STATISZT hKAl lRODALMl FlGYELÖ 763
ború után a föld élelmiszer-termelése első ízben esett vissza. Az éhezők százmilliói olyan országokban sinylőd-nek, amelyek gyar—
matbirodalmokból váltak ki nemrégen. és gazdasági fejlettségük alacsony szintű. Az elmúlt évtizedben ugyan voltak kíséri-etek ezekben az országokban az élelmiszer—ter- melés fokozására, de kielégítő eredmény nem született.
A szerző ismertet—ett tanulmányában ar- ra a végső következtetésre jut. amit a cim- ben is kifejez, vagyis hogy az éhező népek—
nek magukvnak kell legyőzniök az éhinséget.
igaz, hogy ehhez a megállapítási—im Chon- chol előtt már mások is eljutottak, de ami a szerző tervezetében különösen figyelemre méltó, az a probléma megoldásának mód- ]O.
Elsősorban globális gazdasági fejlesz- tést képzel el ezekben az országokban egy teljesen új. a régitől teljesen eltérő fejlesz—
tési stratégia segitségével._A mezőgazdaság fejlesztését az általános gazdasági fejlesz- téssel együtt ajánlja, és semmiképpen sem tartja helyesnek olyan magas színvonalú me- zőgazdasági termelési rendszerek puszta át- vételét. amelyek nincsenek összhangban az általános gazdasági fejlesztéssel és az érin- tett országok adottságaival.
Ezt a gazdasági fejlesztéssel kapcsolatos álláspontját részletesen kifejtett érveléssel tá—
masztja alá. C'ho—nchol elismeri, hogy elkép- zeléseinek megvalósitása — ha sor kerül rá — sok akadályba ütközik majd, de szerinte az új stratégia segitségével megoldhatók a nehézségek.
Téziseit a következő nyolc fő pontban fog—
falja össz—e:
:
1. az ipari és a mezőgazdasági szektor között helyes arányt kell kialakítani;
2. szükséges a megművelt területek feletti társa—
dallm—i ellenőrzés;
3. meg kell szervezni a mezőgazdasági termékek hazai szervek által történő felvásárlását és értéke- sítését:
4. céltudatos tani:
5. az adottságokat figyelembe vevő beruházási po- litikát kell kialakítani;
6. az úi fejlesztési stratégia számára új fogyasz- tói model—lit kell tervezni:
7. szükséges, hogy a fejlődő országok figyelembe vegyék a nemzetközi special—izáciát, és országuk helyzetét a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő komparatív előnyök követelményeivel minden eset- ben egyeztessék:
8. fontos megvizsgálni, hogy az új stratégia mea- valósitható-e olyan plucaazdóllkodúsbain, mint a—rne- lyiuk jelenleg a legtöbb fejlődő ország gazdaságára je'tlemző.
mezőgazdasági kutatást kell indí-
A tanulmány szerzője Allende idején Chile mezőgazdaság-i minisztere volt, ezért nem meglepő, hogy téziseiben o szocializ—
mus építésének bizonyos jellegzetes voná- sai ismerhetők fell.
(Ism.: Cseres Tiborné)
KLATI'. W.:
AZSlA A VILÁGÉLELMEZÉSI KONFERENCIA UTAN (Asia after the World Food Conference.) - International Affairs. 1975. július. 3447—357. p.
A szerző az ázsiai népesedési és élelme- zési proble'máklk—al foglalkozik az 1974-ben megtartott világé'lelmezési konferencia kop- csán, melyet Sayed A—lmed Marei az ülés főtitkára "történelmi vízválasztónak" neve—
leht.
Waldheim, az ENSZ főtitkára beszédében figyelmeztetett arra, hogy a növekvő élel—
miszer-termelés nem a szavak és elhatáro- zások áradatától. hanem a kézzelfogható célok kitűzésétől és megvalósításától függ.
Az elmúlt években a szükségesnél jóval többen írtak és beszéltek konferenciákon a vi—lágnépesedésről, a nyersa—nyagokról és energiaforrásrolkról, a helyzet megoldására vonatkozó biztató kisérletek nélkül.
