E I I T E K E Z E S E K
A TERM ÉSZETTUDOM ÁNYOK KÖRÉBŐL.
K ia d ja л Magyar Tudományos Akadémia.
А П1. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZ E R K E SZ T I
SZABÓ JÓZSEF
O SZTÁ L Y T IT K Á R .
I X. K Ö T E T. X V II. SZÁM. 1879.
i
\SZARUHÁRTYA
SZALAGSZER!! ELIIOMALYOSODASAROL.
RAJZZAL EGY TÁBLÁN.
V r ÖOLDZIEHER VILMOS
E G Y E T E M I M A G Á N TA N Á RTÓ L.
(А III. osztály ülésén 1879. áp ril 21. b e m u ta tta D r. H irsohler I. 1. t.)
—§ Ára 10 kr. С 5 —
у— -—-— ----— ———C)
BUDAPEST, 1879.
A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.
(A z A k a d é m ia é p ü le té b e n .)
_y (»liA N D FÍ)K M M E HOKNHAUTTKOBDNO.4
É R T E K E Z É S E К
a term észettudom ányok köréből.
E l s ő k ö t e t . 1 8 6 7 —1 8 7 0 .
I. Az Ózon k é p z ő d é sé rő l gyors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegy- elemzése. T h a n . 12 kr. — II. A közép id e g re n d sz e r szürke Á llom ányának és egyes ideggyökök e re d e te in e k tájviszonyai. L e n h о s s é k. 12 kr. — ITT. Az állattenyésztés fontossága s jelenlegi állása M ag y aro rszág b an . Z 1 a m á 1. 30 k r.
— 1Y. K ét új szem m érészeti mód. J e n d r á s s i k . 70 kr. — Y. A m a g n e tik a i leh ajlás megm éréséről. S c h e n z 1. 30 kr. — V I. A g ázok összenyom hatóságáról.
А к i n. 10 kr. — V II. A S zén éle g Kénegről. T h a n . 10 k r. — V III. K ét új k én savas K áli-K adm ium k e ttő ssó n a k jegeczalakjairól. К r e n n e r. 15 kr. — IX . A d a
tok a hagym áz o k tan áh o z . E ó z s a y . 20 kr. — X . F a ra d a y M ihály. A k i n . 10 kr. — X I. Jelentés a L o n d o n - és Berlinből az A k ad ém iá n ak k ü ld ö tt m e teo ritek rő l.
S z a b ó . 10 kr. — X II. A m agyarországi egyenesröpiiek m agánrajza. F r i - v a 1 d s z к у. 1 f r t 50 k r. — X III. A féloldali ideges főfájás. F r o m m h o l d . 10 k r. — XIV. A h a rk á n y i k é n e s viz vegyelemzése. T h a n . 20 kr. — XV. A szulinyi ásványvíz vegyelemzése. L e n g y e l . 10 kr. — X V I. A tesiegyenéazet ú jab b h a la d ása s tudományos á llása n a p ja in k b a n , három k iv á ló b b kó resettel felvilágosítva.
B a t i z f a l v y . 25 k r. — X V II. A górcső alkalm azása a k ő zettanban. К о c h 30 k r.
— X V III. Adatok a já r v á n y o k oki viszonyaiboz В ó z s a y 15 kr. — XI X. A sili- k áto k form ulázásáról. W a r t h a 10 kr.
M á s o d i k k ö t e t . 1 8 7 0 —1871.
I. Az állati m u n k a és an n a k forrása. S a y . 10 k r. - II. A mész geológiai és technikai jelentősége M agyarországban. B. M e d n y á n s z k y 20 kr. — III.
Tapasztalataim a szeszes ita lo k k a l, valam int a d o h á n y n y a l való visszaélésekről m in t a láttom pulat o k á ró l. H i r s c h l e r . 80 k r. — !V. A hangrezgés in te n sitá - sán ak méréséről. H e l l e r . 12 kr. — V. Hő és n eh ézk ed és. G r e j u » « . 12 kr. — V I. A Ceratozamia h im s e jtje in e k kifejlődése és a lk a tá ró l. J u r á n y i . 40 k r. — V II. A kettős torzszülés b o n czta n a. S c h e i b e r . 30 k r. — V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és a la k ja iró l. K l e i n . 15 k r. — IX . Oedogonium d ip lan - d ru m s a nemzési fo ly a m a t e m oszatnál. J u r á n y i , 35 kr. — X. T ap asztala
ta im az artézi sz ö k ő k u ta k fú rá sa körül. Z s i g m o n d y . 50 kr. — X I. N éh án y F lo rid ea K ristallo id jairó l. K l e i n . 25 k r. — X II. Az Oedogonium d iplandrum J u r .) term ék en y itett p etesej tjé rő l. J u r á n y i . 25 k r. — X III. Az esztergom i bu- rá n y réteg ek és a k isczelli tá l y a g földtani kora. H a n t к e n , lo kr. — XIV. Sauer Ig n ácz emléke. Dr. P o o r . 25 kr. — XV. Górcsövi k ő zetv izsg álato k К о ö h . 40 kr.
