KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHAZÁSOK AZ 1980-AS ÉVEKBEN
FALUVÉGI ALBERT
A hazai környezetvédelem — Európa többi államához hasonlóan — az élővilág, a ter- mészet védelmével kezdődött: dokumentálisan 1935-ben, az Erdőkről és a természetvéde- lemről szóló törvénnyel.
Környezetünk védelmének mind szélesebb körű értelmezése az 1950—es évek extenzív ipartelepítését kisérő környezeti károk ellensúlyozására vált társadalmi mozgalommá.
Az 1960—as években a környezetvédelmi műszaki tervek és ezek költségvetései már részei voltak a beruházások költség-előirányzatának. Ezek önálló értékelése s a környezetvédelem minden területének állami feladattá nyilvánítása csak az 1970-es években, az 1976. évi II. törvény beiktatásával valósult meg. A környezet állapota hazánkban napjainkban köze- pesnek minősíthető, alapjában azonos gazdasági fejlettségünkkel. Egyes térségek, iparágak azonban ennél sokkal rosszabb helyzetben vannak. A környezet valójában nem átlagos állapotával, hanem mindig az adott helyen érzékelhető, mérhető és megfigyelhető valósággal minősíthető.
Az l980-as évek környezetvédelmi tevékenységét a középtávú népgazdasági tervek s az ezekre az időszakokra kidolgozott környezetvédelmi koncepciók igyekeztek keretbe foglalni, a megvalósítás súlyponti területeit is meghatározva. A nyolcvanas évek első felében a kör—
nyezet romlását nem sikerült megállítani. Ennek főbb okai az előre nem látott új környezeti problémák felmerülése, az aktív és megelőző jellegű környezetvédelemre való átállás kése- delme és nem utolsósorban az anyagi erőforrások, a beruházási pénzeszközök szűkössége, lassú ütemű bővülése voltak.
A VII. ötéves tervben már határozottabban megfogalmazzák a feladatot. A terv kiemelt feladatnak tekinti a veszélyes hulladékok ártalmatlanná tételét, a légszennyezés mértékének visszaszorítását és az ivóvízbázisok fokozott védelmét. Hasonlóan fontos feladatként jelent- kezett azon követelmény érvényesítése, hogy az új beruházások és az átfogó rekonstrukciók ne csak gazdaságos, hanem a környezetvédelmi követelményeket is kielégítő módon való- suljanak meg.
Jelen tanulmány a környezeti ártalom megszüntetése vagy megelőzése érdekében az 1981. és 1987. években végzett, az állóeszköz-állomány bővítésével, pótlásával járó tevékeny- séggel, a környezetvédelmi beruházásokkal foglalkozik.
Ismeretes, hogy a környezetvédelmi beruházások csak egy bizonyos határig választhatók le a termelő beruházásokról, mivel egyes esetekben a környezetvédelmi célokat szolgáló beruházások a termelő beruházások integráns, a technológiai rendszertől el nem választható részei. A továbbiakban a termelő beruházásokról leválasztható környezetvédelmi beruhá—
zások értékelését a pénzügyi teljesítés alapján végezzük. Az ettől való eltérésre minden esetben utalunk,
FALUVÉGI: KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOK 977
A környezetvédelmi fejlesztési célkitűzések és megvalósulásuk
Az V. ötéves terv volt az első középtávú terv, amely rögzítette, hogy ,,A meglevő kör- nyezeti ártalmakat csökkenteni kell, s meg kell előzni a fejlesztés következtében várható új veszélyeket." Az erre irányuló tevékenység társadalmi megalapozását és a feladatok ösz—
szehangolását az időközben megszületett környezetvédelmi törvény is elősegítette. Az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény első alkalommal szabályozta átfogóan a környezetvédelem alapvető kérdéseit, kimondva, hogy a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet védelem alatt áll. A törvény célja nemcsak az utólagos véde- kezés, hanem elsődlegesen a megelőző, távlati és tervszerű környezetalakítás. Számottevő -— a törvényben megfogalmazott követelményeknek megfelelő - javulást azonban 1976 és
1980 között nem sikerült elérni.
