A nemzeti munkaerőgazdálkodás feladatai

SZOCIÁLIS VISZONYOK

A nemzeti munkaerőgazdálkodás feladataif)

Les táches de Pemploi rationnel des travailleurs en Hongrie?) A gazdálkodás —— a klasszikus közgaz—

dasági iskola tanítása szerint —-— az ember- nek a fogyasztási javak előállítására irá- nyuló célszerű tevékenysége. De gazdálko—

dásnak nevezzük a termelés egyes ténye- , zőinek biztosítására irányuló tervszerű tevékenységet is. Ilyen értelemben beszél—

hetünk tőkegazdálkodásról, nyersanyaggal,—

dálkodásró , energiagazdálkodásról, sőt készletgaz ! lkodásról is, amely utóbbi alatt a meglevő és csak korlátozott mér- tékben növelhető fogyasztási jószág- vagy nyersanyagkészletek okos beosztással való felhasználását értjük.

Az emberi munka is egyik erőforrása, energiaforrása a termelésnek, amely min- den más energiaforrással szemben nem—

csak mechanikai munkát, hanem szellemi, öntudatos munkát is jelent, míg a többi energia —— még az állati energia is ——

általában öntudatlanul, lélek nélkül végzi azt a munkát, amelybe éppen befogják.

Az emberi munkaerővel való célszerű gaz—

dálkodás eszerint egyik fajtája az energia—

gazdálkodásnak, bár ezt a fogalmat ma még csak a mechanikai erőforrások cél—

szerű kihasználására alkalmazzák.

Az emberi munkaerővel való gazdálkodás gondolat-a nálunk még egész kezdetleges stá—

diumban levő, irodalmilag is alig tárgyalt kérd—és. Míg a nemzetgazdaság mechanikai erőforrásait, éspedig nemcsak .a már tény- leges-en használt, munkában levő, de a föld mélyén, rejtett tömegekben rendelkezésre álló energiamennyiségeket is, szinte az utolsó 'l'óerő— vagy ,kalóriaegységíg ponto- san ismerjük és számontartjuk, kalkulá- lunk velük és a nemzetgazdaság nagy ter- veibe beépítjük (így a vizierők energiater—

melő képességét, a földgáz-, ásványolaj—, kőszén- stb. kalóriákat), addig a mindeme holt energiákat termelőerővé átalakító, 1) A Magyar Statisztikai Társaság 1942. évi

március 17-i előadó ülésén tartott székfoglaló elő- adás. — Discours de réception prononcé dans la séance diétudes du 17 mars 1942 de la Société Hongroise de Statistígue. Un extrait de ce discours paraítra en allemand dans le Journal de Iadite Société

illetve termelőerők—ént felhasználó emberi energia számbavétele, különösen pedig cél—

szerű előállítása,

általában az emberi munkaerővel való gaz—

dálkodás eszméje mindeddig alig került ' szóba.

Ebben a problémamellőzésben talán az a feltevés rejlik, hogy az emberi munka—

erőnek ügyi-s bőviben vagyunk s ez nálunk

ma még valami olyan szabad jószág, mint

a levegő, amelynek gyakorlatilag korlátlan mennyisége fölöslegessé tesz minden gaz- dálkodást. Emberi munkaerőből elég jut minden célra, minden munkahelyre s amíg;

munkanélküliség van, amig a megélhetés nehézsége a születések korlátozására kény—

szeríti a családokat, amíg a tömegek szo—

ciális életszínvonala —— a rendelkezésre álló fogyasztási javak és a nemzeti 'övedelein csek-élysége miatt _ olyan alacsonyan áll, addig —— gondoljuk —— mi szükség volna arra, hogy külön is törődjünk az emberi energia problémájával.

Ámde e kérdés fölött még sem térhe—

tünk olyan könnyen napirendre, mert a nemzeti munkaerőgazdálkodás fontosság-a mindinkább nyilvánvaló lesz. Csak azzal gazdálkodunk, tanítja a közgazdaságtan, amiben hiányt szenvedünk. Ha a nemzeti gazdálkodásban mindegy volna, hogy mi—

lyen az a munkaerő, amelyet egy bizonyos feladat végzésére fel akarok használni, akkor nálunk valóban nem kellene gazdál—

kodni az emberi munkaerővel. Minthogy azonban a gazdálkodás az észszerűség uralma alatt áll, amely választást enged meg, sőt választásra kényszeríti a gazdál- kodó alanyt —— adott esetben a nemzet—

gazdaságot is —, nem mindegy, hogy mi—

ként használom fel a kínálkozó emberi munkaerőket, mint energiaforrásokat a nemzet gazdasági életében. Erre a válasz—

tásra _— többek között —— azért is szükség van, hogy a legalkalmasabb munkaerők kellő helyre állításával a nemzetgazdaság teljesítőkrépességét növelni tudjuk. A nem—4 zetgazdaság teljesítőképességének fokozása pedig olyan elsőrendű szociális követel—p mény, amely a nemzeti jövedelem gyára-': f podását s ezáltal az egész társadalom élet-

tervszerű előkészítése s '

5—6. szam

színvonalának általános emelkedését vonja maga után.

