Bozskov, J.: Az egységes információs nyelv kialakítása az egységes információs rendszer kiépítésének központi feladata

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

95

Az—empírikus módszer a meglevő kapcso—

latok tanulmányozásának eredményeképpen nyert ínformációáramlási ábra modellként való felhasználásán alapszik. Az egységes ábra azokból a tapasztalati úton kidolgozott elemekből épül fel, amelyek részletesen tar- talmazzák az összefüggéseket.

Az empirikus módszer alkalmazásának elől nye. hogy a vállalatvezetési rendszer meglevő sajátosságainak leginkább megfelelő terv kidolgozására ad lehetőséget. Hátránya. hogy a bevezetendő rendszer tervezete erősen függ az előzetesen lefolytatott vizsgálatok és elem—

zések minőségétől és attól, hogyan állapí—

tották meg az információáramlást.

A követendő út a két módszer egyesítése, amelynek alapján a bevezetés következő fá-

zisait lehet meghatározni.

1. Előtervezési vizsgálatok. Ebben a szakaszban a szervezők megismerkednek az információs hálózattal és :: részlegek közötti teladatmegosztóssal. Ennek ered- ményeként elkészül az integrált adatfeldolgozási rend—

szer elvi sémája. mely a törzsadatok és a változó adatok áramlását. valamint az adatfeldolgozás mű—

szaki tevékenységeit tartalmazza.

2. Az előtervezési vizsgálatok során szerzett ál—

talános ismeretek részletezése. A további vizsgálato- kat az egyes részlegek és csoportok vezetőinek szint—

jén folytatják. A részletes rendszerterv kidolgozását már funkcionálisan elosztva végzik. az általános elvi séma alapján, Ehhez azonban szükség van a tevé- kenységek szabályozására is.

A megvalósítás alapja a vállalati eszközök körforgása és a termelésirányítás ciklikus fo- lyamata.

Az általános rendszerterv rögzíthető mat—

ríxformában is. ahol egyik irányban helyez- kednek el a termelési—gazdálkodási tevékeny—

ségek és források, a másikban a vezetési fo- Iyamatak.

Az integrált vállalati adatfeldolgozás tevé—

kenységeit szemléltető vázlat középpontjában a tervezési—vezetési részlegek és azok kap- csolatai állnak. a baloldali részben a be—

menő, a jobboldaliban a kimenő adatok. A részletes vázlat lehetőséget nyújt a vezetési rendszer logikájának, szabályainak és tevé- kenységeinek alapos tanulmányozására.

A vezetési logika csupán az információ- áramlás és mutatóképzés törvényszerűségei—

nek gondos elemzése útján tárható fel. A mutatók képzési rendszerének kialakítása két részfeladatra oszlik: az irányítási rendszerben használt mutatók egységes leírására és a mutatóképzés logikai hálójának felépítésére.

A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján kidolgozott módszer lehetővé teszi az irányí- táshoz szükséges termelési mutatók egységes leírásánál a munka formalizálását, ennek eredményeként nő a leírások pontossága és csökken a rendszer kidolgozásának munka—

ígényessége.

(Ism.: Szabóné Horváth Beáta)

BOZSKOV, J.:

AZ EGYSÉGES INFORMÁCIÓS NYELV KIALAKITÁSA AZ EGYSÉGES INFORMÁCIÓS RENDSZER

KIEPITESÉNEK KÖZPONTI FELADATA

(Szözdavaneto na edinen informacionen ezik — centralna zadacsa po izgrazsdaneto na edinnata nacionalna szisztema na szocialna ínformacija.) ——

Sztatisztika. 1971. 2. sz. 45—57. p.

