BIBLIOGRÁFIÁJA 166573

166573

ORSZÁGOS KÖNYVFORGALMI ÉS BIBLIOGRÁ FIAI KÖ ZPO NT B. sorozat. 4. szám.

A MAGYAR

TUDOMÁNYOS IRODALOM

B I B L I O G R Á F I Á J A

1901

1925

BIBLIOGRAPHIE DER UNGARISCHEN WISSENSCHAFTLICHEN LITERATUR 1901-1925.

IV.

MATHEMATIKA.

BU D A PEST, 1930.

KIRÁLYI MAGYAR E G Y E T E M I NYOMDA.

A MAGYAR

MATHEMATIKAI IRODALOM B I B L I O G R Á F I Á J A

1901

1925

BIBLIOGRAPHIE DER UNGARISCHEN MATHEMATISCHEN LITERATUR 1901—1925.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA :

G Á S P Á R IL O N A dr.

B U D A PEST, 1930.

KIRÁLYI MAGYAR E G Y E T E M I NYOMDA.

A Bibliográfiai Központ kiadványainak e sorozata az 1901-től 1925-ig terjedő magyar tudományos irodalmi termelésnek tudomá­

nyos szakonként csoportosított bibliográfiáját adja.

Tudományos irodalmunk bibliográfiai feldolgozásának hiánya sokszor megnehezítette a magyar kutató munkáját, minthogy

— hosszú időt igénylő fáradságos vessződés árán — legtöbbször magának kellett gondoskodnia a kérdésével kapcsolatos korábbi irodalom anyagának összegyűjtéséről. E hiány különösen a szellem- tudományok terén volt erősen érezhető, ahol a korábbi irodalom ismerete, következésképen egy minél teljesebb bibliográfia össze­

állítása. sokszor minden további munkálat nélkülözhetetlen elő­

feltétele.

Jelen sorozat megindításával célom e régóta fennálló hiány megszüntetése. De ezenkívül az a gondolat is vezetett, hogy a magyar tudományos irodalom ilynemű összefoglalásával mindaz, amit a magyar szellem kitermelt és a magyar tudományos élet századunk első negyedében felmutatott, összegyüjtessék.

Hogy tudományos termelésünk és munkásságunk a külföld számára is áttekinthető legyen, a sorozat füzetei úgy az önálló müveknek, mint a jelentősebb folyóiratcikkeknek idegennyelvü fordítását is nyújtják és pedig azon nyugateurópai nemzet nyelvén, mely részéről az illető tudományszak iránt fokozottabb érdeklődésre lehet számítánunk.

Pasteiner Iván igazgató.

Tudományos irodalmuuk bibliográfiájának e kötete a magyar mathematikai szakirodalom negyedszázados terméséről tájékoztat.

Az ilynemű címjegyzékek nemcsak azt a célt szolgálják, hogy regisztert adjanak a részletkérdésekkel foglalkozók kezébe, hanem, hogy megrajzolják egy-egy tudományág általános képét is, megvilá­

gítva, mely problémák foglalkoztatták tudósainkat ebben az idő­

szakban s az egyes tudósok mennyiben járultak hozzá tudományuk előbbre viteléhez.

Bibliográfiám — a sorozat általános szempontjainak meg­

felelően — kiterjeszkedik valamennyi szakközleményre, mely a történeti Magyarország területén 1901—1925 között önállóan vagy tudományos és egyéb folyóirataink hasábjain nyilvánosság elé került.

Mindamellett, az általános intencióktól eltérve, nem mondhattam le arról, hogy fel ne dolgozzam a magyar szerzőktől külföldön, idegen nyelven megjelent irodalmat is. Jóllehet e körülmény jelentősen megnehezítette a feldolgozás munkáját, ezt az anyagot még sem mellőzhettem, mert különben a kép hiányos s mint repertórium szinte hasznavehetetlen lett volna. A közölt cikkeknek mintegy felerésze ugyanis épen külföldi folyóiratokra esik, minthogy mathe- matikusaink mindig szívesen keresték fel a külföldi folyóiratokat, mely körülmény talán nemcsak a mathematika általános, nemzet­

közi jellegéből, hanem aránylag szőkébb magyar mathematikai publicitásunkból is következik.

Az önálló magyar müvek összeállításánál a Magyar Könyvészet (1901 —1910., 1921—1923.), illetőleg ennek pótlásául a Magyar Könyvkereskedők Évkönyve (1911—1917.), valamint a Corvina könyvkereskedői hetilap (1918—1920., 1924 —1925.) évfolyamait használtam. Az idegennyelvű dolgozatok egybegyűjtésénél pedig a Jahrbuch über die Fortschritte der Mathematik 1901 —1924. év­

folyamait vettem forrásul s ennek alapján dolgoztam fel a vonat­

kozó anyagot. Az ekként összegyűjtött anyag azonban még mindig hiányosnak bizonyult. Ezért részben a Pázmány Péter Tud. Egyetemi Könyvtárnak, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának és a József Műegyetem Könyvtárának szakkatalógu­

sában, részben a megfelelő magyar folyóiratok könyvrovatában

található címekkel igyekeztem azt kiegészíteni. Végül az így nyert anyaghoz a nyomtatásban megjelent doktori disszertációk, valamint a középiskolai programértekezések címeit is csatoltam.

A külföldiekkel együtt 78 folyóiratot, összesen I486 évfolya­

mot, 1556 kötetet dolgoztam fel; ily módon bibliográfiám az ön­

állóan megjelent közleményekkel és könyvekkel együtt 1897 címet foglal magában.

Ami a szakfelosztást illeti, a fentemlített Jahrbuch über die Fortschritte der Mathematik című folyóirat szakbeosztását vettem alapul; e folyóirat számos jeles mathematikus közreműködésével L. Lichtenstein professzor szerkesztésében jelenik meg és állandó magyar munkatársa is van Szegő Gábor königsbergi egyetemi tanár személyében. Szükségesnek tartottam azonban, hogy e folyóirat szak- felosztását — a magyar anyag kisebb terjedelmére való tekintet­

tel — összevonjam, olyképen, hogy néhány speciálisabb tárgykört egy-egy általánosabba foglaltam be, amivel az anyag áttekint­

hetőségét kívántam fokozni.

Hogy a sorozat jelen kötete is használható legyen a külföld számára, a jelentősebb dolgozatok címét német fordításban is köz­

löm. Az egyes szerzők dolgozatainak címei a megfelelő csoportokon belül betűrendben következnek, azok pedig, amelyek több nyelven is napvilágot láttak, közvetlenül a magyar cím után sorakoznak.

Minden cím általában csak egy helyen szerepel, néhánynál azonban kivételt kellett tennem, mert a cikk tárgyának természeténél fogva több csoportba volt sorozható.

Végül nem mulaszthatom el, hogy e helyen is köszönetét ne mondjak mindazoknak, akik bibliográfiám kefelevonatait átnézni szívesek voltak s pótlásaikkal hozzájárultak annak teljesebbé tételéhez.

Közöttük is különösen hálásan emlékezem meg volt professzoromról, dr. Fejér Lipót egyetemi tanár úrról, aki főkép a szakbeosztásra vonatkozóan látott el értékes tanácsaival.

Budapest, 1930. január havában.

Gáspár Ilona dr.

(Erklärung der Abkürzungen.) Acta litterarum ac scientiarum Regiae Uni­

versitatis Francisco-Josephinae. Sectio scien­

tiarum mathem aticarum... ActaLittUnivHungFrancJos.

Acta Mathematica. S tockholm ... ActaMath.

Akadémiai É rte sítő ..._...AkadÉrt.

Annales scientitiques des l’École Normale

Superieure. Paris... AnnÉcNorm.

Archiv der Mathematik und Physik mit be­

sonderer Rücksicht auf die Bedürfnisse der Lehrer an höheren Unterrichtsanstalten.

Leipzig—Berlin. ... ... ArchMathPhys.

Archiv for Mathematik og Naturvidenskab. . ArchMathNat.

Astronomische Nachrichten. Kiel ... AstrNachr.

A th e n a e u m ... Ath.

Bányászati és Kohászati L apok... BányKohLapok.

Berichte über die Verhandlungen der Säch­

sischen Gesellschaft der Wissenschaften zu

Leipzig. Math.-phys. Klasse. Leipzig . . . LeipzBer.

Bibliotheca Mathematica. L e ip z ig ... BiblMath.

Bulletin de la Société Mathématique de France.

P a r i s ... SMFBull.

Bulletin des sciences mathématiques. Paris . DarbouxBull.

Bulletin international de l’Akadémie des Scien­

ces de C r a c o v ie ... KrakBull.

Comptes Rendus hebdomadaires des séances de l’Académie des Sciences. P a ris ...ComptRend.

Giomale di matematiche di Battaglini per il progresso degli studi nelle universita ita-

liane. Nápoly ... BattGiorn.

Izraelita Tanügyi É rte sítő ...IzrTanÉrt.

Jahrbuch für Versicherungs-Mathematik . . JahrbuchVersMath.

Jahresbericht der Deutschen Mathematiker- Vereinigung. L e ip z ig ... DeutscheMathVer.

Journal für die reine und angewandte Ma­

thematik. B e r l i n ...JournMath.

Katholikus S z e m le ... KathSzle.

Kereskedelmi Szakoktatás...KereskSzakokt.

Középiskolai Mathematikai L a p o k .KözépiskMathLapok.

