A nyelvismeret, mint a nemzetiségi statisztika ellenőrzője II.

llllllI-lll-UII-c-u-ulll!!.nn-n-u-uonnuncln-ion-Iuliu..-nun-..n-...-unn-not-II.-III.-u.nunno-tl-nun-nnnnn-n-n-n-cc-u---nu ..____._________.__...___———___._________——_._____.._________________._._——_________—._..___—__—___.__—_.———————-——-_—__—___._.____.__

TERÚLET És NÉPESSÉG

nun-ulunnuncnulCIII-ll-c-nun-n-...-u-no.-nal-nccnuununnuu.n.-n-u.n-nunc..-lun-n-u-n-n-no-n-c-co-o-unun—..n-l-lu-nnnouoncu-nuuun-l-

A nyelvismeret, mint a nemzetiségi statisztika eltenőrzője.

La, nmmmsumee de [megne comme cvntvóle (le [a statisting (les ?lai'ionalifésfl

ll. (lmlejexö? közlemény. ———— HP publimtimz (fm.)

Hl. A nemzetiségi (ne; nyelvismereti statisztika módszere es eredmt'myei más államokban.

A magyar statisztikai :ulutoknuk ilyen lSlllCl'lUlÖSt? (w reszletes t'eltz'irítszt után szemlet tartunk azok felett 11 módszerek felett. ahogyan HZ egyes európai és l'info—

pz'in kívüli államok a nemzetiségi és nyelv—

ismereti statisztikát felveszik, feldolgozzák es közzéteszik. tűz az ismertetés lemn-szek syíerűleg,r nem lehet ol_jun tokeletes. mint 21 nlzigyurorszz'igi módszernek es eredme—

nyeknek lStllUl'lClth. :nnelyet ;: sorok írója. mint :: munkz'ilutoknnk tübl) (wlize—r (len (it vezetoje, vetnelyes tapasztalatbol u'wzletexen tíirlml l'el. (fs-ispán arra szorít—

kozllztlik. ami az egyes államok SlálllSl- tikai kizl(lv:'nr'nilu')l. nzoklmn lulúllizlto is—

merteteseklyol es" esetleg 21 remlellu-zesre mm felveteli nyomtatvímyoklnől megálla, pítlizito

fu, ixmerlelest bizonyos kritikai meg"

jegyzésekkel is fogjuk kiserni. Sine ira et studio esnpz'in ahhol it szempontlu'ul. hogy az illeto a'lllnm nemzetiségi és nyelvlsn'ieu reli statisztikája megfelelm ;: statisztikai tudomány :tzon kovetelmenyeinek. mnw lyekel lientelll) l'elz'illltoltunk.

Az ixmertelest bizonyos foldrajzi sor—

rendben fogjuk vt'*;;t*7.i)i. nyugotnöl es Északról kelet. illetoleg (lel l'ele lmlmlrn.

]. Nagy-Britannia és lrm'szág'.

.Xz lígyl'wiilt lx'irálysz'ignnk rendveres llPllthlllM'ígl slziliwlikírin ninexp ellenben l'elvc'xtelek történtek és; tortennek a beszélt l'iyelvekrt'il. A felvetel (Silk Skóeiúlmn (w lrorsxíiglmn terjed ki 117. ország egesz te;

rületere. Angliz'ihzin :wonlmn esnpz'm XYnlex es Álonmolitalilre tzirtoma'snyok leriiletere.

A felvétel nzonkíviil :: mondott területeken (Mik az angol es gael. az angol és ír. ille/

tőleg ny angol (w— wels'll nyelv ismeretére terjed ki. Nem lehet tehát megállulntnni.

hányan beszelik e nyelveket anyanyelvük gyanánt. mennyi tehát a gael. ír és welsli nnjnnyelvűek (355105 xzz'nnn és hányan tudnak közülök angolul. nem is szólva ar—

ról. hogy Anglia egyel) területein is. nme!

lyekre :1 nyelvi felvetel nem terjed ki. :]

lwvz'indorlím l'olytún _ielentt'ekeny számban növekszik e nyelvekhez tartozók. vagy azokat ertok száma. llibíiju továbbá a fel—

vetelnek. hogy még a megjelölt területeken sem terjed ki az Összes lulmsság'a, hanem csak :! húron! ("NBH l'elüliekre, sőt 1891—ben Angliálmn A ket even l'elüliekre. Az ada—

tok tehát nem mutathatják az illető terü—

let egesz lnkoxságánnk nyelismeretet sem s e mellett az 1891. (svi adatokkal nem, is hasonlíthatók osxze teljes; pontossággal.

Ami n l'eldolgozz'ist es az eredmények—

közzétetelet illeti. Irorszz'lglmn es Anglií'iv lmn az adatok korcsoportok szerint is közzé vannak téve, sajnos azonban nem tíz. hanem húsz éves koresoportoklinn, inni nem teszi lehetővé ugyanannak a kor—

esoportnzik. illetve az ngyunamn években sxíilötteknek kesobbi evtizedekben való megfigyeled—t. lrorx'zz'igln'm azonkívül 1900—

lmn n 30 éven felüliek már esnk egy ősz—

21, A nyelvismeret fejlődése Walesben és Monmouthshíreben tSBl—Lől tini—ig.?) Dear/(Uwe)?!ent de, la, (rzmnm'smmw (ln hmmm rlrms le pays de (Pa/lm (tl en ilfOHNIOHHININ-')'!) (If: 18.01 [c )!)21l 2)

Regzelt nyelv lSÉll lillll lÉlll v 1921 százalékban Wu

l

(Hak Welsh ;, _ l

Smrlwmmi g/u/lm's _ . . Éltl'l lő'l 8'5 : 6 É.

