The Northern Countries in World Economy

3, szám

fogyasztási ágak szerint reszletezett fogyasztásról, a fogyasztók számáról stb. nyújt tajekoztalz'ist. Egy

érdekes szö'vegközti táblázat a

fogyasztást tünteti fel. A figyelembevett városok közül élesen kiugrik W'innipeg. ahol a fejenkinti fogyasztás 3.120 kwli, aminek oka, hogy ott az elektromos energia szinte az egyedüli igénybe vett energia. Az utána következő legnagyobb fejenkinti fogyasztással biró város 0le (1.498 kWh. fejen—

kint). Fővárosunkban aránylag csekély az egy-egy főre eső elektromos energiai'ogyasztás (127 kWh.

i'ejenkint); csak Bécs, néhány Budapestnél lénye—

kisebb Balkán fővárosai,

valamint a meleg éghajlattal. illetve nagyszámú, kevéssé civilizált lakossággal rendelkezö enrópán- kívüli városokban kisebb a fogyasztás. A részle' tekbe belemenő többi szövegközti tábla a háztar- tási t'S kisipari fogyasztásról, a közvilágításra fel—

használt elektromos energiáról, a fogyasztóknak a népességben

tatást.

t'ejenkinti áram—

gesen eszaki város, a

képviselt arányáról nyújt tájékoz—

A gázellátu'st ismertető táblázatok a gázgyárak tulajdonjogi helyzetéről. a csöhálózat liosszáról. ;) termelt és felhasznált gáz mennyiségéről, a fogyasztók számáról. a gázórák számáról és féle—

ség—eiről tájékoztatnak, továbbá a gáztermelés melléktermékeinek termelését és azok eladását ismertetik. Az adatokból kitűnőleg a fejenkinti és évenkinti gázfogyasztás Budapesten 73 m3, ami _—

:tkár az elektromos energia fogyasztás —— elég ala- csony érték. Legnagyobb a fogyasztás az angol ipari városokban, nevezetesen Birminghamben (399 mg), Sheffieldben (342 1113), Portsmouthban (306 m$). Leicester—ben 1295 mg), Bristolban (255 m3), Manchesterben

nagyvárosaiban, a gázfogyasztás lényegesen ala—

csonyabb, mint Nagy—Britanniában, általában évente és személyenkint 100 és 200 ni3 között vál-

tozik.

A vízellátást ismertető két táblázat -—- melynél .a megfigyelt városok számát, illetőleg .az előző kötettel szemben örvendetes emelkedést láthatunk

—— a hálózat hosszától, a fogyasztás számára ren—

delkezésre álló vizmennyiségről (részletezve a viz eredete szerint), a fogyasztott víz mennyiségéről (részletez-ve a fogyasztók szerint) tájékoztat., továbbá a napi fogyasztás átlagát, maximumát és minimumát, a fogyasztók számát és a vízórák szá- mát ismerteti.

(231 1113). A kontinens

A táblázatokat megelőző, minden tekintetben kimerítő tájékoztatást nyújtó szöveges rész a Nem- zetközi Statisztikai Intézet kiadványainál megszo- kott gondossággal készült és mindenképpen alkal- mas arra, hogy az adatoknak a nemzetközi sta—

tisztikai összeállításoknál sokszor oly nehéz ér- tékelését megkönnyítse s a kutatót esetleges téves következtetések levonásától megóvja, Sch, Á. úr.

———235——

Dr. Hermann Gross: Die wirtschaftlíche gedeutung Südosteuropas für das Deutsche

eích.

Deutsche Wirtschat'tswissenschaftliche Gesellschaft.

Stuttgart und Berlin, 1938. 261. — p.

E még a háború kitörése előtt készült tanul—' many oly kérdéssel foglalkozik, amelynek időszerű-*

ségét az újabb események csak fokozták, A kül- kereskedelmi statisztika azt mutatja, hogy Délkelet—

Európa, úgyis mint eladó s úgyis mint vásárló, az utóbbi években igen élénk szerepet játszott Német- ország gazdasági életében; Bulgária behozatalában Nagynémetország (Németország és Ausztria) 1936—

ban 701), 1937—ben 58'2%—ka1, kivitelében ugyan—

ezen években 50'4, illetve 47'3%—kal részesedett.

