Aujeszky László: Az 'újjáépülő Meteorológiai Intézel 133 őrzése és állandó szakszerű fel-
világosítása mellett.
Természetes, hogy az inkább elvont tudományos, mint gya- korlati jelentőségű intézeteknek, mint a Madártani vagy Halélet- tani Intézet feltámasztása is fontos közérdek.
Az ország újjáépítésében reá- juk háruló szakfeladatok szük-
ségessé teszik valamennyi tudo- mányos és kísérleti intézmény talpraállítását, ami, reméljük, a szaktisztviselők ^ és a segédsze- mélyzet önfeláldozó munkája útján, valamint a baráti Szovjet- unió támogatásával egyhamar meg is valósul.
Dr. Danisska József ktsérletügyi főadjunktus
Az újjáépülő Meteorológiai Intézet
A
K Ö Z E L M U L T idők meg- rázkódtatásai közt kevesen szerezhettek tudomást arról, hogy 1945 július 12-én fennállá- sának 75. évét töltötte be egyik legrégibb és az ország határain túl is legrégebben ismert tudo- mányos intézményünk, az Orszá- gos Meteorológiai és Földmág- nességi Intézet.A külföldi vonatkozásban sem mindennapos évforduló szomorú állapotban találta ezt a nemrég még virágzó intézményt. Nagy károkról és veszteségebről kell beszámolnunk, elkerülhetetlen kö- vetkezményeként annak, hogy a Meteorológiai ntézetet már fel- adatának különleges, természete igen sebezhetővé teszi a háborús rombolásokkal szemben.
A Meteorológiai Intézet rendel- tetése ugyanis az, hogy a hazai időjárást és éghajlatot tanulmá- nyozza. Ez az egyszerűen hangzó feladat azonban bonyolult eszkö- zöket követel meg. Amit röviden időjárásnak hívunk, az rendkívül szövevényes fizikai jelenség, pon-
tosabban: termodinamikai folya- mat, és ezt csak kellően pontos mérőműszerekkel lehet elfogad- hatóan megvizsgálni. Az éghajlat viszont az időjárásban szereplő fizikai folyamátok általános vo- násait jelenti, amelyek kis távol- ságon belül is eltérhetnek egy- mástól. Ez maga után vonja, hogy az ország egész területén a műszeres megfigyelőállomások sűrű hálózatát kell fenntartani.
A magyar meteorológiai meg- figyelőhálózat a háború előtt mintaszerű volt. Ez a hálózat ke- reken 1400 megfigyelőhelyből állt, az alacsonyabbrendű állomásokon 2—3, könnyebben kezelhető alap- műszer dolgozott (hőmérők és csapadékmérők), de volt mint- egy száz olyan állomás is, amely- nek teljes műszersorozat volt a felszerelése. Ezenfelül hét ki- tűnően felszerelt obszervatórium- ban az összes időjárási elemeket magaíró műszerek jegyezték. Ki kell emelnem, hogy az országos hálózat hatalmas műszerállomá- nya nemcsak gyakorlati célokat
Aujeszky László szolgál, — mint sokan gondolják, akiknek az árvízvédelemben, mezőgazdaságban, repülőforga- lomban, stb. való alkalmazások ötlenek szemükbe, — hanem tu- dományos szemszögből is nél- külözhetetlen. Ugyanis kellően részletes adatgyűjtő munka nél- kül a Meteorológiai Intézet nem tölthetné be legelső és legfonto- sabb hivatását, azt a tudomá- nyos feladatot, hogy a légóceán fizikai jelenségeit, az úgyneve- zett „időjárást" nyilvántartsa és okozati összefüggéseikben tanul- mányozza. Az okozati vizsgálat különösen fontos, mert a meteo- rológia ma már nem leíró, ha- nem oknyomozó tudomány. így például nem elégedhet meg annak megállapításával, hogy egy szél- vihar milyen erős, milyen hosszú tartamú és milyen térbeli kiter- jedésű volt, hanem mindenek- előtt azt t á r j a fel, hogy a szél- vihart milyen fizikai okok létesí- tették és kormányozták. Ez a fi- zikai tételeken alapuló oknyomo- zást munka teszi lehetővé, hogy az időjárásnak nemcsak a múlt- ját, hanem a jövőjét is a kutatás körébe vonhatjuk.
Ezeket tudva, nem csodálkoz- hatunk azon, hogy a meteoroló- giai kutatás alapjául"" "szolgáló észlelőhálózat nagy károkat szen- vedett az ország egész területén végigszántó tüzérségi és légi- háború folyamán. Az Intézet mű- szerkincsének mintegy 80 száza- léka elpusztult és az észlelések 1945 első hónapjaiban majdnem olyan hiányosakká váltak, mint aminőkkel 25—30 év előtt, a meteorológiai szolgálat kezdet- leges korában kellett megeléged-
: Az 'újjáépülő Meteorológiai Intézel 138 nünk. A hazai középhegységek- ben nagy gonddal fenntartott fontos magaslati észlelőállomá- saink egyetlen kivétellel mind el- pusztultak, miáltal a nemzetközi meteorológiai kutatásnak is igen értékes támasztékai omlottak össze.