Welsh es angol

(faith/Is Pf (tnglllfs . . . _ "_?í'l'fl! íl—lfg ZÉÖOI 330'8

Csak sing-ol '

.S'rm',mnpnl rural/uk , . , *!3'0 49 H 5197 * 58'9 Egyéb és imneretlen

Alf/res :)! inform. . . , 1 tl t) .3 18; 4 U

Általában welsliiil tml ! ; § Salt-(timi!erre/(Mert!) [mill/lufit 54'()§ riff!) i 4, ':

Álm'álmn angolul tud ;

Sara/(tni em général Kong/. UA !) Ni !; ! MS"? 89'7

)

;

; w

?

1) Pour [r' rűxume frumjois, voir no de jmwiel', img/e !. de la Revue.

3) 1891—ben A 2 éven felüli, ltltll—töl a 3 éven

felüli népesseglwn. —-— Pour 1891, population (lú—

(lexsus de ? (ms—: f: pur/ír (le 1901, populat. alt—

(lessus (le 3 mm.

IO

en vannak kimutatva. 1911-ben pe—

13; a korcsoportok szerint való részletezés eljesen elmaradt, a háború utáni időből edig egyáltalán nem közöltettek még sem

"anyanyelvi, sem nyelvismereti adatok, sem 2 Ir szabadállalnról. sem eszaki lror- szagról.

A meglevő adatok mindenütt az angol [nyelv rohamos térfoglalásáról számolnak be. Walesben ós Monmoutshireban :) négy utolsó népszámlálás szerint a 21. tábla szerint alakultak a viszonyok.

* A számbavett lakosság között e szerint 1891-ben még 54% tudott welsh nyelven.

"1921—ben fokozatos csökkenéssel már csak 37 17. Az angol nyelvismeret ugymmzen idö alatt 68'9%—ról 89'7%—ra szökött.

A kórcsoportok szerint részletezett ada- [tok ugyanezt a folyamatot még élénkeb- , ben mútatják.

* * A welsh nyelven tudók ar anva ugyanis

korcsoportok szerint 1911—ben és 1921 ben

a következő volt:

Az oldalt megnevezett kor-csoportból welah

nyelven tud 0lo ban

1911 1921

30 4 26 7 36'2 29'4

397 322

406 34'5

44'0 36 9 52'9 44'9

602 51 9

43'5 37'1 Korosoport

3 — 5 éves 5—10 ,, 10—15 ,, 15—25 ,, 25 —45 ., .

45— 65 ,

65 éven felül

Általában :

A fiatalabl') korosztályokban tehát f'o—

koza'tosan kevesebb .a welsbül tudó, annál ?

,Öbb természetesen az angolul tudó, de

(? dekes, hogy itt is, mint a magyar ada,—

az angolul tudók legmagasabb az iskolából legutóbb

éveseknél mutatkozik

*kóciában hasonló lolyamatot lehet

* gfigyelni azzal a különbséggel, hogy itt

kikerült _ csupán ir,

már jóval kevesebb — ? ga 'l___

száma és aránya, sőt a csak gael nye beSzólök száma már egészen jelenlé

lonre zsugorodott össze. (L. 22. sz. tá 22. A gael nyelv ismeretének fejlődés ;

Skociaban 1881—1921-lg. ') ' Développement de la conna'issance du gae'ligue,

Ecmse de 1881 a19211)

BeS/élt nyelv ' Langue parlag1—

!

1881 § 1891 19011911199

!

§

Csak gael nyel § ven beszél —_,——§

Parlaimt seu—§, lement gaéligue § Gael és angol§

nyelven bemélí;

—— Gaeligue et, anglais . . .§

: 43.738; 28.106

Összesen gael '

m elven tud — '; _,

Savm'entlegaé-g: * , _

ligue au total ' 231594254415§ malommal;

A lakosságo/lpá § _ ' '

ban —— F' _ §

de la popular-f

tion. . . 6—2 6"? §5—a 473

) 190146! :) 3 évenf'elüli népességben ——*—

A puriir de 1901, populat au-dcssus de 3- aus.

Itt az abszolut és relatív már 1891 óta mutatkozik most

lüli lakossagbolmég :) 79,o,a;a20 : talabból ellenben már csak 21.295 fu gael nyelven.

Irországnak legmesszebb megyvise :) nyelvismeretre vonatkozó;

Mar az 1861. "évi nópszámla as fel):

továbbá az ír és angol nyelve beszélők számát; Ezekben az adatok!) ))

ltlll-ig következo lejtodés mutatkoz * a 23. sz. táblát.)

23. A nyelvismeret fejlödése lrorsZágban lSBl-től l9ll-ig.

IMueloppement de la cannat'ssance de langue en Irlamie, de 1861 a 1.911.

- Beszélt nyelv —— Lam/ue parlée 1861

§ 1871 1881 § 1891 §

Csak ir nyelven beszél —— Parlaicnl, ' seulement wlandais

lr és angol mehen beszél

daís et anglae's. .

lizi—(m—

_ÖSSzesen irül tud —— Savav'ent l'ir- 'la'ndais, au total. . . . . . . . A lakasság 0/0- aban —— En 0/0de la

population . 191

16l. 275 §

942261 §

mouse

!!

103562 644187 38.192; 20.953; 16.873

)

620189 '

a

69.142

714.343 § 885765 642 053 * 565573

§ :

817875 949932 680245;

§ * 15-1 18'2 14—5

2. szám.

_ '135 ——

lrorszagban eszerint az ir nyelv isme—

rete nem ment vissza olyan rohamosan, mint W'alesben és Skóciában a kelta nyel—

vek tudása, abszolut szamban azonban itt is igen nagy a csökkenés, minthogv tudva—

levőleg Irország összes lakossága is ez alatt az idő alatt 5.8()().l)()()-r(")l íAlHLtttltt—re l'o- gyott. Látszik azonl)an_ hogy :) kozolt a(la—

tok némileg bizonytalanok, mert lS'it-ről 188l-re igen erős növekvő); i))utatkozik. a következő évtizedben pedig új'a szinte in—

dokolatlan csökkenés jelentkezik. Az lr Sza—

badállam i))egalakulása bizonyára " újabb lökést fog adni az ir nyelv t'eléledésére ezért igen kivinatos volna hogv erröl :) folyamatn)! mielőbb statisztikai adatok all—

janak ren(t(*lk(*z('*sre.