Ámde választani, a rendelkezésre álló

erőket célszerűségi szempontok szerint rendezni csak akkor lehet, ha a munka- erőtömeg nem homogén összetételű, ha fel- készültséguében, szakképzettségéb-en külö—nb- ségek vannak, mert hiszen a nemzetgaz—

dálkodás se jelent egyrétű megoldási módot a szükségletek kielégítése terén, hanem az adott lehetőségek sokoldalú kihasználását, amihez a termelés tényezőit is célszerűen kell összeválogatni. De hiába akarnánk ott a nemzetgazdaság változatos feladatainak ellátására megfelelő munkaerőket válogatni, ahol a munkaerők minőségi felkészültségé—

ben nincs különbség, vagy ha van ugyan különbség, de ez nincs összhangban a nemzetgazdálkodás valóságos, illetőleg vár- ható munkaerőszükségleteivel. Erről az összhangról tervszerűen, előre kell gondos- kodni, minthogy a megfelelő munkaerők kiképzése bizonyos időt vesz igénybe, tehát a kiképzést nem lehet éppen akkor kez—

deni, amikor a munkaerőket már szolgá—

latba kellene állítani.

A szükséges munk—aerőkről e szerint ——

mennyiségi és minőségi értelemben ——

éppen úgy jó előre gondoskodni kell egy tervszerűen irányított társadalomban, mint a termelés evgyéb tényezőinek kellő időben való biztosításáról, hogy a gazdálkodás—

ban, .a termelésben fennakadás ne legyen s a rendelkezésre álló munkaerőkínálat és a valóságos munkaerőszükséglet között az egyensúly biztosítható legyen. Nem kétsé- ges, hogy ez roppant nagyjelentőségű gaz—

dasági, szociális és nemzeti feladat. A nyeis munkaerő, amely rendszerint bőségesen áll rendelkezésre, igen sokféleképen, igen sok célra felhasználható, ugyanúgy, mint a ter—

melés többi tényezője, a föld, a tőke, a mechanikai energia stb. Az emberi munka- erővel való tervszerű gazdálkodás éppen azt jelenti, hogy a sokféleképen előkészít—

hető, kiművelhető öntudatos emberi munka- erőt —— az egyének és a családok illetőleg ezek összességének, a nemzetnek létfeltételei biztosítása mellett — célszerűen valóban fel is használjuk a nemzeti termelés szol—

,gálataban és abban az irányban használ—

juk fel, ahol arra a tervszerűen irányított gazdálkodásban szükség van. Ha a kijelölt célokra nem államánakÖ rendelkezésre meg- felelően felkészült munkaerők, akkor gon—

doskodni .kell ilyeneknek kellő időben való kiképzéséről.

—283—-— ¹⁹⁴²

1. A munkaerőkkel való készletgazdálkodá's elégtelensége. A hazai munkapiac áttekint-

hetetlensége.

, Ezek szerint a tervszerű munkaerőgaz—v dálkodás gyakorlati tennivalói:

1. Tisztán kell látnunk, illetőleg ki kell tűzniink azokat a feladatokat, amelyeket a nemzet gazdas-ági, továbbá kulturális, szociális, közigazgatási stb. szervezeteinek a közeli vagy távolabbi jövőben meg kell old-aniuk.

Miután e tervek alapján megállapítjuk a várható szellemi és fizikai munkaerő- szükségletet:

2. Pályaválasztási (iskolaválasztási) irá——

nyitással és kultúrpolitikai intézkedésekkel kell arról gondoskodnunk, hogy a kellő időre a szükséges számban és minőségben rendelkezésre álljanak azok a munkaerők, akiknek a feladatokat el kell végezniük, 3. Miután a szükséges munkaerőkről való gondoskodás ilymódon mennyiségi és;

minőségi tekintetben megtörtént, az egy- séges állami (nemzeti) munkaközvetítés feladata, hogy a munkaerők a felkészült—

ségüknek megfelelő munkahelyeket, az utóbbiak pedig a gazdasági feladatok ellá—

tásához szükséges munkaerőket meg—

kapják.

A munkahelyekre beállított munkások testi és szellemi munkaképességének to- vábbi védelme, (kímélete, fokozása, célszerű és gazdaságos fellmsználása azután bete—

tőzi a céltudatos nemzeti munkaerőgazdál- kodás folyamatát.

Nézzük meg ez általános alapelvekhez viszonyítva, miként állunk mi egy ilyen munkaerőgazdálkodás követelményeivelé szemben, Mnnkaerőgazdálkodásnak nevez- hető tervszerű intézkedéseket ma még alig találunk magyar viszonyaink között. Való—

ságos szabad őstenye'szet az. amely e tekin- tetben a helyzetet jellemzi, ahol t. i. min- den egyed a saját életképességére van utalva s általában minden inányítás nélkül igyekszik megtalálni és biztosítani a maga.—

létfeltételeit. A legalkalmasabbak kiváloga- tásáról, megfelelő gondos neveltetéséről, a

kiválóak továbbtenyésztéséről, szaporításá—

ról a mezőgazdálkodás és állattenyésztés- kőrében kitűnő eredményekkel gondosko—

dnnk s tudjuk a termelést úg.,y irányítani, ahogy az az előrelátható szükségleteknek 'megfelel. De az ipari és mezőgazdasági ter- meléshez vagy a többi nemzeti munkafel- adat'ok elvégzéséhez szükséges ' munkaerők

5—6. szám

tervszerű kiválogatásáról s különösen terv- szerű kiképzéséről kielégítően nem gondos- kodunk. E tekintetben egy minden tudatos irányítás nélkül való passzív készletgazdál—

kodást folytatunk, ha ugyan lehet szó ott

"gazdálkodásról", ahol az előrelátó terv—

,szerűségnek, az egységes szempontú Virá—

nyításnak még a legelemibb követelményei és feltételei is többnyire hiányoznak. Mun- Akerő—"gazdlálkodásunk" ma még túlnyomó-

részben annyiból áll, hogy akinek szűk—

;sége van ilyen vagy olyan munkaerőre, vagy aki felhasználatlan munkaerővel ren- delkezik, az újsághirdetés vagy más mun—

kaközvetítési mód révén igyekszik találni :mag—ánakvaló munkaerőket, illetőleg alkal- máztatási helyet. Pedig a munkaerők mun—

,kábaállításának mozzanata időrendben már lesak a harmadik fázisa egy tervszerű munkaerőgazdálkodásnak, amely, mint lát—

tuk, a megoldandó gazdasági, kultúrális és szociális stb. feladatok határozott kijelölé—

sével mint első, és a szükséges munkaerők kiképzésével, mint második mozzanattal veszi kezdetét és csak harmadik fázisként kapcsolódik ebbe a tervszerűségbe a mun—

*kaközvetítés.