H a r m a d i k k ö t e t . 1 8 7 3 .
I. A kapaszkodó h a jó z á sró l. К e n e s s e y. 20 k r. II . Emlékezés N eilreich Á gostról. H a z s l i n s z k y 10 k r. III. Frivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i c h . 20 kr. IV. A dat a s z a r u h á r ty a gyurm ájába le ra k o d o tt festanyag ism ertetéséhez.
H i r s c h 1 e r. 20 kr. V. K özlem ények a m. k. eg y ete m vegytani intézetéből. D r.
F leisch er és Dr. S te in e r ré s z é rő l. E lőterjeszti T h a n. 20 kr — VI. K özlem ényei a m . k. egyetem v e g y ta n i intézetéből, saját m ag a, v a la m in t Dr. Lengyel és D r.
R ohrbach részéről. E lő te r je s z ti T h a n . 10 kr. — V II. Em lékbeszéd F ló r F eren cz fe le tt. Dr. P ó о r. 10 k r. — V III. Az ásványok olv ad ásán ak uj m eghatározása
55388
A SZARUHÁRTYA
SZALAGSZERU ELHOMALYOSODASAROL.
(»BANI)FÖIÍMIGE НО К N H A UTTR ÜBUNG.«)
líAJZ'/AL EGY TÁBLÁN.
1Г GOLDZIEHER VILMOS
EGYETEMI MAGÁNTANÁRTÓL.
(А II I. osztály ülésén 1879. ápril 21. b e m u ta tta D r. H irschler I. 1. t.)
B U D A P E S T , 1870.
A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.
(A z A k ad ém ia é p ü le té b e n .)
B u d a p e s t , 1879. Az A t h e n a e u m г. t á r s . k ö n y v n y o m d á ja .
I.
G r a e f e A l b r e c h t utolsó közleményében, mely:
» B e i t r a e g e z ű r P a t h o l o g i e u n d T h e r a p i e d e s A u g e s« czím alatt jelent meg, a szaruhártya egy sajátságos elváltozásáról tesz említést, melyről ez alkalommal — bár valószínű, hogy már előbb más klinikusok által is észleltetett
— beható és elassicusnak nevezhető leírást adott.
G r a e f e ez affectiónak kórodailag kétféle fellépési mód
já t különbözteti meg, melyeknek képe azonban mindkét eset
ben azonos.
Ez affectio, mint a szaruhártyán átvonuló (a leiig csu
kott szemhéj közötti résnek megfelelőleg), szalagszerü, 2—3 mm. széles, fehér-szürkésen pontozott elhomályosodás lép fel, mely sajátságos fénytelenséggel bir, és egyidejűleg idült szi
várvány bár tyalob-, látaelzáródás-, lencseelmeszesedés-, szem
teke sorvadás-, vagy glaucomatosus feszülésgyarapodással van párosulva, némely esetekben mint régi Irydocyclitis követ
kezményi tünete.
Az esetek kisebb számában azonban megfordított viszony jő létre, a mennyiben mint e l s ő d l e g e s tünemény a szaru
baj lép fel, mint m á s o d l a g o s pedig a szemteke-fesziilés gyarapodása. E másodlagos glaucoma csak hónapok, évek múlva csatlakozik az elsődleges szaruhártya báutalomhoz, egy
idejűleg idült iritis és az ennek megfelelő csökkent látási ké
pességgel. Az utolsó időszakokban a szemteke még más elvál
tozásai, úgy lencse-elbomályosodás, az egész szerv zsugorodása is észlelhetők.
G r a e f e szerint a baj legelső időszakában, a szaru- hártya viziráuyos délkörének belső és külső végén egy-egy, a szaruhártya parenchymájába derékszög alatt benyúló, elliomá-
M. TUD. AKAD. ÉJIT. А ТЕК И , TUD. KÖKÉBŐL. 1 8 7 9 . IX . K . 17. SS5. 1 *
4 DK. GOLDZIEHER VILMOS
lyosodás észlelhető, mely mindkét oldalról meghosszabbítva, a szalag-alakot adná. A homályosodás színe sárgás, a felette lévő epithel sima, a nagyító üveg alatt az egyneműnek látszó elhomá- lyosodás számos pont képét mutatja. A homályosodás lassan változik, sűrűbb lesz, mig végre az egész szalagszerű alakkal bir.
Legfeltűnőbb a sárgás-barnás színnel biró e l h o m á l y o s o - d á s á t l á t s z a t l a n s á g a . A mellett a felhám még mindig sima, és az egész kép azt a benyomást teszi, mintha a szaruhár
tya szövetébe történt szervetlen lerakodásokkal volna dolgunk, mint ezt például vigyázatlanúl kezelt fémsók eszközük; ezt azonban, ismerve az egész lefolyást, ki kell zárnunk. Említésre méltó még ama körülmény is, hogy e baj két oldalt lép fel, az egyik szemen azonban erősebben mint a másikon.
