A kisiparosok és a kiskereskedők mobilitása (I.)

(1)

A KlSlPAROSOK ÉS A KlSKERESKEDÓK MOBILITÁSA (l.)'

VAJDA ÁGNES

A tanulmány a magánkisiparosok és —kiskereskedők társadalomstatisztikai le—

írására—elemzésére tesz kísérletet a Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott 1983. évi mobilitási és az azzal háztartási és személyi szinten is összekapcsolt 1983- as jövedelmi felvétel alapján. Mindkét felvétel a teljes lakosság rétegződését és jövedelmi viszonyait volt hivatva vizsgálni. s a legális (nem mezőgazdasági) ma- gánszektor tagjai országos súlyuknak megfelelő arányban jelentek meg a felvéte—

lekben.

A kisiparosság működési feltételeinek, gazdasági környezetének, társadalmi——

demográfiai arculatának leírása, jövedelmének, életkörülményeinek, viselkedésmód—

jának és törekvéseinek minősítése, belső rétegzettségének feltárása a két országos felvétel másodlagos feldolgozása során számos nehézség elé állította a kutatót.1 A kérdőívek egyetlen olyan adatot sem tartalmaztak. melyek a kisipari működés leírásához elengedhetetlennek tűnnek. E hátrányt azonban ellensúlyozta az az előny, hogy országos felvételekről lévén szó. más rétegekkel történő társadalom- statisztikai. szociológiai összehasonlításra nyílik mód. Ezt a lehetőséget használ—

tam fel az elemzés hipotéziseinek megfogalmazásában. a statisztikai adatokat és eljárásokat pedig alapfeltevéseim ellenőrzésére alkalmaztam.

Kiinduló hipotézisem két kérdésben fogalmazható meg.

1. Mivel a szocialista gazdasági—társadalmi struktúrában a magánvállalkozók száma elenyésző a keresők között. úgy vélem, a kisipari engedély kiváltásának más-v fajta súlya és jelentősége van az egyén életében, mint az egyszerű pályaválasztási

döntésnek. Kikből lesznek tehát kisiparosok. miben különböznek a többi kereső—

től, és milyen személyiségbeli feltételek és családi körülmények segítik az önállóvá

válást? Feltételként a következők fogalmazhatók meg:

— olyan szakma, képzettség, amely kisüzemi körülmények között előállítható termékei- vel és szolgáltatásaíval elsősorban (bár nem kizárólag) lakossági igényeket elégít ki;

— ilyen szakma hiányában (esetleg annak birtokában is) a lakossági igények ismerete egyes nem szakma jellegű szolgáltatásokra;

— vállalkozó kedv, hajlam, autonómiára való törekvés, meiyek mint személyes tulaj- donságok, adottságok, az egyént megkülönböztetik a hasonló szakmájú. de másfajta aspi—

rációkkal rendelkező személyektől; piaci tapasztalat, piacérzékenység, kiterjedt kapcsolat—

rendszer, tájékozódóképesség;

— családi tradíciók. anyagi és szellemi tőke átvétele, mozgósítható családi munkaerő;

-— egyes vállalkozásokhoz (bár korántsem mindegyikhez) nem kevés tőke.

' A Munkaügyi Kutató intézet felkérésére készül! műhelytanulmány átdolgozott változata.

* Tudomásom szerint az utóbbi években ilyen típusú elemzés csak a nyíregyházi legális kisiparrál jelent meg Kuczi Tibor toliából, melynek megállapításait nagymértékben hasznosítottam. Kuczí Tibor: A legó- iis kisipar. Megjelent: Gazdaság és rétegződés. Társadalomtudományi Intézet. Budapest. 1984. 336—349. old.

(2)

:336 VAJDA ÁGNES

2. Hogyan fogalmazhatók meg a pályán maradás követelményei? Erre a kár-

désre már nehezen adható olyan válasz. amely kizárja a külső körülményeket. és csak az egyéni—családi adottságokat használja magyarázó változóként. Bár ehhez is szükséges. hogy az egyén rendelkezzék hosszú távra berendezkedő gazdasági stratégiával, amely a piaci viszonyok ismeretében mérlegeli a befektetés. a ráfor- dítás és a várható haszon viszonyát. ennek ésszerű optimumára törekszik. Ez a magatartás azonban csak olyan gazdasági viszonyok között lehet eredményes,

amelyek nem tartalmaznak (vagy csak igen kis mértékben) kiszámíthatatlan, előre

nem látható elemeket (a piac konjunkturális ingadozásán kivül).

A fentiekből következően szükségesnek látszik tehát, hogy a gazdasági kőr- nyezet rendelkezzék:

—— szilárd, kevéssé változó külső gazdasági feltételekkel;

— hazai körülményeink között pedig kiszámítható. viszonylag stabil központi ideológiai—

,politikai, jogi támogatással és ennek megfelelő hatósági magatartással.

Az önállósodás és a pályán maradás feltételeit elsősorban az utóbbi néhány

évben önállósodó kisiparosok esélyei szempontjából fogalmaztam meg. Mint majd

látni fogjuk. ők alkotják a kisiparosok többségét. egy kisebb hányaduk, a ,,tős—

gyökeresek" csoportja azonban számos szempontból különbözik a most kezdő kis—

egzisztenciáktól.

A makrostatisztikai adatgyűjtés (: mobilitásfelvételnél jóval részletesebb és megbízhatóbb információkkal szolgál a kisiparosok létszámösszetételéről. szakma szerinti megoszlásáról. Felvételünk azonban — a reprezentativ minta megszabta korlátok között —- ugyancsak tájékoztat ilyen tipusú megoszlásokról.

A mintába 435 főfoglalkozású kisiparos és kiskereskedő került. A minta 14 800 véletlenszerűen kiválasztott lakásból áll. a mobilitásfelvételben mintegy 32 000 14 éven felüli személyt kérdeztek meg. A minta reprezentativ. de nem arányos (a kis—

települések felülreprezentáltak), ezért minden réteg (és az azokhoz tartozó szemé- lyek, háztartások) a mintán belüli súlyuknak megfelelő szorzószámot kaptak. Az relemzésünkbe vont 435 kisiparos és kiskereskedő országosan 116000 főtképvisel.

*(Mintánkban kisiparos 305 fő. a megfelelő súlyszámmal szorozva 80000 személy.)

1983-ban ,,A kisipar fontosabb adatai" c. adatgyűjtemény2 szerint 76 518 főfoglal—

kozású kisiparos dolgozott az országban. Ezek szerint a kisiparosok reprezentá-

ciója mintánkban elfogadhatónak mondható! — w ' '

A 435 fő mintegy 80-féle egyéni foglalkozást űz.