Az 1976-tól kibontakozott, a korábbiaknál szervezettebb környezetvédelmi tevékenység a védelem célját szolgáló eszközrendszer fejlesztésén belül a környezetvédelmi beruházások dinamikus növekedését is megkövetelte. A beruházásstatisztika ezt a fejlődést számba véve még a jelenleginél szűkebb — volumenét tekintve azonban meghatározó — területekre terjedt ki. A megfigyelt — a víz és a levegő tisztaságának védelmét , valamint a hulladékok kármentes eltávolítását és hasznosítását szolgáló — környezetvédelmi beruházásokra 1976 és 1980 között 17,3 milliárd forintot fordítottak, öt év átlagában az állami és szövetkezeti szervezetek összes beruházásainak 1,9, a nemzeti jövedelemnek 0,7 százalékát. Összehasonlításként: a Kör- nyezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium adatai szerint ugyanebben az időszakban az ország környezeti szennyeződésből származó károsodásai a nemzeti jövedelem 2,5—3,0 százalékát tették ki.
A VI. ötéves terv már részletesen fogalmazta meg a környezetvédelem tennivalóit. Az 1981 és 1985 közötti években a környezetvédelem kiemelt feladata volt a víz, a levegő, a föld védelme, a hulladékok csökkentése, illetve ártalommentes elhelyezése. Gondoskodni kellett továbbá a védett természeti területek és egyéb természeti értékek fenntartásáról, valamint az 1982-ben újjáalakított természetvédelmi törvényerejű rendelet előírásainak megfelelő kezeléséről.
A környezetvédelem kulcskérdéseként a Balaton térségében minden környezetvédelmi szakterületen, de különösen a víz minőségének védelmében javulást kellett elérni. A buda- pesti agglomerációban az volt a fő feladat, hogy javítsák a levegő tisztaságát, környezetkímé- lő módon kezeljék és helyezzék el a kommunális és veszélyes hulladékokat, valamint fejlesz—
szék a szennyvíztisztítást. Az ország nagyobb ipari körzeteiben —- Észak- és Közép—Dunántú—
lon, a Sajó völgyében és Pécs körzetében -— az elsődleges cél a levegőszennyezés csökkentése és a vízminőség védelme volt.
1981 és 1985 között a megfogalmazott környezetvédelmi feladatok megvalósítása része—
ként 26,4 milliárd forintot fordítottak a termőföld, a víz, a levegőtisztaság védelmével kap—
csolatos, az élővilág- és természetvédelmi, a hulladékok káros hatása elleni és a zaj— és rezgés—
védelmi beruházásokra. Ugyanezen időszak alatt az elkészült és üzembe helyezett környezet- védelmi beruházások értéke 30,0 milliárd forint volt.
Az ország megbomlott gazdasági egyensúlyának helyreállítása az 1978. évi gazdaságpo—
litikai intézkedésekkel a belső felhasználás s ezen belül is a beruházások visszafogását tűzte ki célul. Ez 1979-ben a beruházások növekedési ütemének jelentős mérséklődésében, 1980-tól pedig csökkenésében mutatkozott meg. A környezetvédelmi beruházások területén átmeneti- leg még bővült a fejlesztési tevékenység. Az 1980. évi 4,8 milliárd forintos csúcsot azonban 1981-ben és 1982-ben - a kibővített megfigyelési kör ellenére is — a környezetvédelmi beru- házások jelentős csökkenése követte, amelyet l983—tól váltott fel ismét növekedés. Az 1985—
ben teljesített környezetvédelmi beruházások összege háromnegyedével haladta meg az 1981.
évit, az évi átlagos növekedés ebben az időszakban 15,0 százalék volt.
978 FALUVÉGI ALBERT
Az állami és szövetkezeti szervezetek összes beruházásai ugyanezen időszak alatt évi átlagban csupán l,5 százalékkal emelkedtek, s az 1985. évi kifizetések még 4,8 százalékkal maradtak el az 1979. évi csúcstól. Összehasonlító áron számítva az állami és szövetkezeti szervezetek összes beruházási ráfordítása 1985—ben 14,4 százalékkal volt kevesebb az l981.évi teljesítésnél, e szervezetek beruházási árindexei alapján viszont a környezetvédelmi beruhá—
zások volumene 1985—ben már 41,2 százalékkal meghaladta az 1981. évi szintet. — A környezetvédelmi beruházásoknak az állami és szövetkezeti szervezetek beruházásai- ból képviselt hányada — gyorsabb növekedésükből adódóan — 1981 és 1985 között 2,8 száza- lékra emelkedett, az előző öt év átlagában elért 1,9 számlákhoz képest. Nem változott ugyan- akkor a nemzeti jövedelemből, valamint a GDP—ből való részesedésük. Az 1981 és 1985 kö- zötti évek átlagában is csupán O,7, illetve 0,6 százalék volt a környezetvédelmi beruházások hányada a nemzeti jövedelemből, illetve a bruttó hazai termékből, az előző öt év átlagos ér- tékeivel azonos szintet érve el.