Tüzetes kórodai vizsgálatok mutatják, hogy eleinte csak helyi hántalommal van dolgunk, későbben azonban a szem belső nyomása (intraoculaerer Druck) fokozódik és fellép az idegdombcsa v áju lata; vagy lappangó szivárványhártyalob fejlődik és ennek következtében a glaucoma.
A baj csak eme későbbi i d ő s z a k á b a n jelentkeznek az elbomályosodásban intensiv fehér foltok, melyek az irido- cyclitisnél előforduló elmeszesedésekre emlékeztetnek.
Ezt mondja röviden Graefe Albrecht.
Mi a szalagszerű elhomályosodás boncztanát illeti, e búvár csak azt említi, hogy itt valósággal mészlerakodások történnek; mint a szövegből kitűnik, e nézet megállapítására kis eltávolított szaruhártya darabkák vizsgáltattak meg és pedig ama későbbi időszakban, melyben — mint fent em líte
tett — már fehér foltok voltak jelen.
Ezóta a szaruhártya szalagszerű elhomályosodása gyak
rabban vonta m agára a szemorvosok figyelmét. A német auto- rok közűi H i r s c h b e r g ir le hasonló esetet a : »Berlin.Klin.
Wochenschrift«-ben ; C l a r k e három esetet ir le, hol typikus szalagszerü elhomályosodás lobtünemény nélkül jelenkezett a szaruhártyán, és felemlíti a B o w m a n és D i x o n által ész
lelt hasonló tüneteket. Kiemelendő, hogy ő az elhomályosodá- sokat r o z s d a-b a m a és s z ü r k é s szinben látta. Szerinte az első esetben festeny, a másikban mészlerakodás okozta e különféle szint. A D i x o n és W a t s o n által észlelt esetek-
A SZAUUH A RTY A SZALAGSZKRÜ KUK ОМ A LYOSO KASÁRÓL. 5
nél, a- mennyire én ezt N a g e l jelentéséből — mivel az"eredeti müvet olvasni alkalmam nem volt — kiveszem, szintén ama nézet nyert megerősítést, mely szerint a szarúhártya szalag
szerű elhomályosodásánál mészlerakodással volna dolgunk, ámbár D i x o n — úgy látszik — nem volt föltétlenül e né
zetben. W a t s o u n a k volt alkalma egy hasonlóan bántal
mazott szaruhártyát górcsőileg megvizsgálni, adatai azonban nem nyújtanak közvetlen bizonyítékot az elhomályosodás inész- tartalm ára nézve.
L a n d e s b e r g , ki két hasonló esetet bocsátott közre, nem volt tekintettel a szarubártyaváltozás boncztanára.
A szaruhártya ez elváltozásának boncztanáról legbizto
sabban B o w m a n nyilatkozik. О ily szarnbártyának egy el
távolított részét vette vizsgálat a l á ; a felhámot, valamint a mélyebb rétegeket rendeseknek, az elbomályosodást pedig vilisavas mész és vilisavas magnesiából állónak találta, melyek kis, a fényt erősen törő szemcsék alakjában voltak felhal
mozódva.
Általában azt kell mondanunk — a mit S a e m i s e k könyvében be is vall — hogy a szóban levő tárgy felől tüze
tesebb vizsgálatok teljesen hiányzanak, és eme körülmény indított engem egy oly lelet közrebocsátására, mely ezt már ujdonszerűségo folytán megérdemli, azonkívül valószínűvé teszi még azt is, hogy a szarúhártya szalagszerű elhomályoso
dásánál a szemtekének egy, vegyi alapon nyugvó, mély és ál
talános táplálási zavarával van dolgunk, mely annyi, a szem életébe vágó másodlagos jelenségek keletkezésére némi fényt deríteni képes.
Adataim egy szemteke vizsgálatán alapúinak, melyet B e c k e r , keidelbergi tanár úr szívességének köszönhetek, és melyet következő jegyzetekkel kaptam kézhez:
»Enucleatio 1877. január hó 27-én, 51 éves egyén. Gyer
mekkorban lymphatikus szaruhártya átfúródás, szivárvány- -i^qtya behegedés, lassan fejlődő kis körzeti hegcsap. Harmincz éves korában terhesség alkalmával heves g l a u c o m a jelen
ségei és a s z a r u h á r t y a s z a l a g s z e r ű e l k o m á l y o - s o d á s á n a k fejlődése. Teljes sclerectasiába való kimenetel és enucleatio fenyegető sympathikus szemlob miatt.«
6 DR. GOLDZIEIIER VILMOS.
H a a szalagszerü elhomályosodást itt tüzetesebben akar
juk tekintetbe venni, úgy olyannak kell azt nyilvánítanunk, mely hosszabb sort képező nehéz szembántalmakhoz, mint későbbi jelenség csatlakozott. így tehát a G r a e f e által leirt esetek első osztályába tartozik.