Nem akarunk e helyen részletesen ki- térni a hazai munkaközvetítés-ügy helyze- tére, amelyet Gortvay György dr. minisz- teri tanácsos kitűnő könyvébenl) olyan be- ható ismertetésben re'szesített. Ebből a könyvből tudjuk, hogy az ingyenes állami és közületi szervek által vezetett munka- közvetítő intézetek—en kívül mintegy 130 in—

gyenes magánmunkaközvetítő és mintegy 120 iparszerű elhelyező iroda foglalkozik országszerte ezzel a feladattal, nem is szólva az alkalomszerű személyes és kéz- alatti zugközvetíte'sről, amelyek révén még nagyobb tömegek helyezkednek el, mint a

"hivatásos munkaközvetítő szerveken ke- resztül.

Való—ságos áttekinthetetlen zűrzavar, (anarchia az, amely munkaközvetítésünk mai helyzetét jelenti. Az egységes állami munkaközvetítő szervezet hiánya miatt rendszertelenség uralkodik a munkaalka—

lomszerzésben, a munkeaer'o'szervezésben, ami lehetetlenné teszi a munkapiac köz- ponti irányítását, különösen egy tervszerű nemzeti munkaerőgazdálkodást, az ország 1) A m. kir állami Munkaközvetítő Hivatal 1940. évi jelentése a munkaközvetítés és a munka- piae állásáról. Összeállította Gortvay György dr,

Bp., 1941. 244 l. —

——-284-—

1942 , dolgozó népességében rendelkezésre álló munkaerők helyes elosztását és felhaszná—- lását. Munkaközvetítésünk mai helyzetének tudható be a munkásság évszaki munka- * nélkülisége, szakmunkásaink tömeges ki- vándorlása, mialatt itthon,/is kevés a szak—

munkásunk. Gyaknan egyidőben jelentke- zik az ország különböző területein a mun- kanélküliség, másutt pedig a munkahiányu Ez a helyzet végtelenül káros a munkások szociális helyzetére, a termelésre, a társa—

dalom anyagi és lelki egyensúlyára is, attól eltekintve, hogy tűrhetetlen erőpazar- lását jelenti a munkaközvetítési energiák—

nak.

Ez a helyzet a már meglévő munkaerő—

rkészlettel való gazdálkodás tekintetében is.

Már pedig a jó munkaerőgazdálkodá-s nem?

csak készletgazdálkodást jelent, különös—en *

nem ilyen anarhikus ,,gazdálkodást", ha—

nem a jövőben szükséges munkaerők meny—

nyiségi és minőségi előkészítését, felkészült- ség-ének biztosítását is. Egyes vonatkozá- sokban a hiányzó szakképzett munkaerők előteremtésével gyors átképző-tanfolyamo—

kon foglalkozunk. Szükségmegoldás ez, mert az ilyen gyors átképzés csak tökélet- len, gyökértelen formája a különleges élet—

feladatoikra való előkészítésnek, elgészen

kezdetleges foka a munkaerőgazdálkodás—

nak.

A tervszerű nemzeti munkaerőgazdálko- dásnak ugyanis az ifjúság pályaválasztási irányításával kell kezdődnie, amit még megelőz a nemzetgazdasági vagy nemzet- politikai célkitűzés—ek kellő időben való megrögzítése. A mai munlkaközvetitő szer- vek a munkapiaxcon éppen rendelkezésre álló munkakeresők közül közvetítenek munkásokat, anélkül, hogy módjuk volna a legcsekélyebb befolyást is gyakorolni a munfkaerőkínálat mennyiségére és különö- sen minőségére. Miközben a vállalatok részéről a legmesszebbmesnő tervszerűség érvényesül a termelés technikai, pénzügyi és piaci irányításánál, az annyira fontos emberi munkaerővel való gazdálkodás te- kintetében emiatt teljesen ki vannak szol—

gáltatva a pillanatnyilag éppen adódó munkapiací helyzetnek. Tiszta véletlen, vagy szerencse, :hogyha a vállalatok ilyen körülmények között hozzá tudnak jutni a szükséges muxnkásanyaghoz, de az esetek túlnyomó többségében kénytelenek beérni azzal az anyaggal, olyan munkaerőkkel, amelyek éppen kaphatók a piacon. '

5—6. szám —— 285 -—-— — . 1942

2. A szakmunkások és tanulatlan munká— nak alakulás-a a legutóbbi évtized folya- xsolc számának alakulása a gyáriparban. mán.

Jellemző bizonyítéka az elmOxnd—oxttak- A gyáripari alkalmazottak száma 1929—

nak a gyáripari munk'ásalkalmazottak lét- ben 250.147 fő volt, a gazdasági válság számának és minőség szerinti megoszlás—á- mélypontján 1932-ben 182.285—re esett,

1. A gyáripari munkásalkalmazottak száma Magyarországon.

Nombre des travailleurs de l'industrie manufacturiére en Hongrie.

