• Nem Talált Eredményt

Az élet minősége

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az élet minősége"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

776

hetvenes évek második felében ezek a válla—

latok profitjuknak több mint egyharmadát szerezték külföldi tevékenységük révén.

Az elmúlt évek során fokozódott a külföldi befektetések növekedése az amerikai gazda- ságban: 1973 és 1977 között a külföldi ere—

detű közvetlen ipari beruházások és tőkebe- fektetések 175 milliárd dollárról 311 milliárd dollárra növekedtek. Az amerikai vállalatok külföldi befektetései 1977—ben 381 milliárd dollárt tettek ki. 1950—ben az Egyesült Álla- mok mezőgazdasági és ipari termelésének mindössze 6 százalékát exportálta, 1976-ban ez az arány már 16 százalékra emelkedett.

STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

Az ország jelenleg ipari nyersanyagainak ne—

gyedét. az olajnak és az olajszármazékok—

nak mintegy felét importálja.

Az Egyesült Államok világgazdasági pozi- ciói tehát a hetvenes évek folyamán összes—

ségükben romlottak. Mind világosabbá vált az alapvető ellentmondás az Egyesült Álla- moknak a tőkés világgazdaságban elfoglalt vezető helye. gazdasági és pénzügyi ereje.

valamint a külföldi nyersanyagoktól és ener—- giohordozóktól való nagymértékű függése kö- zött.

(lsm. : Hegedűs Péter)

TÁRSADALOMSTATlSZTlKA

AZ ÉLET MINÖSÉGE

(The guality of life. Comparative studies.) Szerk.:

A. Szalai és F. M. Andrews. London -— Beverly Hills.

1980. Sage. 289 p.

A könyv 17 tanulmányt tartalmaz az élet minőségének kutatása témaköréből, 30 szer- ző tollából. akik 11 országot és 2 nemzetközi szervezetet képviselnek. Igy átfogó képet ad arról. hogy a világ különböző társadalmi rendszerű és gazdasági fejlettségű országai- ban hogyan gondolkoznak az élet minőségé- nek kérdéseiről. A tanulmányok nagy része eredetileg az 1978. évi uppsalai Szociológiai Világkongresszus egyik szimpóziumára ké-

szült.

A bevezető tanulmányban Szalai Sándor akadémikus az élet minőségének fogalmával foglalkozik. E terület szakemberei között nincs teljes egyetértés ebben a kérdésben.

Az élet minőségének fogalma átfedi az élet- színvonal, az életmód és a társadalmi jelző- számok fogalmát, de nem azonos velük. Sza—

lai Sándor szerint az élet minősége mind—

azt jelenti. ami után a legkülönbözőbb társa—

dalmakba tartozó és legkülönbfélébb nyel—

veket beszélő emberek érdeklődnek, amikor egymással találkozva azt mondják: ..hogy vagy?" A kérdésben benne foglaltatik az egészségi állapot. az anyagi helyzet. a jólét.

az élet ,,jósága", éspedig mind az objektív tények, mind azoknak szubjektív észlelése és

értékelése.

Az élet minőségének kutatása abban kü—

lönbözik a vele rokon kutatási irányoktól.

hogy mind az élet tényeit. mind az emberek- nek azokról alkotott véleményét vizsgálja. Az élet minőségének mutatói felhasználhatók társadalmi jelzőszámokként, mert társadalmi csoportok jólétét mérik. Eredetileg azonban a társadalmi jelzőszám mozgalom az objek- tív tényekre összpontosította a figyelmét, ész-

lelésüket és értékelésüket nem vizsgálta.

Az élet minőségére vonatkozó kutatások—

_'nak kifejezett célja. hogy országok és kultú-

rák, társadalmi és demográfiai csoportok kö- zötti. valamint időbeni összehasonlításokat végezzenek segítségükkel. Ezzel nagymérték- ben hozzájárulhatnak a társadalmak. az em- berek életének megismeréséhez. szociológiai hipotézisek ellenőrzéséhez, valamint a társa- dalmi valóság megjavításához. E vizsgálatok alapján esetleg szükség lesz a jólétről és az élet minőségéről alkotott eddigi fogalmak

megváltoztatásáro.