A szerző szerint különbséget kell tenni a közeljövő élelrm'iszerhiánya, valamint az elégtelen termelés és élelmiszer—ellátás okoz- ta hoszú távú problémák között.
A közvetlen élelmiszerhiány :: körülmé—
nyek rossz összjátékának következménye, ami kb. tízévenként ismuétlőudlhet. Gyengébb terr- mést takarítottak be 1972—ben a Szovjetunió hatalmas területé-n, Indiában, Délkelet—Ázsiá- ban, Kínában és Ausntráliában. .Ez a hat-all—
mas terület a világ népességének több mint felét foglalja magában, és majdnem ilyen arányt tesz ki a világ ga—bonafogyasztásá- bari. A helyzetet súlyosbította, hogy a világ iparosodott részein, ahol sok álla—m gazda—
ságilag felvirágzott, folyamatosan növekedett a kereslet. Alig 10 éven belül az egy főre iutó gabonafogyasztás 10 százalékkal nőtt Nyugat—Európában, 6 százalékkal az Egye- sült Államokban és Japánban.
A gyengébb termés évében a kínálat és a kereslet közötti különbséget csak a tar—
talékokból lehetett kiegyenliteni. A FAO ada- tai szerint a világ búza— és nyersgabona—
készletei két év alatt 104 millió tonnáról a felére csökkentek, az indiai gabonater- talékok kimerültek.
Az 1972. évi rossz termés utáni rendki—
vüli áremelkedés — amit még a dollár le- értékelése és az üzleti spekuláció is ösztönv zött -— előreláthatővolt. A búza ára az 1972—
es aratás kezdetén meglkéftszereződött, és egy éven belül mégegyszer ugyanilyen ösz- szeggel emelkedett. A hántolt rizs ára több mint kétszeresére nőtt, és hasonló mértékben emelkedtek más mezőgazdasági termékek és műtrágyák árai is. A bevételek a helyzetet kihasználó gazdaságilag fejlett országokban nagym-értékben emelkedtek, ezzel párhuza- mosan krónikus devizalhiány és katasztrófális helyzet alakult ki az élelmiszer—, üzem- és ngyia—nyag-importtól függő országokban.
764 STATISZTIKAI lRODAL—Mi FIGYELÖ
A hatalmas élelmiszer- és egyéb segélyek ellenére a vilag elmaradott része - tőleg Ázsia —- ugyanolyan vagy még nagyobb nyo- mor felé halad, mint a múltban. A mai halálozási arányok, amelyek pánhuzamosasn érvényesülnek a középkorihoz hasonló szü- letési rátákszol, olyan helyzetet teremtenek, amely eddig ismeretlen volt az emberiség számára.
Ázsia egyes részein a népesség növekedési arányai meg'négyszereződ'teík, Nyilvánvaló.
hogy ebben a helyzetben a minimális ter- melésnövekedés nem fedezi a szükséglette- ket. A szerző szerint Banglades esetében ahhoz, hogy az egy Jőne jutó tőkeráfordítás a jelenlegi m—aradion, a születési arányszám növekedése 50 százalékkal több tőkebefek—
tetést követel, mint amit egy európai szü—
letési ráta.
A római konferencián megvitatásra került n—éihátny figyelemreméltó javaslat a kilátá—
sok megjavítására. A legtöbb iavaslat arra irányult, hogyan lehetne növelni az élelmi—
szer-termelést. megiavitani az átlagélelme- zést és megteremteni a biztosítékot a lea—
t'asztráfális élelmiszerhiány megismétlődése ellen. A iövő teendőire von—atkozó javasla—
tok között szerepel egy élelmezési világta- nács létrehozása, mely lehetőséget nyúitoina a nemzetközi tevékenységeik összehangolá- sára. létrehozna egy nemzetközi alapot a mezőgazdaság fejlesztésére és beruházásai- ra, megsz—ervezne egy nemzetközi gabontata-r- hallék-hálózatot és meaikötne egy nem keve—
sebb mint évi 10 millió tonna gabona—féle és más élelmiszer kiosztására vonatkozo"
eayezménvt. A főtitkár azonban záró beszé—
dében kiielentette. hogy még nem értek men a feltételek az élelmezési Világtanács létreho- zására.
