INSTITUTI GEOLOGICI REGNI HUNGÁRIÁÉ BIBLIOTHECAE KÖNYVTÁRÁNAK A MAGYAR KIR. FÖLDTANI INTÉZET

A M AGYAR KIR. FÖLDTANI IN T É Z E T

KÖNYVTÁRÁNAK

BETŰRENDES CÍMJEGYZÉKE

VALAMINT

A TÉRKÉPEKNEK ÉS RAJZBELI ÁBRÁZOLÁSOKNAK FÖLDRAJZILAG CSOPORTOSÍTOTT JEGYZÉKE.

CATALOGUS IN LITTERAS DIGESTUS LIBRORUM

BIBLIOTHECAE

INSTITUTI GEOLOGICI REGNI HUNGÁRIÁÉ

INDEXQUE

TABULARUM GEOGRAPHICARUM ATQUE IMAGINUM.

A magy. kir. földmívelésügyi miniszter fennhatósága alatt álló magy. kir. Földtani Intézet kiadványa.

BUDAPEST, 1911.

O ldal

Előszó — Praefatio... ... ... ... ... ... ... ... V Bevezetés ... ... IX Betűrendes címjegyzék — Catalogas in litteras digestas... 1 —436 Térképek és rajzbeli ábrázolások jegyzéke — Catalogas tabalarum geo­

graphicarum et imaginum : Orbis ...

Europa ...

Hungária & Austria ...

Hungária ... ... ...

Budapest...

Hungária occidentalis ...

Hungária septentrionalis & meridionalis Hungária orientalis... . ...

A u s tria ...

Peninsula balcanica ... ...

Peninsula apennlnica ...

Peninsula iberica ...

Gallia ...

Helvetia... ...

Belgium & Luxemburg ...

Britannia ...

Germania ...

Peninsula scandinavica ... ... ... . . Russia ...

Asia ... ... ... . ...

A frica...

America ... ...

Australia & Oceania ...

439 440 441 444 454 455 459 463 469 472 474 475 475 476 477 478 478 481 482 483 484 485 487

я

Ezen címjegyzék a magyar kir.

Földtani Intézet könyvtárának az 1909. év végéig elért állapotát tün­

teti fel. Kiadásával szolgálni aka­

runk a tudománynak és mind­

azoknak, kik a földtani tudomány iránt érdeklődnek. Intézetünk Ma­

gyarországon a legtökéletesebb földtani könyvtárt bírja, amely a működési körébe tartozó irodalmat annak minden ágazatából felöleli.

Hosszú évek könyvgyíijtésének eredménye van felhalmozva könyv­

tárunkban, amely nemcsak az állami segedelemből gyarapodott, hanem nagy mértékben hozzájá­

rultak gazdagításához az ajándé­

kozók. Intézetünk tagjainak, mun­

katársainak, a szaktársaknak, állami és társadalmi intézményeknek ado­

mányain kívül különösen a Ma­

g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u - 1 a t állandó ajándékozásait kell kiemelnem. E társulat 1850-ben alakult és azonnal hozzákezdett hazánk földtani búvárlatához s ezzel mintegy úttörője volt 60 év előtt hazánkban a rendszeres föld­

tani kutatásnak és előhírnöke az 1868-ban létesített földtani osztály­

nak, amely 1869-ben legfelsőbb jóváhagyással a m a g y a r ko-

Hoc catalogo libri Bibliothecae In­

stituti Geologici regni Hungáriáé us­

que ad annum MCMIX. exeuntem collecti in litteras digeruntur. Quem publici iuris facientes et scientiae et omnibus, quibus disciplina geo­

lógiáé curae est, prodesse et ser­

vire nostrum esse putavimus. Bi­

bliotheca enim instituti nostri, qua libri ad omnes geologiae partes relati continentur, plenior perfec- tiorque in Hungária non exstat Perlongam annorum seriem hi libri colligebantur non solum consilio sumptuque publico, sed etiam ex beneficentia liberalitateque virorum de litteris optime meritorum. Prae­

ter dona sodalium, studii operis­

que sociorum, institutorum publi­

corum privatorumque imprimis li- beralitas assidua S o c i e t a t i s G e o l o g i c a e r e g n i H u n g á ­ r i á é iure laudabitur. Quae socie­

tas anno MDCCCL. condita statim-

que terram patriae nostrae arte

geologiae perscrutari aggressa prima

viam perscrutationis ad geologiae

rationem revocatae monstravit et

quasi dux praenuntiaque classis

geologicae facta est, quae anno

MDCCCLXV1II. condita, anno

MDCCCLXIX. ex voluntate su-

VI

r ó n a o r s z á g a i n a k F ö l d ­ t a n i I n t é z e t é v é szerveztetett.

Intézetünk szervezetének alap­

vető terve a Magyarhoni Földtani Társulattal való együttműködéséről is szól. Ennek hatása alatt a tár­

sulat 1876. évi közgyűlése elhatá­

rozta, hogy meglevő könyvtárát, valamint irodalmi csere útján nye­

rendő könyv- és folyóirat-szerze­

ményeit mindenkor a Földtani Intézetnek átengedi. Igen nagy arányban gazdagította évtizedeken keresztül napjainkig könyv- és tér­

képtárunkat s e m s e i S e m s e y A n d o r dr., a magyar kir. Föld­

tani Intézet tiszteletbeli igazgatója, a hazai természettudományi törek­

vések nagylelkű és önzetlenül bő­

kezű pártfogója, különösen intéze­

tünknek nagy jóakarója. Az ő adományaként igen sok ritka és árban is nagyértékű munka került könyvtárunkba s neki köszönhet­

jük a nagy folyóiratgyüjtemények régibb sorozatainak kiegészítését is.

A Földtani Intézet könyvtáráról először M a t t y a s o v s z k y J a ­ k a b és S t ü r z e n b a u m J ó ­ z s e f geológusok készítettek elő­

zetes címjegyzéket 1875-ben. Ez a jegyzék még csak 770 művet és 35-féle térképet számlált. Ebből a kicsiny gyűjteményből később, különösen n a g y s ű r i B ö c k h J á n o s igazgatása alatt, indult a könyvtár gyors gyarapodásnak;

1882-ben már 2132 mű 4876 da­

rabbal szerepelt a leltárban, és 1909 végéig 9280 munkában

prema I n s t i t u t u m G e o l o g i - c u m r e g n o r u m S a c r a e Co ­ r o n a e facta est.

In forma rationibusque instituti nostri etiam ut quaedam una cum Societate Geologica regni Hungá­

riáé agantur, postulantur. Qua re conventus communis Societatis anno MDCCCLXXVI. bibliothecam suam cum libris ephemeridibusque ex permutatione aliena comparan­

dis Instituto Geologico donanda decrevit. Tum Dr. A n d r e a s S e m s e y de S e m s e , director hon. causa Instituti Geologici, studiorum rerum naturae fautor liberalissimus, nostri autem insti­

tuti patronus optimus, plura per decennia scriptis pretiosissimis ra- rissimisque collectionem nostram librorum, tabularum geographica­

rum, imaginum ditabat seriesque ephemeridum magnarum mancas liberaliter explebat.

De bibliotheca Instituti Geologici primigeologi J a c o b u s M a t t y a - s o v s z k y e t J o s e p h u s S t ü r ­ z e n b a u m anno MDCCCLXXV.

catalogum pro tempore confece­

rant, in quo libri DCCLXX, tabu­

lae geographicae XXXV enumera­

bantur. Ex his parvis initiis postea, praecipue directore J o a n n e B ö c k h de N a g y s ú r biblio­

theca nostra magnopere aucta, anno

MDCCCLXXXII. iam 2132 opera

(4876 tomos), exeunte autem anno

MCMIX. 9280 opera (22251 tomos

22.251 kötetre és G177 térképre növekedett az állomány.

A könyvtárt először 1882—83- ban H a l a v á t s G y u l a főgeo- logus, akkori segédgeologus leltá­

rozta ; ugyanő gondozta a könyvtárt a reá következő években, lelkiis­

meretes körültekintéssel igyekezvén a hiányokat pótolni. Ekkor azon­

ban már a könyvtár, erősebb sza­

porulata folytán, külön kezelőt kívánt. F a r k a s R ó b e r t jelenleg pénzügyi titkár, akkori magyar kir. hivataltiszt személyében volt könyvtárunknak először külön meg­

bízott könyvtárosa; utána 1888-tól kezdve B i g n i o H e n r i k minisz­

teri irodatiszt látta el a könyvtári teendőket; 1892-től napjainkig pe­

dig B r u c k J ó z s e f magyar kir.

hivataltiszt vezette a könyvtár egész ügykezelését.

Az 1875-ben megjelent előzetes címjegyzék után 1884-ben F a r ­ k a s R ó b e r t szerkesztésével ada­

tott ki az intézet könyv- és térkép­

tárának betűrendes és szakok sze­

rint csoportosított rendszeres cím­

jegyzéke. Követték ezt az I—V-ik pótcímjegyzékek 188G-ban, 1889- ben, 1892-ben, 1897-ben és 1903- ban; valamennyit B r u c k J ó z s e f állította össze. Ezek a pótcímjegy­

zékek a könyvtárnak rohamos gyarapodásáról tanúskodnak, ame­

lyek terjedelmükkel az 1884-ben megjelent törzscímjegyzék állomá­

nyát csakhamar messzire túlszár­

nyalták. Egyidejűleg mindinkább nehezebbé vált a könyvtárban

et 6177 tabulas geographicas) ha­

buit.

