ELSŐ KÖNYV.

2 . B R A S S Ó C Z Í M E R E A R É G I S Z . L É L E K K A P U N .

B E V E Z E T É S .

A

^{x v i i . SZÁZAD} szomorú előjelek között köszöntött be ha- zánkra. A h á r o m részre szakadt ország kínosan vergő- dött a t ö r ö k zsarnokság és az osztrák absolutismus j á r m a alatt s egy nehéz század súlyos csapásai után a nemzeti függetlenség eszméjéről mintegy l e m o n d v a : török és né- met befolyás alatt török pártra és n é m e t p á r t r a szakadt.

C s a k n e m egy század folyt le a mohácsi szerencsétlen n a p után, t ö b b mint egy félszázad a török állandó befészkelő- dése után ; de a nagy küzdelem a t ö r ö k félhold és az császári kétfejű sas között, a nagy küzdelem, m e l y n e k tárgyát Magyarország képezte, még korántsem volt be- fejezve. Mindkét hatalom a x v i . század első felében áll hatalma magaslatán ; a x v i . század második felében mind- kettő hanyatlik, de igényeit egyik sem adja fel és a x v i . század végső éveiben újra kitört küzdelem, a tizenöt éves t ö r ö k háború, kimutatta, hogy k é p e s e k egymást ellen- súlyozni, de egyik sem képes a másikra d ö n t ő csapást mérni. E tizenöt éves török háború kétségen kívül he- lyezte a t ö r ö k h a t a l o m , a t ö r ö k katonai erő r o h a m o s ha- nyatlását a nagy Szolimán halála után ; de azt is, hogy az

3 2 MIKA SÁNDOR

osztrák monarchia karjait bilincsekbe verte ez u d v a r sze- r e n c s é t l e n belpolitikája : az absolutismus és az ellenrefor- matio. A két hatalom lábai alatt lenyűgözve t a r t j a Magyar- országot, foly közöttük a tusa a szétdarabolt ország teljes birtokáért ; de a dolgok t e r m é s z e t e s r e n d j e hozta magával, hogv a két hatalom közül a vita tárgyát képező ország

rokonszenvével egvik sem d i c s e k e d h e t e t t . A milv vissza-_{öy J} riasztó volt a magyar n e m z e t r e a török h ó d í t ó fenhéjázó

kevélysége és k e g y e t l e n zsarolása, ép oly visszariasztó volt a bécsi vagy prágai u d v a r a l k o t m á n y t és vallásszabadságot m e g s e m m i s í t e n i t ö r e k v ő politikája ; és a szükségből tör- vényt csinálva, az ö n f e n t a r t á s ösztöne által vezéreltetve, felhasználta az egyik hatalmat a másik ellensúlvozására.

Az e r e d m é n y igazolta ezen, a k ö r ü l m é n y e k által előírt po- litika helyességét. A két hatalom v e r s e n g é s é n e k felhaszná- lásával a széttépett ország f e n t a r t o t t a jobb i d ő k r e politikai és vallási szabadságát.

E z az általános, Magyarország későbbi t ö r t é n e l m é r e végtelenül fontos e r e d m é n y , de ez az é r e m n e k csak egyik oldala. E l ő d e i n k a x v i . és x v n . századok viharos átalakulá- sai között, midőn a szomszéd n y u g o t i á l l a m o k b a n a közép- k o r b ó l f e n m a r a d t politikai szabadságnak még á r n y á k a is m e g s e m m i s ü l t , f e n t a r t o t t á k számunkra, igaz ugyan, hogy sok t e k i n t e t b e n hiánvos, de az absolutismusnál mégis csak vég- t e l e n ü l j o b b középkori a l k o t m á n y u n k a t . D e minő áron !

H a z á n k nagy része a t ö r ö k uralom alatt v a d o n n á változott ; a többi részben a c s a k n e m szünetlenül dúló h á b o r ú min- d e n anyagi fejlődést l e h e t e t l e n n é tett. Míveltségünk úgy szellemi, mint anyagi t e k i n t e t b e n egy pár századra vissza- v e t t e t e t t . Alig volt hazánk t e r ü l e t é n e k egy csücske, m e l y e t a török csapatok dúlásai e szomorú korszakban n e m súj- t o t t a k volna, alig egv még a t ö r ö k n e k be n e m h ó d o l t vi- dék, mely át nem szenvedte volna a bécsi udvar idegen és fájdalom, elég g y a k r a n hazai zsoldosainak garázdálkodá-

W E I S S MIHÁLY. 19.

sait. Az állapot, m e l y b e n e k k o r hazánkat találjuk, emlékez- tet f ő b b vonásaiban a hűbériség szerencsétlen korszakára, N v u g o t - E u r ó p a végtelen n y o m o r á r a a x. és xi. században ; emlékeztet a hűbériség által előidézett állami és társadalmi r e n d e t l e n s é g r e , m i n d e n központi hatalom c s a k n e m teljes megsemmisülésére. Az e r e d m é n y legalább itt és ott u g y a n a z : az óriási r e n d e t l e n s é g b e n az általános é r d e k e k h á t t é r b e szo- r u l n a k a speciális é r d e k e k mellett, az összhaza eszméje fe- ledésbe m e r ü l , helyébe lép egy szűkebb haza eszméje, a nagy nemzeti é r d e k e k helyét rendi és vallási é r d e k e k fog- lalják el, s mint a hűbériség idejében N y u g o t - E u r ó p á r ó l , úgy hazánkról is e l m o n d h a t j u k e szerencsétlen korszakban, hogy «minden helyivé, minden egyénivé vált»».

Mindaz, mit itten e l m o n d o t t u n k , kiválóan áll E r d é l y r e , a h á r o m nemzet hazájára, az anyaországtól B u d a török kézre jutása után elvált, de teljességgel n e m független fe- j e d e l e m s é g r e .

A t ö r ö k hódítás iránya, melyet délről nyugot felé ter- mészetszerűen a D u n a völgye, a n é p v á n d o r l á s o k e régi útja jelölt ki, mintegy oldalt hagyta E r d é l y t , megkímélte az alföld szerencsétlen sorsától, a behódoltatástól s ennek művelődési, néprajzi és nemzetgazdasági t e k i n t e t b e n egy- iránt végzetes k ö v e t k e z m é n y e i t ő l ; de másfelől a bérezés kis ország fontos földrajzi fekvése, u r a l k o d ó helyzete a D u n a nagy medenczéi, a magyar alföld és a havasalföldi síkság fölött, korán m e g r a g a d t á k a t ö r ö k politika intézői- nek figyelmét. N e m h ó d o l t a t t á k be politikai eszélyesség- ből, de befolyásukat m i n d e n k ö r ü l m é n y e k között erélye- sen f e n t a r t o t t á k . M e m avatkoztak belügyeibe, de azért magyarországi u r a l m u k megszűnéséig, k ö v e t k e z e t e s e n török t a r t o m á n y n a k t e k i n t e t t é k .

T ö r ö k kard adott létet ez országnak, f e j e d e l m e i a t ö r ö k szultán vazallusai, K o n s t a n t i n á p o l y b ó l kapják a fe- j e d e l e m s é g jelvényeit s számukra a t ö r ö k felfogás sze-

3 2

MIKA SÁNDOR

rint a szultán akarata a legfelsőbb parancs. D e csak a t ö r ö k felfogás szerint. Szolimán hódító k a r j a nem t ö r h e t t e szét azon kapcsokat, melyek ez országot századokon át az anyaországhoz k ö t ö t t é k , s mint a magyar királyok n e m szűnnek meg hangoztatni igényeiket Szent-István k o r o n á - j á n a k ezen t a r t o m á n y á r a , úgy az erdélyi f e j e d e l m e k és az

ország r e n d e i tényleg vagy legalább elméletileg elismerik ezen igények jogosultságát, s n e m szűnnek m e g a H a b s - b u r g uralkodók alatt álló Magyarországot t e s t v é r h a z á n a k tekinteni. Mint Magyarországon a tényleges b i r t o k é r t , úgy foly itt a k ü z d e l e m a döntő befolyásért a két hatalom kö- zött, és e küzdelem e r e d m é n y e i itt is épen olyanok, mint az anyaországban. A viszonyok k é n y s z e r ű s é g e itt is t ö r ö k és n é m e t p á r t o t t e r e m t e t t , de a t ö r ö k - t a t á r h o r d á k r e t t e n e - tes dúlásai s Basta vallonjainak és h a j d ú i n a k k e g y e t l e n zsarolásai épen oly gyűlöltté tették m i n d k é t h a t a l o m ural- mát, mint az anyaországban. A tizenöt éves t ö r ö k h á b o r ú n y o m o r a i E r d é l y t még k e g y e t l e n e b b ü l sújtják, mint az anyaországot és a gyorsan egymásra k ö v e t k e z ő erőszakos k o r m á n y v á l t o z á s o k m e g r e n d í t i k a bizalmat a központi ha- t a l o m b a n , s a particularismust, mire E r d é l y h á r o m n e m z e - tével és négy b e v e t t vallásával amúgy is igen h a j l a n d ó volt, még élesebbé teszik. A tizenöt éves t ö r ö k h á b o r ú E r d é l y b e n nemcsak a két n a g y h a t a l o m k ü z d e l m e az or- szág birtokáért, h a n e m kegyetlen t e s t v é r h á b o r ú a haza fiai között, melynek folyamában a közös erdélyi haza esz- méje a particularis é r d e k e k előtt m i n d i n k á b b h á t t é r b e szo- rul. A nemesség kevés kivétellel f e n t a r t j a még ez eszmét, s E r d é l y csataterein vérével adózik érte, de a székelyek és a szászok helyi érdekeik sánczai mögé zárkózva, n e m ismerik és nem látják a közös haza érdekeit s készek p a r - ticularis é r d e k e i k é r t a külellenséggel fogni kezet. A schel- lenbergi és brassói ü t k ö z e t e k két nemzeti f e j e d e l e m buká- sával és halálával elszomorító t ü n e t e i e kóros á l l a p o t n a k .