Az Intézet két legnagyobb és legdúsabban felszerelt obszer- vatóriuma Budapesten és Ögyál- lán működött. Ezekből a buda- pesti obszervatórium felszerelése nagy kárt szenvedett, de a tar- talékműszerek felhasználásával már a tavaszi hónapokban min- dent pótolni tudtunk, egyetlen kivétellel: a fontos alapműszerek közül nem dolgozik még az uni- verzális széllökésíró, amelynek felállításához a beomlott észlelő- torony teljes újjáépítése szüksé- ges. Az ógyállai obszervatórium háborús károkat nem szenvedett, de a fegyverszüneti egyezmény értelmében az ország határain kí- vül esik. Ógyallával a hazai tu- dományos kutatás egyik' fontos központját vesztettük el, többek közt elszakadt tőlünk az Intézet egyetlen földmágnességi obszer- vatóriuma, amely egyúttal Európa délkeleti részének egyetlen kor- szerűen felszerelt földmágnességi megfigyelőállomása volt.
Az országos észlelőhálózat ma- gátólértetődő nagy veszteségei mellett az Intézet központi szék- házát is komoly károsodások ér- ték: a nagy épület jelentékeny része a délnyugati saroktorony- nyal együtt két emelet mélységig leomlott és a székház középső részét elfoglaló magas észlelő- torony felső emeletei beszakad- tak.
Aujeszky László: Az 'újjáépülő Meteorológiai Intézel 135 Az épületkárok helyreállítása
a Földművelésügyi Minisztérium gondoskodása -folytán már tavasz óta folyik. Az állomáshálózat újjászervezése Réthly Antal igaz- gató vezetésével ugyancsak már a tavasz folyamán megindult. Az
ország keleti részében az újjá- szervezés érdekében az Intézet- nek külön kirendeltsége létesült, amelynek keretében Berényi Dé- nes, a kiváló agrármeteorológus, a legfontosabb sürgönyzőállomá- sokat meglepően rövid idő alatt működésbe helyezte. Sajnos, a hálózat újjáépítését nagyon aka- dályozza az, hogy a szükséges nagy műszermennyiséget belföldi forrásokból nem lehet beszerezni.
Haladás csak akkor remélhető, ha a külfölddel, való forgalom meg- nyílik és áz Intézet régi európai és amerikai kapcsolatait felújít- hatjuk. A külföldi szakérintkezés újrafelvételét- még ennél is ége- tőbben sürgeti az a szükséglet, hogy a. nemzetközi szakirodal- mat, amelytől négy éven át el voltunk zárva, ismét teljes mér- tékben követhessük.
Bízom , benne, hogy az Inté- zet érzékeny veszteségeit idővel helyre tudjuk hozni. Bizalommal kell a jövőbe tekintenem azért, mert az Intézet kárai minden súlyosságuk mellett sem pótol- hatatlanok. Pedig örökké jóvá- tehetetlen veszteségek kétféle alakban is fenyegettek bennün- ket. Végzetes csapás lett volna mindenekelőtt az, ha az ország
minden; részéhői 75 éven át gyűj- tött meteorológiai adatanyag el- veszett volna, Szerencsére, sike- rült a nagyterjedelmű adattárat megfelelő módon elrejteni, úgy hogy belőle sem a főváros kiürí- tése címén semmit el nem hur- coltak, sem a háborús események során semmi el nem pusztult.
Az Intézet kitűnő képzettségű, nemzetközi megbecsülésnek ör- vendő szakszemélyzetének köré- ben a háború egyetlen áldozatot sem szedett, jóllehet a 23 főnyi tudományos személyzetből és a mintegy 30 főnyi. irodai- és se- gédszemélyzetből sokan forogtak súlyos életveszélyben. Közü- lük még húsznál többen voltak távol hadifogságban és elhurco- lásban, amikor az Intézet mun- káját február 15-én, a rommálőtt városnak talán legsúlyosabban szétrombolt pontján újból meg- indítottuk. Az Intézet ma már a meteorológiai szolgálat legfonto- sabb ágait mind ellátja. Az Inté- zet'osztályai -(időjelző, éghajlat- kutató, felsőbb légkörkutató és csapadékhálózati osztály) kéz- iratban elkészítik a nemzetközi- leg előírt kiadványaikat és az Intézet évkönyveinek anyagát.
Egyes különleges kutatómun- káink eredményeit már több kész dolgozatban tudjuk a külföldi szakkörök . elé tárni, mihelyt az érintkezés és közzéttel lehető- ségei megnyílnak előttünk.
Dr. Aujeszky László