A bolgár Országos Információs Központ (OIK) feladata. hogy megszervezze és koordi—

nálja (: korszerű irányítási rendszer egyik alapvető feltételét képező egységes országos információs rendszer (a továbbiakban ENSZSZI) kiépítésének munkáját. Az ENSZSZI tervezése és kiépítése sokrétű tudományos feladat. megvalósítása több szervezet ösz- szehangolt együttműködését kívánja meg. A közös távlati terv meghatározza a feladata- kat, a határidőket és megjelöli a végrehajtó intézményeket; előírja továbbá a felmerülő információigények megállapítását, az osztá- lyozások, kódok és nómenklatúrák egységes rendszerének megteremtését, az alapbizony- latok korszerűsítését és a dokumentációs rendszer kialakítását; az információs alrend- szerek elemzését és megtervezését, az infor- mációs adatbanko'k rendszerének létrehozá—

sát; a korszerű anyagi—műszaki bázis ki—

építését.

A társadalmi információ gépi feldolgozásá- nak rendszerében a központi kérdés az in- formációs nyelv kialakítása és kötelező jel—

legű alkalmazása. Ez biztosítja az egységes értelmezést. fogalmazást, a szerkezeti egy- séget és az összefüggéseket. a képzési sza—

bályok (algoritmusok) megalkotását, alkal- massá téve ezáltal az információt a gépi fel—

dolgozásra.

Az ENSZSZI-ben korszerű eszközök segít—

ségével megy végbe az információk kezelése és rendelkezésre bocsátása. Az ember és a gép között jelek cserélődnek ki; a fogalmak—

nak jelekké való átalakítása az információ feldolgozása.

A gépi nyelv kifejező eszközei korlátozottak és erősen determináltak, ezért problémát je—

lent az emberi nyelv irott szövegeinek lefor—

dítása a gép nyelvére és vissza. Ez vagy egye—

dileg megírt programokkal vagy félig auto—

matizáltan. algoritmikus nyelvek alkalmazá- sával történhet.

Az algoritmikus nyelven szimbólumok és szakkifejezések adott módszer szerinti össze- válogatását, mondattani rendszerbe foglalá- sát értjük. Ezt viszik át gépi adathordozóra, majd a számítógépbe (EIN), ahol az auto- matikusan átalakul a végső programban szükséges utasítások kódjaívá.

Az algoritmikus nyelvek gyakorlati alkal—

mazhatóságának alapkövetelményei:

rugalmasság — algoritmusok tömör és áttekinthető feljegyzése a feladatok széles körére kiterjedően:

96

érthetőség. hozzáférhetőség -— közel álljanak az adott terület általánosan elfogadott szimbolikájához;

publikálásra való alkalmasság:

tegyék lehetővé az emberi nyelv egyszerű és tipi- zált lefordítását gépi nyelvre.

Különösen munkaigényes feladat az alga- ritmizálás és a programozás a társadalmi in- formációk terén. Algoritmizálás a feladat al—

goritmusa leírásának folyamatát jelenti blokk—

séma vagy egymást követő képletek formájá- ban. Ezt kell leforditani az elektronikus szá- mitógép kódolt nyelvére. általában egyedi programozással. Ez a programozás gyakran hosszú időt vesz igénybe, míg a gépben a feladatmegoldás csak néhány percig tart, ezért fontos a programozás automatizálása

— algoritmikus nyelvek alkalmazásával. Meg- különböztetünk gép—orientációjú és probléma- orientációjú algoritmikus nyelveket. Ez utób—

biak jelentik a magasabb fejlettségi fokot.

Az alábbiakban bemutatott ismertebb algo—

ritmus nyelvek közül

1. matematikai és műszaki—tudományos feladatok megoldásához — ALGOL, FORTRAN,

2. gazdasági feladatok megoldásához — COBOL.

3. logikai—információs feladatokhoz -— COMlT, lPL.

4. technológiai folyamatirányítás algoritmusainak időarányos leírásához - ART

nyelvet használnak.

Az IBM-cég programnyelve, a Pl—l, egye—

síti magában a legelterjedtebb algoritmikus nyelvek pozitívumait, és így multiprogramo—

zásra alkalmas.

A társadalomirányítási döntéselőkészitésnél a cél a fogalmak és mutatók ..formalizálása"

és gépi nyelvre való átalakítása, hogy a mű- veletek is algoritmizálhatók legyenek.