Bibliothecam ipsam primus Jul.

H a la v a ts, geologus primus, tum assistens, annis MDCCCLXXXII/III.

in inventario scribebat; idem annis subsequentibus curam maximam in bibliothecam conservandam au- gendamque conferebat, donec ex maioribus incrementis curator sin­

gularis desiderabatur. Bibliotheca- rius hoc modo primus factus est R o b e r t u s F a r k a s , officii tum administrator, nunc secretarius in rebus ad reditus publicos spectantibus; mox post annum MDCCCLXXXVI1I. H e i n r i c u s B i g n i o officialis magistratus mi­

nisterialis munere bibliothecarii fungebatur; ex anno autem MDCCCXCII. J o s e p h u s Br uck officialis negotia bibliothecae ge­

rebat.

Post catalogum anno MDCCCLXXV. publici iuris fac­

tum anno MDCCCLXXXIV. Ro­

b e r t u s F a r k a s confecit cata­

logum ad artem redactum et litte­

rarum ordine dispositum. Hunc secuta sunt catalogorum supple­

menta I—V. (annis 1886., 1889., 1892., 1897., 1903.) a J o s e p h o Br uck confecta. Ex his supplemen­

tis, quae brevi catalogi primi amp­

litudinem superaverunt, apparet, quam celeriter bibliotheca nostra incrementum ceperit. Sed quo ma­

gis augebatur bibliotheca tomique

Vili

való eligazodás és mind vesződ­

ségesebbé lett a művek felkeresése, vagyis a könyvtárnak tudományos használata. Ezért a Földtani Inté­

zet igazgatósága múlhatlan szük­

ségét látta annak, hogy kiadja a könyvtár ezen új teljes törzscím­

jegyzékét és pedig két részben, ű. m. betűrendes sorrendben, va­

lamint szakcsoportok szerinti cím­

jegyzékben. Ezeket a címjegyzé­

keket B r u c k J ó z s e f szerkesz­

tette. Munkájának tudományos felülvizsgálására és a magyarázó könyvészeti bevezetések megírá­

sára L á s z l ó G á b o r dr. magy.

kír. geológus urat kértem fel.

Ő széles körültekintéssel, alapos nyelvismeretekkel rendezte sajtó alá a címjegyzékeket; szigorú kri­

tikával törekedett következetessé­

get önteni a munkába és nagy idő ráfordításával tette azt tökélete­

sebbé. Önzetlen munkájáért nagy köszönettel adózom neki.

Könyvtárunk címjegyzékeinek ezen új kiadása lehetővé teszi, hogy a Földtani Intézet birtokában levő gazdag tudományos segítő eszközt az eddiginél szélesebb körű tudományos érdeklődés is hasz­

nálhassa.

Budapest, 1911. április hóban.

Lóczi Lóczy Lajos egyet. ny. r. tanár a Földtani Intézet igazgatója.

catalogorum, eo difticilius libri ipsi in usu studiorum artiumque versabantur. Qua re praefectura instituti maxime necessarium esse statuit, ut catalogus principalis et litterarum et disciplinarum ordine ederetur. Hic catalogus plenus a J o s e p h o B r u c k est confectus;

huius autem libri arte spectandi institutionumque bibliographicarum conscribendarum munus Dr. G a­

b r i e l de L á s z 1 ó geologus a me rogatus suscepit, maximaque cura et diligentia exquisitaque linguarum scientia hunc catalogum prelo su­

bierit et critica ratione usus mul­

toque tempore consumpto enite­

batur, ut liber sibi constans et quantum fieri posset, omnibus numeris absolutus ederetur. Pro quo labore docte innocenterque peracto maximam illi gratiam habeo semperque habebo.

Hac enim nova catalogorum bibliothecae nostrae editione multo pluribus, quam antea fieri potuit, patefacta est via, ut his adiumen- tis studiorum doctrinaeque utantur.

Budapestini mense Aprili anno MCMXI.

Ludovicus Lóczy de Lócz pro/. Universitatis p. o., director

Instituti Geologici.

A magyar kir. Földtani Intézet igazgatóságának megbízásából könyvtárunk új címjegyzékeit sajtó alá rendezvén, csakhamar meg­

győződtem arról, hogy egy ilyen természetű munka úgy, mint akár- mely önálló szellemi tennék, az egyéni felfogásnak igen tág teret enged. Ahány könyvtári címjegyzéket ütöttem fel, az eljárásoknak mindmegannyi változataira akadtam bennük egy cél, a használható­

ság szolgálatában. Még az olyan egyszerűnek látszó feladat is, mint egy betűrendes címjegyzék kiadása, többféleképpen oldható meg ; ezért legtanácsosabbnak véltem — minden idegen befolyástól menten, saját különleges szükségletünk szemmeltartásával — magam­

nak bizonyos szerkesztési elveket megállapítani, amelyek röviden a következők:

A feldolgozott anyag 20 európai nyelven van írva, amelyek némelyikének betűsorrendje több-kevesebb eltérést m utat; az egy­

séges eljárás kedvéért tehát a leghasználatosabb középeurópai betű­

rendet vettem alapúi, amelyhez kiejtés- vagy írásmódjuk szerint alkalmaztam az eltérőket. Pl. o. kiejtésük határozza meg a cyrill betűk helyeit, míg viszont az írásmódot kellett a skandináv kezdő­

betűk némelyikénél irányadóul tekintenem. A magyar nyelvnek rövid vagy hosszú kiejtésű, de azonos jegyű magánhangzóit egybe­

foglaltam, de egymásután használtam az

betűket. A betűrendbe illeszkedő vezérszó túlnyomó részben a szerzők vezetékneve, amelyet minden esetben eredeti alakjában idéztem, a mi alatt azt értem, hogy csak a törzsnevet tekintem mértékadónak, még akkor is, ha azt a közhasználatban bizonyos prefixumokkal, mint

Pl. o.

De

Van

Von

X

Ellenben egész terjedelmükben használtam azon neveket, amelyek kétségtelenül összetett nevek,

m int:

Vasconcellos Pereira Cabral,

stb.,

vagy

iratnak,

pl. o.

Van den Broeck,

stb.

Ilyen nevek az első szó kezdőbetűje alatt keresendők.

Olykor egy- és ugyanazon névnek eltérő írásmódja arra kész­

tetett, hogy a gyakrabban használt alakot fogadjam el valódinak, mint pl. G ö p p e r t helyett Goeppert, M i 1 n e E d vv a r d s helyett Edwards, stb. Össze nem tévesztendő ezzel

azonos vezetéknevű, de ebben különféle írásmódot használó szerző esete. Egy ugyanazon szerzőnek könyvtárunkban található művei a megjelenés idősorrendjében követik egymást. Egynél több, teljesen azonos nevű szerző a keresztnév kezdőbetűjének sorrendjében követi egymást. Társszerzők műve mindenkor azon név mint vezérszó alatt van megemlítve, amely a mű címében első helyen áll, míg a többi társszerző nevénél erre csak hivatkozás történik; pl. o.

&

és viszont

J a k a b E.

Szerzői név nélkül megjelent műveknek vezérszavául*) a cím azon főnevét választottam, amelyikre szóbeli kiejtésnél a hangsúly esik; így:

— Nemzetközi — ; vagy:

— Dér — ; stb. Ugyanezen elv szerint kellett a folyóiratok és más időszakos művek címeinél eljárnom, ahol pedig ez olykor kissé erőltetettnek is látszik, mint ezeknél:

— Földtani —, é s :

— Vegyészeti —, stb. Oly időszakos művek, amelyek­

nek több nyelvű címük van, mindegyik nyelv vezérszavánál vannak megemlítve.

) Egészben 3 kivétellel.

Szerző megnevezése nélkül valóknak tekintettem azon gyűj­

teményes műveket is, amelyeknek csak szerkesztői vagy kiadói van­

nak a címben megnevezve, amikor is ezek nevei zárójelben a címet követik, de mint vezérnevek nem szerepelnek. így :

vár­

megye egyetemes leírása. (Szerk. S z i l á g y i J.), és:

lombarde etc. (Publ. p. A. S t o p p a n i.), továbbá :

Mineralogische — (Ges. v. G. T s c h e r m a k.), vagy :

Petrefacten-Kunde. (Herausg. v. G. Gr. z u M ü n s t e r.), stb. Ilyen eljárást követtem a fordítók és átdolgozok neveinél is. Több kötetes műveknél, s így főképen az időszakosaknál, a kötetek vagy azok részeinek száma mindenkor a tényleges állományt jelzik.

Címjegyzékünknek túlságos megterhelése nélkül megkockáztat­

hattam néhány fontosabb gyűjteményes műnek tartalmát is rész­

letezni, amelyek :

Balaton

— A — tudományos tanulmányozásának ered­

ményei.

Beiträge

— Geognostisch-paleontologische — (Herausg. v.

E. W. B e n e c k e . )

Bronn, H. G.

Classen und Ordnungen des Thierreiches etc.

Mémoires

de la société géologique de France. Paléontologie.

„Palaeontographical society."

„Palaeontologia indica."

„Paléontologie française."

