328 STATISZTIKAI lRO DALMI FIGYELÓ
aránytalanságokat. valamint a várható fo- gyasztást, stb. mérik. Megjegyzendő. hogy az 1970—ben készített 1975—re vonatkozó első előrejelzések egyelőre, még a regionális számláknál is nagyobb mértékben, inkább
csak kísérleti jellegűeknek tekinthetők.
A regionális számlarendszer célja, hogy összességében hű képét adja az egész or- szág gazdasági tevékenységének. figyelembe véve az övezeti sajátosságokat. Az ország területének említett 21 régióra bontása vol- taképpen a közigazgatási határokon alapul, de mégis a gazdasági adottságokra - a ter- vezés szervezetére —. a statisztikai adatgyűj- tés rendszerére való tekintettel nagyobb egy- ségekben foglalja az eredeti közigazgatási beosztás 95 megyéjét, mert ilyen messzemenő részletezésű regionális számlarendszer kidol- gozása túl nagy technikai nehézségekbe üt- között volna. Még a 95 megyéből összevont 21 régió egynemű táji jellege is bírálható és kifogásolható gazdasági—társadalmi szem- pontból; mégis az ellentétes igények komp—
romisszuma elfogadható eredményének te—
kinthető és lényegében megfelel a regioná—
lis fejlesztési tervezés követelményeinek. Szó van azonban arról, hogy ezta 21 régiót is 8 övezetbe fogják összevonni és bizonyos kérdések, feladatok vizsgálata így — a felté- telezések szerint — megbízhatóbban lesz elvé-
gezhető.
Részletesen foglalkozik a tanulmány az országos és a regionális számlarendszer kö—
zötti eltérésekkel és azok indokolásával, va-, , lamint a regionális rendszer "fokozatos kié- pítésének, bővítésének menetrendjével.
Végül a regionális számlák előrejelzésre felhasználásának problematikáját ismerteti a szerző; ezen a területen a fő feladat az or- szágos terv és a regionális feladatok egyez- tetése, mert az előbbi — mint minden átlag -—
elrejtheti a regionális részletfeladatok ösz- szessége és az országos előirányzat közötti feszültségeket. Egyébként a regionális elő- rejelzés — a hatodik nemzetgazdasági terv céljára — egyelőre szintén csak a közületi és a magánháztartásokra készül.
Az előrejelzések módszerére és alkalmo—
zásának nehézségeire is kitér a szerző nagy vonalakban, és vázolja azokat az eljárása- kat, melyekkel — részben a korábbi fejlődés irányzatának megfigyelésére. részben a ré—
giók -- társadalmi-gazdasági sajátosságai—
nak figyelembevételére. végül pedig az or- szágos előirányzatoknak régiókra bontá—
sára alapozva — ez idő szerint a várható fejlődés felmérését végzik.
A tanulmány függeléke (: számlarendszer alkotó elemeit, felállításának technikáját és bizonyos kapcsolódó fogalmak meghatározá- sát tartalmazza.
(ism.: Juhász László)
HIRSCH. W. Z. ——SONENBLUM. S. —-DENNl$. J. St.:
AZ lNPUT—OUTPUT MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A VÁROSI ÉLET MINÖSÉGE JELLEMZÓlNEK
MEGHATÁROZÁSÁRA
(Application of input—output techniaues to auality of urban life indicators,) —- Kyklas. 1971. 3. sz. 511—
533. p. '
A súlyos konjunktúra-hullámzások elkerülé- se és a viszonylag nagy gazdasági növeke—
dési ütem biztositása az elmúlt évtizedekben megoldatlanul hagyott két alapvető problé- mát. Ezek: a gazdasági növekedés költségei (tág értelemben véve) és a növekedés hasz- nalnak egyenlőtlen megoszlása a társada- lom különböző rétegeiben és csoportjaiban.
A növekedés költségeinek problémakörében a termelés növekedésének környezeti ható—
sait (viz- és levegőszennyeződés. a termé—
szeti erőforrások kimerülése) szokták emliteni.