A leggyakoribb szakmák

Szakma Fő YSzakma ' Fő

1. Lakatos . . . . . '. . . . 10 V 4. (Teher) gépkocsi—vezető . . * , 12 Esztergályos . . . 8 Fuvaros . . . ._ ; . 28

Gépkocsivezető . . . 6 Fodrász, kozmetikus . . . 19

Asztalos. faesztergályos . . 8 5. Önálló kereskedő . . . 71 Bérfűrészelő . . . . . . . . 8 Piaci árus. vándorárus . . . . 20 2. Szabó, varrónő . . . 46 Unállóvendéglős . . . 11 3. Kőműves . . . , . . . 37

Ács . 8

Építési szakipari szerelő szakmák (víz-, gáz-, fűtés-, villanyszere- lő) . . . . . . . . . . 17 Festő és mázoló . . . . . . 18

2 A kisipar fontosabb adatai, 1981—1985. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1986. 49 O'du (A to-

vábbiakban kisipari adatgyűjteményként emlitem.) A u ;

(3)

KlSlPAROSOK ÉS KlSKERESKEDÓK

337

Ebben a 16 szakmában dolgozik a kisiparosok és kiskereskedők közül 327 fő

USD/0). A további 25 százalék foglalkozása is a felsoroltakhoz hasonló ipari. épí-

tőipari vagy szolgáltató foglalkozás. (Például: műszerész. szemfelszedő. szűcs, ka—

lapos. darálós, pék, kárpitos. vegytisztító, öngyújtójavitó, tetőfedő, bádogos. cuk—

rász. mézeskalácsos, sírkőfaragó. szippantás. kártevőírtó, takarító. háztartási alkalmazott; 2 fő gyors— és gépíró is van közöttük.)

Nyilvánvaló. hogy ezek a foglalkozások közösek ugyan abban, hogy (lakos- sági) szolgáltatásra alkalmasak. de számos más — a szaktudás jellege. a tőke—

igény, a piaci kereslet, a piaci alkalmazkodóképesség — fontos szempontból kü- lönböznek. Ezért a kisiparosokat csak a többi keresővel való összevetésben kezel—

ihetem egységes rétegként; belső rétegzettségüket külön kell vizsgálnom.

Az egyéni foglalkozásokból kiindulva a rétegek létrehozásának szempontjai:

- szakmajellegű és a szaktudást kevéssé igénylő foglalkozásokról van-e szó;3

—— tőkeigény: kell—e a szakma gyakorlásához önálló üzlet, műhely; szükséges-e nagy—

értékű berendezések beszerzése, vagy viszonylag kis befektetéssel is elindítható, üzemeltet- hető a kisiparosi—kiskereskedői tevékenység:

— kizárólag műhelyben, vagy jelentékeny részben műhelyen kívül dolgozik: ez milyen életformát von maga után; hagyományos kisiparosi szakma-e, vagy viszonylag új igények kiszolgálására jött létre: jellegzetesen férfi vagy női foglalkozásról van-e szó, mekkora mun-

kaerő-hátteret igényel;

— a hagyományos statisztikai besorolás szerint hova tartozik ágazatilag, ugyanis ez részben minősíti a szakmai tudást, a piaci keresletet is.

A felvétel adatai természetükből következően nem teszik lehetővé az egyes foglalkozások valamennyi fenti szempont szerinti minősítését. Nem ismerem minden egyes kisiparos. kiskereskedő konkrét tevékenységét,4 és az egyéni foglalko- zás négyjegyű FEOR-kódja, amivel a mobilitásfelvétel dolgozott, nem nyújt ebben

egyértelmű eligazítást. Ezért úgy döntöttem, hogy legbiztosabb kiindulópont a mechanikus ágazati besorolás. a részletes elemzést ilyen csoportosításban vég—

zem. Néhány példát bemutatok egy másfajta, kevésbé mechanikus, egyéb, min- dennapi és szakirodalmi ismeretek alapján. több egyéni mérlegeléssel és diffe- renciáltabb szempontok szerint készült csoportositásból is. elsősorban azokban az esetekben. ahol — véleményem szerint — ez utóbbi pontosabb információval

szolgál. mint az ágazati besorolás.

KlSlPAROSOK. KISKERESKEDÖK ÉS BÉRMUNKÁSOK

Az általam vizsgált kisipafosok—kiskereskedők jövedelmi, mobilitás— és élet- körülmény-adatainak részletes elemzéséhez az 1. tábla szerinti szakmacsoporto- kat használom. A csoportok mintabeli létszámát a megfelelő súlyszámmal szorozva

a 2. tábla szerinti ágazati megoszlást kaptam.

Ezek szerint az ipari foglalkozásúak némileg az országos arányuk feletti arányban kerültek a mobilitásfelvételbe. egészében azonban az ágazati repre- zentáció is kielégítőnek mondható.

3 Tahy István: A magyar kézművesipar története, jelen helyzete és fejlődési irányai (Merkantil nyam-

—da. Budapest. 1941. 343 old.) c. tanulmányában az előbbieket (a szakmajellegű foglalkozást űzőket) kéz- műveseknek, az utóbbiakat (a szaktudást kevésbé igénylő foglalkozást űzőket) kisiparosoknak nevezte.

' A tevékenység és a működési körülmények konkrét ismeretének hiánya talán a jövedelmezőséget leginkább befolyásoló információktól foszt meg: döntő ebből a szempontból. hogy a kisiparos szolgáltá-

—tással vagy termékelőállítással foglalkozik-e elsősorban. illetve, hogy főként állami megbízásra vagy közvet- len lakossági fogyasztásra dolgozik—e. E két dimenzió mentén is fel lehetne vázolni (: kisiparosi magatartás széles skáláját a hagyományos. szűk vevőkörnek szolgáltató kisiparostól a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó. termékeket előállító vállalkozőig, A kisipar mai funkciója azonban alapvetően szolgáltató jellegű: a kisiparosok zöme nem az állami ipari struktúrából eltűnt (hiányzó) kisüzemet működtet. nem terméket állít elő. hanem szolgáltat.

5 Statisztikai Szemle

(4)

' VAJDA ÁGNES.

1. tábla

A kisiparosok—kiskereskedők létszáma a mintában

Szakmacsoport ! Fő l Százalék

1. lpar' '. . . 80 18,4

2. Ruházati ipar" . . . . 64 14.7 3. Építőipar . . . 93 21.4 4. Közlekedés és szolgáltatás 68 15.6 5. Kereskedelem és vendéglá—

tás . . . 130 29,9

Összesen ! 435 ! 100,o

' lit és a továbbiakban a textil-. a bőr-. szőrme- és cipő-. valamint a iextilruhózati ipar nélkül.

" itt és a továbbiakban a textil-. a bőr-. szörme- és cipő-. valamint a iextilruházati ipar együtt. . Megjegyzés: A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 6002/1984. (SK 12.) KSH számú állásfoglalása- őrto'lmébon a megoszlási viszonyszámok kerekítése — a szómitástachnikai eszközök kihasználásának javítása a részadatok összegei eltérhet) nek a 100,00 százaléktól.