' l (1 és

Előmunkás 1) Szaklmunkás 1? Napszámos a) §§Éf£§mum Tanonc

Coultre— Ouvrtetjs guall— Journaliers a) kás _— Jeunes Apprem'is Összesen — En tout

Év __ Années mattres Ess!) owners el 014-

vners mjams

szam szám szam szám szam szám

Nombre 0/0 Nombre 0/0 Nombre 0/0 Nombn 0/0 Nombre 0/0 Nombre (%

Férfiak —— Person—

nes du sewe mase..-

1929 ... 7.042 4'0 64.825 371 87.899 503 6.910 39 8.155 47 174831 10000 1930 ... 6.667 43 57.245 37'2 77.459 5024 5.143 34 7.220 4"? 153.784 10000 1931 ... 6.212 46 50.212 37'5 67.821 506 3.474 26 6.320 4'7 134039 10000 1932 ... 5.754 4 7 46.933 381 62.909 51 1 2.376 19 5.141 42 123113 10000 1933 ... 5.8494'4 49.753 377 68.708 522 2.474 1'8 4.805 39 131589 10000 1934 ... 6.14343 53.359 372 75.878 529 2.712 19 5.289 3'7 143381 10000 1935 ... 6.459 40 60.161 37'5 84.347 525 3.621 19 6.006 37 160594 10000 1936 ... 7.116 39 64.016 350 99.584 545 4.787 26 7.241 40 182744 10000 1937 ... 7.4173'5 70.515 340 114.789 554 5.984 29 8.681 42 207386 10000 1938 ... 7.3383'4 73.094 345 115.332 54'5 6.284 30 9.713 4'6 211761 10000 1939 ... . . 84.525 32? 154945 600 7.236 28 11696 45 258402 10000 1940 ... . . 88.831 333 156.223 598 8.049 33 12.324 46 265.427 ZOO-00 Átlag -— Moyerme . . 69.122 387 97.158 542 4.921 28 7.71634'3 178917 100'00

Nők —- Personnes du sema fémin.:

1929 ... 5920'8 18.807 250 44.589 592 10.625 141 703 0'9 75.316 10000 1930. . _. . . 6540'9 18.448 206 41.100 592 8.739 126 508 07 69.449 10000 1931 ... 670 08 18.043 28'8 37.627 601 5.802 97 435 06 62.577 10000 1932 ... 6831'2 17.572 297 35.607 601 4.901 83 409 0"? 59.172 100'00

; 1933 ... 6771'0 19.900 293 41.499 611 5.363 79 467 0"? 67.906 10000 1934 ... 668 09 21.887 303 44.902 621 4.396 61 426 06 72.279 10000 1935 ... 7440' 21.657 27'5 51.154 647 5.099 64 428 05 79.082 10000 1936. . . . . . 8871" 8.776 10 70.684 807 6.704 77 486 06 87.537 10000 1937 ... 832 0' 10.027 102 78.894 80"? 7.509 77 632 05 97.894 10000 1938 ... 8930" 9.557 95 81.807 812 7.845 78 634 06 100736 10000 1939 ... . . 5.767 48 104992 87'8 8.017 6"? 779 07 119555 10000 1940. ... . . 5.353 45 103861 88] 7.984 68 715 06 117913 100'00 Átlag — Mag/enne . . 15.258 181 61.393 730 6.915 82 552 0"? 84.118 100'00

_ Együtt—Ensemble: '

1929 ... 7.6343' 83.632 335 132.488 530 17.535 70 8.858 35 250147 10000 1930 ... 7.3213'3 75.693 340 118559 532 13.882 61 7.728 3'4 223183 10000 1931 ... — 6.882 3-5 68.255 34? 105448 536 9.276 4"? 6755 35 196616 10000 1932 ... 6.4373'5 64.505 354 98616 541 7.277 40 5.550 30 182285 10000 1933 ... 652633 69.653 350 110.207 55'2 7.837 39 5.272 26 199495 10000 1934 ... 6.81132 75.246 349 120.780 558 7.108 3'2 5.715 29 215660 10000 1935 ... 7.2033 81.818 343 135.501 56'4 8.720 36 6.434 27 239676 10000 1936 ... 8.003 3'0 72.792 20!) 170268. 629 11.491 43 7.727 29 270281 10000 1937 ... 8.249 28 80.542 264 193683'63'3 13.493 44 9.313 31 305280 10000 1938 ... 8.23126 82.651 265 197139 631 14.129 45 10.347 33 312497 10000 1939 ... . . 90.292 23!) 259937 686 15.253 41 12.475 3'4 377957 100'00

* 1940 ... . . 94.184 246 260084 678 16.033 42 13.039 3'4 383340 100'00 Átlag _— Moyenne , . . 84.380 321 158551 602 11.836 4'5 8.268 32 263035 10000

1 .

) 1939 ben, 1940ben és az átlagban: elömunkás és szakmunkás együtt. —Pour 1939 et 1940, ensemble des contremaítres et des ouvriers gualifiés. —.—.- 2) Betanított napszámos, tanulatlan napszámos és szolga együtt. —— Ensemble des journalzers, dresses ou non dresse's, et des gens de service.

18

5—6. szám

azóta állandóan )emelkedve, 1938-ban már meghaladta a 312 ezer főt, a Fel- vidék' egy részével és Kánpátaljával ki—

egészült területen 1940 október 1—én el—

érte a 383340 főt. A férfi munkaerők száma ez idő alatt 175.000—rő—1 265.000—re 52%—ka1, a női munkaerőké 75.000-ről 118.000-re 56'5%-kal növekedett Ebből a munkástömegből az előmunkások és a szakmunkások együttes aránya a trianoni

országtetrületen az 1929. évi 36'5%—ról

1938—ban 29'1%—ra, a felvidéki területek—

—"286 ——

1942

kel együtt 1940—ben 24'6%—ra csökkent."