Norvégia.

Norvegia külön kérdezi a nemzetiseget ().— a nvelv el ..mely az illető otthonában beszeltetik". i—X nemzetiseget, a szülők szan mazasa szeiint (alapítják meg, nyelv gya—

nant pedig )) tenyleg beszelt nyelvet fogad—

tik el. E mellett kimutattak: )nelnzetise- get a nyelvvel kombinálva is. A szárma—

zasnz'ü ki vannak mutatva a nem keresz-

tezett, azután az első és második genera—

('i(')l)an keresztezett fajok. mintlegyik eso—

port ismet a nyelvvel kombinalva A fel- vetel e)'e(ln)('*ny('*t a harom utolsó népszám—

lálás alapján,

tabla mutatja.

A norvég államnyelv tehát itt is előha—

ladast tesz a kisebbségi nyelvek rovására.

Látszik ez azokból az adatokból is, ahol a

származás van kombinalva az anyanyelv—

vel. Pl. a tisztán lapp származásúak közül Mkt-%% a norveg nyelvet vallotta anyanyel- veiil a tisztán finn származásúak közül pedig már 381/() Sőt a lapp es finn szii—

l)")ktől szánnazók közül már 'tt)'7% volt norvég anyanyelvű. 4089): lapp es 16' 7%

finn anyanyelvű. *

Mindenexetre erdekeset; ezek a szár-—

mazással kombinált anymvelvi adatok.

azokban az államokban azonban, amelyek—

ben nagyobb szammal nemzeti kisebbsé—

gek élnek ('*s az egyes nemzetiségek között

;) keveredes igen nagy. statisztikailag alig lehet kideríteni a szárnmzást, mert akkor nem lenne elégséges a sziilőkig, 'agy nagy- sziitökig menni fel, hanem minden egyes embernel egesz geneológiai tanulmányo- kat kellene tenni., ami liépszz'mllálásnál tel- jesen lehetetlen, masreszt a legtöbb ember meg nagyszülőinek sz:)rtnazását sem tudni) pontosan megmondani. , _

A norvég adatok (* mellett meg a nyelv—

ismeretet sem tndakoljak pedig az is ér—

dekes lenne hogv hányan tudnak a lap—

nok ('*s íinnek közül legalább is norveg

nye lven. ki

nyelvek szerint a 24. sz.

24. Norvégia lakossága nyelvek szerint a három utolsó népszámlálás alapján.

Population de la Nowüe, groupéc par langues. d'aprés les 3 (lcmicrs recensemmts.

) 90 ()

szám szerint, nomm es

Nyelv L (( ny )) e s

,_ , ,_,,,, M.

2200 624 15.624 5.229 Norvéy AM— Nm végzet),

Lapp -— Lapon Finn —— Finom/— .

191tl

szám szerint;

namln es

3 9 39, _ ,,

szám szerint nombrvs

? (28. 667 992

16.451 06

4.657 02

gamma—' 3 !)9'] ;

15 747 ! (1'7 : (). 240 () §) !

Összesen 'I'uml . 23221. 477 ^{1001) , 235779!)}

[(N)-0 2549375 two-o

Svédország.

Svedorszagban 1860 óta minden

színnlz'üasnal kimutattak az idegen (nem sved) t'ajúaknak ;) szamat. tekintet nélkül azonban a beszélt nyelvre. Ilyenformán :) finnek szamat ltl2ll—l')an 3().247el)en, a lap- pokét 1162—ben. az egyebeket (ciganyok) átélő—ben állapítottak meg. Az összes nem svéd nemzetiségek szama tehat 37.894, ami az összes lélekszámnak l%—í)t-sem teszi.

Mindenesetre kívánatos lenne, ha itt is ';nem a származásra ('*s :) fajra. hanem az nép-

anvanvelue es a beszélt nyelvre, fektet- nek a losulyt. annal lS inkább. mert úgy .) finnek. mint a lappok száma növekszik (1860-ban meg esak 15.271 finn volt) s nincs arra adat, hogv ezek nyelvileg ho- j'yan alakulnak at. vagy legalabb is mi- lyen mertekben birjak :) sved nyelvet.

igyébként :) svéd statisztikában kor- ral, családi állapottal, sőt a foglalkozással- kombinált nemzetiségi adatokat, is talá lunk és községenkint is közölve, vannak (*;fves adatok.

10*

-— 136 *——- ,

Finnország.

Finnországnak igen tökéletes nemzeti—

ségi és nyelvtudasi statisztikája van, amely legjobban hasonlítható a magyar statisz—

tika kifejlett rendszeréhez. Minthogy azon—

ban ebben az orszagban ket főnyelv van s a többiek jelentéktelenek, érthető, hogy a finn statisztika (tsak a finneknél és a svédeknél követeli meg a svéd, illetőleg a finn nyelvtudásanak a feljegyzését. Az anyanyelv felvétele is helyesen történik meg; utasítás szerint .,,az a nyelv adandó meg, amelyet legjobban beszéli

Az egyes ne'pszámlálásoknak az anya—

nyelvre vonatkozó adatai az utolsó öt népf számlálásról a 25. sz. táblán láthatók.

25. Finnország népességének fejlődése anya—

nyelv szerint 1880-tól l920—ig

De'veloppemewt de la population de la Finlcmrle (m point de vue de la lam/ue malemelle, de 1880 [1 1.920.

Lungue mulew' elle

F ifííimlg § "Tf—'mi

finnoise [L sue'doisc anyanyelvű

szám sz. 0/0 szám 87 0 nombres nombresl /

Egyéb és ismeretlen

A utres et inconn.