érdekében és szakmai megfontolásokból. a korábbi évek gyakorlatától eltérően —- egyedileg történt, azért.

2. tábla

A kisiparosok és kiskereskedők súlyozott létszáma

A . A

mobilttás— Tai"

Ágazat felvétel gyűjtemény

szerint (fő)

Ipar (l—FZ) . . . 39000 34445

Epitőipar . . . . . . . 24 000 24 409

Közlekedés és szolgáltatás

(4—l—5) . . . . . . . . 17 000 17 671

Az összehasonlítás céljára. előzetes feltételezések ellenőrzésére, illetve aa

kisiparossá válás esélyeinek5 megfogalmazására a mobilitásfelvételből kiválasz—

tottam egy ún. kontroll-csoportot is. E csoportba kerültek azok a személyek. akik—9 nek a foglalkozása (4 jegyű FEOR-száma) megegyezett a kisiparosokéval. de

nem önállók, hanem alkalmazásban álló vagy szövetkezeti tag aktív keresők. Ez a ..bérmunkás"—nak elnevezett csoport mintánkban 6172 főből áll.

3. tábla

A bérmunkósok megoszlása szakmacsoport szerint

A bérmunkások

Szakmacsaport száma meg-

(fő) oszlása (százalék)

Ipar . . . 2318 37,6

Ruházati ipar . . . 453 7.3

Építőipar. . . 1079 17,5 Közlekedés és szolgáltatá . 760 12.23 Kereskedelem és vendéglátós 1562 25,3

Összesen l 6172 ! 1oo,o

5 Az esély szó! itt és a továbbiakban is a szó statisztikai értelmében. valószínűségként értelmezem—

(5)

KISIPAROSOK ES KISKERES KEDÖK

339

A közölt kisiparos- és bérmunkáslétszámok alapján megbecsülhető az ön- állóvá válás esélye a kisiparos—kiskereskedő foglalkozásokban: ez átlagosan 6—7 százalék. Az átlagtól jelentősebb eltérést két csoportban találunk: az ipari fog-

lalkozásúaknál. valamint a ruházati iparban (az előbbinél 3, az utóbbinál 12 szó- zalék).

Nem véletlenül használtam azonban a becslés kifejezést. A számítás pontos, de a FEOR szerinti foglalkozási megnevezések nem teljesen következetesek; a nagy—

ipari szervezetben dolgozók egy részénél ezt a tényt a foglalkozás megnevezé- sében (kódszámban) is kifejezésre juttatják: alszalag mellett dolgozó. képzett- ségét tekintve szabó— vagy varrónőt. nem férfi— vagy nőiruhaszabónak, —varrónak hanem textilkonfekcionálónak nevezik. A fém-, fa-, gépipari foglalkozások ese- tében a FEOR nem használ ilyen megkülönböztető kifejezést (tehát például a sorjózó lakatost vagy gyártósori lakatost éppúgy géplakatosnak kódolja (nevezi).

mint a szerelő-. gépbeállító lakatost). Ennek következtében a géplakatosok mind bekerültek a kontroll-csoportba (hiszen a kisiparosok között vannak géplakato—

sok), a varrónők azonban nem. mert őket valószínűleg többnyire textilkonfekcio-

nálónak hívják. ha gép mellett dolgoznak. Ezért úgijélem, hogy míg az ipari csoportnak az átlagnál alacsonyabb önállósodási esélye tényként fogadható el

(a kisiparnak a jelenlegi ipari—gazdasági struktúrában elfoglalt — pontosabban el nem foglalt — helye alapján nem is különösebben meglepő tényként), a ruhá—

zati iparban dolgozók magas önállósodási esélye _nem valószínű. Pontosan be—

csülni nem tudom, de valószínűleg közelebb 'állna az ipariak csoportjának alacsony esélyéhez. mint a Szállítási, szolgáltatási foglalkozások legmagasabb ön- állósodási arányához.

Az azonos foglalkozásúakból az önállók aránya ágazati csoportonként a kö- vetkező: iparban 3,3; ruházati, textiliparban 12.4: építőiparban 7.9; szállításban és szolgáltatásban 8.2; kereskedelemben és'vendéglátásban 7.6 százalék, átla—

gosan 6.6 százalék. _ . A ?

Mivel a foglalkozás—szaktudás a ki'Siparos, és a kontroll—csoportban megegyezik, e két csoport rendelkezésünkre álló társadalmi—demográfiai ismérveinek

összehasonlítása (bizonyos korlátok között) lehetőséget ad arra, hogy néhány

feltételezést fogalmazzunk meg az önállóvá válást elősegítő többi tényezőről.

A két csoport életkörülményeit,minősítő paraméterek összevetése arra ad—

hat választ, hogy mire viszi egy ember ugyanazon szakmával, ha nagyszervezetek

alkalmazottja, vagy ha önálló kisegzisztencia. Egkétjcsyoportnak a többi aktiv ke- resővel történő összehasonlitásazpedig a'nnakfrnególlapítósát szolgálja, hogy

van—e valami közös a kisiparos ésazgannak legnagyobb valószínűséggel után—

pótlását adó kontroll-csoport között, gamely' közös tulajdonság következtében

eltérést mutatnak a többi csoporttól: utal-e valami arra. hogy ez a kontroll—cso—

port más pozíciót foglal elva munkaerőpiacon. mint a többi foglalkozású kereső.

Az utánpótlásra utaló feltételezés nemcsak logikaiwhipotézis. hanem a később részletesebben is elemzett foglalkozási 'pályaútskaipCSán bizonyítható tény: a, je—

lenlegi kisiparosok előző, illetve ;e—lsőxfoglalvkozása'xaz egyéni foglalkozás szint.;

jén) majdnem kétharmad arányban megegyezik,,azon—vfoglalkozásokkal, amelyek a kisiparos— és a kontroll-csoportban előfordulnak. _; .

A csoportok összehasonlítása természeteser'i- lehetőséget ad arra is. hogy egyszerű leíró szinten összevethetők leg'yenektal különböző munkapiaci helyzetű

keresők-életkörülményei, jövedelmi viszonyai. ' A

A kisiparosokat és kontroll-Csoportjukat további három keresőcsoporttal ha—

sonlítottam össze. A mintabeli arányuk következőképpen alakult. '

5.

(6)

340 — _ VAJDA ÁGNES

4. tábla

A kisiparosok és a kontroll—csoport létszámának megoszlása

A minta

Keresőcsoport elemszóma megoszlása

(fő) (százalék)

Kisiparos, kiskereskedő . . . 435 2,3

Bérmunkás (kontroll—csoport) . . . 6172 31.6

Nem mezőgazdasági fizikai . . . 5501 27,4

Mezőgazdasági fizikai . . . 1950 7,3

Szellemi . . . 5599 31.5

Összesen 19 657 100,0

Megiegyzés. Az abszolút szám a súlyozatlan. a százalékos megoszlás a súlyozott adatokra vonatkoiik.