Köztudott — iria a szerző —, hogy az el- maradott orszóaok támogatásának jelenle- gi rendíéfben az adományozók saját érde- keik szem előtt tartásával iól meg tudják választani a támogatás mód-iát. Az olajter—
melő országok például szivesen adnak hi-
telt műtrágya és petrokémiai berendezések—
hez, amelyek üzemeltetése fokozott nyers- aanyagszüfksé-gletet jelent.
A tisztánlátás kedvéért azonban meg kell jegyezni. hogy majdnem minden segélyt bi—
zonyos -- az átvevőre hát-rányos -— feltételek mellett adnak. Azt a tényt is mérlegelni kell, hogy a jelenlegi tárolási dijak mellet!
a tervezett 40 millió tonna tartulékbúza tá- rolása 1 milliárd dollárba kerülne egy év alatt.
A világ élelmezési helyzetére vonatkozó adatok iránti nagy érdeklődés fokozza a statisztikai adatok gyűjtésével foglalkozó szervezetek felelősségét. A ielentős vaku- ment képviselő Kiná—ra vonatkozó adatokat a FAO csak becslések alapján tud-ia meg—
állapítani. A szerző szerint az 1960 óta al- kalmazott új felvételimodell-technika ala—p—
ián kimutatott eredményeik bizonyos kétke- désre adnak alapot. A FAO élelmiszer—mér—
lege szerint egy átlagos, városban élő ki—
nai család jövedelmének 60 százalékát költi élelmiszerre. MiVel egy kilogramm hántolt rizs -— a kinai étrend *legiiontosabb áruia —- nacpiai—rvk—ban annyiba kerül mint egy ipar- ba—n ledolgozott munkaána dija. kérdés. ho—
ayan képes egy öttagú városi család fe- dezxni étrend—iát, a napi 2370 kalóriát még
a'ldkor is, ha az öttagú családban ketten megkeresik az átlagot.
A szerző szerint a római konferencia részt- vevői a technikai. szervezési és pénzügyi kérdések mellett csak kis figyelmet fordi- tottak a világ élelmezési ordbléfmáiá-naak tényl—eaes — a helyi adottságok—on alapuló — megoldó-sára, Az elmúlt 10 évben Ázsiában nagy változások mentek vég-be. Egy hatásos reform meg tudi—a hozni majd mind a gaz- dasági növekedést, mind a társadalmi iő- létet. ha a iöldet óbadiák (: tényleges mű—
velő-inek. és a földadó rendszerével jöve—
delmet lehet biztosítani az állami muxniká—
ban részt vevő földnélkü-li munkásoknak.
(ism.: Munkácsy Ferencné)
rBlleLlOGfRAFlA
A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKA! ÉVKUNWEK
ANUARIO estadistico de Espa—na 197'5. Madrid.
1975. lnst. Nem:. de Ewa—dm. XXXI, 834 p., 23 t.
Spanyolország statisztika! zsebkönyvo, 1975.
l 34 D 1/1975 ANUÁRIO estatistico 1973. Lisboa. 1975. lnst. Noe.
de Estotist. IV, 4. 264 p.
Portugálla statisztika! évkönyve, 1973.
l 35 B 1/1973
ANUARUL stotistic al Republicii Socialiste Roma- nia 1975. Bucuresti. 1975. Directiuneo Statist. Gene- roie -— Directie 'Centrale de Stotist. Xll. 555 p.
Románia statisztika! évkönyve. 1975.
l 44 C 2I19?5 STATISTICAL obstract 1976. Ed. by the Office of the Prime Minister. Central Bureau of Statistics.
Damascus. 1975. 983 p.
Sziria statisztlkaí évkönyve. 1976.
l 98 B 111975