A jelentős erőfeszítések ellenére a VI. ötéves tervidőszak végén a környezet állapotának, az eredményeknek és a gondoknak a számbavétele azt mutatta, hogy szinte valamennyi kör- nyezetvédelmi szakterület esetében a célkitűzések nem, vagy csak részlegesen teljesültek.
Ebben a célok megvalósítását elősegítő konkrét tennivalók és eszközök hiányosságai, új kör—
nyezeti problémák felmerülése, a megelőzést elősegítő aktív környezetvédelemre történő át- állás nehézségei, az anyagi erőforrások szűkössége, valamint az irányítás következetlenségei egyaránt közrejátszottak.
A környezetszennyezés megelőzését elősegítő tényezőket elemezve megállapítható, hogy a környezetvédelmi szempontok, követelmények a gazdaságpolitikai, gazdasági döntésekben nem érvényesültek kellő mértékben. Új létesítmények, rekonstrukciók telepítésénél, megva—
lósításánál a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul kielégítő megoldások gyak- ran nem élveztek kellő prioritást. A termelésben, a közlekedésben működő gépek, berende—
zések lassuló ütemű korszerűsítése, az állomány fokozatos elöregedése a vártnál jobban nö—
velte a környezet terhelését. A lassúbb technikai fejlődés miatt kevéssé terjedtek el a környe—
zetkímélő, hulladékszegény berendezések, technológiák, eljárások.
A meglevő szennyező források kibocsátásának csökkentése az esetek többségében nem érte el a tervezett mértéket. A környezetvédelmi beruházásokhoz szükséges fejlesztési forrá—
soknak a birságtételeket lényegesen meghaladó nagysága, a környezetvédelmi célú alapokból nyújtható támogatások viszonylag kis volumene s az igénybevételükhöz szükséges saját for- rás jelentős mértéke miatt a szennyezés számottevő csökkentése nem valósult meg. A kör—
nyezeti kártétel csak akkor csökkent, ha a környezetvédelmi beruházás részben vagy egész- ben a környezetvédelmi alapból volt megvalósítható, vagy központi programhoz kapcso—
lódhatott.
!, tábla
Az állami és szövetkezeti szervezetek beruházásai
Az 1981 és 1985 Az 1986. i Az 1987.
Beruházás közötti évek --——————————'—— * ——M—w————
átlaga évben
!
Összes beruházás l
(millió forint) ... 187 923 207 354 243 605 Környezetvédelmi be—
ruházások (millió '
forint) ... 5 277 11 355 12 254 Környezetvédelmi be—
ruházások az összes beruházás százalé-
kában ... 2,8 5,5 5.0
KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOK 979
A VII. ötéves terv a korábbi évek kevésbé eredményes környezetvédelmi tevékenysége miatt határozottabban fogalmaz, és súlypontokat is kijelöl. Előírja, hogy a környezet és a természet fokozott védelmét növekvő fontosságának megfelelően jelentős társadalmi fel- adatnak kell tekinteni. Célja a környezet romlási folyamatának mérséklése, ezen belül a la—
kosság életkörülményeit befolyásoló környezeti állapot javítása. Kiemelt feladat a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, a légszennyezés visszaszorítása és az ivóvízkészletek védelme.
Elengedhetetlen, hogy e fontos célok elérését széles társadalmi összefogás is segítse.
A környezetvédelmi szempontból kiemelt területeken — a Duna mentén, a Közép-Du- nántúlon, Pécs térségében és a Sajó völgyében — elsődleges feladat az ivóvízbázisok védelme.
