ra, a könyvvizsgálók és az igazgatótanácsok ellenőrzési feladataira, valamint példákat mutatnak be az igazgatótaná
csok eredm ény es m ű k ö d é
sére vonatkozólag.
A tanulm ánykötetben fog
laltak valam ennyi vállalati igazgató érdeklődésére szá
mot tarthatnak, függetlenül attól, hogy e llá tn a k -e m e
n e d z se ri fe la d a to k a t vagy sem. Közép és Kelet-Európa gazdaságai számára magyarul először jelenik meg ilyen vál
lalatirányítási útmutató. A ku
tatási eredmények és a nyu
gati tapasztalatok bebizonyí
to tták , hogy a szilárd irá nyítási struktúrával re n d e l
kező vállalatok sokkal inkább k é p e se k a fen n m a rad ásra.
É rdem es e z é rt k ö v e tn i a Közép-Európai Egyetem és a N emzetközi M agánvállalko
zási Központ Közös Projekt
jén ek aján lásait. „K om oly haszonra számíthatnak azok, akik a le g h a té k o n y a b b a n sajátítják el az állam által felkínált irányítási struktúrák megfelelő használatát“ - ol
vashatjuk a tanulm ánykötet
ben.
R. I.
BÁNDI Gyula K örnyezetvédelm i kézikönyv
K özgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995 288 p.
N apjainkban a környezeti árta lm a k k a l k a p c s o la to s problém ák - sajnos - egyre gyarapodnak, ennek ellenére nem teszünk meg mindent a k ö rn y e z e ts z e n n y e z ő d é s e k elhárítása érdekében. Pedig a környezetvédelem rendkívül fontos, hiszen célja az ember, az em beriség egészségének és fen n m arad ásán ak b iz to sítása az em berhez méltóan m egfelelő kö rn y ezet kiala
kításával, fejlesztésével. Fon
tos része a természet és táj
védelem , a term észeti k in csekkel (levegő, víz, energia- források) való ésszerű gaz
dálkodás. Hazánkban régóta esed ék es volt a környezet- v é d e le m jogi a la p ja in a k a megteremtése. Környezetünk jövője, az eg y re n ö v e k v ő ártalmak elhárítása szempon
tjából igen fontos lépés volt a környezet védelm ének álta
lános szabályairól szóló 1995.
évi Lili. törvény megalkotása, m ely től a g y a k o rla tb a n is e re d m é n y e s v á lto z á so k v árh ató k . A KÖRNYEZET- VÉDELMI KISKÖNYVTÁR sorozatának első köteteként megjelent kézikönyv azokat a feladatokat, jogi eszközöket és intézményeket tartalmazza, amelyek a környezetvédelem javítására felhasználhatók.
Megismerjük a kézikönyv
ből a környezetvédelem tör
téneti előzményeit, tevékeny
ségét, legfontosabb elveit. Áz állampolgárnak a méltó kör
nyezethez való jogával kap
csolatban a szerző foglalko
zik ennek elemeivel, követel
ményeivel, az állam kötele
zettségeivel, az egyes állami szervek és a települések kör
nyezetvédelm i feladataival.
Beszámol a környezetvédel
mi inform ációs rendszerről, az adatszolgáltatási k ö te le
zettségről, a környezetvédel
mi igazgatás rendszeréről, a környezetvédelm i hatásvizs
gálat menetéről.
A technikaigazdasági fejlő
dés következm ényeként je
le n tk e z ő k ö rn y e z e tro m lá s m eg felelő é rté k e lé si m ó d sz e re k k e l c s ö k k e n th e tő , a piacnak ezért értékítéletét át kell alakítania. A gazdasági ösztönzés eszközei jogi sza
bályozáson alapulnak, ezen belül a gazdasági szabályo
zók az adózási előírásokhoz, a jövedelem szabályozó esz
közökhöz és a közigazgatási típusú m egoldásokhoz k ap
csolódnak. A gazdasági esz
közök kezelése, felügyelete a közigazgatás aktivitását igény
li.