Középiskolai Mathematikai és Physikai Lapok KözépiskMathPhysLapok.

Koniklijke Akademie van Watenschappen te A m s te rd a m ... AmstAkVersl.

Közgazdasági S z e m le ... ... KözgazdSz L’enseignement mathématique. Génévé . . . EnsMath.

Magyar Egyetemi S z e m le ... MEgyetSzle

Magyar Filozófiai Társaság Könyvtára . . . MFilozTársKönyvtára.

Magyar Filozófiai Társaság Közleményei. A — MFTKözl.

Magyar Iparoktatás...Mlparokt.

Magyar K ö z é p isk o la ...MKözépisk.

Magyar Közművelődés ... MKözművelődés.

Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye . MMérnÉpEgylKözl.

Magyar Paedagogia... MPaed.

Magyar T a n ító k é p z ő ...MTanKépző.

Matematisk Tidsskrift. Kjöbenhavn... MathTidskrift.

Mathe matikai és Physikai Lapok . . . MathPhysLapok.

Mathematikai és Természettudományi Értesítő MathTermTudÉrt.

Mathematische Annalen. B e r l i n ... MathAnn.

Mathematische und naturwissenschaftliche

Berichte aus U n g a r n ... MathNaturwBerichte.

Mathematische Z eitschrift... MathZeitschr.

Mathematisch-naturwissenschaftliche Blätter.

L e i p z ig ...MathNaturwBl.

Monatshefte für Mathematik und Physik.

W i e n ...MonatshMathPhys.

Nachrichten von der Königlichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen. Mathe­

matisch-physikalische K lasse... GöttNachr.

Nemzeti N őnevelés... NemzNőnev.

N ép m ű v e lé s...Népműv.

Népszerű Főiskolai Tanfolyam Kiadványai . NépszFőiskTanfKiadv.

Néptanítók L a p j a ... NéptanLapja.

Nieuw Archief voor wiskunde. Amsterdam . NieuwArchief.

Nouvelles Annales de mathématiques. Paris . NouvAnn.

Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny OKTEgylKözl.

Österreichische Zeitschrift für Yermessungs-

w e s e n ...ÖstrZsYermessw.

Periodico di Mathematica per Pinsegnamento

secondario. L iv o rn o ...PeriodMath.

Polgári Iskolai K ö zlö n y ...PolglskKözl.

Proceedings of the Cambridge Philosophical

Society. C am bridge...CambrPhilSocProc.

Proceedings of the London Mathematical So­

ciety. L o n d o n ... LondMSProc.

R e l i g i o ...Religio.

Rendiconti del Circolo Matematico di Palermo.

P ale rm o ...PalermoRend.

Revue de métaphysique et de morale . . . RevMétaphMorale.

Schweiz. Pädagogische Zeitschrift . . . SchweizPädZtschr.

Sitzungsberichte der Berliner Mathematischen

Gesellschaft. Leipzig—B e r l i n ... SitzungsberBerlMathGes.

Sitzungsberichte der Preussischen Akademie der Wissenschaften zu B e r l i n ... BerlBer Sitzungsberichte der mathematisch-naturwis­

senschaftlichen Klasse der Akademie der Wissenschaften zu W i e n ... WienBer.

Skandinavisk A tu a rie tid s k rift... SkandAktTidskrift.

Szent István Akadémia É r t e s í t ő j e ...SztlstvánAkadÉrt.

Természet és T á rsa d a lo m ... TermTársad.

Természettudományi F ü z e t e k ... TermTudFüz.

Tőhoku Mathematical Journal. The —. Sendai,

J a p á n ... TőhokuMathJourn.

Transactions of the American Mathematical

S o c i e t y ... AmerMSTrans.

wissenschaften. Berlin ...UnterrichtsblMath.

U r á n i a ... Uránia.

Vasárnapi K ö n y v ...VasKönyv.

Vasárnapi Ú j s á g ... VasUjs.

Vierteljahrsschrift der Naturforschenden Ge­

sellschaft in Zürich. Z ü r i c h ... ZürichNaturfGes.

Zeitschrift für angewandte Mathematik und

M e c h a n ik ...ZsAngewMathMech.

Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft.

T ü b in g e n ...ZsGesStaatsw.

Zeitschrift für mathematischen und naturwis­

senschaftlichen Unterricht. Leipzig—Berlin ZsMathNaturwUnterr.

Zeitschrift für schweizerische Statistik und

Volkswirtschaft... ZsSchweizStatVolksw.

(Geschichte, Thilosophie und Pädagogik.) 1. Történelem .

(Geschichte.) Batta István: Adalék Bolyai János

életéhez. (AkadÉrt. 1918. évf. 444—

445 1.)

Baumgartner Alajos : A számírás tör­

ténete. [Die Geschichte der Zahlen­

schrift.] (KözépiskMathLapok 1902- OS. évf. 1—10 1.)

— Alajos: Magister Georgius de Hungária Arithmetikája. (Közép­

iskMathLapok. 1912—13. évf. 1—5, 49—53, 73—78, 121—123, 153—

155, 177—179 1.)

— Alajos : Vázlatok a mathematika történetéből. [Skizzen aus der Ge­

schichte der Mathematik.] — Niko- medes. (KözépiskMathLapok. 1900—

01. évf. 129—133 1.)

— Alajos: Vázlatok a mathematika történetéből. —• Diokles, Zenodorus, Hypsikles, Hipparchos, Hero, Ge­

minus, Serenus, Menelaos. (Közép­

iskMathLapok. 1901—02. évf. 1—3, 29—31, 53-54, 77—80, 121—124, 173—175, 221—223 1.)

— Alajos: Vázlatok a mathematika történetéből. — Ptolomaios. (Közép­

iskMathLapok. 1902—03. évf. 53—

56, 82—88, 149—152, 181—184, 205—210 1.)

— Alajos: Vázlatok a mathematika történetéből. — Nikomachus, Szmir- nai Theon, Sextus Julius Africa­

nus, Pappus. (KözépiskMathLapok.

1905— 06. évf. 1—3, 77—79, 177—

181, 209-213 1.)

— Alajos : Vázlatok a mathematika történetéből. — Jamblichus, Dio- phantus. (KözépiskMathLapok.

1906— 07. évf. 1—4, 73-77, 145—

150, 193—197 1.)

— Alajos: Vázlatok a mathematika történetéből. —• Az arithmetikai

epigrammák. (KözépiskMathLapok.

1907— 08. évf. 1 - 4 , 81—84 1. — 1908— 09. évf. 49—51 1.)

Веке Manó : Euklides és Bólyai. Bp., Népsz. Főisk. Tanf. (NépszFőisk- TanfKiadv. 8. syll.)

— Manó : Sophia Kovalevszka. Bp., é. n. Fővárosi ny. 36 1. (Női arc­

képek. 3. sz.)

BessJcó Jenő : Kovalevszky Zsófia.

(Aradi kir. főgymn. ért. 1903—04.

évf. 1 - 4 0 1.)

Bolyai Farkas : Bolyai Bolyai Farkas­

nak Léczíalvi Bodor Pálhoz 1815-től 1825-ig írt leveleiből. Közli Schle­

singer Lajos. [Ausgewählte Briefe von Wolfgang Bolyai de Bolya an Paul Bodor de Léczfalva von 1818 bis 1825.] (MathPhysLapok. 1902.

évf. 197—230 1)

Bolyai Farkas zenészeti dolgozata.

Közli Gulyás Károly. (MathPhys­

Lapok. 1913. évf. 401—426 1.) Csopey László: Az 1902-ben elhunyt

természettudósok nekrológja. [La­

zarus Fuchs.] (TermTudKözl. 1903.

évf. 753—762 1.)

— László : Az 1903-ban elhunyt ter­

mészettudósok nekrológja. [Corzan Avendo Gábor ; Cremona, L uigi;

Nagel, August; Stokes, Sir Georges Gabriel.] (TermTudKözl. 1904. évf.

706-715 1.)

— László: Az 1904-ben elhunyt ter­

mészettudósok nekrológja. [Salmon, Georg.] (TermTudKözl. 1905. évf.

762—772 1.)

— László : Az 1905-ben elhunyt ter­

mészettudósok nekrológja. [Kruspér István.] (TermTudKözl. 1906. évf.

762—772 1.)

Mathem. írod. bibliográfiája. 1

Dávid Lajos: A két Bolyai élete és munkássága. [Leben und Werke der beiden Bolyai.] Bp., 1928.

Németh. X, 202 1.

Erményi Lajos: Petzval József élete és érdemei. Ford. Erményi Emil.

Bp., 1900. Math, és Phys. Társ. 70 1.

Fejér L ipót: Néhány szó Henri Poin- caréről. (Nyugat. 1912. évf. 2. köt.

223—224 1.

Fuchs Lázár : Néhány tényről a tizen­

kilencedik százév mathematikai kutatásában. Ford. Réthy Mór.

(MathPhysLapok. 1901. évf. 55—

70 1.)

Goldzilier Károly : A grafikai módszer és újabb irodalma. [Neue Literatur des graphischen Verfahrens.] (M- Paed. 1914. évf. 77—90 1.)

— Károly: Weierstrass über das so­

genannte Dirichletsche Prinzip.

(BiblMath. 3. F. 3. Bd. 1902. Jg.

409—410 1.)