Lakóhely, lakóhely-változtatás

A keresők összehasonlitásának első kézenfekvő szempontja a lakóhely tele- pülésjellege. Ebből kitűnik, hogy a leginkább város- (nagyváros-) lakó (az utóbbi csoportba Budapesten kívül a megyei jogú városokat soroltam) a szellemiek csoportja, őket követik a kisiparosok.akiknek több mint fele varosokban (egynegye—

de nagyvárosban) lakik. a bérmunkások ennél alacsonyabb arányban élnek vó—

rosokban. de még mindig magasabb arányban. mint a többi fizikai foglalkozá—

súak.

5. tábla

Az aktív keresők megoszlása lakóhelyük szerint

N - E éb Kö ' -

Keresőcsoport várgsggan vársz?/sban És"? (J,-"959"

lakik (százalék)

Kisiparos, kiskereskedő 25.2 283 462 x W100.0

Bérmunkás . . 21,4 283) 50,6 100,0

Nem mezőgazdasági fi—

zikai . . 18.8 26.0 55,2 100.0

Mezőgazdasági fizikai 2.4 13,3 _ 84,3 100.0

Szellemi . . . 405 294) 30,6 iO0.0

Összesen 25.4 26,7 ' 47,9 roo,o

A kisiparosok. kiskereskedők szolgáltatásaira a városokban nagyobb oke;

reslet (a fizetőképes kereslet mindenképpen). mint a falvakban. ezért érthető.

hogy a fizikai foglalkozásúak közül leginkább ők laknak a városokban. Kérdés;

hogy az eleve városlakók váltják—e ki inkább az iparjogositvőnyt, vagy pedig

azok. akik *lakóhelywőltoztata'ssal egyidejűleg vagy azt követően vállalkozásba kezdenek. További kérdés. hogy nevezhetjük—e. s ha igen. milyen értelemben vál—'

lalkozásnak a kisiparos—kiskereskedő tevékenységet? Ók másoknál valóban vál- lalkozóbb szellemű emberek, ami nagyobb (akár térbeli) mozgékonyságot is je—

lent? Gyakrabban fordul—eeiő közöttük. mint más csoportokban, hogy faluról vc'ié-

rosba költöznek? Ha a születési helyet összehasonlítjuk a jelenlegi lakóhellyel. úgy

tűnik, igen; bár a különbség nem jelentős.—

(7)

KlSlPAROSOK és KISKERESKEDÖK

341

Jelenleg városban lakók

(index: Születésekor városban lakott -——— 100.0)

Kisiparos, kiskereskedő . . . 170

Bérmunkás . . . 166

Nem mezőgazdasági fizikai . . . 166

Mezőgazdasági fizikai . . . 111

Szellemi !. . . 164

Átlag. . . 168

' A mozgékonysógot a lakóhely—vóltoztatások6 számával .is mérhetjük. A kisiparosok e mutató alapján nem mozgékonyabbak (: többi csoportnál.

6. tábla

Az aktív keresők lakóhely-változtatásának átlaga és a változiatók aránya

, 1960 óta történt

Allando ideiglenes

Kerasőcsoport lakóhely-változtatás

, aránya . GTÖHYG

átlaga (százalék) atlaga (Slólalék)

Kisiparos. kiskereskedő 0,69 43,7 0.17 12,0

Bérmunkós . . . . 0,62 42.0 0.15 12.6

Nem mezőgazdasági fi-

zikai . . . . . . 0.70 46,2 0.18 14,7

Mezőgazdasági _fizikai 0.56 37.5 0.09 7.0

Szellemi . . . . . . 0.96 54,1 0.31 22.4

Átlag. . . . . . 0.74 4ó,2 0,2o 15,4

"Mindezek alapján az a véleményem: (: kisiparosok relatíve magas városi aró- nyavfőként abból adódik, hogy inkább a városlakók fognak bele vállalkozásba.

Életkor

A település jellegénél sokkal jelentősebb különbségtevő egy másik alapvető demográfiai ismérv: az életkor.

7. tábla

Az aktív keresők átlagos életkora

, , Átlag- Keresőként

- v. r Keresőcsopod életkor leélt

,

(év) évek átlaga

Kisiparos. kiskereskedő . . . 423 25,4

Bérmunkós . . . ' 35,8 18,7

Nem mezőgazdasági fizikai . . '. 37,'l 20,3 Mezőgazdasági fizikai . . . 43,4 27.5

Szellemi . . . 37.1 18,3

Átlag . . . , 37,5 20,1

' A lakóhely-változtatás : településvóltoztatás (a településen belüli költözés tehát nem számit bele).

(8)

342 VAJDA ÁGNES

A kisiparosok átlagosan jóval idősebbek a megfelelő foglalkozású gyári

munkásoknál, de az aktív keresők többi csoportjánál is. A keresők átlagánál öt és fél évvel. a bérmunkásoknál hét évvel idősebbek. Majdnem egyidősek a fiatal munkaerő-utánpótlást alig kopó. kevéssé mobil. foglalkozásában megöregedő me- zőgazdasági fizikai foglalkozásúakkal. Ugyancsak a kisebb mobilitás lenne az oka? Mint később látni fogjuk, nem valószínű, hiszen a kisiparos. —kereskedő cso- partban elég nagy a fluktuáció. (Ez a 2. lábjegyzetben idézett kisipari adatgyűj—

teményből is kiderül.) Előljáróban csak annyit. hogy a csoportnak több mint fele (54,5 százaléka) még öt éve sincs a ,.pályán". azaz öt éve sincs. hogy kiváltotta az iparjogositványt. és 58 százalékuk 30 éves kora után vált önállóvá. Valószínű.

hogy a kisiparos—utánpótlás a bérmunkáscsoportban ..gyűjtöget" pénzt. tapasztalatot és nem utolsósorban vevőkört, hogy —-— változatlan külső gazdasági—politikai feltételek mellett — átlagosan minden 18—20. önálló üzletet, műhelyt nyithasson. ' vagy kiváltsa a működési engedélyt.

A jelenleg önálló ipari—szolgáltatói tevékenységből élők átlagosan már el—

múltak 34 évesek, amikor iparengedélyüket kiváltották, vagyis átlagosan több mint nyolc éve működnek kisiparosként. Ami azt jelenti. hogy átlagosan 17 éves munkaviszony után váltak önállóvá.

A fenti átlagok a következő, látszólag igen egyszerű karriertörténetet su—

gallják: ha van egy keresett. jó szakmádlvagy "egy jó ötleted). és mögötted van

már 17 munkában töltött év, melyek során céltudatosan tőkét és tapasztalatot

halmoztál fel, jó eséllyel jelenhetsz meg önálló vállalkozóként a piacon.