Egyéb hasonló természetű műveknek, valamint a legtöbb folyóiratnak saját összefoglaló tartalommutatói lévén, ezek az illető műveknél esetről-esetre megemlítést találtak ; de mint több kiadvány- sorozathoz egyidejűleg tartozók külön szerepelnek :

Czím- és tartalomjegyzéke

— A magyar tudományos aka­

démia kiadásában megjelent munkák és folyóiratok betűsoros — 1839— 1889.

Tartalommutatója

— A magyarhoni földtani társulat 1852— 1882. évi összes kiadványainak betűsoros —

Valamennyi eddigi címjegyzékeinktől eltérően ezúttal a külön- lenyomatoknál és különkiadványoknál [szögletes zárójelben] közöl­

tem a forrás kellően rövidített címét is, ami meggyőződésem szerint szabatos könyvészeti adatoknál sohasem volna mellőzendő. Ugyan­

csak az igazság kedvéért ragaszkodtam a cyrill-betűs művek címeinél

az eredeti Írásjelekhez, úgy vélekedvén, hogy a gyakran használt,

sőt magától a s.-peterburgi akadémiától ajánlott u. n. phonetikus

Írásmóddal úgy sem pótolható ezen nyelvek ismeretének hiánya.

XII

Végezetül a könyvtár térkép- és ábragyüjteményének új cím­

jegyzékét óhajtom nehány szóval ismertetni. Ebben ugyanis ezúttal teljesen eltekintettem a betűsoros elrendezéstől és helyette a térkép fogalmának jobban megfelelő „regionalis“ azaz tájékok szerinti csopor­

tosítást kiséreltem meg. A hova-tovább igen felszaporodott térképek, szelvények és egyéb ábrák ilyen földrajzi csoportosításban egyrészt bizonyára könnyebben áttekinthetők, másrészt némi vonatkozásba hoz­

hatók új, szakcsoportok szerint rendezett címjegyzékünk „Geologica re­

gionalia“ című szakcsoportjával (1. o.), ahol a könyvtárunkban található geológiai szakirodalom a térképgyűjteményéhez hasonló felosztásban van összefoglalva. Ezen cél megvalósítását az egyes térképcímek után következő jegyzetek csak elősegíthetik. A térképek és ábrák az al­

csoportokban körülbelül olyan sorrendben következnek egymás után, hogy a nagyobb területeket ábrázolókat (pl. o. a lapsorozatokat) a kisebb területeket ábrázolók követik, de úgy, hogy emellett az egy­

ugyanazon táj térképei és ábrái együtt maradnak.

Ha mindezek után magától értetődőnek tekintem, miszerint a címek végén álló zárjeles számok a leltári számokat adják meg, azon bizalommal adom át a magy. kir. Földtani Intézet könyv­

tárának új címjegyzékét a közhasználatnak, hogy egy jövőbeni hasonló kiadványunk ennél ismét tökéletesebbet és hasznosabbat nyújtson.

Budapesten, 1911. évi április havában.

BRUCK DÓZ5EF László Gábor dr.

Unyvtáíkezeld magy. kir. geológus.

Beturendes cimjegyzek.

Catalogus in litteras digestus.

Kristiania, 1891 — 1907. 8. (4130. & 5429.) A bel, O. Les dauphins longirostres du Boldérien (Miocène supérieur) des

environs d’Anvers. Part I [Mém. d. mus. r. d’hist. nat. de Belgique.

T. J.] Bruxelles, 1901. 4. (6768.)

A bella y C asariego, D. E. Description física, geológica y minera en Bosquejo de la isla de Panay. Manila, 1890. 8. (4781.)

— Terremotos experimentados en la isla de Luzón durante los meses de Marzo y Abril 1892, especialmente desastrosos en Pangasinán, Unión

y Benguet. Manila, 1893. 8. (5068.)

A b h an d lu n g en zur geologischen Spezialkarte von Preussen und den thürin­

gischen Staaten. Bd. I—X, & Atlas ad II 1, 4, III 1, 4, IV 2 — 4, V 2,

VI 1, 3 —4. Berlin, 1872—94. 8. (4)

— der kgl. preußischen geologischen Landesanstalt. (N. Flg. d. Abh. z. geol.

Spezialkarte v. Preußen etc.) Hfl. 1—3, 4 —47, 49—50, 53— 55. & Atlas ad. 3—4, 16— 17, 19, 24—25, 31—32, 37. Berlin, 1889— 1908 4. (4.)

— Paläontologische — (Herausg. v. W. D a m e s . E. K a y s e r & E.

K o k e n. Bd. I—X, XII 1 —4, & Supl -Bd. I. & Atlas. Berlin, Jena,

1882— 1908. 4. (2098.)

— Physikalische — der kgl. Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Aus d. J.

1877— 1879, 1 8 8 1 -1 8 8 9 , 1891 — 1908. Berlin, 1878 — 1908. 8. (4033.)

— (Herausg. v. naturwissenschaftlichen Vereine zu Bremen.) Bd. I,

XVII 2.' Bremen, 1868, 1903. 8. (997.)

— des mittelrheinischcn geologischen Vereines. Bd. I 1 —2. Darmstadt,

1881—82. 4. ' (1791.)

— der grossherzoglich-hessischen geologischen Landesanstalt zu Darmstadt.

Bd. I—III, IV 1 - 2, & Atlas ad I 2 Darmstadt, 1884 - 1906. 8. (2407.)

— der naturforschenden Gesellschaft zu Görlitz. Bd. IV—VI, VII 1, VIII—

XXV. Görlitz, 1844— 1906. 8. (999.)

— der naturforschenden Gesellschaft zu Halle. — Originalaufsätze aus dem Gebiete der gesammten Naturwissenschaften. Bd. V III- XVIII, XIX 1 —2,

X X -X X V . Halle, 1864 1906. 4. (998.)

— und Bericht des Vereins für Naturkunde zu Kassel. Ber. XXXX—LI.

Kassel, 18 9 5 -1 9 0 7 . 8. (1435.)

— und Berichte des Museums für Natur- und Heimatkunde zu Magdeburg.

(Herausg. v. A. M e r t e n s . ) Bd. I 1—4. Magdeburg, 1905—08. 8.

(7695.)

— der mathematisch-physikalischen Klasse der kgl. bayrischen Akademie der Wissenschaften. Bd. I -X II, XIII 1 — 2, XXIV 1. München, 1832 —

1907. 4. (3)

— der mathematisch-naturwissenschaftlichen Classe der kgl. böhmischen Gesellschaft der Wissenschaften. Flg. 6. Bd. I —XII, Flg. 7. Bd. I—IV.

Prag, 1 8 6 8 -9 2 . 4. (1278.)

— des deutschen naturwissenschaftlich-medicinischen Vereines für Böhmen

„Lotos“. Bd, I 1, II 1—2. Prag, 1896— 1900. 4. (5543.)

2

A b h an d lu n g en des zoologisch-mineralogischen Vereines in Regensburg. Hft.

I—XI. & Atlas ad VII. Regensburg & München. 1849—78. 8. (1288)

— zur geologischen Specialkarte von Eisass-Lothringen. Bd. I & Ergän­

zungsheft, II—V & Atlas ad II 1 — 3 ; N. Flg. Hft. 1—6 & Atlas ad

4, G. Strassburg, 1877— 1905. 8. ' (1303.)

— Geographische — aus den Reichslanden Elsass-Lothringen. (Herausg. v.

G. G e r l a n d . ) Hft. 1. Strassburg, 1892. 8. (4818.)

— der k. k geologischen Reichsanstalt. Bd. I —XII, XIII 1, XIV -X V , XVI 1--2, XVII, XVIII 1, XIX, XX 1 — 2, XXI 1. Wien, 18 5 2 -1 9 0 8 . 8.

(2.)

— der k. k geographischen Gesellschaft in Wien. Bd. I —VI, VII 1—2,

Wien, 1899— 1908. 8. (6G2G.)

— Geographische — (Herausg. v. A. P e n c k.) Bd. I 2 —3 ,1 1 - IV, V 1. 3 —5, VI, VII 1 - 3 , VIII, IX 1 2. Wien, 1886 - 1907. 8. (3839.)

— Naturwissenschaftliche. (Herausg. v. W. H a i d i n g e r . ) Bd. I —IV.

Wien, 1847 — 51. 4. (1.)

— der schweizerischen paläontologischcn Gesellschaft. — Mémoires de la société paléontologiquc suisse. Vol. I-X X X V . Zürich, Basel, Genf,

Lyon, Berlin, 1874—1908. 4. (819.)

A bich, H. Über die geologische Natur des armenischen Hochlandes. (Fest­

rede.) Dorpat, 1843. 4. (4185.)

— Vergleichende chemische Untersuchungen der Wässer des Caspischen Meeres, Urmia- und Van-See’s. [Mém. d. l’acad. imp. d. sei. d. St.-Pé- tersbourg. 6. Sér T. VIL] St.-Pétersburg, 1856. 4. (4186.)

— Ueber das Steinsalz und seine geologische Stellung im russischen Ar­

menien. — Paläontologischer Theil. [Mém. d. l’acad. imp. d. sei. d.

St.-Pétersbourg. 6. Sér. T. VIL] St.-Pétersburg, 1857. 4. (5.)

— Vergleichende geologische Grundzüge der kaukasischen, armenischen und nordpersischen Gebirge. Prodromus einer Geologie der kaukasi­

schen Länder. [Mém. d l'acad. d. sei. d. St.-Pétersbourg. G. Sér. T. VII.]

