MŰVÉSZETI KRÓNIKA.
ISTÓK JÁNOS.
• A brassói havasok között született. Kicsiny, el- dugott falucskában, Bácsfalúban látta meg az Úr napját 1873. június 16-án.
• Mint minden mű- vész élete, úgy az övé is szenvedésekkel van tele. Az érvénye- sülés, a kenyérküzdés, a napi tülekedés nem egy sajgó sebet ütöt- tek rajta.
• De mennél inkább belemelegedett valaki a verekedésbe, annál kevésbé érzi a kél*
foltokat.
• Talán Istók is így van.
• A dicsőség, a hír első legyintése mind- járt elfelejtetik vele a
keserűségeket.
• Röviden összefog- lalva élettörténete a következő:
• Művészi pályáját a hosszúfalusi műfara-
gászati intézetben kezdte és a négy évi tanfolyamot kitünte- téssel végezte. Maga- sabb művészi tanul- mányait a müncheni képzőművészeti aka- démián folytatta, majd mint a magyar kir.
mesteriskola fiatal KÉSZÜLŐ SÍREMLÉK MUNKAKÖZBEN
művésztagja fejezte be. Beutazta középeuropát és tanulmányozta a világ műremekeit. Nagyobb alko- tásai: S z é c h é n y i Ferenc gróf álló bronz emlék- szobra (Magy. nemzeti muzeumi kert). R a m a s s e t - t e r Vince pályanyer- tes álló bronz emlék- szobra Sümeg főterén.
K i s f a l u d y Sándor síremlékéhez hitvesé- nek S z e g e d y Rózá-
nak domborművét, S z i l á g y i Dezső, T ó t h Lőrinc, ifj.
P é c z e l y József, G h y c z y Kálmán és a nagyszebeni P e t ő f i Sándor domborműves emléktábláit készítette el. T h a n Károly márvány síremlékét a kerepesi temetőben és J á h n e r György sír-
emlékén elhelyezett domborművét. Díjat
nyert a V ö r ö s - m a r t h y , budapesti és debreceni K o s s u t h
szobor pályázaton.
E r z s é b e t királynő első szoborpályázaton pályaművét a bizott-
ság megvásárolta.
Mint a mesteriskola művésztagja a képző- művészeti társulattól a N a d án y i n é-féle ösztöndíjat nyerte el.
Művészi tanulmányai
KULTURA XV1I-XVII1 — 7 5 7 —
ISTÓK JÁNOS SZOBRA UTÁN
MUNKÁCSY MIHÁLY
között vannak az életnagyságú „Dá- v i d " és „ E n e r g i a "
márványszobrok.
Megmintázta az Urá- nia Tudom. Egyesület részére W 1 a s s i c s Gyula, B e r z e v i c z y
Albert, L u k á c s László minisztereket.
Budapest főváros köz- gyűlési terme számára G e r l ó c z y Károly
polgármester már- ványszobrát, M o l n á r Viktor államtitkárt, B u b i c s Zsigmond dr.
kassai püspököt, D a r n a y Kálmán, a Darnay-múzeum igaz- gatójának márvány mellszobrát. Dr. B ó- k a y Árpád orvos- egyetemi tanárt, H a- j ó s Lajos dr. orvos- egyetemi magántanárt, N e u s c h l o s s Marcel, dr.
C s á k y Adorján gróf, ifj. és id. Z i c h y Ernő gróf és J o a n o v i c h György államtitkár, F r a n c o i s Lajos kereskedelmi tanácsos és pezsgőgyáros, F ü l ö p Áron író, a képviselőház főkönyvtárosa, B o r u t h Andor festőművész, K e n d e István tanár és festőművész, S t e 11 e r Antal főmérnök, M o u s o n g Géza igazgató, dr. M ü n n i c h Auivl v. országgyűlési képviselő, dr.
A n t a 1 Gábor ref. püspök s több más kiváló férfiak mellszobrát. Iglófüredre készítette a L e n k e - k u t a t . Sikeres alkotásai voltak a plakette művészet terén is, a Magyar labdarugók szövetségének Korinthián
„ V á n d o r d í j " plakettjén kivül elkészítette dr. A n t a l Gábor ref. püspök jubileumi plakettjét, valamint T i s z a Kálmán és G h y c z y Kálmán plakettjét is.