Összes nepesseg

Populat tolale

nombr

1880 2,060 782 l,758.381785 3 294.87H 14'3

l890 2,380,140 2,04R.54586'l 32260413'6 8.991 0'3 1900 "2,712,562 "2352 99086 8 49.733 129 9 889 0 3 1910 2,921.197 2.571.14588'( 33896111 6 1l.091 04 1920 í§,105.103 2.75422888'7; 340963 11" 949127 03 9.525 051

A finn nyelvűek szama e szerint kő- vetkezetesen növekszik évtizedről évti- zedre. A svédeké pedig ugyanolyan arányban fokozatosan csökken. Az egyéb anyanyelvűek száma teljesen elenyésző, 1920-ban volt köztük 4.806 orosz, 2.378 német, 1.603 lapp.

Ha a városi és vidéki lakosságot külön tekintjük, a finn nyelv tél—foglalása ('s a svédek térvesztése még feltűnőbb. A váro—

sokban ugyanis a finnek aranya'dzűi

alatt 57895 -ról 75'7%-ra, a falusi lakos ságban pedig 87 8,(§ ról 91'1%-ra emelke—r (lett ez7el szemben a svédeké a városok—

han 314)()ról 23'1%—ra, a fal 'akban pe- (ligl:12 l % —r(')l 8'7%ra csökkent.

Legnagyobb volt a finn nyelv tért foglalása magában Helsinki fővárosban/(

amelynek ide vonatkozó adatai a 26. szf táblán láthatók.

26. Helsinki népességének fejlődése anyanyelv szerint 1880- tól 1920-ig

De'neloppomenl de la populailon de Helsinki au poént de vue de la langue ma'vrnellc, de 1880 Ez 1920.

Eavé'n és ismeretlen Antres e!

incomz.

; Ö ; Lunlme mu/erne/lo . sz ES § ' '

,_ nó %esíeoi l' 1 n " S v e (l LV JP ** b jinnoisv § szter/0796

anyanyelvű

AnnánX Popu/al

számiz. (), szam sz (,

nombre ,0 1iombms7 /0

llll talalo

sz sz. 70,

(a _{nombr / "}

18807 18907 19007

1910

19203

14.672. 22549752'3 5921 137 29.787 455 29 860 747 (; 5888 89, 47%050839mmu266 au 66 80792 593 479u7351 77987 56 1171117w9764o47 49a1727

43.142 65 535 93217 136497

186 078

Az adatok nem vonatkoznak ugyan teljesen ugyanarra a területre, mert idő—

közben hozzácsatolasok történtek, de mindenesetre mutatjak azt hogy milyen gyors ütemben lett Helsinkiből erősen finn többségű város, holott még harminc év (előtt is maghaladta ott svédek száma a finneket

A finnek és svédek kölcsönös nyelvis—

meretére vonatkozó adatok, úgy látszik, csak egyes városokra vonatkozólag dol"

goztattak fel, közölve legalabb is csak a

városokról találtunk a(latokat. Ezek kö—

zül a Helsinki fővárosra vonatkozókat ha- sonló csoportosításban, mint ahogy azt a magyarországi városokról és kőzségekről közöltük. a 27. sz. táblázaton adjukr 27. A finnek és svédek kölcsönös nyelvismerete és a két nyelv elterjedtsége Helsinkiben

a három utolsó népszámlálás szerint.

Diffusion du űnnm's el rlll sue'dois ü. Helsinki, d'apri's les 3 derniers recenscmenls.

Ebből —— Dont

Az összes lakosság "N,—ában En "x,, de la population íoíale

Lélekszám _{finnül ] svédül csak}

E v

svédül tud

§ finnül 7

Populalíon te.—-,, 7

lo/ale mm

H Finnois (

47 290 89593 80.792 47907 117111 ( 64.047 M Année

sved Szládois

1900 . . 93.217

1910 . . 7 136 4797 ' 1920 . ' 1860787;

h

:lfímmzs ! Suzd'ozs ; 77 wuham'

ie suédoís le [innom

(

lud Wii nmfinnül * tud

smau'nl ne savaíeuí one It' (me le júnwis sua—iroi;— _ sar/(zim! lc? _

sztori/ns san/[ml Iz)

finn oís sachant

? Szám.

A fejlődés iránya itt is az, amit pl. Bu—

dapesten láttunk a magyar és a német _nyelvismeretre vonatkozólag. A különbség csak az, hogy itt a svéd nyelvnek az isme—

rete nem fejlődik olyan nagy mértékben __ vissza, mint Budapesten a német nyelvis—

mereté, sőt az utolsó évtizedben (de való- színűleg a hozzácsatolások folytán) a svéd nyelv még terjedt is, nemcsak a finnek kö—

zött, hanem az Összes lakosságban is. A finn nyelvismeret azonban következetesen és nagy arányokban terjed, úgyhogy 20 év alatt (38'6%-ról 87'3%-ra növekedett a finn nyelven tudók száma Helsinkiben.

Hogy a finn nyelv jövőben még kizáróla- gosabb lesz, mutatják a csak finn nyelven és a csak svéd nyelven beszélőkre vonat——

kozó számok. Az előbbiek állandóan nö—

vekszenek, az utóbbiak (különösen rela—

tíve) rohamosan fogynak, úgyhogy ma már a finn főváros lakosságának csak

_— 137" ;

10%—a olyan, aki csupán svéd nyelven ,

beszel. ' *_

Hasonló folyamatot mutatnak más vá- *_ '

rosokra (Turku, Viipuri, Tampere) vonata:

kozó adatok azzal a különbséggel, hogy ' ezekben a városokban már jóval gyen- gébb a svéd elem a finnel szemben.

A finn népszámlálás az anyanyelvi ada- tokat és a kölcsönös nyelvismeret adatait 5, illetőleg 10 éves korcsoportok szerint is közli és így mód van az adatok pontos

összehasonlítására, nemcsak az anyanyelvi adatoknál, hanem a nyelvtudásnál is. Az

anyanyelvi adatok bámulatosan egybevág—

nak és e mellett mutatják azt a haladást, amit egy—egy korcsoport 10 év alatt tesz nyelvismeret terén. Hasonlítsuk össze pél—

dául azt a 10 éves korcsoportot, amely 1910-ben 20w30 évek, 1920-ban pedig 30—40 évek közé tartozott. A két adatsort a 28. sz. tábla mutatja.