A szerző kifejti, hogy egyes gazdasági ösztönzők - több
kevesebb sikerrel - már meg
jelentek a magyar jogban. A tö rv én y 56. §-a a k özp o n ti k ö ltsé g v e té si fo rráso k fel
használási lehetőségeit tartal
m azza s felsorolja, hogy a költségvetés mit tesz - mit tehet - a környezet hatáso
sa b b v é d e lm e é rd e k é b e n . Részletesen megismerjük itt a környezetvédelmi alapok for
rásait és az igényelhető támo
gatások típusait.
Az á lla m p o lg á ro k n a k a k ö rn y eze tv éd elem b en való részvételével kapcsolatban az együttműködést kell kiemelni az egyéb tén yező k mellett.
Ilyen tényezők: a nemzetek, csoportok és egyének saját sorsukkal való rendelkezésé
nek a joga, a környezet tisz
ta ság á h o z való jog, a k ö r
nyezetnek a nemzeti vagyon
ba tartozó részei feletti ellen
őrzési jog. Előtérben állnak környezetvédelem közvetlen vagy közvetett egészségügyi hatásai is. A továbbiakban a társadalm i részvétel feltéte
leiről, az állampolgároknak a k ö rn y e z e tv é d e le m b e n való részvételéről van szó a kézi
könyvben.
Végül a környezetért való felelősség kérdéseiről, a köz- igazgatási és polgári jogi kár
térítési felelősségről, a bü n tetőjog szerep érő l olvash a
tunk. A szerző hangsúlyozza, hogy az 1995. évi Lili. tör
vény a megújuló környezet- védelmi jogalkotási folyamat
nak még csak az első lépése.
A törvény csakis akkor juthat h a tá s o s a n é rv é n y re , ha a benne foglaltak a gazdaság és a társad alo m m in d en n ap o s
1 0 4 VEZETÉSTUDOMÁNY
1996. 7-8. szám
sz ü k sé g le te iv é v áln ak . Az elméleti alapozásnak tehát a gyakorlati tennivalók kal, a k ö rn y ezetv éd elm i érd ek e k erősödő szerepére való felké
szülésével kell összekapcso
lódniuk!
R. I.
KEREKES S án d o r- SZLÁVIK János
A környezeti m enedzsm ent k ö zg a zd a sá g i e szk ö ze i
K özgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996. 266 p.
M ag yarországon év ek óta nem jelent meg a környezet
gazdaságtan elvi kérdéseivel foglalkozó könyv. A KÖR
NYEZETVÉDELMI KISKÖNYV
TÁR s o ro z a tá n a k m ásodik köteteként m egjelent tanul
mány szerzői ezt a hiányt kí
vánják pótolni, amikor átte
kintik a k ö rn y e z e tp o litik a közgazdasági alapjait s a kör
nyezetvédelm i szabályozás közgazdasági eszközeit. Bi
zonyítják, hogy a p iacg az
daság viszonyai közt - reális megoldásként - a közgazda
sági-piaci eszközöket kell fel
használni.
A környezetvédelem a tár
sadalmi-gazdasági folyamatok (iparosodás, bányászat, váro
siasodás, népességnövekedés stb.) által előidézett romlásá
nak, az ökológiai egyensúly felbomlásának megállítására irányuló tevékenység. A kör
nyezetkárosítás földi életet fenyegető veszélyeire a Ró
mai Klub tudósainak ,,A nö
vekedés határai“ című 1968- ban közreadott tanulm ánya hívta fel a figyelmet, s indítot
ta el világszerte a környezet- védelmi tevékenységet. Két
ségtelen, hogy a következő évszázad legnagyobb kihívá
sát az em beriség számára a környezeti problém ák ered
ményes megoldási lehetősé
gei jelentik. A legtöbb ország kormánya nemzetközi össze
fo gással, k ö rn y e z e tk ím é lő technológiák kidolgozásával, jogi és közgazdasági szabály
ozással igyekszik biztosítani nemcsak a jelenleg élők, ha
nem a következő generációk egészséges életét is.