Az átlagok azonban nagy szóródást takarnak. Az önállóvá válást a külső gaz—

dasági—politikai feltételek ugyanis jobban befolyásolják, mint az egyén döntése.

képességei. (Ugyanez nemcsak az önállóvá válásra. de a pályán maradásra is ér- vényes.) Azaz egészen különböző esélyei voltak egy 1960-ban. 1970-ben vagy 1980- ban 34 éves keresőnek az önállóvá válásra; az 1983—as átlagokat pedig ezeknek a különböző kohorszoknak különböző esélyei alakították. Az említett átlagos karriert'o'rténet tehát csak ezekkel a megszorításokkal igaz, s ha előrejelzésként akarjuk használni, még óvatosabban kell bánnunk vele. Annyit mindenesetre elfogadha- tunk. hogy a kisiparosok viszonylagosan magas átlagos életkora egyik magyará- zata az. hogy jelenlegi gazdasági körülményeink között az önállóvá válás alapvető feltételei közé tartozik egy hosszabb szellemi és anyagi tőkefelhalmozási vagy ál-

landó vevőkör—kialakitósi időszak.

A nemek szerinti megoszlás

A nemek arányát vizsgálva bizonyítható, hogy a férfiaknak van nagyobb esé- lyük az önállóvá válásra. Az országos átlagnál nagyobb arányban vannak az ön—

ál'lók között a férfiak.

A nők országosan magas átlagát minden bizonnyal az elnőiesedett szellemi pályák okozzák, de a másik két nem mezőgazdasági fizikai csoportban is alacsonyabb a nők aránya, mint a kisiparosok körében. Később látni fogjuk. hogy a női

..vállalkozók" is meghatározott szakmakörökben csoportosulnak: a ruhaiparbon.

a kereskedelemben és a vendéglátásban. Az első talán a legkevésbé kockázatos

vállalkozás: az utóbbiakról ez már nem mondható el, a nők itteni megjelenése valószínűleg más okokkal magyarázható. A bérmunkások körében a viszonylag ma—

gas férfi arány arra utal, hogy ebbe *a csoportba a munkapiacon jobb helyzetű (magasabb kereset. nagyobb mozgástér a nem első gazdaság bármely területén) foglalkozások tartoznak. Ugyanez fokozottabban érvényes a kisiparosokra is.

(9)

KISIPAROSOK es msxenesxsook 343

8. tábla

A keresők megoszlása nemek szerint

A férfiak A nők

Keresőcsoport

aránya (százalék)

Kisiparos, kiskereskedő . . . 632 36,8

Bérmunkás . . . 61.5 38.5

Nem mezőgazdasági fizikai . . . 54.8 45.2 Mezőgazdasági fizikai . . . 63.4 36.6

Szellemi . . . 38,7 61.3

Összesen . . . 53.4 46,6

A családi háttér

A vállalkozáshoz azonban család és családi hagyomány is kell. A kisipar meg——

határozott formáinál a család mint munkaerő. a családi hagyomány mint ösz- tönző erő, mint a vállalkozói gyakorlat és szaktudás megszerzésének talaja, azaz

mint a szellemi (esetleg egyben az anyagi) tőke felhalmozásának lehetősége fontos tényező.

A fentiekből következően a családi állapot is fontos mutatónak bizonyult.

Ugyanis a házastárs gyakran munkaerő (alkalmazott helyett vagy mellett). mégpe—

dig annál mindenképpen költségkímélőbb. Amellett a házastársra mint kockázat—

csökkentő tényezőre is feltehetően számítani lehet: ha nem főmunkaidőben vesz

részt az önálló tevékenységben (de gyakran még akkor is). egyéb, más munkából

származó jövedelmet biztosíthat a családnak. Adataink szerint a kisiparosok a többi keresőnél nagyobb arányban élnek házasságban.

9. tábla

A keresők megoszlása családi állapot szerint

(százalék)

Keresőcsoport 33232; Házas Özvegy Elvált Osszesen

Kisiparos. kiskereskedő . 7.4 81.1 6.9 4.6 100,0

Bérmunkás . . . . . . 22.8 70.5 2.4 4.2 100,0

Nem mezőgazdasági fizi-

kai . v . . . . . . . 19.3 72.53 2.6 5,5 100.0

Mezőgazdasági fizikai . . 13,7 782 4.7 3.3 100.0

Szellemi . . . . . . . 14,4 78.8 1.7 5.1 100,0

Összesen . . . 18,2 74,4 2.6 4.8 100,0

A házastárs foglalkozása, iskolai végzettsége

A kisiparos—kiskereskedő házastársaknak mind foglalkozása. mind iskolai vég- zettsége jellegzetesen különbözik a többi kereső csoportba tartozók házastársaié—

tól. A kisiparos házastársak között magas a szellemi foglalkozásúak aránya. és ugyancsak feltűnő a képzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozók viszony-

lag alacsony aránya. Mindez arra utal. hogy a fizikai foglalkozásúak egy kép-

zettebb. feltörekvő. kiemelkedni vágyó rétege akarja vagy képes választani na—

gyobb arányban az önálló egzisztenciát.

(10)

344 VAJDA AGNE$

A kisiparos házastársak legfeltűnőbb tulajdonsága azonban az. hogy egy-

ötödük ,.főfoglalkozású" társ a vállalkozásban, és további egytizedük is valószí—

nűleg az; az ,.eltartott" partner — ha jogilag, hivatalosan nem is '— gyakorlatilag

bizonyára nagyon is bésegít az üzletmenetbe. Értékelhetnénk úgy is a sok eltartott feleséget, hogy egy kisiparos anyagilag ..megengedheti magának". hogy a fele-

sége ne dolgozzék. hanem vezesse a háztartást. nevelje a gyerekeket stb. Úgy vé—

lem azonban. hogy még ennek a felfogásnak is el kell ismernie: egy önálló kisiparos háztartásának vezetése óhatatlanul gazdasági tevékenységet is jelent: az

önállók élet- és munkavitelében sokkal kevésbé választható szét a munka, a család

és a háztartás, mint a nagyszervezetek bérmunkásainál.

10. tábla

A keresők megoszlása házastársuk jelenlegi foglalkozása szerint

A kereső

kis— nem mező-

A házastárs iparos. bér- "'"5' . gazdasági _ foglalkozása -keres- munkás 90160559' "e""m

kedő W Összesen

fizikai

foglalkozású (százalék)

Szellemi . . . 26.2 239 159 5,2 60.8 31.0

Szakmunkás . . . 17,9 27,4 27,5 — 9.7 24.3 24,4

Nem szakmunkás . . . . 17,3 35,5 39,4 28.8 9.4 27,5

Mezőgazdasági fizikai . . . 6.9 7.4 8.9 40.3 1.8 9.5

Önálló és segítő családtag . 212 1.5 1.3 2,2 1,7 2.1

Eltartott . . . 105 4.3 7.0 13.8 2.0 5,5

Összesen 100,0 100,0 100,0 100.0 100,0 100,0

A házastársak (és maguk a kisiparosok) iskolai végzettsége is erősíti azt a be- nyomást, hogy a kisiparos a keresőknek viszonylag képzettebb rétege. ..elit" csoportja.

