zetési funkciókkal, a szerve
zetek magatartási jellem zői
vel, a stratégiaalkotási és irá
nyítási technikákkal. A szer
zők m in d e n ü tt szem e lő tt tartják a M agyarországon a vállalati szférában az állami és magángazdaságban foko
zatosan végbem enő szerve
zeti változásokat. Közreadják a nemzetközi és hazai elmé
leti kutatások legújabb ered
m ényeit, nem fele d k ezn ek meg azonban a m indennapi gyakorlatban alkalm azható célszerű megoldások, példák bemutatásáról sem.
A v e z e té stu d o m á n y le g újabb hazai és nem zetközi kutatási eredm ényeit tartal
mazó könyv hasznos útm u
tatás a gazdasági élet felső szintű vezetői, az igazgatósá
gi tagok, az elméleti és gya
korlati szakemberek számára egyaránt. Emellett jól felhasz
nálható az egyetemi és főis
kolai oktatásban, a vezető
továbbképző intézetek tan folyamain is. A gazdag Ir o dalom jegyzék azok számára nyújt ú tb a ig azítást, akik a könyv anyagához kapcsolódó témával még részletesebben kívánnak foglalkozni.
Rubóczky István
Jó igazgatókat keresünk Az igazgatótanács
a piac és átm eneti gazdaságokban
Szerkesztette: Marek HESSEL Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1995. 202 p.
Az eredetileg angol nyelven m eg jelen t ta n u lm á n y k ö te t szerzői a nyugati országok
ban felhalmozódott vállalat- vezetési tapasztalatok k ö z
readásával nyújtanak ú tb a igazítást K özép és K elet- Európa gazdaságai számára.
Mivel ebben a térség ben a g azd aság o k je le n tő s része
már magánkézbe került, fel
té tle n ü l sz ü k sé g van s z á mukra meghatározni a felelős és életképes, eredményes irá
nyítás m ódszerét. A ta n u l
mánykötetben tehát minden
képpen időszerű kérdésekről o lvash atu n k . N yilvánvaló, hogy nem egyszerűen le kell m áso ln i a n y u g a t-e u ró p a i m ó d sz e re k e t; a k ö z é p és kelet-európai országoknak fi
gyelembe kell venniük egy
részt a történelmi hagyomá
nyokat, m ásrészt az egyes országok közt mutatkozó el
téréseket is.
Az igazgatótanácsok az ál
lam életében a törvényhozás
hoz hasonlíthatók: kijelölik a hosszú távú célokat s a me
nedzsm enten szám on kérik azo k m e g v aló sításá t. F el
ü g y e le ti fu n k ció ju k olyan igazgatók bevonását igényli, akik semmilyen érdekeltségi kapcsolatban sincsenek a vál
lalattal, s így függetlenül tud
ják értékelni a vállalatvezetés munkáját. A vállalatirányítás szempontjából a teljesítmény
javulás elérése a legfőbb cél, az értékelésnek erre kell irá
nyulnia, nem pedig a siker vagy a kudarc regisztrálására.
Az igazgatótanács nem fog
la lk o z h a t a v állalat n ap i ügyeivel, s nem korlátozhatja a m enedzsm ent m űködését és hatáskörét. A tanulmány- kötetben javaslatokat találunk a közép és keleteurópai gaz
daságok számára a legcélsze
rűbb megoldások kiválasztá
sához.
A szerzők ismertetik a piac- gazdaságok vállalatirányítás
ra alkalmazott m echanizm u
sait és a felm erülő p ro b lé
mákat. Áttekintést kapunk a tanulmányokból az állam sze
repéről és feladatairól a piac- g a z d a sá g o k ra való á tté ré s id ő sz a k á b a n . A refo rm o k keresztülviteléhez a k ezd e
m ényezést, a kezdő lépést
u g y an is az állam n a k kell megtennie a szükséges intéz
mények felállításával, a sza
b á ly o z ó és jogi re n d s z e r megalkotásával, a bankrend
szer m eg refo rm álásáv al és egyéb intézkedésekkel.