W E I S S MIHÁLY. 19.

E viszonyokat kell szem előtt t a r t a n u n k , midőn e k o r e s e m é n y e i t és egyéneit tanulmányozva, fölöttök ítéletet a k a r u n k m o n d a n i s nem t a r t o t t a m fölöslegesnek e köz- t u d o m á s ú dolgok ismétlését azon pillanatban, midőn oly férfiú életét szándékozom ismertetni, ki teljesen e k o r n a k g y e r m e k e . W e i s s Mihály, a híres brassói bíró, ki egy ideig E r d é l y ügyeire oly m é l y r e h a t ó befolyást gyakorolt, e k o r államférfiaitól elíitően a polgári r e n d h e z tartozott s n e m országos ügyek, h a n e m egy város ügyeinek vezeté- sében n ö v e k e d e t t nagyra, m e l y n e k k e b e l é b e n — részben e v á r o s k ü l ö n ö s viszonyainál fogva — a particularismusra

hajló politika a legélesebben nyilvánult.

3 A F E H É R T O R O N Y B R A S S Ó B A N

ELSŐ KÖNYV.

Magyar Tört. Életr. 1893. 2

I.

A

^{xvi. SZÁZAD} végén és a x v n . század elején Brassó a szász földnek ha n e m is politikai központja, de leg- gazdagabb, legvirágzóbb városa s egész E r d é l y n e k ipari és k e r e s k e d e l m i , hadi és politikai t e k i n t e t b e n egyik legfonto- sabb helye volt. F ö l d r a j z i fekvése E r d é l y délkeleti részeinek kulcsává, a kelettel f o l y t a t o t t k e r e s k e d e l e m főhelyévé s a Barczaság szép síkságának természetes k ö z p o n t j á v á e m e l t e . E síkság déli csücskében, a székelyföld tőszomszédságában, a Moldva és H a v a s a l f ö l d r e vezető törcsvári, tömösi és bodzái szorosok torkolatánál Brassó birtoka az ország dél- keleti részeinek, a Moldva és H a v a s a l f ö l d r e vezető hadi és k e r e s k e d e l m i utaknak birtokát j e l e n t e t t e és ez magyarázza m e g a város gyors felvirágzását már a középkorban, vala- mint feltűnő önállóságát a f e j e d e l m e k korszakában.

A k ö z é p k o r általános politikai és társadalmi viszonyai, melyek nálunk még az ú j k o r b a is mélyen benyúlnak, idéz- ték elő, hogy mint hazai n é m e t városaink mindenike, úgy Brassó is a legrégibb korszaktól kezdve megerősített vé- delmi p o n t o t k é p e z e t t . F e k v é s e a 360 m é t e r magas Czenk és az ezzel szemben e m e l k e d ő , de már nem oly magas R a u p e n b e r g között, a K ö s z ö r ü - p a t a k szűk völgyében meg-

3 2 MIKA SÁNDOR

erősítését r e n d k í v ü l m e g k ö n n y í t e t t e . E völgy északra a Barcza síkja felé szélesedik és ez egyetlen m e g k ö z e l í t h e t ő oldalon az északról és keletről Brassóba vezető k é t főúton uralkodik a város északi részén magánosan e m e l k e d ő vár- hegy, mely a x v . század közepétől fogva a város erődíté- seinek k ö z p o n t j á t alkotta. Egészen a x v . század közepéig a C z e n k e n állott királyi vár u r a l k o d o t t a városon és a B a r - czaságon, de 1454-ben H u n y a d i J á n o s k o r m á n y z ó enge- délyével Brassó polgárai e várat l e r o m b o l t á k s a v á r o s védelmezésére hadtanilag sokkal fontosabb v á r h e g y e t erő- sítették meg. É p e n egy századdal később I. F e r d i n á n d brassói csapatainak p a r a n c s n o k a , A c r a gróf, e várat az ak- kori hadi t u d o m á n y elveinek megfelelően k e z d e t t e átalakí- tani ; de a n é m e t katonaságnak egy pár évvel k é s ő b b tör- tént elvonulásával a m u n k á l a t o k félbeszakadtak, s csak a x v i i . század első tizedében f e j e z t e t t e k be teljesen. A z első ágyúkat, számszerint hatot, B á t h o r y G á b o r ajándékozta, melyek a városbírák által a x v n . század folyamán ajándé- kozott á g y ú k k a l együtt még a x v n i . század végén is a sán- czokon voltak elhelyezve.*

A Köszöriipatak k e s k e n y völgyében szabálytalan négv- szögalakban épült b e l v á r o s már e k o r b a n falakkal és sán- czokkal volt m e g e r ő s í t v e . A falakon h a r m i n c z k é t t o r o n y és hét bástya e m e l k e d e t t : nyolcz t o r o n y a Czenk felé, nyolcz a felső külváros, a magvarúl úgynevezett B o l g á r - szeg felé, nyolcz a v á r h e g y r e néző oldalon és végre szin- tén nyolcz a R a u p e n b e r g felé. A hét bástya a hét leg- e r ő s e b b czéh őrizetére volt bízva és e czéhekről nevezték el takács-, kötélverő, posztós-, tímár-, ötvös-, szíjgvártó- és szabó-bástyának. A x v i . század végén a t o r n y o k és bás- tyák a sánczczal egvütt már fennállottak, csupán a vár- hegy felé néző oldalon a k l a s t r o m k a p u és nagy-utcza ka-

* HERMANN: D a s a l t e u n e u e K r o n s t a d t i. k 21 1 K é z i r a t a b r a s s ó i á g ev.

g y m n a s i u m i k ö n y v t á r á b a n

WEISS MIHÁLY. 19.

púja között n e m volt a körfal teljesen kiépítve. H i á n y z o t t itt m é g e k o r b a n az ötvös-bástya is, m e l y n e k építését csak 1639-ben k e z d e t t é k m e g és 1641-ben fejezték be.

E z oldalon a várost még e k k o r csak a sánczok és pallis- sadok v é d e l m e z t é k . *

K e d v e z ő földrajzi fekvésénél fogva Brassó a középkor folyamán a keleti k e r e s k e d e l e m egyik á t m e n e t i p o n t j a volt, s é r t e l m e s és szorgalmas polgárai a városuk kedvező föld- rajzi fekvésével j á r ó e l ő n y ö k e t jól ki t u d t á k zsákmányolni.

I p a r és k e r e s k e d e l e m által meggazdagodva, m á r a mohácsi vészt megelőző k o r s z a k b a n fontos jogokat, kiváltságokat és b i r t o k o k a t szereztek, a x v i . század viharos éveiben pe- dig városukat kis köztársasággá e m e l t é k . Brassó közjogi állása e k o r b a n egy n é m e t birodalmi városéval, vagy talán még h e l y e s e b b e n egy k a n t o n élén álló svájczi városéval hasonlítható össze. N a g y önállósága, mint amazoknál a k ö r ü l m é n y e k kényszerítő hatalmának, a központi hatalom g y ö n g e s é g é n e k volt természetes e r e d m é n y e . Tagia volt az erdélyi f e j e d e l e m s é g n e k , elismerte az erdélyi f e j e d e l m e t k e g y e l m e s urának, de oly korlátok között, melyek a feje- d e l e m hatalma és méltóságára á r n y é k o t vetettek. E r ő - dítéseit beleegyezése nélkül f e j e d e l m i h a d s e r e g m e g nem szállhatta, s maga a f e j e d e l e m is csak a k k o r a kísérettel v o n ú l h a t o t t a városba, m e k k o r á t a tanács beereszteni jó- nak látott. Mióta a törcsvári u r a d a l m a t megszerezte, ke- zében t a r t o t t a T ö r c s v á r r a l a H a v a s a l f ö l d r e vezető, akkor l e g f o n t o s a b b szorosnak kulcsát s fenhatóságát kiterjesztette az egész Barczaságon kívül F o g a r a s vidék egy részére is.

E z egész t e r ü l e t e n Brassó zászlója l e n g e t t ; n e m állott ott f e j e d e l m i vár, nem volt r a j t a fejedelmi őrség.