11. tábla

A legalább érettségizett keresők és házastársak aránya a keresők különböző csoportjában

A legalább érettségizett

Keresöcsopon keresők házastársak

Kisiparos, kiskereskedő . . . 20,7 30.23

Bérmunkás . . . 11,2 212

Nem mezőgazdasági fizikai . . . 10,2 14,4

Mezőgazdasági fizikai . . . 2.7 3,9

Szellemi . . . . . . . . 81,7 61,0

Összesen . . . 30,3 30,5

Fontos tapasztalat. hogy a kisiparosokat sok más egyéb tényező mellett az érettségi ,.emeli ki" a bérmunkások csoportjából: az azonos foglalkozásúak között száz érettségizettből átlag 12 fő válik kisiparossá, száz nem érettségizettközül csak 6. A szakmai iskolázottság nem tűnik ennyire döntőnek, a szakmunkás vég- *

(11)

KI'SIPAROSOK ÉS KISKERESKEDÖK

345,

zettségűek aránya majdnem azonos a kisiparos— és a bérmunkáscsoportban. (S ez mindkét csoportot megkülönbözteti az egyéb foglalkozásúaktól.)

12. tábla

A szakmunkás végzettségűek aránya a különböző keresőcsoportokban

A szakmunkás végzettségűek közül csak érettségi—

Keresőcsoport szak- zett

munkas msőgkás együtt

végzettségű (százalék)

Kisiparos, kiskereskedő . . . 59,1 16,8 l 75,9

Bérmunkás . . . . . . . . 58,8 10.3 69,1

Nem mezőgazdasági fizikai . . 40,2 8.4 48,6 Mezőgazdasági fizikai . . . . 26,7 2.1 28.8

Szellemi . . . 12,8 43,6 56,4

Összesen . . . 37,3 ! 18,6 55,9

Bár a házastársak foglalkozásából arra is következtethetünk. hogy a család is bekapcsolódik az önálló tevékenységbe. a kisiparosok mégsem tesznek fel min-—

dent egy lapra. nem a vállalkozáshoz magához mozgósítanak minden energiát- Közöttük is meglepően magas a mezőgazdasági kistermelést is folytató családok aránya. Osszehasonlításul tekintsük át a következő adatokat. '

K ísgazdasóg

Milyen célt szolgál a nem mezőgazdasági önállók körében a kistermelés: a megszokás ereje tartja—e; a jövedelemnövelés eszköze-e, a beruházást, felhalmo- zást elősegítő tevékenység—e. esetleg az anyagi kockázatvállalás terhét könnyíti-e?

Esetleg így használható ki legjövedelmezőbben a kisiparos és családtagjai mun—- kaereje? Közismert, hogy a kisgazdaságok jövedelmezősége alacsony (alacsonyabb, mint a kisipari tevékenységé). viszont családi ,,spórkasszaként" működnek. A kis- termelés ebben az esetben kockázatcsökkentő tényezőként értékelhető. (Elképzel—

hető, hogy a kisiparosok háztartásaiban működtetett kisgazdaságok más típust képviselnek. mint a kisgazdaságok zöme. lehetséges. hogy ezekben hatékonyab—

ban térül meg a ráfordított munka és tőke. Ennek ellenőrzésére azonban nincse—

nek megfelelő adataim.)

A kisgazdaságból származó jövedelem aránya az összjövedelemben nem el—

hanyagolható nagyságú: 10—11 százalék körüli mindhárom nem mezőgazdasági fizikai csoportban.

A gazdasággal rendelkezők aránya a különböző keresőcsoportokban

Keresőcsoport Százalék

Kisiparos, kiskereskedő . . . ó7.1 Bérmunkás . . . 73.0 Nem mezőgazdasági fizikai . . . 72,8 Mezőgazdasági fizikai . . . 95,4 Szellemi . . . . . . . . . .' . . . . 552 Ósszesen...70,0

(12)

346 VAJDA ÁGNES a

A családi munkaerő részét képezhetné a felnőtt gyermek is. Úgy tűnik azon—

ban. a kisiparosok gyermekei — legalábbis főfoglalkozásban -— nem vesznek részt

—a vállalkozásban: a felnőtt gyermekeknek mindössze 3 százaléka önálló vagy se—

gítő családtag. (Noha ez az érték magasabb. mint a többi kereső csoportban.

ahol a mezőgazdaságiakat leszámitva arányuk az egy százalékot sem éri el. az el—

térés mégsem értékelhető; a hibahatárok között mozog.)

További kérdés, miért nem vonják be a gyermeküket a kisiparosok a vállal—

kozásba? Nem látnak benne elég perspektívát? Nem elég régi. megalapozott.

biztonságos a tevékenység? Túl kockázatos ennyire kiterjeszteni a vállalkozást?

Jobb. ha van egy-két stabil bérből élő is a családban? Vagy a gyermekek utasit- ják el a részvételt? A gyermekek iskolai végzettségét és foglalkozását tekintve úgy tűnik, inkább a ..felfelé törekvés" jellemzi a kisiparosokat: a legidősebb gyerme—

kek kétharmada leérettségizett; ez az arány a bérmunkásoknál és a többi fizikai—

aknál 40 százalék körüli, a mezőgazdaságiaknál 30 százalék. (A szellemieknél a

90 százalékot közelíti.)

Az érettségi vagy a diploma nem jelent szükségszerűen szellemi pályára tö- rekvést. a szellemi foglalkozású gyermekek aránya minden keresőcsoportban jóval alacsonyabb. mint az érettségizetteké. A szellemi pályák presztizse azonban

(minden presztizsvesztésük ellenére) még mindig magasabb. mint a fizikai mun-

káké. Ezt mutatja a szellemi pályára kerülő gyermekek aránya a keresők egyes 'foglalkozáscsoportjában.

A szellemi pályára kerülő gyermekek aránya

Keresőcsoport Százalék

Kisiparos, kiskereskedő . . . 42,5 Bérmunkás . . . 34.l Nem mezőgazdasági fizikai . . . 31,2 Mezőgazdasági fizikai . . . 252 Szellemi . . . . . . . . . . . . . . 57,5

Származás

Családi háttérként az idősebb nemzedék. a szülők másként, de legalább ony- nyira fontosak, mint a házastársak és a gyermekek. Érdekes megvizsgálni. kimu—

tatható-e az öröklés: vannak—e, akik szüleiktől veszik át a műhelyt. berendezést.

vevőkört. és a közvetlen öröklésen kívül van-e szerepe a családi hagyományoknak.

tapasztalatoknak az önállóvá válásban. A mobilitási adatok szerint létezik ilyen folyamatosság. Ezt a különböző keresőcsoportokban az apa foglalkozásával (amikor a megkérdezett 14 éves volt). továbbá mindkét nagyapa foglalkozásával mu- tatom be.