Az 1936—38—as évek hirtelen megnövő?

kedett .szakmunkáskereslete tehát a ren—

delkezésre álló erőkkel már nem volt teljes egészében fedezhető. Igen erősen' érezhető feszültség állt be a szakmunkás- piacon, amit csak a tanulatlan napszámo—

sok nagy tömegeinek munkábaállításávaf lehetett valamennyire enyhíteni.

A trianoni országterületen 1938-ban is Változatlanul ugyanolyan számú: 91.000 szakmunkással dolgozott a gyáripar, mint — ';

2. A gyáripari munkásalkalmazottak száma Budapesten.

Nombre des travailleurs de l'industrie manufactur'iére ?: Budapest.

F' ! lk ' '

Elómnnkás Szakmunkás Napszémos gyefmegxrtlxlmeus- Tanonc Összesen

CME"? Ouwjefs Journaliers kas '? James Apprmtís En foul

Év __ Années maures guahjies ouyners el ou-

;

wm's mfants

' S ' S 35. S á S A

Nsozrígln % $$$: % Naga: % Naínxe % min?" % Nozmglre %

Férfiak -— Perscmnes du sexe mase. :

_

1929 ., ... 2.638 3'8 29.802 43'07 30.511 4431 1.656 24 4.640 67 69.247 100 1930 ... 2.534 4'3 25.320 42'8 26.017 44'0' 1.037 1'4 . 4.249 7'2 59.157 100 00 1931 . ! . ; ... 2.255 4'2 22.471 42'4 23.742 44'8 745 1'4 — 3.817 72 53.030 100 0 1932 ... 2.093 4'4 20.350 42'1 22.186 45'9 441 09 _ 3.243 6"? 48.313 100'0 _ 1933 ... 2.074 4'1 21.651 42'4 23.703 46'4 580 11 3.065 60! 51 073 100' 1934 ... 2.208 4'1 23.159 42'8 24.890 4601 636 l'] 3.267 60 54.160 100 00 1935 ... 2.202 5"? 25.775 43'3 27.043 45'5 708 1'2 3.758 63 59.486 10000 1936 ... 2.240 3'4 28.554 429 30.577 45'9 834 1'2 4.361 6'6 66.566 10000 1937 ... 2.548 3'7 29.532 423 32.175 46'1 937 1'3 4.646 66 69.833 100 1938 ... 2.592 3'4 32.111 42'6 34 413 45'7 1.023, 1'4 _ 5.206 619, 75.345 1000!)

Átlag — Moyenne ,, . 2338 3-9t 25.872 42-7 27.526 45-4 860 1-4 . 4.025 6-6 60.621 100-00

Nők — Personnes du sem-e főmin:

——

1929 ... 321 09 9.035 269 19.750 58"? 3.977 556 17 38.639 10000 1930 ... 387 1'3 8.407 27'5 18.466 60'3 2.945 405 I'3 30.610 1000 1931 ... 459 1'6 8.095 288 17.248 61'3 1.940 380 1'4 28.122 100 1932 ... 455 l'? 7.82129' 15.981 6'0'7 1.710 374 ]'4 26.341 100 1933 ... 472 1'6' 8.708 286? 18.491 61'2 2.105 413 14 30.189 100' 1934 ... 447 1'4 9.792 303 20.229 625 1.480 379 1'2 32.327 100' 1935 ... 458 1'3 9.775 280 22.603 6'4'8 1.698 370 1'0 34.904 1000 1936 . . ... 467 113 5.485 14'5 29.328 ??'3 2.195 412 11 37.887 10000 1937 ... 500 1'2 6.589 165 30.286 757 2.105 544 1'3 40.024 100' 1938 ... 545 1'3 6.628 16'2 30.911 754 2.466 477 I'] 41.027 100'00 Átlag -— Mag/enne 451 1'4 8.034 24 0 22.329 66"? 2.262 431 1'1 . 339507

Együtt —— Ememble:

1929 ... 2.959 28 38.837 37'8 50.261 48'9 5.633 5.196 5'0 102886 1930 ... 2.921 33 33.727 37'6 44.483 495 3.982 4.654 5'2 89.767 1931 ... 2714 3'3 30.566 3?" 49.990 505 2.685 4.197 5'2 81.152 1932 ... 2.548 3'4 28.171 378 38.167 51'1 2.151 3.617 4'8 74.654 1933 ... 2.546 3'1 30.359 374 48.194 520 2.685 3.478 4'2 81.262 1934 ... 2.655 3 0 32.951 381 45.119 52'2 2.116 3.646 4'2 86.487 1935 ... 2.660 2'8 35 550 3? 49.646 526 2.406 4.128 4'4 94.390 * 1936 ... 2.707 26 34.039 326 59.905 574 3.029 4.773 45 104453 1937 ... 3.043 2'8 36 121 32 62.461 56' 3.042 5.190 4'7 109857

1938 ... 3.137 27] 38.739 33'3 65.824 561 3.489 5.683 , 49 116372 _ ,

Átlag —— Moymne 2789 3— ssmaíss-ol 49.855 530! 3.122

5—6. szám -———287— 1942 1929-ben, ami azt jelenti, hogy úgyszólván

semmi szakmunkástantalékunk nem volt.

Még 1940—ben is csak 04.000 volta felvidéki területtel együtt a gyáriparban foglalkozta—

tott szakmunkások száma. Különösen fel—

tűnő a női szakmunkásokban mutatkozó hiány, ami pedig honvédelmi szempontból rendkívüli fontosságú. 1929—ben meg köz-el 20.000 női előmunkást és szakinunlkást fog—

lalkoztatott a gyáripar, 1940-ben a felvi- déki területtel együtt nem sokkal többet, mint 5.000 főt?) Ezzel szemben a tanulat- lanul munkába-állított női napszámosok és betanított munkások száma 45.000-1'61 104.000-re szökött fel, aránya pedig az

1929. évi 59%—ról 88%—ra emelkedett.