Gulyás Károly: Gróf Teleki Sámuel levelezése külföldi mathematiku- sokkal. (MathPhysLapok. 1912. évf.

194—223 1.)

Guttmann Mihály: Euclides elveszett munkájának héber nyelven fen- maradt töredékei. (MZsidóSzle.

1903. évf. 14—37, 121—136 1.) Jordán Károly : Notice sur les travaux

de M. Lazare Fuchs. (ComptRend.

134. t. 1902. ann. 1081—1083 1.) Kilián Zoltán : A számolási ismeretek fejlődése. (Uránia. 1918. évf. 292—

295 1.)

Kopp Lajos: Amerikai tudós a Bolyai­

déról. (MathPhysLapok. 1906. évf.

94—95 1.)

Korda Dezső : Evariste Galois emlék­

ünnepe. (MathPhysLapok. 1910. évf.

183-191 1.)

Kovalevszka, Szonja : Élete és naplója.

Bev. Ellen Keytől. Ford. H. Son- gardv Gábor. Bp., é. n. Világiro­

dalom kkiadó váll. 248 1. (Világ- irodalom könyvtár. Mémoire soro­

zat. 1. köt.)

Kövesligethy Radó: Kondor Gusztáv emlékezete. Bp., 1904. M. Tud.

Akadémia. 23 1., 1 mell. (A Magy.

Tud. Akad. elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 12. köt.

6. sz.)

Kürschák József: Bolyai Farkas és Bolyai János. (AkadÉrt. 1915. évf.

84—103 1.)

Kürschák József: Bolyai János. (Közép- iskMathLapok. 1902—03. évf. 77—

82 1.)

— József : Emlékbeszéd König Gyula felett. [Gedächtnisrede über Julius König.](Beszámoló jelentés a M. Kir.

József Műegyetem 1913—14. tan­

évéről. 61—75 1.)

— U. a. (A Magy. Mérnök- és Építész­

egylet Közi. 1914. évf. 293—297 1.)

— József: Hermite Károly kültag emlékezete. (AkadÉrt. 1905. évf.

359—368 1.)

— József: Jelentés az 1922. évi König Gyula jutalomról. [Zur ersten Ver­

teilung des Julius König-Preises am 22. April 1922.] (MathPhys­

Lapok. 1923—24. évf. 1—15 1.)

— József: König Gyula. (Középisk- MathLapok. 1912—13. évf. 225—

239 1., 1 mell)

— József: König Gyula. (BpSzle. 1913.

évf. 297—300 1.)

László Ignác: Archimedesnek egy eddigelé ismeretlen műve. Mutat­

vány egy nemrég felfedezett Archi­

medes kódexből. (KözépiskMath- Lapok. 1911 — 12. évf. 87—91 1.) Lengyel István: Az 1901-ben elhunyt természettudósok nekrológja. [Her­

mite Charles.] (TermTudKözl. 1902.

évf. 750—756 1.)

Löewy Alfréd : Aus einem Briefe von Herrn Alfred Löewy in Freiburg i. B. an Herrn Gustav Rados in Budapest. (MathNaturwBerichte.

1906. évf. 354—363 1.) _ Mahler Ede : Az egyiptomiak mathe­

matikai és astronomiai ismeretei.

[Mathematische und astronomische Kenntnisse der Ägypter.] (Math­

PhysLapok. 1904. évf. 30—53, 128—142 1.)

Mattyasovszky Kasszián: A „limes“

fogalom bevezetése a mathemati- kába. (MKözépisk. 1917. évf. 4—8 1.) Medveczky Frigyes: In memoriam:

Henri Poincaré. Elnöki beszéd.

(MFTKözl. 1912. évf. 278—287 1.) Mentovich Ferenc: Látogatás Gauss- nál. [Ein Besuch bei Gauss.] Napló- töredék. Közli Kürschák József.

(MathPhysLapok. 1902. évf. 90-96 1.) Mikola Sándor : Henri Poincaré. (Urá­

nia. 1912. évf. 357—359 1.) Poincaré, H enri: A Magyar Tudomá­

nyos Akadémia Bolyai-jutalma.

(MathPhysLapok. 1911. évf. 3—39 1.)

Pdncaré, Henri: Jelentés a Bolyai- jutalomról. (AkadÉrt. 1911. évf.

49—50 1.)

— Henri: Rapport sur le prix Bolyai.

(DarbBull. 2. s. 35. t. 1911. ann.

67—100 1.) — (ActaMath. 35. t.

1911. ann. 1—28 1.) — (Palermo- Rend. 31. t. 1911. ann. 109—132 1.) Poznan Jo lá n : Kovalevszka Zsófia.

(NemzNőnev. 31. köt. 1904. évf.

15-20 1.)

Privorszky Alajos: Bolyai János világ­

hírű mathematikus élete és geo­

metriai rendszerének alapjai. [Das Leben des weltberühmten Mathe­

matikers J. Bolyai und die Grund­

lagen seines geometrischen Sys­

tems.] (TermTudFüz. 1903. évf. 1—

Ráció Simon : Bólyai János. (Temes­

13 4

vári m. kir. áll. főreálisk. ért. 1909—

10. évf. 1—27 1.)

— Simon : Megemlékezés Bolyai Já­

nosról, halálának 50-ik évforduló­

ján. [Zur Erinnerung an J. Bolyai zum 50. Jahreswende seines Ab­

sterbens.] (TermTudFüz. 1910. évf.

6 9 -8 4 1.)

Rados Gusztáv : A Magyar Tudomá­

nyos Akadémia Bolyai-jutalma.

(MathPhysLapok. 1906. évf 72—

93 1.)

— Gusztáv: Emlékbeszéd König Gyula ravatalánál. (AkadÉrt. 1913.

évf. 362—364 1.

— Gusztáv: Emlékbeszéd Réthy Mór ravatalánál. (AkadÉrt. 1925. évf.

384—385 1.)

— Gusztáv: Jelentés a Bolyai-juta- lomról. (AkadÉrt. 1906. évf. 65—

85 1.)

— Gusztáv: Bericht über den Bo- lyai-Preis. (Math Natu rw Berichte.

1906. Jg. 332—352 1.)

— Gusztáv: Rapport sur le prix Bolyai. (PalermoRend. 21. t. 1906.

ann. 367—385 1.)

— Gusztáv: König Gyula r. tag emlé­

kezete. [Zur Erinnerung an J. König, ordentl. Mitglied der Ung. Akade­

mie der Wissenschaften.] Bp., 1915.

M. Tud. Akadémia. 30 1., 1 mell.

(A Magy. Tud. Akad. elhunyt tagjai felett tartott emlékbeszédek. 17.

köt. 3. sz.)

— Gusztáv: Zur ersten Verteilung des Bolyai-Preises. (MathAnn. 62.

Bd. 1906. Jg. 156-176 1.)

Rados Ignác : König Gyula. (Uránia.

1913. évf. 207-208 1.)

Réthy Mór : Bolyai „Tentamen“-ének új kiadása. (AkadÉrt. 1905. évf.

4 0 -5 2 1.)

— M ór: Vályi Gyula 1. tag emlé­

kezete. [Zur Erinnerung an J.

Vályi, korresp. Mitglied der Ung.

Akademie der Wissenschaften.] Bp., 1915. M. Tud. Akadémia. 24 1., 1 mell. (A Magy. Tud. Akad. el­

hunyt tagjai felett tartott emlék­

beszédek. 17. köt. 5. sz.)

Riesz Frigyes: Jelentés az 1924. évi König Gyula jutalomról. (Math­

PhysLapok. 1925. évf. 1—6 1.) Sartorius, W. von Waltershausen:

Gauss emlékezete. Életrajzi vázlat.

Ford. Göldner Nándor. Sajtó alá rendezte Kintses József. Breznó- bánya, 1911. Kreisler J. 120 1.

Schlesinger Lajos: Bericht über die Entwicklung der Theorie der line­

aren Differentialgleichungen seit 1865. (DeutscheMathVer. 18. Bd.

1909. Jg. 133—266 1.)

— Lajos: Bolyai János. (MathPhys­

Lapok. 1903. évf. 57—88 1.)

— Lajos: Johann Bolyai. Festrede.

(DeutscheMathVer. 12. Bd. 1903.

Jg. 165—194 1.)

— Lajos : Bolyai János szülőházáról.

[Johann Bolyais Geburtshaus.]

(MathPhysLapok. 1903. évf. 53—

56 1.)

— Lajos: Ein Beitrag zur Lebens­

beschreibung von L. Fuchs. (Deut­

scheMathVer. 29. Bd. 1920. Jg.

28—40 1.)

— Lajos: C. F. Gauss, Fragmente zur Theorie des arithmetisch-geo­

metrischen Mittels aus den Jahren 1797—1799. (Gött. Nachr. 1912. Jg.

513-546 1.)

— Lajos: Jan Versluys. (Deutsche Math.Ver. 29. Bd. 1920. Jg. 236—

237 1.)

— Lajos: Neue Beiträge zur Bio­

graphie von Wolfgang und Johann Bolyai. (BiblMath. 3. F. 4. Bd.

1903. Jg. .260—270 1.)

— Lajos: Über Jacobis Auffassung des realen Integrals als einer mehr­

deutigen Funktion. (Bibi. Math. 3.

F. 11. Bd. 1910. Jg. 138-152 1.)

— Bemerkung zu dem Aufsatze

„Über Jacobis . . .“ (BiblMath. 3.