Az átm eneti g azdaságo k ban az igazgatótanácsoknak szám olniuk kell a vevők, a szállítók és a munkavállalók m esszem enő érd ek eiv el. A vállalat hosszú távú fejlődését leginkább a vállalati straté
gián, a vállalat felső vezetői
nek kiválasztásán és felkészí
tésén keresztül gyakorolhat
ják. P éldákon szem léltetve ism erjük meg az igazgató- tanács bevonását a vállalati stratégiába, értékelésébe és a felső vezetők kiválasztásába, betanításába. Az amerikai és német vállalatoknál az igaz
gatótanácsok fő feladata an
nak biztosítása, hogy a vál
lalatvezetés hozzáértő kezek
ben legyen s a részvényesek folyam atosan jelentést k ap janak a vállalat ügyeiről. A részvényesek, a termékpiac, a munkavállalók és a piaci ver
seny szempontjából kell érté
kelni a menedzsment teljesít
ményét.
Az értékelésnél fontos sze
repük van a ren d elk ezésre bocsátott információknak. Az igazgatóknak és a vállalatve
zetőknek egyaránt hasznos, ha lefektetik, hogy m ilyen információkra van szükségük a rendszeres tanácsüléseken és ezeket az inform ációkat hogyan és mikor készítik el.
Az átm eneti gazdaságokban az ig a z g a tó ta n á c s o k n a k évente egyszer felül kell vizs
gálniuk értékelési eljárásaikat, mivel a környezet változásai módosításokat tehetnek szük
ségessé.
A tanulmánykötet kiegészí
tő F ü g g e lé k e k ajánlásokat tartalmaznak a tulajdonosok és az igazgatók magatartásá
VEZETÉSTUDOMÁNY
1996. 7-8. szám 1 0 3
ra, a könyvvizsgálók és az igazgatótanácsok ellenőrzési feladataira, valamint példákat mutatnak be az igazgatótaná
csok eredm ény es m ű k ö d é
sére vonatkozólag.
A tanulm ánykötetben fog
laltak valam ennyi vállalati igazgató érdeklődésére szá
mot tarthatnak, függetlenül attól, hogy e llá tn a k -e m e
n e d z se ri fe la d a to k a t vagy sem. Közép és Kelet-Európa gazdaságai számára magyarul először jelenik meg ilyen vál
lalatirányítási útmutató. A ku
tatási eredmények és a nyu
gati tapasztalatok bebizonyí
to tták , hogy a szilárd irá nyítási struktúrával re n d e l
kező vállalatok sokkal inkább k é p e se k a fen n m a rad ásra.
É rdem es e z é rt k ö v e tn i a Közép-Európai Egyetem és a N emzetközi M agánvállalko
zási Központ Közös Projekt
jén ek aján lásait. „K om oly haszonra számíthatnak azok, akik a le g h a té k o n y a b b a n sajátítják el az állam által felkínált irányítási struktúrák megfelelő használatát“ - ol
vashatjuk a tanulm ánykötet
ben.
R. I.
BÁNDI Gyula K örnyezetvédelm i kézikönyv
K özgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995 288 p.
N apjainkban a környezeti árta lm a k k a l k a p c s o la to s problém ák - sajnos - egyre gyarapodnak, ennek ellenére nem teszünk meg mindent a k ö rn y e z e ts z e n n y e z ő d é s e k elhárítása érdekében. Pedig a környezetvédelem rendkívül fontos, hiszen célja az ember, az em beriség egészségének és fen n m arad ásán ak b iz to sítása az em berhez méltóan m egfelelő kö rn y ezet kiala
kításával, fejlesztésével. Fon
tos része a természet és táj
védelem , a term észeti k in csekkel (levegő, víz, energia- források) való ésszerű gaz
dálkodás. Hazánkban régóta esed ék es volt a környezet- v é d e le m jogi a la p ja in a k a megteremtése. Környezetünk jövője, az eg y re n ö v e k v ő ártalmak elhárítása szempon
tjából igen fontos lépés volt a környezet védelm ének álta
lános szabályairól szóló 1995.