B. Blishen és T. Atkinson az angol és a francia anyanyelvű kanadaiakat hasonlították össze három kérdés alapján: 1. mennyire elégedettek anyagi helyzetükkel? 2. mennyire elégedettek általában az életükkel? és 3.

mennyire elégedettek a kanadai élettel? Azt a feltevést akarták megvizsgálni, hogy a franciák függetlenülési törekvéseinek gyöke—

reit az anyagi helyzetükkel kapcsolatos sé—

relmekben vagy általános elégedetlenség- ben lehet-e keresni. E feltevést azonban a válaszok megcáfolták. A francia anyanyel—

vűek ugyan valóban elégedetlenebbek vol—

tak Kanadával, de elégedettebbek voltak ól- talában az életükkel és az anyagi helyzetük-

kel.

Hankiss Elemér tanulmányában több olyan strukturális változót emlit, amelyet az élet minőségének kultúrák közötti összehasonlító vizsgálataiban magyarázó változóként fel le—

hetne használni. Ezek: a jövedelemeloszlás egyenlőtlensége, a gazdasági fejlettség szín- vonala, az országközpont és a periféria kö- zötti különbségek indexe, a státus kristallizá- ció indexe (amely kifejezi. hogy a különböző dimenziókban elfoglalt státusok eav-egy egyénnél mennyire azonos szintűek). Néhány empirikus példát említ, ahol e változók ösz—

szefüggést mutattak. vagy nem mutattak az adott országnak a boldogságskólán mért át- lagértékével. Felveti továbbá a társadalmi mobilitás, a társadalmi integráció, a társa- dalmi légkör. valamint az emberi élet érté—

két kifejező index kidolgozásának és az élet

(2)

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ

777

minőségének megmagyarázására való fel—

használásuk lehetőségét.

R. A. Hedley, R. Dubin és T. C. Taveggía a munkával való megelégedettséget vizsgál- ták amerikai és ausztráliai munkás férfiak és nők között. A megelégedettséget ötfokozatú skálán mérték. A nemen és a nemzeten ki—

vül a foglalkozási státust is független válto- zóként kezelték. Magasabb státusúnak tekin—

tették azt. akinek magasabb volt a jövedelme és akinek munkaköre egy hónapnál hosszabb betanulást igényelt. Azt állapították meg, hogy: 1. a nők elégedettebbek a férfiaknál, 2. a magasabb státusúak elégedettebbek az alacsonyabbaknál, 3. az ausztráliaíak elége- dettebbek az amerikaiaknál. Azt is vizs—

gálták, hogy a munkának mely jellemzőit tartiák fontosnak (] megelégedettség szem- pontjából. A legfontosabbnak bizonyult jel- lemzők (: következők voltak: 1. a kereset, 2.

a munkakörülmények, 3. (: munkatársakkal való kapcsolat, 4. az alkalmazás biztonsága.

A. Inkeles és L. Diamond néhány személyi- ségjellemző és az országok gazdasági fej—

lettségi szinvonala közötti összefüggést vizs—

gólják. A különböző országokban azonos vagy hasonló módszerekkel végzett vizsgá- latokra támaszkodnak, és mindig egy—egy társadalmi csoportra vonatkozó adatokat ha- sonlítanak össze, hogy kiküszöböljék a ma- gas vagy alacsony társadalmi státus hatá- sát az eredményekre. Az találták, hogy a fej- lettebb (magasabb egy főre jutó nemzeti jö- vedelmű) társadalmak tagjai kevésbé tekin- télvtisztelők (kevésbé fogadják el kérdezés nélkül a vezetők és más jelentős személyisé- gek véleményét). elégedettebbek, jobban bíznak a társadalom többi tagjóban, viszont kevésbé optimisták és kevésbé jóindulatúak stb.