A szülők generációjában az önálló kisegzisztenciák aránya alacsony, de a kisiparosok felmenőinél rendre jóval magasabb. mint a többi keresőcsoportban.

Tehát egyrészről igaz. hogy a kisiparosok mindössze 18 százalékának volt kis-

iparos az apja is. de ez az arány négyszer—ötször magasabb. mint a többi kereső- csoportban. (A kilépési mobilitást nézve: a kisiparos apák már az előző generá—

cióban is leginkább szellemi pályára irányították gyermekeiket.) A nagyszülőknél mutatkozó különbségeket ugyancsak jelentősnek tartom. (Lásd a 13. táblát.)

Kétségtelen. hogy az arányokat a kereső csoportok eltérő korösszetétele is befolyásolja. Az ötven év felettiek között jóval nagyobb a valószinűsége. hogy kis—

fiparos apával találkozunk: aki 1983-ban 50 éves volt. az 1933—ban született, 1947-

(13)

KlSiPAROSOK es KISKERESKEDÖK * 347

ben volt 14 éves. még hátra volt egy-két éve, mig apja műhelyét — ha volt neki -— államosították (vagy ő maga adta vissza az ipart, érezve az idők szelét). Össze—

hasonlitottam tehát a kisiparosokat és kontroll—csoportjukat az ötven év alattiak és annál idősebbek körében is. A 49 éves és fiatalabb kisiparosok 15.2 százaléká—

nak, az 50 évesek és idősebbek 23.7 százalékának volt apja nem mezőgazdasági önálló foglalkozású. Ugyanez a bérmunkások körében 3.2. illetve 7.5 százalék volt.

A keresők mindkét csoportjában tehát másfél-kétszer több a kisiparos apa a kis—

ipar csaknem teljes felszámolása előtt és az utána felserdülők csoportjában. A különbségek azonban szembetűnőbbek a két kereső csoport között, mint azokon belül.

13. tábla

A kisiparos—kiskereskedő származásúak aránya a különböző keresőcsoportokban

A kisiparos—kiskereskedő apai ! anyai

Keresőcsoport apától

nagyapától származók aránya (százalék)

Kisiparos, kiskereskedő . . . . 17,7 12.8 I 9.9

Bérmunkós . . . 3.9 4.7 3.8

Nem mezőgazdasági fizikai . . 4.1 4.1 3,6

Mezőgazdasági fizikai . . . . 3.0 1.4 2.2

Szellemi . . . 5.0 7.7 6,5

Összesen . . . 4,5

l

5,3 4,5

l I

Az, hogy a szülői. nagyszülői hagyományt folytató kisiparosoknál milyen arány—

ban van szó közvetlen öröklésről (tehát a családi műhely. üzlet átvételéről, a te—

vékenység folytatásáról), és milyen arányban — részben kényszerű kitérőkkel — visz- szatérésről. nem állapítható meg. Annyit tudunk. hogy a kisiparos apák gyerme- keinek 8 százaléka volt önálló vagy segítő családtag első munkába állásakor. (Ez azonban még nem jelenti a folyamatos önálló egzisztenciát.) A jelenlegi kisiparo—

sok első foglalkozási viszonya mindenesetre merőben eltér a kontroll—csoportétól:

önálló vagy segítő családtag volt pályakezdésekor az önállók 26. a bérmunkások 7 százaléka. (Ezek között azonban mezőgazdaságiak is lehettek.)

14. tábla

A 8 osztályt végzett és az érettségizett apák aránya a különböző keresőcsoportokban

(százalék)

Az apa Keresőcsoport legfeljebb legalább

8 osztályt érettségi- végzett zett

Kisiparos, kiskereskedő . I 73,3 6.3 Bérmunkás . . . l 76,7 4.6 Nem mezőgazdasági fizikai . 80.5 4.5

Mezőgazdasági fizikai . 949 1.1

Szellemi . . 53.8 21.1

Osszesen . * _73,0 _! _9,0

(14)

343 VAJDA Agnes

A kisiparosok többsége nem a társadalom kvalifikáltabb csoportjából szárí—

mazik. A többi keresőcsoporthoz viszonyítva közöttük valamivel alacsonyabb azok aránya, akiknek apja legfeljebb 8 általánost végzett (és szakmát sem szerzett).

és valamivel magasabb azoké, akiknek apja legalább érettségizett. A nagy több-u ség azonban kvalifikálatlan családból származik.

Az adatok azt tanúsítják, hogy az önállóvá válás esélyeit növeli a megfelelő—

szakma. (lehetőleg érettségivel társulva). a városi lakás. a hosszabb munkaviszony és a kisiparos felmenők (szülők, nagyszülők). Mindezen túl feltételezhető. hogy a vállalkozó szellem. a kezdeményező képesség, az autonómiára törekvés is jobban jellemzi ezt a csoportot, mint másokat.

Életvitel

A személyes tulajdonságok nehezen követhetők nyomon a mobilitásfelvételbőli néhánnyal mégis megpróbálkozom. Feltételeztem. hogy a kisiparosoknak nagyobb a térbeli mozgékonysága (településváltoztatás); mint láttuk. ez a feltételezés nem bizonyult igaznak. Vállalkozó szellemre, rugalmasabb életvitelre — ha annak ne- vezhető — két tényből következtettem, a magasabb átlagos házasságszámból és—

a több munkahelyből. Mindkettő nagyobb arányban fordult elő az önállók között, mint a többi csoportban.

15. tábla

Az átlagos házasságszám és az átlagos munkahely- és foglalkozásváltoztatós a keresők különböző csoportjaiban

A

A munka— A

hózassá- hely- foglalko—

Keresőmaport gok' változiatá- zások

so

átlagos száma

Kisiparos. kiskereskedő . . . . 1.12 3.71 2.41

Bérmunkás . . . . . . . . 1,08 2.93 2.08

Nem mezőgazdasági fizikai . . 1,08 3.25 2.56 Mezőgazdasági fizikai . . . . 1,05 3.22 2.65

Szellemi . . . . . . . . . 1,09 3.27 2.50

Összesen . . . 1,08 *3,16 2.40

' Az átlagok csak a korábban vagy ielenleg házasságban élőkre vonatkoznak.