Mint E r d é l y h a r m a d i k n e m z e t é n e k , a szász n e m z e t n e k , j e l e n t é k e n y tagja, B r a s s ó is hűséget e s k ü d ö t t a r e n d e k

* HERMANN : i. m. 22. 1. TARTLER-TRAUSCH : C o l l e c t a n e a z u r G e s c h i c h t e d e r S t a d t K r o n s t a d t , 1. k. 35. 1. K é z i r a t a B r a s s ó városi l e v é l t á r b a n .

3 2

MIKA SÁNDOR

által megválasztott f e j e d e l e m n e k s hordozta a rá eső részt azon kötelezettségből, mely az unióból kifolyólag a szász n e m z e t r e h á r a m l o t t . A d ó t fizetett és k a t o n á t állított oly arányban, mint azt a szász nemzeti gyűlésen — hol ter- mészetesen követei épúgy j e l e n voltak, mint az ország- gyűlésen — kiszabták, és oly pontossággal, minőre a köz- ponti hatalom t ö b b é vagy k e v é s b b é szilárd volta, a v á r o s k ö r ü l t e k i n t ő tanácsát intette. Ezzel szemben valódi felség- jogokat bírt a pénzverés és k a t o n a t a r t á s j o g á b a n s a köz- igazgatást és a bíráskodást a B a r c z a s á g határain belül csak- n e m teljes függetlenséggel g y a k o r o l t a .

A varos belszervezetét tekintve, az már e k o r b a n aris- t o k r a t i k n s alapokon n y u g o d o t t . Még n i n c s e n e k oly patrí- cius családok, m e l y e k a f ő b b városi hivatalokat örökség- képen bírják, de az alsó néposztálynak befolyása a város ügyeire már e k k o r szűk k o r l á t o k közé van szorítva. A vá- ros élén áll s képviseli azt kifelé a városbíró S t a d t r i c h t e r , mint neve is m u t a t j a első sorban a városi lakosok perei- ben az igazságszolgáltató hatalom birtokosa. G y a k o r o l j a e mellett a város minden ügyében a főfelügyeletet, intézke- dik ö n h a t a l m ú l a g m i n d e n b e n , mi a város érdekeit kifelé illeti, s e czélra a városi pénztár r e n d e l k e z é s é r e áll.* E r é - lyes e m b e r kezében e hivatal — miután h a t á s k ö r e nem volt szabatosan körülírva — r e n d k í v ü l nagv h a t a l m a t adott.

A városbíró mellett áll a városgazda (Stadthann) az igazság- szolgáltatásban a bíró s e g é d j e és a város pénzügyeinek ke- zelője, ki ez u t ó b b i minőségben a város minden bevételé- ről és kiadásáról p o n t o s számadási könyvet tartozott ve- zetni. E két fő hivatalnok a tizenhat senatorral együtt alkotta a városi tanácsot.

A városi közönség a város ügyeinek intézésére a com-

* S t a d t h a n n e n r e c h n u n g e n 1591—1613. évekből. A k i a d á s o k r o v a t á b a n v i l á g o s a n m e g v a n k ü l ö n b ö z t e t v e «auff befel d e s H . R i c h t e r s » és «auff befel eines e h r s a m e n R a t t s » . (Városi levéltár.)

WEISS MIHÁLY.

5 . A R E G I F E K E T E KAPU B R A S S Ó B A N .

B E L S Ő R E S Z L E T

munitas, azaz a százak tanácsa által g y a k o r o l t befolyást, mely t e s t ü l e t azonban k o r á n t s e m az összes polgárság választása alap- ián állíttatott össze. A város- bíró és a városgazda válogatták ki a t e k i n t é l y e s e b b p o l g á r o k sorából a százak tanácsának tag- jait, olyformán, hogy m i n d e n

v á r o s n e g y e d r e huszonöt com- munitási tag esett. E testület élén

az orator állott, kit minden évben újra választottak, s ki bizonyos t e k i n t e t b e n , mint a régi r ó m a i tribunus plebis, a városi közönség é r d e k e i n e k a tanácscsal szemben védője volt. A c o m m u n i t a s választotta a s e n a t o r o k a t és a senatus élén álló két fő hivatalnokot, a bírót és a gazdát, régi szo- kás szerint k a r á c s o n y második ü n n e p é n . A legrégibb erre v o n a t k o z ó szabályrendelet az 1555-ik évből az elöljárók vá- lasztásánál a k ö v e t k e z ő fokozatot állapította m e g : bíró csak az lehet, ki m á r gazda volt, gazda csak a senatorok kö-

3 2

MIKA SÁNDOR

zül, Senator csak a százak tanácsából választható.1 A vá- lasztást megelőző n a p a c o m m u n i t a s tagjai összegyűltek a városházán és a városgazda m e g j e l e n v é n közöttök, maga, a bíró és az egész senatus n e v é b e n b e a d t a a l e m o n d á s t . K é s ő b b i időben a tanács l e m o n d á s á t a nagy t e m p l o m b a n a reggeli isteni tisztelet után n y ú j t o t t a be. A l e m o n d á s t megelőzőleg az elöljáróság mindenik tagja e l ő t e r j e s z t e t t e számadását a senatusban. L e g n a g y o b b fontossággal bírt a városgazda számadása, m i u t á n a város összes b e v é t e l e i és kiadásai az ő kezén m e n t e k keresztül s azért számadási k ö n y v e i n e k átvizsgálására egy külön bizottság k ü l d e t e t t ki, m e l y n e k tagjai voltak a s e n a t o r o k o n kívül a c o m m u n i - tas nyolcz tagja : kettő, k e t t ő mindenik v á r o s n e g y e d b ő l . * A vizsgáló bizottság jelentésétől függött, hogy a gazda a k ö v e t k e z ő évre is hivatalában m a r a d j o n . H a számadását helyesnek találták ismét választhatónak t e k i n t e t e t t , s ezen esetben fel volt hatalmazva, hogy az nap estve a v á r o s költségén a vizsgáló bizottság, t. i. a s e n a t o r o k és a nyolcz communitasi tag, részére l a k o m á t rendezzen. Mint a gazdai számadási k ö n y v e k m u t a t j á k , a költséget ily alkalommal épen nem kímélték s az ételek és italok bősége és finom- sága t e k i n t e t é b e n a városi urak a nemességgel a v e r s e n y t bátran kiállották. A z 1604-dik év számadási l a k o m á j á n a k költségei például 84 forint 30 d é n á r t tettek.3 Magas összeg oly időben, midőn egy senatornak, magának a b í r ó n a k napi díja is csak 25 d é n á r t tett, s midőn egy font húst 3 d é n á r o n , egy ö k r ö t 6—7 forinton l e h e t e t t venni.⁴

1 E szabályrendelet eredetije elve- szett, másolata 1722-ből megvan TART- i.ER-TRAUSCHnál : Collectanea. 11. k. 41. 1.

Kézirat i. h.

2 A c t a et d é c r é t a c e n t u m v i r o r u m . 51. 1. Az 1602-iki s t a t u t u m o k v m . p o n t j a . V á r o s i levéltár. A c o m m u n i t a s h a t á r o z a - tai ezen i d ő b ő l közölve v a n n a k KOLOZS- YÁRI-ÓVÁRI : M a g y a r t ö r v é n y h a t ó s á g o k

j o g s z a b á l y a i n a k g y ű j t e m é n y e 1. k ö t e t é - b e n ; d e s z e r f ö l ö t t h i á n y o s a n , így pl. tel- j e s e n k i h a g y a t t a k az 1612 és 1614-ben h o z o t t f o n t o s s t a t u t u m o k .

3 S t a d t h a n n e n r e c h n u n g e n . 1604. d e c z , 21-ről. V á r o s i levéltár.

4 S t a d t h a n n e n r e c h n u n g e n . 1604. é s 1605. évekről. V á r o s i levéltár.

WEISS MIHÁLY. 17

U g y a n e z e n és a k ö v e t k e z ő napon, azaz karácsony első és második ü n n e p é n , t ö r t é n t az elöljáróság választása.

A c o m m u n i t a s tagjai a városházán összegyűlve, első ünne- pen az o r a t o r t választották meg, a második ü n n e p e n a két fő elöljárót, a bírót és a gazdát. A választás e két utób- bira v o n a t k o z ó l a g nagyon szűk k ö r r e volt szorítva. A b í r ó csak a két legidősebb Senator közül volt választható, a gazda a két ezek u t á n k ö v e t k e z ő Senator közül. K ö - zönségesen t e h á t csak két jelölt volt mindenik hivatalra.

A városbíróságra a volt bíró és a volt gazda, a gazdai állásra a volt gazda és a legidősebb Senator. R é g i szokás volt ez, de r e n d e s szabalylyá csak 1612-ben lett.* A x v n . század első éveiben m e g t ö r t é n t , hogy nem nézték a szolgá- lati é v e k e t és fiatal s e n a t o r o k a t e m e l t e k a városbírói székre, különösen, midőn a f e n y e g e t ő k ö r ü l m é n y e k e polczra eré- lyes e m b e r t kívántak.