Olvashatunk a könyvben a fenntartható fejlődés elvéről, a Föld eltartóképességéről, a g azd aság i n ö v e k e d é s és a környezeti minőség kapcso
latáról szemléltető ábrák kísé
re té b e n . A k ö rn y e z e ts z e n nyezés gazdaságtana tárgykö
rében a külső gazdasági hatá
sok típ u sait, kö zgazdasági szem pontból zavaró követ
k e z m én y eit, g a z d a sá g ila g o p tim á lis szin tjét, m ajd a szennyeződések csök k enté
sének módjait ismerjük meg.
A szerzők rámutatnak arra, hogy a környezet hatásos vé
delm e é rd e k é b e n m in d e n k ép p en állami beavatkozás sz ü k sé g e s; e n n e k m ódja a z o n b a n e d d ig tö b b n y ire kimerült szabványok kidolgo
zásában és formális hatályba lép tetéséb en. Újabban gaz
dasági eszközöket kezdenek alkalm azni a k ö rn y e z e tv é delem szabályozásában. Az erőforrások ugyanis korláto
zottak, a szennyeződés telje
sen nem k ü sz ö b ö lh e tő ki, ezért gazdaságilag hatékony környezetpolitikát kell kidol
gozni. Az a környezetpolitika hatékony, amely az elfogad
ható környezetm inőséget a legkisebb költségráfordítással teremti meg. A kérdés itt az, hogy kik és milyen arányban viseljék a kárelhárítás költ
ségeit, és milyen felkészült
ségű kárelhárító rendszer mű
ködtetése indokolt.
A továbbiakban megismer
jük a környezeti szabályozás kialakításának szempontjait, alapelveit, a megfelelő szabá
lyozóeszközök kiválasztásá
nak kritériumait. A fejlett ipa
ri ország ok b an alkalm azott környezeti szabályozás gya
k o rlatán ak leírását a hazai környezetszabályozás hely
zetének bemutatása követi a könyvben. A szerzők megál
lapítják, hogy az 1995. évben hozott környezetvédelmi tör
vény (1955. évi Lili. törvény) célkitűzései a fejlődést szol
gálják, a megvalósítás azon
b an m ég m essze e lm arad ezektől a célkitűzésektől.
Több nyugati országban a menedzsereket büntetőjogilag is felelősségre vonják a válla
lat környezetszennyező tevé
kenysége miatt; erre elvileg a m ag yar jo g re n d s z e rb e n is lehetőség van. A környezeti m enedzsm ent m inősítésénél azt kell vizsgálni, hogy a me
ned zsm en t m ennyire tudja kézben tartani a vállalat kör
nyezeti kockázatait. A könyv
ben a szerzők beszám olnak azokról a legfontosabb ténye
zőkről, am elyek M agyaror
szágon növelik a vállalatok környezeti kockázatát.
A tan u lm án y b an végül a környezet gazdasági értéke
lésének módszereiről tájéko
zódhatunk. Ennek keretében a természeti tőke, az ingatlan- és munkaerőpiac értékelésé
nek m ó d sz e re it ism erjük meg. Az értékelési módszerek közt jelentős szerepe van a költséghaszon elem zésének.
Sikerrel alkalmazott eljárás a költséghatékonyság-elem zés és a környezeti hatáselemzés (hatásvizsgálat), amelynek ré
sze lehet a környezeti szem
pontú technológiaértékelés és az ezt követő tech n o ló g ia
választás. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy bár
mely módszer bevezetésénél igen ó v ato san kell eljárni, nehogy hibás döntések szü
lessenek!
A sorozatnak ez a kötete is
VEZETÉSTUDOMÁNY
1996. 7-8. szám 1 0 5