St.-Pétersburg, 1858. 4. (G.)

— Beiträge zur Paläontologie des asiatischen Russlands. [Mém. d. l’acad.

d. sei. d. St.-Pétersbourg 6. Sér. T VIL] St.-Pétersbourg. 1858. 4.

(2 X) (7.)

— Einleitende Grundzüge der Geologie der Halbinseln Kertsch und Taman.

[Mém. d. l’acad. imp. d. sei. d. St.-Pétersbourg. 7. Sér. T. IX.] St.-

Pétersburg, 1865. 4. (8.)

— Geologische Forschungen in den kaukasischen Ländern. I—III. Theil &

Atlas.' Wien, 1 8 7 8 -8 7 . 4. & fol. (1417.)

— Geologische Fragmente aus dem Nachlasse. & Atlas. Wien, 1888.

4. & fol. (3396.)

— Aus kaukasischen Ländern. Briefe aus d. Jahren 1842— 1874. Bd I - II.

Wien, 1896. 8. (5316.)

A bt, A. A pesti egyetemi ásványtárban levő földpátok jegeezsorozatai és az ide vonatkozó két jegeezrendszer. [Értek, a term.-tud. kői'. III. köt.] Buda­

pest, 1873. 8. (3531.)

A c co u n t —- An — of the strata of Northumberland and Durham as proved by borings and sinkings. A — K, S —Z. (A—K 2 X) Newcastlc-upon-Tyne,

187 8 - 9 7 . 8. (1729.)

A obepobl, L. Das niederrheinisch-westfälische Steinkohlen-Gebirge Lief 1.

Oberhausen & Leipzig, 1880. fol. (1685.) A cbiardi, A. Studio comparativo fra i coralli dei terreni terziari del Piemonte

e deli’ alpi venete. [Ann. universit. d. sei. cosmol.T. X.] Milano. * 4. (10.)

A ch iard i, A. Corallarj fossili dcl terreno nummulitico deli’ alpi venete. [Mem.

d. soc. ital. d. sci. nat. T. II.] Milano 1866. 4. (9.)

— Paragone della montagnola Senese con gli altri monti della catena metallifera della Toscana [Boll. geol. 1872.] Firenze, 1873. 8. (2015.)

— I metalli loro minerali e miniere. Pisa, Milano, Napoli, 1883. 8. (2177.) A c k erm an n , K . Repertorium der landeskundlichen Literatur für den preussi-

schen Regierungsbezirk Kassel. & Nachtrag 1 - 2 . Kassel, 1883—89.

8. (3297.)

A c k n e r, M. J . Beitrag zur Geognosie und Petrefaktenkundc des südöstli­

chen Siebenbürgens, vorzüglich der Schichten aus dem Bereich des hermannstädter Bassins. Wien, 1851. 4. (2 X) (11.)

— Mineralogie Siebenbürgens mit geognostischen Andeutungen. Hermann­

stadt, 1855. 8. (2152.)

A c ta academiae scientiarum imperialis petropolitanae, pro anno 1777—82.

Petropoli, 1778— 86. 4. (6264.)

— Nova - academiae scientiarum imperialis petropolitanae. T. I —XV. Pet­

ropoli, 1787— 1806. 4. (6264.)

A ctes de la société helvétique des Sciences naturelles. Verharldlungen der schweizerischen naturforschenden Gesellschaft. Session III—XCI. 1817—

1909. 8. ■' (1336 )

A d alék o k Magyarország nyers terményeinek ártörténetéhez a 19-ik században.

A pesti piaczon történt jegyzések szerint. & Atlas. Budapest, 1873. föl.

(2395.) A dam s, A. L. On the dentition and osteology of the maltese fossil elephants,

being a deseription of remains discovered by the author in Malta be- tween the years 1860 and 1886. [Trans, of the zool. soc. Vol. IX.]

London, 1874. 4. (6850.)

— V ide: A d a m s , H

— V ide: P a l a e o n t o g r . s o c .

— F. D. Ueber das Norian oder Ober-Laurentian von Canada. [N. Jahrb.

f. Min. Geol. u. Pal. B Bd. VIII.] Stuttgart, 1893 8. (5564.)

— H. & A dam s. A. L. The genera of recent mollusca. Vol. 1 - 2 . &

Atlas. London, 1858. 8. (713.)

A d a to k Brassó szabad királyi város monographiájához. (A magyar orvo­

sok és természettudósok XXVI. vándorgyűlése alkalmából.) Brassó,

1892. 8 (4883.)

— a magyar királyi kincstári bányászat és azzal rokon ágazatok 1894—

1907. évi állapotáról. (Közzéteszi a m. k pénzügyminisztérium.) Buda­

pest, 1895— 1909. 8. (5354.)

— a Duna-Tisza csatorna kérdéséhez. (Kiad. a kereskedelemügyi m. kir.

minisztérium) Budapest, 1905. 4. (7802.)

A d d a K. Geológiai tanulmányok Krassó-Szörény megyében, Kornya, Meha- dika és Pervova környékén. [M. kir földt. int. évi jel. 1894] Buda­

pest, 1895. 8. (6244 )

— Szolnok Doboka vármegye geológiai ismertetése [Szolnok-dobokavármegyei

„Emlék“ Magyarország ezredéves ünnepére.] Deés, 1896. 8. (5464.)

— Tercgova Dny-i vidékének, valamint Temes-Kövesd környékének geológiai viszonyairól. [M. kir földt. int évijei. 1895.] Budapest, 1896 8 (5465.)

— Geologische Verhältnisse von Kornia, Mehadika und Pervova im krassó- szörényer Comitate. [Jahresber. d. kgl. ung geol Alist. f. 1894.] Buda­

pest, 1897. 8. “ (6244)

— Lukarecz és vidékének geológiai viszonyai. (M. kir. földt. int. évi jel-

1896.] Budapest, 1897. 8. (6245.)

4

A d d a K. Zemplén vármegye északi részének földtani és petróleum előfordulási viszonyai. [M. kir. földt int évk. XII köt ] Budapest, 1898. 8. (6284 )

— A temesmegyei Beregszó völgye és a Béga folyó közötti terület földtani viszonyairól [M. kir. földt. int. évi jel. 1897.] Budapest, 1898. 8. (6416.)

— Die geologischen Verhältnisse des Gebietes zwischen dem Thaïe des Beregszó und dem Bégaflusse im Comitate Tcmcs. [Jahresber. d. kgl.

ung. gcol. Anst. f. 1897 ] Budapest, 1899. 8. (6416 )

— Petroleum-kutatások érdekében Zemplén és Sáros vármegyékben megtett földtani felvételekről. [M. kir. földt. int cvk. XIII. köt.] Budapest,

1900. 8 (6507 )

— Geologische Aufnahmen im Interesse von Petroleum-Schürfungen im nördlichen Teile des Comitates Zemplén in Ungarn. [Mitth. a. d. Jahrb.

d. kgl. ung. geol Anst Bd XII.] Budapest, 1900. 8. (6752 )

— Geologische Aufnahmen im Interesse von Petroleum. Schürfungen in den Comitaten Zemplén und Sáros. [Mitth. a d. Jahrb. d. kgl. ung.

gcol. Anst. Bd. XIII.] Budapest, 1902. 8. (7193 ) A d d re ss — Presidential — of the geological society of Washington. 1808.

Washington, 1899 8. (6775 )

A d ler, R. Der Dolomit und seine Entstehung, nebst einigen Versuchen über die Bildung desselben (Inaug.-Diss.) Regensburg, 1878. 8. (3120.) A d re ssb u c h der chemischen und verwandten Industrien und Gewerbe von

Oesterreich-Ungarn. Leipzig, 1897. 4. (6141.) A d re sse aux chambres législatives au sujet de la carte géologique de Bel­

gique Liège, 1883. 8. (2184.)

A elianus, Cl. De história animalium. Lyon, 1560. 8, (7250.) A fh a n d lin g a r och uppsatser. (Sverig geol. undersökn. Ser. C. & Ca.) Xo

1, 4 — 10, 20, 24— 27, 64, 67, 70, 72, 89. 92 — 139, 141 — 208. Stock­

holm, 1868— 1900. 8. & -1. (2040)

A gam ennone, G. Il terremoto nelT isola di Cipro dcl 29. Guigno 1896.

[Boll. d. soc. sism. ital. Vol. Vili.] Modena, 1903. 8. (7463.)

— Notizie sui terremoti osservati in Italia, durante l’anno 1903. (R. ufficio di meteorok e geodinam. al coll. romano.) Roma, 1903. 8. (7782.)

— La determinazione dei bradisismi nell’ interno dei continenti per mezzo délia fotográfia. [Boll. d. soc. sism. ital. Vol. IX.] Modena, 1904. 8.

(7783.)

— L ’attività dei r. osservatorio geodinamico di Rocca di Papa, durante l'anno 1902. [Boll. d. soc. sism. ital. Vol. X.] Modena, 1904. 8.

(7619.)

— L’indirizzo nella costruzione degli strumenti sismici in Italia. [Boll. d.

soc sism. ital. Vol. X.] Modena, 1906. 8. (7820.) Agassiz, A. Preliminary notice of a few species of echini. [Bull, of the

mus. of comp. zool. Vol. III.] Cambridge, 1872, 8. (5565.)