Az információs rendszerekoptimális meg- tervezéséhez igénybe kell venni a jelek és jelrendszerek általános tudományának, a szemiotikának eszközkészletét. A gazdasági szemiotika tárgya a gazdasági nyelvü model—

Iezése, az információkódolás alapelveinek ki—

dolgozása, a gazdasági információs rendsze—

rek adatainak megbízhatóságát és hitelessé- gét biztosító módszerek és az irányítórend—

szerek hatékonysági mutatóinak kidolgozása.

Az informatika tárgya az egész tudomá- nyos információs folyamat vizsgálata, infor—

mációs nyelvek. jelzésrendszerek. információs ábrák stb. kidolgozása és az információim—

tatás tervezése. Módszere a ,.rendszeres meg—

közelítés elve".

Jelenleg Bulgária és a Szovjetunió foglal- kozik az egységes információs nyelv problé—

máinak o tisztázásával. A szerző ismerteti a Szovjetunióban folyó munkát.

A jelenlegi elgondolások szerint az egysé- ges információs nyelv az alábbiakból áll:

— értelmező szótár (homonimák, poliszémia stb.);

—- betűrendes szótár — mely kapcsolatot teremt a természetes nyelv fogalmai. s ezeknek az információs nyelvbeli szinonimái között;

—- alapfogalmak (deszkriptorok) szótára;

—- ..tezaurusz" szótár, amely kapcsolatokat. össze—

függéseket tüntet fel cí deszkriptorok között;

— a nyelvtan szabályai.

Megfelelő módszert dolgoznak ki a társa—

dalmi információ rendszerében jelenleg hasz- nált mutatók egységes leírására, és a mu—

tatók gépesített nyilvántartására. Ezzel pár- huzamosan kerül sorra a társadalmi informá- ció területén használatos fogalmak gépesített nyilvántartása és elemzése, valamint a fogai—

mak értelmező szótárának kidolgozása.

Az egységes információs nyelv végleges ter—

vezete tartalmazza a deszkriptor fogalmak és az idióma-mutatók (információs kérdések és válaszok) tezauruszát, a nyelv mondattani szabályait. nyelvtanát és egységes nyelvrend- szerének leírását. A szükséges korrekciók el- végzése után az egységes információs nyelv bevezetésre kerül az ENSZSZl—be, de azt a későbbiek folyamán is tovább korszerűsítik.

(Ism.: Wittek Ferencné)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

KLElNlNG. G.:

STRUKTURÁLIS ES PRESZTIZSMOBlLlTÁS A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN

(Struktur- und Prestigemobilítöt in der Bundes- republik Deutschland) — Kölner Zeitschrift für So- ziologie und Sozialpsychologie. 1971. évi 1. sz. 1-—

33. p.

1969-ben és 1970—ben 25 200 felnőtt sze- mélyre kiterjedő társadalmi mobilitásvizsgá- latot végeztek a Német Szövetségi Köztársa—

ságban. Ennek során a megkérdezettek apjá—

nak és apai nagyapjának foglalkozását is feljegyezték. Jelen tanulmány a vizsgálat eredményeinek első értékelése. mely csak az intergenerációs mobilitóssal foglalkozik.

A társadalmi mobilitás vizsgálata -—- álla- pítja meg a szerző a bevezetésben —— közvet- lenül hozzájárulhat a társadalmi szervezet működésének megértéséhez, mert jobb lehe- tőséget nyújt azon társadalmi erők hatásá- nak méréséhez, omelyek történeti jellegűek, hosszabb időn keresztül érvényesülnek, mint a csupán a pillanatnyi helyzetet rögzítő ke—

resztmetszeti vizsgálatok. Az empirikus mobi- Iitáskutatás azonban eddig csak kevéssé tu—

dott az ebből a lehetőségből adódó elvárá- soknak megfelelni. Ennek egyik okát abban látja, hogy a mobilitáskutatásokban elsősor- ban a funkcionalizmus nézőpontjai érvénye- sültek, amelyek a különböző társadalmi po-