28. Az 1881—1890. években születtek anyanyelve és nvelvísmerete Helsinkiben az 1910. és 1920.

évi népszámlálás szerint.

Languc matemelle et commissanve de lawgue dans la pópulatinn de Helsinki, ne'e entre 1881 et1890, dyaprés les recenscmcnts de 1910 et de 1920,

Megnevezés ! ]Ff'inn'

. _ , i n n o 1 s

Désmnatzon F')?"

lattan 5255"

_ lszerlnt % '

ll tntale H )

Él *

20—30 évesek 1910-ben ' ,

De 20 d 30 uns, en 1910. 22.322 649 30—41) évesek 1920—ban l ;

De 30 EL 40 (ms, en 1920. 54;

Ebből—Dont

S V e __ "f_wwiu; ; l

' ' ko/ l— sachantil s a v (! " e "t ine samient ue

% e o 1 s l l ,! (1

l szárn— le ! le le le le

lszennt 0/0

H nombf (

!

annak 288

!

522205 66'4 l_10.189

l

1 l

A A ' Az Összes lakussáw 0/ ában

*, * * ' H 0

_ fmnek ] svedek En "J'" de la pnpul mlm tot.

d Finnois SuédnisU—nww v— ,__,,.,—W geg—Tím—

* svédül

le suédoís fmnois fíímots lSutTdOl-S finnoís l SilÚdOiS

svédül ! finnül finnül svédüll tinntil a,

l

30'3 61'5 ("0'5 39'7 81'9

.

!

A nagy bevándorlás és a szomszéd köz—

ségek csatolása folytán, mint látjuk, e kor- csoport abszolut száma alig Változott, a nemzetiségi megoszlás adatai azonban majdnem ugyanazok. A nyelvismeretnél azonban látszik a kölcsönös nyelvismeret- nek a fejlődése és az egynyelvűségnek, kü—

lönösen a svedeknél erős visszafejlődése.

Hasonló megállapítást lehetne tenni a többi korcsoportnál is. ,

Megvannak ezenkívül a finn statiszti—

kában a nemzetiségi adatok a'helybeli és nem helybeli szülöttekre nézve külön, ami—

böl rögtön meg lehet állapítani azt, hogy Helsinki elfinnesedését a finnek nagyobb arányú [bevándorlása idézi elő, mert míg a helyben szülöttek közül 1910-ben is csak '_ ől'7% volt finn és 47'1% svéd. addig a

nem helybeli születésűek között már

69'8% a tinnnyelvű és csak 26'8% a svéd.

Finnországban a valláskülönbse'g nem igen játszik szerepet, mert ott a lakosság—

"nak 98%—a egy vallásfelekezethez tarto—

zik, ellenben igen érdekes lenne, ha ada-'

tok lennének arról, hogy a finnek és a svédek hogyan oszlanak meg foglalkozáf sok szerint s milyen az egyes foglalkozáf _ sokhoz tartozóknak nyelvismerete. Ezek' az adatok a különben igen becses nemzeti—, ' ségi adatok értékét még csak növelnék.

Észtország.

Itt 1922-ben a nemzetiséget és nemaz

másunk, hogy a beszélt nyelvek iránt is

(s;

nyelven kivitt például az orosz és a német nyelv ismerete igeif érdekes adatokat szol—i gáltati'ia. Az oroszok ugyanis 8'2, a néme- tek 1'7% -át teszik az ország népességének.

Egészen szokatlan adat az, amit az eszt statisztika produkál annak kimutatásával.

hogy az eszt nemzetiségűek közül hányan vannak, akik a lnagínn'xletlwn rendesen nem az eszt nyelvet liasznz'ilják. Ilyen a 000070 eszt között 8.505 van. tehát még egy százalék sem. a városokban azonban ez az arányszz'nn a ital—ot is majdnem el—

éri. Nem lehet inega'illapítani, hogy vajjon ezek tudnak—e egyáltalán eszt nyelven.

minthogy a felvétel nem az anyanyelvet kérdezte.

Nem találunk adatokat a vallásnak az anyanyelvvel 'alo kombinz'ieiójz'n'ól sem.

pedig ez sem lenne itt érdekesség nélkül való. tekintve. hogy több mint 100.000 gö—

rög-keleti 'allású eszt is van a lúlllVOlllÚ lutheránnsokon kívül.

A meglevő adatok egyébként községen—

kint közölve vannak.

Lettország.

Lettország már két népszínnlz'ilz'tst tar—

tott a háború óta: 1020—ban és 1025—ben.

Mindkét néj')száml:'tlás kérdezte a nemze—

tiséget, de úgy látszik, nem az anyanyelv alapján. A beszélt, nyelvekre egyik nép—

számlálás sem terjedt ki.

Az új balti államok közül Lettország,:

a legkevésbbé egységes lakosságú úgy nem—

zetiségi, mint vallási tekintetben. Az 1025.

évi népszámlálás szerint Lát—14.805 lakosá—

ból 73490 lett, 10'5% orosz. 5'2% zsidó.

2'1% fehér—orosz, 3'8% német, 2'8% len—

gyel és 1'3% litván van. Vallásszerint pe, dig 58'02'; protestáns, 22'0% katholikus tl'l'görög—keleti, 5'2 zsidó és 5'1% egyéb vallásúd) A Zsidók mint nemzetiség és mint felekezet is számba vannak véve. a két szám azonban pontosan nem egyezik."

(lsak ezek a nyers adatok áll 'án ren—

delkezésre, nem tudjuk megítélni, meny—

nyire vannak a szóbanforgó adatok egy- mással és más demografiai jelenségekkel kombinálva, tekintettel azonban az ország rendkívül tarka nemzetiségi és felekezeti megoszlására, kívánatos lenne. ha ezek a koi'nbinatív adatok minden irányban fel—

') Az adatokat a (iotbaiselles .laln'bueh 1020.