— Revision of the echini. (111. catalogue of the muséum of. comp. zool. at Harvard coll. No. VII.) P a rti— IV. Cambridge, 1872— 74. 4. (2256.)

— Three cruises of the U. S. coast and geodetic survey steamer „Blake.“

Vol. I—II. London, 1888. 8. (3436.)

— E. C. Louis Agassiz’s Leben und Briefwechsel. (Deutsche Ausg. v.

G. M e t t e n i u s . ) Berlin, 1886. 8. (2930.)

— L. Recherches sur les poissons fossiles T. I—V. & Atlas. Neuchâtel,

1833— 43. 4. & fol. (798.)

•— Description des echinodermes fossiles de la Suisse. Partie 1— 2. [Nouv.

mém. d. 1. soc. helv. d. sei. nat. Vol. IV.] Neuchâtel, 1835—40. 4.

(12.)

A gassiz, L. Catalogus sy.stematicus ectyporum cchinodermatum fossilium musei neocomensis. Neocomi Hclvetorum, 1840. 4. (14.)

— Études critiques sur les mollusques fossiles. & Atlas.Neuchâtel. 1840—45

4. (714.)

— - Nomenclator zoologicus, continens nomina systematica generum anima­

lium, tam viventium quam fossilium. & Index. Soloduri, 1S42—46.

4. (16.)

— Geologische Alpenreisen. (Deutsch ^{V .} C. Vo g t . ) Frankfurt a.,'M. 1844.

8. (8290.)

— Iconographie des coquilles tertiaires [Nouv. mém. d. la soc. helv. d.

sci. nat. T. VII.] Neuchâtel 1845. 4. (15.)

— A letter conccrning deep-sea dredgings, addressed to prof. Benjamin Pcirce, [Bull, of the mus. of comp. zool. Vol. III.] Cambridge, 1871. 8.

(5566.)

— & Desor, E. Catalogue raisonné des familles, des genres et des espèces de la classe des échinodcrmes. Paris, 1847. 8. (17.)

— — Si Valentin, G. Monographies d’échinodermes vivans et fossiles'.

Neuchâtel en Suisse, 1838. 4. (13.)

Ágh T. A pécsi artézi kút. (A zirez-eziszterezi rend pécsi r. kath. főgimn.

ért. 1890—91. isk. évről.) Pécs, 1891. 8. (4927)

— Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. 8.

(5203.) Agricola, G. De re metallica. Basile, 1657. fol. (3348.) Aguilar y Santillàn, R. Bibliografía geológica y minera de la república

mexicana. Mexico, 1898. 8. (6367.)

Aguilera. J. G. Vide: C a s t i l l o , A

— Si Ordoenez, E. Expedición científica al Popocatcpetl (Comisión geológica

mexicana.) Mexico. 1895. 8. (5326.)

A guillon, L. Législation des mines française et étrangère. Part. I—II.

Paris, 1886. 8. ' (3015.)

Ahlenius, K. Angermanälfvens fiodomrade. En gcomorfologisk-antropogco- grafisk undersökning. Uppsala, 1903. 8. (7329.) Ahrens, P. B. Die Goldindustrie der südafrikanischen Republik. (Transvaal.)

(Sannnl. ehern, u. ehern.-techn. Vortr. Bd. II. Hft. 8 —9.) Stuttgart,

1807 8. * (6064.)

Aichhorn, S. Das Mineralien-Kabinet am steiermärkisch-ständischen Joanneum zu Gratz mit besonderer Berücksichtigung der mineralogischen Schau-

Sammlung. Gratz, 1855. 8. (1002.)

Aigner, A. Real-Index über die wichtigsten bergmännischen, pyrotechnischen Werke und Artikel, mit Berücksichtigung des Salinenwesens. Wien,

1895. 8. ' (5271.)

—- L. A lepkészet története Magyarországon. (Kiad. a kir. magy. term.-tud.

társ.) Budapest, 1898. 8. (7010.)

Ailio, J. Über Strandbildungen des Litorinameeres auf der Insel Mantsin- saari. [Bull. d. 1. comm. géol. de la Finlande. Nr. 7.] Helsingfors, 1898. 8.

(6364.) Aisinman, S. Die einheitlichen Prüfungsmethoden in der Mineralölindustrie.

(Samml. ehern, u. ehern.-techn. Vortr. Bd II. Hft. 10— 11.) Stuttgart,

0 1897. 8. (6065.)

Akermann, R. Uebef den Standpunkt der Eisenfabrication in Schweden zu Anfang des Jahres 1873. Stockholm, 1873. 8 (715.)

— Sur l’etat actuel de l’industrie du fer en Suède. Stockholm, 1878. 4.

(2326.)

6

A lb erti, F. Beitrag zu einer Monographie des bunten Sandsteins, Muschel­

kalks und Keupers. Stuttgart & Tübingen, 1834. 8. (18.)

— Halurgische Geologie. Bd. I • II. Stuttgart & Tübingen, 1852. 8. (4187.)

— Ueberblick über die Trias, mit Berücksichtigung ihres Vorkommens in den

Alpen. Stuttgart, 1864. 8. (19.)

A lb ertin i, L. E. Le Pérou en 1878. — Notice historique et statistique suivie du catalogue des exposants. (Expos, univ. en 1878.) Paris, 1878. 8.

(1495.) A lbum — Tokaj-hcgyaljai — (Szerk. S z a b ó J. & T ö r ö k I.) Pest,

1807. 4 (552. II./e. 9 )

A ldrovandus, U. Opera omnia. Vol. I—XII Bononiae, 1638—45. 4 (7-49.) A llen, J. A. The American bisons, living and extinct. [Mem. of lhe mus.

of comp. zool. Vol. IV'j Cambridge, 1876. 4. (4738.) A lm anach — Magyar tudományos akadémiai — az 1 8 6 3 - 1909 évekre.

Budapest, 1863 — 1909. 8. (20.)

A lm an ach ja — A budapesti kir. magy. tudomány-egyetem — az 1900—

1908. tanévekre. Budapest, 1901—08. 8. (7335.) A lm eida, P. C. Les Pyrénées. Développement de la connaissance géogra­

phique de la chaîne. Paris, - 8. (4983.)

A lsto n , E. R On the specific identity of lhe British martens. [Proc, of the zool soc. of London ] London 1879. 8. (6812 ) A lt, J . Die Donau vorn Ursprünge bis Relgrad. 71 Ansichten nach der

Natur gezeichnet Wien, « 4. (2686.)

A ltb, A. Über die paläozoischen Gebilde Podoliens und deren Versteinerun­

gen. Abt. 1 Wien, 1874. 4. (1969.)

A lth an s, F. Das Berg- und Hüttenwesen auf der Weltausstellung zu Phila­

delphia im Jahre 1876. Berlin, 1777. 4. (2492 )

— Das Seilbohren in Nord-Amerika Berlin, 1877. 4. (5231.) A lto n , E. Descriptio dentium Camelopardalis Giraffae, quam loco appendicis

ad Boiani de Merycotherio sibirico commentationem. [Nov. acta acad.

caes. Leop-Carol. nat. cur. Vol. XII.] Bonn, 1824 4. (7080)

— Vide : G o e t h e , W.

— Vide: P a n d e r, H.

A ltum , B. Die Geweihbildung des Elchhirsches Berlin, 1875 8. (3958 ) A m eghino, F. Contribution al conocimiento de los mamiferos fosiles de

la republica argentina. & Atlas. [Actas d. 1. acad. nacion. d. ciens. d.

1. rcpubl. argentina en Cordoba T. VI ] Buenos-Aires. 1889. 4. (5246.) Am m on, L. Die Jura-Ablagerungen zwischen Regensburg und Passau.

München, 1875. 8. (2341.)

— Die Gastropoden des Hauptdolomites und Plattenkalkes der Alpen. [Abh.

d. zool-mineral. Ver. zu Regensburg Hft 11.] München, 1878. 8.

(1416.)

— Ein Beitrag zur Kenntniss der vorweltlichen Asseln. [Sitzber. d. kgl. bayr.

Akad. d. Wiss. Bd. XII.] München, 1882. 8. (5567.)

— Die permischen Amphibien der Rheinpfalz München, 1889. 4. (4707 )

— Die Versteinerungen des fränkischen Lias. [Gümbel : Geogn. Beschr. d.

fränk. Alb. Abth. IV ] Kassel, 1891. 8. (4764.) A m pere, * Vide: A v o g a d r o , A

A n die z ü rc h e risc h e Ju g e n d , (Neujahrsblatt) auf das Jahr 1799 — 1870.

Stück I —LXXII. Zürich, 1799 — 1870. 4. (837.) A nales del museo nációnál de Buenos Aires. Ser. 2. T. I—IV. Ser. 3. T.

I—VII, IX—X. Buenos Aires 1895— 1909 8. (5517.)

A nales del ministerio de agricoltura, república argentina. Sección geología, mineralogía y minería T. I 2. Buenos Aires, 1905. 8 (7821.)

— del museo nacional de Montevideo. T I—V, Vi. 1—3. Montevideo,

1898 — 1908. 4. (0468.)

— del museo nacional de Montevideo. Sección historico-filosofica T I—II.

Montevideo, 1904—05. 8. (7577.)

A nalyses faites au laboratoire d'Oravícza. (Expos, univ. d. 1878 ä Paris.)

(Autogr.). • 4. (2339.)