• Őfelsége a király S z é c h e n y i szobráért a koro- nás arany érdemkereszttel tüntette ki. A külföldi tár- latokon kiállított műveiért a száz művésztagból álló párizsi Union Internationale Des Beaux Arts Et Des Lettres egyesület tagjai sorába emelte. Szülőfaluja díszpolgárává választotta. 1911-ben a zalaegerszegi C s á n y i szobor pályázaton az első díjat nyerte és a szobor kivitelével is megbízatott.
• Hogy mit ér Istók a magyar szobrászatban, azt talán ma még korán volna megállapítani. Ha új értéket, új tartalmat a szobrászatnak nem is adott, de mindenesetre becsületesen tovább fejlesztette a régi iskola hagyományait. Szobraiban ugyan mindig több az irodalmi elem mint a monumentálitás, de sok gondot fordít a plasztikai külsőségekre s a kidolgozás finomságaira.
• Ma még sokszor megfeledkezik az anyag hatásáról,
pedig a szobrásznak, minden bizonnyal kell avval is számolni, hogy figuráját bronzban, márványban, kőben vagy terrakottában akarja-e kivinni.
• Istók az értékesebb szobrászaink közé tartozik az kétségtelen és ha új utakat nem is épít, de viszont nagy szeretettel és gonddal járja a régi kipróbált és szerinte jónak bizonyult útakat.
H. s.
• •
LAKÁSMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS.
• Mikor végigmentem ezeken a termeken, még egy- szer visszapillantottam, hogy összegezzem valami- képpen a látott dolgokat.
• Behunytam a szememet és rendezni próbáltam a gondolatjaimat. De semmi-semmi sem maradt meg bennem, csak többé-kevésbé jól vagy nem jól sike- rűit bútorok kaosza.
• Mi lehet az oka ?
a Bizony csak az, hogy ezek a lakásművészeti kiállítások tulajdonképpen egy csöppet sem külön- böznek az általánosan ismert bútorraktároktól, n És sok minden jutott eszembe ezekről a bútorokról.
Felmerültek emlékezetemben a mi középosztályunk közismert ízléstelenséggel berendezett lakásai.
• Láttam lakást, ahol ripszgarnitúra volt a szalon legfőbb dísze. Hálószobát és ebédlőt ineg se lehet említeni. Itt a hivatalnoki nyomor uralkodott. Ócska, rozoga szekrények, puhafa asztalok éktelenkedtek.
• De gazdag polgári házak is csodálatos ízléstelen- ségről tanúskodnak. Rokokó-szoba barokk mellett nagyon gyakori. Renaissance-bútorolc közt bukjelszok- nyában lebegő úrnő a mai zsurképek legismertebbje.
• Mégis csak a mű- vészi nevelés hiánya lesz az oka, hogy ott ahol reális alapja is volna az ízlésnek, ép ott állítják azt a leg- lehetetlenebb módon fejtetőre.
• Mert ne gondolja senki, hogy stílusos lesz a lakása, ha perzsa - szőnyegekkel rakja padlóját és si- lány olaj nyomatok borítják a falat.
• Nem tudom átlag hogyan gondolkod- nak, de ón a legfon- tosabb dolognak tar- tom a lakást.
• Szerintem a lakás hű tükre lakójának- Harmonikus szép lé- lek, csakis harmoni- kus szép környezet-
ISTÓK J Á N O S S Z O B R A UTÁN
SZABAD HAJDÚ
— 758 —
ben lehet meg. Mert minden amit lelkéből kisugároz, annak kell valóra valósulni hasz- nálati tárgyaiban, ö Dolgozó, gondol- kodóembercsak olyan lakásban bír szellemi életet élni, ahol min- den sarok lelki rokon- ságban van gazdá- jával.
• Ha nézzük, az át- lagos lakások három és négy szobából ál- lanak. Ezek közül egy háló-, egy ebédlő-, egy szalon és egy vagy dolgozó- vagy gyerekszoba szokott lenni.
• Már most, mi a fontos egy-egy szoba berendezésénél.
• Első sorban a stílus és a hangulat. Vagyis mindig harmonikus legyen az illető szoba minden bútora. Ne legyenek egymás mellett olyan használati tárgyak, melyek üssék egymást, vagy rontsák a kölcsönös hatást. De ne legyenek olyanok sem, melyek a szoba eredeti céljával homlokegyenest ellenkez- nének.
• A szobadíszítést a falak, mennyezet, padló és bútorok elhelyezésében ismerjük fel.
• Stílusos szőnyegek, képek, lámpák és bútorok fogják azt a művészi harmóniát megteremteni, melyre minden kulturembernek feltétlen szüksége van.