A Balaton vízminőség-védelmi programját az azt közvetlenül javító beruházásokra össz- pontosítva kell megvalósítani. A szennyező forrásokat, főleg a kéndioxid kibocsátását — első- sorban a súlyosan szennyezett városokban és térségeikben — mérsékelni kell. A környezet- védelmi követelményeket következetesen, a termelés szempontjait tekintetbe véve kell ér—
vényre juttatni az iparban, a mezőgazdaságban és az infrastruktúra területein. Az—új beruhá—
zások és az átfogó rekonstrukciók a környezetvédelmi követelményeket kielégítő és gazdasá- gos módon valósuljanak meg. Növekednie kell a kibocsátók érdekeltségének a szennyezés megelőzésében és mérséklésében. A környezetvédelmet érintő gazdasági szabályozók össze—
hangolt alkalmazásának eredményeként át kell térni az aktív és megelőző jellegű környezet- védelemre. Elsősorban az új fejlesztéseknél és a kiemelt környezetvédelmi céloknál fokozni kell az ágazatközi irányitó—szervező tevékenységet.
A komplexitást szem előtt tartó környezetvédelmi tevékenység fellendülését segítette a környezetvédelmi beruházások 1986—1987. években megvalósult növekedése. 1986-ban 11,4 milliárd forintot, az előző évinél 4,2 milliárd forinttal, 58,1 százalékkal többet fordítot- tak környezetvédelmi fejlesztésekre. 1987-ben a növekedés üteme jelentősen lassult. A kör- nyezetvédelmi beruházási ráfordítás 11,9 milliárd forintot, a megfigyelés kibővítését — egyéb élővilág—védelem, településikörnyezet—védelem —— is ügyelembe véve 12,3 milliárd forintot tett ki, az összehasonlítható körre 4,8 százalékkal, a kibővített körre 79 százalékkal többet, mint az előző évben.
A környezetvédelmi beruházások növekedése időben egybeesett az állami és szövetkezeti szervezeteknél, elsősorban a vállalatoknál tapasztalható beruházási fellendüléssel, ütemét tekintve viszont lényegesen nagyobb volt. A környezetvédelmi beruházások értéke 1987—ben összehasonlitható körre számolva — folyó áron — 65,7 százalékkal, volumene — az állami és szövetkezeti szervezetek átlagos beruházási árindexe alapján —— 48,7 százalékkal haladta meg az 1985. évit. Az állami és szövetkezeti szervezetek összes beruházásainak indexe ugyanerre az időszakra folyó áron 25,5, összehasonlító áron 12,7 százalék volt.
A környezetvédelmi beruházásoknak az állami és szövetkezeti szervezetek összes beru- házásaiból való részesedése — a nagyobb növekedési ütem miatt -— a VII. ötéves terv első két évében átlagosan 5,2 százalékra emelkedett, 2,4 százalékponttal haladva meg az 1981—1985.
évek átlagát. Jelentősen emelkedett a nemzeti jövedelemből, valamint a bruttó hazai termék- ből képviselt hányaduk is. Az 1986—1987. évek átlagában a környezetvédelmi beruházások a nemzeti jövedelemből elérték az 13 százalékot, a GDP—nek pedig ugyanakkor l,O százalé- kát tették ki.
A környezetvédelmi beruházások rendeltetés szerinti összetétele
Az 1981 és 1987 közötti években a környezetvédelmi beruházások rendeltetés sze- rinti összetételében —— 67 ,2 százalékkal — a vízvédelmi beruházásoknak volt a legnagyobb súlya. A termőföld védelmére átlagosan a környezetvédelmi beruházásoknak 12,9 száza—
lékát, levegőtisztaság—védelemre egytizedét, a hulladékok káros hatása elleni védelemre 7,0 százalékát, egyéb célra 2,9 százalékát használták fel.
980 FALUVÉGX ALBERT
2. tábla
A környezetvédelmi beru húzások rendeltetés szerinti összetétele
(millió forint)
Összesen ' 5 277 12 254"'
l
l a
Aberuházásrendel— l Az 1981—1985. l A11985- l A11937-
tetése évek átlaga ,W '*'—" *f'———"—M
[ : evben
. t
A termőföld védelme . .. 624 * 1 334 § 1 944
Vízvédelem ... 3 677 5 8 141 6 853 Levegőtisztaság—védelem 521 1 093 1 269 A hulladékok káros ha-
tása elleni védelem . . . 253 548 1 650
Egyéb környezetvédelem l 202 239 538*
l
l
* Az 1987-ben először megfigyelt területek 354 millió forintos beruházásaival együtt.