A nca, F. & G em m ellaro, G. Monografía degli elefanti fossili di Sicilia.

Palermo, 1807. 4. (2X) (1871. & 6889.) A ncona, C. Sulle ncritine fossili dei terreni terziari superiori dell’ Italia

centrale. Pisa, 1869 8. (1872.)

A n d erso n , R. Viele A r n o l d , R.

— T. Volcanic studies in many lands being reproductions of photographs by the author of above one hundred actual objects, with explanatory

notices. London, 1903. 8. (7292.)

A n d ersso n F. über die quartäre Lagerserie des Ristinge Klint auf Lange­

land. Eine biologisch-stratigraphischc Studie. (Inaug-Diss.) [Bull, of the geol. inst, of Upsala. Vol. III.] Upsala, 1898. 8. (6230.) A n d rae, K. J. Bericht über eine im. J. 1851 unternommene geognostische

Reise durch die südlichen Punkte des Banats etc. Halle, 1854. 4.

(2165.)

— Beiträge zur Kcnntniss der fossilen Flora Siebenbürgens und des Banates.

|Abh. d. k. k. geol. R.-Anst. ßd. II.] Wien, 1855. 4. (1968.)

— Vide . H e e r , O.

A n d reen , G. A. Studies on the idyl in German literature. (Augustana­

library publ. Nr. 3.) Rock-Island, 1902. 8. (7566.) AndreoBsy, * Constantinople et le Bosphore de Thrace. Paris, 1841. 8.

(5081.) A ndrew s, C. W . Note on the skeleton of Diaphorapteryx Hawkinsi Forbes,

a large extinct reil from the Chatham islands. [Geol. mag. Dec. IV.

Vol III.] London, 1896 8. (6948.)

— The osteology of Palaeolimnas Chathamensis and Nesolimnas (gen.

nov.) Dieffenbachii. [Nov. zool. Vol. III.] London, 1896. 4. (6951.)

— The osteology of Diaphorapteryx Hawkinsi. [Novit, zool. Vol. III.] Lon­

don, 1896. 4. (6950.)

— On a complete skeleton of Megalapteryx tenuipes Lydekker in the Tring museum. [Novit, zool. Vol. IV.] London, 1897. 4 (6949.)

— The skull and skeleton of Phororhacos inflatus Ameghino. |Trans. of the zool. see. of London. Vol. XV.] London, 1899. 4. (6978.)

— On the remains of a new bird from the London clay of Sheppey.

[Proc. of the zool. soc. of London] London, 1899. 8. (7142.)

— & B eadnell, H. J. L. A preliminary note on some new mammals from the upper Eocene of Egypt. (Survey departm.) Cairo, 1902. 8. (8193.)

— - A preliminary notice of a land tortoise from the upper Eocene of the Fayum, Egypt. (Survey departm.) Cairo, 1903. 8. (8192.) A n d ru sso w , N. Die Schichten von Kamyschburun und der Kalkstein von

Kertsch in der Krim, f.lahrb. d. k. k. geol. R.-Anstr. Bd. XXXVI.]

Wien. 1886. 8. (6660.)

— Die Schichten von Cap Tschanda. [Ann. d. k. k. naturhist. Hofmus.

Bd. V.] Wien, 1890. 8. (6661.)

A ngerm an. K. Zródla naftowe w Karpatach ze stanowiska geologiczno-

tektonicznego. Jaslo, 1893. 8. (5350.)

8

A n g erm an , K. Die allgemeine Naphta-Geologie. — Grundlagen zum Studium

der Naphtaterraine. Wien, 1900. 8. (7043.)

A ngstrom , C. A. Vide: H i d r o n , F. H & W e s t m a n , E.

A nkel, O. Grundzüge der Landesnatur des Westjordanlandes. — Erster Theil. (Inaug.-Diss.) Marburg, 1887. 8. (5568.) A n le itu n g zu wissenschaftlichen Beobachtungen auf Alpenreisen. Bd.

I—II. Wien, 1 8 7 8 -8 2 . 8. (2044.)

A n n aes da escola de minas de Ouro Preto. No. 1. & 3. Rio de Janeiro,

1881 & 1884. 8. (1775.)

A n n a le n des wiener Museums der Naturgeschichte. Bd. I —II. Wien,

1836 -4 0 . 4 (5308.)

— des k. k. naturhistorischen Hofmuseums. Bd. I —XXII, XXIII 1 2. Wien,

1886 -1909. 8. (2900.)

A n n ales des mines. (Pubi, par la section des mines au ministère du com­

merce, de l’agriculture et de l’industrie.) I. Belgrade, 1892. 8. (4965.)

— géologiques de la péninsule baleanique. T. I — VI. Belgrade, 1889 —

1903. 8. (4792.)

— Museum Krancisceum. 1895 - 1897. Brunae, 1896 —98. 8 (6369.)

— du musée rov. d’histoire naturelle de Belgique. T. I —XIII. & Atlas.

Bruxelles, 1 8 7 7 -9 6 . fol. (2190.)

— de la société royale (zoologique et) malacologique de Belgique. T. I - XLI1I Bruxelles, 1863 - 1908. 8. ' (1001.)

— scientifiques de l’université de Jassy. T. I - IV. Jassy, 1901 07. 8.

(7180.)

— de la société géologique de Belgique. T. I—XXXIV, XXXV 1 - 4, XXXVI 1 — 3 & T. XXV bis (in 4°) & Table génér. ad T. XI - XX.

Liège, 18 7 4 -1 9 0 9 . 8. & 4. " (826.)

— des sciences physiques et naturelles, d’agriculture et d’industrie. (Pubi, par la soc nation, d’agriculture etc. de Lyon.). Sér. 2. T. III 2. Lyon

& Paris, 1851. 8. (7635.)

— de géologie et de paléontologie. Livr. 1 — 21. Paierme, 1886 — 96. 4.

(3154.)

— des sciences géologiques. (Pubi. s. la dir. d. M. H é b e r t et M i 1 n e E d w a r d s . ) T. I-X X II. Paris, 1 8 6 9 -9 1 . 8. (21,1

— des mines. M é m o i r e s : 6. Sér. T. I —XX, 7. Sér. T. I —XX, 8. Sér.

T I -X X , 9. Sér. T. I - X X , 10. Sér. T. I - X V , XVI 1—3. — P a r t i e a d m i n i s t r a t i v e : 7. Sér. T I —X, 8 Sér. T. I - X , 9. Sér. T.

I—X, 10. Sér. T. I —VII, Vili 1 —9 & Table de matières ad Sér 7 —9.

Paris, 1862— 1909 8. (22.)

— de stratigraphie et de paléontologie du laboratoire de géologie de la faculté des sciences de Paris. T. I—IV. Paris, 1892— 1906. 8. (7385.)

— agronomiques. (Pubi. p. P. P. D e h é r a in .) T. I - XXVIII. Paris,

1 8 7 5 -1 9 0 2 . 8. (6281.)

— de paléontologie. (Pubi. s. 1. dir. de M. B o u l e . ) T. I —III, IV 1—3

Paris, 1907—09. 4. (7765.)

— d’histoire naturelle T. I. Paléontologie. Paris, 1908. 4. (8387.)

— historico-naturales musei nationalis hungarici. Vide : F o l y ô i r a t a — A magy. nemzeti muzeutn természctrajzi osztâlyânak.

A nnali di agricoltura. (Minist, d. agricolo indust. e. commercio) 1882 &

1888. - Roma, 1882 & 1888.' 8. (2137. & 3463.)

— scientifici del r. istituto tecnico di Udine (Ann. del r. istituto tecnico Antonio Zanon in Udine.) Ann. 1868. 1874, Ser. 2. Ann. V, Vili. Udine,

1 8 6 8 -9 0 . 8. (5530).

A nnals of the South African museum. Vol. IV 3 —8, VII 1 —3. Cape of

Good Hope. 1903 - 0 9 . 8. (7520.)

— The — and magazine of natural history, including zoology, botany and geologv. 1. Ser Vol. I —XX, 2. Ser. Vol. I - XX, 3. Ser. Vol.

I -X X , 4. Ser. Vol. 1 -X X , 5. Ser. Vol. I - XX, 0. Ser. Vol. I—XX.

7. Ser. Vol. I —XX, 8. Ser. Vol. I - IV. London, 18 i8 - 1909. 8. (1466.)

— of the lyceum of natural history of New-York. Vol. I -II, V—IX, X (def.) XI. New-York, 1 8 2 4 -7 6 . 8. (3384.)

— of the New-York academy of sciences. Vol. I XVIII. New-York,

1879 — 1909. 8. * (3384.)

— of the astrophysical observatory of the Smithsonian institution. Vol. I.

Washington, 1900. 4. (7462.)

A nnouncem ent of the Wagner free institute of science for 1883. Phila­

delphia, 1883. 8. (2359.)

Annuaire de l'académie royale des sciences, des lettres et des beaux arts de Belgique. Ann. 1874—1909. Bruxelles, 1874 1909. 8. (850.) - - du musée d’histoire naturelle de Caen. Vol. I. Caen & Paris, 1880.

8. (2022.)

— statistique de la province de Buénos-Avres. (Publ. p. A M o n t i e r . ) Ann. VIII. 1888. La Plata, 1889. 8. ‘ (4011.)

— des charbonnages et de toutes les industries minérales de la France et de l’étranger. 1. Paris, 1876. 8. (3102.)