II.
Hogy értekezésünk kelletinél hosszabb ne legyen, a vizs
gálatunk alapjául szolgáló szemtekéről csak annyit akarunk megemlíteni, hogy a kis körzeti szarucsap nem mutatott sem
mi fontosat: szövete megvékonyodott, a mélységbe nyomuló felhám túltengett, a hegszövetben és még más nem ectaticus szaruhártya részleteken is számos edény és festeny felhalmo
zódás mutatkozott.
Ha az eltávolított szaruhártya a világosság (ablak) felé tartatott, már szabad szemmel is lehetett a parenchymája kö
zepén (megfelelőleg vizirányos délkörének) keresztül vonuló, áteső fényben, fekete színben mutatkozó rögöket látni. E rö
gök első tekintetre a szabad festeny-felhalmozódás benyomá
sát tették, minő gyakran edénylacunák képzésével járó, hosz- szadalmas lobfolyamatokban résztvett szaruhártyákban talál
ható. A g ó r c s ő azonban kimutatta, hogy nem festeny-íel- halmozódással, hanem sajátságos mézsárga tömegekkel van dolgunk, ezek részint nagy, gömbölyű, részint már macrosko- pice megmérhető rögök v. göröngyökből, részint pedig lapok
ból állottak, mely rögök és lapok hasonló, de kis és hájcsöppek vagy legfinomabb mészcsapadékszerü gömbcsékből állottak. A tömegek a szaruhártya legfelső rétegeiben a felhám alatt fog
laltak helyet; a mélyebb rétegek m utattak ugyan sejtes lc- szürődést és edényeket, lerakodásokat azonban nem lehetett észrevenni. A lerakódások már első tekintetre is szinök és alakjok szerint colloid-állomány jellegét mutatták, későbben tárgyalni fogjuk, minő okok miatt maradtunk — beható vizs
gálat után is — eme véleménynél.
A felhám sok helyen megvastagodottnak és a mély
ségbe nyomulónak mutatkozott. Néha a felhám gumószerűen vagy hengeralakú fonatokban nyomúl a parenchymába, egészen
A SZARUHÁRTYA SZALAG SZERŰ EL1IOMÁLYOSODÁSÁRÚL. 7
a colloid tömegek közé. A felhámsejt-halmozódások ilyenkor sajátságos állapotban találhatók, melyet legjobban ü r e g e s e d é s v. hyalin átváltozás névvel jelöljünk, egyes sejtek ha
tárai már nem ismerhetők fel, és csak a magvak bizonyítanak a mellett, hogy felhám-képletekkel van dolgunk. Sok helyen e colloid-tömegek a szaruhártya felületére nyomulnak, úgy hogy valóságos dudort képeznek, mely néha el-szarusodott felhámállomány, máskor csak rostos szövet által fedetik.
Ami e kóros elváltozás keletkezésére némi világot vet és a mit tekintetbe is kell venni, az a felhám és colloid-tömegek között több helyen előforduló szövetnek állapota. Találunk u.is e helyeken egy tökéletes — a nyákszövet természetével biró
— ébrényi szövetet; tökéletes hyalin sejt közötti állományt, nagy — rostos — orsóalakú sejtekkel, melyek itt-ott egymás
sal hálózatosán állanak összeköttetésben; e kívül tág, vérrel telt edényeket is lehet látni.
A nagy colloid gömbökön kívül számos, igen apró csöpp- szerű alakot, melyek egész lemezek és fonatokká egyesülnek, úgyszintén egy apró, csöppszerű, a szaruhártya rostszöveté
ben levő tömeget is lehet találni. Ez utóbbi képletek ké
pezik a colloid elfajúlás és a szarúhártya hátsó szabad része között lévő határt.
A finom metszetek, melyek a fent leirt elváltozásokat érzékítik, tömény eczetsavval hosszabb időn át kezelve, a nagy mézsárga golyókon vagy szemcsealakú képleteken nem mu
tattak semmi változást. Leonhardi-féle ibolyaszinű tentával való festés, aether és tinct. jodi nem mutattak reactiót; így tehát képesek voltunk a mész, zsir és amyloid jelenlétét kizárni.
E szerint nem maradt egyéb hátra, mint a leirt tömege
ket — mire már egyszerű megtekintés is jogosított — colloid- állománynak nyilvánítani.
Alaktani tekintetben érdekes, hogy némely helyen, hol a colloid-állomány a felhám fölé nyomult, a felhámréteg meg volt hajlítva. A colloid-tömegek tehát a felhám leválását és kifordítását eszközölték.