Ú j é v napján v e c s e r n y e után a nagy t e m p l o m b a n a p a p k i h i r d e t t e a megválasztott elöljárók neveit s a vízkereszt u t á n k ö v e t k e z ő első hétfőn az új bíró és az új gazda ün- n e p é l y e s beiktatása k ö v e t k e z e t t . E napon a városházán összegyűltek a tanács és a c o m m u n i t a s tagjai s az új bíró felolvasta az új gazdának az esküformát, mit ez u t á n n a m o n d o t t s m e g t a r t á s á t kézfogással erősítette meg. E z u t á n a bíró és az összes s e n a t o r o k letették a gazda kezébe az esküt, természetesen ezek is, mint előbb a gazda, a com- munitas tagjainak j e l e n l é t é b e n . Most átadták a hivatalba lépett bírónak méltósága jelvényeit : egy kardot, egy kis szekrényt a város p e c s é t j é v e l és a vörös s e l y e m b e k ö t ö t t j e g y z ő k ö n y v e t . E j e l v é n y e k t r o m b i t a h a r s o g á s között vitet-

tek a bíró lakására és a napot, m e l y e t az elöljárók eskü- jéről «geschworner M o n t a g » - n a k neveztek a senatorok, az alsóbb r e n d ű városi hivatalnokok és a c o m m u n i t a s idő-

* A c t a et d é c r é t a c e n t u m v i r o r u m . 53. I 1612. 1. k. I. h.

Magyar Tört. Életr. 1893- 3

3 2

MIKA SÁNDOR

s e b b tagjainak tiszteletére r e n d e z e t t l a k o m a fejezte be.

A c o m m u n i t a s többi tagjait másnap a s e n a t o r o k vendé- gelték meg.*

A s e n a t o r o k a t szintén a c o m m u n i t a s választotta és p e d i g szintén karácsony másod napján a gazda és a bíró előtt.

A hivatalába először belépő Senator a c o m m u n i t a s n a k be- m u t a t t a t o t t s letette az esküt. K é s ő b b i időben szokássá lett, hogy a s e n a t o r o k a t élethossziglan választották, de m é g e k k o r a senatorok minden év végén b e a d t á k le- m o n d á s u k a t , m i n d e n évben ú j r a választattak s az új bíró- val és gazdával együtt ú j r a letették az esküt. M e g t ö r t é n t akárhányszor az is, hogy régi s e n a t o r o k mellőzésével új -emberek választattak be a tanácsba ; h a b á r ez mégis csak

kivétel volt, s általában a már egvszer megválasztott

•Senator m i n d e n k ö v e t k e z ő a l k a l o m m a l úira beválasztatott.

K é p e s í t é s t a senatori állásra, valamint a bírói és gaz- dai hivatalra nem k í v á n t a k . Szabók, csizmadiák, tímárok, posztó-készítők, ötvösök szerepelnek a s e n a t o r o k névsorá- ban ; ellenben m e g k í v á n t á k , hogv a megválasztandó Se- n a t o r házbirtokos legyen, s hogy a tanácsban már b e n n levő s e n a t o r o k valamelyikével közel r o k o n s á g b a n ne áll- jon. T e s t v é r e k , sógorok és u n o k a t e s t v é r e k a tanácsban egyszerre n e m ülhettek.**

A s e n a t o r o k m ű k ö d é s e sok oldalú volt, a város kül- és belviszonyainak megfelelően. A b í r ó és a gazda fel- ügyelete alatt s ezekkel együtt intézkedtek m i n d e n fen- forgó ügyben, akár kebli é r d e k ű volt ez, akár a varos vi- szonyát érintette, a szász nemzethez, az országgyűléshez, a f e j e d e l e m h e z , vagv a szomszéd havasalföldi és m o l d v a i v a j d á k h o z . U g v látszik, hogy a r a n g b a n legfiatalabb sena- torok már e k k o r a l e g k e v e s e b b képzettséget igénylő és

* E s z e r t a r t á s o k a t l e í r j a HERMANN i. m. I k k é z i r a t b a n levő k ö t e t é b e n az ö k o r á b a n m é g f e n n á l l o t t s z o k á s s z e r i n t .

** A c t a et d é c r é t a . 4. 1 1602. s t a t u t u m o k 2., 5 p o n t j a

W E I S S MIHÁLY. 19.

l e g k e v e s e b b haszonnal j á r ó városi gazdasági ü g y e k e t vé- gezték. T e m p l o m - és iskolaépületek, általában a városi középületek, erődítések, falak és bástvák fentartása ; to- v á b b á a bor-, sör- és pálinka-gazdaság kezelése ; felügyelet a k u t a k r a ; felügyelet a város birtokát képező e r d ő k r e , r é t e k r e és legelőkre, azok kiosztása m i n d e n évben a se-

6 . AZ Ö T V Ö S B Á S T Y A B R A S S Ó B A N .

natorok között, s a haszonbér kezelése ; felügyelet a városi m a l m o k r a ; a tized beszedése a szász községekből és an- n a k elhelyezése a város r a k t á r á b a n . A rangban legidősebb senatorok a bíróval és volt bíróval, valamint a volt gaz- dával együtt a város kiilbirtokainak t ö b b j ö v e d e l e m m e l járó igazgatását végezték. Melléjök segítségül s némileg ellenőrzésül a c o m m u n i t a s is k i r e n d e l t a maga kebeléből

3 2 MIKA SÁNDOR

e g y n e h á n y tagot. A bíró igazgatása alatt állott a v á r o s l e g n a g y o b b birtoka, H é t f a l u , a volt bíró alatt T ö r c s v á r , Krizba és Apácza, a volt gazda alatt Z e r n y e s t ; a legidő- s e b b Senator alatt T o h á n y , a r a n g b a n k ö v e t k e z ő négy Se- n a t o r alatt Sárkány, Y l e d é n y , P e r s á n y , Gritt és H o l b a c h . * A városgazda vezette a városi e g v e t e m e s pénztár ügyeit egy Senator segítségével, míg a f e j e d e l e m t ő l ez időben b é r b e n t a r t o t t harminczad ügyeit szintén két idősebb Senator vé- gezte. A legképzettebb senatoroknak, — kik e mellett a z o n b a n egyéb t e e n d ő k k e l l e h e t t e k és voltak is a leg- t ö b b esetben megbízva — jutott azon feladat, hogy a vá- ros érdekeit a szász universitáson és az országgyűléseken

képviseljék, s hogy részben a f e j e d e l e m és a r e n d e k , rész- ben a város különös megbízásából a moldvai és havas- alföldi v a j d á k udvaránál, vagy a portánál és a bécsi ud- varnál diplomacziai küldetést teljesítsenek. A városbírón és a városgazdán kívül két, legfölebb négy s e n a t o r t találunk e korszakban k i k ü l d e t é s e k r e alkalmazva. H o g y egyszerű polgár vagy communitási tag bízatott volna m e g ilven fel- adattal, a l e g r i t k á b b esetek közé tartozott.**

A város akkori viszonyai, nevezetesen a hivatalnoki, pat- riciusi családok hiánya hozta magával, hogy a városi hiva- t a l n o k o k — bíró, gazda és s e n a t o r o k — fizetése aránylag nagyon csekély volt. Bíró, gazda és s e n a t o r o k e k o r b a n csaknem kivétel nélkül iparosok és k e r e s k e d ő k , kik űzle- tök j ö v e d e l m é b ő l élnek, hivatalukat k i t ü n t e t é s n e k t a r t j á k s az abból folyó hasznot csak m e l l é k j ö v e d e l e m n e k tekintik.

Készpénzfizetésről még e k k o r nincs szó, h a n e m csak a hivatallal j á r ó bizonyos kiváltságokról és j ö v e d e l m e k r ő l . A tanács tagjai ki voltak véve minden adó alól, s a város

* A x v i i . s z á z a d elején a b i r t o k k e z e - lésnek itt felsorolt f e l o s z t á s a m á r érvé- n y e s volt, h a b á r e l t é r é s e k e t is t a l á l u n k . P l . W e i s s n a p l ó j á b a n . D e u t s c h e F u n d - g r u b e n z u r G e s c h i c h t e S i e b e n b ü r g e n s

N e u e Folge. 136. 1. H e g y e s n a p l ó j á b a n u. o. 327. 1.

** S t a d t h a n n e n r e c h n u n g e n 1590—1613.

I. h.

WEISS MIHÁLY. 19.

t u l a j d o n á t képező r é t e k e t és legelőket olcsó áron, élet- hossziglan b é r b e v e h e t t é k . H i v a t a l u k t a r t a m a alatt a vá- rosi r é t e k b ő l bizonyos részt kaptak : a bíró egv dűlőt (eine Gewände), a volt bíró 40 holdat, a gazda és a volt

<r

7 . A R É G I S Z . L É L E K K A P U B R A S S Ó B A N .

gazda épen annyit, a senatorok e g y e n k é n t 12 holdat. E z e n - kívül a j á n d é k b a n részesültek : a vámból kaptak újévi aján- dékot f ű s z e r e k b e n és déli g y ü m ö l c s ö k b e n . * A barczasági

* 1617-ben kapott mindenik Senator i font borsot, V4 font sáfránt, '/4 font szere- csendióvirágot, 3 font malozsát és 1 font fügét. H e g y e s naplója i h. 328. 1.