A kisiparoscsoportban a munkahely—változtatások magasabb átlagos értéke szembetűnő. Értelmezése azonban már nem olyan egyértelmű. A munkapiaci el- méletek szerint például a rosszabb munkapiaci pozíciójú személyek változtatnak avakrabban munkahelvet.7 Az átlaaokból látható. hoav ez a bérmunkapiacor'i való—

ban érvénves: iól követhető. hoav a iobb munkaerőpiaci helyzetű bérmunkáscso—

portra mind a munkahelyi fluktuáció. mind pedig a foglalkozósváltoztatós kevés- bé jellemző, mint a kevésbé kvalifikált, a vállalati belső hierarchiában rosmabb pozíciójú egyéb fizikaicsoportokra. Viszont a bérmunkapiacról kilépő vagy onnan kilépni törekvő csoportokban (és a kisiparosok ilyenek) a szakmához való kötődés erősebb ugyan. mint a többi (nem ..jó" szakmájú) csoportban. a munkahelyhez

7 A munkaerőpiac szerkezete es működése Magyarországon. Szerk.: Golasi Péter. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1982. 318 old.

(15)

'*KlSlPAROSOK ÉS KlSKERESKEDÖK 349

azonban kevésbé ragaszkodnak. Ennek okát talán nem túlzás személyiségbeli aadottságaikban és részben ebből táplálkozó pályastratégiájukban keresni: a vál—

lalati belső hierarchián való előbbre jutásnál többre becsülik az autonómiát.8

_Életkörülmények

A kisiparosok életkörülményeiről nem túl sok információval rendelkezünk a :mobilitásfelvételből. Mindössze néhány jövedelmi és lakásadatot tudok bemutat- ni. összehasonlítva ezeket is a többi keresőcsoport megfelelő adataival.

16. tábla

A keresetek, jövedelmek színvonala a különböző kereső csoportokban

(forin!)

A A

Az A , A kis- háztartás

A egyeb másod,— hoztartás gazdaság- egy főre

kereset munka- allasbol összes - ' jutó

Keresőcsoport jövede- származó jövedel- származó jövedel-

lem iövedelem mének jövedelem mének

havi átlaga

Kisiparos, kiskereskedő . . 7 706 ! 316 17 13 270 1 395 4142

*Bérmunkós . . . . . . . 4 832 261 37 12 418 1 423 3 499

Nem mezőgazdasági fizikai 4 830 172 29 12 195 1 342 3 447

Mezőgazdasági fizikai . . 4 419 129 14 12 449 3 114 3 550

"Szellemi . . . .! 5854 275 68 134271 1025 4008

A kisiparosoknál a személyhez kapcsolódó kereseti-jövedelmi átlagok (a má- sodállást kivéve) magasabbak, mint a többi keresőcsoportban. Legérdekesebbnek

—a fent már említett kisgazdaságból származó magas jövedelmeket találom. de ér- demes megvizsgálni a különböző csoportok jövedelemstruktúráját is.

17. tábla

Az egyes személyek munkaiövedelmének aránya a háztartás össziövedelméből

A munkajövedelemből a(az) A kis- gazggrág-

Keresőcsoport kereset sarat,; már;? együtt származó

' jövedelem

Kisiparos, kiskereskedő . 58,1 2.4 l 0.1 60.6 1D,5

Bérmunkás . . . 38.9 2,1 0,3 41.3 11.5

Nem mezőgazdasági fizi-

kai. . . '39.6 1.4 0.2 412 11.0

Mezőgazdasági fizikai . . 355 1.0 0.1 36.6 25.0

Szellemi. . . 43.45 2.1 '0,5 462 7.6

A kisiparosok háztartásában a legmagasabb az összjövedelem. és ez az a csoport. ahol egyetlen személy munkajövedelme megközelíti az összjövedelem. két—

5 A Kemény István-féle tipológiával élve: ők nem .,törekvők". nem is ,.blztonsógkerasők". hanem ..füg- ngatlanok": erősebb bennüka kezdeményező készség. vállalkozó szellem. Kemény István: A magyar munkás-

o-xtály rétegződéso. Szociológia. 1972. évi 1. sz. 36—48. old.

(16)

350 VAJDA: KISlPAROSOK es KISKERESKEDÓK

harmadát. A többi fizikai csoportban még két kereső munkaviszonyból és ház-—

tájiból származó együttes jövedelme sem éri el a kisiparosok háztartási jövedelmét.

Nyilvánvaló azonban. hogy a kisiparos családokban nagy szerepe van a csa—

ládi stratégiának. amely a családtagok energiáit nagymértékben koncentrálja az önálló tevékenységre —— ennek statisztikailag is kimutatható formája a segítő csa—(

ládtagok magas aránya —; az önálló tevékenység mellett pedig fenntartják a jö—

vedelemszerzésnek egy másik, az állami gazdasági szervezetektől viszonylag füg—

getlen területét. a kisgazdaságot, amely ugyanakkor a kisipari tevékenységtől is független jövedelmet termel.

18. tábla-

A lőmunkán kívüli egyéb munkaiövedelemmel rendelkezők aránya és jövedelme

Egyéb munka- Mósadóllásbói származó Ki'snuzdasdsból

jövedelem (mel) kereset (tel) , származó jövedelem(mel)

Keresőcsaport h _ rendel-* h . rendel— h _ rendel-

ótizvgla kilók amiga kazak saga hazak

Nem") (531321, (Win') (sgőzglgk) (form) (532251,

Kisiparos. kiskereskedő . . 1696 18,6 326 5.3 2078 67,1

Bérmunkós . . 1326 19,7 501 7.5 '1948 73.0

Nem mezőgazdasági fizikai 1142 15.1 . 423 6.8 1845 72.8

Mezőgazdaságifizikai . . 1018 12.7 491 2,8 3263 %A

Szellemi . . . . . 1673 16.4 491 139 1856 55,2

Összesen . . . . . . 1363 16,8 477 8,6 2078 70,0

A kisiparosok között is meglepően magas az egyéb munkajövedelmekkel ren—

delkezők aránya ; feltehetően ez is a kockázatcsökkentő magatartásra utal. A nem főállásból származó jövedelem azonban leginkább (! munkaidejüket nem cSalÉ' az első gazdaságban érvényesiteni képes bérmunkás csoportra és a szellemiek;

csoportjára jellemző.

19. láb!!!

A lakáskörülmények a keresők különböző csoportjaiban

Három—

és több- Komfortas Az

K szabás átlaga!

eresőcsoport laksűrűség

lakásban lakók (fő)

Kisiparos. kiskereskedő . . . . 269 73,6 1,9

Bérmunkás . . . . 18,1 65,0 2.2

Nem mezőgazdasági fizikai . . 5153 612 2.2 Mezőgazdasági fizikai . . .. . *17.1 36,8 2.1

Szellemi . . . . . . . V . . 23,1 879 2,0

Összesen . . . . .* . .' . 18,9 67,9 2.1

A jövedelmen kivül a lakás minősége is a kisiparOSok relatíve kedvező hely—

zetét mutatja

(A tanulmány II., befejező részét a Statisztikai Szemle kÖVetkező száma közli,) '_ A