A Bowman-féle hártya nem volt kimutatható.
8 DR. (ÍOLDZIEHER VILMOS
E vizsgálat bizonyítékát adja annak, bogy esetünkben a szalagszerű elhomályosodás, a szaruhártya felső rétegében történt colloid-állomány képződésében találja okát. H a eme leletet összeköttetésbe hozzuk a szaruhártya nevezett elválto
zásának kórodai lefolyásával és keletkezési módjával, észre- veszszük, hogy e két dolog nem csak hogy kiegészíti, hanem értelmezi is egymást. Láttuk ugyanis, hogy a kór-állapot vagy oly szemeket ér, melyek hosszú időn át vagy táplálási zavarok
nak voltak kitéve, vagy önkénytesen elsődleg lepi meg a szárú- hártyát, minden lobosodási ok vagy tünet nélkül; azonban azt is láttuk, hogy a bántalom biztos jele annak, miszerint az illető szem hosszú és nehéz sínlésnek esett áldozatúl. Mindkét eset
ben igazolva van azon föltevés, hogy olyan anyagok képződése léphet fel, melyek a visszafejlődési í zövetelváltozások sorába (regressive Gewebsmetamorphosen) tartoznak.
Különösen a második eset az, hol a betegség bizonyos tekintetben uj képlet alakjában (a legtágabb értelemben) lép fel, melyet nem lehet egy azt megelőző kóros zavarhoz kötni.
Azon körülmény, hogy az elhomályosodás bizonyos helyeken lép fel, egy bizonyos fokon való megállapodás a hosszú időn át, lassú előhaladása egy bizonyos szövetövben, mindaz a mel
lett szól, hogy egy oly sajátságos folyamattal van dolgunk, mely minden más, a szaruhártya homályosodását előidéző bántalomtól különbözik. Tudjuk, hogy festeny-felhalmozódás, hegszövetképződés, elmeszesedés és elhájosodás (legszámosabb lelet szaruhártyafoltoknál) lobtermények, hogy nem egy ré
tegre szorítkoznak és hogy rendesen nem vezetnek ily követ- kezési állapotokra.
A s z a r u h á r t y a s z a l a g s z e r ű e l h o m á l y o - s o d á s á n a k lényege ellenben rögtön értelmezhetőbb, ha ezt mint egy nem 1 о b о s szövetelváltozásból keletkezettnek tekintjük.
Az előttünk még egészen rejtélyes colloidszerü elfajulás bizonyos képleteket, úgy első sorban a pajzsmirigyet illeti, a melyben ez elfajulás nagy terjedelemben lép fel a nélkül, hogy lob előzte volna meg és úgy meglehet, hogy a szaru
hártyában is jelenkezik, talán egy sajátságos vérelváltozás kö- vetkezmőnyekép, mely lefolytában edényelváltozásra vezet,
miből aztán értelmezhetővé lesz a vérkeringési zavar és a glaucomatosus folyamat.
Mindez értelmezések — véleményünk szerint — önkény
telen merülnek fel előttünk, ha a colloidszerü elfajulás elő- jövetele a szaruhártya szalagszerű elhomályosodásánál meg van állapítva. Hogy vájjon csak a mienknél vagy minden ily esetnél fordul-e elő colloidszerü elfajulás, az majd jövőben több hasonló esetek megvizsgálásából fog kiderülni. Az eddigi adatok, melyek — mint említve volt — arra mutatnak, hogy mészlerakodással van dolgunk, nem meggyőzők. Mert e l ő s z ö r az egész irodalomban nincs egy tüzetesen és behatóan vizsgált eset; mindent, mit boncztani tekintetben a szaruhár
tya ez elhomályosodásáról tudunk, eltávolitott felületes szaru
hártya részletekből merítettünk. Ezért be kell ösmernünk, hogy e leletek nem kielégítők. M á s o d s z o r lehetséges, hogy mésztartalmú helyek a colloid-tömeg körületén előfor
dulnak, hogy mindkét folyamat — elmeszesedés és colloid- képzés — egymással párhuzamosan lép fel. Készítményünkön láttuk, hogy a colloid-tömegek nyákos-ébrényi szövetben feküsz- nek, és hogy ily elváltozást szenvedett szövetben mészsólera- kodások történnek, könnyen elgondolható.
Mielőtt értekezésünket befejeznők, még a szaruhártya szalagszerű elhomályosodása alaktani keletkezéséről is akarunk egypár szót szólani. H a a baj övszerű, ha a középső corneaövön átvonuló kiterjedése valami feltűnővel bir is, úgy eme jelenség értelmezése — véleményünk szerint — még sem nehéz.
