• Nem Talált Eredményt

Gazdaságunk a minőség kihívásával szemben megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gazdaságunk a minőség kihívásával szemben megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

G A Z D A S Á G U N K A M I N Ő S É G K I H Í V Á S Á V A L S Z E M B E N Részletek Marjai József előadásából*

A népgazdaság helyzete

"A népgazdaság fejlesztésének V I . ötéves terve legfőbb gazdaságpolitikai feladatként a gazdaság egyensúlyi helyzetének fokozatos javítását és egy­

idejűleg a lakosság kialakult életszínvonalának fej­

lesztését, életkörülményeinek javítását irányozta clö. Ezt a gazdasági hatékonyságjavításával, a nem­

zetközi versenyképesség növelésével, a termelés szerkezetének korszerűsítésével, a fejlődés m i n ő ­ ségi jellemzőinek javításával kívánta megvalósítani.

... A V I . ötéves tervidőszak utolsó é v é b e n , 1985-ben a gazdaság helyzetében kedvezőtlen válto­

zások következtek be: a nemzeti jövedelem a terve­

zett n ö v e k e d é s helyett l ,4%-kal csökkent, romlott a hatékonyság. A konvertibilis elszámolású forgalom­

ban a tervezettnél lényegesen kisebb aktivum kelet­

kezett, és ezért a külkereskedelmi egyensúlyjavulá­

sának folyamata megtört, a nettó adósságállomány növekedett. A kedvezőtlen helyzet külső és belső eredetű összetevői kisebb részben á t m e n e t i n e k te­

kinthetők, nagyobb részben tartósabbnak látszanak.

Jelenleg m á r megállapítható, hogy a terv legfőbb céljait nem értük el. ... A termelés hatékonyságának javulásában és a gazdaság fejlődésének élénkülésé­

ben nem kezdődött el az a változás, amely szükséges lenne a fő gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez. A bruttó nemzeti termelés j e l e n t ő s e n elmarad a terve­

zettől, mert az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye is s z á m o t t e v ő e n kisebb az előirányzottnál. A ter­

melés hatékonysága romlik, a belföldi felhasználás lényegesen nagyobb az előirányzottnál, újra megha-

Elhangzolt a V I . Országos Minőségi Konferencián, 1986. no­

vember 27-én Szervezettség, fegyelem, minőség: a népgazdaság erősítésének eszközei címmel.

ladja a nemzeti jövedelmet. A konvertibilis valuták­

ban elszámolt áruforgalomban j e l e n t ő s passzívum jön létre, és az adósságállomány is növekedik."...

A minőség mint a versenyképesség mércéje

"Ha kitekintünk a világba, azt tapasztaljuk, hogy a minőség egyre nagyobb szerepet játszik a verseny­

képesség alakulásában, egyre inkább a minőség válik a versenypozíció meghatározójává. Ez kihívást jelent minden országgal szemben, amely intenzi­

vebben bekapcsolódik a világkereskedelembe....

Nem valamiféle gazdasági divatáramlathoz való alkalmazkodás, hanem belső és külső érdekeink pa­

rancsoló szükségszerűsége miatt kell a minőség te­

rületén határozottan előrelépnünk. ... Társadalmi előrehaladásunk nagyrészt attól függ, hogy mennyi­

re leszünk képesek a gazdaságban a minőséget javí­

tani. A minőség kérdése gazdasági, gazdaságpolitikai és politikai kérdés is egyben!...

A minőségi követelmények fokozódását a külgaz­

dasági kapcsolatainkban napról napra tapasztaljuk.

A tőkés piacokon a nem kielégítő minőség korlá­

tozza a t e r m é k e k eladhatóságát. A szocialista piacon t e r m é k e i n k e t jelenleg m é g viszonylag megfelelően tudjuk értékesíteni, de az állandóan szigorodó köve­

t e l m é n y e k n e k itt is csak egyre nagyobb erőfeszíté­

sekkel lehet eleget tenni.

Mindebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy minden szinten halaszthatatlan lépéseket kell t e n n ü n k a minőségfejlesztés é r d e k é b e n . Ezek közölt a gazdaságirányítás minőség befolyásoló esz­

köztára valamennyi e l e m é n e k az eddigieknél követ­

kezetesebb és h a t é k o n y a b b alkalmazására szükség van."

5

(2)

Gazdasagunk • m i n ő s é g kihívásával szemben

A hazai termékek minőségi problémái

" A hazai t e r m é k e k és szolgáltatások minőségi okokra visszavezethető hiányosságai — a hazai vagy külföldi értékesítéstől függetlenül — súlyos gondot okoznak. Ez visszavezethető a minőségnek mind tartalmi (a termék k o r s z e r ű s é g e ) , mind kivitelezési (szerződéses kikötések) fogyatékosságaira.

Az ezzel összefüggő problémák:

A t e r m é k e i n k korszerűségi színvonalának (tar­

talmi m i n ő s é g é n e k ) alakulásában m u t a t k o z ó elma­

radás főképpen a termékszerkezet fejlesztésének gyengeségeire utal.

T e r m é k e i n k nagyobb hányada nem éri el a nem­

zetközi színvonalat. Ennek legfőbb oka, hogy az egyre jobban beszűkülő pénzügyi források lassítják a struktúrafejlesztési folyamatot; a rendelkezésre álló anyagi eszközöket nem mindig a legcélszerűb­

ben és a leghatékonyabb m ó d o n használjuk fel; az ipari innovációs folyamatból pedig hiányzik a valódi anyagi és erkölcsi motiváció. Minden valószínűség szerint - többek között - ez is oka annak, hogy részesedésünk a világ iparcikk-kiviteléből fokozato­

san c s ö k k e n . . . .

A termékeink kivitelezési minőségével is komoly gondok vannak. Azok jelentős hányada nem szabványos, nem felel meg a szerződésben fog­

laltaknak. A reklamációs arány sok esetben megha­

ladja — mind a belföldi felhasználásra, mind az ex­

portra gyártott t e r m é k e k esetében — a műszaki- kereskedelmi szempontból m e g e n g e d h e t ő m é r t é ­ ket. ...

Ennek a kedvezőtlen helyzetnek a kialakulása összefügg a fegyelem sok területen tapasztalható la­

zulásával. A fegyelem megszilárdítása, a tisztességes minőségi munka megkövetelése, közüggyé tétele társadalmi horderejű feladat."...

Teendőink a minőségjavításáért

" A hazai feladatok meghatározásakor figyelnünk kell arra, hogy termékeinkkel olyan piacokon kell helytállnunk, ahol a versenytársakra egyre inkább a minőségcentrikus termelésirányítás a jellemző. A fejlett tőkés országok vállalatai a minőség biztosítá­

sát m á r a tervezésnél kezdik, és szervesen beépítik azt a t e r m e l é s folyamatába, teljes k ö r ű v é téve így a minőségszabályozást. Ugyanakkor nálunk a m i n ő ­ ség-ellenőrzés gyakran a végellenőrzésre korlátozó­

dik. Még csak kezdeti e r e d m é n y e k e t értek el vállala­

taink a korszerű minőségszabályozási rendszerek k i ­ építésében, a minőség-ellenőrzés m u n k a m ű v e l e t e k közben való végrehajtásában.

Másik fontos megszívlelendő tapasztalat a m i n ő ­ ség »kezelésével« kapcsolatban az, hogy az e r e d m é ­ nyes vállalati minőségszabályozás csak szervezetten és átgondolt vezetői döntés alapján valósítható meg, s csak ha érdekeltté teszik benne a dolgozó kollek­

tíva egészét.