A férfiak között kisebbarányú a gazda—

sági konjunktúra hatása alatt munkába—

állított napszámosok számának növeke—

dése, de a szakmunkás—okehoz viszonyítva mégis nagyon jelentős, amennyiben az 1929.

évi 88.000—ről 156.000-re duzzadt számuk, arányuk pedig 50%-ról 59%-ra emelke—

dett. Ezek a számok is mutatják, hoigy gazdasági életünk nem volt kellően fel—

készülve arra a termelési konjunlktúrára, amely a _30—as évtized végén az európai politikai viszonyok hatása alatt nálunk is kialakult. Az 1930-as évek elején, a gaz-

dasági válság alatt, nagyon kevés szak-

munkást nevelt a kisipar, mely a szakmun—

kásság 80—90%-át képezte ki a multban

1) A női szakmunkásokra vonatkozó adatokat mindamellett bizonyos fenntartással kell kommen—

tálnunk. Ezek számában ugyanis a M. Statisztikai Évkönyvnek a gyáripari alkalmazottakra vonat—

kozó adatai szerint 1936—ban olyan átmenet nél—

küli, hirtelen csökkenés állott be, hogy ezt más- ként, mint az adatszolgáltatás vagy adatcsoporto—

sítás megváltozásával nem magyarázhatjuk. 1935- ben még 21.657 női szakmunkás dolgozott a gyár—

iparban, amely szám 1936—ban 8776—ra csökkent.

Budapesten is jelentős arányú volt ez a hirtelen esés az 1935. évi 9775-ről 5485-re, de különösen feltűnő a vidéki létszámnak 11.882-ről 3.291-re való hanyatlása, miközben a női napszámosok és betaní—

tott munkások száma 28.551-1'61 4.1.356—ra, vagyis 12.805 fővel emelkedett egy év alatt. Feltehető ezért, hogy 1936—tól kezdve az addig szakmunkásnak minő—

sített nők egyrészét statisztikai szempontból áthe—

lyezték a betanított gépmunkások és tanulatlan nap—

számosok csoportjába s emiatt csökkent az utóbbi években olyan erősen a szakmunkásként kimuta- tott nők száma. — Ez a megállapítás azonban nem

sokat változtat az adatokban tükröződő képen, mert még ha változatlanul 20.000—21000 maradt volna is a nöi szakmunkások száma az 1939/1940—es években, az összes női gyáripari alkalmazottaknoz viszonyítva arányszámuk akkor is csak 15% lenne 1940-ben az 1931/1934. évi 29—30%-kal szemben.

vel hirtelen megnőtt a szakmunkáskereslet, emiatt nem lehetett a szükségletet kielégí- tően fedezni. A gazdasági válság mélypont- ján, 1932—ben, 53.000 férfi és 71.000 ösz- szes szakmunkást foglalkoztattak gyá- raintk. 1940—íg a férfi szakmunkások száma,

a felvidéki területsávot is beszámítva, 68%—

kal, az összes szakmunkásoké 33%—kalnőtt, de a munkáibaállított tanulatlan férfi nap—

számosoké 148%-kal, az összes napszámo—

soké pedig 164%'tkt11 emelkedett, tehát öt—

ször olyan arányban, mint az összes szak—

munkásoké.

Ezek a példaktépen idézett adatok elég meggyőzőek abban a tekintetben, mennyire hiányzik még a mi gazdasági életünkből a munkaerővel rvaló gazdálkodásnak előre- látó tervszerűsége, ami a nemzeti társada- lompolitikának is egyik legfontosabb esz—

köze. A nyers munkaerő gyakorlatilag kor—

látlan bőségben áll ugyan rendelkezésünkre népünk tanulatlan embertömegeiben, de ennek célszerű kiképzéséről ma még nem gondoskodunk. A vidék nyers munkaereje ipari kunjunfkrtúra idején százezrével siet a, gyárak felté, —— (1932—ben 98.500 napszá—

mos, 1940—ben 260.100 napszámos dolgo-—

zott a igyáriparbanl), — hogy a konjunk—

túra hanyatlásával megint visszahúzódjon a 'falura.

Nem kell hosszasan fejtegetni, hogy ez az árapály-módjára ide-oda hullámzó, ván—

dorló, gyökértelen töm-eg, mennyire labilis, gazdasági tényező és mennyire bizonytalan társadalomalkotó erő a nemzet életében, Ahhoz, hogy iparos legyen, nyers munka—

erején kívül hiányzik minden kelléke, különösen szakszerű felkészültsége. Ahhoz viszont, hogy földmíves legyen, miután földje nincs és belekóstolt a gyári munka—

rendbe, hiányzik a lehetős-ége, a hajlama,.

de a kedve is. Viszont, ha e gazdaságilag gyökértelen tömeg helyett olyan szak—

szerűen képzett munkásanyaga lenne a magyar iparnak, amelyet megfelelő irányí—

tással a gazdasági válság évei alatt is erő—

teljesen lehetne foglalkoztatni, sokkal szi- lárdabb építő eleme lenne ez a réteg gaz—

dasági és társadalmi életünknek.

Ha a gyáripari munkásság területi el- oszlását is figyelembevesszük, azt látjuk, hogy a rendelkezésre álló szakmunkaeröket elsősorban a budapesti gyáripar veszi igénybe, míg a vidék kénytelen jobbára a tanulatlan napszámosokkal beérni. Az 1932—33. évben a női gyáripari szakmun—

kások országos létszámából 4470 esett

18*

— 288 —— [1942

3. A gyúl-ipari munkásatkalmazottak száma vidéken.

Nombre des travailleurs de l'industric manufacturiére en provincc.