A növekedés hasznaiban való egyenlőtlen részesedés témakörébe pedig a különböző foglalkozási, etnikai csoportok, város— és országrészek, korcsoportok (öregek) jövedel- mének, egészségügyi és kulturális ellátásá—
nak egyenlőtlenségeít sorolják. Mind a kör- nyezeti hatások, mind az egyenlőtlen része- sedés erősen befolyásolják az élet ,,minősé- gét". Ennek objektiv mérésére próbálnak ujabban ,,tórsadalmi jellemzőket", indikáto- rokat kidolgozni. Ez a tanulmány annak le- hetőségeit vizsgálja, hogy a nagyvárosi élet- körülményeket ilyen jellemzők alapján vizs—
gálják, és ezeket összekapcsolják a nagyvá- rosi területek kapcsolatait leiró input-output jellegű táblákkal.
Ut rendszert különböztet meg a nagyvárosi környezetben. Ezeknek alkotórészeit, vala- mint néhány (jelenleg vagy a közeljövőben statisztikailag mérhető) jellemzőjét az alábbi
felsorolás mutatja be:
Városi környezet és alkotórészei, valamint jellemzői
7. Természeti környezet:
-— a víz minősége (háztartási. ipari és pl- henési célra) — különböző vegyszerek meny—
nyisége a vizben
— beépítetlen területek —— parkok és vá- rosközeli pihenő zöldterületek mennyisége
—— a levegő minősége — vegyszerek, füst és köd a levegőben
— földterület minősége és felhasználása -- a szemétlerakodási területek mennyisége
2. Térbeli környezet:
—- városon belüli közlekedés —— gyorsjáratok
— a lakásállomány minősége — a nyomor- negyedek, a társbérletek, albérletek aránya
— a lakókörnyezetek szomszédsági viszonyai
— jövedelemeloszlás lakókörzetenként 3. Gazdasági környezet:
-- jövedelem és szegénység —- a szegény családok aránya; medián családi jövedelem
STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ
329
— foglalkoztatás -— nem és kor szerinti ak- tivitási arányok: munkanélküliség; az aktív
keresők foglalkozási összetétele
4. Egészségügyi, jóléti és oktatási szolgál—
tatások:
— egészségügyi ellátás —- 100 főre jutó or—
vosok száma: kórházi ágyak száma
— népjólét — a közületi segélyben részesülő családok száma
— oktatás —— tanár-tanuló arányok: egy ta- nulóra jutó közületi kiadás
5. Társadalmi és kulturális környezet:
-— tudomány —— a tudósok és mérnökök ará- nya a munkaerő-állományban; a modern technológiájú üzemekben foglalkoztatottak aránya
— kultúra —- színházak, mozik stb. száma
— egyéni egyenlőség — társadalmi mobilitás -— politikai aktivitás —- a választásokon résztvevő szavazók aránya.
E jellemzőket a szerzők össze kívánják kapcsolni egy input-output táblával. amely a nagyváros vagy nagyvárosi régió terme- lési és egyéb kapcsolatait fejezi ki. Ebben a táblázatban sok termelő és felhasználó szektor van, mindegyik egyetlen outputot ál- lit elő. Szektoronként egyetlen technológia van. A végső kereslet alkotóelemei: a ház- tartások, a közületek, a beruházás és az ex—
port (a régión túlra).
Három módszerrel lehet a jellemzőket ösz- szekapcsolni az input-output táblával.
1. A jellemzőket a szektorok outputjaihoz kapcsolják. Ez a módszer azoknál a jellem- zőknél alkalmazható, amelyek közvetlenül függenek a szektorok outputjától. Ilyen pél- dául (: levegő vagy a vizek szennyeződése.
amely összefügg a termelés mennyiségével.