Törökország behozatal-ában ezek az arányok 479,

illetve 43'6, kivitelében 522, illetve 38'5%-ot tesz- nek. Magyarország arányszámai [ill—4370 között mozogtak. Nem sokkal alacsonyabbak az arányszá- mok Romániával, Jugoszláviával s Görögországgal való viszonylatban sem. Szerzöoda konkludál, hogy a gazdasági kapcsolatok tovább fokozhatók s mindkét fél szempontjából nagy előnnyel járna a Németország s Délkelet-Európa közti szerves mun- kamegosztás, illetve tervgazdálkodás kidolgozása.

The Northern Countries in World Economy.—

Denmark-Finl(md—Iceland-Norway-Sweden,

Az északi országok gazdasági együttműködését előmoz—

dító állandó testület kiadása.

Publié par les Délégalions pour Z'avancemmt de la cooperation économigue entre les pays nordignes

Helsinki, 1939. 188 l. — p. ll. kiadás — Za édition.

Ez a sok képpel, számos statisztikai összeállí- tással és két térképpel tarkított igen tetszetős kiállí—

tású munka az öt északi állam (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország) közti gazdasági együttműködése eredményeiről számol be. Az együtt- működés elömozdítása céljából szervezett állandó testület —-— melynek tagjai közt Koefoed, Paasikivi, Tanner, Thors, Wedetvang, Stockensttöm stb. ne—

vei szerepelnek —— szerkesztőbizottsága a New York-i világkiállítás alkalmából jelentette meg e könyv második angol kiadását.

Az öt északi ország területi és népességi ada- tainak ismertetése után rövid történelmi áttekintés okolja meg a gazdasági együttműködés szükséges—

ségét.

Az északi államok mezőgazdaságilag megmű' velt területe mindössze 10%-a az összes területnek.

Mindamellett mezőgazdasági ter'ményeik é'vi kivi—

telének értéke meghaladja a 300 millió dollárt.

Mindenütt belterjes gazdálkodás folyik. A birtok—

megoszlási viszonyok eszményiek. A halászat és bálnahalászuat, különösen Norvégiában, úgy külke—

reskedelmi, mint ipari szempontból rendkívül jö- vedelmező.

3. szám

A könyv egyik legérdekesebb fejezete az erdő—

gazdaságról és faiparról szól. Svédország, Finnor—

szág és Norvégia fakészlete 5.111 millió mil-t tesz ki. E hatalmas famennyiség teszi lehetővé az északi államok papír— és cellulózeiparának óriási fellendülését. A ce—llulózegyártás 1900—1937-ig kb.

évi 4 millió tonnával növekedett.

A gazdasági együttműködés következménye az egyes északi országok termelése és fogyasztása kö—

zött fennálló összhang, valamint a külkereskede—

—-—236——

lem kedvező alakulása. A kivitelt olcsóvá teszi a rendelkezésre álló hatalmas kereskedelmi flotta, melynek együttes tonnatartalma (7,931.000 !) felül—

mulja Németország (42440th t) és Olaszország (3,290.000 [) kereskedelmi flottájának együttes tonnatartalmát.

A turistalehetőségek ismertetése és a gazda- sági együttműködés módjának részletes leírása fe' jezik be ezt az értékes tanulmányt.

R. Gy.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouvrages arrivés a la bibliothégue de l'Office Central Royal Hongrois de Statisli/lue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dlinte'rét international ou de théorie générale.)——Manual of the international list of causes of death as adopted for use in England and Wales, Scotland and Northern Ireland. Based on the fifth decennial revision by the International commission, Paris, 1938. General register office.

London.

Hackman, Gaston: Methodik der theoretischen Wiedergabe beobachteter Wachstumsserien. 20 l.

Lund. 1939. (Lunds universitets ársskrift. II. 35. 8.) Gumbel, E. J.: Statistische 'I'Iieorie der grössten Werte, 250—271. l. (Klny. a Zeitschrift für schwei- zerische Statistik und Volkswirtschaft 1939. évi 2.

számából.)

Hantos, Elemér: Le régionalisme économioue en Europe. Prtésenté a la Conférence par la Com- mission hongroise de eoordination des hautes études internationales. 591. Paris. 1939. (Confe- rence permanente des hautes études internationales.

-— Les politigues économigues et la paix. Mémoire hongrois. l.)

Pálóczi Horváth György: Chamberlain a felelős.

(Európa két éve.) 156 1. Budapest. 1939.

Láng Éva: Játék és a tőzsdeiigylei. 19 l. Buda—

pest. 1939.