Tudjuk, hogy a baj legelőször a szaruhártya szélén (lim
bus corneae) — hol a vizirányos délkör ezt érinti — jelent
kezik, még pedig mindkét oldalon, de úgy, hogy egyik oldalon jobban van kifejlődve; föllépése után lassan vonúl át a szarú- hártya ama részletén, mely a szemhéj közötti résznek meg
felel. A szarúhártya szalagszerű elhomályosodásának kelet
kezési helye tehát a limbus corneae, t. i. azon hely, mely szá
mos szembántalomra nézve a locus praedilectionis.
Eme hely valóban csekélyebb ellentállással is bir (locus minoris resistentiae), különösen áll ez a belső limbus medial részére nézve, hol már élettanilag is mutatkozik szövettani megvastagodás. Ennek bizonyítására csak a p t e r y g i u m
M. TŰD. AKAD. ÉR T. A TERM. TUD. KÖRÉBŐL. 1879. IX . K . 17. SZ. 2 A SZAUUIIÁUTYA SZALAGSZERÜ ELHOMÁLYOSODÁSÁRÓL. 9
1 0 DE. GOLDZIEÜER VILMOS.
fejlődésére kell utalnunk, melynél eme viszonyok mindig biz
tos szerepet játszanak. Ha tehát itt — akár minő okból — szövetváltozások lépnek fel, úgy ezek legkönnyebben a szaru- hártya középső rétegében terjedhetnek, ez különösen oly folya
matokról áll, melyek a szaruhártya felületes részeit illetik, tehát a szaruhártya ama részeit, melyek amúgy isaköthártya folytatásakép tekintendők és mindenesetre a conjunctiva táp
lálási területéhez tartoznak. A szóban lévő folyamat és a pte
rygium között fennálló alaktani hasonlatosságot nem lehet tagadni. Ez utóbbinál is számtani pontossággal halad a bán- talom vizirányos délkör irányában tovább, és a kórodai észle
lések bebizonyították, hogy ama bántalmak, melyek a ptery- giumot feltételezik, leginkább a belső limbust illetik. H a a folyamat egyszer megindult, a középső cornea-öv ama terep, melyen állandóan tova terjed.
Eltekintve ama fontosságtól, melylyel a szaruhártyában feltalált colloid-állomány a szalagszeréi elhomályosodás értel
mezésére van, a leletet rendkívüli ritkasága miatt közzé kell tennünk. É n az általam ismert irodalomban e colloidszerű elváltozást csak kétszer találom megemlítve; és e tárgyban a W edl-féle: »Atlas dér path. Histologie des Auges« czimű munkára é s S a e m i s c h a szaruhártya-megbetegedésekről szóló könyvében (206. old.), hol egy a mi ábránkhoz hasonló kép található, utalok.
I r o d a lo m .
A. v. Gr r a e f e : Arch. f. Ophth. XY. köt. 3. füzet, 138.1.
H i r s c h b e r g J . : Berlin. Kiin. Wochenschrift. (Ref.
Nagel.) (Nagel Jahresbericht, I. 285. 1.)
C l a r k e : On some rare formes of opacity of the cornea Brit. mecl. Journ. II. p. 380.
D i x o n : Calcareous film of the cornea. Brit. mecl.
Journ. I. p. 443.
W a t s о n : A case of bony deposit stb. Transactions of the patholog. Society of London 22. köt. 225. old.
L a n d e s b e r g : 2 Falle von bandförmiger Hornhaut- trübung. Arch. f. Augen- unci Ohrenheilk. III. 1.
B o w m a n : Lectures on parts, concerned in the opera
tions on the eye.
S a e m i s c h : Graefe - Saemisch Lehrbuch der ges.
Augenh. IY. kötet 279. 1.
S t e l l w a g v o n C á r i o n : Lehrb. derprakt.Augenh.
IY. Aufl. 116. 1.
G o l d z i e h e r V i l m o s : Adatok a pterygium boncz- tanához. Szemészet. 1877. 6. szám.
I. ábra magyarázata.
A sz a ru h á rty a szalagszeréi elhom ályosodása egy esete.
S z a r u h á r t y a m e l l s ő r é t e g e i : a) felhám,
a 1) a mélybe ható felhám csap, b) colloid-tömegek,
c) colloid-szalagok.
módja. S z a b ó. 16 kr. — IX. A gombák jellem e. II a s z 1 i n s z к у. 10 кг. — X.
A datok a zsirfelszivódáshos. T h a n h o f f e r . 60 k r. — X I. A datok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. M i h á 1 к о v i c s. 25 kr. — X II. A vese vérkeringési viszonyairól. II ö g у e s. 50 kr. — X III. R h izid iu m E nglenae Alex.
B raun. Adalék a C hytridium félék ism eretéhez. D r. E n t z. 30 kr. — XIV. V izs
gálatok az em lősök fülesigájáról. D r. К 1 u g. 40 k r. — XV. A pesti egyetem ás
ványtárában levő föld p áto k jegeczsorozatai. A b t. 60 k r.
N e g y e d i k k ö t e t . 1 8 7 3 .