A vízvédelemre szolgáló beruházások nagy hányadát elsősorban az indokolja, hogy a kibocsátott szenny— és használt vizek mintegy 93 százalékát folyókba, 6 százalékát kisvíz- folyásokba és belvizcsatornába vezették a vizsgált állami és szövetkezeti szervezetek. Ugyan—
akkor a vízvédelem, a szennyvízelvezetés és a szennyvíztisztítás létesítményeinek költségigé- nye igen magas. 1987-ben például egy folyóméter szenny— és csapadékvíz—csatorna megépítése átlagosan 5200 forintba, napi egy köbméter szennyvíztisztíto' kapacitás üzembe helyezése 8700 forintba került.
A környezetvédelmi beruházások alakulása MME/'a' fun/ni
71;
72
717
7.981 7.962 7983 7984 7.985 7306 798 7
Alapmű/öld véde/me Meredek/77 levegő/bzfaság-yéde/em Abul/adékak ka'/w fia/ása eI/en/ véde/em igyál: káknyeze/z/éde/em
A különböző célokat szolgáló környezetvédelmi beruházások évenkénti alakulása egyen- lőtlen fejlődést mutat a vizsgált időszakban, de tendenciáját tekintve — az összehasonlitható körben figyelembe vett egyéb környezetvédelmi beruházások kivételével — mindegyik növek—
vő. 1981 és 1987 között legdinamikusabban, évi átlagban 3l,6 százalékkal a hulladékok káros hatása elleni védelem beruházásai bővültek: a budapesti szemétégetőmű elkészülése után az e célú ráfordítások visszaestek, majd l986—tól a veszélyes hulladékok ártalmatlanítását
KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOK 98 l
szolgáló program keretében a dorogi égetőmű és az azóta üzembe helyezett aszódi lerakó építésének előrehaladtával l987—re az 1981. évinek több mint ötszörösére növekedtek.
A kiemelt célok közül leglassabban a levegőtisztaság-védelem beruházásai növekedtek:
1981 és 1987 között évi átlagban l4,3 százalékkal. A viszonylag lassú — a környezetvédelmi beruházások átlagától elmaradó ütemű —- növekedés mögött két ellentétes szakasz különül el.
1981 és 1985 között a levegőtisztaság-védelmi beruházások évi átlagban 6,6 százalékkal csökkentek, 1986—1987-ben pedig ugrásszerűen, évi 7l,4 százalékkal emelkedtek. Az 1986- ban felgyorsuló beruházási tevékenység a vízvédelem mellett a termőföld védelmében is jellemző volt.
Egyedül az egyéb környezetvédelmi beruházások csoportjában csökkent a vizsgált idő- szakban a beruházások értéke. Az 1987. évi magasabb érték a megfigyelési kör kibővítéséből adódik, ebben az évben az egyéb élővilág-védelemben ll millió forint, a települési környezet védelmére 343 millió forint értékű beruházási eszközt használtak fel.
A környezetvédelmi beruházások anyagi—műszaki összetétele
Sajátosan alakult a környezet védelmét szolgáló fejlesztések anyagi—műszaki összetétele.
Ennek elsődleges meghatározója az a műszaki fejlettség volt, amelynek a szintjén keletkezett környezeti kárt el kellett (volna) hárítani. Alacsonyabb technikai fejlettségnél az egyszerűbb megoldás, többnyire a védősáv és a fasor szolgált a por és a füst elleni védelem eszközéül.
A magasabb technikai fejlettségen keletkezett ,,kemény" környezetszennyezés elleni véde- kezés eszközei az ugyancsak magasan fejlett berendezés— és műszeregyüttesek.
Általános műszaki fejlettségükre is utal, hogy a környezetvédelmi beruházásoknak 1981 és 1987 között több mint hattizede volt építés, az építési beruházások aránya a vizsgált idő—
pontban közel tíz százalékponttal emelkedett a magas építési hányaddal rendelkező vízvé- delmi és termőföldvédelmí beruházások térnyerésével.
Ezzel párhuzamosan a gépberuházások és az egyéb beruházások hányada csökkent, az utóbbiaké 1982-től folyamatosan. A belföldről és a rubel relációban beszerzett gépek aránya l986-tól, a nem rubel relációból beszerzetteké már 1985-től ismét emelkedett, a gép- igényesebb környezetvédelmi célok beruházásainak növekedéséből adódóan. (A tőkés im- portból származó gépberuházások növekedésre való korábbi átváltása azzal is összefügg, hogy egyes környezetvédelmi célú gépeket, műszereket csak így lehet beszerezni.)