A. McKennel. T. Atkinson és F. M. And—

rews azt a kérdést vizsgálják. hogy az eltérő mérőeszközök (például eltérő skálák) alkal- mazása esetén milyen állandó strukturális összefüggések mutatkoztak az é'et minőségé—

nek vizsgálatában.

M. !. Minor, N. M. Bradbum és N. C.

Schaeffer az amerikai felvételek adatai alap- ján társadalmi és demográfiai csoportonként vizsgálták az élettel való általános megelé- gedettség regressziós összefüggését nyolc változóval, ezek: a megelégedettség a sza—

badidővel. az anyagi helyzettel. a munkával, a lakással. a lakáskörnyezettel. továbbá a po- zitív érzelmi hozzáállást és a negativ érzel- meket kifejező változó, valamint az életkor—

hoz viszonyított egészségi állapot. E nyolc változó hatása az általános megelégedett- ségre a társadalmi és demográfiai csoportok többségében szignifikánsan eltér zérustól, de együttesen csupán az általános megelége- dettség variancíájának mintegy 30 százalékát magyarázza meg. A szerzők ebből azt a kö—

vetkeztetést vonják le, hogy az élettel való megelégedettség becsült struktúráját nem specifikálták rosszul. csupán hiányosan.

egyéb tényezők is hatnak rá.

Lore Scheer a 15 OECD—országban 1976- ban végzett életminőség—vizsgálatok eredmé—

nyeinek összehasonlitásával kapcsolatos kér—

désekkel foglalkozik. Arra vonatkozóan, hogy mi teszi ,.jóvá" az élet minőségét. véleménye szerint a következő tényezőket kell figyelem—

be venni: az élettartam és az egészség. a megfelelő lakóhely. munkahely és munkakö—

rülmények. (: szabadidő örömet okozó kihasz- nálása. a megfelelő iskolai végzettség szer- zése. amely képessé tesz az élet problémái—

val való megbírkózásra. E felsorolásból is kitűnik, hogy az élet minősége nem csak azoktól a javaktól és szolgáltatásoktól függ, amelyeket pénzen meg lehet vásárolni. Ami—

nőség erősen függ attól is, hogyan élünk, mennyire érezhetjük azt, hogy életünknek van értelme.

Scheer szerint a helyes eljárás az élet mi- nőségének egyes részterületeit külön-külön vizsgálni és azután a kapott eredményeket megfelelő súlyozással aggregálni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy helyes az objek—

tív és a véleményeket. értékeléseket kifejező indikátorokat együttesen alkalmazni. Problé- mát okoz azonban. hogy az élet minőségé- nek egyes alkotóelemeí különböző társadal- makban. korcsoportokban, társadalmi csopor- tokban nem azonosan fontosak az élet minő- sége szempontjóból, tehát eltérő súlyokat kellene alkalmazni.

Végül röviden ismerteti az emlitett OECD—

vizsgálat összefoglaló eredményét: e szerint Svédországban a legjobb és Olaszországban a legrosszabb az élet minősége, figyelemre méltó továbbá. hogy a Német Szövetségi Köztársaság a 15 ország között a 12. helyre.

tehát meglehetősen hátulra került.

I. V. Besztuzsev—Lada az élet minőségének fogalmi kérdéseivel foglalkozik. Kifejti, hogy e fogalom megjelenése után nem tudomá- nyos politikai és ideológiai viták középpont—

jába került, ami megnehezíti a tisztánlátást.

Vannak olyan szerzők, akik ezért a fogalom elvetését javasolják. Szerinte azonban ez a fogalom gyökeret vert a szociológiában. De- finicióia szerint az élet minősége azt az örö—

met jelenti, amelyet az egyes emberek anyagi és szellemi szükségleteik tényleges kielégítési fokából nyernek. Az életszinvonal fogalma vi- szont ezt a tényleges kielégítést fejezi ki. Az életstíluson a társadalmi életnek nehezen mér—

hető. szubjektíven és impresszionisztikusan megragadható jellemzőit érti. Végül az élet—

mód átfogja mind az életszínvonalat, mind a minőségét. mind a stílusát.