I. A m ag y ar gom bászat fejlődéséről és je le n á lla p o tá r ó l. К a 1 c h о r e n n e r. 25 kr. — II. Az A ethyloxahitnak h a tá s á ró l a N a p h ty la m in ra . В a 11 ó. 10 kr. — II I. A salvinia n a ta n s spó ráin ak kifejlődéséről. J u r á n у i 20 k r. — IV H y rtl C orrosio-anatoiniája. L e n h o s s e k . 10 k r. — V. E g y új m ódszer a föld
p áto k m e g h a tá ro z á sá ra kőzetekben. S z a b ó . 80 k r. — VI. A beocsini m árga fö ld tan i kora. H a n t k e n . 10 k r.
Ö t ö d i k k ö t e t . 1 8 7 4 .
I. Emlékbeszéd Kovács Gyula fölött. G ö n c z y . 10 k r. — I I . M ag y aro r
szág téhelyröpüinek futonczléléi. E r i v a 1 d s z k y . 40 k r. — II I . B eryllium és a lu m inium kettős sók. W e 1 к о v. 10 kr. — IV. Je le n té s a C apronam id elő á llítá sá nak egy m ódjáról. F a b i n у i 10 k r. — V. Id ő já rá si viszonyok M agyarországban 1871. év b e n ; különös te k in te tte l a liöm érsékre és csapadékra. 7 tá b lá v a l.
S e l l e n z i . 50 kr. — VI. A N um m ulitok ré te g z e ti (s tra tig ra p h ia i) jelentősége a délnyugati közép m ag y aro rszág i hegység ó -harm adkori képződm ényeiben. H a n t k e n 20 kr — VII. A vizbol való élet- és vagyonm entés és eszközei. E e n e s s e y . 20 k r. — A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k órodai ism eretéh ez. V III. H i r s c li
l e r. 15 kr. — IX . T anulm ány a régi zsidók o rv o s ta n á ró l. D r. E ó z s a y . 25 kr.
— X. Em lékbeszéd A gassiz Lajos k. ta g fölött. M a r g ó . 15 k r. — XI. A rak ó - váci sanidintrachyt (?) és föld p átjain ak vegyelemzése. K o c l i . 10 kr.
H a t o d i k k ö t e t . 1 8 7 5 .
I. Em lékbeszéd gr. L á z á r Kálmán felett. X á n t u s. 10 kr. — IT. D orner József emléke. K a l c l i b r e n n e r . 12 kr. — III Em lékbeszéd Török Ján o s 1.
t. felett. E r k ö v y . 12 k r. — IV. A súly- és a liő állító lag o s összefüggéséről.
S c h u l l e r . 10 k r . — V. V izsgálatok a kolozsvári m . k. tud. egyetem vegytani intézetéből. D r. F l e i s c h e r . 20 k r . — VI. A k n y a liin a i m eteorkő m ennyileges vegyelemzése. D r. T h a n . 10 k r. — VII. A szinérzésről in d ire c t látás m ellett. D r.
К 1 u g. 30 kr. — V III. E gy felszinti Hypogaeus. H a z s l i n s z k y . 10 kr. — IX.
Л m argitszigeti hévforrás vegyi elemzése. T h a n . 10 k r. — X Öt közlemény a m.
k. Egyet, vegytani in tézetéb ő l. E lőterjeszti T h a n . 20 k r. — XI. A kőzetek ta n u l
m ányozásának m ódszerei stb . D r. К о c h 80 kr. — X II. N yolcz közlemény a ni. k.
egyetem vegytani intézetéből. E lő terjeszti T h a n . 30 k r.
H e te d ik k ö te t. 1 8 7 0 .
I. V izsgálatok a k olozsvári m. k. tud. egyetem v eg y tan i intézetéből. Közli Dr. F l e i s c h e r . 20 k r. — II. B áró P rónay G ábor em léke. H a b e r e r n . 12 kv,
— III. A légnyom ás v álto z á sa in a k pontos m eg h atáro zásáró l. S c h u l l e r 10 k r.
— IV. Négy közlem ény a m. k ir. orvosi tan in tézetb ő l. B em u tatja Dr. T h a n l i o f- f e r. 50 kr. — V. P ó ly a József emléke. Dr. T ö r ö k . 10 k r. — VI. T anulm ányok a talaj absorbtiója fölött. D r. P i 11 i t z. 20 kr. — V II. A szőlő üböiye. H a z s l i n s z k y . 10 k r. — V III. Az agy féltekéinek és a k is agynak működéséről.
B a l o g h . 40 k r .— IX . K ry stá ly ta n i vizsgálatok a b e tlé ri w olnynon. 3 k ép táb láv al.
S z é c s k a y . 30 кг. — X. Az agy befolyásáról a szívm ozgásokra. B a l o g h 10 k r
— XI. K ét isom ér M o n o b ro m itro n ap h th alin ró l. D r. F a b i n y i . 10 k r. — X II.