F. 11. Bd. 1910. Jg. 275—276 1.) 1^*

Schlesinger Lajos: Weierstrass über Poincarés Theorie der Fuchsschen Funktionen. (Acta Math. 39. Bd.

1923. Jg. 240—245 1.)

Seidl Sándor: Petzval József. (Term- TudKözl. 1911. évf. 141—145 1.) Sós Ernő : Zur Geschichte der natür­

lichen Geometrie. (BiblMath. 3. F.

6. Bd. 1905. Jg. 408-409 1.) Szabó P éter: Adalékok Gauss és Bolyai

levelezéséhez és Bolyai Farkas élet­

rajzához. (MathTermTudErt. 1907.

évf. 326—338 1.)

— Péter : Beiträge zum Briefwechsel zwischen C. F. Gauss und W. Bolyai und zur Biographie von W. Bolyai.

(MathNaturwBerichte. 1907. Jg.

226-240 1.)

— P éte r: Bolyai János ifjúsága.

1802—1822. [Die Jugendzeit J.

Bolyais. 1802—1822.] (MathPhys- Lapok. 1910. évf. 135—163 1.) Szülj Kálmán : Emlékbeszéd Tötössy

Béla 1. tag ravatalánál. (AkadÉrt.

1924. évf. 206—209 1.)

Tangl Károly: Emlékbeszéd Yályi Gyula ravatalánál. (AkadÉrt. 1913.

évf. 690—691 1.)

Zilahi György : König Gyula. (Keresk- Szakokt. 1912—13. évf. 206—2071.)

Zilahi György : Perjéssy László. (Ke- reskSzakokt. 1913—14. évf. 46—

47 1.)

— György : Szuppán Vilmos. (Keresk- Szakokt. 1916—17. évf. 34—35 1.) [*] König Gyula. (OKTEgylKözl.

1909—10. évf. 273—275 1.) [*] Magyar Euklides. A —. [Der un­

garische Euklides.] (Uránia. 1903.

évf. 130—133 1.)

[*] Mathematik a történetéből. A —.

Aus der Geschichte der Mathema­

tik.] [Bernoulli János — Leonardo da Pisa.] (KözépiskMathPhysLapok.

1925. évf. 1—4, 21-24, 41 -4 4 , 69—72 1.)

[*] Mittag-Leffler házaspár mathema- tikai alapítványa. Kivonat G. Mittag- Leffler és Signe Mittag-Leffler (szül.

af Lindfors) végrendeletéből. Ford.

König Dénes. (MathPysLapok. 1916.

évf. 99—102 1.)

[*] Statuts rélatifs ä la fondation du prix Bolyai par l’Académie Hon- groise des Sciences. Bp., é. n. Hor- nyánszky V. 2 1.

[*] Újabb Bolyai-iratok a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárár ban. (AkadÉrt. 1914. évf. 673—

675 1.) 2. Filozófia.

(Philosophie.) Agai László : Ar arithmetika ismeret-

elméleti alapjai. [Die erkenntnis­

theoretischen Grnndlagen der Arith­

metik.] (Nagyenyedi ref. Bethlen- koll. 1911—12. évi ért. 2 7 -5 4 1.)

— László: A matematika ismeret- elméleti alapjai. [Die erkenntnis­

theoretischen Grundlagen der Ma­

thematik.] Vonatkozással Böhm filozófiai rendszerére. (Böhm Károly élete és munkássága. 3. köt. 39—

67 1.)

Alexander B ernát: Descartes élete — Descartes rendszere — Descartes mint természettudós. (Descartes.

2. jav. és bőv. kiad. 1906. FilITára.

1. köt. 229—277 1.)

Barcsa János: A nyelvtani és mate­

matikai műszók egyöntetűsége, (MTanKépző. 1904. évf 230—231 1.) Веке Manó : A mathematika haszna.

(Alexander-cmlékkönyv. 240—2501.) Bibó István : A számok jelentése és

a gondolkodás alapformáinak tör­

ténete. [Die Bedeutung der Zahlen und die Geschichte der Grund­

formen des Denkens.] Bp., 1917.

Dick. 91 1. (Néplélektani dolgoza­

tok. 1.)

Couturat, Louis : [L’algebre de la logique.] A logika algebrája. Ford.

König Dénes. (MathPhysLapok.

1908. évf. 109—199 1.)

Dávid Lajos : Russell, A filozófia alap- problémái. (Nyugat. 1919. évf.

777—778 1.)

Diems P á l: Az abstrakt természet- tudományok egysége. [Die Einheit der abstrakten Naturwissenschaf­

ten. (HuszSzáz. 1906. évf. 14. köt.

248-253 1.)

— P á l: Leibniz logikai és mathema- tikai eszméi. (Leibniz. A M. Filoz.

Társ. Könyvtára. 1. köt. 106—

151 1.)

— P á l: Mathematika és logika. (Ath.

1917. évf. 1—25 1.)

Dienes P á l: Valóság és matematika.

Betekintés a mennyiségtan fogalom- rendszerébe. [Realität und Mathe­

matik. Einführung in das Begriffs­

system dgr Arithmetik.] Bp., 1914.

Haladás kk. 68 1. (Galilei-füzetek.

11—14. sz.)

Dienes Valéria—Dienes P á l: Tudo­

mány és valóság. [Wissenschaft und Wirklichkeit. (HuszSzáz. 1910. évf.

21. köt. 51—55 1.)

Éliás Márton: A számolás pszicho- fizikájáról. (KereskSzakokt. 1906—

07. évf. 514—516. 1.)

Farkas Geiza: Az egy- és kétdimen- siós térről. (Uránia. 1903. évf. 274 — 276 1.)

Goldziher Károly : Tudományos világ­

nézet és mathematika. [Wissen­

schaftliche Weltanschauung und Mathematik.] (Ath. 1905. évf. 388—

402 1.)

Görög Sam u: Valószínűségszámítási kérdések filozófiai világításban.

[Probleme der Wahrscheinlichkeits­

rechnung in philosophischer Be­

leuchtung.] Bp., 1911. Nap ny. 64 1.

Jordán Károly : A valószínűség a tudo­

mányban és az életben. (TermTud- Közl. 1921. évf. 337—349 1.) König Dénes : Logikai ellentmondá­

sok. [Logische Widersprüche.] Ale- xander-emlékkönyv. 341 — 352 1.)

— U. a. Bp., 1910. Franklin. 14 1.

König Gyula: Az alaptények. (MFT- Közl. 1913. évf. 133—148 1.) Л/. S. : Dienes Pál, Valóság és mathe­

matika. (Uránia. 1914. évf. 316. 1.) Mattyasovszky Kasszián : A mennyi­

ségtan és természettan kapcsolata.

(MKözépisk. 1918. évf. 164—168 1.)

— Kasszián: A végtelen a mennyi­

ségtanban és a természettudomány­

ban. [Das Unendliche in der Mathematik und in der Natur­

wissenschaft.] (Relig. 1917. évf.

268-283, 351—364 1.)

Mikola Sándor : A tér és az idő vég­

telensége. [Die Unendlichkeit des Raumes und der Zeit.] Uránia.

1910. évf. 247—250 1.)

— Sándor : A végtelenség problémái.

[Probleme des Unendliche.] (Uránia.

1910. évf. 49 -58, 114—121 1.)

— Sándor: Henri Poincaré, A tu ­ domány és a hypothesis. [La science et Phypothese.] (MathPhysLapok.

1903. évf. 387—395 1.)

Nagy Sándor: Theodor Ziehen, Das Verhältnis der Logik zur Mengen­

lehre. (Ath. 1919. évf. 211—213 l.) Olasz Péter S. J . : C. Isenkrahe, Unter­

suchungen das Endliche und das Unendliche mit Ausblicken auf die philos. Apologetik. (KathSzle. 1921.

évf. 54—55 1.)

Ortvay Rudolf: A tér és idő problé­

mája Kantnál és az exakt tudo­

mányokban. (Ath. 1925. évf. 20—

30 1.)

Palágyi Menyhért: A tér és idő űj elmélete. [Eine neue Theorie des Raumes und der Zeit. (Ath. 1921.

évf. 533-549 1.)

Panier. Ákos : A sorképzés princí­

piuma. [Das Prinzip der Reihen­

bildung.] (MFTKözl. 1912. évf.

193—223 1.)

— Ákos: Az ismerés viszonylagos­

sága és a mathematikai fogalom- alkotás. [Die Relativität der Er­

kenntnis und die mathematische Begriffsbildung.] (Ath. 1902. évf.

17—32, 129—142 1.)

— Ákos : Henri Poincaré, La science et l’hypothese. (Ath. 1905. évf.

142—147 1.)

— Ákos: Ismeretelméleti tanulmá­

nyok. [Erkenntnistheoretische Stu­

dien.] (Ath. 1903. évf. 424—440, 541—561 1. — 1904. évf. 64—78 1.) Péch Aladár: A hipotézisek szerepe a tudományban. [Die Rolle der Hypothesen in der Wissenschaft.]

(KözépiskMathLapok. 1913—14., 21. évf. 1 - 5 1.)

Picard E m il: A malhematika össze­

függése a physikával. [La mathé- matique dans ses rapports avec la physique.] Ford. Kelemen Ignác.

(MathPhysLapok. 1908. évf. 205—

224 1.)