Szektoronként meg kell állapítani az egyes szektorok .,szennyeződés-kibocsátását" ter—
melésük egységére számítva, és azután a jö- vőben várható termelésből meghatározható az a szennyeződés. amelyre számítani lehet.
Hasonló módszerrel kapcsolható az input- output táblához többek között a szállítás, a gazdasági környezet több jellemzője (pél- dául a foglalkoztatási struktúra).
2. Fiktív. más néven ,,vak" (dimmy) szek- torokat képeznek, például a természeti kör- nyezet számára. Ennek soregyütthatói kife—
jezik a szokványos szektorok termelésének egységére jutó bruttó szennyeződés-kibocsá—
tást, az oszlopegyütthatók pedig a környe- zetben meglevő szennyeződés egységnyi csök—
kentéséhez szükséges ráfordítást a különböző szektorok termeléséből. Minden egyes fajta vízi—. levegő— és más szennyeződés számára külön-külön fiktív szektort lehet alkotni.
3. Egyes szektorok dezaggregálása módot nyújt a jellemzők alapadatainak meghatá—
rozására. Ilyen elsősorban a közületi szek- tor. amelyen belül meg lehet különböztetni
az oktatási. egészségügyi. népjóléti közbiz- tonsági, víz- és csatornaellátási stb. kiadá- sokat. A háztartási szektort is fel kell bon- tani legalább három rétegre: a magas. a közepes és az alacsony jövedelmű háztartá—
sokra. Jövedelmeik mellett ki kell mutatni ezeknek fogyasztási struktúráját. A szektorok foglalkoztatásának felbontása foglalkozási csoportokra pedig lehetővé teszi a társadal- mi mobilitás és a foglalkozási struktúra kö- zötti összefüggés kimutatását. A foglalko- zási csoportok közötti mobilitást célszerű kom—
binálni a jövedelmi csoportok közötti mobi- litássol.
A tanulmány rámutat e megközelitésmód hiányosságaira is. Jelenleg mindazok a szol- gáltatások, amelyeket a közületi szektor nyújt, csupán a kiadásokkal mérhetők, a ténylege- sen elért eredményt, az outputot (például az egészségügyi ellátás minőségét) nem tud- juk mérni. Naayon kérdéses az is, hogy meny- nyiben jogosult lineáris összefüggéseket 'fel- tételezni például a szektorok termelése és
az okozott szennyeződés között.
(lsm.: Andorka Rudolf)
LUEY, P.:
KlNA NEMZETI JÖVEDELME:
ÁTTEKINTES A BECSLESEKRÖL
(China's national income: a survey of estimates.) — The Review of Income and Wealth. 1971. 2. sz.
207—226. p.
Kina nemzeti jövedelmének alakulására vonatkozóan részben a hivatalos számítások eredményei és több nyugati országban vég- zett becslés áll rendelkezésre. A vizsgálódá- sok az. 1949 óta eltelt időszakot ölelik fel.
A hivatalos számítások a marxista termelési elméleten alapulnak, a polgári közgazdászok becslései pedig az anyagi és nem anyagi szférát egyaránt átfogó termelési koncepción épülnek fel. A különböző becslések mind a nemzeti jövedelem abszolút nagyságára, mind a fejlődés ütemére eltérő eredménye—
ket adnak. Az eltérések részben az eltérő termelési koncepciókból adódnak. de jelentős a szerepe az elsődleges adatforrások csopor- tositásának, valamint a nemzeti jövedelem összetevői meghatározásánál alkalmazott sa- játos becslési technikának is.
A tanulmány kisérletet tesz a becslések eredményeinek összefoglalására: ismerteti az alapul szolgáló termelési koncepciókat, mea- adia a becsült aaareaátumok értékét és ki—
tér a becslési módszerek leírására. Az anyag tárgyalása ennek megfelelően négy részre tagozódik: 1. nemzetijövedelem-számitások Kinában; 2. Kina nemzeti jövedelmére vo—
natkozó nyugati becslések; 3. a különböző becslési eredmények összehasonlitása; 4.