, Fiatalkorú és

Elgmunkas Szakmunkás Napszámos gyermekmun— Tanonc Összesen

ozglre- Ouvmgfs _] !" kás —— Jeunes A , E : É _ A , maztres gualifms auma "'S ougríers et ou— PP'e'WS " out

v " n e a s % oners enfants

Szám Szám Szám Szám Szám Szám

Nombr. % Aombr. % Nombr. % Nombr. % Nombr. % Nombr. %

Férfiak — Personnes du sem: masa:

1929 ... 4.404 41 35.023 33'2 57.388 544 5.254 50 3.515 33 105584 100' 1930 ... 4.133 41? 31.925 33'8 51.442 5515 4.106 433 2.971 31 94.577 100' 1931 ... 3.957 48 27.741 343 44.079 545 2.729 33 2.503 3'1 81.009 100' 1932 ... 3.661 49 26.583 855 40.723 54'5 1.935 26 1.898 25 74.800 100' 1933 ... 3.775 4'7 28.102 349 45.005 559 1.894 23 1.740 22 80.516 1000!) 1934 ... . 3.935 44 30.200 339 50.988 571 2.076 23 2.022 23 89.221 100' 1935 ... 4.257 42 34.386 340 57.304 567 2.913 29 2.248 2'2' 101108 100' 1936 ... 4.876 42 35.462 305 69.007 594 3.953 34 2.880 25 116178 100013 1937 ... 4.874 35 40.983 298 82.614 601 5.047 37 4.035 29 137553 10000 1938 ... 4.746 35 40.983 300] 80.919 593 5.261 39 4.507 3'3 136416 100'

Átlag —— Mayenne . 4.262 42 33.138 32'6 57.947 57'1 3.517 34 2.832 27 101696 100'00 Nők — Persomwa

du sema fémin.:

1929 ... 271 07 9.772 235 24.839 596 6.648 15'9 147 03 41.677 100' 1930 ... 267 07 10.041 259 22.634 582 5.794 M'!) 103 03 38.839 100' 1931 ... 211 06 9.948 289 20.379 591 3.862 112 55 02 34.455 10000 1932 ... 228 07 9.751 297 19.626 598 3.191 97 35 01 32.831 100' 1933 ... 205 06 11.192 297 23.008 601 3.258 85 54 01 37.717 10000 1934 ... 221 05 12.095 303 24 673 618 2.916 73 47 01 39.952 10000 1935 ... 286 06 11.882 269 28.551 647 3.401 7'7 58 01 44178 10000 1936 ... 420 08 3.291 67 41.356 833 4.509 91 74 01 49.650 10000 1937 ... 332 06 3.438 60 48.608 83'9 5.404 93 88 02 57.870 10000 1938 ... 348 06 2.929 4'9 50.896 8532 5.379 90] 157 03 59.709 100'00

Átlag _ Mag/enne. 279 06 8.434 19-3 30.457 69-7 4.436 10-2 82 02 43.688 10000

Együtt —— Ensemble:

1929 ... 4675 32 41.795 305 82.227 558 11.902 81 3.662 2'4 147261 1000 1930 ... 4.400 33 41.966 315 74.076 555 9.900 7'4 3.074 23 133416 10000 1931 ... 4.168 36 37.689 327 64.458 558 6.591 57 2.558 22 115464 10000 1932 ... 3.889 36 36.334 338 60.349 561 5.126 4'7 1.933 18 107631 10000 1933 ... 3.980 34 39.294 332 68.013 57'5 5152 44 1.794 15 118233 100:00 1934 ... 4.156 32 42295 328 75661 585 4.992 39 2.069 1'6 129173 10000 1935 ... 4 543 32 46.268 31'9 85.855 589 6.314 44 2.306 16 145286 100 1936 ... 5.296 32 38.753 234 110363 6636 8.462 51 2.954 1'7 165828 1000 1937 ... 6206 27 44.421 227 131222 67] 10.451 54 4.123 2.1 195423 10000 1938 ... 5094 26 43 912 224 131.815 67'1 10640 55 4.664 24 196125 100'

Átlag — Moyenne. . 4.541 31 41.572 286 88.404 608 7.953; 55 2.914; 20! 145384 10000

Budapestre, 1938-ban már közel, 70%, hányada erősen visszaesett. Az összes férfi tehát a nagy kiterjedésű vídékenalig volt

ebben az időben női szakmunkás.

A férfi alkalmazottaknál is ugyanezt a folyamatot látjuk: a budapesti gyáripari napszámosok aránya az összes gyáripari férfi alkalmazottak között az 1929. évi 35%-ról, 1937—1938—ban 28——29%-ra, a fiatalkorú férfimunkxásoké 24%1-ról 16%-ra, a hanonco—ké— EFI—5870 -ról 53—54%-ra csök- kent. Vidéken e kategóriák arányszáma megfelelően emelkedett, de a szakmunkások

gyáripari alkalmazottak közül Budapesten 1929—ben 46'8%, 1938—ban 46'0% volt szak—_

munkás és előmunkás, vidéken ugyanez idő alatt 37'3%—ról 33'5%—ra, sőt a női alkal—

mazottak körében 24'2%—ról 5'5%-ra ha—

nyatlott a szakmunkások arányszáma. A Budapesten; kívüli gyáripar 1938—ban (ez az utolsó év, amelyet el tudunk különíteni az országos összegtől). már 94'5%uban szak-*

képzetlen női munkaerőkkel és 66695 —l_1a11 kiképzetlen férfi munkaerőkkel dolgozik,:

5—6. szám —289— 1942

4. A budapesti és a vidéki gyáripari munkásalkalmazottak aránya az összes gyáripari alkalmazottak ot,-ában.

Propartion % des travailleurs manufacturiers [: (Budapest et en— province, par rapport á l'ensemble des tm- vailleurs manufacturiers.