Poincaré, H enri: A mathematika jövője. Ford. Kelemen Ignác. Fel­

olvasták az 1908. ápr. 6—10. tar­

tott IV. math, kongr. Rómában.

(MathPhysLapok. 19 Ю. évf. 424—

443 1.)

Polgár Gyula: A matematika logi­

kájának alaptanai. [Grundlehren der mathematischen Logik.] (Ale- xander-emlékkönyv. 457—480 1.) Pados Gusztáv: Les conditions du travail intellectuel en Hongrie.

Bp.. 1924. Athenaeum. (RevHongr.

1924. évf. 53—63 1.)

Riesz Frigyes: A térfogalom genezise.

[Die Entstehung des Raumbegrif­

fes.] (MathPhysLapok. 1906. évf.

97—121 1. — 1907. évf. 145—161 1.) Bussed, B ertrand: A filozófia alap- problémái. [Problems of philo­

sophy.] Ford., előszóval és jegyz.

ell. Fogarasi Béla. Bp., 1919. Uj- Magyarorsz. 182 1. (Term, és Társad.

4. sz.)

Sfatt János: Egy geometriai foga­

lom elnevezése. [Benennung eines geometrischen Begriffes.] (Zólyomi polg. isk.ért. 1907—08. évf. 1—16 1.) Suták József: A geometria logikai épületének felépítése. (MFTKözl.

1914. évf. 1 - 3 4 1.)

— József: A halmazelméletben fel­

lépő logikai problémák. [Die logi­

schen Probleme der Mengenlehre.]

(MFTKözl. 1911. évf. 15—40 1.) Suták József: Henri Poincaré, Science

et méthode. (MFTKözl. 1910. évf.

54—59 1.)

— József: Léon Brunschvigg, Les étappes de la philosophic mathe- matique. (MFTKözl. 1912. évf. 290—

294 1.)

Tóth Géza: A végtelen felé a nagy számok tartományán keresztül.

(PolglskKözl. 1925—26. évf. 7—

19 1.)

Zemplén Győző : Henri Poincaré, La science et l’hypothése. (MFTKözl.

1909. évf. 39—41 1.)

Zöld Sándor : A mennyiségtani mű­

szavak egységéről. (PolglskKözl.

1906. évf. 192—193 1.) 3. Pedagógia.

(Pädagogik.) Arany Dániel: Der mathematische

Unterricht an den höheren Ge­

werbeschulen und gewerblichen Fachschulen. Bp., 1912. Franklin.

15 1.

Bartos Ignác: A százalék-számítás tanításának módszere. (PolglskKözl.

1905. 9. évf. 550-556 1.) Bász Miksa: A mathematika jelen­

tősége az oktatásban. (Soproni m.

kir. áll. főreálisk. ért. 1907—08.

évf. 1 —10 1.)

Balta István : Mathematika- és tör­

ténettanítás a középiskolában. (M- Paed. 1918. évf. 362-382 1.) Веке Manó: A mathematikai okta­

tás a szabad tanításban. (Nép­

művelés. 1907. évf. 478—483 1.)

— Manó : A mathematikai tanítás reformja. (OKTEgylKözl. 1906 — 1907. évf. 90—96 1.)

— Manó : A számtani oktatás mint a gazdasági nevelés eszköze. (Nép- tanLapja. 1917. évf. 14. sz. 1—3 1.)

— Manó : Der mathematische Unter­

richt an den Mittelschulen. [Gym­

nasien und Realschulen.] Bp., 1912.

Franklin. 20 1.

— Manó : Les résultats obtenus dans l’introduction du calcul différentiel et intégral dans les classes supé- rieures des établissements secon- daires. (EnsMath. 16. t. 1916. ann.

245-306 1.)

Веке Manó: Über den jetzigen Stand des mathematischen Unterrichtes und die Reformbestrebungen in Ungarn. (Rom. 4. Math.-Kongr.

3. Bd. 1909. Jg. 530—533 1.) Веке Manó—Mikola Sándor: A kö­

zépiskolai mathematikai tanítás reformja. Bp., 1909. Franklin. XVI, 216 1.

— — Abhandlungen über die Reform des mathematischen Unterrichts in Ungarn. Nach dem ung. Original unter Mitwirkung von M. Balog und J. Rudos deutsch hrsg. von M. Веке und S. Mikola. Leipzig, 1911. B.

G. Teubner. VI., 160 1.

Berényi Jenő—Zulawski Andor : Mód­

szertani útmutatás a perspektíva gyakorlati alkalmazására. [Metho­

dische Anleitung zur praktischen Verwendung der Perspektive.]

Bp., 1905. Lampel. 47 1.

Bihari Ferenc: Néhány vezető alap- gondolat a felsőbb mennyiségtan tanulásához. (Miskolci ev. ref. fő- gimn. ért. 1903—04. évf. 5—33 1.) Bognár Cecil P á l: A rajzoló geometria tanításáról a középiskolában. (M- Középisk. 1910. évf. 346—352 1.) Bogyó Sam u: Az összetett árvetés tanítása. (KereskSzakokt. 1908—09.

évf. 303-307 1.)

Bozöky Endre : A geometriai kutatás módszereiről. [Über die Methode

der geometrischen Forschung.]

(KözépiskMathLapok. 1909—10.

évf. 25—27, 49—55, 73—77, 97—

100, 193—199 1.)

Böhm János: Utasítás a síkmértan tanításához. [Anweisung zum Un­

terricht der Planimetrie.] H. n., 1906. ny. n. kőnyomat 13 1. 4°.- Breznyik János : Középiskolai ügyek

a III. internacionális matematikai kongresszuson. (Selmecbányái ág.

hitv. ev. lie. főgimn. ért. 1904—05.

évf. 1—12 1.)

Csoda Im re: A rövidített szorzás hibája. (MTanKépző. 1912. évf.

108-110 1.)

Czerny József: összevonassék-e a kereskedelmi számtan a mennyi­

ségtannal ? (KereskSzakokt. 1925.

évf. 109-117 1.)

Dékány Mihály: A tanítóképző-inté­

zetek mennyiségtani oktatásának szociális vonatkozásai. (MTanKépző.

1909. évf. 473—479 1.)

Donude A ntal: Módszertani irány­

elvek a mennyiségtani oktatás köré­

ből. (Hajdúszoboszlói m. kir. áll.

polg.fiúisk.ért. 1912-13. évf. 1—91.) Éber Rezső : A mathematikai tanítás

reformja a képzőkben. (MTanKépző.

1908. évf. 120—123 1.)

Elek M árton: A politikai számtan, mint érettségi tárgy. (KereskSzak­

okt. 1916-17. évf. 167-168 1.)

— M árton: Javaslatok a számtan­

tanítás reformjával kapcsolatban.

(KereskSzakokt. 1913—14. évf.

328—330 1.)

Faragó Andor: A trigonometria taní­

tásához. (OKTEgylKözl. 1905—1906.

évf. 364—367 1.)

Gedeon B éla: Algebrai tankönyveink hiányai. (KereskSzakokt. 1908—09.

évf. 366-370 1.)

Fischerné Klein E tel: A számtan taní­

tásáról és más egyébről. (IzrTan- Ért. 1905. évf. 97—98 1.)

Geöcze Sarolta : A mennyiség- és ter­

mészettudományok tanterve. (M- TanKépző. 1907. évf. 132—135 1.) Goldziher Károly : A biztosítási tudo­

mány főiskolai oktatása. (Keresk­

Szakokt. 1918—19. évf. 29—35 1.)

— Károly: A geometria középiskolai tanításának módszertani alapvetése.

[Grundlegung des geometrischen Unterrichts.] (MPaed. 1918. évf.

76—99 1.)

Goldziher Károly: A kereskedelmi számtan tanítása a középiskola alsó osztályaiban. (OKTEgylKözl.

1912—13. évf. 408—412 1.)

— Károly: A matematika tanításá­

nak fokozatai. (MPaed. 1910. évf.

321-333 1.)

— Károly : A mathematikai labora­

tóriumról. (OKTEgylKözl. 1907.

évf.)

— Károly: A számtan tanításának tárgyi körei. (OKTEgylKözl. 1905—■

06. évf. 591—593 1.)

— Károly : Alkalmazott matematika és fizika az egyetemen. [Ange­

wandte Mathematik und Physik an der Universität.] (MEgyetSzle.

1900-01. évf. 301—311 1.)

— Károly: Általános bevezetés a mathematika tanításának módszer­

tanába. (PolglskKözl. 1910. évf.

689-691, 715-718 1.)

— Károly : Bericht über die Heraus­

gabe einer Bibliographie des ma­

thematischen Unterrichts 1900—

1912. (InternMathKongrCambr. 2.

Bd. 1912. Jg. 608—610 1.) _

— Károly: Der Rechenunterricht auf der Unterstufe der höheren Schu­

len. (ZsMathXaturwUnterr. 1908.

Jg. 289-309 1.)

— Károly: Grafikai módszerek a számtani oktatásban. (OKTEgyl­

Közl. 1907. évf.)

— Károly : Gyakorlati szempontok a matematikai tanításban. (OKTEgyl­

Közl. 1912—13. évf. 298-302 1.)

— Károly: Klein Félix pedagógiai törekvései. [Die pädagogische Be­

strebungen von Felix Klein.] (OK­

TEgylKözl. 1905—06. évf. 158 — 161 1.)