— géologique universel (et guide du géologue au tour du monde). — (Publ. p. D a g i n c o u r t ) T. I —X. Paris, 1885 — 95. (T. I. & IL 2X)

8. (2783.)

— du club alpin français. Ann. 1876 —1903. Paris, 1876 —1904. 8.(3162.)

— géologique et minéralogique de la Russie. Vide: Е ж е г о д н и к и по геол.

и минерал. Росс.

A nsted, D. T. A short trip in Hungary and Transylvania in the spring of 1862. London, 1862. 8. (2X) ‘ (4060. & 5080.) A nton, В. К. E. Ueber Erdbildung. (Progr. d. Gvmn. zu Ocls.) Ocls, 1802. 8.

(5569.) Antula, D. Revue générale des gisements métallifères en Serbie. (Ministère

d. l’agric. d. contm. et d. l’ind. d. roy. de Serbie.) Paris, 1900. 8.

(7201.)

— Сред.ъи пеоном код прео.ъешше. Београд 1903, 8. (7336.)

— О бакарнпм рудиштима у атарима општине борско и крине.ъеке etc — Les gisements de cuivre dans les environs de Bor et de Krivelj

Belgrade, 1904. 8 (7521.)

Anuario estadístico de le provincie de Buenos Aires. An. 1896 & 1897.

La Plata, 1898 - 9 9 . 8. (4011.)

— del observatorio astronómico nacional de Tacubaya. (Form. b. 1. dir.

d. A. A n g u i a n o.) An. IX. México, 1888. 8. (3780.) Anuarul institutului geologic al României. Vol. I II. Bucurcsti. 1908 - 09. 8.

(7891.) Anuarulu bluroului geologicu. Anul I — III. V. Bucuresci, 1883 — 89 8.

(2389 )

— museului de geología si de paleontología Pean. 1894 — 1896 Bucuresci.

1895 - 99 8 ' (5476.)

A nzeiger der Akademie der Wissenschaften in Krakau. Jahrg. 1889— 1909.

Krakau, 1889 - 1909. 8 ' (3796.)

— der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften in Wien (Math natur- wiss. Classe) Jahrg. I--XLV. Wien, 1868 -1908 8. (881.)

10

A p erçu des explorations géologiques et minières le long du transsibérien.

(Publ. p. le eomit. géol. d. Russie. — Expos, univ. de 1900 à Paris.)

S t-Pétersbourg, 1900. 8. (7194.)

— des richesses minérales de la Russie d'Europe. (Expos, univ. de Paris en 1878.) Paris, 1878 4. (2X) (1480. & 3749 ) A p p elt, G. Pflanze und Boden, mit besonderer Berücksichtigung des Acker­

baues. Breslau, 1889 S. (7066.)

A qua — De — sotcria thermarum budensium, quae C'aesareae dicuntur, disserit commissio medica per excelsum consilium regium locumte- nentiale hungaricum delegata Budae, 1804. S. (6161.) A rb e ite n aus dem botanischen Institut des kgl Lyceum Hosianum in

Braunsberg, Ostpreussen. I. Braunsberg, 1901. 4 (6782.)

— der mit dem Studium der Petroleum-Regionen betrauten Kommission.

Königreich Rumänien Bukarest, 1904. 8 (7699.)

— der geologischen Gesellschaft für Ungarn. Hft. 1 & Statuten. Pest 1856. 8.

(27.)

— Statistische - der pest-ofner Handels und Gevverbekammer Hft 1.

Pest, 1856. 8. (6601.)

— des Naturforscher-Vereins zu Riga. X. Flg. Hft. 6 — 11. Riga, 1889—

1908 8. ' (3 9 16.)

— Die astronomisch-geodätischen -- des k. k militär-geographischen Institutes in Wien Bd. I IV, VII—XXI. Wien, ¡871— 1906 4.

(941. & 5475.)

— des geographischen Institutes der k k Universität Wien. V ide: A b ­ h a n d l u n g e n — Geographische - .

A rch iac, A. Études sur la formation crétacée des versants sud-ouest et nord-ouest du plateau central de la France. Part. I— II. [Ann. d. sei.

géol. 2. Ann. & Mém. d. 1. soc. géol. 2. Sér. T. II.] Paris, 1843.

1845. 8. & 4 ' (29.)

— Description des fossiles du groupe nummulitique. [Mém. d. 1. soc.

géol. 2. Sér. T. III.] Paris, 1847. 4. (30.)

— Histoire des progrès de la géologie de 1834 à 1845 T. I—VIII Paris,

1847—69. 8. ' (31.)

— Paléontologie de la France. (Rec. de rapp. sur les progr. d. lettr. et d.

sei. en France) Paris, 1868. 8. (32.)

— Vide : T c h i h a t c h e f f , P.

— & H aim e, J. Description des animaux fossiles du groupe nummulitique

de l’Inde. Paris, 1853. 4. (33.)

A rchiv für Mineralogie, Geognosie, Bergbau und Hüttenkunde. (Herausg.

von C. I. B. K a r s t e n . ) Bd. I—XXVI. Berlin, 1829— 54. 8. (34.)

— für Biontologie. (Herausg. v. d. Ges. naturf. Freunde zu Berlin.) Bd. I—II.

Berlin, 1906 09. 8. (8032)

— für die Naturkunde Liv-, Ehst- und Kurlands. (Herausg. v. d. dorpater Naturforscher-Gesellschaft) 1. Ser. Bd. 1—IX, 2. Ser. Bd. I—IV, VI—X, XI 1, XII 2 — 3, XIII 1. Dorpat, 1861 — 1905. 8. (1290.)

— für Anthropologie und Geologie Schleswig-Holsteins und der benach­

barten Gebiete. Bd. I— IV, V 1. Kiel & Leipzig. 1895 —1907. 8.

(5272.)

— for mathematik og naturvidenskab. Bd. XVIII— XXVI. Kristiania,

1896— 1905. 8. (5518.)

— des Vereins der Freunde der Naturgeschichte in Mecklenburg. Jahrg.

XXX—EXIL LXI1I 1. & Register ad XXXI— L. Neubrandenburg &

Güstrow, 1876— 1909. 8 (3282 )

A rchiv der naturwissenschaftlichen Landesdurchforschung von Böhmen. Arbei­

ten der geologischen Section. Bd. !—VI, VJI 2—4, 6, VIII 1, 3—4, 6, X 4, XI 2, 4,' XII 4, XIII 1. Prag, 1869— 1904. 8. (28)

— für practische Geologie (Hrausg v. F. P o s e p n y . ) Bd. I— II. Wien,

Freiberg, 1880—95. 8. (1625.)

A rchives du muséum d’histoire naturelle de Lyon. T. IV’. Lyon, 1887. 4.

(4911.) A rchivos do museu nációnál do Rio de Janeiro. Vol. I—II. V—XU. Rio

de Janeiro, 1876 — 1903. 4. (1 122.)

A rcto w sk i, H. Projet d’une exploration systématique des régions polaires.

Bruxelles, 1905. 8 (7784.)

A re n d t, B. Technik der Experimentalchemie. Anleitung zur Ausführung chemischer Experimente. (2. Auf].) Hamburg & Leipzig, 1892. 8. (4859.) A re n tz , F. Kontaktmctamorphismus und Piëzocristallisation des Dr. Ernst

Weinschenk. [Arch. for mathem. og naturvidensk. Bd. XXIX.] Kris­

tiania, 1908 8. (8133.)

— Mountain-making in the Alps. [Arch for mathem. og naturvidensk. Bd.

XXIX.] Kristiania, 1908. 8. (8134.)

— Hardangervidda A treatise on mountainmaking in Norway. [Arch. for mathem. og naturvidensk. Bd. XXIX.] Kristiania, 1908. 8. (8135) A rg en v ille, D. Conchyliologie oder Abhandlung von Schnecken, Muscheln

und andern Schaalthieren. Wien, 1772. fol. (2675.) A rkiv för botanik. (Utgif. af kon. svenska vetenskaps-akad.) Bd. I, IV—VI.

Stockholm, 1903—07. 8. (7543.)

— för kemi, mineralogi och geologi. (Utgif. af kon. svenska vetenskaps- akad.) Bd I—II. Stockholm, 1903—07. 8. (7544.)

— för zoologi. (Utgif. af kon. svenska vetenskaps-akad.) Bd. I—III. Stock­

holm, 1903—07. 8. (7545.)

A rn o ld , R. & A n d erso n , R. Metamorphism. by combustion of the hydro- carbons in the oilbearing shale of California [Journ. of geology. Vol.

XV.] Chicago, » 8. (8421.)

A rth a b e r, G. Die Cephalopodenfauna der reifhnger Kalke | Beilr. z. Palä- ont u Gcol. Österr-Ung. u. d. Orients. Bd. X.] Wien, 1886. 4. (6662.)

— Ueber Trionyx rostratus nov. spec von Au am Leihagebirge [ßeitr z.

Paläontu Geol Öst-Ung u. d Orients. Bd. XI.] Wien, 1898. 4. (6663.)

— Ueber die Entdeckung von Untertrias in Albanien und ihre faunistische Bewertung [Mitth d. geol Ges i. Wien. Bd 1.] Wien, 1908 8. (8108 )

— Vide : F r e c h , F.

A rtis, E. T. Antediluvian phytology illustrated by a collection of the fossil remains of plants, peculiar to the coal formations of Great Britain.