3 2 MIKA SÁNDOR

szász községektől a számadások átvizsgálásáért borravalót, s azon s e n a t o r o k , kik a város alá v e t e t t faluk ügyeit in- tézték az illető faluktól 50—60 frtig t e r j e d ő p é n z a j á n d é k o t . T e k i n t v e a s e n a t o r o k s o k n e m ű elfoglaltatását, a senatorság a x v i i . század elején t e r h e s és anyagi t e k i n t e t b e n n e m igen hálás hivatal volt. «Szép tisztesség, — m o n d j a e kor- ból egy brassói Senator — de üresen m a r a t az erszén a mellet.»¹ É p e n ezért nem is mulasztották el a Senator urak a város pénztárát m i n d e n l e h e t ő a l k a l o m m a l ü n n e p é l y e k , v e n d é g e s k e d é s e k r e n d e z é s é r e igénybe venni. A z elöljáró- ság leköszönése, az új pap beiktatása a város költségén r e n d e z e t t l a k o m á k k a l volt összekötve, s ily a l k a l m a k k o r a Senator u r a k a t a t a n u l ó k színdarabok előadásával szokták mulattatni.² K é s ő b b a s e n a t o r o k javadalmazásában nagy változás állott be. M á r a x v n . század végén a készpénz- fizetés mellett a város t u l a j d o n á t képező falukban a sör-, bor- és pálinka-elárúsítási jogból befolyó j ö v e d e l m e t , to- vábbá a bírságpénzeket ők élvezték, valamint e faluk r o b o t m u n k á j á t is az illető falut igazgató Senator hasz- nálta fel.³

A k i k ü l d e t é s b e n járó s e n a t o r o k a város éléstárából ki- j á r ó élelmi szereken kívül a szükséges ellátási k ö l t s é g e k e t k a p t á k és napi díjat húztak. Mai pénzviszonyaink szerint a napi díj magas nem volt : n a p o n k é n t 25 d é n á r t számítottak úgy a bírónak, mint a senatoroknak,⁴ de miután a város a kiküldetésben járó senatorok kiadásait az utolsó dénárig m e g t é r í t e t t e⁵ és a kiküldetés gyakran egy hónál is t o v á b b

1 H e g y e s i. h. 318. 1.

2 S t a d t h a n n e n r e c h n u n g e n 1605 f e b r . 21-röl : « G a b auf befel d e n S t u d e n t e n , d a s s sie m e i n e n H e r r n C o m e d i a s p i e l t e n 5 fl u H o g y a p a p i b e i k t a t á s o k a l k a l m á - val sem k í m é l t é k a költséget, m u t a t j a az, h o g y pl. 1606-ban az ú j p a p , F u c h s M á r - kus, t i s z t e l e t é r e a v á r o s által r e n d e z e t t e b é d költségei 224 fr. 19 d é n á r t t e t t e k .

S t a d t h a n n e n r e c h n u n g e n 1606 d e c z e m b e r 13-ról. I. h

3 H E R M A N N : i. m . 1. k . 3 6 2 , 3 6 3 . 1.

K é z i r a t i. h.

4 S t a d t h a n n e n r e c h n u n g e n 1603—1612.

évekről. I. h.

5 A követek e l i n d u l á s u k n a p j á n a g a z - d á t ó l a v á r o s é l é s t á r á b ó l k a p t á k a leg- s z ü k s é g e s e b b élelmi c z i k k e k e t : h ú s t , h a -

WEISS MIHÁLY. 19.

t e r j e d t , a napi díjak a folyton utazó s e n a t o r o k n á l j e l e n t é - k e n y jövedelmi forrást k é p e z t e k . A k ö v e t e k választására a polgárság képviselőinek, a c o m m u n i t a s tagjainak semmi befolyása sem volt, a tanács e t e k i n t e t b e n t e l j h a t a l o m m a r e n d e l k e z e t t . Á l t a l á b a n a város ügyeinek rendezése az universitással, a f e j e d e l e m m e l és a szomszéd oláh v a j d á k - kal és esetleg a portával szemben is a tanács, illetőleg a bíró és a k i k ü l d e t é s e k b e n szereplő idősebb senatorok kezé-

8 . T A K Á C S - B Á S T Y A B R A S S Ó B A N .

ben n y u g o d o t t és akárhányszor m e g t ö r t é n t , hogy valamelyik Senator a tanács utasítása nélkül a város n e v é b e n szerző- dést kötött, kötelezettséget vállalt el .stb. A z innen támad- ható veszélyek bírták a százak tanácsát 1614-ben azon határozatra, hogy j ö v ő r e m i n d e n s e n a t o r n a k a legszigorúb- ban megtiltassék a tanács t u d t a n é l k ü l a császárral, feje-

v lat, bort, szalonnát, olajat stb. F u v a r és e g y é b költségeikről a számlát visszaér- kezésük után adták be a gazdának. Stadthannenrechnungen az 1603—1612. évek- ről. I. h.

3 2 MIKA SÁNDOR

d e l e m m e l vagy bárki mással politikai tárgyalásba b o c s á t - kozni.*

A senatus és a c o m m u n i t a s hatásköre ez i d ő b e n m é g nincs egész élesen elkülönítve. A z ezen időből f e n m a r a d t communitasi határozatok azt m u t a t j á k , hogy a c o m m u n i - tas magát a városi lakosság képviseletének, a város tör- vényhozó h a t a l m á n a k tekinti, a tanácsot p e d i g csak a v é g r e h a j t ó hatalom birtokosának, s f e n t a r t j a elvben azt a jogot, hogy minden fontos változás, minden a közügyet érintő tárgy az ő v é l e m é n y é n e k meghallgatásával döntes- sék el. D e a dolgok természetes r e n d j e hozta magával, hogy ezen elv t é n v n v é nem válhatott. A c o m m u n i t a s tag- jainak kevés képzettsége és szűk politikai látköre, tényleg az általános politikai k é r d é s e k b e n , melyek a város kül- viszonyaira vonatkoztak, a tanács kezébe juttatta a hatal-

mat és a c o m m u n i t a s befolvása csak a v á r o s belviszonvait _{^ J} érintő ü g y e k b e n é r v é n y e s ü l h e t e t t . P é n z ü g y e k b e n , n e v e z e -

tesen az adókivetésre, a f e j e d e l e m és a fejedelmi k ö v e t e k ellátására v o n a t k o z ó k é r d é s e k b e n a c o m m u n i t a s ad a ta- nácsnak utasításokat s a tanács pénzkezelését is ellenőrzi.

Utasításai azonban igen gyakran írott malaszt m a r a d t a k , s már ekkor m u t a t k o z i k a s e n a t o r o k részéről oly irányú törekvés, hogy a p é n z ü g y e k is kizárólagosan a tanács ke- belében tárgyaltassanak.** M é g e k k o r azonban sikertelenül.

A tanács és a c o m m u n i t a s tagjai n e m váltak még két kü- lön t á r s a d a l m i osztálylyá. A c o m m u n i t a s h á t t é r b e szorítása, hatalmának csaknem teljes megsemmisítése csak a k k o r vált lehetségessé, midőn k ö r ü l b e l ü l egy századdal később, egy hivatalnoki patricius-osztály kifejlődésével a legfőbb hiva- talokat n é h á n y család v e t t e birtokába, m e l y e k n e k magán- é r d e k e i nem mindig egyeztek a városi polgárság zömének,, s így a c o m m u n i t a s n a k érdekeivel.

* A c t a et d é c r é t a . 17. 1. 1614. évről. I. h.

** W e i s s n a p l ó j a i. h. 139. 140 1.

WEISS MIHÁLY. 19.

A tanács és a c o m m u n i t a s alatt állott a város polgár- sága, tekintélyes t e s t ü l e t e k e t , azaz czéheket alkotva. Czé- h e k b e n t ö m ö r ü l t a város lakossága, mely csaknem kizáró- lagosan iparosok és k e r e s k e d ő k b ő l állott s ezért a czéhek a polgárjoggal bíró lakosság összeségét képezték. H o g y ez volt az általános felfogás, m u t a t j a azon k ö r ü l m é n y is, hogy a f e j e d e l e m t r ó n r a l é p t e k o r a p o l g á r o k c z é h e n k é n t tették le a hűségesküt az e czélra kirendelt s e n a t o r o k kezébe.1 Min- den czéh egy szorosan elzárt testületet képezett, élén a két c z é h m e s t e r r e l és a czéh beléletét szabályozó, a fejedelem, vagy a szász universitas, vagy a tanács által megerősített s t a t ú t u m o k k a l . Már a város bástyáinak elnevezései feltűn- tetik, hogy mely czéhek voltak e k o r b a n a legszámosabb taggal r e n d e l k e z ő k , s é p e n azért a l e g t e k i n t é l y e s e b b e k . E z e k voltak a takács, kötélverő, posztós, tímár, ötvös, szíj- g y á r t ó és szabó czéhek, de m e l l e t t ö k m é g számos czéhvel találkozunk. C z é h e k e t a l k o t t a k a m á r felsoroltakon kívül a k ö v e t k e z ő iparosok : borbélyok, keztyűsök, bognárok, mészárosok, kovácsok, bádogosok, rézmívesek, szűcsök, kőmívesek, lakatosok, csizmadiák, asztalosok, fazekasok, posztónyírók, kalaposok, k e r e k e s e k és ólomöntők.2 H o g y m e n n y i tagja volt minden egyes czéhnek, arról ma m á r számot adni alig lehet, de hogy B r a s s ó n a k e k o r b a n szá- mos iparosa volt, k ö v e t k e z t e t h e t j ü k abból az adatból is, hogy az épen nem erős kalapos czéhnek 1613-ban 222 tagja volt.3

1 H e g y e s n a p l ó j a i. h. 300. 1.

2 Az 1689 á p r i l 21-kén B r a s s ó b a n ki- ü t ö t t t ű z v é s z a l k a l m á v a l , m i d ő n a v á r o s l e g n a g y o b b r é s z e e l h a m v a d t , igen sok c z é h n e k az i r a t a i is m e g s e m m i s ü l t e k . E z az oka, h o g y s z á m o s c z é h l e g r é g i b b i r a t a c s a k 1690-ig m e g y vissza. É n c s a k a z o n c z é h e k e t s o r o l t a m fel, m e l y e k n e k f e n n á l l á s a e k o r b a n oklevelekkel k i m u - t a t h a t ó , d e v a l ó s z í n ű , h o g y m á s c z é h e k

Magyar T ö r t . Életr. 1893.

is á l l o t t a k f e n n m á r a n a g y t ű z v é s z előtt.