Ch. Kiuranov szerint az élet minőségét he- lyes lenne egyetlen mutatóval mérni, amely a munkával való megelégedettséget fejezi

(3)

778

STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÓ

ki. Hivatkozik a bolgár statisztikai hivatal és a Szakszervezeti Kutató Intézet felvételeire.

Ezekben olyan kérdéseket tettek fel, mint:

,,érdekes az ön munkája?" és ,,szereti—e a jelenlegi munkáját?" Ezekre ötféle választ lehetett adni (,,igen, nagyon"-tól ,,egyáltalán nem"-ig). Ezeket az összefoglaló kérdéseket további részletkérdések egészítették ki a tá- nulási lehetőségről, az önállóságról, az is- meretek és képességek felhasználási lehető- ségeiről stb.

R. Mukherjee a kétdimenzionáiis skálák al—

kalmazását ajánlja az élet minőségének vizsgálataiban. R. Rezsőházy egy belgiumi vizsgálat tervezetét írja le, amelyben az ér—

tékek rendszerét, az életmódváltozatokat, a szocializációs mechanizmusokat, az újításo- kat bevezetőket és az érték— és életmód- koniliktusokból felmerülő új vitakérdéseket kívánja rendszeresen megfigyelni. Ph. ]. Sto—

ne pedig a Durkheim-téle organikus szoli—

daritás mértékének mérési lehetőségeit tár- gyalja életminőség-jelzőszámok segitségével.

Három tanulmány egy—egy átfogó vállalko- zást mutat be a társadalmi viszonyoknak, il- letve az élet minőségének mérésére. E. S. 50- lomon és szerzőtársai az UNESCO életmi- nőség—kutatási programját írják le, H. Ver- wayen az OECD-országok által kidolgozott életminőségi jelzőszám—rendszert ismerteti.

W. Zapf pedig bemutatja a nyugat—német—

országi SPES társadolmijelzőszám—rendszert, a jelzőszámoknak i955-tői kezdődő idősorai- val együtt. A rendszer legnagyobb részt ob- jektiv indikátorokból, statisztikai adatokból és szociológiai felvételek eredményeiből tevődik össze, csak néhány megelégedettségi muta—

tót tartalmaz. A jelzőszámok tiz területet jel- lemeznek, ezek: 1. népesedés, 2. társadalmi státus és mobilitás, 3. foglalkoztatás és mun—

kakörülmények. 4. jövedelem-szint és -egyen- lőtlenség, 5. fogyasztás, 6. közlekedés, 7. la—

kás, 8. egészség, 9. oktatás, 10. részvétel a politikai és társadalmi életben. A népesedés kivételével mindegyik terület mutatóinak vál- tozásait pozitivan vagy negativan lehet érté- kelni, továbbá egy—egy területet összefoglaló—

an is értékelnek. Például a társadalmi mobi- litás jelzőszámai két évtized alatt változatlan helyzetet jeleznek, a munkanélküliség romló, a munkaidő hossza javuló tendenciát muta- tott. a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségé- nek mutatói nem jeleznek változást, a három szegénységi mutató (abszolút szegénység.

relatív enyhe és relatív súlyos szegénység) vi- szont ellentétes tendenciákat: az abszolút szegények aránya csökken, a relatív enyhe szegénység viszont nőtt, a fogyasztási és la- kásmutatók javulást jeleznek, az egészségi

állapot viszont nem javult stb.

F. M. Andrews összefoglaló tanulmányá—

ban több kérdéssel foglalkozik. Az életminő- ség-vizsgálat tárgykörét négy pontban fog-

lalja össze. ezek: 1. a jólét átlagos szintjé- nek mérése és összehasonlitása: 2. a jólét egyenlőtlenségeinek felderítése: 3. a jólét különböző elemei, mutatói közötti kapcsola- tok kutatáso; 4. az élet minőségének időbeli változásaiban megfigyelhető ok-okozati kap—

csolatok elemzése.