évi folyamábol vettük, minthogy a lett népszámlá—

tásról

zünkhöz. **

szóló kötet eddig még nem jutott ke-

dolgoztatnának és a, nyelvi meretre súlyt fektetne a lett statisztika. Szep pet dá 'a] jár elöl ebben Riga városa, amely"

nek statisztikai hivatala igen értékes kom bináeiókat közöl a nemzetiségről és valla

róL sot a népmozgalmi adatokat is rés letezi nemzetiségek szerint.

Litvánia.

Litvánia'iban 1023 szeptember 174311 tar—

tuttak első ízben m'*pszán1l:'ilz'1sti. A nép—

szz'nnlz'ilási törvényben szó van nemzeti—

ségről és beszélt nyelvről is? maga a nép' sza'nnlálz'isi egyéni lap azonban csak a nem—

zetiséget kérdezte és a zsidokat mint nem- zetiséget is felvette. Ily módon Lit'ániá—

nak legnagyobb nemzetisége a zsidó 71396- kal, utána jön a lengyel 3", az orosz 2'5, a német 1*4%—kal. Az idegen állampolgá- rok (7.170. vagyis (l'—titi) nemzetisége nincs kimutatva. A nemzetiség a vallással is kombinálva van teljes részletességgel s itt kitűnik, hogy romai katholikus és lnther: — nns zsidók is vannak.

A nemzetiségek száma korral, foglal-

kozással kombinálva is megtalálható, de sajnosan nélkiilözziik a nyelvtndás'a vo—

natkozó adatokat.

Dánia.

.Az anyanyelvről és nemzetiségről sem—

miféle adatot nem találunk, pedig Schles-, wie—Holstein északi részének odaesatolása folytán itt is éi—(lektisséggel bírna az anya—' nyelv és nyelvismeret kutatása.

Hollandia.

Az :,inyanyelvet ugyancsak nem kn—

tatjat bár az országnak több mint 100000 külföldi állampolgár lakója van, kikre nézve nem lenne érdekesség nélkül iSa merni azok nyelvét és

Azonkívül az ország északi részében és a szigeteken frizek is laknak, kiknek nyelve nem azonos a holtandnsokéval.

Belgium.

Belgium egyike azoknak az európai országoknak, amelyek legrégibb idő óta veszik fel a beszélt, nyelveket népszámláláa '

saiknál. A in'xpszz'unlálási utasítás szerint azonban csak három nyelvet a franciát l'lamandot és a németet lehet feltüntetni a népszz'imlz'ilólapokon, akár ezek egyikét,

akár 'alamennyit; aki a három nyelv egyikét sem beszéli, az egy közös rovatába- keriil. Az anjanyelvet. vagy a nemzetiSe

nyelvtudását—.A , ,_

e _a 'belganépszámlálás egyáltalán nem

kerdezius így a népszámlálás adataiból sak azt tudjuk meg, hogy hányan vannak, akik a szóbanforgó harom nyelvet, vagy"

"önmagában, vagy a többivel együtt beszé- lik de hogy hányan vannak francia-, fla—

nand-, vagy ne'metnyelvűek azt a nyelv—

ismereti adatokból megállapítani nem le—

het, kivéve, ha a több nyelvet beszélőket megfelelően felezzük, vagy harmadoljuk ami azonban mindenesetre tokeletlen el—

árás és ha nem tudjuk a, kölcsönös nyelv—

Smeret nagyságát, súlyos tévedésekre ve- zethet.

A nyelvismeiet felvételének e7 :) rend—

iere, amelyhez Belgium 1866 óta kovety kezetesen ragaszkodik, nem elégítheti ki a

atisztikai tudomány igényeit, azért kiva—

* számlálás szerint

nato's lenne, ha olyan rendszer fog

el, hogy a több nyelven beszélők j lölje meg azt a nyelvet, amelyet a beszélt nye vek közül anyanyelvükül tekintenek. Ily ' módon mégis meg lehetne állapítani a fran ciák, flamandok és németek számát kölcsönös nyelvtudását, mert az eddigi;

adatokból csupan a csak anyanyelvükön rbeszélők számat lehet kideríteni és azt

hogy az egyes nyelveken általában hányan

beszélnek

A nyelvismeretre vonatkozó adatok ilyen fogyatékosságuk mellett is érdeke világot vetnek Belgium nyelvi (")sszetéte lére. A főbb adatokat a három utolsó nép leszámítva a két éven,

aluliakat akiknél a beszélt nyelv nincs ki nintatva,a 29. sz. tábla mulatja

(

29. A népesség nyelvismerete Belgiumban, a három utolsó népszámlálás szerint. ' Cannaz'sscmce de langue de la population de Belgigue, d'aprés les 3 derniers recense'ments.

nyelv parlées Beszélt

L a—w—rn g (( e 3

T' 1900' ;? 1919 1920"

:!

szám szerint nombre.)

szám §

szeri nt.

))ombrcs ; szám

szerint nombres

nm

Csak franciául — Settlement frnwgaís Csak flamandul w Settlement űamand . Csak nt metül —— Settlement allemand

Franciául és flamandul " I'rama'is et flamand.

Franciául és németül —— Frmuais et allemcmd.

Flamanglul és nemetül —— Flamand () allenmml

Fianeiaul, Hamandnl és németül w— I'vawais, flamand et allemaml

2.833 334 3220662 3l 415 871288 74.993 8.652

3949 454 014 12—3 1—1 0-1

2,574 805 2,822.005 28.314 801.í-87 66.447 7 .238

2,850.825 '_

3,185 100, ' 16.863) 967 818

45 206 2.336

42.899 0 8

l

52 547 33 862

** (

Összesen (a 2 éven aluliak nélkül), —— Total (sans [es enfants au dcssous (le 2 (ms) '

Általában franciaul —— Fn général frangais Altaláhan flamandul __ En général fivmaud.

Általában németül —- En géneral allemand.