évi Lili. törvény megalkotása, m ely től a g y a k o rla tb a n is e re d m é n y e s v á lto z á so k v árh ató k . A KÖRNYEZET- VÉDELMI KISKÖNYVTÁR sorozatának első köteteként megjelent kézikönyv azokat a feladatokat, jogi eszközöket és intézményeket tartalmazza, amelyek a környezetvédelem javítására felhasználhatók.
Megismerjük a kézikönyv
ből a környezetvédelem tör
téneti előzményeit, tevékeny
ségét, legfontosabb elveit. Áz állampolgárnak a méltó kör
nyezethez való jogával kap
csolatban a szerző foglalko
zik ennek elemeivel, követel
ményeivel, az állam kötele
zettségeivel, az egyes állami szervek és a települések kör
nyezetvédelm i feladataival.
Beszámol a környezetvédel
mi inform ációs rendszerről, az adatszolgáltatási k ö te le
zettségről, a környezetvédel
mi igazgatás rendszeréről, a környezetvédelm i hatásvizs
gálat menetéről.
A technikaigazdasági fejlő
dés következm ényeként je
le n tk e z ő k ö rn y e z e tro m lá s m eg felelő é rté k e lé si m ó d sz e re k k e l c s ö k k e n th e tő , a piacnak ezért értékítéletét át kell alakítania. A gazdasági ösztönzés eszközei jogi sza
bályozáson alapulnak, ezen belül a gazdasági szabályo
zók az adózási előírásokhoz, a jövedelem szabályozó esz
közökhöz és a közigazgatási típusú m egoldásokhoz k ap
csolódnak. A gazdasági esz
közök kezelése, felügyelete a közigazgatás aktivitását igény
li.
A szerző kifejti, hogy egyes gazdasági ösztönzők - több
kevesebb sikerrel - már meg
jelentek a magyar jogban. A tö rv én y 56. §-a a k özp o n ti k ö ltsé g v e té si fo rráso k fel
használási lehetőségeit tartal
m azza s felsorolja, hogy a költségvetés mit tesz - mit tehet - a környezet hatáso
sa b b v é d e lm e é rd e k é b e n . Részletesen megismerjük itt a környezetvédelmi alapok for
rásait és az igényelhető támo
gatások típusait.
Az á lla m p o lg á ro k n a k a k ö rn y eze tv éd elem b en való részvételével kapcsolatban az együttműködést kell kiemelni az egyéb tén yező k mellett.
Ilyen tényezők: a nemzetek, csoportok és egyének saját sorsukkal való rendelkezésé
nek a joga, a környezet tisz
ta ság á h o z való jog, a k ö r
nyezetnek a nemzeti vagyon
ba tartozó részei feletti ellen
őrzési jog. Előtérben állnak környezetvédelem közvetlen vagy közvetett egészségügyi hatásai is. A továbbiakban a társadalm i részvétel feltéte
leiről, az állampolgároknak a k ö rn y e z e tv é d e le m b e n való részvételéről van szó a kézi
könyvben.
Végül a környezetért való felelősség kérdéseiről, a köz- igazgatási és polgári jogi kár
térítési felelősségről, a bü n tetőjog szerep érő l olvash a
tunk. A szerző hangsúlyozza, hogy az 1995. évi Lili. tör
vény a megújuló környezet- védelmi jogalkotási folyamat
nak még csak az első lépése.
A törvény csakis akkor juthat h a tá s o s a n é rv é n y re , ha a benne foglaltak a gazdaság és a társad alo m m in d en n ap o s
1 0 4 VEZETÉSTUDOMÁNY
1996. 7-8. szám