A b r a s s ó i c z é h e k oklevelei ö s s z e g y ű j t v e m a i n a p i g s i n c s e n e k . E g y részök a vá- rosi l e v é l t á r b a n , m á s részök az ágost.

g y m n a s i u m k ö n y v t á r á b a n v a n elhelyezve, d e a l e g n a g y o b b rész, m é g m i n d i g m a - g á n o s o k k e z é n v a n . L á s d : V e r z e i c h n i s s d e r K r o n s t ä d t e r Z u n f t - U r k u n d e n . K r o n - s t a d t . 1886.

3 H e g y e s n a p l ó j a i. h. 300. 1.

4

2b M I K A S Á N D O R

I I .

R A S S Ó u r a l m a a Barczaságon a x v i . szá- zad végén már bevégzett tény volt; de a város h a t a l m a n e m egyformán nyilvánult a területén f e k v ő községek fölött. Míg a szász községek fölött csak h e g e m ó n i á t gyakorolt, ad- dig Z e r n y e s t , T o h á n y , V l e d é n y , Gritt, S á r k á n y és H o l b a c h valóságos alattvalói voltak, minden e k o r b a n szokásos jobbágyi kötelezettséggel. Mintegy középállást foglaltak el a szabad szász községek és a j o b b á g y oláh falvak között a T ö r c s v á r h o z tartozó m a g y a r faluk, neve- zetesen : Hosszúfalva, Csernátfalu, Tiirkös, Bácsfalu, Z a j - zon, P ü r k e r e c z , T a t r a n g , K r i z b a és A p á c z a .

A szász községek számszerint tizennégyen szabad köz- ségeknek neveztettek, s t é n y l e g Brassó mintájára az ön- k o r m á n y z a t bizonyos n e m é v e l d i c s e k e d h e t t e k . Mint Brassó, úgy ők is egy bíró, egy gazda ( R i c h t e r und H a n n ) és az e s k ü d t e k tanácsa alatt állottak, s ezen elöljáróikat a pap- pal együtt szabadon választották.* A bíró és a gazda az

* Zsigmond oklevele 1428-ból. < ( . . . . quod Communitates tam Civitatis Brasso- viensis, quam etiam liberarum Villarum Provinciáé Barcensis, habeant plenam et omnimodam facultatem eligendi sibi Plébános Villicos et Consules. . .» Városi levéltár.

9 . R O Z S N Y Ó F E L L E G V Á R A .

WEISS MIHÁLY. 2 7

e s k ü d t e k k e l együtt, illetőleg azok j e l e n l é t é b e n ítéletet m o n d o t t a k a község lakosai k ö z ö t t f e l m e r ü l t p e r e s ügyek- ben ; i n t é z k e d t e k a község n e v é b e n m i n d e n f e n f o r g ó ügy- ben, s kezelték a község vagyonát. A tizennégy község közül R o z s n y ó és F ö l d v á r igazságszolgáltatási t e k i n t e t b e n a t ö b b i e k n é l n a g y o b b h a t a l o m m a l voltak felruházva, a m e n n y i b e n ezek a körtilöttök f e k v ő kisebb szász községek részére másodfokú bíróságot k é p e z t e k . R o z s n y ó és F ö l d v á r valamint F e k e t e h a l o m és P r á z s m á r bírtak pallosjoggal is, azon megszorítással, hogy a halálos ítéletet két brassói Se- nator j e l e n l é t é b e n és szavazatával m o n d o t t á k ki és azután megerősítés végett a brassói tanácshoz t e r j e s z t e t t é k be.

F e l e b b e z é s i törvényszék g y a n á n t mindenik községre a brassói tanács szerepelt.*

Mint igazságszolgáltatási t e k i n t e t b e n , úgy a közigazga- tási ü g y e k b e n és a p é n z ü g y e k b e n is B r a s s ó f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a szabad szász községek fölött. Joga volt az elöl- j á r ó k választását ellenőrizni és e czélra, ha szükségesnek

találta, biztosokat küldeni ki ; joga volt a községek vagyo- nának kezelésére felügyelni ; a b e v é t e l e k r ő l és kiadásokról szóló számadási k ö n y v e k e t biztosai által megvizsgáltatni.

E czélból m i n d e n év végén e szász községek bírói, gaz- dái és esküdtei a brassói tanácshoz t e r j e s z t e t t é k be szám- adásaikat.**

Az országos adó t e k i n t e t é b e n szintén Brassó alá voltak e községek r e n d e l v e . A brassói tanács v e t e t t e ki r á j o k az adót ; azaz felosztotta a Brassó és vidékére eső adót a város és a többi szász községek között és kirótta az egyes községek képviselőinek j e l e n l é t é b e n a mindenik községre eső illetéket, melyet aztán a községi elöljárók a városi közös pénztárba szolgáltattak be. H o g y minő a r á n y b a n

* HERMANN: V e r h ä l t n i s s d e r S t a d t gegen d i e u m l i e g e n d e n D ö r f e r . S i e b e n b ü r g . Q u a r t a l s c h r i f t , v u . J a h r g . 297. L

** H e g y e s n a p l ó j a i. h . 3x3. 1.

4*

3 2 MIKA SÁNDOR

járuljon a város és a vidék az országos adóhoz, a fölött a brassói c o m m u n i t a s határozott. A x v n . század elején irányadó elv gyanánt állíttatott fel, hogy a r e n d e k által a szászokra kivetett összegből a szász universitas gyűlésén Barczaságra kivetett adóilleték k é t h a r m a d á t a vidéki köz- ségek, e g y h a r m a d á t a város hordozza.1 Az adókezelésért, s általában a f e l ü g y e l e t é r t a szász községek tartoztak később bizonyos m e g h a t á r o z o t t összeggel j á r u l n i a városi tanácso- sok fizetéséhez.² Még e k k o r ez azonban n e m volt r e n d - szeresítve, h a n e m mindenik község a városgazdának a pénz- kezelésért é v e n k é n t 20—60 írtig t e r j e d ő a j á n d é k k a l ked- veskedett.³

Zernyest, T o h á n y és a többi, már említett oláh közsé- g e k e t földesúri j o g o k k a l szerezte meg, és mint földesúr bírta a város ; de annál h a t á r o z a t l a n a b b volt jogilag a kilencz magyar falu helyzete. Mint T ö r c s v á r h o z t a r t o z ó vár- katonák k e r ü l t e k e községek lakosai a várral egvütt zálog- képen Brassó hatalma alá 1498-ban, oly feltétellel, hogy a megyei hatóság alól kivétetve, a szászokkal együtt tartoz- nak k a t o n á s k o d n i és adót fizetni.⁴ K é s ő b b azonban, mint általánosan tudva van, Brassó e községek lakosait valósá- gos j o b b á g y o k k á tette ; n e v e z e t e s e n a várispánnak azelőtt is fizetett a d ó n kívül r o b o t - m u n k á r a k é n y s z e r í t e t t e őket.

Az á t m e n e t a szabad állapotból a j o b b á g y állapotba lassan- ként, fokozatosan történt, s még e k o r b a n — m e n n y i r e a f e n m a r a d t a d a t o k b ó l ítélni lehet — az á t m e n e t processussa nem volt befejezve, habár m á r a X V I I . század elején a vá- ros a várat hozzátartozandóságaival együtt oly kétségbe- v o n h a t a t l a n b i r t o k n a k tekintette, melyhez a kétségnek semmi árnyéka n e m fér.⁵ I I . Ulászló azon oklevele szerint,

1 A c t a et d é c r é t a . 1614. évi s t a t ú t u - m o k 4. p o n t j a . I. h. 50. ].

2 H E R M A N N : i. m . 296. 1. K é z i r a t i. h . 3 S t a d t h a n n e n r e c h n u n g e n 1604—1607.

S c h o n k a b o n k M á r k u s quaestor följegyzé-

sei s z á m a d á s i k ö n y v e i n e k első l a p j a i n a k a p o t t a j á n d é k o k r ó l . I. h.