• Legszebbnek tartom valamennyi közt a virág- díszítést. Ujabb időben nagy mértékben használják is ezt az úgy esztétikailag, mint egészségi szempon- tokból kedves díszítést, de fájdalom itt is a legfur- csább össze-visszaságot észlelhetjük.
• Egymással nem rokon más-más éghajlatú virágok fonnyadoznak vértelenül a legtöbb polgári lakásban s a kivánatos üdítő díszítés helyett valami kellemet- len hangulatot váltanak ki az emberből hervadozó díszharmóniátlanságukkal.
• A dolgozó-szobában csak olyan bútorok legyenek, melyek komor erős masszivitásukkal tényleg a mun- kára utaljanak. Ezekkel lelkikapcsolatot alkossanak a szőnyegek úgy minőség mint szinhatás tekinteté- ben s ugyancsak beleolvadjanak e szoba levegőjébe a képek, szobrok és lámpák.
• A megvilágítás talán még ezeknél is í'ontosabb.
Az ablakok nagysága, alakja, nyilt vagy zárkózott
volta mind-mind fontos tényező egy szoba kifeje- zésében.
o A hálószobának tágas, egészséges és intimnek kell lenni. Melegséget és álmot leheljen. Mert hisz a rendeltetése is üdülés és pihenés,
a De minden szobánál a legmelegebben, napsugaras szeretettel lehet berendezni a csöpp emberkés szo- báját, a játékok birodalmát.
• És a legsilányabb léleknyomorítás, hogy éppen ezt a kakaslábon forgó bűvös szobát, a fakadozó bimbólegyek otthonát hanyagolják leginkább el.
• Ide abból az elvből kiindúlva, hogy a gyerek csak piszkot csinál és mindent elront, a legrosszabb és legcsúnyább kimustrált bútorokat taszítják be.
• S ó gyerekfantázia mindenható teremtő ereje!
Még ezekből a rongy dolgokból is gyönyörűét csinál.
• A rozzant, tört asztal várrá alakul át, a székek vonattá vedlenek s egy-egy öreg szekrény fel- fordítva csatahajónak rukkol előre.
• Micsoda gondatlanság és könnyelműség, hogy a serdülő kis gyerekekben már elmulasztjuk a művészi nevelést s ez által megfosztjuk lelküket soha vissza nem adható ideálok egész seregétől.
• Tiszta, világos, nagynak kellene lenni a gyerek- szobának. Mennyezete vakító fehér, oldalfalai pedig enyhe kékek. A fríszeknek mesélni kellene. Tarka eleven figuráknak kellene ellepni a girland-orna- mentikát, hogy látva lássák csipkerózsát, a sárkány- ölő leventét, meg sok más boszorkányos dajkamese kedves hősét.
n így akaratlanul is kipattanna lelkűkből az irodalom és művészetek szeretete. Harmonikusan olvadna össze bennük a tarka színek meleg skálája s a mesélő piktúra. Életszükségletévé válna a szép s az új generációnak már nem volna szüksége lakásművé-
szeti kiállításokra, mert lelkében hordaná a művészi, szívvel- lélekkel összhangban álló otthon képét.
• Ezek jutottak eszem- be úgy hírtelen a la- kásművészeti kiállí- tás alkalmából. Az egészben csak az a szomorú, hogy igen kevesünknek jutott eszébe ez.
• Mert ha úgy gon- dolkodott volna a lakásművészeti kiállí- tás rendező bizottsága, akkor nem annyira a bútorok számará- nyára, mint inkább az elrendezés és díszí- tésre fordított volna
ISTÓK JÁNOS SZOBRA UTÁN
GRÓF ANDRÁSSY GÉZA
( M á t y á s k i r á l y i d e j é b ő l )
ISTÓK JÁNOS MŰVE
GHYCZY KÁLMÁN ' PLAKETTJE
KULTURA XV1I-XVHI 759
több figyelmet. Az igazi lakásművészet titka ebben rejlik.
• Hivatása az ilyen kiállításnak csak úgy van, ha időről-időre egy-egy szobát mutat be, művészi ízléssel és ideális rendezéssel.
• Ha ezt csinálja, szép feladat vár rá. De most csupán bútorraktár benyomását kelti, amiből meg- állapíthatjuk, hogy iparművészetünk tényleg szépen halad (fájdalom erősen idegen hatások alatt), de a lakásművészethez ma még igazán semmi köze sincs.
HANGAY SÁNDOR.
¡.SZIGETI J E N Ő F E S T M É N Y E
CIGÁNYOK NAPSÜTÉSBEN
— 760 -