F' ! lk ' é

ElőCmutnkas Szőkmnnkás Napszámos %lzgrlegtrgmns— Tanonc Összesen

0 re- u r — —- -

' , ma,;h'es guZzÉÉ'ÉÉ Journahcrs oájriersgeiífzíí Apprmhs En tout

Ev —— Annees wins mfants

bd—- bd- bd-- -bd- - — -b --

pgsg vxdéki pgsg vidéki pisil vulékl pgsg vidék1 23339 vidékx 9233 Vldékl

áBuda- en,;zro- áBuda- "1.770" áBuda- M_pro- [! Buda— en_pro- áBuda- M_pro- áBuda- en_pro- 1288! mm: pest vmce pest vmce pest vmcz pest vmce pest vmce Férfimunkások —- Person-

nes du sexe masa. :

1929 ... 37-5 62-5 460 5440 34-7 653 24-0 76-0 569 431 396 6041 1930 ... 390 62-0 44-2 55-8 33—6 664 202 798 58—8 41—2 38-5 615 1931 ... 363 63—7 44-7 55-3 35-0 65-0 21-4 78-6 60-4 396 39-6 604

1932 ... 368 637 433 567 353 64'7 18'5 81'5 63-1 36—9 893 60'7

1933 ... 35—4 646 435 56-5 34-5 65—5 23—5 76-5 638 362 38-8 612

1934 ... 359 641 43" 566 328 672 235 765 618 382 378 62'2 1935; ... 34'1 599 428 57'2 321 679 195 805 626 37'4 371 629

1936 ... 31-5 685 44-6 554 30-8 69-2 17-4 82-6 60-2 39-8 36-4 636 1937 ... 34-2 65'8 419 581 28-0 72-0 157 843 53-5 46-5 336 66-4 1938 ... . . . . 35-3 64—7 43-9 56-1 298 70-2 163 837 53-3 464 35-5 645

Átlag — Moyenne. . 354 646 439 561 322 678 196 8041 587 413 374 626 Női munkasok — Person-

nes du sem fémin. :

1929 ... 54'2 458 480 520 44'3 55'7 37'5 625 791 209 44'7 55'3 1930 ... 592 408 45'6 5454 44591 55'1 33'7 66'8 79'7 20'3 44'0 560 1931 ... 68'5 31'5 44'9 55'1 45'8 54'2 33'4 66'6 874 126 450 55'0 1932 ... 66'6 384 445 555 449 551 34'9 651 915 86 44'5 555 1933 ... 89'7 30'3 43'7 56'3 44'5 55'5 39'3 607 884 116 44'5 55'5 1934 ... 66'9 33'1 44'7 55'3 450 550 336 664 890 110 447 52'3 1935 ... 65'6 38'4 45'1 54'9 44'2 55'8 33'2 66'8 86'5 13'5 4452 558 1936 ... 52'7 47'8 62'4 37'6 41'5 58'5 32'8 67'2 84'8 15'2 43'3 567 1937 ... 60'1 39'9 65'7 34'3 38'4 61'6 28'1 719 861 13'9 408 5927 1938 ... 610 390 694 306 37'9 621 315 685 75'3 24'7 40'8 59'2

Átlag —— Moyenne. . 618 382 487 51'3 423 577 338 662 84'0 160 434 566 Férfi és női munkások

együtt —— Ensemble des personnes des deux semes:

1929 ... 388 612 464 53-6 37-9 62-1 32-1 679 58-6 414 41-1 599 1930 ... 39-9 60-1 445 55-5 37-5 625 28'7 71-3 602 398 40-2 598 1931 ... 39-5 605 44-3 55-2 38-9 61-1 29-0 71-0 62-2 37-9 41-3 587 1932 ... 39-6 604 43'6 56-4 389 61'2 29-5 75—0 352 34-8 41-0 590 1933. . . ... 39-0 610 436 56-4 38-3 617 34- 65-7 65—9 34-1 40—7 593 1934 ... 39-0 61-0 43-8 562 374 62-6 29-7 703 638 36-2 40-1 599 1935 ... 39-4 60-6 43-4 56-6 36-7 63-3 27-6 72-4 64-1 35-9 39-4 606 1936 ... 33-9 602 46-8 53-2 35-2 648 26'4 736 61-8 38-2 386 614 1937 ... 369 631 448 55—2 32-2 678 225 775 55-6 44-2 36-0 640 1938 ... 38-1 61-9 46-9 53-1 33-1 66-9 24-7 753 55-1 399 37-2 628

Átlag —— Mag/erme . . 381 619 44'9 551 361 63'9 28'3 71'7 605 395 394 606

míg Budapesten ugyanezek az arányok letek visszacsatolása méginkább leszorí- 82'5, illetőleg 54'O%-tban állapodtak meg.

Az IMO-ről szóló országos adtatok sze- rint gyáripari férfimurikásságunknak pon- tosan kétharmad része, a női munkásság-

nak pedig 95'_5%—a tanulatlan, tehát nem

szakképzett munkás volt. A felvidéki terü-

totta a gyáriparban alkalmaz-ott szakmun—

kások arányát, amely a férfiaknál 1929—ben

még 41-1% volt, de 1940-ben már 33'3%-ra

esett. Nem tételezhető fel, hogy az 1939——

1940. évi termelési konjunktúra alatt gyá—

raink szándékosan szorították volna le a