4 I I . U l á s z l ó oklevele. V á r o s i levél- t á r . 257. sz. a.

5 H e g y e s n a p l ó j a , i. h. 331. 1,

WEISS MIHÁLY. 19.

m e l y b e n azokat elzálogosította, a szász községekkel egyen- r a n g ú a k lettek volna,* de erről az egyenrangúságról már a x v i . század végén n e m l e h e t e t t szó. Szó sem volt nálok oly ö n k o r m á n y z a t r ó l , minőt a szász községeknél láttunk.

A törcsvári v á r n a g y o k (Castellani), azaz a két legidősebb brassói Senator (egyik r e n d e s e n a városbíró) alatt állottak s elöljáróik csak egyszerű v é g r e h a j t ó i voltak a várnagyok

1 0 T Ö R C S V Á R

r e n d e l e t e i n e k . E v á r n a g y o k szedték tőlök a tizedet, ezek h a j t o t t á k be a rendes, a szász községek taksájától eltérően censusnak nevezett adót, s adójuk n e m a barczasági közös

* « . . . d e c e r n e n t e s , ut ipsi d e i n c e p s , et in a n t e a , t a m in s o l v e n d a c o n t r i b u - t i o n e sive t a x a n o s t r a regia, q u a m e t i a m in e x e r c i t u a n d o in m e d i u m S a x o n u m no- s t r o r u m c o n n u m e r a r i et c u m i p s i s S a -

x o n i b u s n o s t r i s e t i a m e x e r c i t u a r e et o m - n i a e a f a c e r e d e b e a n t , quae alii S a x o n e s n o s t r i f a c e r e t e n e n t u r » m o n d j a I I . U l á s z l ó - n a k ez ü g y b e n kelt oklevele 1500-ból V á r o s i levéltár 261. sz. a.

3 2 MIKA SÁNDOR

pénztárba, h a n e m a város külön pénztárába folyt be. ¹ Összehasonlítva a szász községek és a város polgárai által fizetett adóval, pénzben fizetett adójuk a x v i . században súlyosnak épen nem n e v e z h e t ő ;² úgy látszik, i n k á b b a ka- tonáskodás t e r h e n e h e z e d e t t rájok,3 mely alól a szászok úgy akkor, mint k é s ő b b szerették m a g o k a t kivonni. A x v i . század végén azonban adójuk is t e t e m e s e n e m e l k e d e t t , da- czára annak, hogy k a t o n a k ö t e l e z e t t s é g ö k f e n m a r a d t s ők állították ki t o v á b b r a is a vár őrségét s a város számára az állandó katonaságot, az úgynevezett d a r a b o n t o k a t . 1606-ban teljes b é k e idején a kilencz falu adója 741 frt 65 d é n á r t tett, t ö b b mint kétszeresét annak, mit a megelőző század közepén e faluk fizettek és e mellett most a város a bor-, sör- és pálinkamérés jogát is kezébe ragadta s ebből is j ö v e d e l m e t húzott tőlük, miről a x v i . század első felében

a számadási k ö n y v e k b e n nincs említés téve.⁴ A l e g n a g y o b b baj azonban kétségkívül abban rejlett, hogy az évi adó mennyisége megszabva n e m volt, s teljesen a város ön- kényétől függött, mennyit akar követelni. B é k é s időben az egyenes adó sokra n e m ment, de a zavaros időket, midőn a városnak nagy kiadásai voltak, a kilencz falu la- kosai is m e g é r e z t é k s évi adójuk i l y e n k o r a kétszeres, sőt háromszoros összegre e m e l k e d e t t .5 R o b o t m u n k á t azon-

1 A d ó j u k r ó l n e m a g a z d a , h a n e m a v á r n a g y o k s z á m o l t a k b e a t a n á c s n a k . E s z á m a d á s i k ö n y v e k a városi levéltár- b a n v a n n a k e l h e l y e z v e T ö r z b u r g e r C a - s t e l l a n r e c h n u n g e n czím a l a t t .

2 Az 1532-ik é v b e n B r a s s ó v á r o s négy n e g y e d e fizetett összesen 4662 frt 28 a s p . t a x á t ; a szász községek fizettek u g y a n - e z e n é v b e n 5594 f r t o t ; m í g a kilencz m a - g y a r falu fizetett t i z e d b e n 29 f r t 39 asp., Szt. G y ö r g y n a p i c e n s u s b a n 104 frt 7 asp.

és S z t . M á r t o n n a p i c e n s u s b a n 182 f r t 41 asp. azaz összesen 313 f r t 87 a s p e r t . Q u e l l e n z u r G e s c h i c h t e d e r S t a d t K r o n - s t a d t . II. k. 247., 287., 476., 1.

3 Az o r s z á g o s h a d a k h o z B r a s s ó ré- széről közülök k i á l l í t o t t k a t o n a s á g o n kí- vül, r á j o k volt b í z v a B r a s s ó o s t r o m a i d e j é n a k l a s t r o m k a p ú és a n a g y u t c z a k a p u j a közötti s á n c z o k v é d e l m e , a leg- g y ö n g é b b p o n t B r a s s ó e r ő d í t é s é b e n . TARTLER-TRAUSCH, C o l l e c t a n e a , 1. k , 35. 1. K é z i r a t i. h.

4 T ö r z b u r g e r C a s t e l l a n - R e c h n u n g e n 1606. V á r o s i levéltár, a x v i . s z á z a d első feléről k i a d v a : Q u e l l e n z u r G e s c h i c h t e d e r S t a d t K r o n s t a d t , 11. p a s s .

5 T ö r z b u r g e r C a s t . - R e c h n u n g . 1590—

1614. V á r o s i l e v é l t á r .

W E I S S M I H Á L Y . 31

ban még e k k o r n e m teljesítettek, hacsak azt nem számít- j u k annak, hogy t a r t o z t a k T ö r c s v á r r a az őrség számára a város r a k t á r á b ó l gabonát és más élelmi szereket szállítani, mely a l k a l o m m a l a törcsvári p o r k o l á b o k őket régi szokás szerint sörrel és étellel v e n d é g e l t é k meg.1 K é s ő b b azonban ez is megváltozott. Miután B e t h l e n G á b o r 1618-ban a vár és a kilencz falu birtokát ö r ö k ö s e n a városra ruházta, a c o m m u n i t a s már 1630-ban azon határozatot hozta, hogy mindenik falu az igazgatással megbízott bírónak vagy se- n a t o r n a k bizonyos t e r j e d e l m ű földet bevetni, learatni és b e h o r d a n i , s azonkívül az illető s e n a t o r t tűzifával ellátni tartozik.2

A város alá v e t e t t községek a d ó j á b ó l és tizedéből be- folyt j ö v e d e l m e n kívül B r a s s ó n a k már e k o r b a n tekinté- lyes j ö v e d e l m e volt. M é g épen és sértetlenül áll e k k o r a város k ö z b i r t o k a a Barczaság síkján szántóföldekben, na- g y o b b részben azonban r é t e k b e n és legelőkben, mely u t ó b b i a k a t egy századdal később a senator-családok a vá- rosi közönség r o v á s á r a nagy részben magán b i r t o k k á tet- tek.3 R o p p a n t nagy volt a város vagyona e r d ő k b e n , me- lyek ma is Brassó birtokainak legszebb részét képezik.

A D é l - K á r p á t o k a t borító ő s e r d ő k a Barczaság déli hatá- rán H a v a s a l f ö l d felé, természetesen e k k o r még nem bír- tak mai é r t é k ü k k e l , de mint a törcsvári v á r n a g y o k szám- adásai m u t a t j á k , már ekkor is j ö v e d e l m e z t e k . A szénából, a m a k k o l t a t á s b ó l és legeltetésből befolyó díjak e számadá- s o k b a n r e n d e s r o v a t o t képeznek.⁴ É p e n úgy bírta a város a m a l o m j o g o t a Barczaság vizein, s nem csak az alávetett faluk, h a n e m a szabad szász községek is malmaikról rész- ben pénzben, részben t e r m e s z t m é n y b e n , igaz ugyan, hogy

1 T ö r z b u r g e r C a s t . - R e c h n u n g . 1590—

1614. Városi levéltár.

2 Acta et decreta. 46. 1. Városi le- véltár.

3 HERMANN : D a s alte u. neue Kron- stadt. 1. k. 357., 389. stb.

4 Quellen zur G e s c h i c h t e der S t a d t K r o n s t a d t . 11. k. 475. 1.

3 2 MIKA SÁNDOR

n e m magas, de mégis j e l e n t é k e n y vámot fizettek.1 Magá- ban a városban övé volt a bor-, sör- és pálinka-elárúsítási jog,2 t o v á b b á díjat szedett a czéhektől az elárusító helyek- ről, valamint a k e r e s k e d ő k t ő l a nagy városi m é r l e g haszná- latáért.3