Mészáros Magda—Tesléry László: Kereskedelmi lélektan. 24 1. Budapest. 1939.

Polzovics Iván dr.: Népi nyelv, népi önrendel—

kezés. 80 1. Budapest. 1939. (Időszerű kérdések, X.) Schatz, M.: Cours diéconomie politigue. I. köl.

Capitalístes, enlrepreneurs, salariés. Institut de science financiere et d'assurances. 51 l. Lyon. 1939.

Szentirmai Sándor dr.: A katolikus gazdasági etika és a bérprobléma. 42 1. Budapest. 1939.

Theíss Ede: Korlátozott verseny és gazdaság—

politika. 60 1. Budapest. 1939. (Klny. a Közgazda- sági szemle 1939. évi 5—6. számából.)

Walder György; Bankellenőrzés és bankpoli' .tilca. 36 1. Budapest. 1939. (Klny. a Közgazdasági szemle 1939. évi 5—6. számából.)

Magyarország. (Hongrie) —— A magyar kor—

mány egyéves munkája Kárpátalja népe'e'rt. Mi tör—

te'nt eddig a Kárpátalján? Kiadja a kárpátaljai terü- let kormányzói biztosi hivatala. 38 1. Budapest. 1940.

A m. kir. országos közegészségügyi intézet Össiegyüjtött közleményei, 1938. Budapest.

Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve, 1939. Kiadja Budapest székesfőváros statisztikai hivatala. Budapest.

Külpolitikai adatok az 1938. évről. Kiadja a magyar kir. kiiliigyminisztériunl. 1881. Budapest.

Nagyobb ország —— boldogabb magyar. 1935——

1939. (A kormányok politikájának ismertetése.) 71 1.

Budapest.

Bertha László: Eger város iparos céhei. Részlet doktori értekezésből, 16 1. Budapest. 1939.

Böhm Ferenc: Ásványolaj- és földgáz'bányászat Magyarországon 193545]. 39 1. Budapest. 1939.

(Klny. a Bányászati és kohászati lapok 1939. évi 9. számából.)

Csák István: Lássunk tisztán a földkérdésben!

128 1. Budapest. 1939.

Dolevicsényi József: ,; kisebb mezőgazdasági termények termelésének jelentősége. Részlet doktori értekezésből. 16 1. Budapest. 1939.

Éber Antal: Széchenyi gazdaság/)olitikája. 2781.

Budapest. (Kultúra és tudomány.)

lv'ehrenlheil László dr.: Az egyházi birtok. lt 1.

Budapest. 1939.

Ferenczi Ferenc ifj.: A biztosítási díj fizetése- nek kérdése Magyarországon. Részletek doktori ér- tekezésből. 15 1. Budapest. 1939.

Fischer, Fritz: Die Devisenzwangsbewirise/m)!

tung in Ungarn in den Jahren 1931 ami 1932. Dix—

sertation. 64 1. Budafok.

Földváry László dr.: Kim-stári erdők Kárpát—

alján. 23 1, Budapest. 1939. (Klny. :) Magyar sta—

tisztikai szemle 1939. évi 7. számából)

Győrffy István: A néphagyomány és a nemzeti művelődés. 91 1. Budapest. 1939. (A magyar táj és népismeret könyvtára. l.)

Hegedűs Bertalan dr.: A: új zsidótörvény rés:—

Ietes magyarázattal. 45 1. Budapest. 1939.

Hegedűs Lóránt: Popovics Sándor emlékezete.

32 1. Budapest. 1940. (A Magyar tudományos aka——

démia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek.

XXIII. 7.)

Jónás Magda: A Magyar gazdaságkutató intézet új ipari termelési indexszáma, 24 l. Szeged. 1940.

(Klny. a Közgazdasági szemle 1940. évi 1—2. szá—

mából.)

Kacsoh Bálint dr.: Az árellenőrzűs jogszabályai 31 1. Budapest.

Kernács Sándor:

delmi kapcsolatok.

16 1. Budapest. 1939.

Klempa Károly: A Festetics—könyvtár terjedő ősnyomtatva'nyai. 31 l. Keszthely. '

Kövér Fidel dr.: A visszatért Felvidék. 451.

Szombathely. 1939.

Kaszter, M. L.: Volkskandliche B'eobachtungen in der Rhön-Síedelzmg Feked (Baranya). Doktori ér—

Magyar-lenyyel külkereske—

Részlet doktori (ertekezésböl.

150049