Az e területen mutatkozó lemaradásunk felszá­

molása végett szükség van arra, hogy a gazdál­

kodó szervek széles körben ismerkedjenek meg a minőségszabályozás korszerű e r e d m é n y e i v e l , és hasznosítsák azokat a saját gyakorlatukban. Ebben az illetékes irányító szerveknek hathatósabb segítsé­

get kell nyújtaniuk....

A minőség vonatkozásában kialakult helyzet és nemzetközi kötelezettségeink (a KGST minőségér­

tékelési és tanúsítási rendszeréhez való csatlakozá­

sunk) időszerűvé teszik, hogy kormányzati szinten is áttekintsük a minőség kérdését, beleértve a köz­

ponti, ágazati és vállalati szinten megoldásra váró feladatokat is. Ezek közül a következők a legsürgő­

sebbek:

Az irányító szerveknek és a gazdálkodó intézmé­

nyeknek egyaránt késedelem nélkül intézkedéseket kell hozniuk a minőségbiztosítás területén mutat­

kozó hiányosságok felszámolására; evégett minden szinten meg kell követelni a céltudatos, a követel­

m é n y e k n e k megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett m u n k á t .

E! kell é r n ü n k , hogy a népgazdasági tervezés és szabályozás — beleértve árrendszerünket is - az eddigieknél fokozottabb m é r t é k b e n szolgálja a m i ­ nőségfejlesztést, a termelés- és termékszerkezet korszerűsítését is, valamint a termelésben a m i n ő ­ ségi követelmények fokozottabb m é r t é k ű érvényre juttatását.

Fejleszteni kell a piacfelügyeletet, és a piacfel­

ügyeleti tevékenységnek hathatósabban kell elősegí­

tenie a piaci versenyhelyzet erősítését. Ezzel párhu­

zamosan a rendelkezésre álló erőforrásokat - a piaci ismeretek birtokában - célirányosabban és szelektívebben kell a minőségfejlesztés szolgálatába állítanunk.

Elodázhatatlan feladatunk, hogy gyorsítsuk a vál­

lalatok korszerű minőségszabályozási rendszerének kiépítését és elterjesztését. A javító-szolgálta­

tó-karbantartó tevékenység minőségbiztositásának, - v é d e l m é n e k korszerűsítésén — rendszerszerű szi­

gorításán kívül meg kell vizsgálnunk a minőségügy ágazatközi irányítását ellátó központi minőségfel­

ügyelet létrehozásának szükségességét, létrehozni a minőségértékelés és minőségtanúsítás egységes, országos r e n d s z e r é t . "

ó

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A deníciókból láttuk, hogy a komplex számok deniálhatók mint olyan valós számpárok, amelyeken speciális módon deniálunk m¶veleteket. Ha az összeadást nézzük, a

A régiónkban az a veszély fenyeget, hogy ahelyett, hogy az új, minőségi tévé végre legitimálná a televíziót mint intézményt, valamint annak nézőit és kultúráját,

Zsolnai Józsefné Mátyási Mária: A tanárképzés megoldásra váró kérdései.. Iskolakultúra 2011/12 A Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetének kutatással és

Homann közölte, hogy csupán esélyegyenl ő séget akarnak az európai cégek számára is az adatvéde- lem, a közbiztonság és a regisztrálási kötelezett- ségek

Koltay Tibor „A szakkönyvtárak el ő tt álló néhány kihívás” cím ű írásában a nemzetközi szakirodalom tükrében, de a teljesség igénye nélkül, a

„Minőség pedig az, amit a fogyasztó annak ismer el.” (Parasuraman et al., 1985) Chikán és Demeter (1999: 504) szerint: a piaci, fogyasztói minőség „kifejezi azt,

Csubák Antoaneta írása természetesen nemcsak a kiváló, és a kecskeméti Katona József Könyvtár sokéves tapasztalatait is feldolgozó könyv recenziója, hanem a szerz

Nem foglalkoztak azzal, hogy a tevékenységet annak szükségességéhez, a szolgáltatást az igényekhez hasonlítsák, hogy felbecsüljék a szolgáltatások hatékonyságát, hogy