Az objektív vagy megszámlálható és a szubjektív vagy észlelhető indikátorok kérdé—

sében arra az álláspontra helyezkedik, hogy mindkét fajtára szükség van. A jövőbeli tu—

dományos előrehaladás irányaiként pedig hármat jelöl ki: 1. az empirikus adatgyűjtést, 2. a fogalmi kérdések tisztázását, 3. a mód—

szerek ielüivizsgálatát és tökéletesítését.

(ism.: Andorka Rudolf)

A VILÁG lFJÚSÁGA

(Les jeunes dans le monde.) —— Futuribles 2000.

1980, 37. sz. 15—35, p.

A japán miniszterelnökség ifjúsági Hiva- tala kezdeményezésére — jövőkutatás és ősz- szehasonlitás céljából — átfogó nemzetközi vizsgálat indult 11 országban (Egyesült Álla—

mok, Egyesült Királyság, Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország. Svájc, Svédor- szág. Brazília, Ausztrália, india, a Fülöp-szi- getek és Japán). A vizsgálatot két nagy köz- véleménykutató intézet: a Nippon Research Centre és a Gallup international hajtotta végre 1977 végén és 1978 elején az egyes országok kutatóintézeteinek közreműködésé- vel. Két-kétezer 18—24 éves fiatalt kérdeztek meg a családról. a szűkebb közösségről, a nemzetről és a társadalomról, nemzetközi szemléletükről, valamint az élettel és a val—

lóssal szembeni magatartásukról.

A családdal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kitűnik. hogy a fiatalok nagy számának él még mindkét szülője (: vizsgált országban (80—900/0). A fiatalok 20—30 szá—

zaléka majd mindenütt házas (lndiában 34 százalék, Japánban 12 százalék). Egy előző világszintű vizsgálat adataival összehason—

lítva csak Franciaországban. Svájcban és in—

diábon emelkedtek ezek az arányok, másutt csökkentek.

A még szüleikkel élő nem házas fiatalok aránya 60—90 százalék (Svájc kivételével. itt 47 százalék körül mozog). Ez az arány világ- szerte csökkenő tendenciát jelez, ugyanak- kor növekszik az egyedül vagy barátaikkal együtt lakó fiatalok száma.

A megkérdezettek között az ún. nukleáris család (apo, anya, gyermekek) aránya az európai országokban (Svájcot kivéve) és az Egyesült Államokban mintegy 90 százalék.

Keleten viszont egészen alacsony (india 22 százalék). Ugyancsak Indiában a legmaga- sabb a szüleikkel együtt élő fiatal házasok

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Sztálin munkáiban megszámlálhatatlan példa van arra, hogyan kell zseniális módon alkalmazni és magyarázni a gazdasági, társadalmi és politikai élet különböző

Közfelfogás szerint a különböző társadalmi—gazdasági rendszerű országok nemzetgazdasági mérlegrendszere közt az a legnagyobb különbség, hogy a köz—- pontilag

„Nem tudom, vajon az a pásztorfiú, aki egy nap juhait legeltetve meglátott a mezőn egy fát, éppen annak a szegényembernek a fia volt, akit Urunk Jézus Krisztus és

Rozi munkanélküli informatikusnak nézte, talán azért, mert a számítástechnika hőskorában minden ifjú titánnak a szakmában szakálla volt (az agronómusoknak meg bajsza,

A mig idősb Peták Bercinek volt mit enni, inni, ő is ezzel vigasztalta magát; de mikor elköltötte minden néven nevezendő jussát, eladta minden ősi zálogos

MAGYAR VAGYONT „C SEM PÉSZ” KÜLFÖLDRE Úgy látszik, a kommunista pártnak nem volt elegendő érv a Tungsram államosítására az, hogy veszteségre dolgozik,

Így például amikor a korlátozott esélyek csak azok számára elérhetők, akik képzettségükről valamilyen okirattal rendelkeznek (egyes hivatali tisztségre csak

− a környezet megóvására együttműködést kell kidolgozni a fejlődő orszá- gok és a különböző gazdasági fejlettségű és társadalmi berendezkedésű országok