— Károly: Felix Klein—R. Schim- mack, Der mathematische Unter­

richt an den höheren Schulen.

(MPaed. 1907. évf. 567—569 1.)

— Károly : Reformtörekvések a ma­

thematikai oktatás terén. (MPaed.

1908. évf. 16—40, 90—104, 159—

173, 217—228 1. — 1909. évf. 7—

16, 92-100 1.)

— Károly : Über die Anwendung des graphischen Verfahrens im mathe­

matischen Schulunterricht. (Unter- richtsblMath. 1909. Jg. 49—52 1.)

— Károly : Über die Behandlung der quadratischen Gleichung im ele­

mentaren algebraischen Unterricht.

(UnterrichtsblMath. 1912. Jg. 12—

13 1.)

Gőldziher Károly : Über mathemati­

sche Laboratorien. (Unterrichtsbl- Math. 1908. Jg. 4 5 -4 9 1.) Görög Samu: A kereskedelmi számtan

reformja. (KereskSzakokt. 1913 — 14. évf. 282—236 1.)

Greek Lajos: Jelentés a reformált matematikai oktatásról. (Rozsnyói áll. s. ág. hitv. ev. főgimn. ért.

1911— 12. évf. 1—20 1.) Habán Mihály : A matematikai ok­

tatás reformjáról. (OKTEgylKözl.

1 9 1 2 - 1913. évf. 282-297 _1.)

— Mihály : A mennyiségtani dolgo­

zatok pedagógiai értéke. (MPaed.

1920. évf. 29—33 1.)

Havas Miksa: A mathematika okta­

tásának reformja. (KereskSzakokt.

1909-10. évf. 19—21 1.)

Havas Miksa—Bogyó Samu : Der ma­

thematische Unterricht an denHan- delschulen. Bp., 1912. Franklin. 14 1.

Hinsenkamp Bernát: A számtani tan­

anyag rövidítése. (Mlparokt. 1913 — 14. évf. 625-631 1.)

Jaeger Imre : Веке Manó—Mikola Sándor, Abhandlungen über die Reform des mathematischen Unter­

richts in Ungarn. (MathPhysLapok.

1911. évf. 249-253 1.)

József Dezső : Az ábrázoló geometria nehézségeinek legyőzéséről. (Polg- IskKözl. 1915. évf. 355-357 1.) Juckél Gyula: Összevonassék-e a ke­

reskedelmi számtan a mennyiség- tannal ? (KereskSzakokt. 1925—26.

évf. 109-112 1.)

Kacsok Pongrác: Néhány szó az osztrák tantervről matematikai és fizikai tanítás szempontjából. (OK­

TEgylKözl. 1908—1909. évi. 717—

720 1.)

Kelemen Ignác: A mértan tanítása.

(PolglskKözl. 1910. évf. 64—69 1.)

— Ignác: Alois Höfler, Didaktik der math. Unterricht. (MPaed.

1911. évf. 237—239 1.)

— Ignác: Reformok a középiskolai mathematikai oktatásban. (MPaed.

1906. évf. 549—553 1.)

Keuler József: Az ábrázoló geometriai tananyag beosztása. (PolglskKözl.

1908. évf. 309—311 1.)

Kilián István : A mennyiségtani dol­

gozatok pedagógiai értéke. (M- Paed. 1920. évf. 145-148 1.)

Kurucz Ernő : Észrevételek a rneny- nyiségtan tanításához. (MTanKépző.

1907. évf. 121-132 1.)

László Ignác: A számfogalom a kö­

zépiskolában. (Bpesti VII. kér.

István-úti m. kir. áll. főgimn. ért.

1911—12. évf. 13-33 1.)

— Ignác : A szám tan tanításról. (OK­

TEgylKözl, 1902—03. évf. 6ö5—

690 1.)

Lechnicky Gyula : A mathematikai ta­

nítás reformja. (MTanKépző. 1907.

évf. 67—71 1. — 1908. évf. 5—10 1.) Lengyel Gyula : A kereskedelmi szám­

tan reformj a. (KereskSzakokt. 1913—

14. évf. 317-321 1.)

— Gyula: Az algebra tanításának célja és módszere a kereskedelmi iskolában. (KereskSzakokt. 1916—

17. évf. 189-192 1.)

Lenkei Lehel: Segédeszköz az ábrá­

zoló mértan tanításához reálisko­

lák, polgári fiú-, hadapród- és ipariskolák számára, az ábrázoló mértan tanításának megkezdésé­

hez. Bp., 1910. Athenaeum. 15 1., 22 mell.

Lissák Jenő : Egy grafikus számítási módszer a középiskolában. A loga- rithmikus számítóléc. (Aradi kir.

főgimn. ért. 1902—03 évf. 1—25 1.) Lukács János: Az ábrázoló mértani rajz tanításának módszere. Kassa, é. n. Werfer К. 3 1.

M. S .: D. E. Smith—Goldziher Károly, A mathematikai tanítás reformjá­

nak bibliographiája. [Bibliography of the teaching of mathematics.

1900—1912.] (Uránia. 1913. évf.

317. 1.)

Macskásg Zoltán: A mennyiségtan tanításáról és ezzel kapcsolatban a képesítő-vizsgálati szabályzatról.

(MTanKépző. 1907. évf. 271—275_L) Marosi Géza: A kereskedelmi szám­

tan anyagának elrendezéséről és egyebekről. (KereskSzakokt. 1918—

19. évf. 136—138 1.)

Mattyasovszky Kasszián: A mennyi­

ségtan a természettan tanításában.

(MKözépisk. 1917. évf. 257—267 1.)

— Kasszián: A mennyiségtan és a fizikai törvények alkalmazása. (M-

Középisk. 1918. évf. 127—130 1.) Mende Jenő : A trigonometriai anyag

beosztása. Földmérések. (Ceglédi m. kir. áll. főgimn. ért. 1910 —11.

évf. 1—23 1.)

Mikóla Sándor : A matematikai taní­

tás kongresszusa Párisban 1914 április 6—8-ig. (OKTEgylKözl.

1918—1914. évf. 171—175 1.)

— Sándor: A matematikai tanítás reformja. (OETEgyl Közi. 1909—

1910. évf. 10—15 1.)

— Sándor : A számtanítás gyakorlati berendezéséről. (OKTEgyl. Közi.

1902—1903. évf. 498-497, 514—

518 1.)

— Sándor: Jelentés a matematikai bizottság kérdéseiről. (OKTanEgyl- Közl. 1912—13. évf, 341—350 1.) Oberle Károly: A mathematikai ok­

tatás reformjáról. MTanKépző.

1908. évf. 186—190 1.)

— Károly: Egy háborús érettségi tanfolyam mathematikai anyagá­

nak feldolgozása. (MKözépisk. 1917.

évf. 97—102 1.)

— Károly: D. Katz, Psychologie und mathematischer Unterricht.

(MPaed. 1915. évf. 87—88 1.) Oravecz Károly: A kereskedelmi

számtan reformja. (KereskSzakokt.

1913—14. évf. 205—208 l.)_

Palotay A ntal: A középiskolai mate­

matikai tanítás reformjáról. (Aradi m. kir. áll. főreálisk. ért. 1909—

10. évf. 1—89 1.)

Pólya György: Geometrische Dar­

stellung einer Gedankenkette.

(SchweizPädZeitschr. 1919. Jg. 111.) Privorszky Alajos: A matematika

tanításának reformjáról. (MKözép­

isk. 1908. évf. 280-287 1.

Rátz László : Az infinitezimális számí­

tás bevezetésének kérdése. (OKT­

EgylKözl. 1912-13. évf. 250-251 1.) Rátz László—Mikola Sándor: Az in­

finitezimális számítások elemei a középiskolában. Bp., 1910. Franklin.

VIII, 83 1.

Riesz Frigyes: Elemi módszerek a felsőbb mathematikában. [Elemen­

tare Methoden in der höheren Mathematik.] (MathPhysLapok.

1925. évf. 112—132 1.)

Rónai Sámuel: Az ábrázoló geo­

metriai tananyag feldolgozása.

(PolglskKözl. 1908. évf. 274—275 1.) Rózsa Dezsőné : A porosz matema­

tikai oktatás reformjáról. (Nép­

művelés. 1916. évf. 674—678 1.) Ruppenthal Lajos: A mennyiségtan

és természettan az új tantervben.

(MTanKépző. 1907. évf. 6 2 -6 7 1.)

Ruppenthal Lajos: Néhány szó a tanítóképző-intézeti számtantaní­

tásról. (MTanKépző. 1906. évf. 478 — 486 1.)

S. V. Б . : A grafikon. (PolglskKözl.

1914. évf. 204—208 1.)

Sárosi Vendel: Az ábrázoló geometriai tananyag feldolgozása. (Polglsk­

Közl. 1908. évf. 344—346 1.) Sasvári Béla: A számolás tanításá­

ról. (IzrTanÉrt. 1905. évf. 66—68 1. — 1906. évf. 85—87 1.) Schmidt László : Új módszer a szám­

tani alapműveletek végrehajtására;

az „egyszeregy“ kiküszöbölésére.

[Eine neue Methode der Ausfüh­

rung der aritmetischen Grund­

rechnungsarten und der Ausschlies­

sung des Einmaleins.] 2. kiad.

Bp., 1911. Szerző kiad. 27 1. — 3. kiad. 1911. Lampel R. 23 1.

Schultz Imre : A számtanítás új iránya.