K u b in y i Ferencz és Á goston életrajzu k . N e n d t v i c h . 10 kr. — X III. Je le n té s G örögországba te t t geológiai u ta z á sa iró l. D r. S z a b ó . 10 k r. — X IV . A felső
b án y ái tr a i h i t w o lfram itja. 1 táb láv al. D r. K r e n n e r . 10 kr. — XV. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytanintézetéböl. 6) A cyansav v eg y ü letek szö v eti alk atáró l. D r. F l e i s c h e r . 10 k r. — X V I. A villanyosság kiegyenlődése a szikrában és a szigetelők oldaliuflueiitiája. К o n t . 10 kr.
N y o lc z a d ik k ö t e t . 1877.
I. Az isogonok ren d h ag y ó m en etérő l M agyarország erd ély i részeiben.
S c h e n z 1. 40 k r. — II. A h o rto b á g y i keseríiviz elemzése. D r. S c h v a r c z e r - 10 kr. — III. A datok a já ru lé k o s gyökerek fejlődéséhez. S c h u c b . 10 k r. — IV.
V izsgálatok a fulm in áto k (dursavvegyek) v eg y alk a ta felett. D r. S t e i n e r . 20 kr.
— V. Az emberi vese M alpighi-féle lo b ra i. L e n h o s s ó k József. 20 k r. — V I.
A dalékok a kárp áto k fö ld tan i ism eretéhez. H a n t k e n Miksa. 10 k r. — VII.
T a n u lm á n y o \ az aldeliydek v eg y ű leteirö l phenolokkal. (Első értekezés.) Di- hydroxyphenyl-aethan és vegyületei. Dr. F a b i n y i Rudolf. 10 k r. — V III.
M agyarhoni Anglesitek. Székfoglaló értekezés D r. K r e n n e r J ó z s e f S á n d o r t ó l . (9 táb láv al.) 20 kr. — IX . A vas chem iai a lk ata és kem énysége k ö z ö tti vonatkozások. K e r p e l y A n t a l t ó l . K é t tá b lá v a l és több rajz z a l a szöveg k ö z ö tt. 20 kr. — X. Á svány- és k ő zettan i közlem ények E rdélyből. D r. К о c h A n t a l lev. tag tó l. 20 k r. — X I. E m lékbeszéd D r. E ntz Ferencz a m. tu d . a k a d é m ia levelező ta g ja fölött. G a l g ó c z y K á r o l y , lev. tag tó l. 10 kr. — X II.
H őm ennyiség-m érések. S c h u l l e r A lajos és dr. W a r t h a Vincze ta n á ro k tó l.
E g y táblával. 20 kr. — X III. F olyékony cyánsó vas-nagyolvasztóból. Közli K e r p e l y A n t a l 1. ta g . 10 k r. — X IV . D olgozatok a k. m. tu d . egyetem é le tta n i intézetéből. K özli J e n d r á s s i k J e n ő 1. tag. 50 k r. — X V . L ázas b án talm ak egyik okbeli tényezőjéről. Székfoglaló értekezés. B a l o g h K á l m á n t ó l . 20 kr. — X V I. Szibériai és délam erik ai gombák (Fungi e S ib iria et A m erica A ustrali.) K a l c h b r e n n e r K á ro ly r. tag tó l. Négy táb láv al. 60 k r.
K ile n c z e d ik k ö te t. 187».
I. A datok a dentinfogak finom abb szerkezetének ism eretéhez. T e s c h l e r G yörgy reáliskolai ta n á rtó l K örm öczbányán. 7 tá b lá n rajzo lt 28 áb ráv al. 60 k r. — II . A ditroi syenittöm zs k ő z e tta n i és h eg y szerk ezeti viszonyairól. К о c h . 1 tá b la rajzzal. 30 kr. — Ш . A gyuladásról. T h a n h o f f e r . 3 táb la rajzzal. 40 k r. — IV . N ehány gázkeverék szinképi vizsgálata. L e n g y e l . 1 tábla rajzzal. 10 k r. — V. U j adatok M agyarhon k ry p to g am v irányához az 1878. évből. H a z s l i n s z k y
10 k r. — V I. Agyszöveti vizsgálatok. L a u f e n a u e r . 2 táb la rajzzal. 10 k r. — V II. Em lékbeszéd B alia K. felett. G a l g ó c z y . 10 kr. — V III. Az érv erésrő l T h a n h o f f e r . 64 fam etszvény és 1 tá b 'a . 50 kr. — IX. U rvölgyit egy u j ré z ásvány. S z a b ó . 1 tá b la rajzzal. 10 kr. — X. A Pinguicula alpina m in t rovarevő növény. K l e i n G y u l á t ó l . 2 táb la rajzzal. 20 kr.
Budapest, 1S79. N yom atott az A t ti e n a e n in r. társ. nyom dájában.
