám
—161—- 1944
Csizmadia Andor dr.: A városi közigazgatás egyszerűsítése.
Dr André Csizmadia : 'l'admím'stration des villes.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti lllyefalvy Lajos dr.) 97. kötet, 1. szám. Kiadja: Budapest Székesfőváros Sta'isztikai Hivatala.
Publications Stalisiigues du Bureau de Stalistígue de la Ville de Buda es! (rédígées sous la direction du Dr Louis Illye alvy). 97: volume, numéro 1.
Budapest, 1944. 153 l. — pages.
La simplification de
Régi problémája a magyar közéletnek a köz- igazgatás egyszerűsítése, éppen ezért kár, hogy ennek a kérdéskörnek a kidolgozása eddig csak elméleti vonalon történt meg, de gyakorlati sikon kísérletet ebben az irányban még aligha láttunk.
Különös jelentősége van a kérdésnek a mai hábo-
rús időkben, amikor a megnövekedett közfeladatok
sok esetben egyrészt új szervek felállítását teszik szükségessé, másrészt pedig. a háborús erőkifejtés az ügyek minél zavartalanabb, gyorsabb és simább lebonyolítását kívánja meg.
Közigazgatási szerkezetünk egyik legfontosabb tényezője a város, amelyről szerző maga is meg- állapítja munkája bevezetésében, hogy ,,... a ma—
gyar kőzigazgatás s annak keretén belül a ma- gyar városigazgatás korszerűtlen, elavult s refor- mokra szorul." ;A legalkalmasabb időben jelent meg ez a pályadijnyertes gyakorlati szakmunka, amelyben a tisztánlátó, feladatát igen jól ismerő szakember pontról-pontra nyujt útmutatást abban a' tekintetben, hogy miként lehet egyrészt a hiva- talokat felesleges többletmunkájuktól megszaba-
dítani, másrészt az emberek, akiknek az érdeké-
ben az egész közigazgatás müködik, miképpen jut- hatnak leghamarabb ügyn'ik gyors elintézéséhez.
A mű felépítése magán viseli a szerző elméleti elmélyedésének és tudásának bélyegét. Kiindulván a területi és népességi problémákból, pontos út- mutatást ad a közjogi állás, belső szervezet, a tisztviselőügy, majd a jogszabályok rendezése kér—
déseiről, az ügyintézés átfogó kérdéseiben keresz- tülviendő reformlehetőségekről s részletes útba—
igazítást nyujt külön-külön az egyes közigazgatási ügyágazatokban mutatkozó egyszerűsítési lehető- ségekről. így például a számviteli teendők ellátá—
sánál számla—, utalvány. stb. mintákat is közöl.
Igen szellemesen s alapos technikai ismeretekről tanuskodo módon állított össze olyan grafikono—
kat, amelyek azt mutatják meg, hogy egyes ügy- darabok, például az építési engedélyek kiadása, vagy a helyhatósági bizonyítványok kiállítása a ma érvényben levő rendszer mellett milyen utat járnak meg és mennyivel hamarább lennének el- intézhetők azon a rövidútas módon, amelyen szerző javasolja. A szembeállított két diagramm egybevetéséből kitűnik, hogy például az építési engedélyek ügye ma 33 mozzanaton megy keresz—
tül, amíg a fél kezéhez jut; szerző szerint ehhez
elegendő lenne az ügyet 11 mozzanaton keresztül vezetni. Vagy például, amíg egy helyhatósági bizo- nyítvány kiadatik, 38 kézen megy keresztül,—holott elegendő lenne 13 mozzanatban futtatni az ügyet s tartalmilag és lényegileg éppen olyan jól és tökéletesen lenne megoldva, mint a mai nehézkes rendszer mellett.
A mű, egyéb értékei mellett rámutat a költség—
vetések alaki szabályainak hiányosságára sebben a vonatkozásban olyan javaslatokat ajánl, amelyek a közületi költségvetések statisztikai feldolgozása során már régebben beigazolódtak. Ebben avonat- kozásban szerző javaslataiban különös statisztikai módszerező képességet és rátermettségét árul el.
Csizmadia a racionalizálásiszakirodalmat olyan értékes művel gyarapította, amely konkrét javas- lataival kiegészíti az eddigi hasonló művek által 'nkább csak elméleti vonalon nyujtott reform—
gondolatokat.
G. E. dr.
Magyar Városok Statisztikai Évkönyve.
6. kötet.
A magyar városok háztartási viszonyai az 1940.
évben.
Azímlaire Statistígue des Ville: Hongroises. 6'e vo- ume.
Les budgets des m'lles hongroises en 1940.
Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publié par le Bureau de Statistígue de la Ville de Bu—
dapsst.
Budapest 1942. 201 1. — pages.
Amikor 1934-ben az illetékes konmányszervek tervbevettlék, hogy a közigazgatási önkormányzatok pénzügyi viszonyaira nézve évről-évre megismétlődő statisztikai felvétel rendszeresítteseélk, az elgondo- lás *az volt, hogy minden évben a háromféle ön- kormányzat (megye, vámos, község) pénzügyi képea statisztikai észlelések alapján közös nevezőre ho—
zas—sék. az egymásközt fennálló teherviselési arány- talanságok felderítitessaenek, a kölcsönhatások pon- tosan leméretttessethek srtb. Az elgondolás így egy nagyarányu, alapos s minden részletkérdésre kiter- jedő egysége-is háztartási és vagyonjogi rendezés körvonalai-nak kibontakozását engedte sejtetni. A nagyarányú statisztikai munkálatok helyes megosz- tása végett a községti pénzügyi vcitszonyok megvilá- gítása a Központi Statisztikai Hivatalra, a várme- gyéké a belügyminisz'tériumra, a városoké pedig Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalára .bí', z'atotib. A terv szerint az adatok módszeres feldol-L gozásca rés monografikuxs közzététele minden évben rendszeres-en megtörtént volna,
A vármegyék (költségvetéséről módszeres feldol- gozás azóta azonban még egyszer sem készült el (csak az 1940. évre vonatkozólag készült egy ilyen, a többi közülert hasonló eredményeivel összhangba hozható adatifeldolgozás, amelynek eredményei
nyilvánosságra még ezidőszerint nem kerültek).