[Die neue Richtung des mathema­

tischen Unterrichtes.] Pozsony, 1903. Stampfei K. 47 1.

— Imre : Leányiskolái számtanítá­

sunk. (NemzNőnev. 1903. évf.

338—345 1.)

Schwarz Károly: A számtantanítás új módszere. (IzrTanÉrt. 1922. évf.

127—128 1.)

Sós Ernő : A matematika tanítása az osztrák tanítóképző-intézetekben.

(MTanKépző. 1910. évf. 443—444 1.)

— Ernő : D. E. Smith—Goldziher Károly, Bibliography of the tea­

ching of mathematics 1900—1912.

(MPaed. 1913. évf 359. 1.) Strasser Sándor : Néhány szó a szám­

tan tanításának módjáról. Kassa, 1904. Vitéz A. 15 1.

Szabó Lajos : A középiskolai mathe­

matikai oktatás reformja. (Aszódi áll. s. ág. hitv. ev. főgimn. ért.

1912—1913. évf. 1—26 1.) Szabó P éter: A mathematika taní­

tása a gyakorlófőgimnáziumban (1872—1900). (MKözműv. 1906. évf.

37—50 1.

— P éte r: A reáliskolai utasítások : Mathematika. (MPaed. 1913. évf.

494-495 1.)

— P éte r: A stereometria tanítása a VII. osztályban. (A m. kir. tanár­

képző int. gyak. főgimn. ért.

1904—05. évf. 4—9 1.)

Szenes Adolf: A számtan tanításáról.

(PolglskKözl. 1903. évf. 20—29 1.)

Szenes Adolf: A számtantanítás mód­

szeréhez. (PolglskKözl. 1908. évf.

559—561, 606—608, 668—665 1. — 1909. évf. 11—12, 91—92 1.) .— Adolf: Az új pénzrendszer be­

vezetése a számtantanításba. (Polg­

lskKözl. 1925—1926. évf. 263—

268 1.)

— Adolf: Számtan a polgári isko­

lában. (Messinger-féle leánynev.

int. isk. ért. 1909—10. évf. 1—6 1.) Szépréthy Béla: A matematikai függ­

vények grafikai ábrázolásáról. (Bras­

sói áll. főreálisk. ért. 1913—14. évf.

1—-30 1., 1 mell.

Szíjártó Miklós: A grafikus módszer felhasználása az algebrai tanítás kezdetén. (Bp. orsz. nőképzőegyes.

leánygimn. ért. 1904—05. évf.

1—5 1.)

Szmetka L. Ödön: A hármasszabály methodikája. (Jászóvári premontrei kanonokrend nagyváradi főgimn.

ért. 1905—06. évf. 3—55 1.)

— L. Ödön : A számtani alapműve­

letek methodikája. (Jászóvári pre­

montrei kanonokrend nagyváradi főgimn. ért. 1901—02. évf. 3—80 1.) Szőke B éla: A mennyiségtani és ter-

mészettani oktatás a polgári fiú­

iskolában. (PolglskKözl. 1905. évf.

281—295, 323—335 1.)

— B éla: A trigonometria tanításá­

ról. (OKTEgylKözl. 1905—06. évf.

716—719 1.)

Szporni János: A mathematika a vallásos jellem nevelésében. (Gyula- fehérvári főgimn. ért. 1904—05. évf.

1 -4 1 1.)

Szuppán Vilmos—Bogyó Samu : Mód­

szeres utasítás a mathematika ta ­ nításához. (KereskSzakokt. 1911—•

12. évf. 334—338, 381—393 1.) Szűcs Adolf: A geometriai tanítás

újabb szempontjairól. (MPaed.

1910. évf. 541-548 1.)

Szűcs Adolf: Веке Manó—Mikola Sándor, Abhandlungen über die Reform des mathematischen Unter­

richts in Ungarn. (MPaed. 1911.

évf. 505—508 1.)

— Adolf: La réforme de l’enseigne- ment mathématique en Hongrie.

(EnsMath. 11. t. 1909. ann. 394—

397 1.)

TanfiIván : Mennyiségtani oktatá­

sunk reformjáról. (MTanKépző.

1908. évf. 176-185, 326—338 1.) Veress Julia: Filozófiai vonatkozások a matematika és fizika tanításánál.

(MTanKépző. 1912. évf. 664—

668 1.)

Veress Vilmos : Az összetett árvetés tanítása. (KereskSzakokt. 1908—09.

évf. 375—378 1.)

— Vilmos: Mathematika a közép­

iskolák III. osztályában. (MPaed.

1901. évf. 3 6 -4 5 1.)

— Vilmos: Mathematikai oktatá­

sunk reformja. (KereskSzakokt.

1901-02. évf. 236—238 1.) Viáor S .: Vélemény a tantervrevizió-

ról a mathematika szempontjából.

(KereskSzakokt. 1901—02. évf.

326-328 1.)

Volenszky Gyula : Der mathematische Unterricht an den Bürgerschulen.

Bp., 1912. Franklin. 18 1.

Z. : Reformtörekvések. (Középisk- MathLapok. 1907—08. évf. 8—12,

129—143, 193—195 1.)

Zemplén Győző: A felsőbb mennyi­

ségtan feladata és módszere. (Urá­

nia. 1907. évf. 437—442 1.) [*] Középiskolai mathematikai okta­

tás reformja ügyében kiküldött bizottság ülése 1907 máj. 21. ill.

okt. 15. A —. (OKTEgylKözl. 1907.

évf. 118—121, 195-198 1.)

II. Folyóiratok ós gyűjteményes müvek.

(Zeitschriften und Sammelwerke.) Acta litterarum ac scientiarum Regiae

Universitatis Hungaricae Francisco- Josephinae. Sectio scientiarum ma­

thematicarum. Red. Alfred H a a r et Fredericus R i e s z. — A magyar királyi Ferencz-József-Tudoniány- egyetem tudományos közleményei.

Mat1" ematikai tudományok. Szer­

kesztik H a a r Alfréd és R i e s z Frigyes. Szeged, városi ny. 1. tóm.

1922. — 4. tóm. 2. fasc. 1925.

Középiskolai mathematikai lapok.

[Blätter für Mittelschulmathema­

tik. Bp., Franklin. 8. évf. 1900—

01. — 21. évf. 1913—14. Szerk. és kiadja 1900/01—1906/07. években R á t z László; 1907/08—1913/14.

években R á t z László és A n t a l Márk.

Középiskolai mathematikai és phy- sikai lapok. [Blätter für Mittel­

schulmathematik und Physik.] Bp., 1. évf. 1925. Szerk. F a r a g ó Andor.

Mathematikai és physikai lapok.

[Mathematische und physikalische Blätter.] Kiadja a Mathematikai és Physikai Társulat. Bp., Frank­

lin. 10. köt. 1901. — 32. köt. 1925.

Szerk.1901—1913. években K öves­

l i g e t h у Radó és R a d о s Gusz­

táv ; 1914—1916. években F e j é r Lipót és Z e m p l é n Győző;

1917—1922. években F e j é r Lipót és M i k o l a Sándor; 1923'24—

1925. években F e j é r Lipót és P o g á n y Béla.

Mathematikai és természettudományi értesítő. [Mathematischer und natur­

wissenschaftlicher Anzeiger. A M.

Tud. Akadémia III. osztályának folyóirata. Kiadja a M. Tud. Akad.

Bp. 19. köt. 1901. — 41. köt. 1925.

Szerk. 1901—1913. években Kö n i g Gyula; 1914—1925. években F r ö h ­ l i c h Izidor.

Mathematikai és természettudományi közlemények vonatkozólag a hazai viszonyokhoz. [Mathematische und naturwissenschaftliche Mitteilun­

gen.] Kiadja a M. Tud. Akadémia mathematikai és természettudo­

mányi állandó bizottsága. Bp., M.

Tud. Akad. 27. köt. 1902. — 34.

köt. 1922. Szerk. 1902—1920.évek­

ben L e n g y e l Béla; 1920—1925.

években I s t v á n f f y Gyula.

Mathematische und naturwissenschaft­

liche Berichte aus Ungarn. Mit Unterstützung der Magyar Tudo­

mányos Akadémia {Ungarische Akademie der Wissenschaften).

Red. von Josef K ü r s c h á k und Franz S c h a f a r z i k . Bp., Frank­

lin. 19. Bd. 1901. — 33. Bd. 1925.

Kiad. 1901—1907. években E ö t ­ v ö s Loránd báró, K ö n i g Gyula és T h a n Károly ; szerk. Kürschák József és Schafarzik Ferenc. 1908—

1911. években kiad. E ö t v ö s Loránd báró és K ö n i g Gyula;

szerk. Kürschák József és Schafar­

zik [Ferenc. 1912—1925. években szerk. K ü r s c h á k József és S c h a f a r z i k Ferenc.

Szent István Akadémia mennyiség- tan-, természettudományi osztályá­

nak felolvasásai. [Vorlesungen d.

math.-naturw. Klasse der St. Ste­

phan-Akademie.] 1. köt. 1—12.

sz. 1917—1926. Bp., Stephaneum ny. Szerk. 1917—1919. években S z a r v a s y Imre; 1920 — 1925.

években P a p p Károly.

III. Számelmélet és algebra.

(Arithmetik und Algebra.) AnderkoA urél: A képzetes számok­

ról. [Über imaginäre Zahlen ] (Kö- zépiskMathLapok. 1901—02. évf.