London, 1838. 4. (2535.)

Á ru fo rg alm a — Magyarország — Ausztriával és más országokkal. (Szerk.

és kiad. az orsz. m. kir. stat. hiv ) 1884, 1—6 fűz. 1885— 1891. & a magyar-német nyelvű nagyobb kiadás V—XI. évf. Budapest, 1884—92.

4 & fol (3165)

Arz, G. Geographische und naturhistorische Verhältnisse Mühlbachs und seiner Umgebung. rProgr. 'd. evang. Untcrgymn. u. d. damit verbünd.

Lchranst in Mühlbach 1864/65 ) Hermannstadt, 1865 8. (8341 ) A rzru n i, A. Vide . G r o t h, P

A sc h n e r, J . Kurze Übersicht der sämmtlichen Berg-, Poch-, Hütten- und Münz-Manipulationcn in Kremnitz Ofen, 1828. 8. (3505) A ssing, L. Briefe von Alexander von Humboldt an Varnhagen von Ense

aus den Jahren 1827 bis 1858. (2. Au fl.) Leipzig, 1860. 8 (4242.)

12

A th an asiu , S. Morphologische Skizze der nordmoldauischcn Karpathen mit einem Ueberblick ueber die Tektonik [Bull. d. 1. soc. des sei de Bucarest, Anul Vil i ] Bucuresci, 1809. 8. (6439.) A tk in so n , Mrs. Recollections of tartar steppes and their inhabitants. Lon­

don. 186 b 8. (5082.)

A tte rb e rg , A. Die Rcstandtheile der Mineralböden; die Analyse, Klassifika­

tion und Haupteigenschat'ten der tonarligen Böden. Budapest, 1909 8.

(8364.)

— Studien aut' dem Gebiete der Bodenkunde. |Versuchs-Stationen. LXIX.]

Kalmar, 1909. 8. (824 5 )

A tti della società italiana di scienze naturali. Voi I —XL VII, XL Vili I— 3.

Milano, 1859 — 1909. 8. (1755.)

— della r accademia delle scienze fisiche e matematiche di Napoli 1. Ser.

Voi. I—IX, 2. Ser. Voi. I —XIII. Napoli, 1 8 6 3 - 1908. 4. (1106)

— della società veneto-trentina di scienze naturali residente in Padova.

'Atti della accademia scientifica veneto-trentino-istriana). Voi. I —XII, 2. Ser. Voi. I —IV. 3 Ser. I 1, li. N. Ser. Ann. 1 —IV, V. i . Padova,

1872-1909. 8. (995.)

— della accademia di scienze, lettere ed (belle) arti di Palermo. N Ser.

Voi. 1 V- X, 3 Sor Voi I — Vili. Palermo, 1874 - 1908. 4 (2545)

— del collegio degli ingegneri c degli architetti in Palermo 1899—1906.

Palermo, 1899— 1906. 8. (6628)

— della società toscana di scienze naturali residente in Pisa. M e m o r i e : Voi. I — XXIV. P r o c e s s i v e r b a l i : Voi 1—XV11I. Pisa, 1865 —

1909. 8. (958. & 1445)

— dell' accademia pontifica de nuovi Lincei (Atti della reale accademia dei Lincei). T. 1 XXVI. 2. Ser. Voi I—Vili, 3. Ser T r a n s u n t i : Voi 1 — Vili, M e m o r i e : Voi I—XIX, 4. Ser. R e n d i c o n t i : Voi.

I - VII M e m o r i e : V o l i —VI, 5 Ser R e n d i c o n t i : Voi. 1 — XVIII.

Roma, 1 8 7 7 -1 9 0 9 . 4. (1258. & 1374.)

— della società italiana per il progresso delle scienze Voi. I. Roma,

1908 8. ' (8128.)

— della r. accademia delle scienze di Torino Classe di scienze fisiche e mathematiche. Voi. XIII—XLIV. & Indice ad X X I—XXX. Torino,

1877 — 1909 8. (1514.)

— e memorie dell’ accademia d'agricoltura, scienze, lettere, arti e com­

mercio 4. Ser. Voi. I - IV, V 1, VI 1 - 2 , VII -IX . Verona, 1900—

1909. 8. (6766.)

— della accademia scientifica vcncto-trentino-istriana ; Vide: A t t i della società veneto-trentina

— della reale accademia dei Lincei. Vide: A t t i dell’ accademia ponti- fleti etc.

A u er, E . Über einige Krokodile der Juraformation (Inaug.-Diss.) [Palaeon- tographica. Bd. LV.] Stuttgart, 1909 4. (8442 ) A u erb ach , J. Neues Kreidevorkommen bei Moskau. [Bull. d. 1 soc. imp

d. natur, de Moscou.] Moskau, 1865. 8. (85)

— & T ra u tsc h o ld , H. Ueber die Kohlen von Central-Russland Moskau,

1860. 4 (3 6 )

A ufsees, O. Die physikalischen Eigenschaften der Seen (Samml. naturwiss.

u. mathem. Monogr., Hft. 4 ) Braunschweig, 1905. 8. (7636.) A ugustin, E. Über japanische Seewalzen. (Beiträge zur Naturgeschichte

Ostasiens.) [Abh. d. kgl. baver. Akad d. Wiss. S u p p i-Rd. II.| Mün­

chen. 1908. 4. * (8238 )

Attinger, M. Tabellarisches Verzeichniss der bisher aus den Tertiaerbildun- gen der Markgrafschaft Mähren bekannt gewordenen fossilen Conchy- lien. [Verh. d. naturi'. Ver. in Brünn. Bd. IX.] Brünn, 1871. 8. (1041.)

— Vide: H o e r n e s , R.

Ausland — Das — Überschau der neuesten Forschungen auf dem Gebiete der Natur-, Erd- und Völkerkunde. Jahrg XLIX—LXV. Stuttgart,

1 8 7 6 -9 3 . 4. (882.)

A usstellung der geologischen Landes-Untersuchung Schwedens auf der Weltausstellung in Wien 1873. Stockholm. 1873. 8. (710 ) Auszug aus einem Berichte des Direktors des geologischen Institutes in

Calcutta, über die Thätigkeit des Institutes in d. Z v. 1. April 1903.

bis z. 31.. Dezember 1904. (Autogr. vom k. u. k. Generalkonsulat.)

Calcutta, 4. (7634.)

Avogadro, A. & Ampère, * 1. Versuch einer Methode, die Massen der Elementarmolekeln der Stoffe und die Verhältnisse nach welchen sie in Verbindung eintreten, zu bestimmen. — 2 Brief des Herrn Ampère an den Herrn Grafen Berthollet über die Bestimmungen der Verhält­

nisse, in welchen sich die Stoffe nach der Zahl und der wechselseitigen Anordnung der Molekeln, aus denen ihre integrirenden Partikeln zusam­

mengesetzt sind, verbinden. (Ostwald’s Klassiker d. exacten Wissensch.

Nr. 8.) Leipzig, 1889. 8. (4860.)

A ycke, J. Ch. Fragmente zur Naturgeschichte des Bernsteins. Danzig, 1835. 8.

(3504.) Aymard, « Essai monographique sur un nouveau genre de mammifère

fossile trouvé dans la Haute-Loire, et nommé Entélodon. [Ann. d. 1.

soc. d’agric. sci. etc. du Puy. Vol. XII.] « 1848. 8. (6870.) B abocsai J. Boldog Zala vármegye! Keszthelyi hév-vizedről. Sopron,

1795 8. (6194.)

Bach, F. Die tertiären Landsäugetiere der Steiermark [Mitth. d. naturwiss.

Ver. f. Steiermark. Jahrg. 1908 ] Graz, 1908. 8. (8502 )

— Mastadonreste aus der Steiermark. [Mitth. d geol. Ges. Wien Bd. II ]

Wien, 1909. 8 (8503 )

— Zur Kenntnis der Oberkieferbezahnung obermioeäner Rhinocerotiden.

[Mitth d. deutsch, naturwiss. Ver. beid. Hochsch i. Graz. Hft. 3.]

Graz, 1909 8. (8501.)

— Zur Kenntnis obermioeäner Rhinocerotiden. [Jahrb. d. k. k. geol. R.-

Anst. Bd LVIII.] Wien, 1909. 8. (8504.)

— H., Die Theorie der Bergzeichnung in Verbindung mit Geognosie.

Stuttgart, 1853. 4. (818.)

Bachmann, F. Die landeskundliche Literatur über die Groüherzogthümer Mecklenburg. Bibliographische Zusammenstellung. (Herausg. v Ver d.

Freunde d Naturg. in Mecklenburg.) Güstrow, 1889. 8. (4713 )

— J. Chemische Abhandlung über das Mangan Wien, 1829. 8. (4190 )

— O. Unsere modernenMikroskope. München & Leipzig, 1883. 8.(2346.) Back, * Wunderbare Reisen und Abenteuer zu W asser und zu Lande,

bestanden von Capitän B a c k in den Jahren 1834 u. 1835 Wien,

1837. 8. (2091.)

Báes-Bodrog vármegye egyetemes monographiája Hazánk ezredéves fenn­

állásának ünnepe alkalmából (Kiad. Bács-Bodrog várm. közönsége.)

I—II. köt. Zombor, 1896. 8. (6664)

Baden-Baden. Baden-Baden, - 4. (3532 )