6,3(3.2§5 zoo-()

3,485.728 3573. 7 ) 9 144 888

7,092 891 ' 3,832.l62 4,153 149 167607

7102 005 _

3,897.706 4,189 111'

98.267

54-1 586,

241

Meg lehet állapítani ezekből az adatok- , ból, hogy Belgiumban a nyelvhatár' éles—

sége folytán a k('*')lcsön(")s nyelvismeret csak igen lassan terjed. A két fönyelvet: (( fran—

[ciát és flamandot együttesen a 2 éven felüli lakosságnak 1900—ban csak 12'6%-a , beszélte és 1920-ban is csak 13'(*)%-a. Ami §

. a két főnyelv általános elterjedtségét illeti;

- az is alig változott az utolsó 20 év alatt. A ; francia nyelve .).)()?161 549% -1'a, a fla- , mand nyelve .pedig .)7 9-r('.'l 590%-ra.' A

,harmadik fönyelv, a" német csak igen cse—

kély mértékben van elterjedve és e nyelv

_ Nemetorszagtol odaeSat

n éSfMalmedy területe az összehason: _*

,lithatóság kedvéért az 1920. évi adatok)) sem szerepel.

A több nyelvet beszélőknél az újat népszámlálások részletezik hogy a beszé nyelvek közül melyik nyelvet hányan.

lölték meg mint legsűrűbben hasznalta Ha az elsősorban megnevezett ny

anyanyelvnek fogadjuk el s me felel

arányban elosztjuk e számokat, k' ülb lül megkapjuk az egyes nyelvekhe

zók számát _és azok kölcsönös ny sát. Külön tanulmanyban

%,

%

mg: _1880-tól 1920-ig afranciák aránya

"45'6%—ról 45'7%—ra, a flamandoké pedig

ben ugyan, de fokozatosan csökkent, a fla—

mandoké pedig ugyanilyen mértékben nö—

vekedett, az utolsó évtizedben azonban a franciák aránya növekedett a flamandok

rovására, valószínűleg annak következté—

ben, hogy a nagy háború Belgiumban leg—

inkább flamand területen pusztított. Az egyes tartományokban is alig van különb- ség az 1880. és 1920. évi arányszámok kö—

zött, a kivétel csupán Brabant, ahol Brüsz- szel főváros és közvetlen környékének el—

franciasodása következtében amit a

számok egész sorával lehet igazolni, ,m a

francia nyelvűek aránya e negyven év alatt 35'8—ról 44'9-re növekedett, a fla- _mandoké pedig 63'0%—ról 54'8%—ra csök—

kent.

A kölcsönös nyelvismeret mindkét nemZetiségnél terjedt, de 40 év alatt igen csekély mértékben. A franciák közül fla- mandul tudott 1880-ban 5'4, 1920—ban , 11'4%. Viszont a flamandok francia nyelv—

tudása e negyven év alatt 1()'0%-ról csak 15'3%-ra növekedett. Természetesen ott.

ahol az egyik nyelv kisebbségben van, a ' [másik nyelv ismerete sokkal erősebb, mint megfordítva, de érdekes, hogy míg a tiszta francia tartományokban a franciák legfel—

jebb 1 2376—ban tudnak Ilamand nyelven, addig a tiszta flamand tartományokban a francia nyelv ismerete '9—12 %, Brabant tar-' tományban, ahol a két nemzetiség között a keveredés a legnagyobb, a franciák flamand nyelvismerete 19'5%-ról 32'8%—ra növe—

kedett, a még mindig jóval nagyobb tö- megű flamandok francia nyelvismerete pe—

dig 14'2%-ról 28-9 % —ra.

, Arról, hogy a nyelvismeret az egyes korosztályokban hogyan terjed. nem talá—

lunk részletes adatokat, az 1910. évi nép- iszámlálásnál csupán a 15 éven aluliak nyelvismerete van külön kimutatva. 1920-

ban pedig a 21 éven felülieké. A flaman—

dok jóval nagyobb gyermekbősége folytán a 15 éven aluliak között sokkal több a fla—

mandul, mint a franciául beszélő. viszont a kölcsönös nyelvismeret természetesen jó—

val kisebb, mint a 15 éven felüliek kii—

rében.

A területi részletezés megfelelő, mert

özségenkint történik, ellenben a nyelvis- V'eretnek a foglalkozással való egybeve—

éseteljesen hiányzik. Nem kapunk azon—

: szász-Lotharingia

kívül adatokat a nyelvismeretről a Neme ,

országtól odacsatolt Eupen és Malmedy kerületről, amelynek népszámlálási adatai csudálatosképen teljesen hiányoznak a

népszámlálási munkából, sőt a belga sta—

tisztikai évkönyvben is csak a nyers lélek-_

szám es néhány népmozgalmi adat talál—, __

ható az újonnan szerzett területről. ' Franciaország.

Franciaországban a népszámlálások, egyáltalán nem tudakolják az anyanyelv vet. holott Franciaországnak is vannak nem franciául beszélő állampolgárai és - újabban különösen sok külföldi honos lag,

kosa, akik nyelvének és nyelvismeretének kutatása nemcsak a statisztikai tudomány, hanem a gyakorlati közigazgatás szem—

pontjából is fontos lenne. Már a világba—X ' ború előtt is nagy számmal voltak flaman— * (lok, bretonok, baszkok és olaszok Frau—*

ciaország északi, nyugati és déli departe- mentjaiban. (Maguknak a bretonoknak a számát másfélmillióra becsülik.) A "leg—

utolsó t926-os népszámlálás szerint pedig a Franciaországban lakó és természetesen legnagyobbrészt nem francia nyelvű idegen , állampolgárok száma már két ésfélmillióra , rúg, nem is szólva arról, hogy a békekö—Y téssel odacsatolt Elszász—Lotharingia la—

kossága túlnyomó részben német pyelvű.

Maguknak a franciáknak is tehát érdekük- ben állana, hogy pontosan ismerjék az or—

szag lakosságának nyelvi viszonyait. Mert—

ma már Franciaországnak is Elszász—_

Lotharingia visszacsatolása és a nagy be—j vándorlás folytán jelentékeny számú nem'-1 zeti kisebbsége van.