145—149, 197—200 1.)

— Aurél: Az egész számok két tulaj­

donságáról. (KözépiskMathLapok.

1900—01. évf. 210—212 1.) Antal M árk: A determinánsokról.

(KözépiskMathLapok. 1901—02. évf.

175—180 1.)

— Márk : A polynomiális tétel. (Kö­

zépiskMathLapok. 1901—02. évf.

89—92 1.)

— M árk: Kapcsolástan. (Kombina­

torika.) (Bp., IV. kér. közs. leány- gimn. és felsőbb leányisk. ért.

1913—14. évf. 10—32 1.)

— Márk: Kölcsöntörlesztések.(Közép­

iskMathLapok. 1908—09. évf. 207—

211 1.)

— Márk : Variáció, permutáció, koni- binácó. (KözépiskMathLapok. 1901—

,02 évf. 31—34, 87—92 1.) Af/oston Lajos : A harmadfokú egyen­

letek megoldása. (Erdélyiróm.kath.

status brassói főgimn. ért. 1905.

évf. 1—67 1. — 1906. évf. 1 -3 2 1.) Bálint Elem ér: Valós együtthatós egyenletek valós gyökeiről [Über die reellen Wurzeln von Gleichun­

gen mit reellen Koeffizienten.]

(MathPhysLapok. 1916. évf. 82—

92, 178—186 1. — 1917. évf. 89—

106 1.)

JBartus Adolf: Több változós egyen­

leteknek nomográfiai ábrázolása.

(Vízügyi közlemények. 1910. évf.

1 -4 4 L, 15 mell.)

Batta István: Az algebra funda- mentál-tételének Gauss-adta be­

bizonyításairól. [Über die Gauss’- schen Beweise des Fundamental­

satzes der Algebra.] Bp., 1908.

Franklin. 63 1.

Bauer Mihály: A binom kongruen­

ciák elméletéhez. (MathPhysLapok.

1901. évf. 274—278 1.)

— Mihály: Zur Theorie der bino­

mischen Kongruenzen. (MathNa- turwBerichte. 1902. Jg. 34—38 1.)

Bauer Mihály : Adalékok az irreduci- bilis egyenletek elméletéhez. [Bei­

träge zur Theorie der Irreduziblen Gleichungen.] Bp., 1904. Franklin 95 1.

— M ihály: Adalékok az irreduci- bilis egyenletek elméletéhez. (Math­

PhysLapok. 1904. évf. 92—95, 312—322 1.)

—■ Mihály : Beiträge zur Theorie der Irreduziblen-Gleichungen. (Journ- Math. 128. Bd., 1905. Jg. 298—

301 1.)

— Mihály: A Fermat-féle kongru­

encia tétel elméletéhez [Zur Theorie des Ferm ätschen Kongruenzsatzes.]

(MathPhysLapok. 1901. évf. 145—

152 1.)

— Mihály: Affectus nélküli egyen­

letekről. (MathTermTudÉrt. 1906.

évf. 8 0 -3 3 1.)

— Mihály: Gleichungen ohne Affekt.

(JoumMath. 132. Bd. 1907. Jg.

33—35 1.)

—■ Mihály: A lényegtelen discrimi- nánsosztókról. (MathTermTudÉrt.

1907. évf. 359—362 1.)

— Mihály: Über die ausserwesent- lichen Diskriminantenteiler einer Gattung. (MathAnn. 1917. Jg. 573—

576 1.)

— Mihály: A magasabb fokú kon­

gruenciák elméletéhez. (MathPhys­

Lapok. 1902. évf. 28—33 1.) — Helyreigazítás a magasabb fokú kongruenciák elméletéhez című cikkhez. (MathPhysLapok. 1903.

évf. 161-162 1.)

— Mihály: Zur Theorie der Kon­

gruenzen höheren Grades. (Math- NaturwBerichte. 1902. Jg. 39 — 42 1.)

— Mihály: A számtani haladvány elméletéhez. (MathPhysLapok. 1902.

évf. 313-317 1.)

— Mihály: Zur Theorie der arith­

metischen Progression. (Arch.Math- Phys. 3. F. 5. Bd. 1903. Jg. 274—

277 1. — 3. F. 25. Bd. 1916. Jg.

131—134 1.)

Bauer Mihály: A számtani haladvány- ról. (MathPhysLapok. 1905. évf.

313—315 1.)

- Mihály : Über die arithmetische Reihe. (JournMath. 131. Bd. 1906.

Jg. 265—267 1.)

— Mihály: A véges csoportok elmé­

letének újabb irodalmából. [Über die neuere Literatur endlicher Gruppen.] (MathPhysLapok. 1902.

évf. 340—345 1.)

— Mihály: Algebrai mennyiségek ál­

talános elméletéhez. (MathTerm- TudÉrt. 1905. évf. 127—138 1.)

— Mihály: Zur allgemeinen Theorie der algebraischen Grössen. (Journ­

Math. 132. Bd. 1906. Jg. 21—

32 1.)

— M ihály: A p-adikus, illetőleg a

^3-adikus számok elmélete és a közönséges algebrai számtestek.

(MathTermTudÉrt. 1922. évf. 54—

60 1.)

— Mihály: Die Theorie der p-adi- schen bzw. ф-adischen Zahlen und die gewöhnlich algebraischen Zahl­

körper. (MathZeitschr. 14. Bd. 1922.

Jg. 244—249 1. — 20. Bd. 192L Jg. 95—97 1.)

— Mihály: Az affectusnélküli egyen­

letek sűrűségéről. [Über die Dich­

tigkeit affektloser Gleichungen.]

(MathTermTudÉrt. 1907. évf. 82—

85 1.)

— Mihály: Az alapegyenlet elméle­

téhez. (MathPhysLapok. 1917. évf.

173-182 1.)

— Mihály : Zur Theorie der Funda­

mentalgleichung. (JournMath. 149.

Bd. 1919. Jg. 89—96 1.)

— M ihály: Az algebrai egyenletek valós gyökeinek meghatározása iterációval. (MathPhysLapok. 1917.

évf. 57—66 1.)

— Mihály: Zur Bestimmung der reellen Wurzeln einer algebrai­

schen Gleichung durch Iteration.

(Deutsche MathVer. 25. Bd. 1917.

Jg^ 294—301 1.)

— Mihály: Az algebrai számtest dif- ferenséről. (MathTermTudÉrt. 1921.

évf. 178—181 1.)

— Mihály : Die Differente eines al­

gebraischen Zahlkörpers. (Math- Ann. 83. Bd. 1921. Jg. 74—76. 1.)

— Mihály: Az algebrai számtestek elméletéhez. (MathTermTudÉrt.

1916. évf. 90—103 1.)

Bauer Mihály : Zur Theorie der alge­

braischen Zahlkörper. (MathAnn.

77. Bd. 1916. Jg. 353—356 1.)

— Mihály : Az ideálelmélethez. [Zur Idealtheorie.] (MathPhysLapok.

1901. évf. 217—224 1.

— Mihály: Az identikus kongruen­

ciák elméletéhez. [Zur Theorie der identischen Kongruenzen.] (Math­

PhysLapok. 1903. évf. 159—1601.)

— Mihály: Sur les congruences iden- tiques. (NouvAnn. 4. série. 2. t.

1902. ann. 256—264 1.)

— Mihály: Az irreducibilis egyen­

letek elméletéhez. (MathTermTud­

Ért. 1902. évf. 81—84 1.)

— Mihály: Zur Theorie der irredu­

ziblen Gleichungen. (MathNaturw- Berichte. 1902. Jg. 30—33 1.)

— Mihály : Az összetett számtestek­

ről (MathTermTudÉrt. 1902. évf.

474—475 1.)

— Mihály : Über zusammengesetzte Körper. (ArchMathPhys. 3. F. 6.

Bd. 1903. Jg. 221-222 1.)

— Mihály: Bemerkungen über die Differente des algebraischen Zahl­

körpers. (MathAnn. 79. Bd. 1919.

Jg. 321—322 1. — 83. Bd. 1921.

Jg._ 74 -7 6 1.)

— Mihály: Bemerkungen über die Zusammensetzung der algebraischen Zahlkörper. (JournMath. 150. Bd.

1919-20. Jg. 185-188 1.)

— Mihály : Bemerkungen zur Theo­

rie der Differente. (ActaLittUniv- HungFrancJos. 1923. 1. köt. 195—

198 1.)

— Mihály: Beweis von einigen be­

kannten Sätzen über Zusammen­

gesetzte Körper ohne Anwendung der Idealtheorie. (DeutscheMath- Ver. 30. Bd. 1921. Jg. 186—188 1.) Mihály: Eine algebraische Be­

hauptung von Gauss. (Deutsche- Math Ver. 26. Bd. 1918. Jg. 348—

349 1.)

— Mihály: Elemi irreducibilitási vizs­

gálatok. (MathTermTudÉrt. 1907.

évf. 312-318 1.)

— Mihály : Elementare Irreduzibili- tätsuntersuchungen. (JournMath.

134. Bd. 1908. Jg. 1 5 -2 2 1.)

— Mihály: Ganzzahlige Gleichungen ohne Affekt. (MathAnn. 64. Bd.

1907. Jg. 325-327 1.) — (Math­

Zeitschr. 16. Bd. 1923. Jg. 318—

319 1.)