3. tábla
A környezetvédelmi beruházások anyagi—műszaki összetétele 1981 és 1987 között
(százalék)
Rubel- [ Nem rubel—
Építés és Belföldi m—.__ %
egyéb beru- elszámolású
A beruházás rendeltetése húzás
gépberuházás Index: összes beruházás : 100,0
A termőföld védelme ... 96,2* * l,4 l,2 ! l,2
Vízvédelem ... 79,o I 17,l 1,3 2,6
Levegőtisztaság—védelem ... 25,9 52,8 6,0 15,3
Hulladékok káros hatása elleni l
védelem ... 53,l 18,1 8,0 20,l
Egyéb környezetvédelem ... 59,5 17,5 10,4 12,7
Összesen § 73,4 1 18,8 2,6 5,2
' A termőföldvédelmi beruházások magas ,.építésí és egyéb" beruházási aránya az egyébként is magas épitési hányad mellett az igen magas beruházási költségű ,,egyéb" beruházások kiugróan nagy részesedéséből adódik.
982 FALUVÉGI ALBERT
A környezetvédelmi gépberuházásoknak fontos része a környezetvédelmi célokat (is) szolgáló műszerek beszerzése, amelyek volumenüket lényegesen meghaladó jelentőségűek.
Ezek egyrészt a levegő és a víz állapotának, a zaj- és rezgéshatásoknak a meghatározásához és a szükséges intézkedések megtételéhez adnak támpontot, másrészt a megtett környezet- védelmi intézkedések és beruházások környezetre gyakorolt hatásának mérésével megálla- pítható azok eredményessége.
Az állóeszköznek minősülő környezetvédelmi célokat is szolgáló műszerekre 1981 és 1987 között 1,4 milliárd forintot költöttek, az összes környezetvédelmi gépberuházás 10,6 százalékát. A beszerzett műszereknek 39,9 százaléka származott belföldről, ez a hazai kör—
nyezetvédelmi gépberuházásnak csak 6,0 százaléka. Nem rubelelszámolású importból szár- mazott a műszerek 42,0 százaléka, az ebből a relációból beszerzett gépek értékének közel egynegyede; a rubelelszámolású műszerbeszerzések aránya az összes ilyen beszerzésű gép- beruházás egyötöde volt.
4. tábla
A környezetvédelmi célokat szolgáló műszerberuházások 1981 és 1987 között
B Rubel- i Nem rubel—
lf"ld' ——————._.._ _
Műszer e 0 ! elszámolású import Ögesíe
műszerberuházás (millió forint)
A levegő szennyezettségét mérő ... 203 ! 54 153 i 410
A víz szennyezettségét mérő ... 140 12 ; 79 231
Zaj- és rezgésmérő ... 221 190 ! 361 772*
Összesen 564 1 256 593 I 1413*
*_A nem környezetvédelmi célra használt zaj- és rezgésmérő műszerek beruházásaival együtt.
A műszerek 70,5 százalékát a vizsgált időszakban az iparban szerezték be. Az iparon be—
lül a műszerbeszerzésekből legnagyobb arányban sorrendben a gépipar, a bányászat, a vegy- ipar és a villamosenergia-ipar részesedett. Jelentősebb összegeket fordítottak a víztisztaságot mérő műszerek vásárlására a vízgazdálkodási ágazatokban, valamint a levegő szennyezettsé—
gét mérő műszerekre a nem anyagi ágakban. A fejlesztés dinamikáját tekintve a műszerbe- ruházások lökésszerűek voltak, egy-egy kiemelkedő beruházáshoz vagy programhoz kap- csolódtak.
A Központi Környezetvédelmi Alap és a tanácsi környezetvédelmi alapok
A központi célkitűzések megvalósítása érdekében az 1976—ban állami juttatásból létreho—
zott Környezetvédelmi Alap és az 1971 óta fennálló Levegőtisztaság-védelmi Alap összevo- násából 1981—ben létesült a Központi Környezetvédelmi Alap.1 A Központi Környezetvédelmi Alapba épült be a korábban ,,természetvédelmi többletköltség" megjelöléssel az élővilág védelmére elkülönített minisztertanácsi pénzalap is. A Központi Környezetvédelmi Alap a VI. ötéves terv időszakában 899 millió forinttal rendelkezett. Ez az összeg egyharmadában állami juttatásból képződött, kétharmad részét pedig az 1981 óta jelentősen emelkedő lég- szennyezési, veszélyeshulladék—kezelési, természetvédelmi, valamint zaj— és rezgésvédelmi bír- ságok alkották. A pénzeszközök felosztása elsősorban pályázatok útján történt. Az 1981 és
1985 közötti években összesen 222 pályázatot nyújtottak be, amelyből lOO-at fogadtak el.