A mai francia. területet véve, _csupán, Elszász-Lotharingiáról bírunk a nyelvre és nyelvismeretre vonatkozólag statiszti—

kai adatokkal. A felvétel itt is a német—' rendszer szerint történt, vagyis meg volt, engedve két anyanyelvnek a bevallása.

Az 1910. évi népszámlálás szerint Elr—

lakosságának anya——

nyelvi megoszlása a következő volt:

. 1,634.260

3 395

204 263 27 434

1919 0 10/0 2.744 0'10/0

. l,874.014 zoom/,,

87204 '

0'20/0

10'90/0

1'50/0

német...

német és francia.. . . .

francia olasz lengyel egyéb.

összesen .

francia anya vel et:

számát kétf ki Ha a német és

egyenlően bevallók

nk, anémetek és franciák arányaegy egy iZedszázalékkal emelkedik.

A német népszámlálás Elszász—Lotha-É

a Han—;

rringiában kimutatta azt is, hogy

iák közül hányan nem beSzélnek német yelven, amiből természetesen azt is meg ehet állapítani, hogy hányan tudnak né- metül. A nyelvtudás ugyan csak a hat éven ,,

elült lakosságra van kimutatva, ha azon- fhan a hat éven aluliakat is beszámítjuk és _, eltételezzük azt, hegy ezek egyike sem be- szél németül, kiderül, hogy 'az elszász—

'iotharingiai

mint 3—9'2% -a beszél németül is, még pedig

Alsó,—Elszászban 44'3, 'Felső-Elszászban

1485, Lotharingiában pedig 36'3%—a, ha

"pedig csak a hat éven felüli francia lakos- ságot számítjuk, akkor ezeknek 446%—a tudott németül 1910-ben, még pedig Alsó- Elszászban 50'4, Felső-Elszászban 551, és

Lotharingiában 41'3%. Ha a mindkét nyelvet (német és francia) anyanyelvül be—

vallók Számát is vesszük, akkor ez a szá- zalék még valamivel emelkedik is.

Nem tudjuk, hogy az olaszok lengye—

lek és az egyéb nemzetiségűek között há- -nyan tudnak,, németül, ha azonban—% csak a

"franciák közül németül tudókat számítjuk a németekhez kiderül, hogy Elszász- Lotharingia lakosság'inak körülbelül 93%-a beszéli a német nyelvet. '

A német statisztika adatai nem szá- molnak be arról, hogy az elszász—lotharin—

giai németek közül hányan tudnak fran—*

ciául, ami valószínűleg szintén tekintélyes Szám. Fontos érdeke volna tehát a fran—

ycia statisztikának, ha a legközelebbi nép—

számlálásnál nemcsak ezt, hanem általá—

, ban a** nem franciák és legalább a fran—

kciául tudók számát az országban kiderí- tené. "

Németország.

Németországban tudomásunk

, csak az 1900. évi népszámlálás voltaz, amely azvegész országra nézve kiderítette az anyanyelvi és nemzetiségi viszonyokat.

Az 1910. évi népszámlálásnál csak Porosz- országban és Szászországban vették fel az

— anyanyelvet, azonkívül ez alkalommal a nem német anyanyelvűektől a német nyelv ismeretét is kérdezték. A német nyelv isme—_

reté e vonatkozó adatok azonban Elszászf

rre onatkozólag egyes adatok.—

, mondja,

franciáknak nem kevesebb,

, nyelvet mint Poroszországban, ahol ped

szerint *

A népszámlálás utasítása ugyan

,,rendszerint minden embernek csak egy anyanyelve Van, melyen ifjúsá, gától kezdve a legfolyékonyabban besz és amelyen gondolkozik és imádkozik is"

emellett azonban mégis megengedi ké ' anyanyelvnek a bevezetését is, különösen olyan gyermekeknél, ' akik különböző nyelvű szülőktől származnak. Az anya nyelvnek ez a meghatározatlansaga nagy mértékben rontja az adatok értékét. Az 19OÖ évi német népszámlálás nem keve', sebb, mint 252318 egyént mutat ki, akik—' nek az anyanyelve német és egy más nyelv. E számot egyszerű felezéssel nem lehet ide, vagy oda sorolni, a pOnt'os ma gyar és finn adatok mutatják, hogy a köl

csönös nyelvtudás, bár legtöbb esetben ko

z'el áll egymáshoz, de mégis számban egyik vagy másik irányban különbözik' , így a kétnyelvűek felezése sokszor hatni

képet adhat. Hogy milyen nagy tévedése , keletkezhetnek abból, ha a népszámlálás megengedi két beszélt nyelvnek anya- nyelvként való feltüntetését, azt nagyon, érdekesen bizonyítja Würzburgerf)

Würzburger rámutat arra, hogy maga az a körülmény,—'hogy a kitöltési minták között elöfordul—e olyan eset,'hogy két anyanyelv van feltüntetve, vagy nincs, be- folyással van arra, hogy sok kétnyelVűt mutatnak—e ki, vagy keveset. Eéldául fel említi, hogy 1910-ben a poroszországinép számlálási utasítás mintáján mindenüt csak egy anyanyelv volt feltüntetve, míg 115 szászországi mintán két anyanyelv is sze repel. Ennek az a következménye) let hogy Szászországban sokkal többen írtá be anyanyelv gyanánt a vend és néma

hasonlók a viszonyok. _

Hogy a fogalom meghatározása ak, ,a hiányossága mennyire bizonytala

'szi inagukat a nemzetiségi adatoka ar bizonyság az 1925 évi porosz néps _; lás, amely ismét ilyen tévesen veszi e

anyanyelvet. Álljanak itt a lengyelek

mazurokra és a Vendekre vonatkoz

K és 1925. évi adatok azokról a ter et

amelyekről% eddig közze Vannak a30. sz. táblát.) '* " ' '