T e k i n t é l y e s volt a város j ö v e d e l m e a harminczad után, melyet az E r d é l y b ő l H a v a s a l f ö l d r e vitt és viszont o n n a n hozott á r ú k r ó l a h a t á r o k n á l szedtek. A harminczad-szedés t e r m é s z e t e s e n f e j e d e l m i jog volt, de a k k o r i szokás szerint b é r b e adatott, s Brassó élénk összeköttetése a keleti és déli t a r t o m á n y o k k a l nagyon is kívánatossá t e t t e a város részére, hogy a bérletet a T ö r c s v á r n á l , mint l e g f o n t o s a b b m e r t l e g j á r h a t ó b b , szorosnál szedett v á m r ó l maga a v á r o s vegye kezébe. M e g is szerezte azt még Mátyás király ide- j é b e n s azóta állandóan bírta, még pedig nagyon m é r s é k e l t

összegért. A x v i . század első felében csak 2477 frtot a második felében pedig csak 2000 írt haszonbért fizetett.⁴ A x v i i . század első tizedeiben szintén Brassó bírja a törcs- vári h a r m i n c z a d o t , hogy minő haszonbérért, biztosan n e m t u d j u k . 1617-ben még csak 2000 f r t o t fizetett,5 de ezen összeg valószínűleg m á r n e h á n v évvel k é s ő b b m a g a s a b b r a e m e l k e d e t t , mert midőn a város 1639-ben a haszonbéri szerződést I. R á k ó c z y G y ö r g y f e j e d e l e m m e l m e g ú j í t j a , a törcsvári v á m é r t é v e n k é n t 10,500 f r t fizetésére kötelezte magát.6 A vám fizetése részben készpénzben történt, rész- ben posztóban és a h a r m i n c z a d b a n k a p o t t f ű s z e r e k b e n és déli g y ü m ö l c s ö k b e n . í g y küld a város 1605 o k t ó b e r 9-én R á k ó c z y Z s i g m o n d g u b e r n á t o r n a k F e j é r v á r r a a v á m b ó l 15 font borsot, 12 font g y ö m b é r t , 2 font sáfrányt 26 frt

1 U. o. 469. 1.

2 A h a s z o n e j o g b ó l t e t e m e s volt.

C s u p á n a sör u t á n k a p o t t a v á r o s 1612—

1614-ig 5272 f r t o t . HEGYES i. h. 317. 1.

3 H E R M A N N i. m . 1. k . 3 4 9 . 1 K é z -

r a t i. h.

4 A t i z e n h a t o d i k s z á z a d b e l i v á m s z e r - z ő d é s e k a városi l e v é l t á r b a n 487., 498..

558., 592. sz. a.

5 H e g y e s n a p l ó j a , i. h. 328. 1.

6 KEMÉNY. D i p l . T r a n s , v i n . k. 195—

197. 1.

WEISS MIHÁLY. 33

25 dénár é r t é k b e n s ugyancsak ezen évben n o v e m b e r 11-én a tanács a g u b e r n á t o r portai k ö v e t é n e k ad a vám fejében 8V² rőf gránát posztót és egy r ó k a b ő r r e l bélelt subát.* A készpénz-bevétel a v á m b ó l a x v n . század elején úgy látszik n e m volt j e l e n t é k e n y : az 1604-dik évi gazdai

I I . T A N Á C S H Á Z B R A S S Ó B A N .

számadások b e v é t e l t készpénzben a vámból csak 451 frt 61 d é n á r t t ü n t e t n e k f e l ; * * de annál n a g y o b b volt a b e -

* Stadthannenrechnungen. 1605. okt.

9 és nov. 11. Városi levéltár.

** Stadthannenrechnungen 1605 a be- vételek rovatában. Meglehet azonban, hogy a kimutatás nem helyes, miután a

Magyar Tört. Életr. 1893.

m e g e l ő z ő században 1530 a v á m j ö v e d e - lem készpénzben magasabb összegre, 841 frtra rúgott. Quellen zur G e s c h i c h t e der Stadt Kronstadt. 11. k. 233. 1.

S

3 2 MIKA SÁNDOR

vétel á r ú c z i k k e k b e n , nevezetesen keleti i p a r c z i k k e k b e n , t o v á b b á déli g v ü m ö l c s ö k b e n és fűszerekben, oláhországi, de l e g i n k á b b malvasiai b o r b a n ; mik a város r a k t á r á b a n elhelyezve, részben a fejedelmi u d v a r b a k ü l d e t t e k , részben pedig a város k ö v e t e i n e k és előkelő v e n d é g e i n e k ellátá- sára és m e g a j á n d é k o z á s á r a használtattak fel.1 A vámot, úgy látszik a kiviteli czikkekből pénzben szedték, még pedig a b e c s é r t é k huszadát számítva, míg a bevételi czikkeknél a d r á g á b b és r i t k á b b árúkból, mint a selyemszövetek, b í b o r p o s z t ó és hollandiai posztó, valamint a déli gyümöl- c s ö k b ő l és f ű s z e r e k b ő l a huszadot magából az árúczikk- ből vették.²

A vámszámadások e k o r b ó l mutatják, hogy — h a b á r a XV. század végén t ö r t é n t nagy felfedezések, nevezetesen a K e l e t - I n d i á b a vezető tengeri út feltalálása, Brassót is é r z é k e n y e n sújtotta, a m e n n y i b e n a v i l á g k e r e s k e d e l e m út- jából k i e j t e t t e — az összeköttetés kelettel e p o n t o n mégis még mindig igen élénk és E r d é l y szükségleteit g y a r m a t - á r ú k b a n és keleti czikkekben, sőt részben a nyugoti ipar- c z i k k e k b e n is nem n y u g o t r ó l a D u n a völgyén, h a n e m ke- letről T ö r ö k o r s z á g o n és H a v a s a l f ö l d ö n át kapja. Beviteli czikkek gyanánt szerepelnek e számadásokban : a déli fű- szerek, gyümölcsök és borok, nevezetesen sáfrány, bors, tömjén, szerecsendió, gyömbér, fahéj, rizs, mazsola, czitrom és a malvasiai bor, továbbá a keleti iparczikkek, damaszt, bíbor- és nehéz selyemszövetek, azután a brügge-i, hol- landiai és zwickaui posztók. L e g n a g y o b b mérvű azonban a forgalom állatokban és nyers t e r m é k e k b e n . A főbb té- telek : juh, ökör, tehén, sertés, különböző dunai és tengeri halak, gyapjú és bőrök.3

É r d e k e s volna tudni a kivitel tárgyát képező czikkeket,

1 S t a d t h a n n e n r e c h n u n g e n . 1604—1607.

2 Q u e l l e n z u r G e s c h i c h t e d e r S t a d t K r o n s t a d t , 11. k. 217. 1 3 Q u e l l e n z u r G e s c h i c h t e d e r S t a d t K r o n s t a d t . 11. k. 217. 1,

WEISS MIHÁLY. ¹9.

de ezekről a vámszámadások nem adnak felvilágosítást, n e m nevezik m e g a kiviteli c z i k k e k e t csak az értékét és a b e - szedett v á m o t sorolják fel. T ö b b mint valószínű azonban, hogy mint a behozatali czikkek nagy részben nyers ter- m é k e k , úgy a kiviteliek iparczikkek és pedig első sorban brassói iparczikkek voltak. U g y a n a z o k , m e l y e k k e l a város ezen k o r b a n a moldvai és havasalföldi v a j d á k n a k és b o j á - r o k n a k , t ö r ö k és tatár v e z é r e k n e k k e d v e s k e d n i szokott.

E z ü s t serlegek, p o h a r a k , tálak és m e d e n c z é k ; kocsik^

ezüsttel díszített n y e r g e k és h á m o k , fegyverek, k a r d o k és ágyúk, első sorban pedig a brassói posztó, s annak e k o r b a n leghíresebb és l e g d r á g á b b n e m e , a g r á n á t v ö r ö s brassói posztó.*

S z e m b e n állnak e b e v é t e l e k k e l a város kiadásai, m e - lyek e k o r b a n magas összeget képviselnek, különösen za- varos időkben, milyenek a x v i . század végső és a x v n . század első évei voltak, midőn barát és ellenség, vallon, német, t ö r ö k és tatár egyiránt sarczolták e szerencsétlen országot. E z évek Brassót is nagy erőfeszítésekre kény- szerítették. A magyar királyoknak fizetett egyedüli régi adó a S z e n t - M á r t o n napi adó (Martinszins) nevét és jelen- tőségét m á r e k k o r elveszítette volt ; E r d é l y különválása után összeolvadt a r e n d e s és r e n d k í v ü l i országos adóval, melynek fizetésére a szászok m a g o k a t 1542-ben a t o r d a i országgvűlésen a más két r e n d d e l együtt kötelezték. H o g y az országos adó nagysága é v e n k é n t a kül- és belviszonyok alakulása szerint változott, nagyon természetes, s ezzel együtt változott azon adóilleték nagysága is, melyet a szász universitas a szász n e m z e t r e eső részből Brassóra és v i d é k é r e rótt. Á t l a g a r e n d e s országos adó, mely a B a r - czaságra esett, 2300—2500 forintra tehető,** s ehhez hábo- r ú s időben a r e n d k í v ü l i adók járúltak, melyek a r e n d e s

* Stadthannenrechnungen. 1590—1612. Városi levéltár.

** K ö z é p s z á m az 1603—1607. évekből. Stadthannenrechnungen