1 A Központi Környezetvédelmi Alapra vonatkozó adatokat az Állami Fejlesztési Bank, illetve a Budapest Bank Rt.
információi alapján közöljük.
KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOK 983
A VII. ötéves tervidőszakban lényegesen magasabb központi támogatás várható, mint az előző középtávú terv időszakában. Ezt a veszélyeshulladék-kezelő telepek kiépítésének magas költségigénye indokolja. így a Központi Környezetvédelmi Alapból a beruházások támogatására fordítható összeg 1700-1800 millió forintra tehető. Ebből a költségvetési jut—
tatás 1400 millió, a bírság előzetesen becsült értéke 300-400 millió forint. Ehhez járul kör- nyezetvédelmi célra 1600 millió forint állami alapjuttatás, illetve állami kölcsön. A kedvezőt- len környezeti állapotot és részben a bírságok hatására is élénkülő környezetvédelmi tevé- kenységet jelzi a pályázók számának növekedése. Míg 1985—ben 47, addig 1986-ban már 55, 1987-ben pedig 89 kérelmet nyújtottak be. 1986—ban 18 pályázatot fogadtak el az Országos Környezet— és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) és az Állami Fejlesztési Bank (ÁFB) ala—
pos műszaki, pénzügyi és környezetvédelmi vizsgálatai alapján. A megajánlott támogatási összeg 632 millió forint volt, amelyből 1986-ban kifizették az igényelt 252 millió forintot.
Az összes támogatási összeg tartalmazza az aszódi veszélyeshulladék-lerakóhoz engedélye—
zett 150 millió forint állami alapjuttatást is.
Az 1987-ben benyújtott 89 pályázat támogatási igénye 922 millió forint volt. Az OKTH, a Környezetvédelmi Intézet és a Budapest Bank Rt. (mely az ÁFB helyett 1987. január l-jétől kezeli a Központi Környezetvédelmi Alapot) alapos szakértői vizsgálatai alapján az OKTH elnöke összesen 21 beruházás támogatásáról döntött, 86 millió forint támogatás odaítélésével.
Ez az igények csökkenő mértékű kielégíthetőségét tükrözi.
Az 1987. évi döntéssel megítélt támogatások 60 százalékát hulladékkezelésre és —haszno- sításra, 25 százalékát levegőtisztaság—védelemre, 8 százalékát viztisztaság-Védelemre, 7 szá- zalékát egyéb környezetvédelmi célra használják fel. 1987—ben 24 Központi Környezetvédel- mi Alapból támogatott beruházás fejeződött be, 1988—ban 40 volt folyamatban.
A megyei (fővárosi) tanácsok is különítettek el mindkét középtávú tervidőszakban Ta- nácsi Környezetvédelmi Alapot, amelyből a leginkább szennyező gazdálkodó egységek — szin- tén pályázat útján -— részesülhettek támogatásban. Az 1981 és 1987 közötti években nem egy olyan környezetvédelmi célú beruházás valósult meg (illetve van megvalósulóban), amely mindkét alapból támogatást kapott. Különösen 1987—ben nőtt az olyan környezetvédelmi beruházások száma, ahol a támogatások nagyobb részét a Tanácsi Környezetvédelmi Alapból nyújtották.
A környezetvédelmi alapok mellett további jelentős forrása volt a központi környezet- védelmi célok megvalósításának a Vízügyi Alap és a Földvédelmi Alap.
*
A környezetvédelmi beruházásoknak az 1980-as évtized elején bekövetkezett visszaesését követő dinamikus növekedése arra utal, hogy a környezet állapota miatti egyre szigorúbb követelmények kielégítésére, a meglevő ártalmak mérséklésére és megelőzésére mind jelen- tősebb erőfeszítések történtek.
Ugyanakkor a növekedés 1987—ben tapasztalt jelentős visszaesése arra utal, hogy a jövő- ben az eddigieknél is nagyobb erőfeszítés szükséges a már elért fejlesztési szint megtartásá- hoz, még inkább annak növeléséhez. A környezetvédelmi erőfeszítések növelésének, illetve a fejlesztések bővítésének szükségességét jól jelzi az is, hogy míg a környezetvédelmi beruhá- zások összege jelenleg évente a GDP egy százalékát teszi ki, addig a környezeti károk annak évi 4—5 százalékát érik el.
A tapasztalatok azonban arra is utalnak, hogy az elért eredmények ellenére a környezet védelme a nyolcvanas években még nem vált a gazdálkodó szervezetek, a termelőegységek tevékenységének szerves részévé. A gazdasági szabályozás nem tudta hatékonyan közvetíteni a környezetvédelem hosszú távú céljait. Ezért is a környezeti és a közgazdasági szempontok összehangolása, a fejlesztések igényekhez igazodó fokozása új fajta megközelítés, a környezet- gazdaság kialakítását és működtetését igényli. Ennek érdekében kívánatos lenne, hogy a vár-
984 FALUVÉGI: KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOK
ható környezeti károk, illetve a megelőzésük esetén elérhető, távlatban realizálható eredmé- nyek szerepeljenek a gazdasági számításokban, és ezt az értékelést vegye figyelembe a szabá—
lyozórendszer is.
Az igényeknek megfelelő környezetgazdálkodás kialakítása és működtetése tehát még jórészt előttünk álló feladat. Megvalósításában nagy szerepe lehet a társadalom aktiv közre-
működésének, de a tájékoztatás tárgyszerűségének is.
TÁRGYSZÓ: Környezetvédelem. Beruházás,
PE3IOME
Aarop nyreM artani—tsa ocymecrnnerma uameaennsrx B xaaecrae nem ua nepuon c 1981 no 1987 ron aanaa no oxpane orcpyacaromeü cpenbr npocnemmaer CBSBB mexny cocroanneM cpemn u aarparamn.
Vcranasnnnaer, irro aonpetm Bospacraxomeü none Kamranosnoxcennü a reaenne paccmarpn—
aaemoro nepnona ne ynanocb noőnrbcsr cxonbxo-nnőym, anaanrenbnoro ynyamermn. Bameünme npnmbl aroro: Bosnnxnonenne sapanee ne npermnnennbrx npoőneM, nporwezmenne B nepexone K aK'I'HBHOü n npeaenrnnnoü oxpane orcpyzxaromeü cpenu n magnum oöpaaoM ne coorne'rcrnyromee norpeőnocrnM ynennaenne marepnanbrmx pecypcoa n nneecrnnnonnmx accnrnoaanmt.
Omar nccnenonannn cannerenbcrsyer raxxce n o rom, nro oxpaaa oxpyxaromeü cpenm B 1980-bre ronm erne ne npeepamnacb a oprannv-recxyro aacrb nezrenbnocm xosnücmemrbrx Opra—
nnaaimü. Bronomnaecrcoe perynuposanne ne orcasanocb B cocroxrnm oőecneanrr, sociexmanym rpaucnnanrauuro IIOHTOCpO'H—lbíx ueneü OXpaHbI orcpyncaroineit cpenu B noncennennyro XOBHÉCTBGH- nyio nparcrmty. Hoeromy cornaconarme acnercron cpensr a axonomnm craimr Bonpoc o HOBOM npn- őnnxcemm, o tpopmnponamm n oöecneaemm diyrucnnonnposarmx arconownm oxpyxcalomei—t cpenu.
Bonbmyio pom, B erom nene moryr curparb arcrnanoe yaacme oőmecrna n oőmmnsnocrs nn- diopmamm.
SUMMARY
The author examines the relationship between the state of the environment and the related investments by analyzing the realization of the targets set up in the field of environmental protection in Hungary between 1981 and 1987.
He states that in spite of the increasing investments no significant improvement in the state of the environment could be achieved during the period observed. The main reasons are the ap- pearance of unforeseen environmental problems, the delay in the transition to an active environ—
mental protection policy of preventive character and, mainly, that material resources and invest—
ment funding did not increase in conformity with the needs,
Empirical evidence also points out that in the l980s environmental protection has still not become an organic part of the activities of economic organizations. Economic regulation turned out to be ineffective in transmitting the long—term objectives of environmental protection. Conse—
guently, the coordination of environmental and economic aspects puts forward a new kind of approach: the establishment and operation of environmental management. In this the active participation of the society and matter-of—fact information may be of great importance.
